Csongrád Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 46/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
Csongrád város településképe védelmének helyi szabályairól
Hatályos: 2022. 12. 17Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 46/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
Csongrád város településképe védelmének helyi szabályairól
Csongrád Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (7) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörben eljáró állami főépítészi hatáskörében eljáró Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály és a partnerségi egyeztetésben érintettek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet célja Csongrád város településszerkezeti, területi, egyedi építészeti köztéri alkotásainak, sajátos nevezetességeinek és természeti értékeinek meghatározásával és a védelmüket biztosító szabályok megállapításával a védett értékek fenntartása, a városkép javítása, az épített környezetben meglévő jó példák terjedésének elősegítése. A rendelet célja továbbá a településkép javítása érdekében a közterületeken és a közterületekről látható épületeken, építményeken – a városképi, közlekedési és vagyonbiztonsági szempontok figyelembevételével – a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének szabályozása.
(2) E rendelet hatálya kiterjed Csongrád város közigazgatási területén a következő esetekre:
a) a környezetalakításhoz kapcsolódó tervezési tevékenységekre, és bármely környezetalakítással összefüggő beavatkozásra,
b) településszerkezet, táji környezet, településkarakter és egyéb helyi adottságok védelme érdekében – településképi szempontból meghatározó területekre,
c) az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységekre, az azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentáció készítésére,
d) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tktv.) meghatározott reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb hirdetési célú műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására,
e) a településkép védelmét biztosító településkép-védelmi tájékoztatásra és szakmai konzultációra, a településképi véleményezési és bejelentési eljárásra, a kötelezési eljárásra és a támogató, ösztönző rendszer alkalmazására.
f) közterület alakítására terjed ki.
(3) A rendeletet a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Kormányrendelettel (továbbiakban: Tr), a Tktv. reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Kormányrendelettel (továbbiakban: Rr) és a helyi építési szabályzattal (továbbiakban: HÉSZ) valamint a Településképi Arculati Kézikönyvvel (TAK) együtt kell alkalmazni.
(4) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Helyi területi védelemmel érintett területek, helyi egyedi védelem alatt álló épületek térképe;
b) 2. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló szakrális kisépítmények, köztárgyak térképe;
c) 3. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló építmények, alkotások, köztárgyak listája;
d) 4. melléklet: Műemléki védelemre javasolt helyi védett épületek, köztárgyak;
e) 5. melléklet: Városképileg kiemelt jelentőségű közterületek, utcaképben értékes épületek listája;
f) 6. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása;
g) 7. melléklet: Táj- és településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképe;
h) 8. melléklet: Nem ültethető növényfajok jegyzéke;
i) 9. melléklet: Ültetésre ajánlott a termőhelyi adottságoknak megfelelő, tájhonos fás szárú növényfajok;
j) 10. melléklet: Látványterv tartalmi követelményei;
k) 11. melléklet: Helyi védelemhez kapcsolódó állapotrögzítő dokumentáció minimális tartalmi követelményei.
2. A szabályozás alapelvei
2. § (1) A védett értékek, a sajátos környezeti elemek és karakteres együttesek a város kulturális kincseinek meghatározó részei, ezért fenntartásuk, méltó használatuk és gazdagításuk, valamint megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek. A város közösségének kötelessége a helyi védett értékek védelme, megőrzése, karbantartása, fenntartása.
(2) A helyi településkép védelem feladata különösen:
a) az oltalmat igénylő a helyi értékek településszerkezeti, városképi, építészeti, történeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes területek, építmények, épületrészek, épületegyüttesek, műtárgyak, (együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, forráskutatása, nyilvántartása, dokumentálása és a helyi közvéleménnyel történő megismertetése és elfogadtatása,
b) a védetté nyilvánított értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, fennmaradásának támogatása,
c) a védetté nyilvánított értékekre a helyrehozatali kötelezettség megállapítása és megújításuk támogatása,
d) a településképi szempontból meghatározó területek identitásának és településképének fejlesztése,
e) a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények megállapítása,
f) a településképet rontó épületek, építmények, műszaki, berendezések, reklámok felkutatása és intézkedés azok elbontásáról, vagy helyreállításáról,
g) a kiemelt jelentőségű közterületek, zöldfelületek településképi fejlesztése,
h) a településkép előnyös alakítását szolgáló településkép-érvényesítési eljárások és eszközök meghatározása.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. állapotrögzítő dokumentáció: A védettség keletkezése vagy megszűnése esetén készítendő, műszaki és fotódokumentáció, melynek minimális tartalmi követelményeit a 11. melléklet tartalmazza;
2. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, valamint a kerítés lábazatának magassága a magasabb terepcsatlakozástól nem haladja meg az 50 cm-t;
3. cégér: A Tr.2. § 2. pontja szerinti épülettartozék;
4. cégérek, egyéb hirdetési célú berendezések: üzletfelirat, cégtábla, címtábla, cégér, totemoszlop, reklámgrafika, molinó;
5. előkerti telekrész: a főrendeltetésű épület homlokzatsíkja és a telek utcai határvonala közötti terület;
6. előtető: az épület részeként az épületek bejáratai elé/fölé vagy teraszok lefedésére épített tetőszerkezet, ami elsősorban a csapadék és nap ellen véd,
7. főépület: Az övezeti előírások szerint épített, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület,
8. helyi értékvédelmi kataszter (a továbbiakban értékkataszter): olyan érték- és karakterleltár, amely tartalmazza Csongrád épített és természeti környezet jellegzetességeit, karakterét meghatározó, sajátos megjelenését hordozó elemeit, azok leírásával (adatlap).
9. információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati óriásplakát, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó;
10. integrált térhasználat: a közterületek kialakításának korszerű elve alapján a területek kialakításának olyan gyakorlata, ami a megfelelő tervezéssel és kialakítással lehetővé teszi a rendelkezésre álló terület többcélú használatát vagy kiépítéséből adódó működését.
11. jó karbantartás: az építési kivitelezési tevékenységről szóló jogszabály szerinti tevékenység;
12. településképi harmónia: az egymás közelében lévő környezeti elemek egyensúlyának és egybetartozásának érzését keltő látványtulajdonság;
13. kandeláber reklám: Közvilágítási oszlopokon 1-1,5 m2 méretben, egyvonalban, azonos magasságban, négyzetes, vagy téglalap kivitelben alakítható ki. Oszloponként két darab helyezhető el, úttesttől kifelé és/vagy befelé, a hatályos útügyi jogszabályok figyelembevételével;
14. környezetalakítás: terepszint, épületek, műtárgyak, zöldfelületek, táj- és kertépítészeti, illetve képzőművészeti alkotások létrehozása, módosítása, megszüntetése.
15. közérdekű molinó: elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó molinó;
16. más célú reklámhordozó berendezés: a közterületi pad, kerékpártámasz, kerékpár tároló, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterületi illemhely stb.;
17. molinó: nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra, vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
18. pasztellszínek: a színek világos és kis telítettségű árnyalatai;
19. reklám: a Tktv. 11/F. § 3. pontjában meghatározott reklám;
20. reklámgrafika: a homlokzat felületére (a síkjából nem kiemelkedően) festett, mázolt, karcolt ábra, felirat, kép;
22. technológiai létesítmény-berendezés: olyan épületgépészeti és kiegészítő funkciójú technikai elem, mely hatással van a településképre: antenna, szellőző, szerelt kémény, égéstermék elvezető (pl.: parapet konvektor), vízelvezető rendszerek, légtechnikai-, hűtő-, és klímaberendezés, megújuló energiatermelők (napelem, napkollektor, szélkerék),
23. településképet rontó építmény: megjelenésével, méretével, formáival, arányaival, színezésével környezetében disszonáns hatású építmény;
24. településképi bejelentési terv: településképi bejelentési eljárás során, olyan a bejelentés mellékleteként elkészített építészeti – műszaki terv, mely alapján műszakilag világosan körülhatároltan tisztázható a tevékenység településkép védelmi érdekekkel való összhangja, az adott építési tevékenység és annak településképre gyakorolt hatása;
25. totemoszlop: karcsú, környezetéből kiemelkedő reklámhordozó, dobozolt, világító hirdető felülettel;
26. többszintes növényállomány: a telek zöldfelülete területének minden 150 m2-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje és a többi, nem burkolt felületen gyep vagy gyepszintű növényzet telepítése;
27. tömör kerítés: olyan kerítés, amely a síkjára merőlegesen nem átlátható;
28. utcabútor: a Rr. 1. § 19. pontjában definiált szerkezetek, berendezések;
29. utcaszakasz: az utcának a két szomszédos keresztező utca közötti része, keresztutak által lehatárolható utcaszakasz;
30. üzletfelirat, cégtábla, címtábla: a vállalkozás, üzlet nevét, adatait tartalmazó, akár megvilágított formátumban is kialakított, rendszerint a bejárat közelében (elsősorban a homlokzaton vagy a kerítésen) elhelyezett hirdetési célú berendezés;
31. védett érték károsítása: minden olyan beavatkozás, ami a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, megrongálását, átalakítását, építészeti karakterének részleges vagy teljes megváltoztatását, általános esztétikai hatásának, szerkezeteinek, eredetiségének értékcsökkenését eredményezi;
A helyi örökség védelme
4. Helyi védelem általános szabályai
4. § (1) A helyi védelem célja a város képe, karaktere és története szempontjából meghatározó helyileg védett értékek, az épített környezeti örökség jellegének, arculatának, valamint természeti és zöldfelületi értékeknek a védelme, a jövő nemzedékek számára való megtartása.
(2) A helyi területi védelem Csongrád közigazgatási területén kiterjed az 1. mellékletében lehatárolt helyi értékvédelmi területre és a városképileg kiemelt jelentőségű közterületre, ahol védendő:
a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, területhasználat),
b) a (településképi szempontból meghatározó területek településképe, belső településkép, utcakép),
c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, jellegzetes tájkarakter),
d) a településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen).
(3) A helyi egyedi védelem Csongrád közigazgatási területén kiterjed a rendelet 3. és 4. mellékleteiben felsorolt ingatlanokra és köztárgyakra
a) építményre vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes kertépítészeti kialakítására, növényzetére,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, emlékműre, jellegzetes műtárgyra.
(4) A 4. mellékletben műemléki védelemre javasolt épületek és műtárgyak a műemléki védelem alá helyezési határozat érvénybe lépéséig helyi védelem alá kerülnek.
