Derecske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018. (III.2.) önkormányzati rendelete
Derecske Város településképének védelméről
Hatályos: 2024. 09. 28Derecske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018. (III.2.) önkormányzati rendelete
Derecske Város településképének védelméről
Derecske Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. §1 A rendelet célja a város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
1/A.2 Hatásköri szabályok
1/A. § (1) Az e rendeletben szabályozott településképi-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, településképi bejelentési eljárás, a településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
(2) A Képviselő-testület az első fokon hozott önkormányzati döntés felülvizsgálati eljárásában a fellebbezés benyújtását követő rendes ülésén hozza meg.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a)3 az építési tevékenységgel érintett, utcaképben megjelenő, és/ vagy közterületről látható építményekre – ideértve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
4. A rendelet területi hatálya és alkalmazása
4. § (1) E rendelet területi hatálya Derecske Város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.
(3) A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza, ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, természeti, táji védelemmel érintett területeket a szabályozási terven kell beazonosítani.
(4) A 9. § szabályozása szerinti területi lehatárolásokat a településszerkezeti terven kell beazonosítani.
5. Értelmező rendelkezések
5. §4 E rendelet alkalmazásában:
1. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő, illetve tervező által készített esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerinti örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára, vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata.
2. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
3. Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
4. Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga.
5. Rikító szín: nagyon élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy a színtelítettsége.
6. Majorszerű csoportosítás: Az épületek külterületen történő elhelyezésének az a módja, amikor az épületek viszonylag kis helyen, művelésből kivett területen, egyszerű különálló tömegekben (egy major területén) kerülnek elhelyezésre, nem szétszórtan, egymástól távol.
7. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § (b) pontja szerinti épülettartozék.
8. Építési reklámháló: a Korm. rendelet 1. § 1. pontjában meghatározott berendezés,
9. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § 4. pontjában meghatározott berendezés, így különösen az önkormányzati tulajdonú hírdetőberendezések, molinók, totemoszlopok.
10. Kioszk: a Korm. rendelet 1. § 5. pontjában meghatározott építmény,
11. Közművelődési célú hirdetőoszlop: a Korm. rendelet 1. § 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop,
12. Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 1/F. § 3. pontjában meghatározott fogalom,
13. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott eszköz, berendezés vagy létesítmény,
14. Reklámtotem: egy, vagy több vállalkozás cégérét vagy cégtábláját tartalmazó, toronyszerű hirdetőberendezés,
15. Utasváró: a Korm. rendelet 1. § 18. pontjában meghatározott építmény,
16. Utcabútor: a Korin. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés.
17.5 Cég-és címtábla: a tevékenység helyén vagy közvetlen környezetében elhelyezett, a cég nevét és tevékenységét feltüntető tábla, mely nem minősül reklámnak.
18. Üzletfelirat: az üzlet elnevezését, a vállalkozás nevét, vezérszót, az üzletben forgalmazott árura utaló árujelzőt tartalamzó, az épület homlokzati felületén, a kerítésen, vagy a telken elhelyezett felirat, vagy grafikai megjelenítés,
19. Molinó: falra vagy más tartószerkezetre rögzített, nem merev anyagból készült hordozófelülettel rendelkező hirdetőeszköz,
20. Totemoszlop: olyan információs célú berendezés, amely jellemzően kétoldalas, toronyszerű, nem papír alapon megjelenített ábrázolást hordozó reklámhordozó eszköz.
21.6 Egyedi tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó- tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt.
22.7 Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
23.8 Vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirat a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
24.9 Reklámnak nem minősülő hirdetések: a 2016. évi LXXIV. Tv. 11/F. § (3) a,b,c,d pontja szerinti, reklámnak nem minősülő:
a) cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,
b) az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám,
c) a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközön elhelyezett gazdasági reklám, továbbá
d) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívás (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított tábla vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű - legfeljebb A/3 méretű- hirdetések.
25.10 Utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés.
A HELYI VÉDELEM
6. A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése
6. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes épített és táji karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A védetté nyilvánítást, annak megszüntetését települési Főépítész készíti elő.
