1. § (1) A rendelet hatálya a település közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya a település közigazgatási területén kiterjed a magánszemélyekre, a jogi személyekre illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre.

(3) A rendelet hatálya kiterjed a települési hulladék (továbbiakban: hulladék) gyűjtésére, begyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására, további kezelésére, valamint a környezetvédelmi feladatok ellátására.

2. § (1) Kiskunlacháza Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) hulladékgazdálkodási feladatait a társulási megállapodásban foglaltak szerint a Duna-Tisza-közi Térségi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás látja el.

(2) A helyi közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, használója, bérlője, (továbbiakban együtt: ingatlanhasználó) az ingatlanon keletkező települési hulladék elhelyezését - a jelen önkormányzati rendeletben meghatározott módon - a közszolgáltatás igénybevétele útján köteles biztosítani.

(3) Az építési és bontási hulladékot a magánszemély ingatlanhasználó köteles - külön jogszabályokban meghatározottak betartásával - a települési hulladéktól elkülönítetten hulladékgyűjtő edényben gyűjteni, és a közszolgáltatóval elszállíttatni.

3. § (1) Az az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet bejegyzett székhelyéül, telephelyéül, fióktelepéül is szolgál köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési hulladéktól elkülönítetten kezelni és arra a közszolgáltatás igénybe venni.

(2) Az építési és bontási hulladékot a gazdasági szervezet ingatlanhasználó - külön jogszabályokban meghatározottak betartásával – köteles a települési hulladéktól elkülönítetten hulladékgyűjtő edényben gyűjteni, melyet a közszolgáltató konténer bérlése esetén elszállít.

(3) Az építési és bontási hulladékot a gazdasági szervezet ingatlanhasználó - külön jogszabályokban meghatározottak betartásával – köteles a települési hulladéktól elkülönítetten hulladékgyűjtő edényben gyűjteni, melyet a közszolgáltató konténer bérlése esetén elszállít.

4. § (1) A közszolgáltató, valamint a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: NHKV) a hulladékgazdálkodási szolgáltatás biztosítása, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj beszedése, illetve behajtása érdekében a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás adatköre a Ht. 38. § (3) bekezdésben meghatározott adatkörre, valamint az igénybe vett hulladékgazdálkodási szolgáltatás tartalmára – így különösen a hulladékgyűjtő edényzet űrtartalmára, darabszámára, a szolgáltatás időbeli igénybevételére – terjed ki.

(3) Az ingatlanhasználónak a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást a változást követő 15 napon belül írásban be kell jelentenie a közszolgáltató és az NHKV felé. A bejelentett változásból adódó díjváltozás kizárólag a bejelentést követő időszaktól érvényesíthető.

(4) Tulajdonos változás esetén az ingatlan régi és új tulajdonosa 15 napon belül köteles e tényt a közszolgáltatónak és az NHKV-nak írásban bejelenteni.

(5) A korábbi tulajdonost a változás hónapjának utolsó napjáig terheli a fizetési kötelezettség.

(6) A bejelentés elmulasztása esetén a számlázás módosítása csak a bejelentést követő hónap első napjától kérhető.

(7) A közszolgáltató és az NHKV köteles az adatkezelés során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit, valamint az adatvédelmi szabályzatában meghatározott előírásokat megtartani.

(8) A közszolgáltató és az NHKV az ingatlanhasználó adatait a hulladékgazdálkodási szolgáltatás igénybevételére való kötelezettség fennállásáig, illetve ha az megszűnt addig, amíg a közszolgáltatási díj megfizetésre nem kerül, hátralék esetében a hátralék fennállásáig kezelheti.

5. § (1) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni:

(2) Az árkok lehetséges kialakításai:

(3) Az árok megszüntetése, kulékavicsos feltöltése, valamint a (2) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb módon történő kialakítása nem engedélyezett.

(4) A (2) bekezdésben foglalt kialakítások ingatlantulajdonos általi kivitelezése engedélyköteles. A kialakításra vonatkozó kérelemben meg kell jelölni az árok tervezett létesítés paramétereit, a kialakítást a polgármester engedélyezi.

(5) A (2) bekezdésben foglalt kialakítások műszaki paramétereit az az 1. melléklet tartalmazza.

(6) Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség az ingatlanhasználók között 50-50 %-ban oszlik meg.

(7) Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, intézmények és szolgáltató egységek előtti járdaszakaszt, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet – az ingatlanhasználó köteles tisztán tartani.

(8) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési, szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani.

