Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésük szabályairól
Hatályos: 2023. 12. 20Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésük szabályairól
Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, 4. § (3) bekezdésében, 5. (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) és (3), valamint (6) bekezdéseiben, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 54. § (1) és (3) bekezdésében, 58. § (2)-(3) bekezdéseiben, 68. § (2) bekezdésében, 84. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1 bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Lakások és helyiségek bérlete
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület az önkormányzati vagyon sajátos tárgyait alkotó - szociális és közérdekű feladatok ellátását is szolgáló – bérlakások, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének feltételeire, a bérleti formákra és a lakbérekre vonatkozó helyi szabályokat megállapítsa.
2. A rendelet hatálya
2. § (1)1 A rendelet hatálya a Törökbálint Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, valamint az Önkormányzatot, mint jogosultat megillető bérlőkijelölési joggal rendelkező valamennyi lakásra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.
(2) A rendelet hatálya kiterjed a bérbeadói jogok gyakorlóira és a bérbeadói jogok gyakorlásában közreműködőkre, valamint a lakások és helyiségek bérlőire, bérlőtársaira, társbérlőire, albérlőire, a bérlők által befogadott személyekre, a pályázókra, és a szolgálati lakást kérelmezőkre.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő azon lakásokra, illetve nem lakás célú helyiségekre, amelyeket az Önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló gazdasági társaságok, az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési intézmények, vagy más fenntartó által fenntartott költségvetési intézmények részére a feladataik ellátásához az Önkormányzat használatba, illetőleg vagyonkezelésbe adott, az Önkormányzat vagyonrendeletét kell alkalmazni.
(4) A társasházakban lévő lakások és helyiségek bérbeadása során tekintettel kell lenni a társasház alapító okiratában, valamint a társasház közgyűlésének határozataiban foglaltakra is.
(5) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazása során:
a) díjhátralék: a bérlőnek vagy használónak az önkormányzattal szemben fennálló bérleti- vagy használati díjtartozása, külön szolgáltatási díjtartozása,
b) életvitelszerű tartózkodás: ha az érintettnek az adott lakás az otthona és máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen rendeltetésszerűen használ; életét onnan szervezi (rendszeresen onnan indul munkába vagy oktatási intézménybe, oda tér haza), az életviteléhez szükséges tevékenységet (főzés, mosás, családi élet, közüzemi szolgáltatások igénybevétele) rendszeresen és legjellemzőbben ott folytatja, illetve amely elsődleges elérhetőségi címként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál,
c)2 havária esemény: olyan igazoltan bekövetkezett rendkívüli körülmény, esemény (pl.: elemi csapás), amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani, és amelynek eredményeként a tulajdonos lakóingatlana megsemmisült, illetőleg a hatóság lakhatatlanná nyilvánította azt, továbbá az olyan, azonnali intézkedést igénylő, különös méltánylást érdemlő, egészséget, környezetet veszélyeztető élethelyzet, amely a lakhatás korábbi módjának fenntartását nem teszi lehetővé,
d) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem.
4. Tulajdonosi, bérbeadói jogok gyakorlása
4. § (1) A Képviselő-testület a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével – az e rendeletben szabályozott kivételekkel – átruházott hatáskörben a polgármestert bízza meg.
(2) Munkaviszonyhoz kötött, az Önkormányzat intézményeihez tartozó, vagy az intézmények területén fekvő önkormányzati tulajdonú lakások esetében a bérbeadói jogokat - az intézményvezető véleményének kikérésével - a polgármester gyakorolja.
(3) Az önkormányzati tulajdonú lakást nem lakás céljára csak a Képviselő-testület engedélyével, és kivételesen lehet bérbe adni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kivételes indok lehet:
a) közérdekű, a lakosság érdekeit szolgáló ellátás biztosítása,
b) közérdekű, a kulturális hagyomány megőrzését, ápolását szolgáló cél,
c) oktatási, sport- és szabadidő célok megvalósítása.
5. § (1) A lakások és helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatos alábbi feladatokat a Törökbálinti Városgondnokság (a továbbiakban: Városgondnokság) látja el:
a) bérleti szerződések előkészítése bérbeadói aláírásra,
b) lakások és helyiségek nyilvántartása,
c) lakásgazdálkodás, a lakás és nem lakáscélú helyiségek üzemeltetésével kapcsolatos műszaki feladatok ellátása (a továbbiakban: kezelés).
(2) A kezelői feladatok közé tartozik különösen a tulajdonosi döntések végrehajtása, a bérlemények folyamatos üzemeltetése, karbantartási feladatok ellátása, jogi eljárások lefolytatása a szerződések teljesítése érdekében, a társasházakban a tulajdonosi képviselet ellátása.
(3)3 A Városgondnokság által vezetett, (1) bekezdés b) pont szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a lakások és helyiségek pontos címét/hrsz-át, nagyságát, komfortfokozatát,
b) a lakások és helyiségek feletti rendelkezési, bérleti, használati jog jogcímét, tartalmát,
c) a lakásokat és helyiségeket használók, bérlők megnevezését, azonosító adatait (figyelemmel az adattakarékosság elvére), a lakbér, a bérleti díj összegét,
d) a lakásokra és helyiségekre vonatkozó rendelkezési korlátokat (elidegenítési, építési tilalom, elővételi jog, jelzálog, stb.)
(4) A nyilvántartás mellékletét képezi a bérleti szerződés, illetve az azt módosító vagy megszüntető szerződés egy-egy példánya.
5.4
6. § (1)5
(2)6
(3)7
A lakások bérbeadásának szabályai
6. A lakások bérbeadásának általános szabályai
7. § (1) Lakásbérleti jogviszony
a) szociális helyzet alapján,
b) piaci alapon történő bérbeadás,
c) közérdekű célból történő, költségelvű bérbeadás,
d) lakás bérleti jogának cseréje,
e) havária
jogcímen létesíthető.
(2) Lakás csak az (1) bekezdésben meghatározott jogcímek valamelyikén adható bérbe.
8. § (1) Lakásbérleti szerződés határozott időre köthető.
(2) A lakásbérleti szerződés maximális időtartamát, valamint a szerződés meghosszabbításának szabályait a lakásbérlet különböző jogcímeire vonatkozó részletes rendelkezések tartalmazzák.
(3) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, amely kikötést a bérlővel kötött lakásbérleti szerződésben szerepeltetni kell.
9. § (1) A bérbeadó jogosult a lakás rendeltetésszerű használatát, a lakás berendezéseit, tartozékait a lakás átadásakor felvett leltár alapján, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését legalább évente egy alkalommal ellenőrizni. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.
(2) Amennyiben a bérbeadó a bérlőnek felróható okból kifolyólag 3 egymást követő alkalommal nem tudja elvégezni az ellenőrzést, az szerződésszegésnek minősül.
10. § (1) A lakásbérleti jogviszony a lakásra, a lakáshoz tartozó helyiségekre és földrészletre terjed ki. A bérlőt és a vele együttlakó személyeket a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga is megilleti.
(2) A bérlő a közös használatra szolgáló helyiségek, területek használatával kapcsolatos költségeket – a bérleti díjon felül – köteles megfizetni.
(3) A lakás rendeltetésszerű használatára vonatkozó szabályokat a bérleti szerződés tartalmazza.