5. § (1) Nem végezhető olyan, az alábbi bekezdésekben foglaltakba ütköző építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti.
(2) A védett érték korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az építmény védettségre okot adó jellegzetességei, karakterét meghatározó, sajátos megjelenését hordozó elemek nem változtathatók meg, és felújításuk során eredeti állapotuknak megfelelően állítandók helyre, az értékkataszter vonatkozó adatlapjának figyelembevételével.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeket eredeti karakterükben, anyaghasználatukban, részleteikben és hatásukban meg kell őrizni, károsodásuk esetén helyre kell állítani. Amennyiben az eredeti állapotról további adatok is rendelkezésre állnak, akkor annak megfelelően kell helyreállítani, valamint azt harmonikusan továbbfejleszteni.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzat képzésének karakterét meg kell tartani.
(5) Helyi védett építmény teljes bontása csak a védettség megszüntetése után lehetséges. A régi javíthatatlan épületrészek, épületszerkezetek elbonthatók és újraépíthetőek, ha az újjáépítés a védett épület eredeti szerkezetének, jellegének és megjelenésének megfelelően történik.
(6) A helyi egyedi védelem megszüntetése esetén a megszüntetés feltételeként egyes épületrészek, tartozékok megőrzése vagy az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható. A részleges vagy teljes bontást megelőzően az építményről állapotrögzítő dokumentációt (11. melléklet) kell készíteni, amennyiben a védetté nyilvánítási eljárás során már elkészült, akkor azt aktualizálni kell. Az értékes építészeti elemeket, tárgyakat meg kell őrizni és lehetőség szerint az új épületbe vissza kell építeni.
5. Helyi védettség keletkeztetése és megszüntetése
6. § (1) A védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről az önkormányzat Képviselő-testülete rendelettel, az elutasításról határozattal dönt.
(2) Helyi védettség alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a védendő érték:
a) megnevezését,
b) helyét:
ba) egyedi érték esetén helyrajzi számát és utca-házszámát,
bb) területi védelem esetén ingatlan-nyilvántartási térképen és légi fotón vagy topográfiai térképen való lehatárolását,
c) rövid leírását, 11. melléklet szerinti állapotrögzítő dokumentációt,
d) a kezdeményezés szakszerű indoklását,
e) a kezdeményező nevét/megnevezését.
(4) Helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított érték megsemmisül,
b) a védett egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap.
(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről értesíteni kell
a) a kérelmezőt,
b) az érintett ingatlan tulajdonosait,
c) az illetékes építésügyi hatóságot.
(6) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályoknak megfelelően a helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
6. Helyi védett értékek fenntartása
7. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékeknek a védelem céljával összhangban lévő folyamatos jókarbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról a tulajdonos köteles gondoskodni. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére és részletére.
(2) A helyi védelem alá helyezett érték rendeltetése annak anyagi és eszmei értékét nem veszélyeztetheti.
(3) A helyi védett értékek fenntartása érdekében az önkormányzat Képviselő-testülete e rendelet szabályai szerint támogatást adhat.
(4) A magánterületen álló helyi védelem alatt álló köztárgy, műalkotás gondozásához, helyreállításához a mindenkori tulajdonosnak hozzáférést kell biztosítania. Mindez a magántulajdonban lévő ingatlan használatát a lehető legkisebb mértékben akadályozhatja.
7. Helyi védett értékek nyilvántartása
8. § (1) A helyi védett értékekről a város főépítészének nyilvántartást (folyamatosan bővíthető értékkatasztert) kell vezetni, és gondoskodni kell annak folyamatos karbantartásáról. A nyilvántartás és annak korábbi változatai nyilvánosak, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartásra szolgáló kataszter a Tr. szerinti elemeken túl tartalmazza legalább:
a) az építmény műszaki állapotát, az építési beavatkozások idejét és rövid műszaki összefoglalását
b) tulajdonviszonyát,
c) épület esetén annak rendeltetését, az objektum állapotrögzítő dokumentációját,
d) az önkormányzat által adott támogatásokat, a felújítás évét,
e) a védettséget megállapító rendelet számát.
(3) A védettség megszűnését követően a korábban védett érték továbbra a kataszter részét képezi, mely tartalmazza a törlést elrendelő számot.
8. Helyi védett értékek megjelölése
9. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló védett értékeket és területet jelölni lehet.
(2) A jelölésnek tartalmaznia kell a védett érték megnevezését és a védettség jellegét.
(3) A helyi területi védelmet a terület határain kihelyezett, a városi információs rendszerhez illeszkedő táblákon, térképi lehatárolással is meg kell jelölni.
(4) A jelölések elhelyezéséről, karbantartásáról az önkormányzat gondoskodik, megőrzése a tulajdonos feladata.
9. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
10. § (1) A helyi védelem alatt álló építmények, helyi területi védelemmel érintett építmények jókarbantartásához, felújításához, helyreállításához, valamint a helyrehozatali kötelezettség teljesítéséhez az önkormányzat támogatást adhat értékvédelmi pályázat kiírásával, melyhez a költségvetési rendeletében biztosít keretet.
(2) Csongrád Város Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a következő tevékenységeket segíti pályázati úton elnyerhető támogatással:
a) helyi egyedi védelem alatt álló épület, vagy a helyi védett területen álló épület
aa) homlokzatának festése, színezése, javítása, újravakolása,
ab) jellegzetességeit adó részleteinek (különösen nyílászáró, zsalutábla, kémény, homlokzati díszítőelemek, tornác) felújítása, helyreállítása, visszaállítása eredetinek megfelelően,
ac) tetőszerkezetének felújítása, tető héjalásának cseréje,
ad) homlokzatának, tornácának, tetőzetének eredeti állapot szerinti helyreállítása,
ae) utcai kerítésének és elemeinek helyreállítása és felújítása;
af) épületszerkezetek megújítása, utólagos alapozás, vízszigetelés.
b) helyi egyedi védelem alatt álló épület telkén, vagy a helyi védett terület telkén álló kút, felújítása, helyreállítása;
c) helyi egyedi védelem alatt álló szakrális köztárgy és kút felújítása;
d) természeti és táji érték fenntartó kezelése;
11. § (1) Az önkormányzathoz támogatási pályázatot nyújthat be minden olyan magánszemély, gazdasági társaság, civil szervezet, aki Csongrád Város közigazgatási területén álló helyi értékvédelmi terület, helyi védelem alatt álló építészeti érték, vagy a helyrehozatali kötelezettséggel érintett építmény tulajdonosa, bérlője, használója.
(2) A támogatás visszatérítendő kamatmentes, vagy vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható.
(3) Az elnyerhető támogatás maximális összegét a pályázati kiírásban meg kell határozni.
12. § (1) Az elbírálás során a beérkezett pályázatokat szakmai szempontból a főépítész véleményezi, majd a kijelölt bizottságok javaslatának birtokában a Képviselő-testület dönt a támogatás odaítéléséről.
(2) Építészeti értékek esetén a pályázati elbírálásánál előnyt élvez:
a) a teljes körű felújítás,
b) a helyi védett terület esetén a szomszédos épületek tulajdonosainak együttes pályázata,
c) a közepes, vagy rossz műszaki állapotú épületek, építmények,
d) szakrális köztárgyak és kutak.
(3) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét.
(4) Támogatás adható a helyi védett épületre vonatkozó 13. § szerinti helyrehozatali kötelezettség teljesítése érdekében is.
10. Helyrehozatali kötelezettség
13. § (1) A polgármester a településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettséget írhat elő önkormányzati hatósági döntésében a következő ingatlanokra vonatkozóan:
a) helyi egyedi védelem alatt álló építmények,
b) helyi védelem alatt álló területeken lévő építmények, zöldfelületek.
(2) Helyrehozatali kötelezettség írható elő különösen, ha
a) a jókarbantartás hiánya miatt az építmény vagy részleteinek megjelenése (műszaki, esztétikai állapota) a városképet lerontja,
b) az építési tevékenység (felújítás, bontás) befejezetlen vagy szakszerűtlen,
c) az építmény környezete zavaróan rendezetlen (pl. utcafronti kerítés, zavaró épületrészek, oda nem illő elemek stb.),
d) a jogszabály szerinti zöldfelület kialakítása hiányos vagy nem történt meg,
e) olyan berendezést helyeztek el a védett épületen, kerítésen, vagy a kertben, amely nincs összhangban a rendelettel,
f) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó környezetalakítás esetében:
fa) a bejelentési kötelezettség elmulasztása mellett azt megvalósították,
fb) a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították.
(3) A helyrehozatali hatósági döntésben a településképi megjelenés javítása érdekében szükséges tevékenységek elvégzését kell előírni.
(4) A hatósági döntésben foglaltak szerint legkésőbb egy éven belül meg kell kezdeni a helyrehozatalt, és legkésőbb két éven belül végre kell hajtani. A helyrehozatali kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzat azt a tulajdonos költségére elvégeztetheti. Az előírt kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtás elrendelését és foganatosítását a döntést hozó hatóság végzi.
(5) A helyrehozatali kötelezettség a felújított épület használatbavételéhez kapcsolódó hatósági eljárás lezárásával, egyéb esetben az elrendelt munkának a főépítész által kiadott igazoló jelentésének kibocsátásával teljesül.
(6) A helyrehozatali kötelezettség ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének, illetve törlésének kezdeményezésével kapcsolatosan a polgármester jár el.
A településképi követelmények
11. A településképi követelmények általános szabályai
14. § (1) A helyi területi védelemmel érintett területen és a településképi szempontból meghatározó területen építmények elhelyezése, bővítése, felújítása során a helyi területi és egyedi építészeti követelmények betartásán felül általánosan kell törekedni az adott városrész karakteres elemeinek megőrzésére, a városrész jellegzetes arculatához illeszkedő, értékteremtő településkép formálására, a TAK és az értékkataszter figyelembevételével. Építési tevékenység, környezetalakítás, reklám elhelyezése nem okozhatja a városrész településképi romlását.
(2) E fejezetben meghatározott településképi követelményektől eseti eltérés állapotrögzítő dokumentáció és településképi bejelentési terv főépítészhez történő benyújtásával kérhető, amelyről főépítészi vélemény alapján a polgármester dönt.
