Helyi Építési Szabályzat
Bogács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2024. 08. 18
Helyi Építési Szabályzat
Bogács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról
2024.08.18.
Bogács község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV., 2001.évi XL. és LXIV. törvények értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
I. Fejezet
1.) E rendelet hatálya Bogács igazgatási területére terjed ki.
2.) 1 Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket, területet kialakítani, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény, az Épített környezet alakításáról és védelmének általános szabályairól szóló törvény, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló előírásai, Bogács Község Helyi Építési Szabályzata ( továbbiakban: HÉSZ) és a rendelet mellékletét képező szabályozási tervek előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
2. § Igazgatási határ módosítás
1.) A település igazgatási határvonalának módosítását a Szabályozási Terv nem irányozza elő.
3. § Belterületi határ módosítás
1.) A belterületi határ módosítását a szabályozási terv nem irányozza elő.
II. Fejezet
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
4. § A terv területének fölhasználása
A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
1. lakóterület, ezen belül
1.1. kertvárosias lakóterület
1.2. falusias lakóterület
2. vegyes terület, ezen belül
2.1. településközponti vegyes terület
3. üdülőterület, ezen belül
3.1. üdülőházas üdülőterület
3.2. hétvégi házas üdülőterület
4. gazdasági terület, ezen belül
4.1. Kereskedelmi, szolgáltató terület
5. különleges terület, ezen belül
5.1. idegenforgalmi intézmények területe
5.6. nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület
5.8. idegenforgalmi szolgáltató terület
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
6. közlekedési és közműterületek
7. zöldterület,
8. erdőterület, ezen belül
9. mezőgazdasági területek, ezen belül
9.1. általános mezőgazdasági terület
9.2. kertes mezőgazdasági terület
10. egyéb terület, ezen belül
10.1. vízgazdálkodási terület
kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.
1.) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeit a szabályozási terv tartalmazza
2.) Kötelező szabályozási elemek:
- Beépítésre szánt terület határa;
- A közterületek és egyéb funkciójú területek határa - szabályozási vonal -,
- Szabályozási szélesség;
- A területfelhasználási egység határa;
- Övezeti előírások, ezen belül:
- legnagyobb beépítettség,
- a telekre vonatkozó legkisebb szélesség, mélység, telekterület, zöldterület
- a megengedett építménymagasság
- A terület-felhasználási és övezeti besorolás;
- A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások;
- Elő-, hátsó- és oldalkertek méretei építési hely;
- A közművesítés előírásai;
- Terepszint alatti építmények előírásai;
- Környezetvédelmi előírások.
3.) Irányadó elemek:
1.1. Az azonos építési övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.
1.2. A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
1.2.1. A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges:
1.2.2. Az irányadó szabályozási elemek módosítása - a rendezési terv módosítása nélkül akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül;
4.) a meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező.;
szabályozási vonal, területegység határa vagy övezeti határ nem tilt) rendezési tervet
nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás HÉSZ szerinti kötelező elemeit be kell
tartani;
6. § A telkek beépítésének feltételei
1.) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
2.) A HÉSZ érvényességi területén belül lévő beépítésre szánt terület-felhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közterületről vagy magánútról biztosítani kell.
3.) A beépítésre nem szánt, elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek megközelítése a kialakult határhasználati mód szerint történik, a földrészletek magánterületről is megközelíthetőek.
4.) 2Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni csak a teljes közműhálózat
kiépítése esetén lehet.
5.) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
7. § Építéshatósági eljárások
1.) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.
2.) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az övezeti szabályozásokban megadottak szerint lehetséges.
3.) Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni.
4.) A vízfolyások terven jelölt kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.
5.) Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó, alkalmazkodó épületek építése engedélyezhető. Nem engedélyezhető a meglévő építészeti karaktertől idegen, magas, léptéktelen épületek építése, a környezetben nem illő idegen elemek (pincegarázsok, manzárdtetők, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra alkalmazása.
6.) Gáz parapet konvektor az OTÉK 80. § előírásain túlmenően előkert nélküli, - utcavonalon létesített - beépítés esetén nem alkalmazható
7.) A telekre vonatkozó minimális területi és egyéb méreteket jelen rendeletben megadott övezeti szabályozás tartalmazza.
8. § . A telekalakítás szabályai
1.) A területfelhasználási egységeken belüli telekalakítások és telekosztások csak szabályozási terv, valamint a telekalakításról szóló
85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet alapján végezhetőek.
2.) A Településszerkezeti Tervben előirányzott településrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket ki kell alakítani, majd a Szabályozási Tervben és Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások elvégezhetőek.
3.) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telket nem lehet kialakítani.
1.) A szabályozási terven jelölt tilalmi területen belül épület nem helyezhető el.
III. Fejezet
Terület-felhasználási egységek övezeti szabályozása
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
10. § A területre vonatkozó általános előírások
1.) A terv beépítésre szánt területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.
2.) Az épületek az építési helyen belül az övezetre előirt általános és részletes előírások betartásával szabadon elhelyezhetők.
3.) Az övezetek építési telkei, csak teljes közművesítés mellett építhetők be.