11. § A lakás- és helyiségbérleti szerződésnek tartalmaznia kell
a)8 a szerződést kötő felek nevét, személyi azonosító adatait, a bérlővel együtt költöző személyek nevét, rokoni kapcsolatukat, személyi adataikat,
b) a lakás pontos leírását és alapadatait,
c) a bérleti szerződés létrejöttét, kezdő időpontjának és hatályának pontos megjelölését,
d) a bérleti díj összegét, a megfizetés módját, feltételeit,
e) a szerződésből következő bérbeadói és bérlői jogokat és kötelezettségeket,
f) a szerződés megszűnésének és megszüntetésének lehetőségeit és jogkövetkezményeit,
g) a jogviták eldöntésének lehetőségét.
12. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, valamint – a külső nyílászárók kivételével - azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérlő köteles.
(2) A bérbeadót terhelő kötelezettségek bérlő általi átvállalása, valamint e költségek megtérítése előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges. A költségek megtérítésére a 41-42. §-t (lakbérbeszámítás) kell megfelelően alkalmazni.
(3) A külön szolgáltatások díját a bérbeadó a szolgáltatás biztosításával kapcsolatosan felmerülő kezelési, üzemeltetési, karbantartási költségeinek figyelembevételével úgy állapítja meg, hogy az e költségekre fedezetet nyújtson.
13. § Ha az Ltv. a bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettsége tekintetében külön nem tiltja eltérő tartalmú megállapodás megkötését, a megállapodás tartalmát a bérbeadó határozhatja meg az alábbi feltételek mellett:
a) ha a bérlő a lakás átadásakor vállalja, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá, felmerülő költségeit csak bérleti díj beszámítás útján lehet megtéríteni,
b) a bérlő kötelessége az épület folyosójának tisztántartása, a háztartási szemétszállítás költségeinek, valamint a közüzemi díjaknak (víz, csatorna, gáz, áram stb.) a megfizetése, az udvar, az ingatlan előtti járda és útszakasz (útszegély közepéig), zöldfelület rendszeres tisztántartása, az időjárási viszonyoknak megfelelően,
c) a lakbér megfizetésére a bérbeadó legfeljebb két hónapra adhat haladékot, részletfizetés csak a hátralékra engedélyezhető maximum egy éves időtartamra,
d) a több bérlő által lakott egy udvarhoz, kerthez tartozó lakások esetén biztosítani kell, hogy az udvar és kert használata arányosan illesse meg a bérlőket,
e) a lakás burkolatainak, ajtóinak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről a bérlő gondoskodik.
f) átalakítás, korszerűsítés, nagyobb felújítási és karbantartási munkák esetén a kölcsönös értesítési kötelezettség a munkák megkezdése előtti 30 nap.
7. A szociális helyzet alapján történő bérbeadás részletes szabályai
14. § (1) Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása pályázati eljárásban történik. A pályázati kiírás elkészítéséről, közzétételéről a Városgondnokság gondoskodik.
(2) Pályázat csak üres lakás esetén, vagy akkor írható ki, ha az üressé válás időpontja ismert. A bérbeadó közzéteszi a pályázható lakások paramétereit. A pályázatot az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni, valamint 20 napra a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.
(3) Nem kell pályázatot kiírni, ha a pályázattal elnyert lakás bérlője – e rendelet szerint - kéri a lakásbérleti szerződés meghosszabbítását, és egyébként megfelel a szociális bérbeadás feltételeinek, vagy amennyiben nem felel meg a szociális bérbeadás feltételeinek, vállalja a piaci alapon történő új szerződés megkötését.
(4) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell
a) azt, hogy a meghirdetett lakás szociális helyzet alapján kerül bérbeadásra,
b) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát és komfortfokozatát,
c) a fizetendő lakbér és a lakbértámogatás lehetséges mértékét,
d) lakásfelújítás estén a kötelezettség megjelölését, a becsült felújítási költségek összegszerűségét, a megtérítés módját és mértékét, a felújítás elvégzésének határidejét,
e) a pályázat benyújtásának helyét, módját, határidejét és az elbírálás szempontjait,
f) az elbírálás eredménye közlésének módját és időpontját,
g) a bérbeadó megnevezését, címét, a szerződéskötés határidejét,
h) a meghirdetett lakás bérbeadásának időtartamát,
i) azt, hogy a pályázók bérlőtársakként is pályázhatnak, és
j) az egyéb pályázati feltételeket.
(5) A pályázatnak tartalmaznia kell
a) a pályázó nevét, születési nevét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét, családi állapotát, foglalkozását, munkahelyét, állandó bejelentett lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, a pályázó házastársának vagy élettársának az előzőekben felsorolt adatait, a lakásba a bérlőn kívül költözők számát, nevét, születési idejét, foglalkozását, rokonsági fokát, vagy rokonság hiányában a leendő bérlőhöz fűződő kapcsolatát,
b) a pályázó és a vele együtt költöző személyek jövedelmi, vagyoni viszonyait, a pályázó jelenlegi lakáskörülményeit,
c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy nem esik kizáró feltételek alá, és megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek,
d) a pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek,
e) a pályázati felhívásban szereplő valamennyi feltétel elfogadását,
f)9
15. § (1) Szociális helyzet alapján lakásra érvényesen csak az pályázhat,
a) aki magyar állampolgár,
b) aki nagykorú,
c) aki Törökbálinton legalább 2 éve fennálló bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él,
d)10 ahol az együtt költöző személyek egy főre eső havi nettó átlag jövedelme a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a szociális vetítési alap 350%-át, egyedül élő pályázó vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a 500%-át nem haladja meg,
e) akinek az Szt. 4. § b) pontja alapján vagyona nincs,
f) aki írásbeli nyilatkozatban vállalja, hogy a bérleti jogviszony időtartama alatt Törökbálint Város Önkormányzat Segítő Kéz Szolgálattal együttműködik,
g) akinél nem áll fenn a 16. §-ban felsorolt kizáró okok egyike sem.
(2) Pályázatot érvényesen írásban, a 3. mellékletben szereplő formanyomtatványon, az abban felsorolt mellékletekkel együtt lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz. Egy pályázó és családja, valamint vele életvitelszerűen együtt lakó személy érvényesen legfeljebb egy pályázatot nyújthat be. A hiányos vagy nem megfelelően benyújtott pályázat esetén 1 alkalommal hiánypótlás lehetséges.
16. § (1) Nem köthető lakásbérleti szerződés, illetve nem hosszabbítható meg azzal a személlyel,
a)11 aki vagy akivel együtt költöző személy a kérelme benyújtását megelőző 10 éven belül lakásáról pénzbeli térítés ellenében lemondott, vagy a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül a korábban a bérbeadótól bérelt lakását az Ltv., valamint e rendelet szerint kedvezményesen megvásárolta,
b)12 akinek vagy vele együtt költöző személynek tulajdonában, haszonélvezetében életvitelszerű tartózkodásra alkalmas ingatlan van vagy lakásra bérleti jogviszonya áll fenn, kivéve a lakásbérleti szerződés meghosszabbításának esetét, az albérleti jogviszonyt és a havária jogcímen létesített lakásbérleti jogviszonyt,
c) aki a kérelem benyújtásakor szándékosan valótlan adatot szolgáltat, vagy az adatok változásáról a bérbeadót nem értesítette a bérbeadásról szóló döntésig,
d) aki köztartozással rendelkezik bérbeadó felé,
e) aki a bérbeadóval fennálló lakásbérleti szerződéséből eredő bérleti díj vagy egyéb tartozással rendelkezik, melyre nem kötött részletfizetési megállapodást, vagy a lakásbérleti szerződés megkötését vagy meghosszabbítását megelőző 5 éven belül létrejött részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem tartotta be,
f) aki lakását a kérelme benyújtását megelőző 10 éven belül elcserélte,
g) aki beköltözhető ingatlanát a kérelme benyújtását megelőző 5 éven belül elidegenítette,
h) aki olyan ingó vagy ingatlan vagyonnal rendelkezik, amelynek együttes értéke meghaladja az Szt. 4. § b) pontjában meghatározott mértéket,
i) aki nem tudja igazolni, hogy a pályázat benyújtását megelőzően 2 éve lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy munkahellyel rendelkezik Törökbálinton, vagy
j)13 aki vagy akivel együtt költöző személy a bérbeadó tulajdonában álló lakást, bármely okból önkényesen elfoglalta.
