Szentendre Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2023. 01. 31- 2023. 02. 01

Szentendre Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet módosításáról

2023.01.31.

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogköre alapján az állami főépítész, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, az örökségvédelmi hatáskörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal, az illetékes nemzeti park igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, továbbá a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E rendelet alkalmazásában

1. adventi időszak: advent első vasárnapja előtti szombattól vízkeresztig terjedő időszak.

2. álcázott építmény: műemléki jelentőségű, vagy helyi építészeti értékvédelmi területen, műemléken, valamint a városszerkezeti és városképi szempontból kiemelt területen elhelyezhető közmű és hírközlési építmények közterületről történő láthatóság elleni takarása, elfedése.

3. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges nézetből az átláthatósága 50%-nál kisebb mértékben korlátozott.

4. Belváros: természetben a következő utak, vízfolyások által határolt városrész: Dunakanyar körút az Ady Endre utca kereszteződéséig, Ady Endre utca, Korniss Dezső sétány, Duna-korzó, a Rév utca kereszteződéséig, a szentendrei Duna sodorvonala a Duna korzó déli végéig, Dózsa György út a Dunakanyar körút kereszteződéséig.

5. értékvizsgálat: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/B. §-a szerinti értékvizsgálat.

6. főtömeg: az épület, építmény karaktere szempontjából meghatározó tömegi elem(ek), mely(ek) az épület földszinti beépített alapterületének legalább 60%-át képezi(k),

7. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

8. helyi védett érték: a város közigazgatási területén az a területi vagy egyedi védelem alatt álló települési művi, valamint épített érték, amelyet e rendelet védetté nyilvánít.

9. hirdetés: minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére vagy szolgáltatás igénybevételére, valamint ennek fokozására irányul, valamint valamely kereskedelmi vagy fogyasztói tevékenységet népszerűsít.

10. hirdetmény: minden olyan – a lakosság részére történő – közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe.

11. hirdető-berendezés:

a) cégtábla: technológiájától és kialakításától függetlenül, az intézmény, üzlet, vállalkozás, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség együttes nevét, az ott folytatott tevékenységet, esetleg egyéb adatot feltüntető, a bejáratnál, vagy a tevékenység végzésének helyet adó épület falán, vagy tetején elhelyezett tábla – ide értve a névtáblát és címtáblát is –, vagy felirat.

b) cégér: technológiájától és szerkezeti kialakításától függetlenül a céget, üzlethelyiséget tartalmazó épület falfelületére, vagy arra merőlegesen kifüggesztett hirdetés – ide értve a LED reklámot is –, mely a cég által forgalmazott termék, vagy szolgáltatás népszerűsítésére szolgál.

12. hirdető-berendezés felülete: hirdető-berendezés felületét a hordozó szerkezettel együtt kell számítani, függetlenül a rá kihelyezett hirdetés nagyságától. Szerkezetileg több elemből álló hirdető-berendezés egynek minősül. Önálló betűk vagy ábrák esetében az összefüggő szöveg körbehatárolt idomainak felületét egybe kell számítani.

13.

14. információs vagy más célú berendezések: különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely, továbbá

a) CityLight: változó tartalmú reklámok elhelyezésére alkalmas egy vagy két-oldalú, az óriásplakát méretét el nem érő, de legalább 2,00 m2 reklámfelületű, belülről megvilágított berendezés,

b) közérdekű molinó: olyan ideiglenes, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről szóló, vagy egyéb közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét,

c) megállító reklámhordozó eszköz: valamely üzlet tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag a tevékenységre vonatkozó, az üzlet bejáratánál vagy a terasz területén, vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett ideiglenes és mobil reklámeszköz, amely kizárólag egy- vagy kétoldalú tábla, vagy egyéb eszköz lehet,

d) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat,

e) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat,

f) totemoszlop: általában főútvonalak mentén lévő, az átmenő forgalom, illetve jelentősebb vonzásterület kiszolgálását biztosító kereskedelmi és ellátó létesítmények nagyobb távolságból is látható, a vállalkozás nevét feltüntető műszaki berendezés, pilon, mely magasságának és szélességének hányadosa legalább 3, illetve vastagsága az oszlop teljes magasságában legalább 30 cm,

g) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás,

h) vendéglátóipari hirdető-eszköz: valamely vendéglátóipari egység tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag az egység tevékenységére vonatkozó, az üzlet bejáratánál vagy a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett ideiglenes és mobil reklámeszköz, amely információs, vagy étlaptartó vitrin – az üzlet helyiségével közvetlen kapcsolatban nem lévő üvegezett felületű reklámeszköz –, állvány lehet.

15. jellemző karakter: kialakult beépítésű, azaz legalább 75%-ban beépült telektömbök által határolt utcaszakasz, egyéb közterület felől feltáruló egységes, meghatározó látvány.

16. karám jellegű kerítés: legalább 70%-ban áttört, fa anyagú kerítés

17. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.

18. számozott utak menti területek: a számozott utak melletti területek, a gazdasági területek kivételével; jellemzően kertvárosi, vegyes, társasházas, üdülő karakterű területek, valamint ide tartozik a Belváros számozott út melletti szakasza is.

19. településképi szempontból vizsgálandó terület: a rendelet 4. melléklete szerint térképen lehatárolt terület.

20. új épület tágabb környezete: az épület 2-2 szomszédos és az utca épülettel és 2-2 szomszédos épületével szemközti oldalán lévő beépítés.

21. vadvédelmi kerítés: legalább 90%-ban áttört, faoszlopos, fémhálós kerítés.

22. védett építmény: bármilyen jellegű – műemléki, országos vagy helyi – védelem alatt álló építmény, épület, épületrész, műalkotás.

23. védett érték: bármilyen jellegű – műemléki, országos vagy helyi – védelem alatt álló építészeti érték.

24. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

25. védett érték környezete: a védett érték ingatlanával közvetlenül határos ingatlan, továbbá a védett érték ingatlanával határos közterületi szakasz

26. mobilház: jármű kategóriába nem sorolható, közúton való közlekedésre nem alkalmas, de kialakításánál, súlyánál fogva könnyen elmozdítható, szállítható olyan meghatározott rendeltetés céljára telepített építmény, mely annak rendeltetésszerű használata során egy helyben áll, így helyhez kötött közműcsatlakozásokkal rendelkezik, rendeltetését helyhez kötötten tölti be

27. napkollektor: olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát.

28. napelem: olyan fotovoltaikus eszköz, amely a Nap sugárzási energiáját közvetlenül alakítja át villamos energiává. Típusai:

a) síktáblás napelem: jellemzően tetőfedés fölé vagy épület vagy építmény függőleges felületére utólagosan elhelyezhető napelem táblák.

b) napelemes cserép: a hagyományos tetőcserép méretével és formájával egyező, a tetőcserép felületére integrált napelem, melynek színe a tetőcserép színével megegyező.

c) tetőbe integrált napelem: a tetőfedés szerepét és a villamos energia-termelés funkciót együttesen ellátó, a cserépnél nagyobb méretű berendezés.

29. napenergiát hasznosító berendezés: a napelem és a napkollektor gyűjtőfogalma.

30. a telek homlokvonala felé néző homlokzat: az épületnek az utcai nézőponthoz legközelebb eső azon homlokzata, amely a telek homlokvonalával legfeljebb 45°-os szöget zár be, és ezen homlokzati szakasz felett elhelyezkedő tetőfelület

31. kilátópont: a Szentendre építési szabályzatáról szóló 26/2017. (VII.31.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZÉSZ) 1. mellékletén (Szabályozási tervlapok és fedvénytervek) ábrázolt kilátópontok, valamint a Castrum világörökségi várományos helyszíne.

