Tar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (X. 24.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2022. 11. 02Tar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (X. 24.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról a vagyongazdálkodás szabályairól
Tar Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés (e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Tar Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, valamint vagyoni értékű jogokra, társasági üzletrészekre és értékpapírokra, pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre (továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó földterületek haszonbérbe, illetve használatba adására, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatának rendjére, melyre vonatkozó szabályokat külön rendeletek tartalmazzák.
2. § A rendelet személyi hatálya kiterjed
a) Tar Község Önkormányzata Képviselő-testületére (a továbbiakban: Képviselő-testület,)
b) a Képviselő-testület szerveire: a polgármesterre, a közös önkormányzati hivatalra (a továbbiakban: Hivatal) a jegyzőre és az önkormányzati társulásra,
c) az önkormányzat intézményére, önkormányzati vagyont kezelő és működtető jogi és természetes személyekre.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. ajánlattevő (pályázó): az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság vagy magánszemély, aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz. Az együttes ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium) tagjainak felelőssége a versenytárgyalási eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges,
2. kiíró: Tar Község Önkormányzat Képviselő-testülete
3. nettó érték: a forgalmi értékbecslés szerinti ár.
4. nyilvános pályázat: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert,
5. részletes dokumentáció: a versenytárgyalási felhívásban meghatározott helyen és időben titoktartási nyilatkozat és meghatározott ellenérték ellenében átvehető, a kiíró által rendelkezésre bocsátott írásos dokumentum, amely az adott pályázattal kapcsolatos részletes pályázati kiírást, eljárást és az értékesítendő vagyonnal kapcsolatos információkat tartalmazza,
6. versenytárgyalás: a rendelet hatálya alá tartozó vagyon hasznosítására irányuló eljárás, melynek során a kiíró felhívásban közli, hogy több ajánlattevőtől kér ajánlatot, megjelöli az ajánlatok benyújtásának határidejét, valamint elbírálásának időpontját és amely eljárás befejezéseként a legjobb ajánlatot tevővel köt szerződést.
7. versenytárgyalási (pályázati) felhívás: a versenytárgyalási kiírás legfontosabb elemeit tartalmazó felhívás,
8. zártkörű pályázat: ha a kiíró az érdekelteket – megfelelő határidő tűzésével – kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot.
Az önkormányzat vagyona
3. Önkormányzati vagyon, a vagyon minősítése
4. § (1) Az Önkormányzat tulajdona a nemzeti vagyon része.
(2) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(3) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.
5. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonelemekből áll.
(2) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyont a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: a nemzeti vagyonról szóló törvény) 5. § (3) bekezdése határozza meg.
(3) Az önkormányzat kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnal nem rendelkezik.
(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, forgalomképtelen ingatlan vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.
6. § (1) Korlátozottan forgalomképes az önkormányzati kötelező feladatellátást vagy hatáskör gyakorlását szolgáló
a) az önkormányzat tulajdonában álló közmű,
b) a Képviselő-testület és szervei, valamint az önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész.
(2) A korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek az Önkormányzat hitelfelvételéhez és kötvény kibocsátásához fedezetül nem szolgálhatnak, elidegenítésük csak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI tv. 5. § (7) bekezdésben foglalt korlátozással lehetséges.
7. § (1) A törzsvagyonba nem tartozó vagyontárgy, mint üzleti vagyon forgalomképes.
(2) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képező ingatlan vagyontárgyak részletes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.
8. § (1) Az önkormányzati vagyon körének forgalomképességi besorolását törvény, valamint e rendelet állapítja meg.
(2) A Képviselő-testület a vagyontárgy-, vagy a vagyontárgy egy része - törzsvagyoni minősítését adó - rendeltetésének megváltozása esetén, a törvény előírásainak keretei között, egyes forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat, illetve a vagyontárgy egy részét határozatával üzleti vagyonná nyilváníthat.
(3) Megszűnik az ingatlan forgalomképtelensége, amennyiben a polgármester 13. § (1) a) pontjában foglalt tulajdonosi hozzájárulása alapján, a külön jogszabály alapján lefolytatott eljárásban forgalomképtelenségét megváltoztatják.
4. Vagyonnyilvántartás és vagyonkimutatás
9. § (1) A törzsvagyon tárgyait a hatályos jogszabályok, valamint a Képviselő-testület határozatai alapján a Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) tartja nyilván.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakat a vagyonkimutatásban kell érték szerint kimutatni.
(3) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a Képviselő-testület részére be kell mutatni.
(4) A jegyző az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992.(XI.6.) Korm. rendelet alapján ingatlanvagyon-katasztert vezet.
10. § Az Önkormányzat eszközeinek és forrásainak valóságban is meglévő állományát tételesen és ellenőrizhető módon leltár tartalmazza.