15. § (1) E rendelet által lehatárolt területegységek:
a) a helyi területi védelemmel érintett terület a Belváros és történelmi városmag helyi értékvédelmi területe, és a városképileg kiemelt jelentőségű közterületek,
b) a helyi egyedi védett értékek.
(2) A rendelet 6. és 7. mellékletében lehatárolt településképi szempontból meghatározó területek:
a) Történelmi városmag mezővárosias lakóterület,
b) Városi fő tengelyek és központi terület,
c) Kertvárosi terület,
d) Lakótelepi terület,
e) Gazdasági terület,
f) Városkapu térség,
g) Átalakuló területek: Átalakuló külvárosi terület, Zöldfelületi átalakuló terület,
h) Vízparti rekreációs és tündérkerti terület (Kisrét, Bökény, Baltás),
i) Körös-torok üdülőterület,
j) Külterületi tájak: Pusztai sziki táj, Borvidéki Homokhát, Ártéri jellegű mezőgazdasági és tájgazdálkodási terület,
k) Táj- és településkép védelme szempontjából kiemelt területek.
12. A helyi területi védelemmel érintett területre vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) Területi építészeti követelmények:
a) A helyi területi védelemmel érintett területeken meg kell őrizni a történeti településmag szerkezetét, az utcák vonalvezetését, a közterületi rendszer, telekosztás, beépítési struktúrájának kialakult karakterét. Helyi értékvédelmi területen közintézmény építése esetén a településképi véleményben megfogalmazott értékvédelmi előírásokat kell alkalmazni.
b) A helyi értékvédelmi területen és városképileg kiemelt jelentőségű közterületen meg kell őrizni az egyes utcaszakaszok beépítésének léptékét, karakterét, légtérarányát, az épített térfalak vonalvezetését.
c) A helyi területi védelemmel érintett területen meg kell őrizni a telekosztás jellegét.
d) Oldalhatáron álló beépítésű utcaszakaszokon utcai homlokzat szélessége, utcára merőleges gerincű kialakítás esetén 7,5 méternél szélesebb nem lehet. Az épület külső utcai síkjától számított 7,5 m-en túl keresztszárny létesíthető, melynek magassága nem lehet nagyobb, mint a fő tömeg magassága.
e) Az oldalhatáron álló, történelmi hagyományos fésűs, utcafronti telepítési mód, az előkert nélküli beépítés megtartandó.
f) Utcai homlokzaton nem építhető kinyúló erkély, terasz és kiugró ablak, valamint garázskapu.
g) Közterületek jelentős átépítése esetén azok burkolatának, utcabútorainak kialakítását a környezet karakterének megőrzésével kell megtervezni.
h) A közterület alakítási tervben az elrendezés, a magassági méretek, a keresztmetszetek, a berendezések, utcabútorzat, burkolatok, városképi megjelenés, a közlekedési hálózat alakítása, a közműhálózat kialakítása, a köz- és díszvilágítás, a műtárgynak nem minősülő építmények létesítése, a parkolási megoldás és a terület kertészeti kialakításának megoldása összehangoltan kell szerepeljen.
i) Műemléki jelentőségű terület telektömbjeit határoló közterületek csak hagyományos fagyálló - kő, tégla, vagy faburkolattal burkolhatók, kivéve az Öregvár utcának a Kígyó utcáig terjedő szakaszát, a Kígyó utcát, a Baross Gábor rakpartot a Kígyó utcától a Bökényalj utcáig, valamint a Bökényalj utcát, amelyek esetében a forgalmi sávok aszfalttal burkolhatók.
(2) Egyedi építészeti követelmény:
a) A területi védelemmel érintett területeken az épületek csak magastetős kialakítással, nyeregtetővel építhetők 35-45˚-os hajlásszöggel.
b) A Belváros helyi értékvédelmi területén épület építése – közintézményi épület építésének kivételével – az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával történhet:
ba) Szerkezet: hagyományos építőanyagok, mint tégla, vályog és fa.
bb) Tetőhéjalás: nád, cserép vörös, barna, fekete és sötétszürke árnyalatban,
bc) Nyílászárók: fa szerkezetű vagy fa megjelenésű, fekete, sötétszürke, sötétbarna és zöld színekben,
bd) Homlokzat: meszelt vagy vakolt, simított felület fehér színben sötétebb színű lábazattal.
c) A telken a nem lakó rendeltetésű épületet azonos anyagok felhasználásával és színezéssel, szimmetrikus nyeregtetővel kell kialakítani. A tetőn csak tetősíkban fekvő tetőablak helyezhető el.
d) A melléképületek, melléképítmények esetében sem alkalmazható tetőhéjazatként hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes zsindelyfedés.
e) Az épületeken csak a hagyományos megjelenésű fehérre festett vagy téglával burkolt kémény alakítható ki.
f) A zártsorúan beépített épület részeként kialakított behajtót kivéve épületeken – utcáról nyíló garázs nem létesíthető.
g) Utcára merőleges tetőgerincű épületszárny gerincre merőleges szélessége az utcai telekhatártól számított 6 méteren belül nem haladhatja meg a 8 métert.
h) Utcai telekhatáron álló, utcával párhuzamos gerincű épületszárny gerincre merőleges szélessége nem haladhatja meg a 8 métert.
i) A meglévő utcai tömör kerítés nem szüntethető meg.
j) Belváros területén tömör deszkakerítés építendő, fekete, sötétszürke és barna színekben. Meglévő tégla kerítés fehérre vakolva vagy meszelve megtartható.
k) Kerítésmezők, kapuk fából alakíthatók ki. Fautánzatú fémlemez kerítés nem építhető.
(3) Jelentősebb átépítés, átalakítás esetén közterület alakítási terv (KAT) készítendő a Szent Rókus tér, a Bökényalj út és a Kerekárok közterületére.
13. A helyi egyedi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmények
17. § (1) Helyi egyedi védett érték esetében az 5. § szerinti előírásoknak megfelelőn kell eljárni az építési, környezetalakítási beavatkozások során.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek utcai homlokzatán a nyílászárók színének, osztásának, eredeti, állapot korára és stílusára jellemző módon kell helyreállítani, a homlokzatdíszítő elemeket az eredetinek megfelelően kell visszaállítani az értékkataszter vonatkozó adatlapjának figyelembevételével.
(3) Az épületek homlokzatdíszeit, oromfalait meg kell tartani és fel kell újítani. A felújítás csak időjárásálló anyagból lehet.
(4) Az épületek tetősíkjainak a hajlásszöge csak az eredeti állapotnak megfelelő lehet.
(5) Az épületek utcai homlokzatán külső tokos redőny beépítése és kirakatszekrény kihelyezése tilos.
(6) Utcai homlokzaton nem építhető kinyúló erkély, terasz és kiugró ablak.
(7) Az oromfalak, deszkaoromfalak bevilágítását megváltoztatni nem lehet.
(8) Az épületek homlokzati felületeinek részleges felújítása helyett, legalább egy homlokzati felületet tartalmazó felújítás támogatható.
(9) Az épületek utólagos hőszigetelésénél csak olyan technológia alkalmazható, mely az épület arányait és díszítéseit, azok megjelenési hatását nem változtatja meg.
(10) Burkolat, kerítés, kerti építmények létesítése során kerülni kell a műanyag, műanyag bevonatú és fémlemez anyagok használatát.
14. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános településképi követelmények
18. § (1) Jelentősebb átépítés, átalakítás esetén közterület alakítási terv (KAT) készítendő
a) a Városkapuk, körforgalmak térségében,
b) Kossuth tér és Szentháromság tér közterületeire,
c) A Fő utcai csomópontokra, valamint zöldterületekre,
d) a Dózsa György és Hunyadi tér közterületeire, és csomópontjaira,
e) a Csongrádi fahíd (pontonhíd) térségére, a Gőzhajó utca – Móra Ferenc rakpart – Kereszt tér,
f) Körös-torok területén lévő körforgalom térségében,
g) a Vasútállomás előtti közterületekre.
(2) Területi építészeti követelmény:
a) Az utcakép minőségi formálása érdekében bármely településképi szempontból meghatározó területen a kialakult településképhez, települési környezethez való illeszkedés érdekében az országos építési követelmények az irányadók:
aa) csak magas színvonalú építészeti alkotásként megjelenő épület építhető, a hagyományos és kortárs építészeti megoldások alkalmazásával, a területekre vonatkozó speciális szabályok és a TAK-ban bemutatott követendő példák figyelembevételével;
ab) új épület építése esetén, meglévő épület átépítése, felújítása, korszerűsítése, bővítése során a kialakult hagyományos építésű szomszédos vagy a karakteres utcaszakaszokra jellemző épületek tetőgerinc állásához és tömegformálásához, homlokzat kialakításához, anyaghasználatához, színezéséhez való illeszkedést biztosítani kell.
b) Városképi szempontból kiemelt jelentőségű közterülettel határos telkek, valamint műemléki jelentőségű területen és a helyi értékvédelmi területen lévő telek elő- és oldalkertjét a közterülettől a szabályozási vonalon elhelyezett kerítéssel kell elhatárolni, a kerítés elhagyásával, hátra húzásával nem lehet parkolót kialakítani.
(3) Épületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmény:
a) A 3., 4., 5. mellékletekben szereplő épület felújításakor meg kell őrizni az épület jellegét, homlokzatnyílásait, homlokzatdíszeit.
b) Utca felőli tornácbejárat nem szüntethető meg, a tornác oldala nem zárható le.
c) Háromnál több egységben/tömegben tagolt tetőforma nem építhető.
d) Magastető tetőfelületén csak a tető síkjába helyezett tetőablak létesíthető.
e) Az utcai oromzaton csak a falsíkban helyezhető el ablak. Az oromfalon kiugró erkély, behúzott terasz, loggia nem létesíthető.
f) Előtető az épület tetőhéjalásához hasonló minőségű, azzal harmonizáló anyaghasználattal alakítható ki.
g) Épületek anyaghasználata és színe a helyi hagyományos építészetre jellemző lehet, a TAK és az értékkataszter figyelembevételével.
h) Az épületek közterület felőli homlokzatainak részleges színezése nem megengedett, kivéve, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik, vagy 4 vagy több szintes épület bejáratait, üzletportáljait érinti.
i) Épületen Csongrádra jellemző, a TAK-ban az értékkataszterben szereplő téglaburkolatok, vakolatdíszítések, tagozatok alkalmazhatók.
j) Az épület lábazatának színe harmonizáljon az épület és ablak színével.
k) Az ablakok árnyékolására használt zsaluk, redőnyök színe harmonizáljon az épület és ablak színével.