(3) Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a javasolt vagy érintett érték megnevezése,
b) a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
c) a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
d) a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
e) a védelem fajtája,
f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.
(4) A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartást önkormányzati települési Főépítész készíti.
(5) A védetté nyilvánított helyi értékek listáját e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(6)11 A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet 4. mellékletének megfelelően – tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték
a) megnevezését,
b) nyilvántartási számát,
c) azonosító adatait,
d) védelem típusát, rövid indokolását,
e) pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám).
(7) A védetté nyilvánított helyi értéket, növényt, növény-együttest, táblával kell megjelölni a védett értéken, növény, növény-együttes esetén annak közvetlen környezetében. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, fenntartásáról, pótlásáról az önkormányzat gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
(8) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
a) megsemmisül,
b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,
c) A védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.
(9) A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:
a) az érintett elem helyszínrajzát,
b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
c) természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
d) fotódokumentációt,
e) amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített szakvéleményt.
(10) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
7. A helyi védett érték fenntartása
7. § (1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, aki köteles annak jó karbantartásáról gondoskodni.
(2) A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, kezelőnek gondoskodnia kell.
(3) Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak e rendeletben foglalt részletes előírások betartásával lehet.
(4) A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.
(5) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
(6) A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról, az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.
8. A helyi védett érték fogalma, annak fajtái
8. § (1)12 E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett épített alkotás és természeti érték összessége, melyet a képviselő testület helyi védelemben minősít és a rendelet 4. mellékletében felsorol.
(2) A helyi védett értékek kategorizálása:
a) helyi védett utcakép, jele: HU,
b) helyi védett épület jele: HE,
c) helyi védett természeti érték, jele: HTE.
(3) Amennyiben helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján védelemre kerül, azt az értéket jelen rendelet 4. mellékletében külön meg kell jelölni.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
9. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre és a külterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Derecske város területe az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:
a) Városközpont /1/
b) Belső városrész /2/
c) Lakóterület történeti beépítéssel /3/
d) lakóterület hagyományos beépítéssel /4/
e) Beépítésre nem szánt területek /5/
(4) A (3) bekezdés szerinti, eltérő karakterű területek közül, településképi szempontból meghatározó területnek, e rendelet 1. mellékletében „Településképi jelentőségű terület”-ként lehatárolt településrészek tartoznak.
(5) Településkép szempontból meghatározó terület. a (4) bekezdés szerint meghatározott, belterületen található településrészeken kívül:
a) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
b) NATURA 2000 terület, különleges természet megőrzési terület, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
c) tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,
d) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,
(6) a) A településkép szempontjából meghatározó, természeti és régészeti védelemmel érintett (5) a) – d) pontok szerinti területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik.
b) Területi lehatárolásukat a 4. § (3), (4) bekezdések előírásai figyelembe vételével, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
10. Építmények anyaghasználatára vonatkozó, teljes közigazgatási területre meghatározott, általános építészeti követelmények
10. § (1) Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjed az építmény, és a sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjére.
(2) A településképileg meghatározó területekre, az egyedi építészeti követelmények, az alábbiakban megengedett anyagok és színek körét, a településképi adottságokra és értékekre szűkíthetik.
(3) Tetőfedés: Tetőfedő anyagként a helyben hagyományos anyagokon és színeken kívül, más anyagok és színek nem alkalmazhatóak. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében:
a)13 Földszintes épület tető héjazatául cserépfedésen, cserépmintázatú- nem tükröző felületű lemezfedésen, korcolt fémlemez fedésen, palafedésen, nád és fazsindelyen, kívül, más nem alkalmazható.
b)14
c) A tetőfedő anyag színeként, a sárgásvörös (natúr cserép szín), vörös, barna, szürke, vagy antracit színeken kívül, más színek nem alkalmazhatók.
d) Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20% - át meg nem haladó össz felületű egyedi megformálású tetőfelületek) fémlemezzel történő fedése megengedett.
