1. § (1)¹ E rendelet (a továbbiakban: SZÉSZ) hatálya a Szabályozási Tervlapon (a továbbiakban: SZT) lehatárolt, Skanzen-bővítés által érintett terület kivételével Szentendre Város közigazgatási területére (a továbbiakban: Terület) terjed ki.

(2)²

(3)³

(4)⁴

2. § (1)⁵ A SZÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet), valamint az egyéb országos hatályú jogszabályoknak megfelelően, az e rendeletben szereplő kiegészítésekkel és a Tervtanács állásfoglalásának figyelembevételével kell eljárni.

(1a)⁶ A SZÉSZ hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ezekre az építési munkákra hatósági engedélyt adni, az általános érvényű országos jogszabályok -így különösen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet, a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet és a helyi vonatkozó egyéb előírások betartása mellett kizárólag a SZÉSZ és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(2)⁷

(3)⁸

(4)⁹ A SZT-en jelölt „feltételes szabályozási vonal”, mint kötelező szabályozási elem kezelendő, amely

(5)¹¹

(6)¹²

3. § (1) A rendelet alkalmazásában:

(2)⁶⁵ E rendeletben az állattartás és építményeihez kapcsolódó egyéb alkalmazott fogalmak:

4. § (1)⁶⁶ A rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

(2)⁷⁷ A rendelet függelékei:

6. § (1)⁸⁰

(2)⁸¹

(3)⁸² A SZÉSZ alkalmazásában a beépítésre nem szánt területen az építési hely, a beépítési mód, az elő-, oldal és hátsó kert a beépítésre szánt területeken alkalmazott fogalmakkal megegyező. Beépítésre nem szánt övezet telkén épület csak SZÉSZ-ben meghatározott beépítési mód, elő-, oldal- és hátsókert előírásai alkalmazásával helyezhető el, valamint telekalakítás is csak így végezhető.

7. § (1) Az építést megelőzően kötelező telket alakítani, ha a telket a SZT-en tervezett szabályozási vonal érinti valamint, ha a telekhatáron kötelező megszüntető jel szerepel.

(2)⁸³ A tervezett közterületek kialakítása érdekében a SZT-en jelölt telekalakítás, valamint meglévő zárványtelkek megközelíthetőségének biztosítása érdekében történő telekalakítás akkor is végrehajtható, ha ezáltal a kialakuló telek területe, illetve egyéb mérete az előírttól eltérő lesz, valamint akkor is, ha a telek meglévő beépítettsége a megengedett legnagyobb beépítési mértéket a telekalakítás révén meghaladja. Ebben az esetben a zöldfelület legkisebb mértékére és az építési hely meghatározására vonatkozó egyéb megkötéseket sem kell figyelembe venni mindaddig, míg azok nem lépik túl az OTÉK-ban meghatározott, az egyes övezetek és építési övezetek építési használatának megengedett felső határértékeit.

(3)⁸⁴

(3a)⁸⁵ Ha telekalakítás következtében a korábban magánterületen lévő közműcsatlakozások közterületre vagy közforgalom előtt megnyitott magánút területére esnének, akkor a telekalakítással egyidejűleg a közműcsatlakozásokat az építési telken vagy a telken belülre át kell helyezni. E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a telekalakítás kérelmezőjének a feladata.

(4)⁸⁶ Telekosztás, telekhatár-rendezés során az érintett telektömb struktúráját megbontó alakzatú telek nem alakítható ki, különösen egymással 60 foknál kisebb szöget bezáró telekhatárok nem képezhetők. Új, a telekstruktúrától jelentősen eltérő formájú (pl. amőba alakú), vagy fekvő építési telek nem alakítható ki. E bekezdés előírásai nem vonatkoznak a Vt/11 és a Vt/K övezetre.

(5)⁸⁷ Több övezetbe eső telket érintő telekalakítás esetén a kialakuló új telekhatárnak igazodnia kell az övezethatárhoz.

(6)⁸⁸ Különböző övezetbe sorolt telkek nem vonhatók össze, ilyen módon telekhatárrendezés sem végezhető.

(7)⁸⁹ Ha egy telekre, építési telekre több övezet, építési övezet előírásai vonatkoznak, akkor

(8)⁹⁰ A (2) és a (8) bekezdésekben leírt eseteket kivéve telekalakítás során a kialakuló telek legkisebb mélysége nem lehet kisebb, mint a (10) bekezdésben rögzített legkisebb kialakítható telekszélesség másfélszerese, kivéve a közterület kialakításával együtt járó telekalakítást, valamint az övezeti előírásokban eltérően meghatározott eseteket.

(9) A telekre, építési telekre meghatározott legkisebb telekszélesség elsősorban az utcafronti telekhosszra vonatkozik, amennyiben ez a kialakult állapotok, meglévő telekalakzat miatt nem tartható, akkor az átlagszélességet jelöli az előírás. Saroktelek, vagy fekvő telek esetén a telek kisebbik átlagszélességét jelenti.

(10) A minimálisan kialakítható telekszélesség – eltérő övezeti előírás hiányában –

(11)⁹¹

(12)⁹²

(13) Nyúlványos telek csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén alakítható ki

(14)⁹⁴

(15)⁹⁵ Teleknyúlványnak számít a telek elkeskenyedő részén a közterületi, vagy egyéb útkapcsolatot biztosító alábbi szélességet el nem érő szélességű telekrész:

(16)⁹⁶

(17)⁹⁷ Telekosztás és telekcsoport újraosztása során 8 méternél kisebb szabályozási szélességű közútról vagy magánútról megközelíthető építési telek nem alakítható ki. Ez az előírás nem vonatkozik a szabályozási vonal és az övezethatár mentén történő telekalakítás következtében kialakuló építési telkekre.

(18)⁹⁸

(19)⁹⁹ Új úszótelek nem alakítható ki.

(20)¹⁰⁰ A zsákutcák alakításával, kialakításával egyidejűleg az SZT-n jelölt végfordulók területigénybevételét is végre kell hajtani.

(21)¹⁰¹ A műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben és a településkép védelméről szóló rendeletben helyi védettként jelölt területeken a telekszerkezet megőrzése érdekében telekalakítás a következő feltételekkel lehetséges:

(22)¹⁰² Az (1)-(21) bekezdésekben foglalt általános szabályoktól eltérően Vt/K övezetben telekhatárrendezés abban az esetben is lehetséges, ha az közintézmény telkét érinti és legalább 10 éve fennálló kialakult használati viszonyok ingatlan-nyilvántartási rendezésére irányul. Ebben az esetben a kialakítható legkisebb telekméretre, a legnagyobb beépítési százalékra, a legkisebb zöldfelületre és az építési hely meghatározására vonatkozó, valamint az egyéb megkötéseket nem kell figyelembe venni.

8. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében Szentendre Város Önkormányzata elővásárlási jogot állapít meg a SZÉSZ 4. mellékletében felsorolt ingatlanokra.

(1a)¹⁰³ Amennyiben a 4. mellékletben és a Szabályozási tervlapokon eltérő az elővásárlással érintett ingatlanok jelölése, akkor a 4. melléklet felsorolását kell figyelembe venni.