4.) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezetekre tagolódnak:
1. Lakóterületek
2. Településközponti vegyes területek
3. Gazdasági területek
4. Üdülőterületek
5. Különleges területek
11. §3 (1) Az építési övezeteket és azok határvonalait a szabályozási terv tünteti fel.
(2) Bogács lakóterületein az alábbi építési övezetek alakíthatók ki:
a) Kertvárosias lakóterületek:
b) Falusias lakóterületek
(3) A kertvárosias lakóterület övezeteiben az OTÉK 13.§ (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el, üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
(4) A falusias lakóterület lakóövezeteiben az OTÉK 14. § (2) bekezdésben megjelölt építmények közül a 2.,7., és 8. pontok szerinti építmények kivételével minden épület elhelyezhető.
(5) az előkert új telekalakítás esetén 5 m. Kialakult állapot esetén a tömbben jellemző előkert mértékét kell alkalmazni.
(6) Az oldal-és hátsókert mértékét a beépítési mód függvényében az OTÉK 35. § (3)-(4) bekezdés szerint kell kialakítani.
(7) Az Lf-3 építési övezetben az oldalkert mérete nem lehet kisebb a kialakult állapot mértékénél, az épületek oldalhomlokzatai között legalább 4m távolságot, vagy az egymással szemben fekvő oldalhomlokzatok közül a nagyobb épületmagasság mértékét kell tartani.
(8) Az övezeteben legalább az OTÉK 25.§-ában előírt zöldfelületi arányt kell biztosítani.
(9) A település területén csak hagyományos, tájba illő tetőformájú épületek alakíthatók ki. A település területén manzárd, és 60 foknál meredekebb hajlású tető, tetőtéren belül kétszintes beépítés nem alakítható ki.
(10) A lakóterületeken belül egy építési telken legfeljebb egy főépület, és az épületben legfeljebb 3 önálló rendeltetési egység alakítható ki.
12. § Kertvárosias lakóterület (Lke)
1.) A lakóterület övezeteinek építési telkeinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, legnagyobb beépíthetőségét, továbbá az építhető építmény építménymagasságának mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
|
Az építési övezet funkcionális besorolása: kertvárosi lakóterület - Lke |
|
|
Az építési telek |
|
|
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Legkisebb
területe
(m2) |
Legnagyobb
beépítettsége
(%) |
Építménymagasság
legnagyobb értéke
(m) |
|
Lke-O-1 |
oldalhatáron álló |
700 |
30 |
6,0 |
|
Lke-O-2 |
oldalhatáron álló |
K-550 |
30 |
K(6,0) |
|
Lke-SZ-3 |
szabadonálló |
K(1000) |
30 |
K(6,0) |
|
Lke-SZ-4 |
szabadonálló |
1500 |
25 |
6,0 |
|
Lke-Z |
zártsorú |
K(700) |
30 |
4,5 |
Lke-O-1 - újonnan kialakítandó kertvárosi lakóterület övezete
Lke-O-2 - meglevő kertvárosi lakóterület övezete
Lke-SZ-3 - meglevő kertvárosi lakóterület övezete
Lke-Sz-4 - újonnan kialakítandó kertvárosi lakóterület (lakópark) övezete
K - kialakult esetben alkalmazandó telekterületi érték
13. § Falusias lakóterület (Lf)
1.) A lakóterület övezeteit, azok építési telkeinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, legnagyobb beépíthetőségét, továbbá az építhető építmény építménymagasságának mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
|
|
Az építési övezet funkcionális besorolása: falusias lakóterület - Lf |
|
|
Az építési telek |
|
|
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Legkisebb
területe (rn2) |
Legnagyobb
beépítettsége
% |
Építménymagasság
legnagyobb értéke
m |
|
Lf-O-1 |
oldalhatáron álló |
min. 900 |
30 |
4,50-6,0 |
|
Lf-O-2 |
oldalhatáron /szabadonálló |
K(500) |
30 |
K(6,0) |
|
Lf-O-3 |
oldalhatáron /szabadonálló |
K |
30 % |
K+15% |
Lf-O-1 - újonnan kialakítandó falusias lakóterület övezete
Lf-O-2 - meglevő falusias lakóterület övezete
Lf-O-3 - értékvédelmi területen belüli meglevő falusias lakóterület övezete
K - kialakult esetben alkalmazandó telekterületi érték
2.) Az Lf-3 építési övezetben a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatos - nyárikonyha, kisipari műhely, kiskereskedelmi üzlet, idegenforgalomhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások - épületek a lakóépülettel szemben is elhelyezhetők, de az előírt szélességű oldalkertet ez esetben is biztosítani kell. A kialakításra építési engedély az OTÉK 36. § (2) bekezdés b. pontjának alkalmazása mellett akkor adható, ha az ingatlanon az épületet dokumentált módon lebontották és az új épület az eredetivel megegyező tömegű, arányú és magasságú.
3.) Az Lf-3 építési övezetben a Szabályozási Terv szerinti telekalakításon túl újabb telket csak telekösszevonással lehet kialakítani.