(4) Homlokzatok:
a) Az épületek homlokzatában a fehér, és a pasztellszínek árnyalatain, valamint a b) pontban meghatározott színeken kívül, más színek nem alkalmazhatók.
b) Az erősebb drapp, barna és vörös árnyalatok, a téglavörös szín, elsősorban a lábazaton, valamint az oromfalak, és homlokzatok díszítésénél alkalmazható.
c) A hideg színek, vakolat színeként, (a halványzöld kivételével), valamint kerítés és kapuk színeként, (a hagyományosnak számító szürkészöld szín kivételével) nem alkalmazhatóak.
(5) Kerítések:
a)15 A közterületekkel határos kerítések színében vöröses-barna, szürkés- barna, szürkés-zöld színeken és árnyalatain, valamint a szürke árnyalatain kívül, más színeket nem lehet alkalmazni. A rikító színek a környezetben idegenül hat, így ezek alkalmazása nem megengedett. Kerítésmezőben a kovácsoltvas és fémpálca színeként a fekete szín is alkalmazható.
b)16 A közterületekkel határos kerítésmezők deszka, léc, fémpálcás vagy kovácsoltvas kialakításon, valamint falazott - vakolt, vagy vakolatlan, tégla vagy kő burkolatos- kialakításon kívül, más helyben nem hagyományosnak számító, anyagokból nem készíthetőek.
c)17 Közterületekkel határosan, lábazat és osztás (mezőkre való osztás nélküli), tömör lemezkerítés nem építhető. Fémlemezből kerítés abban az esetben készíthető, ha osztásrendszerében, felületi struktúrájában, színében magán hordozza a deszkakerítés településképi jellemzőit.
11. Valamennyi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmény
11. § (1)18 Területi építészeti követelmények: Építmények telepítése: Az épületeket, az építési helyen belül, az építési vonalakra illesztve kell elhelyezni, a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazodva, a HÉSZ övezeti előírásainak kereti között kell meghatározni.
(2)19 Egyedi építészeti követelmények:Tömegformálás: A tervezett építmény a településképbe illesztés biztosítása érdekében igazodjon a környezetében lévő:
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épületek meghatározó tetőgerinceinek irányához,
b) a kialakult párkánymagasságokhoz,
c) a tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
d) a homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz
e) A területen csak a 30- 45 fok közötti hajlásszögű tetőidomok alkalmazása megengedett, mely alól kivételt képeznek jelen rendelet 12. § (1) bekezdés feltételeinek megfelelő, eltérően szabályozott épületek.
12. Városközpont /1/
12. § (1)20 A Köztársaság út Dózsa György út és Petőfi utcák közötti szakaszát kísérő területek, ahol az épületek előkert nélkül, utcavonalon állóan, zárt- hézagosan zártsorú beépítéssel kerültek elhelyezésre. A főút mentén, földszint+ 1 emeletes, vagy földszintes, de emeltebb homlokzatmagasságú, a főútról leágazó utak mentén, néhány helyen telepszerű beépítésű fsz+2, fsz+4 emeletes épületekkel, illetve fsz+2 emeletes közösségi épületekkel.
(2)21 Területi építészeti követelmények:
a) A beépítés telepítési módja: Az építési helyet a zártsorú beépítési mód szerint, előkert nélkül a HÉSZ övezeti előírásainak kereti között kell meghatározni.
b) Szintszám: A beépítés földszintes, vagy földszint+ 1 emeletes, magastetős, igény esetén tetőtér beépítéses, a (3) bekezdés bd) pontban foglalt esetekben lapostetős. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a Hész. övezeti előírásai határozzák meg
(3)22 Egyedi építészeti követelmények:
a) Anyaghasználat: Jelen rendelet 10. § előírásai szerint
b) Tömegformálás:
ba) A belső, keskenyebb utcákon a földszintes épületeket ajánlott minél magasabb párkánnyal, tetőtéri parapetfallal magasítani, a fsz + 1 emeletes épületek esetében pedig ajánlott a további magasítást eredményező tetőtér beépítést, álló tetőablakot, további tetőfelépítmény elkerülni. Az utcafronti épületrész fő tetőgerince az utcavonallal párhuzamos, a szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítménnyel, homlokzatszerű kerítéssel kell összekötni.
