Derecske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete
Derecske Város településképének védelméről szóló 7/2018. (III. 2.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 10. 29- 2022. 10. 29Derecske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete
Derecske Város településképének védelméről szóló 7/2018. (III. 2.) önkormányzati rendelet módosításáról
Derecske Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény felhatalmazása alapján, – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Osztály 1., valamint az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
1. § A Derecske Város településképének védelméről szóló 7/2018. (III.2.) önkormányzati rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A rendelet célja a város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) településképi követelmények meghatározásával,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.”
2. § A Rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„1/A. Hatásköri szabályok
1/A. § (1) Az e rendeletben szabályozott településképi-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, településképi bejelentési eljárás, a településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
(2) A Képviselő-testület az első fokon hozott önkormányzati döntés felülvizsgálati eljárásában a fellebbezés benyújtását követő rendes ülésén hozza meg.”
3. § A Rendelet 3. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:)
„a) az építési tevékenységgel érintett, utcaképben megjelenő, és/ vagy közterületről látható építményekre – ideértve a sajátos építményfajtákra is,”
4. § (1) A Rendelet 5. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
(2) A Rendelet 5. §-a a következő 21–25. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
5. § A Rendelet 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet 4. mellékletének megfelelően – tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték
a) megnevezését,
b) nyilvántartási számát,
c) azonosító adatait,
d) védelem típusát, rövid indokolását,
e) pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám).”
6. § A Rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett épített alkotás és természeti érték összessége, melyet a képviselő testület helyi védelemben minősít és a rendelet 4. mellékletében felsorol.”
7. § (1) A Rendelet 10. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tetőfedés: Tetőfedő anyagként a helyben hagyományos anyagokon és színeken kívül, más anyagok és színek nem alkalmazhatóak. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében:)
„a) Földszintes épület tető héjazatául cserépfedésen, cserépmintázatú- nem tükröző felületű lemezfedésen, korcolt fémlemez fedésen, palafedésen, nád és fazsindelyen kívül más nem alkalmazható.”
(2) A Rendelet 10. § (5) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Kerítések:)
„a) A közterületekkel határos kerítések színében vöröses-barna, szürkés-barna, szürkés-zöld színeken és árnyalatain, valamint a szürke árnyalatain kívül más színeket nem lehet alkalmazni. A rikító színek a környezetben idegenül hat, így ezek alkalmazása nem megengedett. Kerítésmezőben a kovácsoltvas és fémpálca színeként a fekete szín is alkalmazható.
b) A közterületekkel határos kerítésmezők deszka, léc, fémpálcás vagy kovácsoltvas kialakításon, valamint falazott - vakolt, vagy vakolatlan, tégla vagy kő burkolatos- kialakításon kívül, más helyben nem hagyományosnak számító, anyagokból nem készíthetőek.
c) Közterületekkel határosan, lábazat és osztás (mezőkre való osztás nélküli), tömör lemezkerítés nem építhető. Fémlemezből kerítés abban az esetben készíthető, ha osztásrendszerében, felületi struktúrájában, színében magán hordozza a deszkakerítés településképi jellemzőit.”
8. § A Rendelet 11. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Területi építészeti követelmények: Építmények telepítése: Az épületeket, az építési helyen belül, az építési vonalakra illesztve kell elhelyezni, a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazodva, a HÉSZ övezeti előírásainak kereti között kell meghatározni.
(2) Egyedi építészeti követelmények: Tömegformálás: A tervezett építmény a településképbe illesztés biztosítása érdekében igazodjon a környezetében lévő:
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épületek meghatározó tetőgerinceinek irányához,
b) a kialakult párkánymagasságokhoz,
c) a tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
d) a homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz,
e) a területen csak a 30- 45 fok közötti hajlásszögű tetőidomok alkalmazása megengedett, mely alól kivételt képeznek jelen rendelet 12. § (1) bekezdés feltételeinek megfelelő, eltérően szabályozott épületek.”
9. § A Rendelet 12. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Köztársaság út Dózsa György út és Petőfi utcák közötti szakaszát kísérő területek, ahol az épületek előkert nélkül, utcavonalon állóan, zárt- hézagosan zártsorú beépítéssel kerültek elhelyezésre. A főút mentén, földszint+ 1 emeletes, vagy földszintes, de emeltebb homlokzatmagasságú, a főútról leágazó utak mentén, néhány helyen telepszerű beépítésű fsz+2, fsz+4 emeletes épületekkel, illetve fsz+2 emeletes közösségi épületekkel.