(2) A bérlő köteles benyújtani minden év június 30-ig a bérlő, bérlőtárs és vele együtt lakó 18 év feletti családtagok esetében a tárgyévet megelőző évi jövedelemről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított jövedelemigazolást.
17. § (1) A szociális lakbér mértéke az 1. mellékletben meghatározott piaci alapú bérleti díj mértékének lakbértámogatással csökkentett összege. A lakbértámogatás mértékét és a megállapításának alapjául szolgáló szempontrendszert a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A bérlő szociális célú lakbértámogatásra való jogosultságát bérbeadó évente felülvizsgálja (a továbbiakban: éves felülvizsgálat).
(3)14 Ha az éves felülvizsgálat alapján a bérlő és a bérlővel életvitelszerűen együtt lakó személyek egy főre eső havi nettó átlag jövedelme meghaladja a szociális vetítési alap 350%-át, egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő bérlő esetén 500%-át, a szociális lakbérét bérbeadó az éves felülvizsgálat évének szeptember 1. napjától megemeli, és az 1. mellékletben meghatározott táblázat alapján számítandó a lakbértámogatás mértéke.
(4)15 Ha a megemelt szociális lakbért fizető bérlő - az egy főre eső jövedelme, vagy vagyoni viszonyai alapján - ismételten megfelel a szociális lakbértámogatásra való jogosultság feltételeinek, úgy a következő aktuális felülvizsgálat időpontjáig kérelmezheti, hogy az éves felülvizsgálat évének szeptember 1. napjától a felülvizsgálatot követő év augusztus 31. napjáig szociális lakbért fizethessen.
(5)16 Ha a bérlő olyan ingó vagy ingatlan vagyonnal rendelkezik, amely meghaladja a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéket, bérlő a szociális lakbér helyett az éves felülvizsgálat évének szeptember 1. napjától kezdődően a lakás fekvése és komfortfokozata szerint megállapított piaci alapú lakbért köteles fizetni, az általa bérelt teljes lakásnagyság és az 1. mellékletben meghatározott m2 árak alapulvételével.
18. § (1)17 Ha a bérlő tárgyév június 30. napjáig egyáltalán nem, vagy nem megfelelően nyilatkozik, vagy nyújtja be vagyoni- és jövedelmi helyzetét alátámasztó igazolásait, továbbá, ha nem nyújtja be határidőben a 16. § (2) bekezdésben írt jövedelemigazolást, úgy az éves felülvizsgálat évének szeptember 1. napjától kezdődően az 1. mellékletben foglaltak szerint megállapított piaci alapú lakbért köteles fizetni, a nyilatkozat és az igazolások hiánytalan és megfelelő benyújtásának napját követő második hónap utolsó napjáig.
(2) Ha bérlő a nyilatkozatában valótlan adatot szolgáltatott, az szerződésszegésnek minősül, amely alapján bérbeadó felmondhatja a lakásbérleti szerződést a Ptk. és az Ltv. erre vonatkozó rendelkezései szerint.
(3) Lakásbérleti jog folytatásáról történő tudomásszerzést követően bérbeadó soron kívül elvégzi az éves felülvizsgálatot és a lakbért a 17. § alkalmazásával állapítja meg, azzal, hogy a lakásbérleti jog folytatója soron kívül köteles eleget tenni a 15. § (2) bekezdésben foglaltaknak.
(4)18 A szociális alapú bérbeadás esetén a lakásbérleti szerződést a nyertes pályázóval a polgármester köti meg, a Hatósági Osztály által tett javaslat alapján.
19. § (1) Szociális alapon történő bérbeadás esetén a lakásbérleti szerződés legfeljebb 2 év határozott időre köthető.
(2) A határozott idő lejártát megelőzően legalább a bérleti jogviszony megszűnését megelőző kilencvenedik és hatvanadik nap között bérlő írásban kérheti a lakásbérleti szerződés meghosszabbítását. Amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, a bérleti szerződés egy alkalommal legfeljebb további 2 évvel hosszabbítható meg. A 4. év letelte után a lakásbérleti jogviszony csak akkor hosszabbítható meg, amennyiben a bérlő saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásban, aktív korúak ellátásában, ápolási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, vagy időskorúak járadékában részesül.
20. § (1) A bérbe adható lakás szobaszáma (a továbbiakban: lakásigény mértéke) szociális bérbeadás esetén az együtt költöző személyek számának alapulvételével kerül meghatározásra. Minden befogadott további személy esetén a szobaszám felső határa fél szobával nő.
(2) Amennyiben bérlő helyzetében a lakásigény mértékével kapcsolatos változás következik be, úgy a bérlő köteles azt a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül a bérbeadó felé írásban bejelenteni, amelyre – a vele kötött lakásbérleti szerződésben – a figyelmét fel kell hívni. A bérbeadó a bérlő részére – a változásra tekintettel – megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel, amennyiben a lakásigény mértékének megfelelő és beköltözhető lakás bérbeadó rendelkezésére áll.
(3) Ha a bérlő a (2) bekezdésben írt bejelentési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, az szerződésszegésnek minősül, amely alapján bérbeadó felmondhatja a lakásbérleti szerződést a Ptk. és az Ltv. erre vonatkozó rendelkezései szerint.
8. A piaci alapon történő bérbeadás szabályai
21. § (1) Lakás piaci alapon történő bérbeadása pályázati eljárásban történik. A pályázatot a bérbeadó írja ki. A pályázati kiírás előkészítéséről, közzétételéről a Városgondnokság gondoskodik. A pályázatot az Önkormányzat honlapján, továbbá indokolt esetben nyilvános internetes ingatlanportálon közzé kell tenni.
(2) Pályázat csak üres lakás esetén, vagy akkor írható ki, ha az üressé válás időpontja ismert.
(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a lakás címét, állapotát, felszereltségét, alapterületét, szobaszámát és komfortfokozatát,
b) a meghirdetett lakás bérbeadásának időtartamát,
c) a fizetendő lakbér mértékét, kéthavi kaució fizetési kötelezettséget,
d) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét.
(4) A benyújtott pályázatok a 4. mellékletben foglaltak szerint kerülnek pontozásra, rangsorolásra.
(5) A pályázatnak tartalmaznia kell
a)19 a pályázó nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, munkahelyét, állandó bejelentett lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, a lakásba a bérlőn kívül költözők számát, nevét, rokonsági fokát, vagy rokonság hiányában a leendő bérlőhöz fűződő kapcsolatát,
b) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy nem esik kizáró feltételek alá,
c) a pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek,
d) a pályázati felhívásban szereplő valamennyi feltétel elfogadását,
e)20
(6) A pályázatot írásban lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.