bb) A bd) pontban meghatározott eseteken kívül, a 6,00 m építménymagasságot meghaladó, épület, vagy épületrész közterület felé nem megjelenő tetőfelülete is kialakítható lapos tetővel, amennyiben napelem elhelyezésére használják a tetőfelületet. Járható terasz, és tetőkert a tetőn kialakítható.
bc) A főutak mentén kialakult beépítés esetén ajánlott az épülettömegek magassági értelemben történő, mozgalmasabb kialakítása, álló tetőablakok, tetőn megjelenő oromfalak, tetőfelépítmények építése.
bd) A meglévő legalább fsz+ 1 emeletmagasságot elérő épületek lapos teteje megtartható, és a mellette lévő ingatlanokon, a településképi illeszkedés érdekében, új lapostetős épület is elhelyezhető
13. Belső városrész /2/
13. § (1)23 A belső városrész a városközpontot körülvevő olyan kisvárosias beépítésű területek, ahol a földszintes épületek mellett, a földszint+1 emeletes épületek is találhatóak. Az épületeket utcavonalon, vagy attól 2-5 méter távolságra helyezkednek el.
(2) Területi építészeti követelmények:
a)24
b) Építmények telepítése: Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak figyelembe vételével, a Hész. övezeti előírásai határozzák meg.
c) Szintszám: A beépítés földszintes- vagy földszint+ 1 legfeljebb fsz+1 emeletes magastetős/ igény esetén tetőtér beépítéses. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a Hész. övezeti előírásai határozzák meg.
d)25
(3) Egyedi építészeti követelmények:
a) Anyaghasználat: Jelen rendelet 10. § előírásai szerint
b) Tömegformálás:
14. Lakóterület történeti beépítéssel /3/
14. § (1) Derecske város azon városközponttól távolabb eső területei, ahol az utcaképben, az épületek elhelyezkedésében még érzékelhető az a történeti beépítési mód, épület elhelyezés, amikor a lakóépületek, vagy bizonyos funkciójú melléképületek (pl. nyári konyha) az utcavonalra is kiépülhetett. E jellegzetesség megőrzését kívánják az előírások elősegíteni.
(2) Területi építészeti követelmények:
a) Építési hely:
15. Lakóterület hagyományos beépítéssel (4)
15. § (1) A városközponttól távolabb eső azon lakóterületek, ahol oldalhatáron álló, előkertes, földszintes lakóépületek épültek, illetve építhetőek.
(2) Területi építészeti követelmények:
a) Építési hely: Az építési helyet az oldalhatáron álló, előkertes beépítési mód szabályai szerint kell lehatárolni.
b) Szintszám: A beépítés földszintes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a Hész. övezeti előírásai határozzák meg.
(3)29
(4) Egyedi építészeti követelmények:
a) Anyaghasználat: Jelen rendelet 10. § előírásai szerint
b) Tömegformálás: Magastetős épületek helyezhetők el.
c) Kerítések kialakítása: Jelen rendelet 10. § (5) bekezdés rendelkezései szerint.
16. Beépítésre nem szánt területek
16. § A beépítésre nem szánt, településkép szempontjából meghatározó természet – és régészeti védelemmel érintett területekbe ékelődő állattartó-, üzemi-. mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya funkciójú épületek tájba illesztési szabályai:
a) A mezőgazdasági építményeket szabadon állóan, vagy csoportosan kell elhelyezni.
b) Az épületek homlokzati képében a fehér, vagy (a tájban hagyományosan alkalmazott világos színű) homlokzati megjelenés az előírás. Tájidegen színezés (pl. kék, élénkpiros, stb.), nem alkalmazható. Az épületeket magas tetővel kell kialakítani.
17. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
17. § (1) A település helyi védett épületeinek, építményeinek, természeti értékeinek felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) Helyi védett utcakép (HU) esetén
a) megőrzendők az utcakép értéket adó jellegzetességek, illetve új épület építése esetén alkalmazandó építészeti jellegzetességek:
aa) utcavonalhoz viszonyított helyzet (utcavonalon álló, vagy meghatározott méretű előkertes) épületelhelyezés,
ab) Tetőidom formája, tetőgerinc irányultsága
ac) Oromfal léte- vagy nem léte, illetve kialakításának módja
ad) kialakult magassági értékek közötti ereszmagasság, homlokzatmagasság,
ae) Az épületek jellegzetes tömegarányai és tömegformálása,
af) A homlokzaton alkalmazott színvilág, és díszítések formavilága
ag) A kerítések jellegzetességei (magassága, szín- és formavilága, lábazat és kerítésmezők arányai, kerítésmezők átláthatóságának módja, alkalmazott anyagok.)
b) az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Ha a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek bővítése udvari keresztszárnnyal is megoldható, de a keresztszárny szélessége a főépület (meglévő épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető,
(3) Helyi védett épület, vagy építmény (HE) esetén
a) a fő rendeltetést tartalmazó épület megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,
b) a homlokzat, tetőidom nem változtatható,
c) a közterület felől látható homlokzatokon műanyag nyílászáró nem alkalmazható,
d) az épületek homlokzatának felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet,
e) az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, anyaghasználatával, színezésével, építészeti hangsúlyaival,
f) épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el,
g) tetőfelületre cégér nem helyezhető el,
h) a közterület felőli tetőn tetőablak nem alkalmazható,
i) a tetőfedés színe, jelen rendeletben meghatározottak szerint.
j) a kialakult telekszerkezet megőrzendő, ezért ennek érdekében a meglévő telek tovább nem osztható,
k) Ha a helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során azt az eredeti állapotnak megfelelően, vagy ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti vagy a helyben fellelhető, azonos formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
l) A helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték nem védett részei - amennyiben ezt egyéb jogszabályok nem tiltják - bonthatóak és az épülethez illő épületrésszel bővíthetőek. A változtatások a védett érték jellegét nem módosíthatják, építészeti értékét nem csökkenthetik.
18. A helyi jelentőségű természeti értékekre vonatkozó követelmények (HTE)
18. §30
19.31 Reklámhordozókra, a reklám közzétételére és reklámhordozókat tartó berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) A reklámhordozók létesítésére vonatkozó szabályok:
a) Reklámot, reklámhordozó eszközt, berendezést, létesítményt közterületen településképi bejelentési eljárás alapján az ott lévő, a Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott utcabútorokon,
b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. §-ában és a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X.21.) Korm. rendeletben foglaltak szerint közvilágítási, villany- és telefonoszlopon lehet elhelyezni.
c) Az utasváró függőleges határoló felületein reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.
d) A kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 1,2 x l,8 m reklámfelületű hirdetőbe rendezések alakíthatók ki.
e) Az információs vagy más célú berendezés reklámcélra használható felületének a 2/3-ad részén helyezhető el reklám. A berendezés kétoldalas kialakítással is ellátható.
f) Belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található közvilágítási, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető kétoldalas reklámhordozó legfeljebb 0,8 x l,2 x 0,1 m befoglaló méretű lehet. Oszloponként legfeljebb 1 db hirdető berendezés helyezhető el.
g) Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.
(2) Reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai:
20. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) A település igazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok, ha egyéb előírás valamely területen egyébként ezt nem tiltja, elhelyezhető.
(2) Hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni:
a) beépítésre nem szánt területen, a lakóterület határától mért 50 méteren belül, ha nem egyéb közösségi funkciót is ellátó építményen kerül elhelyezésre, vagy ilyen funkciót is ellátó módon létesül. (pl: kilátó, vadász les, templomtorony, tűzjelző torony, víztorony, stb),
b) védett természeti területen,
c) az ökológiai hálózat magterület övezetébe tartozó területen.