(2) Területi építészeti követelmények:
a) A beépítés telepítési módja: Az építési helyet a zártsorú beépítési mód szerint, előkert nélkül a HÉSZ övezeti előírásainak kereti között kell meghatározni.
b) Szintszám: A beépítés földszintes, vagy földszint+ 1 emeletes, magastetős, igény esetén tetőtér beépítéses, a (3) bekezdés bd) pontban foglalt esetekben lapostetős. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a Hész. övezeti előírásai határozzák meg.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
a) Anyaghasználat: Jelen rendelet 10. § előírásai szerint.
b) Tömegformálás:
ba) A belső, keskenyebb utcákon a földszintes épületeket ajánlott minél magasabb párkánnyal, tetőtéri parapetfallal magasítani, a fsz + 1 emeletes épületek esetében pedig ajánlott a további magasítást eredményező tetőtér beépítést, álló tetőablakot, további tetőfelépítmény elkerülni. Az utcafronti épületrész fő tetőgerince az utcavonallal párhuzamos, a szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítménnyel, homlokzatszerű kerítéssel kell összekötni.
bb) A bd) pontban meghatározott eseteken kívül, a 6,00 m építménymagasságot meghaladó, épület, vagy épületrész közterület felé nem megjelenő tetőfelülete is kialakítható lapos tetővel, amennyiben napelem elhelyezésére használják a tetőfelületet. Járható terasz, és tetőkert a tetőn kialakítható.
bc) A főutak mentén kialakult beépítés esetén ajánlott az épülettömegek magassági értelemben történő, mozgalmasabb kialakítása, álló tetőablakok, tetőn megjelenő oromfalak, tetőfelépítmények építése.
bd) A meglévő legalább fsz+ 1 emeletmagasságot elérő épületek lapos teteje megtartható, és a mellette lévő ingatlanokon, a településképi illeszkedés érdekében, új lapostetős épület is elhelyezhető.”
10. § A Rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belső városrész a városközpontot körülvevő olyan kisvárosias beépítésű területek, ahol a földszintes épületek mellett, a földszint+1 emeletes épületek is találhatóak. Az épületeket utcavonalon, vagy attól 2-5 méter távolságra helyezkednek el.”
11. § A Rendelet 19. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. Reklámhordozókra, a reklám közzétételére és reklámhordozókat tartó berendezésekre vonatkozó településképi követelmények”
12. § A Rendelet 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A reklámnak nem minősülő információs táblákra, feliratokra (üzletfeliratra, vállalkozást népszerűsítő feliratra, cégtáblára, címtáblára) cégérek létesítésére vonatkozó szabályok
a) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
b) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
c) Üzlethelyiségenként legfeljebb két egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen, legfeljebb 75x150 cm méretű kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
d) Üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 méter, magassága 1,0 méter, szélessége 15 cm lehet.
e) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
f) A felirat, cégtábla, címtábla, illetve az azokat hordozó berendezés
fa) villogó, káprázást okozó fényt, valamint közlekedési csomópontok környezetében futófényt nem tartalmazhat,
fb) villogó vagy káprázást okozó külső fényforrással megvilágított nem lehet,
fc) felülete fényvisszavető anyagból nem készülhet,
fd) közúti jelzéseket, azokkal összetéveszthető ábrákat, feliratokat, fényeket, továbbá közlekedési csomópontok környezetében a közúti jelzéstechnikában alkalmazottal megegyező vagy ahhoz hasonló színeket nem tartalmazhat.”
13. § A Rendelet 20. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Napelemek épületen történő elhelyezésének szabályai:
a) A napelemeket lehetőség szerint, a tetőfelületen szimmetrikusan, de mindenképpen a homlokzat/ tetőfelület egészét figyelembe véve, arányosan és esztétikusan kell elhelyezni.
b) A napenergia hasznosítását szolgáló napelemekhez tartozó inverter az utcai homlokzaton, az épület homlokzatával összhangban kialakított takarás nélkül, nem helyezhető el.
c) Napelemek helyi védett épület közterület felől látható homlokzatán nem helyezhetőek el.
d) Védett utcaképben, amennyiben a napelemek elhelyezésére kizárólag az utcai homlokzaton megjelenő (illetve közterületről látható) tetőfelület alkalmas, a napelemek elhelyezését egységes rend szerint kell megvalósítani. (Településképi bejelentés során, a védett utcaszakasz valamennyi épületének utcai homlokzatára vonatkozó javaslatot kell adni.)”
14. § A Rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A polgármester e rendeletben meghatározott esetekben és részletes eljárási szabályok szerint, településképi bejelentési eljárást folytat le.
(2) Településképi bejelentési eljárás kötelezettségével érintett Derecske város teljes közigazgatási területe:
a) a vonatkozó jogszabályok alapján reklámnak minősülű reklámok és reklámhordozók elhelyezése ügyében,
b) meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén „hatósági bizonyítvány” kerül kiállításra, melyet e rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal kell benyújtani.
(3) Településképi bejelentési eljárással érintett részterület az 1. mellékletben „1. városközpont” településképi karakterűnek jelölt városrészen, műemléki környezetben, helyi védettségű épületen, a közterületről látható esetekben:
a) az építésügyi hatósági eljárásokról rendelkező jogszabályban meghatározott, építési engedéllyel és építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységet megelőzően,
b) az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára, támfalára rögzített a vonatkozó jogszabály alapján reklámnak nem minősülő,
ba) cég- és címtábla, cégfelirat, cégér, konzolos cégér,
bb) egyedi tájékoztató tábla,
bc) kirakat,
bd) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva,
be) eligazító fali karok és táblák,
bf) hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámvitrin,
bg) reklámtábla (hirdetőtábla),
bh) integrált információ-hordozó berendezés vagy szerkezet,
bi) totemoszlop és reklámzászló,
bj) reklám-célú építési védőháló, molinó,
bk) közterületen vagy közhasználatú magánterületen elhelyezett közművelődési célú hirdetőoszlopon, vagy utcabútoron elhelyezett reklám esetén.”