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
5. A tulajdonosi jogok gyakorlói
11. § (1) A Képviselő-testület a rendelet hatálya alá tartozó vagyontárgy feletti tulajdonosi jogait közvetlenül, vagy átruházott hatáskörében eljáró szerve, illetve vagyonkezelő útján gyakorolja a jelen rendeletben foglaltak szerint.
(2) A Képviselő-testület a vagyonával összefüggő, jelen rendelet szerinti hatáskörében döntéseit minősített többséggel hozza meg.
(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.
12. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárggyal való rendelkezésre, így különösen annak elidegenítésére, megterhelésére a Képviselő-testület jogosult.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon tulajdonjog változással nem járó hasznosítása esetén nettó 500.000 Ft-ot meg nem haladó éves hasznosítási ellenértékig a polgármester, ezt meghaladó éves hasznosítási ellenérték esetén a Képviselő-testület dönt a szerződéskötésről.
(3) Forgalomképes vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, illetve bármely más, tulajdonjog változással járó hasznosításáról nettó 1.000.000 Ft. egyedi forgalmi értékhatárig a polgármester, ezt meghaladó egyedi forgalmi érték esetén a Képviselő-testület dönt.
(4) Forgalomképes vagyon tulajdonjog változással nem járó hasznosítása esetén nettó 500.000-Ft-ot meg nem haladó éves hasznosítási ellenértékig a polgármester, ezt meghaladó éves hasznosítási ellenérték esetén a Képviselő-testület dönt a szerződéskötésről.
13. § A Képviselő-testület az alábbiakban felsorolt, az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos, a tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtételére a polgármestert hatalmazza fel:
a) az önkormányzati vagyont közvetlenül vagy közvetetten érintő hatósági és egyéb eljárásokban, ügyekben – így különösen telekalakítással, építési engedélyezéssel, hírközlési és reklámtáblák elhelyezésével, ingatlanok funkciójának, művelési ágának, megnevezésének változtatásával, közmű-bekötésekkel és szerződésekkel, illetve pályázati kötelezettségvállalással kapcsolatos ügyekben – a tulajdonost megillető nyilatkozatételi jog gyakorlása.
b) önkormányzati ingatlanon közműszolgáltatók részére, közművezetékek elhelyezése céljából vezetékjog, szolgalmi jog, használati jog biztosítása, amennyiben az nem befolyásolja az érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
c) az Önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása,
d) az Önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása,
e) döntés a selejtezett és feleslegessé vált ingó vagyontárgyak értékesítésének engedélyezéséről.
6. A vagyon értékének meghatározása
14. § (1) Az önkormányzat a vagyon tárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét
a) ingatlan vagyon, illetve vagyoni értékű jog esetén független ingatlanforgalmi szakértő által készített, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, illetve – ha rendelkezésre állnak egy évnél nem régebbi értékbecslések – ennek felülvizsgált változatai alapján,
b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartásban szereplő érték alapján,
c) társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján
határozza meg.
(2) Vagyontárgynak az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő módon történő egyéb hasznosítása esetén az ügylet értékén
a) határozott idejű hasznosítás esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatást
b) határozatlan idejű hasznosítás esetén tizenkét hónapra számított bérleti, használati díjat
kell érteni.
(3) Amennyiben a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően nem kell forgalmi értékbecslést beszerezni önkormányzati ingatlan értékesítése esetén, ha az ingatlan lényegi jellemzőivel azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értéke nem haladja meg az értékbecslés várható költségének tízszeresét.
(5) Az építési telkek értékesítése esetén a vételár alapjául szolgáló fajlagos értéket a Képviselő-testület állapítja meg.
7. Az önkormányzati vagyon működtetése, megőrzése
15. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát - ha jogszabály, vagy a Képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Hivatal látja el. A hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot, a vagyonkezelésbe adott ingatlannál a vagyonkezelőt illetik meg.
(2) A Képviselő-testület a fenntartása alá tartozó önkormányzati költségvetési szervek működéséhez, alapfeladatának ellátásához az 1. mellékletben foglalt ingatlanvagyon ingyenes használatát biztosítja. Az ingatlanhasználat feltételeiről az önkormányzati költségvetési szervekkel szerződést kell kötni. Az önkormányzati költségvetési szervek az ingatlanhasználattal összefüggésben önkormányzati vagyonkezelőknek minősülnek.
(3) A vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetésért az önkormányzati vagyonkezelő szerv vezetője a felelős.
(4) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi ellenőrzést az önkormányzati vagyonkezelők – külön intézkedés szerinti – beszámoltatásával is biztosítja.
(5) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi, közüzemi vagy hivatali funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.