(2) Szentendre Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti

12. § (1)¹⁰⁷

(2)¹⁰⁸

(3)¹⁰⁹

(4)¹¹⁰

(4a)¹¹¹ Közterület csak a szabályozási terv szerint alakítható (szabályozható) ki, vagy szüntethető meg.

(4b)¹¹² Ha egy telket szabályozási vonal érint, de a telekből még nem választják le a közterület kialakítására szolgáló telekrészt, akkor addig is úgy kell kialakítani a visszamaradó telekrészen elhelyezhető építményeket, hogy azok nem érinthetik a telek homlokvonala és a szabályozási vonal közötti, a későbbiekben közterület kialakítására szolgáló telekrészt. Ez alapján tehát a későbbiekben közterület kialakítására szolgáló telekrészen nem helyezhető el olyan építmény, mely a visszamaradó telekrész használatával van összefüggésben. Ilyen lehet különösen:

(4c)¹¹³ A telek homlokvonalán csak olyan toló kapu létesíthető, mely szerkezetének minden eleme nyitott és zárt állapotban is csak teljes egészében az építési telken belül helyezkedik el, azaz a kerítés mozgó szárnya is csak a kerítés belső, a telek belső felére eső oldalán mozoghat.

(5) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felülettel lehet ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelületként kell kialakítani.

13. § (1) Amennyiben az építmény a rendeltetése szerint a hatósági előírásoknak megfelel, valamint elhelyezkedésével, használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát, úgy a közterületen az alábbiakban felsorolt építmények helyezhetők el:

(2) Az (1) bekezdés d), f) és g) pontjában felsorolt építmények elhelyezésének feltétele, hogy azok közműellátása alkalmi berendezéssel, vagy

(3)¹¹⁶ Pavilon létesítésére vonatkozó rendelkezések:

(4)¹²⁰ Az egymással párhuzamosan kialakított közút és közhasználat elől el nem zárt magánút között kerítés nem építhető. Az egymással párhuzamosan kialakított közút és közhasználat elől el nem zárt magánút esetén a magánút kialakításával egyidejűleg a közterületi határon meglévő kerítés elbontandó, valamint a kialakuló közút vagy magánút területén maradó közműcsatlakozások az építési telken vagy a telken belülre áthelyezendők. Élő sövénnyel csak a gyalogos, vagy a kerékpáros célra szolgáló magánút választható el a közúttól.

(5)¹²¹

(6)¹²²

(7)¹²³

(8)¹²⁴

(9)¹²⁵

(10)¹²⁶

(11)¹²⁷

14. § (1) A SZT-en jelölt magánutak a telekosztás változásához igazodóan módosulhatnak, kialakításuk részben, vagy egészben elhagyható a telekosztás igénye szerint.

(2)¹²⁸ Magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként létesülhet.

(2a)¹²⁹ Magánút magánúthoz nem csatlakozhat.

(3) Az építési telek akkor tekinthető magánútról megközelíthetőnek, ha a magánút telkének kialakítása az alábbiaknak megfelel:

(4)¹³²

(5)¹³³

(6)¹³⁴

(7)¹³⁵

(8)¹³⁶ A közforgalom elől el nem zárt magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni.

(9)¹³⁷ A magánút mindenkori tulajdonosa a magánút rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja az adott magánút által feltárt telkek esetében, azaz a magánúttal feltárt telkeknél szolgalmi jog bejegyzésével folyamatosan biztosítandó a telkek megközelíthetősége.

(10)¹³⁸ Az új magánutak telekszélessége, a gazdasági övezetbe tartozó telkeket kiszolgáló magánutak kivételével:

(11)¹³⁹ Gazdasági övezetbe tartozó telkeket kiszolgáló új magánút szélességének legalább 16,0 m-nek kell lennie.

18. §¹⁴² (1) A SZT-en megjelölt kilátóhelyek:

(2)¹⁴³

(3)¹⁴⁴ A város területén magasépítmény nem helyezhető el.

(4)¹⁴⁵ A gazdasági, a mezőgazdasági és a különleges területen a megengedett épületmagassági érték számításánál figyelmen kívül hagyott technológiai indokból kiemelkedő magasabb technikai építmények sem haladhatják meg a 25,0 métert.

(5) A Duna-parton, a parti sétányokra nyíló telkek előkertjében, azaz a közterületi telekhatártól mért 6,0 méteren belül nem lehet kerti pavilont, egyéb kiegészítő építményt elhelyezni.

(6)¹⁴⁶

20. § (1) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztessék, továbbá a víz minőségét ne károsítsák.

(2) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.

(3) Építmények üzemelése során keletkező, káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, valamint szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, vagy előkezelni kell.

(4)¹⁴⁸ A SZT-en „talajszennyezéssel érintett, monitoringozott terület” jellel lehatárolt, szennyezett talajú vagy szennyezett talajvizű területeken épületek, egyéb létesítmények kizárólag a terület kármentesítését követően helyezhetők el.

(5) Rézsű meredekség nem lehet nagyobb, mint 1:1,5 arányú, ennél nagyobb rézsűmeredekséget igénylő, meglévő terepadottságú területen legfeljebb 1:2 arányú rézsű alakítható ki legfeljebb 1,5m-es lépcsőző rézsűre, vagy 1.5m magas támfal szakaszokra bontva. A támfal, vagy a rézsűlépcsőzés között legalább 1,0 m széles és növényzettel betelepített teraszokat kell képezni.

(6) Szakadó falak, nagy esésű terepalakulatok, vízmosásos árkok esetén az eróziós károk kiküszöbölése, illetve megelőzése érdekében mérnökgeológiai eszközök alkalmazásával vízmosás-kötéseket, sáncos vízelvezető rendszereket kell kialakítani.

20/A. §¹⁴⁹ (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

(2) A pincék, pincerendszerek feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag, talaj nem használható.

21. § (1) Új út tervezésekor a környezeti zaj elleni védelem eszközei az út melletti területeken a településszerkezeti tervben szereplő meglévő és elhatározott terület-felhasználásainak figyelembevételével tervezendők.

(2)¹⁵⁰

22. § (1) Lakó-, üdülő- és vegyes, továbbá rekreációs, vagy skanzen különleges területen kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló építmények üzemelése során keletkezhet veszélyes hulladék - különösen gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások építményeiben keletkező hulladék - tárolható átmenetileg.

(2) Az ipari-, kisipari- és szolgáltató létesítményekben keletkező veszélyes hulladékokat azok ártalmatlanításáig, vagy az elszállításáig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni, és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(3)¹⁵¹

23. § (1)¹⁵² A haszonállat valamint kedvtelésből tartott állat tartására szolgáló építmény - ól, istálló, kifutó, trágyatároló -, ha azt az övezeti előírások lehetővé teszik, az 5. melléklet szerinti védőtávolságok betartásával és a telekre vonatkozó övezeti előírások figyelembevételével helyezhetők el. A meglévő állattartást szolgáló építmény bővítésekor, átalakításakor is az előírt védőtávolságokat be kell tartani. Azon a telken belül, ahol az állattartó építményt el kívánják helyezni, ott az 5. melléklet táblázatának 3. sor B, E és I oszlopában meghatározott védőtávolságokat nem kell figyelembe venni.