(4) Táj- és településkép védelme szempontjából kiemelt területeken a tájba illesztéséről gondoskodni kell, új épület a 10. melléklet szerinti látványtervvel igazoltan építhető.
(5) Kerítésre vonatkozó egyedi építészeti követelmény a belterületi ingatlanok esetében:
a) 2 m-nél magasabb kerítés, valamint 1 m-nél magasabb támfal növényzeti takarással tartandó fenn.
b) Kerítést a környezetéhez illeszkedő anyagok és felületek alkalmazásával a TAK-ban bemutatott követendő példák figyelembevételével kell kialakítani.
c) Kerítésen, kerítésként műanyag háló nem alkalmazható.
d) Előkerttel rendelkező telkeken áttört kerítés építendő.
(6) Garázsra vonatkozó egyedi építészeti követelmény:
a) Bármely településképi szempontból meghatározó területen a lakóterületi telken, ha kettő gépjármű tároló épül, akkor legalább az egyiket épületen belül, fedetten, takartan kell kialakítani. Utcai homlokzaton csak egy garázskapu létesíthető.
b) Gépkocsi tároló kapuja az előkert felől akkor helyezhető el
ba) ha az előkert mérete legalább 5,0 m és a gépkocsi tároló az utcai telekhatártól több mint 5,0 m-re kerül elhelyezésre és az utcai homlokzatszélesség 50%-ánál kevesebb lesz a garázskapu szélessége,
bb) ha az előkert mérete kisebb, mint 5,0 méter és a garázs, gépkocsi tároló kapuja az utcafronti telekhatártól több mint 5,0 m-re kerül elhelyezésre.
c) Új sorgarázsokat extenzív zöldtetővel kell kialakítani.
(7) Közterületi zöldfelületek kialakítására, anyaghasználatára, növényanyagára vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Fasorok telepítése utcaszakaszonként azonos fafajjal, összehangoltan történhet. A telepítendő fafaj csak a településökológiai és infrastrukturális adottságoknak megfelelő lehet. A 8. mellékletben felsorolt növényfajok a közterületeken nem telepíthetők.
b) Meglevő fasorok hiányainak pótlása a fasort meghatározó fafajokkal történhet, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset-elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé.
c) Alacsony forgalmú és látogatottságú közterületi zöldfelületeken alacsony fenntartási igényű, ökologikus növénykiültetések létesítendők.
d) Vízfolyás menti zöldterületeken a természetes vízparti vegetációhoz illeszkedő növényfajok telepítendők.
e) Közlekedési célú közterületen levő zöldfelületen a biológiailag aktív felület nem szüntethető meg, csak gyalogjárda, kerékpárút, új közműlétesítmény, köztárgyak kialakítása, vagy csak az építési telek megközelítése érdekében, legfeljebb gépkocsi behajtó létesítése céljából burkolható le.
f) Földfeletti gáztároló, területtel rendelkező közműlétesítmény a közterület felől növényzettel takarva helyezhető el.
(8) Egyéb zöldfelületek kialakítására, anyaghasználatára, növényanyagára vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Az előkertek területének 50%-át nem haladhatja meg a burkolatok által elfoglalt terület. Az előkertek zöldfelületének legalább 30%-án fás szárú növényzet telepítendő.
b) Lakókocsi, konténer a közterület és vízfelület felől növényzettel takarva helyezhető el.
c) Beépítésre szánt területeken a telkek minimálisan előírt zöldfelületén a fás szárú növényzet telepítését legalább 50%-os arányban lombhullató növényfajok alkalmazásával kell elvégezni.
d) A 6. mellékletben felsorolt növényfajok a település közigazgatási területén nem vagy korlátozottan telepíthetők, a fás szárú növények védelméről szóló jogszabállyal összhangban. A mellékletben szereplő növényfajok továbbterjedését a használó köteles megakadályozni.
e) Saroktelken a sarkoktól 5-5 m-es sávban a cserjeszint magassága nem haladhatja meg a 1,0 m-t.
f) Az erdősávok, a fás mezsgyék, facsoportok, magányosan álló fák, valamint a vízfolyások, árkok, tó menti természetközeli növényzet megtartandó.
g) Külterületi közlekedési területek vagy védelmi célú zöldsávok telepítésekor a termőhelyi adottságoknak megfelelő, tájhonos fás szárú növényfajokat kell alkalmazni. Az ajánlott növények jegyzékét a 9. melléklet tartalmazza.
15. Városi fő tengelyek és központi terület településképi követelményei
19. § Egyedi építészeti követelmény:
a) A területeken a mezővárosi léptéknek és a kulturális, igazgatási, szolgáltatási karakternek megfelelő építmény építhető;
b) Az épületek tömegformálása, anyaghasználata a hagyományos értékekből kiinduló modern, a városiasodást elősegítő stílusú legyen;
c) A tetők formájának, gerincvonalának az adott utcaszakaszon leginkább jellemző állapothoz és utcaképhez kell igazodnia;
d) Az előkert nélküli utcákban a tömör kerítés a TAK szerinti minták alapján alakítandó ki;
e) Új fasor telepítése magas díszítő értékű növényfajok alkalmazásával történhet.
16. Történelmi városmag mezővárosias lakóterület településképi követelményei
20. § Egyedi építészeti követelmény:
a) a területeken a hagyományos történelmi mezővárosi léptéknek megfelelő építmény;
b) az épületek tömegformálása, anyaghasználata a hagyományos értékekhez igazodó stílusú legyen;
c) A tetők formájának, gerincvonalának az adott utcaszakaszon leginkább jellemző állapothoz és utcaképhez kell igazodnia. Az épületek magastetős kialakításúak, nyeregtetősek vagy kontyolt nyeregtetősek lehetnek;
d) A területen épület építése – közintézményi épület építésének kivételével – az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával történhet:
da) Szerkezet: hagyományos építőanyagok, mint tégla, vályog és fa.
db) Tetőhéjalás: nád, cserép vörös, barna, fekete és sötétszürke árnyalatban, szürke síkpala és fémlemez.
dc) Nyílászárók: fa szerkezetű vagy fa megjelenésű, fekete, sötétszürke, sötétbarna és zöld színekben,
dd) Homlokzat: tégla, vakolt, simított felület fehér, tört fehér, világos, pasztell földszínekben sötétebb színű lábazattal
e) Közterülettel határos telekhatáron csak tömör fa léckerítés, nyerstégla (bontott tégla) vagy vakolt falazott kerítés alakítható ki.
f) Az épületek utcai és az oldalkert felőli homlokzatát, valamint az ezekhez tartozó lábazatokat, továbbá a falazott kerítéseket nyers téglával burkoltan, döntően a hagyományos égetett kisméretű téglával azonos színben, vagy vakoltan kell kialakítani.
g) Az előkert nélküli utcákban tömör kerítés építendő, elsősorban tégla és fa anyaghasználattal, a TAK szerinti minták alapján;
h) A tetőhéjalásra cserepeslemez, trapézlemez nem alkalmazható.
i) Új fasor telepítése magas díszítő értékű növényfajok alkalmazásával történhet.
17. Kertvárosi területre vonatkozó településképi követelmények
21. § Egyedi építészeti követelmény:
a) Az épület tömege kövesse az utcában nagyobb arányban található – jellegadó – épülettömegeket, tetőformákat.
b) Épületek utcai homlokzatának azokon a területeken, ahol nincs építési vonal meghatározva a HÉSZ mellékletekben, ott az épületeknek egymáshoz igazodniuk kell, az utcára/utcaszakaszra jellemző építési vonalat kell tartani. Nagyobb előkerti távolság, kialakítása indokolt esetben településképi konzultáció alapján lehetséges.
c) Az épületek alakítása során a hagyományos anyagok mellett a korszerű-modern, időtálló anyagok is alkalmazásra kerüljenek.
d) Az előkert nélküli utcákban tömör kerítés építendő, elsősorban tégla és fa anyaghasználattal, a TAK szerinti minták alapján;
e) A homlokzatok színezésével összhangban kell megválasztani az ablakok anyagát és színét, mely lehet fa szerkezetű, acél, alumínium, igényes műanyag.
f) A téglaburkolatú homlokzatokon az ablakok anyaga fehér műanyag nem lehet, csak fautánzatú műanyag.
g) Lakóépületeket kiszolgáló közterületen új fasor telepítése tájhonos fafajokkal történhet.
18. Lakótelepi területre vonatkozó településképi követelmények
22. § Egyedi építészeti követelmény:
a) Homlokzati megjelenést is megváltoztató felújítási-korszerűsítési munka csak teljes épületre kiterjedően, egységes építészeti terv alapján végezhető. Kivételt képez az erkélyek, loggiák zárt helyiséggé alakítása, valamint az épületek bejáratainak, bejárathoz kapcsolódó szerkezeteinek átalakítása, amelyek egy-egy épületszint egy homlokzaton lévő összes erkélyét, loggiáját, illetve egy épület egy homlokzaton lévő összes bejáratát érintően egyidejűleg, egységes építészeti terv alapján is végezhető.
b) Erkélyek, loggiák, nyílászárók átszínezése, újrafestése a társasházi közgyűlésen közösen meghatározott anyaghasználattal (típus és szín) történhet.
c) Az épületek közötti terek, belső udvarok, az egyes épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, épülettartozékainak alakítása, színezése, kiegészítése, bővítése épületenként egységes, főépítészi szakmai konzultáción egyeztetett követelmények szerint végezhető.
d) Magastető építése csak teljes épületre, egységes építészeti kialakítással, szerkezet, anyag- és színhasználattal építhető.
e) Egy tömbtelken belül lévő, azonos építészeti kialakítású épületekre csak azonos hajlásszögű és héjalású magas tető építhető.
f) A kétszintes épületek esetén magastető héjazatára csak cserép és fémlemez alkalmazható, szürke, barna, vöröses barna, vörös árnyalatban.
g) Lapostetőn nem alkalmazható bitumenes zsindely, szendvicspanel, hullámpala, műanyag hullámlemez.
h) A két szintnél magasabb épületek körül kerítés nem létesíthető, térhatárolásra sövény alkalmazható.
i) A kétszintes épületek kerítései áttört formában építhetők, fémrács kerítés, tégla, kő lábazattal, a lábazat feletti táblákat, mezőket deszka, fa léckerítés, fémrács anyaggal lehet kialakítani.
j) A területtel szomszédos utcaszakaszokon új fasor telepítése az épületek léptékéhez igazodó, magasra növő fafajjal történjen.