14. § Vegyes területek általános előírásai
1.) A lakó, kereskedelmi - szolgáltató és gazdasági épületekkel vegyesen beépíthető területek közül Bogács beépítésre szánt területén az OTÉK
16. §.-a szerinti településközponti vegyes területek (Vt) alakíthatók ki.
2.) A településközpont vegyes területen az OTÉK
16. §.(2) bekezdés szerinti bármely épület elhelyezhető.
3.) A területen kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági épület is elhelyezhető.
4.) A területen az intézmény rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények is elhelyezhetők.
5.) A településközpont vegyes terület legkisebb zöldfelületének nagysága 25 %.
15. § Vegyes területek részletes előírásai
1.) A vegyes terület övezeteit, azok építési telkeinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépíthetőségét, továbbá az építhető építmény építménymagasságának mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
|
Az építési övezet funkcionális besorolása: településközpont vegyes terület - Vt |
|
Az építési telek |
|
Övezeti
jele |
Beépítési módja |
Legkisebb
területe
(m2) |
Legnagyobb
beépítettsége
(%) |
Építménymagasság
legnagyobb értéke
m |
|
Vt-1 |
old.hat.álló /szab.álló/ |
K |
60 |
K(6,0) |
|
Vt-2 |
old.hat.álló /szab. álló/ |
K |
40 |
K(7,50) |
|
Vt-3 |
szabadonálló |
K |
60 |
K(7,50) |
Vt-1-jelentős telekigénnyel nem járó településszintű intézmények övezete
Vt-2 - telekigényes intézmények övezete
Vt-3 - üdülőterületi intézmények övezete
K - kialakult esetben alkalmazandó telekterületi érték
16. §4 (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági területen
a) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
b) Ipari terület (Gip) kerül kialakításra.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 19. § (2) bekezdésében megjelölt építmények helyezhetők el.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató területén kivételesen egyéb közösségi szórakoztató épület is elhelyezhető.
(5) Ipari területen jelentős mértékű zavaró hatású építmények nem helyezhetők el. A területen olyan egyéb ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények helyezhetők el, melyek kibocsátási értékei telekhatáron túl nem terjednek, környezeti hatásai az ingatlanhatáron belül maradnak.
(6) az ingatlan legkisebb zöldfelületi aránya 40 %.
(7) A gazdasági területek telkei a szabályozási tervlapon ábrázolt előkerti méretekkel építhetők be.
(8) Az ingatlan utcavonalat nem érintő határvonala mentén legalább 6 m szélességű sávot fásítani kell.
(9) A területek teljes közművesítettség, a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kiépítése mellett építhetők be. Közműpótló berendezések alkalmazása- más előírások hiányában- legfeljebb jelen előírás hatályba lépésétől számított 5 évig alkalmazhatók.
17. §5 A gazdasági terület övezeteit, azok építési telkeinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, legnagyobb beépíthetőségét, továbbá az építhető építmény építménymagasságának mértékét, a minimális zöldterületre vonatkozó előírásokat a 5.melléklet tartalmazza.
1.) A gazdasági terület övezeteit, azok építési telkeinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, legnagyobb beépíthetőségét, továbbá az építhető építmény építménymagasságának mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni.
|
Az építési övezet funkcionális besorolása: kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz
és ipari gazdasági terület - Gip |
|
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Legkisebb
területe
m2 |
Min. homlokzati Szélesség m |
Legnagyobb beépítettsége
% |
Építménymag
legnagyobb
értéke m |
|
Gksz -1 |
szabadonálló |
5000 |
50 |
60 |
6,0 |
|
Gip-1 |
szabadonálló |
5000 |
50 |
40 |
6,0 |
17/A. §6 Gazdasági terület övezetei Gksz-3 alövezettel bővülnek ki, melyre a következő építési paraméterek jellemzőek: beépítés módja: oldalhatáron álló, legkisebb telekméret 3000 m2, legnagyobb beépítettség:30%, legnagyobb építménymagasság : 6,0 m.
18. §7 (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az üdülőterületen üdülőházas terület (Üü), hétvégi házas terület (Üh)kerül kialakításra.
(3) Üdülőházas területen az OTÉK 22. § (1) bekezdés szerinti üdülőépület, üdülőtáborok és kempingek helyezhetőek el.
(4) A hétvégi házas területen elhelyezhető üdülőépületben legfeljebb egy önálló rendeltetési egység alakítható ki.
(5)8 Üdülőterületen kivételes jelleggel a terület rendeltetésével összefüggő építmények, sport-, és kerti építmények valamint vízmedencék is elhelyezhetők. Lakóépületek az Üh-2 és az Üh-5 jelű övezetekben létesíthetők.
(6) Az üdülőterületen a terület igényei szerint a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára parkoló helyezhető el. Gépjárműtárolók önálló építményként nem alakíthatók ki.
(7) Az üdülőterületen az OTÉK 2. számú melléklete szerinti zöldfelületi nagyságot biztosítani kell.
19. §9 (1) Az üdülő terület övezeteit, azok építési telkeinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, legnagyobb beépíthetőségét, továbbá az építhető építmény építménymagasságának mértékét a 6. mellékletben lévő táblázat határozza meg.