(3) Helyi védett utcakép és helyi védett épület esetén az épület közterület felől látható homlokzati- és tetőfelületein, elő- és oldalkertjében, kerítésén parapet-konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége, továbbá közművezetékek nem helyezhetők el.
(4) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas az alábbi feltételekkel:
a) a településen a légvezetékes hálózatokat közös tartószerkezeten kell elhelyezni.
b) a településkép szempontjából meghatározó területen a villamos közép – és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat földbe fektetve kell el-, illetőleg áthelyezni.
(5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(6) Földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(7) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak, különösen transzformátorállomás, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó takartan, közterületi látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
(8)35 Napelemek épületen történő elhelyezésének szabályai:
a) (1) A napelemeket lehetőség szerint, a tetőfelületen szimmetrikusan, de mindenképpen a homlokzat/ tetőfelület egészét figyelembe véve, arányosan és esztétikusan kell elhelyezni.
b) A napenergia hasznosítását szolgáló napelemekhez tartozó inverter az utcai homlokzaton, az épület homlokzatával összhangban kialakított takarás nélkül, nem helyezhető el.
c) Napelemek helyi védett épület közterület felől látható homlokzatán nem helyezhetőek el.
d) Védett utcaképben, amennyiben a napelemek elhelyezésére kizárólag az utcai homlokzaton megjelenő (illetve közterületről látható) tetőfelület alkalmas, a napelemek elhelyezését egységes rend szerint kell megvalósítani. (Településképi bejelentés során, a védett utcaszakasz valamennyi épületének utcai homlokzatára vonatkozó javaslatot kell adni.)
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
21. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
21. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek Elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat.
(2) A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
(3) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50 %- a, amely tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.
(4) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.
(5) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.
(6) A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.
(7) A nyertes pályázóval az önkormányzat támogatási szerződést köt.
(8) Az önkormányzat a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követően 8 napon belül kell folyósítani.
(9) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a jegyző ellenőrzi.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
22. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
22. § (1) A településképi követelményekről a főépítész– alkalmazása hiányában a polgármester – az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kizárólag kérelemre, szakmai konzultációt biztosít.
a) minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik, és helyi védett utcaképpel érintett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található,
b) minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmaz.
c) településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatán cégérek, cégtáblák és cégfeliratok elhelyezése esetén,
(2) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban is kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél. A kérelemnek tartalmaznia kell, az építtető vagy kérelmező nevét, címét, elérhetőségét, a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, a megértéshez szükséges tartalmú vázlatterveket.
(3) A helyi egyedi védelemben részesülő épületek esetében a szakmai konzultáció iránti kérelemhez a (3) bekezdésben meghatározott mellékleteken túl csatolni kell színezési tervet a felhasználandó színek pontos meghatározásával, valamint a homlokzati tagozatokról – szükség szerint – mérethelyes keresztmetszeti tervet (pl.: ablakkeret, könyöklő, ereszpárkány, lábazat, kéményfedkő, nyílászáró, stb.).
(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
(5) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.
(6) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.
23. A településképi bejelentési eljárás
23. §36 (1) A polgármester e rendeletben meghatározott esetekben és részletes eljárási szabályok szerint, településképi bejelentési eljárást folytat le.
(2) Településképi bejelentési eljárás kötelezettségével érintett Derecske város teljes közigazgatási területe:
a) A vonatkozó jogszabályok alapján reklámnak minősülű reklámok és reklámhordozók elhelyezése ügyében,
b) meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén „hatósági bizonyítvány” kerül kiállításra, melyet e rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal kell benyújtani.