19. Külterületi tájak: Pusztai sziki táj, Borvidéki Homokhát, Ártéri jellegű mezőgazdasági és tájgazdálkodási területek településképi követelményei
23. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken egyedi építészeti követelmény új épület létesítése, meglévő épület átalakítása, bővítése esetén:
a) az épületszélesség a mezőgazdasági üzemi területek és birtokközpontok kivételével nem haladhatja meg a 8,0 m-t;
b) főépület oromfalas, 35-45º hajlásszögű nyeregtetővel alakítható ki, tetőhéjalásra cserép alkalmazható, vörös, barna, fekete és sötétszürke árnyalatokban;
c) oromfalon bevilágító legfeljebb 0,60 m2 nyíló felületű ablak lehet;
d) lakóépületen tetőtéri ablak a tető síkjában, a közterületről nem látszó módon építhető.
(2) A településképi szempontból meghatározó területeken egyéb egyedi építészeti követelmények:
a) Új épület közterületi homlokzata a szomszédos tanyákkal harmonikus megjelenéssel kerüljön kialakításra;
b) Az utcavonalra (vagy útra) merőleges tetőgerincű épületek főhomlokzatán legfeljebb két ablaknyílás nyitható;
c) Szőlőkataszteri területen előkerti telekrészen borvidékre jellemző hagyományos fafajok és diófa telepíthető. Sövénynek szőlőlugas vagy tájhonos lombhullató fás szárú növényzet telepíthető.
20. Átalakuló külvárosi területre, Zöldfelületi átalakuló területre, Gazdasági területre, Városkapu térségre vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) Területi építészeti követelmény a fő- és melléképületek előkerttel létesítendők, az épület telepítése során a telek természeti, környezeti adottságaira figyelemmel kell lenni.
(2) Egyedi építészeti követelmény: gazdasági funkciójú területen épületek 30 m-nél hosszabb homlokzatai tagoltan alakíthatók ki, építészeti elemekkel, egymáshoz illő színekkel, zöldfelülettel.
a) Lapostető tagolt épülettömeggel alakítható ki.
b) A homlokzati felületeket tartós, korszerű anyagokból kell megépíteni. Nem alkalmazható a külső környezeti feltételeket rosszul viselő, nem időtálló anyag. Kerülendő a nagyfelületű, rikító, a településképet zavaró színek használata.
c) A Városkapu térség tereit tagoljuk épülettel, fasorral, egyéb köztéri alkotással.
d) Fás szárú növényállomány telepítése tájhonos és magas díszítő értékű fafajokkal történhet.
e) Gazdasági funkciójú területen kerítés áttört formában létesíthető, térhatárolásra sövény, fasor alkalmazható.
21. Körös-torok üdülőterületre vonatkozó településképi követelmények
25. § A településképi szempontból meghatározó területen egyedi építészeti követelmény:
a) a lábakon álló magánüdülők, kis nyaralóépületek épületszélessége a 6,5 m-t, az épülethossz a 8 m-t nem haladhatja meg;
b) a lábakon álló magánüdülők lapostetővel is kialakíthatók;
c) közterületi kerítés áttört faléckerítés, deszkakerítés lehet.
d) A területen épület építése az alább felsorolt anyagok használatával történhet:
da) Szerkezet: tégla, beton, fa, fém.
db) Tetőhéjalás: nád, cserép, síkpala, bitumenes zsindely, fémlemez, vörös, barna, fekete és sötétszürke árnyalatban,
dc) Nyílászárók: fa szerkezetű vagy fa megjelenésű, fehér, fekete, sötétszürke, sötétbarna és zöld színekben,
dd) Homlokzat: fa, tégla, meszelt vagy vakolt, simított felület, világos, pasztell földszínekben.
e) Az épületek homlokzata, lábai és a felvezető lépcső anyaga és színe hasonló színű lehet, harmonizáljon egymással.
f) A tetőhéjalásra cserepeslemez és trapézlemez nem alkalmazható.
g) Fás szárú növényállomány telepítése a vízborítást tűrő tájhonos fafajokkal történhet.
22. Vízparti rekreációs és tündérkerti területre vonatkozó településképi követelmények
26. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen területi építészeti követelmény:
a) vízparti telken épület a parttól hátravontan létesíthető,
b) 4,5 m-nél magasabb épület a közterületi telekhatártól legalább 15 m távolságban telepíthető.
(2) A településképi szempontból meghatározó területen egyedi építészeti követelmény új épület létesítése, meglévő épület átalakítása, bővítése esetén:
a) az épületszélesség nem haladhatja meg a 8,0 m-t;
b) oromfalas, 35-45º hajlásszögű nyeregtető alakítható ki, tetőhéjalásra nád, cserép alkalmazható, vörös és barna árnyalatokban;
c) oromfalon bevilágító legfeljebb 0,60 m2 nyíló felületű ablak lehet;
d) tetőtéri ablak a tető síkjában, a közterületről nem látszó módon építhető.
e) Az utcavonalra (vagy útra) merőleges tetőgerincű épületek főhomlokzatán legfeljebb két ablaknyílás nyitható.
f) Az épületek anyaghasználatánál csak természetes anyagok, fa, tégla, vályog, nád alkalmazhatók.
g) Kerítésként csak természetes, fa színű deszkakerítés, faléckerítés létesíthető.
(3) A településképi szempontból meghatározó területen egyéb egyedi építészeti követelmények:
a) Közterületen magas díszítő értékű, virágzó honos növényfaj vagy annak kertészeti változata telepíthető.
b) Előkerti telekrészen Kisrétre egykor jellemző hagyományos gyümölcsfa fajok és diófa telepíthető.
c) Sövénynek gyümölcsbokrok vagy tájhonos lombhullató fás szárú növényzet telepíthető.
d) Kisrét agrárturisztikai területén a zöldfelület min. harmadán gyümölcsöskert létesítendő. Egyéb fás szárú növényállomány telepítése tájhonos fafajokkal történhet.
Reklámok, reklámhordozók, cégérek, egyéb hirdetési célú és műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
23. A reklámok, reklámhordozók elhelyezésének általános szabályai
27. § (1) Reklámhordozó elhelyezése a rendelet és a reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásaival összhangban történhet.
(2) Nem helyezhető el reklám, reklámhordozó:
a) helyi területi védelemmel érintett területen,
b) helyi egyedi védelem alatt álló építményen és telkén, és az előtti utcaszakaszon,
c) fákon, közterületen álló építményeken, épületek falán, kerítésen.
(3) A Gazdasági terület településképi szempontból meghatározó területen kívül kerítésen kizárólag cégér és cégér típusú egyéb hirdetési berendezés helyezhető el.
(4) Közterületről két vagy több oldalról látható reklámhordozót minden oldalán reklámfelülettel kell kialakítani.
28. § (1) A reklámhordozó berendezések telepítésekor modern megjelenésű, időjárásálló szinterezett, rozsdamentes, horganyzott acél vagy alumínium szerkezet alkalmazható. A reklám vékony keretszerkezetben, átlátszó (plexi vagy biztonsági üveg) felület mögött, szerkezeten belüli, meleg színű, nem villogó fényforrás által megvilágított eszközön helyezhető el.
(2) Reklámhordozó úgy helyezhető el, hogy az szervesen illeszkedjen a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.
(3) Reklám megvilágítására kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(4) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető. Nem alkalmazható villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő anyag, mely a közlekedés biztonságát zavarhatja.
(5) Világító felületű reklámhordozó csak buszváróval szerkezetileg egy egységet képező hirdető berendezés lehet.
(6) Kandeláber reklám oszloponként két darab helyezhető el, úttesttől kifelé és/vagy befelé, a hatályos útügyi jogszabályok figyelembevételével.
(7) Más célú reklámhordozó berendezés reklámelhelyezésére alkalmas felületén a felület legfeljebb 1/3-án helyezhető el reklám.
24. Utcabútorokra vonatkozó szabályok
29. § (1) Az utcabútoroknak illeszkedniük kell a meglévő épített és természetes környezetbe, településképbe.
(2) Közterületi utcabútort közterület-használati engedély alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 39. §-ban foglalt előírásokat, külön figyelemmel arra, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterületi felületek nem szűkíthetők le.
(3) A közterületi utcabútor a közterület más, közcélú igénybevétele esetén elbontható, mely esetben az utcabútor építtetőjét, használóját, üzemeltetőjét kártalanítás nem, vagy a használatra kötött megállapodás szerint illeti meg.
(4) Utasváró fülkét úgy kell kialakítani, a meglévőket átalakítani, hogy azok oldalfalán átlátható, legalább A/2 méretű műanyag vagy üvegfelület mögött elhelyezhetők legyenek könnyen cserélhető közérdekű hirdetések, városi szintű programokról való tájékoztatások.
(5) Információs és más célú berendezés kialakításakor a településképi harmóniát biztosítani kell. A berendezés egyéb közterületi funkcióhoz is kapcsolódhat.
(6) Az információs és más célú berendezések felületén felületi korlátozás nélkül helyezhető el:
a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi, kulturális és közlekedési információk,
e) várostérkép;
f) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
g) helyi értékvédelemmel összefüggő tájékoztatások, jelölések.
(7) A közművelődési célú hirdetőoszlopra reklámhordozó ragasztás útján is rögzíthető. A létesítést kérő közművelődési intézmények kötelesek a hirdetőoszlop reklám céljára hasznosítható felületét karbantartani, az avult, megrongálódott reklámokat, hirdetéseket eltávolítani.
(8) A plakát legfeljebb 1 m2 nagyságú, papír alapú lehet, mely az önkormányzat által e célra létesített hirdetőtáblákon, hirdetőoszlopokon helyezhető el.