(2) A Üh-2 építési övezeten belül a 2511. sz. Mezőkövesd - Hollóstetői, összekötő út menti telkek végén 20m szélességű közmű szolgalmi jogot kell biztosítani;'Az ingatlanokat elválasztó kerítés csak bontható módon alakítható ki.
|
Az építési övezet funkcionális besorolása: hétvégi házas üdülőterület - Üh |
|
|
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Legkisebb
területe
m2 |
Min.homlokzati
szélesség
m |
Legnagyobb
beépítettsége
% |
Építménymag.
legnagyobb
értéke m |
|
Üh -1 |
oldalhatáron álló |
K |
K |
20 |
4,5 |
|
Üh -2 |
Szabadonálló |
K |
30 |
20 |
4,5 |
|
Üh -3 |
Zártsorú |
K (700) |
K |
40 |
K (6,0) |
|
10Üh-4 |
Szabadonálló |
800 |
16 |
20 |
4,5 |
|
Az építési övezet funkcionális besorolása: üdülőházas terület - Üü |
|
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Legkisebb területe m2 |
Legnagyobb
beépítettsége
% |
Építménymagasság
legnagyobb értéke
m |
|
Üü-1 |
szabadonálló |
1500 |
20 |
4,5 |
|
Uü-2 |
oldalhatáron
álló (szabadon) |
K(1000) |
20 |
K(4,5) |
|
Üü-3 |
szabadonálló |
2000 |
20 |
6,0 |
|
Üü-4 |
szabadonálló |
K(5000) |
10 |
4,5 |
|
Üü-5 |
szabadonálló |
2000 |
25 |
7,5 |
Ahol: K - kialakult esetben alkalmazandó telekterületi érték
2.) A Üh-2 építési övezeten belül a 2511. sz. Mezőkövesd - Hollóstetői, összekötő út menti telkek végén 20m szélességű közmű szolgalmi jogot kell biztosítani;'Az ingatlanokat elválasztó kerítés csak bontható módon alakítható ki.
20. § Különleges területek
1.) A település különleges területei sajátos használatuk szerint:
1.1. Idegenforgalmi Intézményterület - K-1
1.2. Gyógyfürdő területe - K-2
1.3. Temető területe - K-3
1.4. Sportpálya területe - K-4
1.5. Pinceterületek - K-5
1.6. Nagykiterjedésű kereskedelmi terület - K-6.
1.7. Bányaterületek K-7
1.8. Idegenforgalmi szolgáltató terület K-8
2.) A különleges terület övezeteit azok építési telkeinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, legnagyobb beépíthetőségét, továbbá az építhető építmény építménymagasságának mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
Az építési övezet funkcionális besorolása: különleges terület - K |
|
Az építési telek |
|
Övezeti jele |
Funkcionális besorolása |
Beépítési mód |
Legkisebb
területe
m2 |
Legnagyobb
beépítettsége
% |
Építménymagasság
legnagyobb
értéke m |
|
K-1.1 |
Idegenforgalmi Intézményt. |
szabadonálló |
5000 |
25 |
7,5 |
|
K-1.2 |
Idegenforgalmi Intézményt. |
szabadonálló |
5000 |
25 |
7,5 |
|
K-2 |
gyógyfürdő |
szabadonálló |
K |
15 |
7,5 |
|
K-3 |
temető |
temetői épületek |
K |
15 |
K(3,0) |
|
K-4 |
sportpálya |
szabadonálló |
K |
15 |
4,5 |
|
K-5.1 |
Idegenforgalmi pinceterület |
szabadonálló |
K |
15 |
3,5 |
|
K 5.2 |
Gazdasági pinceterület |
szabadonálló |
K |
3 |
3,5 |
|
K-6 |
nagykiterjedésű
kereskedelmi
terület |
szabadonálló |
K |
15 |
6,0 |
|
K-7 |
bányaterület |
szabadonálló |
K |
15 |
4,5 |
|
K-8 |
Idegenforgalmi szolgáltató terület |
szabadonálló |
5000 |
15 |
4,5 |
3.) Az övezet telkeire csak a jellemző rendeltetésüknek megfelelő épületek és építmények helyezhetők el.
4.) A K1.1 területen építendő épületek maximális homlokzatmagassága 7,50 m lehet.
5.) A temető területén a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII törvény előírásait kell betartani.
6.) A K 5.1 és K 5.2 jelű területeken új pince létesítése csak geotechnikai szakvélemény és statikus számítás alapján történhet. Új pince létesítésekor vagy meglévő bővítésekor a szomszédos pincék geometriáját figyelembe kell venni. Geotechnikai, talajmechanikai feltárások esetén a Miskolci Bányakapitányság felé az előírt adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni kell. Új pince létesítése esetén a termőföld más célú hasznosítását előzetesen engedélyeztetni kell a földhivatallal.
7.) A K 5.1 területeken tervezett építési munkáknál be kell tartani a következő előírásokat:
- Zárt építmény építése csak a kialakult építési vonalnak megfelelően történhet, kizárólag azokon a helyeken, ahol a meglévő pincék bejárata hátrább esik, mint a szomszédos pincéké. Az új építmény nem lehet magasabb a szomszédos pincék magasságánál.