15. § A Derecske Város településképének védelméről szóló 7/2018. (III.2.) önkormányzati rendelet 23. alcíme a következő 23/A. és 23/B. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatványát jelen rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez készített építészeti – műszaki dokumentációt papír alapon vagy digitális adathordozón kell mellékelni.
(2) A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia rendeltetés módosítás esetén:
a) Az épület jelenlegi állapotának építészeti tervdokumentációja, amelynek minimális tartalma: rövid műleírás, helyszínrajz, alaprajz(ok), beépítettség és zöldfelület számítás, építménymagasság számítás.
b) Építész Tervezői nyilatkozat, amely tartalmazza, hogy az épület az utolsó jogszerű (építési, fennmaradási engedéllyel rendelkező) állapotától a jelenlegi állapotában nem tér el, az épület megfelel a tervezett új rendeltetésre vonatkozó OTÉK és HÉSZ követelményeknek, beleértve az energetikai és a közművesítettségi követelményeket is.
c) Fotódokumentáció a helyszínről (Legalább 4 db fotó, bemutatva az érintett ingatlant).
d) A 3.000,- Ft eljárási illetéket illetékbélyeg formájában lehet leróni, vagy banki átutalás útján Derecske Város Önkormányzata OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11738118- 15372985-03470000 számú bankszámlájára.
(3) A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén:
a) Fotódokumentáció a helyszínről, meglévő állapotról (legalább 4 db fotó az érintett épületről, utcarészről).
b) Műszaki leírás a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét, a reklám, reklámhordozó által igénybe vett helyszín megjelölését és elhelyezésének módját bemutatva.
c) A reklám, reklámhordozó elhelyezésének rajzi bemutatása (homlokzatrajz, színes látványkép minimum 2 db).
(4) A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia egyéb esetekben:
a) helyszínrajzot,
b) meglévő állapotról fényképfelvétel,
c) a tervezett állapotot bemutató fénykép montázs, vagy homlokzati rajz,
d) műszaki leírást, a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját, a műszaki berendezés által igénybe vett helyszín megjelölését és elhelyezésének módját bemutatva.
(5) A dokumentáció tartalmát a polgármester ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiányos, vagy a tervezett tevékenység e rendeletben és a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak nem felel meg, a polgármester megszünteti az eljárást.
(6) Amennyiben a benyújtott dokumentáció a (3) bekezdésben foglalt tartalmi követelményeknek, valamint a tevékenység az e rendeletben és a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelel, úgy a polgármester a bejelentést követő 15 napon belül feltétellel vagy feltétel nélkül hatósági határozatban dönt a tevékenység bejelentés alapján történő megkezdéséről.
(7) Amennyiben a településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenység közterület-használati engedélyhez is kötött, a közterület-használati engedély kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a tevékenység megkezdését engedélyező hatósági határozat birtokában, és az abban meghatározott feltételek figyelembe vételével kerülhet sor.
(8) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta, vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt.
23/B. § A bejelentési eljárás során vizsgálni kell:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést (a környezetbe illeszkedést, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleghez való igazodását),
b) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
c) a közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.”
16. § A Rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból, vagy kérelemre, bármely indokolt esetben településképi kötelezést rendelhet el.
(2) A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme, a településképi követelmények teljesítése érdekében - építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, melyet hatósági határozatban rögzít.
(3) A polgármester a hatósági határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó felszólító levelet küld az érintettnek.
(4) Amennyiben a hatósági határozatban foglalt kötelezés a felszólító levélben meghatározott határidőn belül nem kerül végrehajtásra, a polgármester településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
(5) A településkép-védelmi bírság mértéke:
a) A helyi védett utcaképet, vagy helyi védett egyedi építészeti értéket érintő mulasztás esetén 100 000- 200 000 forint közötti összegben állapítható meg.
b) Településképi szempontból meghatározó területet érintő mulasztás esetén 100 000 - 150 000 forintig terjed.
c) Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó mulasztás esetén 100 000- 120 000 forintig terjed. Amennyiben a jogsértő ingatlan-tulajdonos jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a településkép-védelmi bírság összege 100.000 forinttól 2.000.000 forintig terjed.
(6) A kötelezettség érvényesítésére a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.
(7) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén az önkormányzat a közigazgatási szabálysértések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.
(8) A kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie, vagy készpénzátutalási megbízással postai úton befizetnie.”
17. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Rendelet 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) A Rendelet 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
18. § Hatályát veszti a Rendelet
a) 10. § (3) bekezdés b) pontja,
b) 13. § (2) bekezdés a) pontja,
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti.
20. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.