25. A reklámok, reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályoktól való eltérések
30. § (1) A reklámok, és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó e rendeletben meghatározott korlátozások és tilalmak alól átmeneti időre, az alábbiak szerint lehet eltérni:
a) városi rendezvények, jelentős kulturális, szabadidős és sportesemények népszerűsítésére az eseményt megelőző legfeljebb 4 hétben a rendezvények szervezésében részt vevő önkormányzati intézmények épületein ideiglenesen egyéb reklám is elhelyezhető,
b) építési tevékenység idejére – minden esetben kérelemre és építési napló vezetésével igazoltan – építési reklámháló, molinó is elhelyezhető. Építési reklámhálón a reklám közzétételre legfeljebb 10 m2 nagyságú felület használható fel.
c) Közérdekű molinó ideiglenesen helyezhető el városi rendezvények népszerűsítésére a rendezvényt megelőzően legfeljebb 3 hét időtartamra, melyeket a rendezvény végétől számított öt napon belül le kell szerelni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett molinót a rendezvényt követő 5 munkanapon el kell távolítani.
(3) A választással kapcsolatos hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezésére a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
26. A cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésével kapcsolatos általános szabályok
31. § (1) A vállalkozás használatában álló ingatlanon – a megfelelő településképi eljárás keretében - kizárólag a vállalkozást, az ott folyó tevékenységet népszerűsítő hirdetési célú berendezések, különösen üzletfelirat, cégtábla, címtábla, cégér, totemoszlop, reklámgrafika, molinó helyezhető el.
(2) Új épület építésénél, meglévő átalakításánál, funkcióváltásnál, homlokzati felújításnál az épület közterületről látható részén megjelenő cégérek és hirdetési célú berendezések méretét és elhelyezését e rendelet előírásait figyelembe véve a közterületi homlokzattal együtt kell tervezni és kialakítani.
(3) Meglévő épület esetén – amennyiben a homlokzat nem változik – a kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve az előírások szerint helyezhető el az ott folytatott tevékenységre utaló cégér vagy hirdetési célú berendezés.
(4) Egy épületen belül több üzlethelyiség, vállalkozás kültéri arculata, a cégér, hirdetési célú berendezés színe, mérete tagoltsága, harmonizáljon egymással.
(5) Egy ingatlanon belül az összes meglévő és tervezett cégér és egyéb hirdetési célú berendezés felületi nagysága nem haladhatja meg az épület közterület felé eső homlokzati felületének 10%-át, amely alól kivételt képez a homlokzati falra festett reklámgrafika amennyiben az a közterületről látható homlokzat kedvező városképi megjelenését szolgálja.
(6) Cégért és hirdetési célú berendezést elsősorban az épület homlokzatán, az üzletportál feletti sávban kell kialakítani. A tetőfelület síkjában arra ráírva, felszerelve felirat, cégér és egyéb hirdetési célú berendezés nem helyezhető el.
(7) A falsíkból kiálló cégérek azonos magasságban helyezkedjenek el a járdasíktól számítva.
(8) Kerítésen hirdetési célú berendezés a kerítésre szerelve, annak síkjában elhelyezhető, beleszámítva az (5) bekezdésben meghatározott homlokzati arányszámba:
a) vegyes és gazdasági építési övezet kivételével telephelyenként egy darab, legfeljebb 1 m2 nagyságú méretben,
b) vegyes és gazdasági építési övezetben berendezésenként legfeljebb 4 m2 nagyságú méretben.
(9) Kerítésen, támfalakon csak azok tagozásával összhangban helyezhető el hirdetési célú berendezés.
(10) Előkertben teljes szerkezetével legfeljebb totemoszlop állhat. Totemoszlopot kizárólag vegyes és gazdasági építési övezetben szabad elhelyezni. Egy ingatlanon legfeljebb két, településképi eljárás során meghatározott méretű totemoszlop helyezhető el, amely legfeljebb 20 m magasságú lehet.
(11) Egyéb hirdetési célú berendezés kéményen, vagy szellőztető berendezés kéményszerű kivezetésén nem helyezhető el.
(12) Az üvegportálú üzlethelyiségek esetében a belátható terület promóciós céllal a tevékenység bemutatását kell szolgálja, amennyiben raktározási célú, az üvegfelület takarását - fóliázással, mattítással, függönnyel - meg kell oldani.
27. A cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésének településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó sajátos szabályai
32. § (1) A városi fő tengelyek és központi területen, az átalakuló területeken, az intézmények és 1000 m2-t meghaladó telephelyek kivételével ingatlanokon vállalkozásonként legfeljebb 1 m2 összes hirdetőfelületű cégér vagy cégér típusú egyéb hirdetési célú berendezés helyezhető el az épületre vagy a kerítésre szerelve, annak síkjában, illeszkedve azok építészeti jellegéhez.
(2) E rendelet 1. melléklete szerinti helyi területi védelemmel érintett területen és a 3-4. melléklet szerinti helyi egyedi védelem alatt álló érték ingatlanán:
a) e rendelet méretkorlátai között vállalkozásonként legfeljebb 2 darab cégér, vagy egyéb hirdetési célú berendezés elsősorban betűkből kirakott, vagy dobozolt kivitelben az épület homlokzatára szerelten helyezhető el,
b) helyi egyedi védelem alatt álló épület homlokzatán és telkén LED- kijelzőként, vagy futófénnyel, fényjátékkal üzemelő cégér, vagy egyéb hirdetési célú berendezés nem helyezhető el,
c) a nemzeti dohányboltok kivételével kirakatot át nem látható felülettel takarni nem lehet,
d) hirdető berendezésként molinó nem helyezhető el.
(3) E rendelet 6. melléklete szerinti városi fő tengelyek és központi területen:
a) új épületek esetében a homlokzati kialakítással együtt tervezett cégéreken, hirdetési célú berendezéseken kívül egyéb hirdetési felületek nem alakíthatók ki,
b) meglévő épületeknél az újonnan kihelyezni kívánt berendezések esetén az épület anyaghasználatát, formáját, tömegét kell figyelembe venni,
c) a nemzeti dohányboltok kivételével meglévő és létesülő kirakatokat 30%-nál nagyobb arányban át nem látható felülettel takarni nem lehet,
d) hirdető berendezésként molinó nem helyezhető el.
(4) A tulajdonosok a város bármely területén az ingatlanon, annak elidegenítésére vonatkozó kínálati felhívást molinón is elhelyezhetik – legfeljebb 2 m2 felülettel.
(5) Jelen rendelet szerinti településképi bejelentési eljárást követően elhelyezett cégér és hirdetési célú berendezés jobb alsó sarkában fel kell tüntetni az elhelyezést engedélyező hatósági határozat iktatószámát.
(6) A vállalkozás, tevékenység egy évnél hosszabb szüneteltetése alatt, vagy annak megszűntét követően okafogyottá, gazdátlanná vált cégérek és egyéb hirdető berendezések elbontása az elhelyezőnek, illetve az ingatlan mindenkori tulajdonosának, üzemeltetőjének, bérlőjének kötelessége.
28. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
33. § (1) Napelem, napkollektor, napenergia-hasznosító berendezések az építészeti környezethez illeszkedve:
a) homlokzaton a felületre szerelten, csak integrált módon, aktív építészeti elemként, a városképi megjelenést az épület egészébe komponálva,
b) magastetős épületeken az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, a felületre szerelten, szabályos alakzatban,
c) lapostetős épületeken elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve,
d) önálló építményként kizárólag gazdasági területen, építési helyen belül helyezhető el.
e) a helyi területi védelemmel érintett területen és a helyi egyedi védelemmel érintett épületek utcai homlokzatára és tetőfelületére látható helyre nem helyezhető el, az csak az adott épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető, figyelembe véve a (7)–(9) bekezdéseket.
(2) Technológiai létesítmény:
a) klímaberendezés kültéri egysége-, kivezetése, szellőző, kémény, égéstermék elvezető, parapet konvektor, parabolaantenna, egyéb technikai berendezés - a riasztó kivételével az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az épület közterületről látható egyéb homlokzatára takartan, vagy az alárendeltebb homlokfalára telepíthető,
b) oldalhatáron álló beépítés esetén, az oldalhatár felé eső homlokzatra nem helyezhető el,
c) gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, vagy az épület közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el,
d) gépészeti berendezések takarásban vagy az épületszerkezetbe integráltan kerüljön kialakításra.
(3) Szerelt gravitációs külső kéményt az épületeken elhelyezni csak a fallal megegyező külső burkolattal ellátva szabad.
(4) Külterületen háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű) telepítésének feltétele, hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített homlokzatmagasságot legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg, és a dőléstávolsága minden irányban saját telkén belülre kell, hogy essen.
(5) A (4) bekezdés teljesítésével sem telepíthető háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű)
a) műemléki környezetben,
b) helyi területi védelemmel érintett területen belül,
c) egyéb védelem alatt álló területeken,
d) tájképvédelmi területen, vagy
e) ahol azt magasabb rendű területrendezési terv tiltja.
(6) Szélerőmű, vízszintes tengelyű szélkerék belterületen nem telepíthető.
(7) Műemlék korszerűsítése – különösen az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása, az energia-megtakarítási célú felúját – nem okozhatja a műemléki védelem alapját képező értékeinek helyreállíthatatlan sérülését, elvesztését.
(8) Az országosan védett műemlék építményen, műemléki jelentőségű területen a védett műemléki érték megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló módon, műemléki környezetben a műemlék megjelenését befolyásoló módon, a műemlék felé eső vagy közterületről a műemlékkel együtt megjelenő módon napelem, napkollektor, napenergia-hasznosító berendezések, valamint egyéb gépészeti berendezés nem helyezhető el.
(9) A műemléki területeken lévő valamennyi építmény védettséget élvez, azokat egymással összehangoltan, a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon – a műemléki hatóság engedélyében meghatározottak szerint – kell fenntartani, illetőleg kialakítani.
29. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai
34. § (1) A kiépítésre kerülő nyomvonalas közlekedési létesítmények környezetbe illesztéséről terepalakítással, továbbá növénytelepítéssel gondoskodni kell.
(2) A sajátos építmények, műtárgyak elhelyezését elsősorban állami vagy önkormányzati közterületen, meglévő építmények közös eszközhasználatával kell elhelyezni.
(3) Üzemelő villamosenergia föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes föld feletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is, a 7. melléklet szerinti táj- és településkép védelme szempontjából kiemelt területeken csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(4) Új épület építése esetén a villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad, amennyiben ez nem jár közterületi útburkolat bontással. Ha közterületi útburkolat bontása szükséges, akkor a föld feletti csatlakozás kiépíthető, de egyidejűleg a telken belül a föld alatti csatlakozás lehetőségét a mérőórától a telekhatárig ki kell építeni.