(2)¹⁵³ A védőtávolság mérésénél a védendő épületek legközelebb lévő ajtó-, vagy ablaknyílását kell figyelembe venni.

(3)¹⁵⁴ Melléképítmények közül

(4)¹⁵⁵ Eltérő övezeti előírás hiányában haszonállattartásra alkalmas építmény csak a telekhatároktól mért 100 m-en túl helyezhető el az alábbi övezetekben:

24. § (1)¹⁵⁶ A SZT-en lehatárolt „hullámtér, nagyvízi meder területén” az árvízvédelmi földmű és -fal mentén, a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60,0 m-en, a mentett oldalon pedig 110,0 m-en belül fakadóvízzel veszélyeztetett területen építeni, vagy bármilyen, a talaj fedőrétegének tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint lehet.

(2)¹⁵⁷ Hullámtéren, nagyvízi meder területén helyiséget tartalmazó épület legalsó építményszintjének padlószintje a mértékadó árvízszint +1,0 m biztonsági magasítással növelt szinten jelölhető ki. Ezen padlószint alatt az épület csak úgy alakítható ki, hogy az árvíz levonulását ne akadályozza.

(3)¹⁵⁸

(4) Épületet árvíz-biztosan, az állékonyság, a használati biztonság, az elektromos- és gépészeti berendezések, a menekítés és megközelíthetőség szempontjainak együttes figyelembevételével kell megépíteni.

(5)¹⁵⁹ A hullámtér területen feltöltést kizárólag mentési útvonal kialakítása érdekében szabad létesíteni. A feltöltés nem tartalmazhat a környezetre káros anyagot, és kialakításánál az értékes növényállományt figyelembe kell venni.

(6)¹⁶⁰ Hullámtéren, nagyvízi meder területén pinceszint nem létesíthető. Kerítést úgy kell kiépíteni, hogy az árvíz levonulását az ne akadályozza, ezért a kerítéslábazat magassága legfeljebb 0,15 m lehet, és csak átfolyóval építhető.

25. § (1)¹⁶¹ A SZT-en jelölt felszínmozgás-veszéllyel, vagy pinceomlás-veszélyével érintett területen szennyvíz-elvezetést igénylő új épület elhelyezése, csak az építési övezeti előírásokban meghatározott szükséges közművesítés biztosítása mellett lehetséges. A közcsatornába történő bekötés megvalósulásáig az új építmény használatbavétele tilos. Kivételt képez, ha igazoltan zárt szennyvíztároló kiépítése biztosított a telken, s az arra történő rákötés valamennyi szennyvizet kibocsátó épület esetében megtörtént.

(2) A SZT-en jelölt, felszínmozgás-veszélyes, vagy a pinceomlás veszélyével érintett területként lehatárolt telkeken

(3)¹⁶³ A pinceomlás-veszélyével érintett területen közterület alá nyúlóan új pince nem létesíthető. Új építmény építésével, bővítésével a pincék állékonyságát, vízzáróságát nem lehet veszélyeztetni.

(4) A felszínmozgás-veszélyes, alápincézett és barlang-előfordulásos területek felszínét az erózió csökkentése érdekében füvesíteni kell.

(5)¹⁶⁴

25/A. § (1) Az országos közutak külterületi szakaszán:

(2) A kétirányú forgalmú települési kiszolgáló- és gyűjtőutak esetében:

26. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell

(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

(4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

(7)¹⁶⁹

(8)¹⁷⁰ Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, épület építése, vagy rendeltetés-módosítása akkor lehetséges:

27. § (1)¹⁷¹ Belterületen és egyéb beépítésre szánt területen új közüzemű vízelosztó hálózat csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt kiépítve, vagy a 28. §-ban meghatározott esetekben jelölt műtárgyak egyidejű megépítésével történhet.

(2)¹⁷²

(3) Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése, vagy az épület megfelelő tűzszakaszolásával a tüzivíz igény csökkentése szükséges.

28. § (1)¹⁷³ Szennyvízelvezető hálózat elválasztott rendszerrel építhető. Az ingatlanok belső csatornahálózatát is elválasztott rendszerben kell kiépíteni.

(2) A település hidrogeológiai és geológiai adottsága miatt, valamint a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz is közvetlen, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése a település teljes közigazgatási területén tilos.

(3) Szennyvizet keletkeztető építményt építeni

(4)¹⁷⁶

(5)¹⁷⁷

(6)¹⁷⁸

(7)¹⁷⁹ A telken elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket az alábbiak szerint kell kezelni, ha a meglévő közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 150 m távolságon belül:

(8)¹⁸⁰ Az egyedi szennyvízkezelő berendezés telepítésének feltétele, hogy

29. § (1)¹⁸¹ A felszíni vizek (vízfolyások, patakok, vízfelületek, tavak) mederkarbantartó parti sávját szabadon kell hagyni és vízgazdálkodási területként kell használni. Amennyiben a karbantartó sáv nem közterületre esik, vagy akként nem lehet rendezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani

(2) A karbantartó sávot a patak, vízfolyás középmeder vízállásától lehet kijelölni. Ha a vízfolyás középmeder vízállása nem került kijelölésre, akkor a földhivatali térképen rögzített meder telkének határától kell kijelölni akkor is, ha a valóságban a vízfolyás földhivatali térképen rögzített telkén kívül halad.

(3)¹⁸⁴ A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni, meglévő elválasztott rendszerű szennyvízhálózatba csapadékvíz nem vezethető.

(4)¹⁸⁵ Csapadékvíz a telkekről csak zárt szelvényű vezetékben, és csak a közterületen lévő zárt csapadékvíz csatornába, vagy a meglévő egyesített rendszerű csatornába, nyílt vízelvezető árokba, vagy élővízbe vezethető a közterület, a közút, vagy az élővíz kezelőjének hozzájárulása és befogadói nyilatkozata alapján

(5)¹⁸⁶ A telkeken és a magánutakon keletkező csapadékvizek visszatartását elsősorban saját telken belül kell szakszerűen megoldani. A keletkezett többlet csapadékvizeket telken belül kell összegyűjteni és elszikkasztani, vagy ennek műszaki megoldhatatlansága esetén visszatartani, és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.

(6)¹⁸⁷ A telken belüli záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy legalább minden megkezdett 50 m² beépített és burkolt felület vízszintes vetülete után legalább 1 m³ nagyságú helyi záportározó térfogat legyen. Ettől eltérni csak szakági tervező által készített igazoló számítás figyelembe vételével és befogadói nyilatkozat rendelkezésre állása esetén lehet.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtó az árok vízszállító képességét nem korlátozhatja, ezért az átereszt – SZT eltérő rendelkezése kivételével – úgy kell kialakítani, hogy

(8) A nyílt árok fenekét és legfeljebb 0,5 m magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell. Az 1-3 %-os lejtésű árkot a meder erózió elkerülése érdekében – a topográfiai adottság miatt – csak teljes szelvényében burkolt árokként szabad kialakítani. Ezt meghaladó lejtésű terepen árok csak burkoltan és lépcsőzéssel alakítható ki.