(7) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig visszavonhatja.
22. § (1) A pályázati eljárás lefolytatásában, a pályázatok elbírálásában pályázati munkacsoport működik közre, melyet a pályázat kiírását megelőzően kell létrehozni.
(2) A pályázati munkacsoport minimum 3, maximum 5 főből áll, tagjai:
a) a Képviselő-testület által delegált személy (munkacsoport vezetője),
b) a Városgondnokság képviselője,
c) a jegyző által delegált személy, aki nem lehet az ügyintéző,
d) az önkormányzat/Városgondnokság ügyvédje,
e) a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály képviselője.
23. § (1) A zárt borítékban, bizalmasan kezelt pályázatokat csak a munkacsoport ülésének megkezdésekor, az összes jelenlevő előtt lehet felbontani és ismertetni.
(2)21 A pályázati munkacsoport feladatai:
a) elvégzi a pályázatok bontását,
b) ellenőrzi a pályázatok kiírásnak való megfelelőségét,
c) értékeli a pályázatokat,
d) javaslatot tesz a pályázat eredményének megállapítására vonatkozóan.
(3) A pályázati munkacsoport a feladat-és hatáskörét ülésein gyakorolja. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a munkacsoport tagjainak többsége jelen van, a döntéshozatal egyszerű szavazattöbbséggel történik. Az ülésről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) A munkacsoport a pályázaton résztvevők közül azt javasolja a pályázat nyertesének, aki a pályázati feltételeknek megfelelt, és a legtöbb pontot szerezte. Pontegyenlőség esetén a munkacsoport tagjai szavazással tesznek javaslatot a nyertes személyére. A munkacsoport javaslata alapján a döntési javaslatot a Városgondnokság készíti el.
(5) Ha a pályázat nyertese a szerződés megkötése előtt, de még a tárgyalás napján bejelenti, hogy az ingatlant nem kívánja használatba venni, a munkacsoport a pályázaton részt vett és másodiknak rangsorolt pályázót nyilvánítja a pályázat nyertesének.
(6) Ha a pályázat nyertese még a szerződés megkötése előtt, de az ülést követően visszalép, új ülés megtartása nélkül az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
24. § (1) Nem jogosult piaci alapon kialakított bérlakás juttatására a pályázó,
a)22 amennyiben a pályázó, házastársa, illetve a vele együtt költöző személy önkormányzati bérlakásra fennálló bérleti jogviszonya a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül rendkívüli felmondással megszüntetésre került a bérleti szerződés rendelkezéseinek megszegése miatt, vagy bérleti jogviszonya ez okból nem került meghosszabbításra;
b)23 amennyiben a pályázó, házastársa, illetve a vele együtt költöző személy a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül az önkormányzati bérlakásra beadott pályázatában megtévesztő, félrevezető adatokat közölt.
(2) A piaci alapon meghatározott lakásbérleti szerződést a nyertes pályázóval a munkacsoport javaslata alapján a polgármester köti meg.
25. § (1) Lakásbérleti szerződés piaci alapon legfeljebb 2 év határozott időre köthető.
(2) A határozott idő lejártát megelőzően legalább a bérleti jogviszony megszűnését megelőző kilencvenedik és hatvanadik nap között bérlő írásban kérheti a lakásbérleti szerződés meghosszabbítását. Amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, a bérleti szerződés egy alkalommal legfeljebb további 2 évvel hosszabbítható meg.
9. Bérbeadás közérdekű célból, költségelven
26. §24 (1) Lakás közérdekű célból történő bérbeadása iránti igényt nyújthat be
a) az önkormányzat költségvetési szerve, illetve 100 % önkormányzati tulajdonú jogi személy által foglalkoztatott vagy foglalkoztatni kívánt közalkalmazott, köztisztviselő, munkavállaló (a továbbiakban együtt: munkavállaló), illetve
b) a Törökbálinton tevékenykedő, közérdekű, közhasznú célból munkát végző vagy munkát végezni szándékozó (pl. rendőrség, tankerület, stb.) munkavállaló.
(2) Amennyiben a pályázó még nem áll foglalkoztatási jogviszonyban, a kérelemhez csatolni kell az őt foglalkoztatni kívánó intézmény vezetőjének nyilatkozatát a foglalkoztatás szándékáról.
27. § (1)25 A közérdekű célú lakásigényt az igénylő - közvetlenül vagy az intézményvezetőn keresztül - a 7. mellékletben található nyomtatványon nyújthatja be a Polgármesteri Hivatalhoz. Az igényléshez mellékelni kell a munkáltató ajánlását, a közérdekű cél megvalósulásának leírását, továbbá a foglalkoztatási jogviszony igazolását vagy a foglalkoztatás szándékáról szóló nyilatkozatot.
(2)26 Amennyiben rendelkezésre áll üres, közérdekű célú bérbeadásra kijelölt lakás, a beérkezett lakásigények elbírálására a rendelet 22-23. §-ban előírt eljárásrend az irányadó, a 23. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével. A pontozás a jelen rendelet 5. mellékletét képező szempontrendszer alapján történik.
28. § (1) Nem jogosult bérlakás juttatására a pályázó,
a)27 amennyiben a pályázó, házastársa, illetve a vele együtt költöző személy önkormányzati bérlakásra fennálló bérleti jogviszonya a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül rendkívüli felmondással megszüntetésre került a bérleti szerződés rendelkezéseinek megszegése miatt, vagy bérleti jogviszonya ez okból nem került meghosszabbításra;
b)28 amennyiben a pályázó, házastársa, illetve a vele együtt költöző személy a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül az önkormányzati bérlakásra beadott pályázatában megtévesztő, félrevezető adatokat közölt.
(2) A lakásbérleti szerződést a nyertes pályázóval a munkacsoport javaslata alapján a polgármester köti meg. A munkacsoport javaslata alapján a döntési javaslatot a Városgondnokság készíti el.
29. § (1) Lakásbérleti szerződés közérdekű célból legfeljebb 2 év határozott időre köthető.
(2) A határozott idő lejártát megelőzően legalább a bérleti jogviszony megszűnését megelőző kilencvenedik és hatvanadik nap között bérlő írásban kérheti a lakásbérleti szerződés meghosszabbítását. Amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, a bérleti szerződés egy alkalommal legfeljebb további 2 évvel hosszabbítható meg.
(3) A közérdekű célú bérbeadás esetén a bérlő által befogadott hozzátartozó nem jogosult a bérlőtársi jog megszerzésére és a bérleti jogviszony folytatására.
(4) A 26. §-ban meghatározott foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek az 1. mellékletben meghatározott költségelvű lakbért fizetik. A foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkező bérlő határozott idejű lakásbérleti szerződése a határozott idő elteltével, illetve legkésőbb a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg szűnik meg azzal, hogy a bérbeadónak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadására a lakásbérleti szerződés megszűnéstől számított 60 napon belül köteles.
10. Lakás bérleti jogának cseréje
30. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik önkormányzati lakás bérleti jogára cserélhető.
(2) Önkormányzati lakás bérleti jogának másik önkormányzati lakás bérleti jogára történő cseréjéhez a bérbeadói jogokat gyakorló előzetes hozzájárulását be kell szerezni.