(5) Új fejlesztési területeken az elektronikus hírközlési hálózatokat elsősorban földalatti elhelyezéssel javasolt építeni.
(6) Kialakult területen, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat elsősorban a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra javasolt fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel el lehet helyezni.
(7) Táj- és településkép védelme szempontjából kiemelt területeken új elektronikus hírközlési hálózatok új, önálló oszlopsoron vezetett légvezetékes formában nem javasolt.
Településkép érvényesítési eszközök
30. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
35. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció célja, hogy az építési tevékenység előkészítése és megvalósítása során a településkép javításához fűződő közérdeket összehangolja a magánérdekkel.
(2) Szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenységre (az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületekre is), mely közterületről látható változást eredményez a helyi területi védelemmel érintett területen, a Történelmi városmag mezővárosias lakóterület, a Városi fő tengelyek és központi terület, az Átalakuló területek, a Városkapu térség, a Körös-torok üdülőterület és a Táj- és településkép védelme szempontjából kiemelt területek településképi szempontból meghatározó területeken, valamint a 5. melléklet szerinti városképileg kiemelt jelentőségű közterületek és védendő utcaképek menti területeken és a közterületi környezetalakításra.
(3) Szakmai konzultáció minden egyéb esetben is kezdeményezhető az építtető részéről a településképi követelményekről, valamint a HÉSZ előírásaival kapcsolatosan.
(4) A szakmai konzultáció az e célra rendszeresített kérelem nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával is kezdeményezhető.
(5) A szakmai konzultáció kérelméhez csatolni szükséges a tervezett változtatási szándékkal arányosan a tájékoztató adatokat, a vázlattervet, a helyszínrajzot, a 10. melléklet szerinti látványtervet, a tervezett környezetalakítás vagy építés településképi változásainak megértését szolgáló egyéb dokumentumokat.
(6) A szakmai konzultáció során az ügyfelet tájékoztatni lehet az építéssel érintett területre vonatkozó helyi építés rendjéről, valamint a tervezett beavatkozás környezetét érintő ismert önkormányzati fejlesztési elképzelésekről. A főépítész bemutatja, és szükség esetén értelmezi a Településképi Arculati Kézikönyv ajánlásait és azok indokait, a településképi követelményeket.
(7) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslataival segíti a településképi követelmények érvényesülését.
(8) A főépítész elektronikus úton vagy telefonon értesíti a kérelmezőt a konzultáció lehetséges időpontjáról a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül.
(9) A szakmai konzultációról írásos emlékeztető készül a felvetett javaslatok összefoglalásával, valamint a főépítész nyilatkozataival. Az emlékeztetőben foglaltaktól a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során nem lehet eltérni.
(10) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárási dokumentációkhoz csatolni kell.
(11) A főépítész akadályoztatása esetén a szakmai konzultációt a meghatalmazott helyettesítője biztosítja.
31. Településképi véleményezési eljárás
36. § (1) Az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni jelen rendelet és a Tr. szabályai szerint a város teljes közigazgatási területén minden engedélyköteles építési tevékenység vagy környezetalakítás esetében.
(2) A településképi véleményezési eljáráshoz az e célra rendszeresített kérelem nyomtatványt papír alapon az önkormányzathoz kell benyújtani. A véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak a Tr. 45. § (3) bekezdésére figyelemmel, a Tr. 44. § (3) bekezdés szerinti vizsgálathoz szükséges mértékben az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) rövid műszaki leírás (rendeltetés meghatározása, védettségek bemutatása, telepítés, építészeti kialakítás),
b) tető-felülnézeti helyszínrajz (a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal),
c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai,
d) metszetek a megértéshez szükséges mértékben,
e) valamennyi homlokzati rajz, ha tervezett, a cégérek, egyéb hirdetési célú berendezések, és egyéb műszaki berendezések ábrázolásával,
f) a tervezett építmény az utcaképben,
g) látványterv vagy modellfotó (madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel).
(3) Amennyiben a kérelem hiányos, úgy a kérelmezőt hiánypótlásra szólíthatja fel a polgármester. A hiánypótlást a kérelmezőnek 5 munkanapon belül teljesítenie kell, máskülönben a kérelem visszautasításra kerül.
37. § (1) A Polgármester átruházott hatáskörben kialakított településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján adja meg.
(2) A településképi vélemény megalapozása érdekében vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a jelen rendelet szerinti egyedi és területi építészeti településképi követelményeknek;
b) megfelel-e a helyi építési szabályzatban foglalt előírásoknak.
(3) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (3) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a közterület felől látható homlokzatok, építészeti részletek, a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – illeszkednek-e a településkarakterhez, a TAK követelményeihez és ajánlásaihoz;
b) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
c) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő cégér- és egyéb információs célú berendezések elhelyezésére és kialakítására,
e) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
f) helyi védettség esetén az építészeti értékek védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
(5) A közterület mentén folytatott építési tevékenység esetében vizsgálni kell, hogy összhangban van-e a közterület-alakítási tervvel.
(6) Közterületen folytatott építési tevékenységhez kapcsolódóan vizsgálni kell annak a közterület meglévő vagy tervezett burkolatára, műtárgyaira, köztárgyaira, növényzetére, díszvilágító berendezéseire és reklámhordozóira gyakorolt hatását.
(7) Azon építési telkek esetén, melyek hátsó telekhatára a vasútterület területével határos, a településképi és építészeti megjelenést ezekből a nézőpontokból is véleményezni kell, különösen az itt elhelyezhető kerítés, zajvédőfal, fásítás környezetéhez illeszkedő kialakítása tekintetében.
(8) A településképi véleményezési eljárásban vizsgálni kell az előzetes tájékoztató és szakmai konzultáció során meghatározott javaslatok érvényesülését.
(9) A polgármester településképi véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető), tervező adatait,
b) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tervezett építési tevékenység megnevezését,
c) a Tr. 45. § (6) bekezdés szerinti véleményt, és
d) a vélemény kialakításának alapjául szolgáló, (2)–(7) bekezdésben lévő szempontrendszer szerinti vizsgálatot.
32. Településképi bejelentési eljárás
38. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, amennyiben az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben szereplő építési engedélyhez és egyszerű bejelentéshez sem kötött építési tevékenységek közül az alábbiakban felsoroltak valamelyikét kívánják megvalósítani:
a) helyi egyedi védelem alatt álló építményt és ingatlant érintően és helyi területi védelemmel érintett területen:
aa) meglévő építmény homlokzatának (tetőzetének) megváltoztatását, meglévő építmény utólagos hőszigetelését, homlokzati nyílászáró áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréjét, homlokzatnak az eredeti színtől eltérő színre történő festését, felületképzésének a megváltoztatását,
ab) az ingatlan közterületről látható területén, a közterületi határvonaltól számított 25 m-en belül nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építését, bővítését, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
ac) kapuzat, kerítés, tornác, kutak (kútház) építése, felújítása, kémény átalakítása, létesítése esetén,
ad) 20 m2 alapterületnél kisebb kereskedelmi létesítmény építése esetén,
b) Belváros helyi értékvédelmi területe, Körös-torok üdülőterület, történelmi városmag mezővárosias lakóterülete, városi fő tengelyek és központi terület településképi szempontból meghatározó területeken:
ba) épület közterületi homlokzatát érintő beavatkozás (különösen színezés, zsalugáter elhelyezése, meglévő díszítő elemeket érintő vakolás stb.), építési tevékenység esetén,
bb) az épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, amennyiben a tervezett építési tevékenység az épület tartószerkezetét semmilyen módon sem érinti,
bc) közterületi kerítés, és azzal egybeépített építmények (pl. hulladéktároló) építése, meglévő átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
bd) a közterületi telekhatártól számított 15 méteren belül, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, felújítása esetén;
be) 20 m2 alapterületnél kisebb kereskedelmi létesítmény építése.
c) a település teljes közigazgatási területén egyéb műszaki berendezésnek minősülő antennatartó szerkezet, antenna létesítése, ha annak bármely irányú mérete minimum 3 méter;
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építményekben rendeltetési mód tervezett megváltoztatása esetén.
(3) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni mérettől függetlenül minden esetben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabály, valamint e rendelet szerinti reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése előtt.
(4) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni e rendelet szerinti üzletenként 1 m2 feletti összes hirdetőfelülettel rendelkező cégér vagy hirdetési célú műszaki berendezés elhelyezése előtt.
39. § (1) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet a polgármester részére írásban kell benyújtani.
(2) A bejelentés tartalmát a Tr. és jelen rendelet részletes szabályai határozzák meg.
(3) A polgármester által átruházott hatáskörben kiadott hatósági határozatot a főépítész készíti elő.
(4) A bejelentéshez kapcsolódó építészeti-műszaki terv szükség szerint a következő munkarészeket tartalmazza:
a) környezetalakítási tevékenység esetén
aa) az e célra rendszeresített településképi bejelentési eljáráshoz kitöltött kérelmet,
ab) minden esetben rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításáról,
ac) minden esetben helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok és az előkert elrendezési tervezetének feltüntetésével,
ad) az érintett homlokzat(ok)at szükség szerint a tervezett építészeti részletek, egyéb műszaki berendezések feltüntetésével,
ae) minden esetben fotódokumentációt a jelenlegi állapotról,
af) homlokzat színezésének megváltoztatása esetén a színtervet,
ag) kerítés létesítése esetén annak településképileg értékelhető tervét.
b) bejelentéshez kötött reklámhordozók berendezések elhelyezése esetén
ba) az e célra rendszeresített, a reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb hirdetési célú műszaki berendezések településképi bejelentési eljárásához kitöltött kérelmet, a 31. § (5) bekezdésben meghatározott homlokzatfelületi arányszám igazolásával,
bb) műszaki leírást;
bc) helyszínrajzot,
bd) építményre történő elhelyezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, és
be) látványtervet (10. melléklet) vagy fotómontázst.
(5) Rendeltetésváltozás esetén a bejelentéshez mellékelni kell a HÉSZ rendeltetéssel összefüggő követelményeket igazoló dokumentációját, mely tartalmazza:
a) az e célra rendszeresített településképi bejelentési eljáráshoz kitöltött kérelmet,
b) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, valamint technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
c) helyszínrajzot,
d) parkolási mérleget,
e) alaprajzot, és
f) amennyiben változik, a homlokzat vagy a közterületről látható felületek változását bemutató látványtervet, fotómontázst.