(9)¹⁸⁹ A folyó, patak, vízfolyás feletti gépkocsi-behajtó csak akkor létesíthető, amennyiben:

(10) Természetvédelmi terület vízmosásaiban csak indokolt esetben, a biztonságos vízelvezetés, vagy közlekedési szempontból szükséges műtárgy helyezhető el. Védett terület csapadékvíz lefolyási, beszivárgási viszonyait nem lehet megváltoztatni, kivéve a természetes állapot helyreállítását.

(11) Kiváltott nyomvonalú nyílt árok, vízfolyás, egyéb vízgazdálkodási terület helyén szivárgót kell építeni a talajvizek elvezetésére. Ha a volt árok nyomvonalán építményt helyeznek el, akkor annak alapozása tervezésénél és kivitelezésénél a talajvizek elvezetéséről megfelelő módon - drénezéssel, szivárgó építéssel – szükséges gondoskodni.

30. § (1)¹⁹¹

(2)¹⁹²

(3)¹⁹³

(4)¹⁹⁴

(5)¹⁹⁵

(6)¹⁹⁶ Új átviteli hálózatot építeni

(7)¹⁹⁷ A klímaváltozás hatáskompenzálása és a területgazdálkodás, valamint az üzembiztos szolgáltatás érdekében beépítésre szánt vagy azzal határos területen új nagy-, közép-, kisfeszültségű, közvilágítási- villamosenergia elosztóhálózat építés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(8)¹⁹⁸ A klímaváltozás hatáskompenzálása és a területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt vagy azzal határos területen üzemelő föld feletti nagy-, közép-, kisfeszültségű, közvilágítási elosztóhálózat rekonstrukciója föld feletti kivitelezéssel is megoldható, ha az helyben oszlop cserét, vagy a meglevő oszlophoz képest legfeljebb 5 m-en belüli áthelyezést igényel. Egyéb esetben a hálózatépítés már új építésnek minősül, amelyre az új építésre vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.

(9)¹⁹⁹ Beépítésre nem szánt területen - erdőterület kivételével - egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia elosztó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(10)²⁰⁰ Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merülne fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni

(11)²⁰¹ Új villamosenergia ingatlan-bekötést vagy annak rekonstrukcióját az egész településen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(12)²⁰² Az épület jelentős felújításakor, utólagos külső hőszigetelés készítésekor ki kell alakítani a földalatti csatlakozás lehetőségét még akkor is, ha a meglévő légkábeles bekötés a felújítás során nem kerül átépítésre.

31. § (1) Földgáz- és távhő-vezetéket közterületen és magán telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(2)²⁰³

32/A. §²⁰⁵ (1) Hőszivattyú kültéri egységét elhelyezni bármely övezetben és építési övezetben úgy lehet, ha:

(2) Hőszivattyú kültéri egysége épülettől függetlenül terepszinten a teleknek csak azon részén helyezhető el, ami közterületről nem látható.

(3) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású energiatermelés csak olyan övezetben létesíthető, amelyben azt az övezeti előírása megengedi.

33. § (1)²⁰⁶ Területgazdálkodási okokból, valamint az üzembiztos szolgáltatás érdekében belterületen és beépítésre szánt vagy azzal határos területen új vezetékes elektronikus hírközlési hálózatok csak földalatti elhelyezéssel építhetők még akkor is, ha a meglevő hírközlési és villamos-energia hálózatok föld feletti vezetésűek.

(2)²⁰⁷ Az (1) bekezdésen kívüli területeken új vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat és azok rekonstrukcióját területgazdálkodási okokból

(3)²⁰⁸ A (2) a) pont alkalmazása során a meglévő föld feletti hálózat tekintetében csak a meglévő oszlopok vehetők figyelembe. Az épületekre rögzített vezetékek rekonstrukciója során azokat a föld alá kell helyezni.

(4) Vezeték nélküli elektronikus szolgáltatás építménye bel- és külterületi közterületen és a külterület beépítésre szánt területén

(5)²⁰⁹ Vezeték nélküli elektronikus szolgáltatás építménye, különösen antenna és adótorony, belterületi nem közterületen és külterület beépítésre nem szánt területén

(6)²¹⁸ Vezeték nélküli elektronikus szolgáltatás építményei és azt kiszolgáló földfelszíni berendezések közterületen, vagy közterületről látható helyen csak álcázással helyezhetők el műemléki jelentőségű, vagy helyi építészeti értékvédelmi területen, műemléken.

34. § (1) A SZT rendelkezése hiányában az építési hely határvonalainak meghatározása kialakult beépítésű telektömb vagy utcaszakasz esetén a környezethez illeszkedés alapján történhet, ki nem alakult beépítésű, vagy vegyes beépítésű utcaszakaszon a 38. §-ban leírtak szerint.

(2)²¹⁹ A kisvárosias, a kertvárosias, vagy a hétvégiházas övezetekbe tartozó telek esetén, ha egy építési telek területe a SZT-n jelöltek szerint a közterület alakítása érdekében lecsökken, akkor a közterület céljára átadott telekrész területére eső beépíthetőséggel megemelhető a megmaradó telken lehetséges beépíthetőség, ha a közterületet térítésmentesen adja át az építtető az önkormányzatnak. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a közterület céljára átadott telekrészre eső, a szomszédos építési övezet paraméterei alapján számított legnagyobb beépítettség m²-ben kifejezett értékét hozzá kell adni a visszamaradó telekrészre jutó beépítettség m²-ben kifejezett értékéhez. Mindaddig emelhető az így számított beépítési mérték, míg az az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben megengedett beépítési mértéket legfeljebb 5%-kal haladja meg.

(3)²²⁰ Ahol a SZÉSZ a telken elhelyezhető rendeltetési egységek számát a telek méretéhez köti, ott e szabály alkalmazása során nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett telekterületet lehet figyelembe venni.

35. § (1) A kialakult beépítésű telektömbben, vagy utcaszakaszon az épületek építési helyen belüli elhelyezésének módját az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.

(2)²²¹

(2a)²²² A kialakult környezethez való illeszkedés alkalmazandó a Lk/K, Vt/K és Vi/K jelű építési övezetek esetében. Ezen kialakult jelű övezetekben építési tevékenységet végezni, vagy rendeltetést megváltoztatni az egyéb jogszabályok szerinti illeszkedés elveinek betartása mellett lehet.

(3)²²³

(3a)²²⁴ Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a kialakult, meg nem változtatható állapot tartandó fenn a K-Re/0, Gksz/0, K-Cas/K, K-Im/0, V/5 jelű övezetek esetében, melynek részletes szabályait az övezeti előírások tartalmazzák.

(4)²²⁵

(4a)²²⁶ A SZÉSZ 3. mellékletében szereplő paramétertáblázatokban szabályozási értékkel nem rendelkező ezen építési övezetekben a kialakítható legkisebb telekterület, a beépítettség legnagyobb és a zöldfelület legkisebb mértéke, valamint az épületmagasság legnagyobb értéke illeszkedés elve alapján számítással meghatározott érték. A számításnál az alábbiak szerint kell eljárni:

(5)²²⁷

(5a)²²⁸ Ha a (4a) bekezdésben rögzített számítások eredménye azt mutatja, hogy az építési tevékenységgel érinteni kívánt telek valamely meglévő paraméterénél kedvezőtlenebb érték adódik ki, akkor az építési tevékenységgel érinteni kívánt telek jogszerűen kialakult meglévő paramétere veendő figyelembe.