- Új pincék létesítése a pincesor északi, Cserépfalu felé eső részén lehetséges, a meglévő pincék építési vonalához illeszkedve.
- Új, nyitott előtető csak vendéglátóipari célra, a tervben meghatározott építési vonalig lehetséges, fa szerkezettel, a szomszédos pincék korlátozása nélkül. A szomszédos pincék előtetői között minimum 1,0 m távolságot kell hagyni. A magánhasználatú pincéknél az építési vonal a térburkolattal ellátható terület határát jelenti, amelyet nem szabad elkeríteni. Új, a pincéktől különálló terasz kialakítására nincs lehetőség, a pincék tetején lévő „teraszokat” meg kell szüntetni.
- Az új építésű pincék kialakítása, a meglévők felújítása lehetőleg helyi építőanyagokkal (fa, bogácsi kő), hagyományos stílusban, az összképbe illő színezéssel történjen. A pinceszellőzők kialakítása is javasoltan kőburkolatú, vagy vakolt kivitelű legyen.
- Új reklámtábla legfeljebb 1 m2 maximális felülettel helyezhető el, közterület-használati engedély birtokában.
8.) A K-7 jelű övezetek kialakult területein szabadonálló formában legfeljebb 15 % beépítettséggel és 4,5 m építménymagasságú, a terület rendeltetésszerű használatához és fenntartásához szükséges üzemi épületek és építmények helyezhetők el.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
20/A. §11 A K 5.2 övezetben az általános jogszabályi előírások teljesítése esetén szálláshely szolgáltató létesítmény is elhelyezhető.
21. § Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
1.) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.
2.) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
3.) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
4.) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
5.) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
1. hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
2. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények
3. köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
4. szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése
5. távbeszélő fülke elhelyezése,
6. építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,
7. zöldfelületek, fasorok
8. közművek felépítményei
9. egyéb, Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
6.) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.
7.) Az építési telkek közművesítését közterületről kell megoldani.
22. § A közlekedési és közműterületek
1.) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
2.) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv határolja le.
3.) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott (K jelzésű) közterületei.
4.) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni, csak a területsáv megtartásával szabad.
5.) Az utak szabályozási szélességeit a terv szerint az alábbi funkciókkal kell kialakítani az alábbiak szerint:
• a 2511 számú Mezőkövesd - Hollóstetői összekötő út a kialakult, illetve a szabályozási terv szerinti szabályozási szélességekkel
• 2504 számú Eger - Bogácsi összekötő út a kialakult illetve a szabályozási terv
szerinti szabályozási szélességekkel
2. Kiszolgáló utak
• kialakult, illetve a szabályozási terv szerinti - min. 12 m - szabályozási
szélességekkel
6.) A terv szerinti közlekedési és közműterületen az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1./ pontja szerinti építmények helyezhetők el.
7.) A rendelet hatálya alá tartozó területet teljes közművesítéssel kell ellátni. A területek és telkek beépítésének feltétele a közműhálózat kialakítása.
1.) A település területén önálló terület-felhasználási egységként a közparkok (Z) területét a szabályozási terv határolja le.
2.) Zöldterületen az OTÉK 27. § (3) bekezdés szerinti épületek a (4) bekezdés szerinti beépítettség és építménymagasság mellett helyezhetők el.
3.) Közpark területének legalább 60 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. A kötelezően előírt védőfásítást háromszintes kivitelben kell megvalósítani.
1.) A település területén az erdő (E) céljára szolgáló területeket a szabályozási terv határolja le.
2.) Az erdőterületek rendeltetésük szerint:
3.) Az erdőterületek az OTÉK 28. § (3)-(4) bekezdése szerint, legfeljebb 6 m átlagos építénymagasságú építményekkel építhetők be.
4.) Az erdőterületek terv szerinti igénybevételéhez az erdészeti hatóság engedélye szükséges.
5.) Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben az OTÉK
32. § szerinti építmények is csak akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem befolyásolják.
6.) Turisztikai rendeltetésű erdő területeinek övezeteiben az erdő rendeltetésének megfelelő, a pihenést, testedzést és az erdőkhöz kötődő rekreációt szolgáló építmények is csak akkor helyezhetők el, ha a (4) bekezdés szerint az erdő rendeltetését az erdészeti hatóság átminősítéssel megváltoztatta.
7.) A Jács-völgyben haladó, Szomolya felé vezető úttól, valamint a Hintóvölgyből a kaptárkövekhez vezető úttól illetve a község belterületi határvonalától számított 300 m-es védőtávolságon belül tarvágás nem, csak ritkításos fakitermelés folytatható.
25. § Mezőgazdasági területek
1.) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos tároló és termékfeldolgozó építmények elhelyezésére szolgáló területek. A mezőgazdasági területek lehatárolását a szabályozási terv határolja le.