(3) A kérelem csak írásban nyújtható be a Polgármesteri Hivatalhoz. A kérelem tartalmazza a csere okát/okait, körülményeit, és az azok bizonyítására szolgáló iratokat.
(4) Önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulás nem tagadható meg az Ltv-ben meghatározott esetekben.
11. Havária jogcímen történő bérbeadás
31. § (1) Havária esemény bekövetkezése és a (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek teljesülése esetén, erre a célra kijelölt ingatlan az eset összes körülményének mérlegelése mellett, a polgármester döntése alapján adható bérbe.
(2) Havária jogcímen történő bérbeadás iránti igény előterjesztésére kizárólag az a természetes személy jogosult:
a) akinek a havária eseménnyel érintett és lakhatatlanná vált ingatlan a tulajdonát képezi, vagy annak tárgyában használati joga van és
b) aki Törökbálint közigazgatási területén állandó bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és
c) akinek más olyan ingatlan vonatkozásában használati joga nem áll fenn, amelyben lakhatása biztosítható lenne és
d) aki a külön bérleti szerződésben vállalja megfizetni az 1. mellékletben meghatározott összegű bérleti díjat, továbbá a közüzemi költségeket.
(3)29 A jogosult részére lakás havária jogcímen abban az esetben adható bérbe, amennyiben van szabad, szociális jogcímen bérbeadható ingatlan.
(4) Havária jogcímen történő bérbeadás iránti kérelmet írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalba. A kérelemben meg kell jelölni a havária eseményt, valamint nyilatkozatot benyújtani arról, hogy a kérelmezőnek nincs olyan ingatlana, amely lakhatás céljára alkalmas.
(5) Havária jogcímen történő bérbeadás határozott időre, legfeljebb 1 évre történhet. A döntési javaslatot a Városgondnokság készíti el.
12. Bérlőtársi, társbérlői jogviszony, albérletbe adás
32. § (1) Bérlőtársi jogviszony csak az Ltv-ben és e rendeletben meghatározott és kivételesen indokolt esetekben létesíthető.
(2) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó szülője (örökbefogadó, mostoha és nevelő) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását egészségügyi vagy lényeges személyi körülményeik indokolttá teszik.
(3) A bérbeadó a bérlő és vele együttlakó gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha:
a) 18. életévét betöltötte a gyermek,
b) a bérlővel a lakásban legalább öt éve megszakítás nélkül életvitelszerűen együtt laknak,
c) az együttlakást egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik.
(4) A (2)-(3) bekezdés alapján nem adható hozzájárulás a bérlőtársi szerződés megkötéséhez, ha az ott említett hozzátartozó rendelkezik olyan lakóingatlannal kapcsolatos joggal, amely számára - figyelembe véve a lakóingatlan földrajzi elhelyezkedését is – lakásigény mértékének megfelelő lakáshasználatot biztosít. E kérdésről nyilatkoztatni kell.
(5) A bérlő hozzátartozójának lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt bérbe, albérletbe adta, vagy ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítja.
33. § (1) A társbérleti lakrészek alapterületének megállapításánál az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének a lakás kizárólagosan használt területéhez viszonyított arányában kell számításba venni.
(2) Társbérlet esetén a lakbért az egyes társbérlők között megosztva az (1) bekezdés szerint számítva kell megállapítani.
(3) A rezsi költségek a lakásban lakó társbérlők között egyenlő arányban oszlanak meg, kivéve, ha a lakrészt egyedül élő bérlő bérli, mert ebben az esetben a bérlő az általa használt lakrész bérleti díjával a teljes rezsi költséget is egyedül állja.
34. § (1) A bérlő, ha lakásának egy részét albérletbe kívánja adni, köteles beszerezni a bérbeadó előzetes hozzájárulását.
(2) A bérbeadónak az alábbiakat kell figyelembe venni az előzetes hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során:
a) A szociális alapon bérbeadott, a közérdekű célú (szolgálati), valamint a havária jogcímen bérbeadott lakás albérletbe adásához bérbeadói hozzájárulás nem adható.
b)30 A piaci alapon bérbeadott lakás esetében a bérlő által albérletbe csak akkor adható a lakás egy része, ha van a lakásban különálló, lakószobának minősülő olyan helyiség, amelyet a bérlő nélkülözni tud.
c) A bérlő a kérelem benyújtásakor írásbeli nyilatkozattal vállalja az albérlő elhelyezését, illetve az albérleti jogviszony időbeni jogszerű felmondását a lakásbérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén.
13. Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz
35. § (1) A bérlő a lakásba az Ltv. 21. § (2) bekezdésében felsoroltakon kívül más személyt csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) A befogadás iránti kérelmet írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalba.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a befogadni kívánt személy személyes adatait, előző lakóhelyét,
b) a befogadás konkrét indokát.
(4) Az írásbeli hozzájárulás megadásáról a bérbeadó 30 napon belül dönt.
(5) Határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén a befogadáshoz hozzájárulás csak kivételesen indokolt esetben adható. A kérelem benyújtásakor a bérlőnek nyilatkoznia kell arról, hogy tudomásul veszi, hogy a bérleti szerződés megszűnése után a befogadott személy elhelyezéséről köteles gondoskodni.
(6) Közérdekű célból bérbeadott önkormányzati lakás esetében is az (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
14. A lakás átadása
36. § (1) A bérleti szerződés aláírását követő 15 napon belül a lakást a bérlő részére át kell adni.
(2) Az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bérbeadó és a bérlő ír alá.
(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét,
b) a bérlő személyazonosító adatait és lakcímét,
c) a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést,
d) a bérlő, az ügyintéző és jegyzőkönyvvezető aláírását,
e) a lakás állagára vonatkozó legfontosabb megállapításokat,
f) a lakás berendezéseinek és tartozékainak állapotát, a víz- és gázóra állását,
g) közös udvar, kert használata esetén az új bérlő használati jogosultságának terjedelmét.
15. Jogcím nélküli lakáshasználó
37. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás jogcím nélküli használója - amennyiben másik lakásra nem tarthat igényt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjon felül - emelt összegű használati díjat köteles megfizetni.
(2) Az emelt összegű használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számítva a lakásra megállapított lakbér
a) 150 %-a két hónap elteltével,
b) 170 %-a három hónap elteltével,
c) 180 %-a hat hónap elteltével,
d) 200 %-a minden további hónap elteltével.
(3) Ha a lakás jogcím nélküli használója az elhelyezésről maga köteles gondoskodni, a kiköltöztetés végrehajtását a bíróságtól a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 30 napon belül kérni kell.
16. Lakásbérlet megszűnésének szabályai
38. § (1) A lakásbérleti jogviszony Önkormányzat által kezdeményezett közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlőt pénzbeli térítés illeti meg, ha
a) a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak üresen visszaadja, és
b) a saját és a vele együtt lakók elhelyezéséről saját maga gondoskodik, továbbá
c) a lakásbérletből következően semmiféle köz- és egyéb tartozása a bérbeadó és más szolgáltató-ellátó szervek felé nincs.
(2) A pénzbeli térítés összege legfeljebb a bérleti jogviszony megszűnését megelőző 9 havi bérleti díj nettó összege.
39. § (1) Közös megegyezés esetén annak tartalmát a bérbeadó köteles megállapodásba foglalni.