(6)²²⁹

(7)²³⁰

(8)²³¹

(9)²³²

(10)²³³

36. § (1)²³⁴

(1a)²³⁵ A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (tetőtérbeépítés, átalakítás, állagmegóvás, felújítás lehetséges), figyelembe véve az illeszkedés szabályait. Új építési munka, épület helyreállítása, újjáépítése valamint bővítés a SZÉSZ előírásainak betartásával végezhető. Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb alapterületű meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható. Az övezeti előírások szerint elhelyezhető rendeltetéstől eltérő rendeltetést tartalmazó meglévő épület helyreállítása, újjáépítése valamint bővítése csak az adott övezetben elhelyezhető rendeltetésekre vonatkozó szabályok szerint végezhető.

(2)²³⁶

(2a)²³⁷ Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész a meglévő kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.

(2b)²³⁸ Tömbtelken önálló helyrajzi számon álló úszótelkes épületek felújíthatók, tetőterük beépíthető, bontásuk esetén az úszótelekre új épület építhető, amennyiben azt az övezeti szabályok megengedik.

(3) Beépítésre szánt területen nem építhető be az olyan apró telek, melyen az övezeti paraméterek betartásával 30 m^2-nél kisebb bruttó alapterületű építmény létesíthető.

(4)²³⁹ Egyes zártsorú beépítésű övezetben az övezeti paramétertáblázatban sarok telekhez rendelt megemelt beépítési mérték csak akkor érvényesíthető, ha a saroktelken átfordulóan – oldalhatártól oldalhatárig - valósul meg a beépítés.

(5)²⁴⁰ Melléképítmények és melléképületek elhelyezésére vonatkozó szabályok – eltérő övezeti, vagy építési övezeti előírás hiányában:

(5a)²⁵⁰ A lakó-, a településközpont- és az üdülő övezetekben önálló gépjármű tároló épület a támfalgarázs kivételével nem helyezhető el.

(6)²⁵¹

(6a)²⁵² 30 m²-nettó alapterületűnél kisebb lakás nem létesíthető. E szabályt nem kell figyelembe venni üdülő és hétvégi ház megnevezésű ingatlanok rendeltetésének lakássá történő megváltoztatása során.

(6b)²⁵³ Napelem és napkollektor csak épületen, vagy egyéb, elsődlegesen más funkciójú építményen helyezhető el. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha azt az övezeti szabályok kifejezetten megengedik.

(7)²⁵⁴ A város közigazgatási területén

(7a)²⁵⁶ Lakókocsi, üdülősátor, mobilház, konténer, vagy vontatmány és ezekből kialakított épület és építmény állandó jelleggel csak azokban az övezetekben helyezhető el, valamint kereskedelmi és vendéglátó rendeltetést csak ott tartalmazhat, melyekben a SZÉSZ azt kifejezetten lehetővé teszi. Egyéb területen ezen építmények kizárólag az építéssel összefüggő felvonulási építményként, ideiglenes jelleggel, legfeljebb az építési munkák időtartamára helyezhetőek el. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a szervezett piaci eseményekre, valamint az alkalmi rendezvények esetére.

(8)²⁵⁷ Konténerből kialakított épület állandó jelleggel csak olyan gazdasági övezetben lévő telken, vagy közintézmény elhelyezésére szolgáló telken helyezhető el, ami nem műemléki jelentőségű területen és nem helyi védett területen belül helyezkedik el. Egyéb területen a mobilház és konténerből kialakított épület csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb az építés időtartamára helyezhető el, kizárólag az építéssel összefüggő felvonulási építményként.

(9)²⁵⁸

(10)²⁵⁹

(11)²⁶⁰ A teleknek az épület elhelyezésére igénybe vett helyén 15%-nál nagyobb lejtés esetén a 3. melléklet paramétertáblázataiban megengedett épületmagasság értékének legfeljebb 1,3-szerese vehető figyelembe a lejtő felőli homlokzatmagasságra kiadódó értéknek. A teleknek az épület elhelyezésére igénybe vett helyén 20%-nál nagyobb lejtés esetén a 3. melléklet paramétertáblázataiban megengedett épületmagasság értékének legfeljebb 1,5-szerese vehető figyelembe a lejtő felőli homlokzatmagasságra kiadódó értéknek. Ezekben az esetekben az épület lejtő felőli homlokzatán – a teraszházat kivéve – a szintszám legfeljebb egy szinttel lehet több, mint az ellenkező homlokzatán lévő szintszám.

(12)²⁶¹ Támfalgarázs csak ott létesíthető, ahol

(13) A támfalgarázs az alábbiak betartása mellett építhető:

(14)²⁶⁸

(15)²⁶⁹

(16)²⁷⁰

(16a)²⁷¹ Építési tevékenységgel együtt nem járó tereprendezés nem lehetséges. Nem szabad a telek természetes terepfelületét kizárólag az épületmagasság, a homlokzatmagasság csökkentését eredményező terepcsatlakozás kedvezőbb kialakítása érdekében megváltoztatni.

(16b)²⁷² A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha az adott telek és a tereprendezéssel határos szomszédos telkek együttműködésével kerül sor egységes tereprendezésre. Az építési munkával érintett telken belül kialakított rendezett terepszint és a szomszédos telek csatlakozó terepszintje közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,0 méter lehet. Kivétel ez alól:

(16c)²⁷³ Az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás magassága támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 1,5 m lehet, kivéve a garázslehajtót, ahol a támfal legnagyobb magassága 3,0 m lehet. Építési tevékenységhez kötődő tereprendezés csak úgy végezhető, hogy azáltal a létesítendő új építmény (épület) utcafronti megjelenésével a környezetbe illeszkedjen. Az adott övezetre vonatkozó egyedi szabályok az e bekezdésben rögzített szabályoktól eltérően is rendelkezhetnek.

(16d)²⁷⁴ Rézsű kialakításánál a rendezett terep rézsűjének meredeksége nem lehet nagyobb 1:3-nál, a rézsűláb eredeti terephez való csatlakozásának vonala legfeljebb 1,5 m-re közelítheti meg a szomszédos telek határát.

(17)²⁷⁵ Támfalak építésével kapcsolatos rendelkezések:

(18) Az épített, előregyártott, vagy mobil kerti és beltéri víz- és fürdőmedence

(19)²⁸⁷

(20)²⁸⁸ Eltérő előírás hiányában a kerítés valamennyi telekhatáron legfeljebb 1,8 méter magas lehet.

(20a)²⁸⁹ Olyan telek esetén, melyet szabályozási vonal érint, de a közterület kiszabályozását még nem hajtották végre, homlokvonali kerítés csak a szabályozási vonalon építhető. A teleknek az SZT szerint tervezett közterületként jelölt része semmilyen módon nem keríthető le, az ezen a területen meglévő építményeken, építményrészeken az életveszélyt elhárító munkákon kívül egyéb építési munka nem végezhető.

(20b)²⁹⁰ Gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 9,0 méteren belül 0,5 méternél magasabb építmény, kilátást zavaró köztárgy, illetve átlátást korlátozó növényzet nem állhat.