2.) A mezőgazdasági területek használatuk szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a.) általános mezőgazdasági (Má) terület, ezen belül
Má-2 egyéb (rét, legelő, gyep) mezőgazdasági terület
Má-3 egyéb (rét, legelő, gyep) mezőgazdasági terület idegenforgalmi jelentőséggel
Má-4 mezőgazdasági üzemi, majorsági területek alövezetei
b.) kertes mezőgazdasági (Mk) terület, ezen belül
Mk-1 kertgazdasági területek
Mk-2 szőlőművelésű területek alövezetei
3.) Az Má-1 és Má-2 jelű általános mezőgazdasági használatú területen tanyai gazdálkodás létesítményei és lakóépületek is elhelyezhetők, az Má-3 jelű övezetben ezen túlmenően turisztikai jelentőségű létesítmények is.
4.) Az Má-1 szántóterületen belül nagyüzemi művelésű, és kisparcellás területek alakíthatók ki.
5.) A nagyüzemi művelésre alkalmas területen belül legfeljebb 10 ha, a kisparcellás területeken, valamint az Má-2 övezetben 3 ha nagyságú szántó, rét, legelő, gyep területek alakíthatók ki.
6.) A Mk-1 és Mk-2 övezetben legalább 720 m2 nagyságú, a szőlőművelési területeken legalább 0,3, ha területek alakíthatók ki.
7.) Az (4)-(5) bekezdés szerinti élővízzel határos, és a korlátozott mezőgazdasági hasznosítású területtel 500 m távolságon belüli területeket extenzív műveléssel kell fenntartani és használni. Az extenzív területeken a vegyszerhasználatot a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás bevonásával, helyi rendeletben szabályozni és korlátozni kell.
8.) A mezőgazdasági területek az OTÉK 29. § (2) és (3) bekezdés előírásai alapján építhetők be.
1.) Az egyéb területeket a szabályozási terv határolja le.
2.) Az egyéb területek használatuk szerint:
a.) vízgazdálkodási terület, ezen belül:
V-l folyóvizek medre és partja,
V-2 állóvizek medre és partja, valamint
V-3 időszakos vízfolyás alövezetei
4.) Az V-1 övezetben a mederfenntartási munkák folytatásához a par téltől számított 6,0 m széles felvonulási területet kell biztosítani. A parti birtokosok a szabályozási területre sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek, kerti művelés céljából időszakosan sem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket). E területen zárt tömör kerítés nem létesíthető.
5.) A patakpartok tisztítása és fenntartása a mindenkori tulajdonos köteles.
6.) A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a fenntartási munka gondos elvégzése után a parti birtokost illeti.
7.) Az V-2 jelű övezetek területein csak vízkárelhárítás, a vízi sport és a sporthorgászat célját szolgáló közösségi létesítmények épületei helyezhetők el.
IV. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI
27. § Általános előírások
1.) Épületek és építmények engedélyezése elhelyezése és használata során a legkisebb
mértékű környezetterhelés mellett biztosítani kell a környezetszennyezés megelőzését,
a környezetkárosítás kizárását.
2.) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése, során az alábbiak
szerint érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.
(2) A természeti környezet védendő elemei:
a) a település területének tájkaraktere
(3) A település igazgatási területén újabb távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték , valamint adótorony csak a gazdasági területeken, illetve a beépítésre szánt területen kívül általános mezőgazdasági területen helyezhető el.
(4) A település külterületén az élővizek part élétől számított 50 m-en belül új épületek nem helyezhetők el.
(5) A szőlőművelési és erdőterületek tájképi feltárulkozása megtartandó. A szőlők és erdők területei nem csökkenthetők, tarvágás tilos. A település közigazgatási területén a meglévő felszíni talajadottságok miatt a kopár domboldalak kert (szőlő)művelésének újraindítása elsődleges feladat.
(6) A bányaművelési területek a szomszédos ingatlanok tájhasznosításának megfelelő rekultivációját a bányaművelés befejezése után a vonatkozó előírások alapján kell elvégezni.
1.) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény alapján a földtulajdonosok illetve használók kötelessége.
2.) A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.
3.) A kataszterezett vagy később jegyzékbevett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes nemzeti park gondoskodik.
4.) Építmények létesítése illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.
5.) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
6.) Kommunális szennyvizek és szennyvíziszapok elhelyezése, ártalmatlanítása során a „Szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló módosított 50/2001. (IV.3.) Kormányrendelet előírásait be kell tartani.
7.) A téli síkosság-mentesítés kizárólag érdesítő vagy más környezetbarát anyaggal történhet. Mindennemű vegyszer használata tilos.
1.) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, valamint a
27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai alapján a község területe a felszín alatti víz szempontjából
érzékeny területi kategóriába tartozik.
2.) A felszín alatti vizeket érintő tevékenység során figyelembe kell venni a „vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásain kívül a bogácsi B-1 és K-6 kataszteri számú hévízkutak hidrogeológiai védőidomának kijelöléséről szóló H-6978-6/2003. számú ÉVIZIG határozatban foglalt rendelkezéseket is.
3.) A terület-felhasználás és használat, valamint az építmények elhelyezése során a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül nem változhat, a település területén folytatható tevékenység feltételeit, azok tilalmát a hivatkozott rendelet szerint be kell tartani.
4.) Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőség-védelmi előírások betartásáról.