(6) Amennyiben a bejelenteni kívánt tevékenység több vonatkozásban is bejelentés köteles, akkor az eljárás egy kérelemben is kezdeményezhető. A hatósági határozatot az eltérő típusú tevékenységekre különállóan kell megállapítani.
(7) A (4) bekezdés szerinti építészeti-műszaki tervben csak azokat a tartalmakat kell kidolgozni, amely az adott, bejelentés köteles tevékenység egyértelmű elbírálásához szervesen kapcsolódik. Amennyiben ez nem dönthető el, úgy a főépítész – a bejelentő kérésére –tájékoztatást adhat.
(8) A hatósági határozat a feltételek meghatározása mellett ajánlásokat, javaslatokat is tartalmazhat a településkép javítása érdekében.
(9) A településképi bejelentési eljárás nyomán kiadott hatósági határozat érvényességi ideje reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések esetén legfeljebb 2 év, mely kérelemmel meghosszabbítható.
40. § (1) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell:
a) homlokzatot érintő változtatás, kerítés létesítése esetén a településképi arculathoz, védettség esetén a védett értékhez illeszkedést;
b) rendeltetésváltozás, kereskedelmi létesítmény elhelyezése esetén
ba) a HÉSZ-szel való összhangját,
bb) a telekrészek funkciójának megváltozását (pl. parkolás, zöldfelület), illeszkedését a településképhez,
bc) a többlet parkolóigény biztosítását,
bd) az érintett közterület forgalmának várható növekedését;
c) különálló reklámhordozó elhelyezése esetén annak összhangját a településképi követelményekhez, közterület-alakítási tervhez, befolyását a közterület közúti-, gyalogos-, valamint kerékpáros forgalomra, és annak biztonságra,
d) védelem alatt álló épített örökségre gyakorolt hatását,
e) kereskedelmi létesítmény, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény esetén
ea) a tervezett elhelyezés összhangját a telek beépítésének módjával, környező beépítésekhez való illeszkedését,
eb) a tervezett anyaghasználatot, színezést.
(2) A településképi bejelentés ügyében, átruházott hatáskörben hozott határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki. Amennyiben a polgármester a bejelentett tevékenység végzését a megadott határidőn belül nem tiltja meg, vagy az eljárást nem szünteti meg, úgy a tevékenység megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
33. Településképi kötelezés és településkép-védelmi bírság
41. § (1) E rendelet szerinti településképi követelmények teljesülését, a településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2) Településképi kötelezésre és azt követően településkép-védelmi bírság kiszabására:
a) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése, vagy
b) a településképi rendeletben foglalt településképi követelmények megszegése
esetén van lehetőség.
(3) Településképi követelmény megszegésének minősül:
a) a bejelentési eljárás alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
b) a bejelentési eljárás alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása,
c) a településképi követelmények be nem tartása.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak
a) a reklámok, reklámhordozók elhelyezésre vonatkozó jogszabályokban meghatározott tilalmak megszegése és kötelezettségek elmulasztása és
b) a jogszerűtlenül elhelyezett reklámok, reklámhordozók, plakátok
eseteire.
(5) A Polgármester a településképi kötelezési eljárás során a Tktv. 11. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.
(6) A településképi kötelezés kibocsátásával egyidejűleg az ingatlantulajdonossal szemben kiszabott településkép-védelmi bírság összege 100.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedhet.
(7) A befizetési határidő letelte után a be nem fizetett bírság ismételten kiszabható és a kötelezett mulasztása közigazgatási eljárási bírsággal sújtható.
(8) A bírság megfizetése nem mentesít a kötelezésben foglaltak teljesítése alól.
Záró rendelkezések
42. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
4. melléklet a 46/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
NÉV |
CÍM |
MEGNEVEZÉS |
HRSZ. |
|
|---|---|---|---|---|
1. |
Ellés‐parti monostor |
egyházi építészeti emlék |
0607/10 |
|
2. |
Halászház |
Ék köz 8. |
népi építészeti emlék, lakóház |
5851/1 |
3. |
Halászház |
Ék utca 16. |
népi építészeti emlék, lakóház |
5845 |
4. |
Halászház |
Gát utca 6. |
népi építészeti emlék, lakóház |
5729 |
5. |
Halászház |
Öregvár utca 10. |
népi építészeti emlék, lakóház |
5726 |
6. |
Könyök utca 16. |
népi építészeti emlék, lakóház |
5576 |
|
7. |
„Fahíd” / pontonhíd / hajóhíd |
közlekedési műtárgy |
0739 |
|
8. |
Nepomuki Szent János szobor |
Csépa felé, a pontonhídra vezető úton, a gát tetején |
szobor |
0737 |
8. melléklet a 46/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Acer negundo |
zöld juhar |
2 |
Ailanthus altissima |
mirigyes bálványfa |
3 |
Amorpha fruticosa |
gyalogakác |
4 |
Asclepias siryaca |
selyemkóró |
5 |
Celtis occidentalis |
nyugati ostorfa |
6 |
Cylindropuntia sp. |
bokorkaktuszok |
7 |
Elaeagnus angustifolia |
keskenylevelű ezüstfa (ezüstfűz, olajfűz) |
8 |
Fallopia japonica |
ártéri japánkeserűfű |
9 |
Fraxinus americana |
amerikai kőris |
10 |
Fraxinus pennsylvanica |
vörös kőris |
11 |
Humulus lupulus |
komló |
12 |
Maclura pomifera |
narancseper |
13 |
Opuntia sp. |
fügekaktuszok |
14 |
Parthenocissus vitacea |
közönséges vadszőlő |
15 |
Paulownia tomentosa |
császárfa |
16 |
Prunus serotina |
kései zelnicemeggy |
17 |
Reynoutria spp. |
japánkeserűfű fajok |
18 |
Rhus typhina (R. hirta) |
ecetfa |
19 |
Ribes aureum |
arany ribiszke |
20 |
Robinia pseudo-acacia |
fehér akác |
21 |
Solidago spp. |
aranyvessző fajok |
22 |
Syringa vulgaris |
közönséges orgona (májusi orgona) |
23 |
Wisteria sinensis |
lila akác |
24 |
A jegyzéket a következő rendelettel összhangban kell alkalmazni: 346/2008. (XII. 30.) Korm. |
|
25 |
2. §
(4) Ha a pótlás az
1. melléklet
ben szereplő inváziós fás szárú növény kivételként meghatározott kertészeti változataival történik, az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használója (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni a fás szárú növény továbbterjedésének megakadályozása érdekében az újulat eltávolításáról. |
|
9. melléklet a 46/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Nem terjedő tövű gyümölcsfa fajok |
|
2 |
Lombos fás szárú fajok és azok kertészeti változatai |
|
3 |
Lombos fák: |
|
4 |
Acer campestre |
mezei juhar |
5 |
Acer platanoides |
korai juhar |
6 |
Acer tataricum |
tatár juhar |
7 |
Alnus glutinosa |
enyves éger |
8 |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
9 |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye |
10 |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sarjmeggy |
11 |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
12 |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
13 |
Fraxinus ornus |
virágos kőris |
14 |
Juglans regia |
közönséges dió |
15 |
Malus sylvestris |
vadalma |
16 |
Padus avium |
zelnicemeggy |
17 |
Populus alba |
fehér nyár |
18 |
Populus canescens |
szürke nyár |
19 |
Populus nigra |
fekete nyár |
20 |
Populus tremula |
rezgőnyár |
21 |
Prunus cerasus |
meggy |
22 |
Pyrus pyraster |
vadkörte |
23 |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
24 |
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
25 |
Salix alba |
fehér fűz |
26 |
Salix fragilis |
törékeny fűz |
27 |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
28 |
Sorbus domestica |
házi berkenye |
29 |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
30 |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
31 |
Tilia tomentosa |
ezüst hárs |
32 |
Tilia platyphyllos |
nagylevelű hárs |
33 |
Ulmus laevis |
vénic szil |
34 |
Ulmus minor |
mezei szil |
35 |
Lombos cserjék: |
|
36 |
Cornus sanguinea |
veresgyűrűsom |
37 |
Corylus avellana |
közönséges mogyoró |
38 |
Crataegus laevigata |
kétbibés galagonya |
39 |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
40 |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
41 |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
42 |
Frangula alnus |
kutyabenge |
43 |
Prunus spinosa |
kökény |
44 |
Rhamnus catharticus |
varjútövis |
45 |
Ribes uva-crispa |
egres |
46 |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
47 |
Salix caprea |
kecskefűz |
48 |
Salix cinerea |
rekettyefűz |
49 |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
50 |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
51 |
Viburnum opulus |
kányabangita |
10. melléklet a 46/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
1. Tervezett tömegalakítás
2. Tervezett tetőzet
3. Közterület és vízpart felőli homlokzati rajz
4. Tervezett homlokzati anyaghasználat és színezés
5. Kilátási-rálátási terv:
a) A tervezési terület környezetének (természeti és épített környezetének) sziluettképe a tervezett létesítmény nélkül (meglévő állapot) és annak bemontírozott fotójával (tervezett állapot) a város fő megközelítő útjai felől, azokról a pontokról, ahonnan a változás a legmarkánsabban észlelhető.
b) A tervezett létesítmény kiszolgálását szolgáló egyéb, térszín felett megjelenő létesítményeknek ábrázolása alaptérképen és fotón. (légvezeték számára erdőirtás, nyiladék, kiszolgáló út létesítése stb.)
c) A létesítés következtében bekövetkező változások, a várható előnyök és bekövetkező károsodások szöveges értékelése.
6. Madártávlati látványterv 2 jellegzetes nézőpontból
11. melléklet a 46/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
1. Fotódokumentáció
2. Helyszínrajz
3. Alaprajz(ok)
4. Metszetek
5. Homlokzati rajzok
6. Általános állapot leírás
7. Építészeti leírás (anyaghasználat és színezés stb.)
8. Gépészeti leírás: épületgépészeti rendszerek
9. Elektromossági leírás: létesítmény rendszere, megfelelősége, világító testek, homlokzati világítás, villámvédelmi külső egységek stb.
10. Környezet bemutatása, kerítés, kertészet, útburkolat