32. lapostető: olyan tető, amelynek lejtése a 10%-ot nem haladja meg.

33. telek homlokvonala: a teleknek a közterület, a közút vagy a magánút felőli határvonala.”

2. § A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 6. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A helyi területi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén az Önkormányzat elkészíti az értékvédelmi szakvéleményt.”

3. § A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Nyilvántartás a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tkr.) meghatározottakon túl tartalmazza a védett érték

a) helyszínrajzát,

b) rendeltetésének és használati módjának a megnevezését,

c) a védelem elrendelésére vonatkozó Képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát,

d) eredeti tervdokumentációjának másolatát, ha az rendelkezésre áll,

e) felmérési terveit, ha az rendelkezésre áll,

f) fotódokumentációját,

g) megőrzésével összefüggő más, lényeges adatot és körülményt.”

4. § A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Napenergiát hasznosító berendezések az alábbi követelmények betartásával telepíthetőek:

a) A napenergiát hasznosító berendezések az épület és környezetének településképi megjelenéséhez nem igazodó módon nem helyezhetők el.

b) Napenergiát hasznosító berendezés csak épületen, vagy egyéb, elsődlegesen más rendeltetésű építményen helyezhető el. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha azt a SZÉSZ kifejezetten megengedi.

c) Napenergiát hasznosító berendezést a telek homlokvonalán álló kerítésen elhelyezni nem lehet.

d) A napenergiát hasznosító berendezés tartószerkezete annak felülete alól a technológiailag indokolt mértéknél jobban nem lóghat ki.

e) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a napenergiát hasznosító berendezések síkjának az elhelyezésére szolgáló épület vagy építmény felületével (jellemzően: tető, homlokzat, falfelület) párhuzamosnak kell lennie.

f) A telek homlokvonala felé néző kontyolt tetőfelületen napenergiát hasznosító berendezés nem helyezhető el.

g) A napenergiát hasznosító berendezéseket téglalap formájú alakzatban kell elhelyezni. E szabály alól kivétel a napelemes cserép alkalmazása, melynek kontúrja kontyolt tetőfelület esetén követheti az élgerinc irányát. Egy tetőfelületen különböző irányú (álló és fekvő) síktáblás napelemek nem helyezhetők el.

h) Napelemes cserép csak akkor alkalmazható, ha annak színe -figyelembe véve e rendeletnek a tetőfedés színére és anyagára vonatkozó követelményeit- a tető többi részén lévő tetőfedés színével közel azonos.

i) Lapostetős épület esetében:

ia) 7,5 méternél kisebb párkánymagasságú lapostetőn 10%-nál (5,7°) nagyobb lejtéssel napenergiát hasznosító berendezés nem létesíthető, kivéve, ha a berendezés az épület előtti közterületről nem látható.

ib) 7,5 méter vagy annál nagyobb párkánymagasságú lapostetőn a napenergiát hasznosító berendezés síkja 30°-nál nagyobb lejtéssel, valamint a lapostetőnek a telek homlokvonala felé néző homlokzatának külső falsíkjától számított 3 méteren belüli sávjában nem létesíthető, kivéve, ha a berendezés az épület előtti közterületről vagy közhasználatú területről nem látható.”

5. § (1) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Belváros teljes területére, valamint Izbég ófalu területére a 33-35. § általános rendelkezésein túl e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérés esetén a szigorúbb előírások rendelkezései az irányadók.”

(2) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 36. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Közterület felőli homlokzaton és tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén nem helyezhető el

a) hőszivattyú,

b) klíma berendezés kültéri egysége,

c) parabola antenna, és

d) világítás kivételével egyéb műszaki berendezés.”