6. § (1) Az ingatlanhasználók a kerti hulladékot, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten kötelesek gyűjteni.

(2) Tilos a helyiségek és területsávok feltakarításából, felmosásából keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, a csapadékelvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni.

(3) A közterületen a gépjárművek mosása tilos.

7. § (1) Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület be ne szennyeződjék. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, vagy szállítás alatt a közterület beszennyeződik, a szállító kötelessége a fel- vagy lerakás elvégzése után, illetőleg a szállítás során nyomban megtisztítani.

(2) Építési munkálatoknál, illetőleg egyéb közterület-használat során a fákat, valamint a közterületi létesítményeket védőburkolattal kell körül venni. A rongálódásból keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni.

8. § Vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról.

9. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlan előtt hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakaszt - szükség esetén naponta többször - síkosságtól mentesíteni.

(2) Hólerakást tilos elhelyezni:

(3) Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. Ezeknek az anyagoknak a tárolása tároló edényben, környezetszennyezést kizáró módon történhet.

10. § (1) A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos!

(2) Közterületen lévő növények (fák, díszcserjék) rongálása, csonkítása, leszakítása tilos.

(3) A közterületen a fák gallyazásáról, szükség szerinti csonkításáról való gondoskodás az önkormányzat feladata.

(4) A parkosított füves területeket rendeltetésellenesen használni tilos.

(5) Játszótéren és az ilyen jellegű parkokban ebeket sétáltatni még pórázon is tilos.

(6) Fákon, közterületeken álló építményeken, épületek falán, kerítéseken - a rendeltetésszerűen hirdetésre szolgáló berendezések kivételével - hirdetni, falragaszt vagy reklámot elhelyezni tilos! A falragaszokat ki nem jelölt helyen történő felragasztásáért a tevékenységet végző és a megrendelő - felelősségük megállapítása esetén - egyetemlegesen felelnek.

11. § (1) A közszolgáltató köteles a szabályozott rend szerint a települési hulladék folyamatos elszállításáról gondoskodni, továbbá a lakosságot saját honlapján tájékoztatni a települési szilárd kezelésének szabályai megváltoztatásáról, illetőleg a fizetendő szolgáltatási díjról.

(2) A háztartásokban összegyűlő nagyobb méretű - a rendszeres hulladékgyűjtés kapcsán szabványos gyűjtőedényzetbe nem helyezhető, így el nem szállítható - tárgyak, eszközök (bútorok, stb.) lomtalanítás keretében kerülnek elszállításra. A közszolgáltató a lomtalanítást évente egy alkalommal térítésmentesen, házhoz menő rendszerben, kérelem alapján végzi. Kérelmet a közszolgáltatásban nyilvántartott, a szolgáltatást nem szüneteltető), közüzemi díjhátralékkal nem rendelkező ingatlanhasználók nyújthatnak be.

12. § (1) A közszolgáltató a települési hulladék elszállítását a következő gyakorisággal végzi:

(2) Települési hulladékot nem szabad felhalmozni, azt a megadott szállítási napon, hetente egy alkalommal köteles a hulladékgyűjtő edényét a szolgáltatónak elszállítás céljából rendelkezésre bocsátani.

(3) A települési hulladék elszállítására, illetve elszállítására való előkészítésre szabványosított 60, 80, 110, 120 vagy 240 literes hulladékgyűjtő edényt kell alkalmazni.

(4) A 60, illetve 80 liter űrtartalmú gyűjtőedényt kizárólag az a családi házzal rendelkező természetes személy ingatlanhasználó veheti igénybe, ahol az ingatlanon maximálisan kettő fő létesített lakóhelyet vagy tartózkodási helyet. A lakosok számát az ingatlanhasználónak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiállított, az adott tárgyévre érvényes hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia.

(5) A közszolgáltató vagy megbízottja által forgalmazott, a közszolgáltató logójával ellátott 120 liter űrtartalmú zsák kiegészítő szolgáltatásként a települési hulladék elszállítására szolgál.

13. § (1) A közszolgáltatást végző jármű személyzete az adott területen rendszeresített szabványos és azonosítóval ellátott hulladékgyűjtő edényben elhelyezett hulladékot szállítja el.

(2) A hulladékgyűjtő edényben nem szabad mérgező, robbanó, folyékony veszélyes hulladékot vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyezteti a szállítással foglalkozó dolgozó testi épségét vagy begyűjtése során a gépkocsi műszaki berendezésével rongálódást idézhet elő, és ártalmatlanítása során veszélyeztetheti a környezetet.