(21)²⁹¹

(22)²⁹²

(23)²⁹³

(24)²⁹⁴

(25)²⁹⁵ A SZT-en jelölt „megtartandó / kialakítandó zöldfelületen”, a meglévő zöldfelületeket meg kell tartani, a kialakítandó zöldfelületet háromszintű növénytelepítéssel kell megvalósítani, valamint építési tevékenységet folytatni csak az alábbiak szerint lehet:

(26)²⁹⁶ A műanyag gyepráccsal kialakított felület összterületének 0%-a számítható be a telekre, építési telekre előírt legkisebb zöldfelületbe. A telekre előírt legkisebb zöldfelület a napelemek alatti zöldterületen kívül biztosítandó.

36/A. § (1) Telekbehajtó, vagy garázsbehajtó elhelyezés esetén a közterület és a telek terepszintje közötti magasságkülönbség áthidalását a telken belül kell kialakítani, ha e rendelet másképpen nem rendelkezik. Így tehát a pince, garázs megközelítését szolgáló lejárónak is teljes egészében saját telken kell lennie. A közterület ilyen célra részben sem használható fel.

(2) A lakó, és üdülő övezetekben, valamint a 2.000 m²-nél kisebb területű településközpont vegyes vagy intézményi övezetbe tartozó telkek esetén -ide nem értve a közintézmény elhelyezésére szolgáló telkeket és a Vt/11 jelű építési övezet ingatlanait:

(3) A (2) bekezdéstől eltérően -de annak szélességre vonatkozó korlátait betartva- akkor létesíthető a telken egy második telekbehajtó, ha

(4) A gazdasági övezetekbe tartozó telkek, a 2.000 m²-nél nagyobb területű településközpont vegyes vagy intézményi övezetbe tartozó telkek, valamint a közintézmény elhelyezésére szolgáló telkek esetén legfeljebb két telekbehajtó, vagy garázsbehajtó létesíthető a közterületi határon, melyek szélessége egyenként nem lehet nagyobb 5,0 m-nél.

(5) Csak zártsorú beépítés, vagy támfalgarázs esetén létesíthető garázskapu a közterületről közvetlenül megközelíthető módon.

37. § (1)²⁹⁹

(1a)³⁰⁰ Eltérő övezeti előírások hiányában az elő- oldal- és hátsókertek méretét a környezetben kialakult beépítéshez illeszkedve, továbbá az egyéb jogszabályok előírásait betartva esetileg kell meghatározni. Az előkert és az oldalkert meghatározásánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

(1b)³⁰¹ Oldalhatáron és szabadon álló beépítésű övezetekben a már meglévő ikres beépítési forma továbbra is fenntartható a meglévő ikres beépítési formának megfelelően.

(1c)³⁰² Lakó, vegyes, gazdasági vagy üdülő övezetekbe sorolt fekvő teleknél:

(1d)³⁰³ Ténylegesen oldalhatáros beépítési forma alkalmazása esetén az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzatnak az adott telek környezetében kialakult megoldáshoz illeszkedve kell a telken elhelyezkednie. Ha a környezetben kialakult állapot alapján nincs egyértelműen meghatározható oldalhomlokzati helyzet, akkor az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzatnak az oldalhatártól mért 0,5 m-es távolságra kell kerülnie. Ez a szabály nem vonatkozik az oldalhatáron álló beépítésűként meghatározott övezetekben az egyéb feltételek fennállása esetén megvalósítható szabadonálló beépítési forma alkalmazásának esetére.

(1e)³⁰⁴ Oldalhatáron álló beépítési módú terület esetén amennyiben az SZT-n nem került rögzítésre az építési hely, akkor az utcában jellemzően kialakult beépítési oldalnak megfelelően kell az épületet telepíteni. Amennyiben a kialakult állapot alapján nem határozható meg egyértelműen a beépítési oldal, akkor az utca kialakításától függően elősorban az É-i, vagy K-i oldalhatárt kell beépítési oldalnak tekinteni. Ténylegesen oldalhatáros beépítési formájú saroktelek esetén, ha a saroktelek telekszélességi értéke az egyik irányban 20 m-nél keskenyebb, akkor az épületnek ezen oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzata az oldalhatártól mért 0,0 m-es távolságra (azaz az utcai telekhatárra) is elhelyezhető.

(1f)³⁰⁵ A kötelező építési vonal azonos a legkisebb előkert övezetre vonatkozó értékével az Lke/1 és a Lke/4-H jelű övezetek kivételével a kertvárosias- és a kisvárosias lakóövezetekben, valamint a vegyes (településközpont és intézményi) övezetekben. A telken belül az utcához legközelebbi új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-át a kötelező építési vonalra kell helyezni. Egy telken több épület elhelyezése esetén ezt a szabályt úgy kell alkalmazni, hogy az először megépült épület a kötelező építési vonalon álljon. A további épületek pedig csak akkor létesíthetők a kötelező építési vonaltól a teleken hátrébb elhelyezve, ha az utcai épület már megépült.

(1g)³⁰⁶ Kialakult előkert nélküli beépítésű telektömbben az utca felőli épületet az utcai telekhatárra kell elhelyezni.

(2)³⁰⁷

(3)³⁰⁸

(4)³⁰⁹

(5)³¹⁰ Zártsorú és hézagosan zártsorú beépítési forma alkalmazása esetén

(6)³¹⁶

(7)³¹⁷

(8)³¹⁸

(9)³¹⁹

(10) Oldalhatáron álló beépítési módú területen, ha a telek közterülettel párhuzamosan mért szélessége az építésre igénybe vett teleksávban eléri a 18,0 métert, és azt egyéb rendelet nem tiltja, akkor szabadon álló beépítés is alkalmazható.

(11)³²⁰

(12)³²¹

(13)³²²

(14)³²³

(15)³²⁴ A teleknyúlvány területén épület nem helyezhető el. Az építési hely határának meghatározásakor a minimális előkert a teleknyúlvány telek felé eső végétől mérendő.

38. § (1)³²⁶ A telken az építési hely megállapítása során a SZT-en feltüntetett építési helyet, építési határvonalat, annak hiányában az övezeti előírásokat, övezeti előírás hiányában a 37. § általános előírásait kell figyelembe venni.

(2)³²⁷

(3)³²⁸

(4) Ahol a SZT-en az építési hely által kijelölt terület az övezeti beépíthetőségi határértéknél kisebb, a beépítést a terven ábrázolt építési hely nagysága határozza meg.

(5)³²⁹

(6)³³⁰

(7)³³¹³³²

(8)³³³

(9)³³⁴

(10)³³⁵

(11)³³⁶

39. § (1)³³⁷ Új építmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkoló és rakodó helyeket, járműtároló épületeket -eltérő övezeti előírás hiányában- telken belül kell biztosítani. Meglévő épület bővítése, átalakítása, vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén a bővítésből, az átalakításból, vagy az új rendeltetésből eredő rendeltetésszerű használathoz szükséges többlet parkoló és rakodó helyeket, járműtároló épületeket -eltérő övezeti előírás hiányában- telken belül kell biztosítani. Új lakás- és üdülő önálló rendeltetési egységenként legalább 1 személygépkocsi elhelyezését kell telken belül biztosítani.