6. § A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § Belváros peremrészek, Izbég Ófalu és Izbég alsó területén napenergiát hasznosító berendezések az alábbi követelmények betartásával telepíthetőek:

a) A telek homlokvonala felé néző homlokzaton és tetőzeten napenergiát hasznosító berendezést elhelyezni nem lehet,

b) Az épületnek az utcára közel merőleges (90° ± 10°) gerincű, közterületről vagy közhasználatú területről látható tetőzetén az telek homlokvonalától számított 8 m-en belül nem helyezhető el,

c) Ha e rendelet nem tiltja, napenergiát hasznosító berendezés csak akkor helyezhető el, ha részletes településképi és rálátási vizsgálat igazolja, hogy az a településképben nem zavaró módon jelenik meg és a cserép fedésű tetők dominanciájának látványát nem bontja meg.”

7. § (1) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Belváros történelmi mag területén a 30-36. § rendelkezésein túl e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérés esetén a szigorúbb előírások rendelkezései az irányadók.”

(2) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 37. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) Az épületek homlokzatain a területre jellemző tradicionális falnyílás arányt tilos figyelmen kívül hagyni. A telek homlokvonala felé néző homlokzaton, vagy rálátással rendelkező homlokzaton a homlokzat felületén uralkodó, nagyméretű nyílás nem helyezhető el.”

(3) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 37. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(20) Tetőzeten, homlokzaton, függőleges felületen napenergiát hasznosító berendezés nem helyezhető el.”

(4) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 37. §-a a következő (26) bekezdéssel egészül ki:

„(26) Olyan utcában, ahol az utca egyik oldala Belváros történelmi mag területébe tartozik, ott az utca ezzel szemközti oldalán is csak az adott közterületről, közhasználatú területről nem látható módon helyezhető el napenergia hasznosító berendezés.”

8. § A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § Ezen Alcím rendelkezéseit az 1., 2. és 3. mellékletben meghatározott, Belváros Szamárhegy, valamint Belváros Bükkös patak és Kossuth Lajos utca menti helyi védett területen található épületekre, építményekre, építményrészekre, valamint a helyi védelem alá helyezett egyedi értékekre (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: helyi védett értéknek minősülő épület) kell alkalmazni. Helyi védett területen a 30-36. § rendelkezésein túl e § rendelkezéseit kell alkalmazni. Eltérés esetén a szigorúbb előírások rendelkezései az irányadók”

9. § (1) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 52. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Tetőkiemelés, tetősík ablak nem alakítható ki a telek homlokvonala felé néző homlokzaton, valamint az utcára közel merőleges (90° ± 10°) gerincű tetőzeten a telek homlokvonalától számított 8 m-en belül. Tetősík ablakot több sorban nem lehet elhelyezni. A tetőn uralkodó jellegű, a tetőfelülethez képest jelentős méretű ökörszem ablak kialakítása nem megengedett.”

(2) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 52. § (12) és (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(12) Tetőzeten, homlokzaton, függőleges felületen, valamint közterületről, közhasználatú területről vagy kilátópontokról látható módon napenergiát hasznosító berendezést nem lehet elhelyezni. Kilátópontokról nézve tilos a tetők dominanciájának látványbeli megbontása.

(13) Az utcára közel merőleges (90° ± 10°) gerincű, közterületről vagy közhasználatú területről látható tetőzeten a telek homlokvonalától számított 8 m-en belül napenergiát hasznosító berendezés nem helyezhető el.”

10. § A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az épületek homlokzatain tilos a területre jellemző tradicionális fal-nyílás arány figyelmen kívül hagyása. A telek homlokvonala felé néző, vagy rálátással rendelkező homlokzaton a homlokzat felületén uralkodó, nagyméretű nyílás nem helyezhető el.”

11. § (1) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Helyi védett értéknek minősülő épület közterületről, közhasználatú területről vagy kilátópontról látható homlokzatán, valamint tetőzetén

a) hőszivattyú,

b) klíma berendezés kültéri egysége, szellőző,

c) parabola antenna, egyéb antenna, vagy

d) világítás kivételével egyéb műszaki, hírközlési berendezés,

e) művirág, műnövény, ide nem értve az adventi időszakban a karácsonyi díszítés,

f) napenergiát hasznosító berendezés

nem helyezhető el.”