(2) A megállapodás tartalmazza
a) a felek megnevezését és megállapodásbeli minőségét,
b) a megállapodás pontos tartalmát, a felek feltételeit és nyilatkozatait,
c) a megállapodásban foglaltak végrehajtásának határidejét,
40. § (1) A szerződés írásban mondható fel, amelyből világosan ki kell tűnnie a felmondás okának és időpontjának.
(2) Ha a bérbeadó részéről történő felmondás nem a bérlő hibájából (szerződésszegés, jogszabályszegés, összeférhetetlen magatartás, stb.) következik be, az írásbeli felmondás tartalmazza azt a javaslatot, hogy a bérbeadó
a) hol és milyen minőségű lakást ajánl fel a bérlőnek, illetve
b) az új bérlet szerződési feltételeit,
c) a pénzbeli térítés összegét e rendelet 38. § (2) bekezdése szerint.
17. Lakbérbeszámítás
41. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhat (a továbbiakban: lakbérbeszámítási megállapodás), hogy
a) a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel,
b) az épülettel vagy a lakással kapcsolatos, az Ltv. és e rendelet szerint bérbeadót terhelő költségeket a bérlő vállalja át, vagy
c) a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.
(2) Az (1) bekezdésében meghatározott esetekben a bérlő – a bérbeadó által igazolt – beruházás költségeit lakbérbeszámítás útján érvényesítheti. Lakbérbeszámítás a mindenkori komfortfokozatnak megfelelő lakbér fele mértékéig tudható be, a bekerülési összeg lejártáig, illetve, ha a mindenkori lakbér fele mértékéig való beszámítás mellett a bekerülési összeg a szerződés fennállása alatt beszámítható.
(3) Ha az (1) bekezdés c) pontjában említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, a bérlő az új komfortfokozat szerinti lakbér megfizetésére köteles.
(4) A lakbérbeszámítási megállapodásban fel kell tüntetni a bérlő által végzendő munkálatok körét és azok várható költségeit. Lakbérbeszámításra a bérlő által benyújtott és a bérbeadó által jóváhagyott költségvetés szerint igazolt számla alapján kerülhet sor.
42. § (1) A bérlő által végzett, végeztetett kivitelezési munkák csak akkor fogadhatók el, vehetők át, tudhatók be, ha megfelelnek a vonatkozó szabványoknak, műszaki irányelveknek, a kivitelezéssel érintett szakhatósági követelményeknek, a szakmai szabályoknak, a bérbeadóval előzetesen és a kivitelezési munkák közben egyeztetett feltételeknek.
(2) A bérlő által benyújtott számlák csak a következő igazolások bemutatása után tudhatók be:
a) a bérbeadó műszaki átvételének igazolása,
b) a kivitelezéssel érintett szakhatóságok és szolgáltatók műszaki átvételének igazolása,
c) a beépített anyagok minőségi megfelelőségének igazolása,
d) a szabályos kivitelezői nyilatkozatok,
e) az engedélyköteles tervek, és
f) a megvalósulási dokumentáció.
(3) A bérlő szavatol a beépített anyagok minőségéért és az elvégzett munkákért. Szakszerűtlen kivitelezés esetén a bérlő köteles viselni a szakszerűtlen munkával kapcsolatban fölmerülő összes költséget, szükséges visszabontások és helyreállítások, átalakítások stb. költségeit. Bérlő kizárólag szabványos és hazai építőipari alkalmassági minősítéssel rendelkező anyagokat építhet, építtethet be.
(4) Kivitelezés közben a bérbeadó köteles a bérlővel egyeztetett időpontban rendszeres ellenőrzést tartani.
(5) Az eltakarás előtt minden vezetékrendszert ellenőrizni kell. Csak helyszíni jegyzőkönyvben átvett és fotókkal dokumentált vezetékrendszer takarható, burkolható, vakolható, betonozható, borítható el.
(6) Amennyiben a bérlő a bérbeadót a munkákkal kapcsolatos valamely tényről vagy körülményről szándékosan vagy célzatosan megtéveszti, a bérbeadó nem köteles a bérbeszámítási megállapodás alapját képező munkák megtérítésére és a bérlő a bérbeadó felszólítására köteles saját költségén az eredeti állapotot helyreállítani.
18. Megállapodás a hátralékok rendezésére és a lakáshasználati díj
43. § (1)31 Lakbér, külön szolgáltatási díj tekintetében fennálló hátralék rendezése ügyében a Városgondnokság javaslatára a polgármester dönt. A polgármester döntésének megfelelően a Városgondnokság előkészíti a megállapodást a hátralék részletekben történő megfizetéséről.
(2) A bérlő részletfizetés iránti kérelmében köteles saját, vele együtt élő családtagja, valamint annak a személynek, aki a bérlővel életvitelszerűen együtt lakik, és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozni, illetve csatolni a nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat.
(3) A részletfizetés
a) 200.000,- Ft tőke tartozásig legfeljebb 4 havi,
b) 200.001-500.000,- Ft tőke tartozásig legfeljebb 6 havi,
c) 500.001,- Ft tőke tartozás felett pedig legfeljebb 12 havi
részletre engedélyezhető.
(4)32
(5) Bérlő a részletfizetési megállapodást a megállapodás megkötésére felhívó levél kézhezvételét követő 8 napon belül köteles megkötni. Amennyiben bérlő a felhívó levelet átvette, és a részletfizetési megállapodást az előzőekben írt határidőben nem írja alá, úgy bérlő a részletfizetés lehetőségét elveszíti.
(6) Ha bérlő a részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem tartja be, úgy tartozása egy összegben esedékessé válik, amelyre bérlőt fel kell hívni. Ha bérlő a fizetési felszólítás ellenére sem fizeti meg egy összegben a fennálló tartozását, a bérleti szerződése felmondható.
(7)33
(8) E § rendelkezései megfelelően alkalmazandóak azon volt bérlő hátralékának rendezésével kapcsolatban is, aki a lakást visszaadta, azzal, hogy az (5) bekezdésben írt részletet a lakásbérleti szerződés megszűnésének hónapjában fizetett lakbér alapul vételével kell megállapítani.
44. § (1) Ha az önkormányzati lakásban a lakásbérleti szerződés megszűnésekor olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv. sem e rendelet szabályai szerint nem tarthat igényt elhelyezésre, köteles a lakást a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül elhagyni.
(2) Ha a lakást jogcím nélkül használó személy a lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az egyébként az általa korábban a lakásbérleti szerződése megszűnése hónapjában megállapított lakbérrel megegyező mértékű lakáshasználati díjat köteles fizetni, amely lakáshasználati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított második hónap elteltével a jelen rendelet 37. § (2) -ben meghatározottak szerint kerül kiszámításra.
Helyiségbérlet szabályai
19. A bérbeadás feltételei
45. § (1) E rendelet I-II. Fejezetében meghatározott rendelkezéseket az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek tekintetében az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Helyiségbérleti szerződés határozott időre köthető.
(3) A helyiségek bérleti jogát – az 51. §-ban meghatározott kivétellel – pályázat útján lehet elnyerni.
20. A bérleti pályázat
46. § (1) A pályázatot a bérbeadó írja ki. A pályázati kiírás előkészítéséről, közzétételéről a Városgondnokság gondoskodik.
(2) Pályázat csak üres helyiség esetén, vagy akkor írható ki, ha az üressé válás időpontja ismert.