(2)³³⁸

(3)³³⁹

(4)³⁴⁰ A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 5 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, az egyes fáknak minimum 1,5 m² szabad földterület biztosításával, amely 1,5 m² alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók be.

(5)³⁴¹ A felépítménnyel rendelkező úszóművekhez és az állóhajókhoz a rendeltetésüknek megfelelő, az OTÉK-ban az adott rendeltetésű épületekhez előírt számú gépjármű elhelyezését kell biztosítani az úszómű telepítési helyétől számított 200 m-en belül.

(6)³⁴² Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség a Belváros és Püspökmajor városrészek területén, valamint úszóművek és állóhajók telepítése esetén a gépjármű-elhelyezési kötelezettség megváltásáról szóló önkormányzati rendelet alapján történő megváltással is teljesíthető, amennyiben az építmények esetében saját telken belül, úszóművek és állóhajók esetében 200 m-en belül más módon nem biztosítható.

(7)³⁴³ Közintézmény esetén, melyek telkén belül nem lehet az (1) bekezdésben előírt kötelezettséget teljesíteni, a szükség szerinti gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) a telekhatártól mért, legfeljebb 800 m-en belüli közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, vagy a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával is kialakíthatók, valamint a gépjármű-elhelyezési kötelezettség megváltásáról szóló önkormányzati rendelet alapján történő megváltással is teljesíthetők.

41/A. §³⁴⁷ (1) A lakóövezetekben legfeljebb egy pinceszint lehet.

(2) A lakóövezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény, komposztáló helyezhető el.

42. § (1)³⁴⁹

(2)³⁵⁰ A nagyvárosias lakóterületen eltérő övezeti előírás hiányában elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül, vagy annak hiányában -

(3) Nem helyezhető el nagyvárosias lakóterületen:

(4)³⁵⁴ A nagyvárosias lakóterület övezeteinek és építési övezeteinek építési paraméterei a 3. melléklet 2. pontjában szerepelnek.

(5) A nagyvárosias lakóterületen

(6)³⁶¹

(7) A nagyvárosias lakóterület Ln/kk jelű - jellemzően közkert használatú - és az Ln/kö jelű - jellemzően közlekedési célú - övezeteiben

(8) Az Ln/kk jelű övezetben

(9)³⁶⁶ Az Ln/ksz jelű építési övezetben kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetést befogadó épületek alakíthatók ki a környezethez illeszkedő beépítéssel. Nem helyezhető el az épületekben lakórendeltetés.

(10) Az Ln/g jelű építési övezet a nagyvárosias lakóterület kialakult „garázs-övezet”, garázsépületekkel beépítve, ahol a meglévő épületek csak gépjárművek tárolására használhatók. A kialakult barakk-jellegű épületek helyett terepfelszín felett és alatt egy-egy szintben lemezparkoló létesítése megengedhető a garázsépületek helyén, vagy azok kiegészítéseként.

(11)³⁶⁷ A nagyvárosias lakóterületen belül kerítés csak az önkormányzat egyetértésével kijelölt és szervezett közösségi kertek kialakításakor építhető, vagy a játszó-, pihenőkertek keríthetők körbe védelmi indokkal.

(12)³⁶⁸ Többlakásos épületek homlokzatán erkélyek, illetve loggiák utólagos beépítése – az épület egészére készített egységes terv alapján akkor valósulhat meg, ha a beépítés eredményeként a loggia mögötti helyiség természetes szellőzése és megvilágítása a beépítés után is biztosított.

43. § (1)³⁶⁹ A kisvárosias lakóterületen eltérő övezeti előírás hiányában elhelyezhető épület a lakó rendeltetés mellett, vagy annak hiányában

(2) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

(3)³⁷³

(4) A kisvárosias lakóterületen - eltérő övezeti előírás hiányában -

(5)³⁸¹

(6)³⁸² A kisvárosias lakóterület övezeteinek és építési övezeteinek építési paraméterei a 3. melléklet 3. pontjában szerepelnek.

(7)³⁸³

(8) Az Lk/0 jelű telepszerű és egyedi telkes beépítésű kisvárosias lakóterület övezetében

(9)³⁸⁹ Az Lk/u jelű építési övezetben új épület nem építhető, meglévő épület nem bővíthető.

(10) Lk/1 jelű építési övezetben a terepszint alatti beépítési mérték a kialakult terepszint feletti beépítési mértéket legfeljebb 5%-kal haladhatja meg, vagy új beépítés esetén legfeljebb 20%-os lehet.

(11) Az Lk/4 jelű beépítésű övezetben

(11a)³⁹² Az Lk/5 jelű építési övezetben elhelyezhető lakások száma:

(12) Az Lk/6 jelű építési övezetben a meglévő lakóépületeken kívül az övezetbe tartozó telkek összes területének 25%-os beépítési mértékéig lehet új főépületet létesíteni közcélú rendeltetéssel és legfeljebb 9,0 m-es épületmagassággal.

(13)³⁹³ Az Lk/7-ko,, Lk/13-ko jelű kisvárosias lakóövezetekben egy telken egy épület és az épületben egy rendeltetési egység létesíthető. Az Lk/9-ko jelű kisvárosias lakóövezetben egy telken egy épület, és abban két rendeltetési egység létesíthető, melyek közül legfeljebb egy lehet lakás.

(13a)³⁹⁴ Az Lk/8-ko jelű kisvárosias lakóövezetben legfeljebb 1-1 rendeltetési egységgel két főépület is elhelyezhető, ha a telek területe eléri az 1200 m²-t. Az Lk/8-ko jelű kisvárosias lakóövezetben 1200 m², vagy annál nagyobb területű telek nem alakítható ki.

(14)³⁹⁵ Az övezeti paramétertáblázatban megjelölten feltételhez kötött a beépítési mód, a legnagyobb épületmagassági érték és a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, melyek az alábbi feltételek teljesülése esetén alkalmazhatók:

(15)³⁹⁷ Lk/11 jelű kisvárosias lakóövezetben a telken megépülő összes bruttó szintterületen belül a lakás rendeltetésű egységek aránya legfeljebb 75%-os lehet.

(16) Az Lk/12 jelű építési övezetben

(16a)⁴⁰¹ Az Lk/12 övezet azon telkeinek esetében, amelyek a 11. sz. főúttól számított 150 m-en belül helyezkednek el, a 3. mellékletben lévő paramétertáblázattól eltérően a kialakítható legkisebb telek területe 1500 m², a létesíthető lakások száma 1500 telek m²-enként legfeljebb 1 db.

(17)⁴⁰²

(18)⁴⁰³

(19) Az Lk/15 jelű építési övezet Attila u. és Árpád u. menti telkein előkert és hátsókert nélküli beépítés érvényesíthető.

(20)⁴⁰⁴

(21) Az Lk/17 és Lk/18 jelű lakóövezetekben előkert nélküli beépítéssel a Dunakanyar körút felőli oldalon, a földszinten lakórendeltetés kizárása mellett az épületmagasság elérheti a 7,5 métert, egyéb esetben legfeljebb 6,5 méter lehet.