5.) Ahol a közműves ivóvízellátó és szennyvízelvezető rendszerre történő csatlakozás lehetősége biztosított, ott egyedi vízellátó és szennyvízgyűjtő létesítmények nem alakíthatók ki.
6.) Nem háztartási jellegű (ipari, éttermi, stb.) szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén kötelező a szennyezés jellegének megfelelő előtisztító berendezés beépítése, amely vízjogi engedély alapján építhető meg.
7.) Mélyfekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.
8.) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.07.) Kormányrendelet mellékletének B) része alapján Bogács község közigazgatási területe nitrátérzékeny területen helyezkedik el.
9.) A felszíni vízfolyásokat érintő tevékenységek tekintetében be kell tartani a 21/2006 (I.31.) kormányrendelet előírásait
31. § A levegőtisztaság védelme
1.) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.
2.) A levegőtisztaság-védelem szempontjából a település területén a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló
4/2011. (I.14.) VM rendelet alapján - legfeljebb 100 m védelmi sugarú övezettel - ,,C” csekély mértékű terhelést okozó tevékenységek telepíthetők.
3.) A területen csak olyan építmények helyezhetők el, és olyan tevékenységek folytathatók, melyek a használat során a területre előírt határértéken túli többletkibocsátással környezetterhelést nem okoznak.
32. § Zaj és rezgés elleni védelem
1.) A község területén a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007 (X.29.) kormányrendelet előírásait be kell tartani.
3.) Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében, amennyiben közutak mellett a terület-felhasználás megváltozik, vagy az utak forgalma az út jellegének megváltozása miatt nő meg, a zaj- és rezgésterhelési határértékekről szóló
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben az egyes terület-felhasználási kategóriákra meghatározott határértékeket kell alkalmazni.
33. § Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
1.) A hulladékgazdálkodás előírásait elsősorban a hulladékról szóló
2012. évi CLXXXV. törvény, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (VI.15.) kormányrendelet szabályozza.
2.) A község területén tilos a hulladék lerakása és égetése, valamint a veszélyes hulladék kommunális hulladék közé juttatása. A veszélyes hulladékokat elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni. A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni.
4.) A község területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállításig.
1.) Sugárzás tekintetében az országos hatályú rendelkezéseket kell alkalmazni.
V. Fejezet
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
35. § Általános előírások
1.) Az előírások hatálya kiterjed a település építményeire/műszaki létesítményeire és azok környezetére.
2.) Biztosítandó az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelme, életfeltételeik folyamatos javítása, a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetése vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
3.) Fejlesztések beavatkozások során a funkciókból adódó védőtávolságok és a szükséges védőterület-kialakítások betartandók.
4.) Meg kell szüntetni a település szennyező forrásait.
5.) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról gondoskodni kell.
6.) A muzeális-emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény előírásai rendelkeznek. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését.
36. § Területi értékvédelem
1.) A Táncsics-Ady-Széchenyi utcák-Béke tér-Petőfi-Kossuth és Rákóczi utcák mindkét oldali beépítése, a Dózsa Gy. u. déli oldalának beépítése és a Hór patak által határolt terv szerinti területet helyi értékvédelmi területként kell fenntartani és kezelni.
2.) A területi helyi értékvédelem
a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonalak és helyek)
építészeti térarányok, utcaképek védelmére,
anyaghasználatára, védelmére terjed ki.
37. § A területi értékvédelem szabályai
1.) Úthálózat, térszerkezet
A meglévő úthálózat és térrendszer megtartandó.
Változtatások, beavatkozások korlátozottan és csak azokon a helyeken alkalmazhatók, ahol ezt a szabályozási terv meghatározza.
A terület működőképességének és hasznosításának érdekében a korlátozott mértékben alkalmazott útszélesítéseket el kell végezni a szabályozási terven jelölt formában.
2.) Telekszerkezet
A település területén belül védendő a kialakult telekszerkezet.
Beavatkozások csak a szabályozási terven jelölt esetekben alkalmazhatók. (Út céljára történő lejegyzés, telekösszevonás, javasolt telekhatárok, telekmegszüntetés.)
3.) Beépítési mód, építési vonalak és helyek
A község jellegzetessége a soros telekosztás és a fésűs beépítési mód jellemzően előkert nélküli beépítéssel, a hagyományos falusias építészeti karakterrel.
Az értékek megőrzése érdekében az építési helyek és építési vonalak, az épületkarakter és az utcaképi illeszkedés szabályai kötelezően betartandók.
4.) A településkép és települési karakter, az építészeti térarányok és az utcaképek
védelme
A település területén belül új építményeket, épületeket építeni csak a meglévő településképhez illeszkedő módon lehet.
A meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél a szabályozás betartása mellett az illeszkedés, a lépték és az arányok kialakult szabályait az engedélyköteles építési tevékenységek során be kell tartani. A környezettől idegen anyaghasználatot, építészeti elemeket meg kell szüntetni.