(3) Településképi bejelentési eljárással érintett részterület az 1. mellékletben „1. városközpont” településképi karakterűnek jelölt városrészen, műemléki környezetben, helyi védettségű épületen, a közterületről látható esetekben:
a) az építésügyi hatósági eljárásokról rendelkező jogszabályban meghatározott, építési engedéllyel és építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységet megelőzően,
b) az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára, támfalára rögzített a vonatkozó jogszabály alapján reklámnak nem minősülő,
ba) cég- és címtábla, cégfelirat, cégér, konzolos cégér,
bb) egyedi tájékoztató tábla,
bc) kirakat,
bd) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva
be) eligazító fali karok és táblák,
bf) hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámvitrin,
bg) reklámtábla (hirdetőtábla),
bh) integrált információ-hordozó berendezés vagy szerkezet,
bi) totemoszlop és reklámzászló,
bj) reklám-célú építési védőháló, molinó
bk) közterületen vagy közhasználatú magánterületen elhelyezett közművelődési célú hirdetőoszlopon, vagy utcabútoron elhelyezett reklám esetén
23/A. §37 (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatványát jelen rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez készített építészeti –műszaki dokumentációt papír alapon vagy digitális adathordozón kell mellékelni.
(2) A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia rendeltetés módosítás esetén:
a) Az épület jelenlegi állapotának építészeti tervdokumentációja, amelynek minimális tartalma: rövid műleírás, helyszínrajz, alaprajz(ok), beépítettség és zöldfelület számítás, építménymagasság számítás.
b) Építész Tervezői nyilatkozat – amely tartalmazza, hogy az épület az utolsó jogszerű (építési, fennmaradási engedéllyel rendelkező) állapotától a jelenlegi állapotában nem tér el, az épület megfelel a tervezett új rendeltetésre vonatkozó OTÉK, és HÉSZ követelményeknek, beleértve az energetikai és a közművesítettségi követelményeket is.
c) Fotódokumentáció a helyszínről (Legalább 4 db fotó, bemutatva az érintett ingatlant).
d) A 3.000,- Ft eljárási illetéket illetékbélyeg formájában lehet leróni, vagy banki átutalás útján Derecske Város Önkormányzata OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11738118- 15372985-03470000 számú bankszámlájára.
(3) A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén:
a) Fotódokumentáció a helyszínről, meglévő állapotról (legalább 4 db fotó az érintett épületről, utcarészről).
b) Műszaki leírás a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét, a reklám, reklámhordozó által igénybe vett helyszín megjelölését és elhelyezésének módját bemutatva,
c) A reklám, reklámhordozó elhelyezésének rajzi bemutatása (homlokzatrajz, színes látványkép min. 2 db)
(4) A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia egyéb esetekben:
a) Helyszínrajzot
b) Meglévő állapotról fényképfelvétel,
c) A tervezett állapotot bemutató fénykép montázs, vagy homlokzati rajz
d) műszaki leírást, a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját, a műszaki berendezés által igénybe vett helyszín megjelölését és elhelyezésének módját bemutatva,
(5) A dokumentáció tartalmát a polgármester ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiányos, vagy a tervezett tevékenység e rendeletben és a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak nem felel meg, a polgármester megszünteti az eljárást.
(6) Amennyiben a benyújtott dokumentáció az (3) bekezdésben foglalt tartalmi követelményeknek, valamint a tevékenység az e rendeletben és a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelel, úgy a polgármester a bejelentést követő 15 napon belül feltétellel vagy feltétel nélkül hatósági határozatban dönt a tevékenység bejelentés alapján történő megkezdéséről.
(7) Amennyiben a településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenység közterület-használati engedélyhez is kötött, a közterület-használati engedély kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a tevékenység megkezdését engedélyező hatósági határozat birtokában, és az abban meghatározott feltételek figyelembe vételével kerülhet sor.
(8)38 A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta, vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt.
23/B. §39 A bejelentési eljárás során vizsgálni kell:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést (a környezetbe illeszkedést, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleghez való igazodását)
b) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
c) a közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
24. A településképi kötelezés
24. §40 (1) Az polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból, vagy kérelemre, bármely indokolt esetben. településképi kötelezést rendelhet el.
(2) A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme, a településképi követelmények teljesítése érdekében - építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, melyet hatósági határozatban rögzít.
(3) A polgármester a hatósági határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó felszólító levelet küld az érintettnek.