8. Az önkormányzati vagyon elidegenítésének, hasznosításának szabályai
16. § (1) Önkormányzati vagyont értékesíteni, illetve bármely tulajdonjog átruházást nem eredményező módon, jogcímen használatra átengedni 5 millió Ft egyedi bruttó értékhatár felett – ha törvény kivételt nem tesz – kizárólag versenytárgyalás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenytárgyalási szabályzat a rendelet 2. mellékletét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár alatti önkormányzati vagyontárgy tulajdonjogának átruházására, illetve bármely tulajdonjog átruházást nem eredményező módon, jogcímen használatra történő átengedésére a Képviselő-testület versenyeztetési, árvereztetési eljárást írhat ki.
(3) Zártkörű pályázatot kell tartani abban az esetben, ha a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők részvételét teszi szükségessé. Elrendelhető akkor is, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, illetve önkormányzati érdekek ezt indokolttá teszik.
(4) Ha a versenyeztetés nem nyilvános pályázat útján történik, a kiíró határozza meg a versenyeztetés feltételeit jelen rendeletben meghatározott versenyeztetési szabályok megfelelő alkalmazásával.
(5) Az önkormányzat az ingatlanvagyonát a közfeladatai ellátását segítő szervezetek számára ingyenesen használatba adhatja. Ingyenes használatba adásra csak korlátozott mértékben és az önkormányzati érdekek figyelembevételével kerülhet sor, az ingyenes használatba adással kapcsolatos költségeket az átvevő köteles viselni és megfizetni, ebből az önkormányzatnak hátránya, kára nem keletkezhet.
9. A vagyonszerzés szabályai
17. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
(2) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
(3) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően forgalmi értékbecslést kell készíttetni.
10. A vagyonkezelői jog megszerzése, gyakorlása, a vagyonkezelés ellenőrzése
18. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon tárgyait vagyonkezelési szerződéssel másra bízhatja. A Képviselő-testület az Önkormányzat törvényben meghatározott közfeladatainak ellátásához szükséges önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyon elemekre létesíthet vagyonkezelői jogot. A vagyonkezelő a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.
(2) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról és a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről.
(3) A vagyonkezelő a vagyont nem idegenítheti el, a törvényben pontosan meghatározott kivételeken kívül nem terhelheti meg, a vagyont biztosítékul nem adhatja, azon osztott tulajdont nem létesíthet, illetve a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.
(4) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) szerződő felek pontos megnevezését,
b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,
c) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást,
d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat,
e) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes,
f) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
g) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit.
(5) Vagyonkezelői jog ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából a közfeladat ellátásához szükséges mérték figyelembe vételével létesíthető.
19. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Képviselő-testület a Hivatal közreműködésével ellenőrzi.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a tulajdonos felhívására a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést engedni, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(3) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
(4) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint, vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
11. A társasági üzletrészekre és az önkormányzati tulajdonú értékpapírokra vonatkozó sajátos rendelkezések
20. § (1) A nem társasági tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal való gazdálkodásra az önkormányzatok pénzeszköz gazdálkodásra és a költségvetés rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(2) Az önkormányzati résztulajdonnal rendelkező gazdasági társaságokban a taggyűlésen az önkormányzatot a polgármester, vagy az általa felhatalmazott személy képviseli, a képviselő-testület iránymutatásai szerint.
12. A pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre vonatkozó rendelkezések
21. § (1) Az önkormányzat pénzügyi eszközeit költségvetési szervei kezelik, ha jogszabály kivételt nem tesz.
(2) A költségvetési szervek pénzkezelésére, a gazdálkodás rendjére, a számvitelre és mérlegkészítésre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. A szükséges belső szabályzatokat, utasításokat a jegyző, illetve az intézményvezető kötelesek kiadni és szükség szerint felülvizsgálni.
(3) A pénzügyi követelések felülvizsgálatát és minősítését évente legalább egy alkalommal, a zárszámadási rendelet elfogadását megelőzően a vonatkozó jogszabályok és a mindenkor hatályos belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően el kell végezni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt felülvizsgálat alapján a behajthatatlannak minősülő követelés leírásáról és az arról való lemondásról
a) 500.000 Ft-ot meg nem haladó követelés esetén polgármester,
b) 500.000 Ft feletti követelés esetén a Képviselő-testület dönt.
(5) Behajthatatlannak nem minősülő követelések esetén - amennyiben a lemondás nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását - a Képviselő-testület lemondhat a követeléséről, vagy annak egy részéről
a) méltányosságból, ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét, gazdálkodását bizonyítottan és számottevően megnehezítené vagy ellehetetlenítené,
b) ha a követelés csak veszteséggel, aránytalan költségráfordítással lenne érvényesíthető.
(6) Pénzügyi követelés vagyoni megváltására a Képviselő-testület jogosult.
Záró rendelkezések
22. § Ez a rendelet 2022. november 1-jén lép hatályba.
23. §1
1. melléklet
2. melléklet
A 23. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.