(2) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Olyan utcában, ahol az utca egyik oldala helyi területi védelem alá tartozik, ott az utca ezzel szemközti oldalán is csak az adott közterületről, közhasználatú területről nem látható módon helyezhető el napenergia hasznosító berendezés.”

12. § A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Településképi szempontból meghatározó területen új épület építése, új villamos-energia bekötés létesítése, vagy a meglévő bekötés rekonstrukciója vagy átépítése esetén villamosenergia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.”

13. § A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Napenergiát hasznosító berendezés csak épületen, vagy egyéb, elsődlegesen más rendeltetésű építményen helyezhető el. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha azt a SZÉSZ kifejezetten megengedi.”

14. § (1) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Tkr. 46.§-ában foglaltak figyelembevételével

a) a 7. mellékletben meghatározott építési tevékenységek esetében,

b) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás) esetén a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan,

c) hirdetőberendezés elhelyezése, a meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,

ca) a településképi szempontból vizsgálandó területen, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan valamennyi hirdetőberendezés építése, a meglévő átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,

cb) az a) pont alá nem tartozó területen hirdetőberendezés építése, a meglévő átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén, amennyiben a reklámfelület mérete meghaladja az 1,0 m2-t, vagy a 43. § (10) bekezdésében foglaltakat.

d) reklámok és reklámhordozók elhelyezése, a meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetében a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan.”

(2) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 78. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A településképi bejelentéshez csatolt dokumentáció – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket tartalmazza:)

„e) napenergiát hasznosító berendezés telepítése esetén részletes településképi és rálátási vizsgálatot, mely
ea) bemutatja a berendezés településképi megjelenését valamint azt, hogy mennyire befolyásolja Szentendre látképét, településképét,
eb) bemutatja a kilátópontokról és a Szentendrei-szigetről történő láthatóságot,
ec) igazolja, hogy a berendezés a településképben nem zavaró módon jelenik meg,
ed) igazolja, hogy a cserépfedésű tetők dominanciájának látványát nem bontja meg,
ee) bemutatja a templomokkal, műemlékekkel együttesen feltáruló látványt.”

15. § (1) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgármester – szükség esetén a főépítész vagy a Tervtanács szakmai álláspontja alapján – a településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat vizsgálja, és hozza meg a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség alapján a határozatát:

a) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,

b) a településképi követelmények teljesülése,

c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség,

d) méretbeli, rendeltetési egységek számának való megfelelőség,

e) területfelhasználás, SZÉSZ-ben meghatározott övezet szerinti rendeltetés megfelelősége,

f) napenergiát hasznosító berendezés telepítése esetén:

fa) a berendezés településképi megjelenése, Szentendre látképére, településképére gyakorolt hatása,

fb) a kilátópontokról és a Szentendrei-szigetről történő láthatóság,

fc) a településképben mennyire zavaró módon jelenik meg,

fd) a cserépfedésű tetők dominanciájának látványát mennyire bontja meg,

fe) a templomokkal, műemlékekkel együttesen feltáruló látvány.”

(2) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 79. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A főépítész és a Tervtanács szakmai álláspontját e rendeletben foglalt követelmények figyelembevételével, valamint a Településképi Arculati Kézikönyvben (a továbbiakban: TAK) foglalt megállapítások, ajánlások ismeretében alakítja ki.

(1b) Napenergiát hasznosító berendezés telepítésére vonatkozó településképi bejelentés, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületet érintő településképi bejelentés beérkezését követően a polgármester haladéktalanul bekéri, egyéb esetekben bekérheti a Tervtanács szakmai álláspontját.”

(3) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A polgármester a Tkr. 47.§ (1) a) pontja szerinti esetben a tervezett építési tevékenység, rendeltetésváltozás, hirdető- vagy reklám-berendezés elhelyezés tudomásul vételéről - feltétel meghatározásával vagy anélkül - határozatot hoz, amely alapján a bejelentett tevékenység megkezdhető.”