(4) Amennyiben a hatósági határozatban foglalt kötelezés a felszólító levélben meghatározott határidőn belül nem kerül végrehajtásra, a polgármester településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
(5) A településkép-védelmi bírság mértéke:
a) a helyi védett utcaképet, vagy helyi védett egyedi építészeti értéket érintő mulasztás esetén 100 000- 200 000 forint közötti összegben állapítható meg,
b) településképi szempontból meghatározó területet érintő mulasztás esetén 100 000- 150 000 forintig terjed,
c) egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó mulasztás esetén 100 000- 120 000 forintig terjed. Amennyiben a jogsértő ingatlan-tulajdonos jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a településkép-védelmi bírság összege 100.000 forinttól 2.000.000 forintig terjed.
(6) A kötelezettség érvényesítésére a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.
(7) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén az önkormányzat a közigazgatási szabálysértések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.
(8) A kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie, vagy készpénzátutalási megbízással postai úton befizetnie.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
25. Hatálybalépés
25. § Ez a rendelet 2018. március 3. napján lép hatályba.
26. Átmeneti rendelkezések
26. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
27. Hatályon kívül helyező rendelkezések
27. § (1) Hatályát veszti a Derecske Helyi építési előírásairól szóló 40/2004. (IX.02.) önkormányzati rendelet
a) 8. § (7) bekezdése,
c) 8/A. § (8) bekezdés d) pontjában a „Az utcafronti épületrész fő tetőgerince az utcavonallal párhuzamos, a szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítménnyel, homlokzatszerű kerítéssel kell összekötni.” szövegrész,
d) 9. § (7) bekezdése,
e) 10. § (6) bekezdése,
f) 13. § (3) bekezdésében a „az utcafronti épületrész tetőgerince az utcavonallal párhuzamos, a szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítmény, homlokzatszerű kerítés köti össze.” szövegrész,
g) 13. § (6) bekezdése,
h) 13. § (7) bekezdése,
i) 39. §-a.
(2) Hatályát veszti Derecske építészeti örökségének helyi védelméről szóló 25/2008. (VI.27.) önkormányzati rendelet.
(3) Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 24/2017. (X.27.) önkormányzati rendelet.
(4) Hatályát veszti az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté nyilvánításáról szóló 32/2012. (XI.30.) rendelet.
2. melléklet a 7/2018. (III. 2.) önkormányzati rendelethez42
5. melléklet a 7/2018. (III. 2.) önkormányzati rendelethez45
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Beiktatta a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 12/2019. (VI. 28.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2019. VII. 1-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Beiktatta a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Beiktatta a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Beiktatta a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Beiktatta a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Beiktatta a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 6. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdés. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 18. § a) pontja. Hatálytalan: 2022. X. 29-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 8. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
A 11. § (2) bekezdése a Derecske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 10. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 18. § b) pontja. Hatálytalan: 2022. X. 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 12/2019. (VI. 28.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdés c) pontja. Hatálytalan: 2019. VII. 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 12/2019. (VI. 28.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdés d) pontja. Hatálytalan: 2019. VII. 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 12/2019. (VI. 28.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdés e) pontja. Hatálytalan: 2019. VII. 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 12/2019. (VI. 28.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdés e) pontja. Hatálytalan: 2019. VII. 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 12/2019. (VI. 28.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdés f) pontja. Hatálytalan: 2019. VII. 1-től.
A 18. §-t a Derecske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 11. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 12. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 24/2022. (XI. 25.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos: 2022. XI. 26-tól.
Hatályon kívül helyezte a 12/2019. (VI. 28.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdés g) pontja. Hatálytalan: 2019. VII. 1-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 13. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 15. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította az 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2023. I. 28-tól.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 15. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 20/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 16. §. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 19/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdés. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 12/2019. (VI. 28.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdés h) pontja. Hatálytalan: 2019. VII. 1-től.
Módosította a 19/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdés. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Módosította a 19/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelet 17. § (3) bekezdése. Hatályos: 2022. X. 29-től.
Az 5. mellékletet a Derecske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.