(3) A pályázati hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőhelyein legalább 20 napra ki kell függeszteni, továbbá az Önkormányzat hivatalos honlapján, indokolt esetben nyilvános internetes ingatlanportálon közzé kell tenni.
(4) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
1. a hasznosításra meghirdetett helyiség címét, állapotát, felszereltségét,
2. a bérlet jellegét (határozott időre szóló),
3. a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét,
4. a bérbeadó által közölt bérleti díj összegét.
(5) A pályázatot írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, címét, tevékenységének megnevezését,
b) a helyiség tervezett felhasználási célját,
c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja,
d) a pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
(6) A pályázatot írásban lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.
(7) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig visszavonhatja.
47. § (1) A pályázati eljárás lefolytatásában, a pályázatok elbírálásában pályázati munkacsoport működik közre, melyet a pályázat kiírását megelőzően kell létrehozni.
(2) A pályázati munkacsoport minimum 3, maximum 5 főből áll, tagjai:
a) a Képviselő-testület által delegált személy (a munkacsoport vezetője),
b) a Városgondnokság képviselője,
c) a jegyző által delegált személy, aki nem lehet az ügyintéző,
d) az önkormányzat/Városgondnokság ügyvédje,
e) a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály képviselője.
48. § (1) A zárt borítékban, bizalmasan kezelt pályázatokat csak a tárgyalás megkezdésekor, az összes jelenlevő előtt lehet felbontani és ismertetni.
(2) A pályázati munkacsoport feladatai:
a) elvégzi a pályázatok bontását,
b) ellenőrzi a pályázatok kiírásnak való megfelelőségét,
c) értékeli a pályázatokat,
d) a kiíró számára javaslatot tesz a pályázat eredményének megállapítására vonatkozóan.
(3) Az ülés akkor határozatképes, ha azon a munkacsoport tagjainak többsége jelen van, a döntéshozatal egyszerű szavazattöbbséggel történik. Az ülésről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) A munkacsoport a pályázaton résztvevők közül azt javasolja a pályázat nyertesének, aki a pályázati feltételeknek megfelelt, és minden körülményt mérlegelve összességében a legjobb ajánlatot adta.
49. § A helyiségbérleti szerződést a nyertes pályázóval a munkacsoport javaslata alapján a polgármester köti meg.
50. § (1) Helyiségbérleti szerződés legfeljebb 2 év határozott időre köthető.
(2) A határozott idő lejártát megelőzően legalább a bérleti jogviszony megszűnését megelőző kilencvenedik és hatvanadik nap között bérlő írásban kérheti a bérleti szerződés meghosszabbítását. Amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, a bérleti szerződés legfeljebb további 2 évvel hosszabbítható meg.
(3) Ha a pályázatra nyitva álló időben csak egy pályázat érkezik be, a tulajdonosi-bérbeadói jogokat gyakorló a bérbeadás felől a pályázati eljárás tovább folytatása nélkül dönthet.
(4) Ha a pályázat nyertese a szerződés megkötése előtt, de még a tárgyalás napján bejelenti, hogy a helyiséget nem kívánja használatba venni, a munkacsoport a pályázaton részt vett és másodiknak rangsorolt pályázót nyilvánítja a pályázat nyertesének.
(5) Ha a pályázat nyertese még a szerződés megkötése előtt, de a tárgyalást követően visszalép, új tárgyalás megtartása nélkül a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
51. § (1) Nem kell pályázatot hirdetni, ha az üres helyiséget közérdekű célra, vagy a szomszédos bérlő helyiségének indokolt és meghatározott célú bővítésére kívánja az önkormányzat hasznosítani, vagy a bérlő bérbe venni.
(2) Nem kell pályázatot kiírni, ha a helyiség bérlője – e rendelet szerint - kéri a bérleti szerződés meghosszabbítását, és egyébként megfelel a bérbeadás feltételeinek.
21. A bérleti szerződésre, a bérleti díjra vonatkozó szabályok
52. § (1) A bérleti szerződés megkötésére a rendelet 9-13. §-ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) A helyiség bérlő részére történő átadására és a szerződés megszűnése után a bérbeadónak történő visszaadására a rendelet 36. §-ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
53. § A bérleti díjak mértékét a Képviselő-testület minden év június 1-jéig állapítja meg.
22. A bérleti jog cseréje
54. § (1) Ha a bérlő a helyiséget el akarja cserélni, az írásbeli szerződés érvényességéhez előzetesen be kell szereznie a tulajdonosi-bérbeadói jogokat gyakorló hozzájárulását.
(2) A hozzájárulást igénylő beadványban meg kell indokolni a csere konkrét okait és csatolni kell az írásbeli szerződés hiteles példányát.
(3) Az eljárás során e rendelet 30. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni, valamint:
a) a régi bérlő helyébe lépőnek előzetesen nyilatkoznia kell, hogy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeket vállalja,
b) az új bérlővel új bérleti szerződést kell kötni.
Lakások és helyiségek elidegenítése
A lakások elővásárlásra jogosult részére történő értékesítése
55. § (1) Az Ltv. szerinti elővásárlási joggal rendelkező személy részére értékesíteni kívánt lakások vételárát az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi szakember által előterjesztett értékelés alapján kell megállapítani. A vételárnak meg kell felelnie a települési gyakorlatban kialakult mindenkori forgalmi árnak.
(2) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.
(3) A bérlő elővásárlási jogával az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül élhet. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a bérlakás legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más adatait (címe, helyrajzi száma, alapterülete, szobaszáma, komfortfokozata, stb.)
b) a bérlakás vételárát és a vételár kialakításánál figyelembe vett tényezőket (ingatlan forgalmi értékbecslés),
c) a fizetési feltételeket, valamint
d) tájékoztatást arról, hogy amennyiben lakbér, víz, illetve csatornadíj tartozása, vagy a társasház felé díjtartozása, illetve helyi adótartozása áll fenn, elővásárlási jogával nem élhet.
56. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére – kérelmére – legalább tizenöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Ha a jogosult kéri, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár legfeljebb húsz százalékának egy összegben való megfizetése köthető ki. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.
(2) Részlefizetés esetén a mindenkori vételár hátralékra kamatot kell fizetni, melynek mértéke évi 10 %. A kamatokkal növelt vételár hátralékot havi egyenlő részletekben kell törleszteni.
(3) Ha az elővásárlásra jogosult a vételárat egy összegben fizeti meg, 20 %-os vételár kedvezményre jogosult.
(4) Részletfizetés engedélyezése mellett, illetve, ha a vevő a vételár kifizetésére pénzintézeti hitel felvételével vállal kötelezettséget, úgy az adásvételi szerződés megkötésére az eladó tulajdonjogának a teljes vételár kifizetéséig történő fenntartásával kerül sor. A szerződésben egyoldalú elállási jogot kell kikötni az Önkormányzat javára azon esetre, ha vevő vagy a pénzintézet a teljes vételárat a szerződésben vállalt határidőig nem fizeti meg. Részletfizetés esetén a teljes vételár kifizetéséig az ingatlanra a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot, illetve annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.
23. Elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése
57. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítésére az Önkormányzat vagyonrendelete szerint kerülhet sor.
(2) Önkormányzati lakás elidegenítéséről szóló döntés meghozatalára - értékhatártól függően - a vagyonrendeletben a vagyontárgyak elidegenítésére döntési jogosultsággal rendelkező személy vagy szerv jogosult.
58. § A 2002. és a 2003. évben részben pályázati forrásból épült lakások a használatbavételtől számított minimum 20 évig nem idegeníthetők el.