A területi helyi védelem alá sorolt területeken az egyes épületek és építmények kialakításánál a településre jellemző építési anyaghasználatot kötelező jelleggel figyelembe kell venni. A hagyományos anyaghasználatot jelen előírás 5. §.(1) bekezdés keretében kell feltárni. 38. § Egyedi értékvédelem
1.) Országos műemléki védelem alatt álló műemlék a temető területén belül levő barokk rk. templom. (Ady Endre út; hrsz.: 98,99; műemléki törzsszáma 1132)
2.) A templom műemléki környezete a szabályozási tervlapon jelkulccsal, e rendelet 1. sz. mellékletében pedig az érintett ingatlanok helyrajzi szám szerinti felsorolásával van meghatározva.
39. § Régészeti lelőhelyek
1.) A település területén a Hermann Ottó Múzeum régészeti kataszterében az alábbi:
Első nyomás: őskori, népvándorlás kori és középkori szórványleletek (03/4; 03/5; 03/6 hrsz.)
Farkas László telke (KÖH azonosító: 15901): neolitikumi település (1866 hrsz.)
Hintóvölgy (KÖH azonosító: 34748): őskori település, középkori szórványlelet (083/4 hrsz.)
Pazsagpuszta (KÖH azonosító: 15900): paleolitikumi és neolitikumi szórványlelet, bronzkori település és sír, honfoglalás kori település (0144 hrsz.)
Rákóczi út 29. (KÖH azonosító: 15902): bronzkori szórványlelet (818;819,820;821;822;862;863;864/1;864/2;865/1;865/2;866 hrsz.)
Tatár-hegy (KÖH azonosító: 34749): bronzkori település – azonosítatlan lelőhely
Bogács (KÖH azonosító: 44710): középkori település, azonosítatlan lelőhely
2.) A regisztrált régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőleg el kell kerülni. Amennyiben területükön nem kerülhető el a földmunkával járó beruházás, úgy bármilyen területrendezést megelőzően a törvényi előírások szerint próbafeltárást, illetve annak eredményétől függően teljes megelőző feltárást kell végezni.
3.) Amennyiben a nem regisztrált lelőhelyeken a beruházások kivitelezése során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős műszaki vezetője köteles a munkavégzést leállítani, az esetről a területileg illetékes Herman Ottó Múzeumot haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a múzeum képviselőinek átadni. A tervezett földmunkák során nem várt módon előkerült régészeti emlékek esetén elvégzendő intézkedéseket a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV törvény (Kövt.)
24. §-a határozza meg.
4.) Az úgynevezett Bikarét területe (K 1.1 övezet) és a Tardi út melletti terület (K 8 övezet) régészeti érdekű övezetnek minősül, ahol minden, 30 cm mélységet meghaladó földmunka csak régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhető.
5.) A Déli iparterületen, az „Első nyomás” elnevezésű régészeti lelőhelyen a földmunkával járó kivitelezést lehetőleg kerülni kell. Amennyiben erre mégis sor kerül, az érintett területen megelőző régészeti feltárást kell végezni.
VI. Fejezet
40. § 1.) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Bogács község Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat területre vonatkozó előírásainak megállapításáról szóló 10/2009.(VIII.06.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
2.) A szabályozási terven jelölt területekre (Fő tér, Rendezvénytér) közterület-alakítási terv készítendő.
3.) A hatályon kívül helyezett Helyi Építési Szabályzat mellékletét képező SZ-1tervszámú Szabályozási Terv jelen rendelet 1. sz. mellékleteként továbbra is hatályban marad. A szabályozási terv a rendelet 2. sz. mellékletét képező M 1.4 szabályozási tervlapon (Déli Iparterület), valamint a rendelet 3. sz. mellékletét képező M 2.2 szabályozási tervlapon (Cserépi úti pincesor és Bikarét déli terület) ábrázoltak szerint módosul. Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek a kihirdetést követő 30. napon lépnek hatályba.
5. melléklet a Helyi Építési Szabályzathoz15
Gazdasági területek övezeteinek előírásai
|
Az építési övezet funkcionális besorolása: kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz
és ipari gazdasági terület - Gip |
|
|
Az építési telek |
|
|
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Legkisebb
területe
m2 |
Min. homlokzati Szélesség m |
Legnagyobb beépítettsége
% |
Építménymag
legnagyobb
értéke m |
minimális zöldterület mértéke
% |
|
Gksz -1 |
szabadonálló |
5000 |
50 |
60 |
6,0 |
20 |
|
Gip-1 |
szabadonálló |
5000 |
50 |
40 |
6,0 |
40 |
2. melléklet a 17/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
M-1.4 Szabályozási tervlap
3. melléklet a 17/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
M-2.2 Szabályozási tervlap
(Cserépi úti pincesor és Bikarét déli terület)
4. melléklet a 17/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
A műemléki védelem alatt álló ingatlanok műemléki
környezetének meghatározása
Védelem alatt álló épület: Rk. Templom (Ady Endre út; 98,99 hrsz.; műemléki törzsszám:1132)
Az ingatlan műemléki környezetébe az alábbi helyrajzi számú ingatlanok tartoznak:
|
64 |
93/2 |
112 |
|
65 |
94/1 |
115 |
|
66 |
94/2 |
100 |
|
67 |
95 |
104 |
|
68 |
96 |
105 |
|
69 |
108 |
106 |
|
70 |
109 |
107 |