(4) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 79. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A bejelentett tevékenységet – a határozatban foglaltaknak megfelelően – építési tevékenységet 6 hónapon belül meg kell kezdeni, valamint a reklám és reklámhordozó elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell. A határidő lejártát követően a bejelentett tevékenység megkezdéséhez új bejelentést kell tenni. Az építési tevékenység megkezdését és elkészültét, a reklám és reklámhordozó elhelyezését, és a rendeltetésváltoztatás végrehajtását a polgármesternek be kell jelenteni.

(7) A polgármester elutasítja az építési tevékenységre, reklám és reklámhordozó elhelyezésére vagy rendeltetésváltoztatás megkezdésére irányuló kérelmet a Tkr. 47.§ (1) b) pontja szerinti esetben, valamint ha a 79.§ (1b) bekezdés szerinti szakmai álláspontjában a Tervtanács nem támogatja azt.”

16. § A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgármester a Tkr. 44.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével településképi véleményezési eljárást folytat le a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.”

17. § (1) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 83. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A főépítész és a Tervtanács szakmai álláspontját e rendeletben foglalt követelmények figyelembevételével, valamint a TAK-ban foglalt megállapítások, ajánlások ismeretében alakítja ki.”

(2) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 83. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A polgármester engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha az (1)-(3a) bekezdések szerinti szakmai álláspontjában a Tervtanács vagy a főépítész nem támogatja azt.”

18. § A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A településkép-védelmi bírság megfizetésének határideje a határozat véglegessé válásától számított 15 nap, mely kérelemre legfeljebb egyszer 30 nappal meghosszabbítható.”

19. § (1) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 5. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 7. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet az 1/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelethez

1. A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 7. melléklet 1. pontja helyébe a következő pont lép:

„1.TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSHOZ KÖTÖTT ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL VIZSGÁLANDÓ TERÜLETEN BELÜL ÉS HELYI EGYEDI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETET ÉRINTŐEN

1.1.

Meglévő épület homlokzatot is érintő átalakítása, felújítása, utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

1.2.

Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

1.3.

Kerítés, kerti építmény építése, bővítése, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, ha az közterületre, vagy közhasználat elől el nem zárt magánterületre néz.

1.4.

Napenergiát hasznosító berendezés, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen való elhelyezése.

1.5.

Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

1.6.

Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

1.7.

Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

1.8.

Épületen, építményen elhelyezett, vagy önálló szerkezettel rendelkező hirdető-berendezés, reklám, és reklámtartó építmény építése, elhelyezése, korszerűsítése, megváltoztatása.

1.9.

Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

1.10.

Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

1.11.

Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

1.12.

A közterülethez közvetlenül kapcsolódó támfal építése, bővítése, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

1.13.

Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
d) ideiglenes fedett lovarda,
e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény
építése.

2. A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 7. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat a következő 2.4. sorral egészül ki:

2.4

Napenergiát hasznosító berendezés és klíma berendezés kültéri egységének építményen való elhelyezése.

3. A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 7. melléklete a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. Szentendre teljes közigazgatási területén:

3.1

Napenergiát hasznosító berendezés homlokzaton, vagy más függőleges felületen való elhelyezése.

3.2

A teleknek gyújtőúttal határos homlokvonalán kerítés építése.

2. melléklet az 1/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelethez

1. A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 5. melléklet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

Településképi véleményezés és kötelező szakmai konzultáció alá tartozó esetek az épületek, építmények rendeltetése és mérete alapján, új épület, vagy bővítés, átalakítás során létrejövő épület esetén

2. A településkép védelméről szóló 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelet 5. mellékletében foglalt táblázat 9 . sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A

B

C)

9

oktatási, nevelési, egészségügyi ellátást szolgáló, valamint szórakoztatásra, közművelődésre használt épület

1

300