A helyiségek elidegenítése
59. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek értékesítésére az Önkormányzat vagyonrendelete szerint kerülhet sor.
(2) Önkormányzati tulajdonú helyiség elidegenítéséről szóló döntés meghozatalára – értékhatártól függően – a vagyonrendeletben a vagyontárgyak elidegenítésére döntési jogosultsággal rendelkező személy vagy szerv jogosult.
24. Elővásárlási joggal érintett helyiségek értékesítése
60. § Állam tulajdonából a bérbeadó tulajdonába került helyiségre a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.
61. § Az elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésére az 55-56. § rendelkezései az irányadók.
24. Elővásárlási joggal nem érintett helyiségek értékesítése
62. § Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek értékesítésére az Önkormányzat vagyonrendeletében foglaltakat kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
63. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.
64. §34 Határozott idejű szerződések esetén a rendelet rendelkezéseit csak a határozott idő lejártát követően, új szerződések megkötése esetén kell alkalmazni. Határozatlan idejű szerződések esetében a rendelet bérleti díjra vonatkozó rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően alkalmazni kell.
64/A. §35 Az 1. mellékletben foglaltak alapján az egyes lakásokra megállapított bérleti díjak mértékét a 6. melléklet tartalmazza. A bérleti díj a végleges összegét a 4 részletben történő, sávos emelés útján éri el 2024. július 1-jére a 6. mellékletben bemutatottak szerint.
65. § Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésük szabályairól szóló 17/2003. (V.16.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
1. Bérleti díj mértéke
Lakás komfortfokozata |
Szociális célú lakbértámogatás mértéke a piaci alapú bérleti díj %-a |
Költségelvű |
Piaci |
Havária* |
|---|---|---|---|---|
összkomfortos |
50-80% |
1000-2500 Ft/m2 |
2000-5000 Ft/m2 |
- |
komfortos |
50-80% |
1000-2500 Ft/m2 |
2000-4000 Ft/m2 |
- |
félkomfortos |
50-80% |
1000-2500 Ft/m2 |
1500-3000 Ft/m2 |
- |
komfort nélküli |
50-80% |
- |
- |
- |
szükséglakás |
50-90% |
- |
1000 Ft/m2 |
- |
2. Az önkormányzati bérlakások bérleti díjának növelő tényezői
Növelő tényező |
Mértéke (%) |
|---|---|
Amennyiben a lakáshoz legalább 100 m2 nagyságú udvar vagy kert is tartozik |
+ 20 % |
Új épületben lévő lakás a műszaki átadást követő 5. év utolsó napjáig |
+ 20 % |
Garázs vagy 15 m2-t meghaladó melléképület |
+ 10 % |
2. melléklet
1. A pályázó háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem
1.1.36 a szociális vetítési alap 250 %-a vagy annál kisebb (71.250): 30 pont
1.2.37 egyedül élő esetén a szociális vetítési alap 250-350% (71.250 – 99.750) közötti: 20 pont
1.3.38 egyedülálló szülő esetén a szociális vetítési alap 100%-300% (28.500 – 85.500) közötti:10 pont
2. A család nagysága
2.1. 1 gyermek után: 10 pont
2.2. 2 gyermek után: 15 pont
2.3. 3 vagy több gyermek után: 25 pont
2.4. a gyermeket egyedül nevelő szülő (gondviselő) további 5 pont
3. A család egészségi helyzete: A család minden egészségkárosodott tagja után a károsodás mértékétől függően
3.1. 1 éven túl gyógyuló betegség esetén (rokkantság) 5 pont
3.2. 1 éven belül gyógyuló betegség esetén 2 pont
4. A család részére kiutalt segélyek alapján a tárgyévben és az azt megelőző évben:
4.1. segélyezettek 3 pont
4.2. segélyt nem igénylők 5 pont
5. Szociális körülmények:
5.1. szívességi lakáshasználat 10 pont
5.2. albérlet (nem önkormányzati) vagy szülőknél lakó 20 pont
6. Törökbálinti munkahely:
6.1. egy igazolt munkahely 10 pont,
6.2. több lakó is törökbálinti munkahelyen dolgozik: 20 pont
7. Lakbértámogatás mértéke
Pontszám |
Összkomfortos/komfortos/félkomfortos/komfort nélküli |
Szükséglakás |
50 pont felett |
80% |
90% |
40-49 pont |
70% |
80% |
30-39 pont |
60% |
70% |
10-29 pont |
50 % |
60% |
4. melléklet
1. A pályázó törökbálinti munkahellyel rendelkezik:10 pont (munkáltatói igazolás benyújtása szükséges)
2. A család nagysága
2.1. 1 gyermek után: 10 pont
2.2. 2 gyermek után: 20 pont
2.3. 3 vagy több gyermek után: 25 pont
2.4. a gyermeket egyedül nevelő szülő (gondviselő) további 10 pont
2.5. Ide sorolható: a közös háztartásban élő, önálló keresettel nem rendelkező gyermek, ideértve a nappali tagozaton első diploma megszerzésére tanulmányokat folytató felnőtt gyermeket is, max. 25. életévének betöltéséig.
3. Törökbálint Város Önkormányzata intézményeiben foglalkoztatási jogviszonnyal (ide értve a megbízási szerződést is) rendelkező pályázó: 20 pont
4. Sem a pályázó, sem a vele költöző nem rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal: 10 pont
5. melléklet
1. A pályázó az önkormányzat költségvetési szerve, illetve 100 % önkormányzati tulajdonú jogi személy által foglalkoztatott közalkalmazott, köztisztviselő: 30 pont (munkáltatói igazolás benyújtása szükséges)
2. Törökbálinton tevékenykedő, közérdekű, közhasznú célból munkát végző (pl. rendőrség, tankerület, stb.) munkavállaló: 10 pont
3. A pályázóval együtt költözők közül további személy megfelel az 1., vagy 2. pontnak: további 10 pont (munkáltatói igazolás benyújtása szükséges)
4. A család nagysága
4.1. 1 gyermek után: 10 pont
4.2. 2 gyermek után: 20 pont
4.3. 3 vagy több gyermek után: 25 pont
4.4. a gyermeket egyedül nevelő szülő (gondviselő) további 10 pont
5. Sem a pályázó, sem a vele költöző nem rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal: 20 pont
6. A pályázónak nincs 50 km-en belül saját tulajdonú ingatlana: 10 pont
A 2. § (1) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § c) pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. alcím címét a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 9. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (1) bekezdését a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (2) bekezdését a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (3) bekezdését a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § a) pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (5) bekezdés f) pontját a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 9. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (1) bekezdés d) pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés a) pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés b) pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés j) pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (3) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja szerint módosított szöveg. A 17. § (3) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (4) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (4) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 8. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (5) bekezdés a) pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (5) bekezdés e) pontját a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 9. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (2) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdés a) pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdés b) pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (1) bekezdés a) pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (1) bekezdés b) pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (3) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdés b) pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § (1) bekezdése a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § (4) bekezdését a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 9. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. § (7) bekezdését a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 9. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 64. § a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 64/A. §-t a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 2. melléklet 1.1. pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 1.2. pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 1.3. pontja a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. mellékletet a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be. A 6. melléklet a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 6. melléklet a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 6. melléklet a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2023. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7. mellékletet a Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 7. § (4) bekezdése iktatta be.