(3) Ha a közszolgáltató dolgozói azt észlelik, hogy a hulladékgyűjtő edényben olyan anyagot, tárgyat helyeztek el, amelyek nem minősülnek háztartási hulladéknak, azt nem szállítják el.

(4) Ha a hulladékgyűjtő edény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve a tartályban lévő hulladékot úgy összepréselik, hogy emiatt a hulladékgyűjtő edényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, az ingatlanhasználó köteles a visszamaradt hulladékot kiüríteni és a hulladékgyűjtő edényt ismét használhatóvá tenni.

(5) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(6) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

14. § (1) Az új építésű épület ingatlanhasználója a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő hó 1. napjától köteles a szolgáltatást igénybe venni és annak díját megfizetni.

(2) Épület elbontása esetén a bontási engedély jogerőre emelkedését követő hónap 1. napjától szűnik meg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség, amelyet az ingatlanhasználó hitelt érdemlő módon igazolni köteles a közszolgáltatónak.

(3) Ha az épület életveszélyesnek minősül, és emiatt üresen áll, úgy az ingatlanhasználó az életveszély megállapítását követő hónap 1. napjától az életveszély megszüntetéséig mentesül a díjfizetési kötelezettség alól.

(4) Az ingatlanhasználó az ingatlana igénybevételével kapcsolatos változást ennek bekövetkezése előtt a (3) bekezdésben meghatározott esetben az életveszélyesnek minősítéstől számított 5 napon belül köteles a közszolgáltatónak bejelenteni és azt hitelt érdemlő módon igazolni. Az ingatlanhasználó változása esetén a bejelentési kötelezettség a régi és az új ingatlanhasználót egyetemlegesen terheli. Az új ingatlanhasználó bejelentkezéséig a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség a régi ingatlanhasználót terheli.

15. § (1) A közszolgáltatás igénybevétele azon ingatlan esetében szüneteltethető, ahol

(2) Ha a szünetelés az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében változás következik be, az ingatlanhasználó azt írásban haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a 80 liter űrtartalmú edény közszolgáltatási díjának 50 %-át kell fizetnie annak az ingatlanhasználónak, ahol nem lakott az épület, és ennek tényéről, várható időtartamáról a szolgáltatás igénybevevője előzetesen írásban értesíti a közszolgáltatót. Az épület lakatlansága a polgármesteri hivatal által kiadott irattal igazolható, amely az adott tárgyévre érvényes.

(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj fizetésénél az önkormányzat az alábbi kedvezményeket biztosítja az állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárok részére:

16. § (1) A jogosultsági feltételek hiányában igénybe vett kedvezményt haladéktalanul meg kell szüntetni, továbbá a kedvezményt jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt a polgármester kötelezi az általa jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény összegének visszafizetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a kedvezmény jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

(3) Az Önkormányzat a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett kedvezmény megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha a tudomásszerzéstől egy év már eltelt.

17. § (1) A lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot lehet égetni.

(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot égetni tilos.

(3) A szabadban háztartási szemét égetése tilos.

(4) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni, a tűz helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Az égetést végzőnek ügyelnie kell arra, hogy az égetésből visszamaradó parázs őrizetlenül ne maradjon, az égetést követően erről meg kell győződni, illetve a parazsat vízzel le kell önteni.

18. § Kiskunlacháza közigazgatási területén az avar és kerti hulladék égetése tilos.

19. § (1) A Htv. 58. § (1) bekezdés alapján környezetvédelmi alapot hoz létre, melynek az Önkormányzat környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése, valamint, hogy hatáskörében segítse a környezetvédelmi intézkedések végrehajtását, járuljon hozzá a környezeti ártalmak megelőzéséhez, a környezeti károk mérsékléséhez, ösztönözze a környezetszennyezés csökkentésére irányuló társadalmi tevékenységet, fejlessze a környezet minőségét, az egészséges életmódot.

(2) A Környezetvédelmi Alap bevételei:

(3) Az Önkormányzat bevételének környezetvédelmi célokra elkülönített összegét költségvetési rendeletben határozza meg.

(4) A Környezetvédelmi Alapot kizárólag környezetvédelmi célokra lehet felhasználni. Az alap bevételei és év végi maradványai el nem vonhatóak, a következő költségvetési évre átvihetőek.

(5) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a képviselő-testület gondoskodik, a Környezetvédelmi Alap felhasználását az Önkormányzat a zárszámadásáról szóló rendeletében hagyja jóvá.

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának köztisztaságról és a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 9/2014.(VI.24.) önkormányzati rendelete.

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.