(22) Az Lk/17 jelű lakóövezetben a Dunakanyar körút és a Szentlászlói út találkozásában lévő telken a gépjármű elhelyezést biztosító terepszint alatti építés a közterületi határt 3,0 méterre megközelítheti.

(23) Az Lk/18 jelű építési övezetben zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítés valósulhat meg, amelyben

(24)⁴⁰⁷

(25)⁴⁰⁸ Az Lk/g jelű építési övezet a kisvárosias telepszerű beépítés garázs-övezete, ahol a közkerti használaton kívül csak a gépjármű-tárolását biztosító rendeltetés alakítható ki. A meglévő gépjárműtárolók egyéb rendeltetésre át nem alakíthatók más rendeltetésre nem használhatók.

(26) A kisvárosias telepszerű beépítésű területen az Lk/kk jelű „közkertes övezet”

(27)⁴¹⁰ Labdahálót tartó kerítés 3,5 m magas lehet.

44. § (1)⁴¹¹ A kertvárosias lakóövezetekben, ha az övezeti szabályok másként nem rendelkeznek:

(2)⁴¹²

(3)⁴¹³ Az Lke/4-H és Lke/14-H építési övezetekben telkenként egy rendeltetési egység létesíthető.

(4)⁴¹⁴ A kertvárosias lakóövezetekben eltérő övezeti előírás hiányában a lakó rendeltetésen kívül, vagy annak hiányában elhelyezhető

(5) Nem helyezhető el kertvárosias lakóterületen

(6)⁴¹⁸

(7)⁴¹⁹ A kertvárosias lakóterület övezeteinek és építési övezeteinek építési paraméterei a 3. melléklet 4. pontjában szerepelnek.

(8) Az Lke/2 jelű kertvárosias lakóövezetben az 1000 m² feletti telekhányad a beépítettség számításánál csak 10%-kal vehető figyelembe

(9)⁴²⁰

(10)⁴²¹ Kertvárosias lakóterület övezetben a kialakítandó zöldfelületet háromszintű növénytelepítéssel kell megvalósítani.

(11)⁴²² Kertvárosias lakóterület övezetben melléképítmények közül telkenként 1 db legfeljebb 20m² nettó alapterületű, kedvtelésből tartott állat elhelyezésére szolgáló állat ól, kennel és állatkifutó is elhelyezhető.

45. § (1) Vegyes területhasználat a Vt jelű településközpont területe és a Vi jelű intézményi terület.

(2)⁴²³ A vegyes területeken – egyéb övezeti előírás hiányában - a nem lakó főrendeltetésű esetekben a fő rendeltetéshez kapcsolódóan legfeljebb kettő, egyenként 140 m² alapterületet meg nem haladó lakás alakítható ki.

(3)⁴²⁴ A vegyes területeken legfeljebb egy pinceszint létesíthető.

46. § (1)⁴²⁵ A nagyvízi meder hullámtéri területén belüli településközpont építési övezetekben lakórendeltetés nem alakítható ki.

(2)⁴²⁶ A településközpont építési övezetekben eltérő övezeti előírás hiányában elsősorban lakó, valamint a lakó rendeltetésre zavaró hatással nem bíró alábbi települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület helyezhető el:

(3) Nem helyezhető el a településközpont területen

(4)⁴³¹

(5)⁴³² Az építési övezetekben a terepszint alatt önálló építményként gépjárműtároló és közmű-becsatlakozási műtárgy, a terepfelszínen a főépületen kívül hulladéktartály-tároló és kerti építmények építhetők.

(6)⁴³³ A településközpont építési övezetekben - ahol a lakórendeltetés egyébként megengedett - a gépkocsi tárolók által igénybe vett alapterületen kívül az összes szintterület legfeljebb 75%-a lehet lakórendeltetés. Nem vonatkozik ez az előírás a 350 m²-nél kisebb területű telkekre. A közterületi határtól mért 15,0 m-es sávon belül főútra, gyűjtőútra ajtóval, ablakkal nyíló lakórendeltetés a földszinten nem alakítható ki.

(7)⁴³⁴ A telek területének minden 150 m²-ére esően legfeljebb egy rendeltetési egység létesíthető. Nem vonatkozik ez az előírás a 350 m2-nél kisebb területű telkekre.

(8)⁴³⁵ A településközponti vegyes terület övezeteinek és építési övezeteinek paraméterei a 3. melléklet 5. pontjában szerepelnek.

(9)⁴³⁶

(10)⁴³⁷ A Vt/0 jelű építési övezetben a kialakult engedéllyel épült építményeken az állag és vagyonvédelmi beavatkozásokon és a bontáson kívül egyéb építési tevékenység nem végezhető, az épületek nem bővíthetők, rendeltetésük nem változtatható meg.

(10a)⁴³⁸ A Vt/6 jelű övezetben műemléki védelem alatt álló telek nem osztható meg.

(10b)⁴³⁹ A Vt/6 jelű övezetben műemléki védelem alatt álló telken nem létesíthetők:

(11)⁴⁴⁰ A Vt/7 jelű övezetben lakórendeltetés nem alakítható ki.

(12)⁴⁴¹ A Vt/10 jelű építési övezetben

(13)⁴⁴³ A Vt/12 jelű övezet normál paraméterei a kialakult állapotnak megfelelő rendeltetés, vagyis a lakórendeltetés esetén alkalmazandóak. A feltételhez kötött paraméterek közhasználatú főépület elhelyezése esetén vehetőek figyelembe. A közhasználatú főépület multifunkcionális rendeltetéséhez - sportcsarnok, kulturális és szórakoztató rendezvényterem- szükséges személygépkocsik elhelyezését és azok közlekedését biztosító közterületi kapcsolatokat az érintett telek beépítési tervével, s azt körülvevő közterületre vonatkozó Közterület Alakítási Tervvel kell igazolni.

(13a)⁴⁴⁴ A Vt/11 jelű építési övezetbe tartozó, 4000 m²-nél nagyobb telkek esetében:

(14)⁴⁴⁵ A Vt/18-H jelű építési övezetben

(15)⁴⁴⁷ A Vt/3-H jelű hullámtéri építési övezetben a mértékadó árvízszint + 1m-es magassága felett legfeljebb egy hasznos szint épülhet be, melynek tetőszintjén részben nyitott –ponyvával egyéb mobil árnyékolóval ideiglenesen fedett teraszhasználat alakítható ki. A tetőszinten és a terepszinten szezonális építmény elhelyezhető, kapcsolódóan a telek és a közpark rendeltetéséhez.

(16)⁴⁴⁸ A Vt/19 jelű építési övezetben

47. § (1)⁴⁴⁹ Eltérő övezeti előírás hiányában az intézményi övezetekben az igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületeken túlmenően elhelyezhető:

(2) Nem helyezhető el az intézmény területen

(3)⁴⁵²

(4)⁴⁵³ Az intézmény terület építési övezeteinek építési paraméterei a 3. melléklet 6. pontjában szerepelnek.

(5)⁴⁵⁴ Vi/K jelű intézmény terület építési övezeten belül lakó rendeltetés nem alakítható ki

(6)⁴⁵⁵ A Vi/1 jelű építési övezetben lakórendeltetések közül telkenként legfeljebb 1 darab szolgálati lakás helyezhető el. A művésztelep területén az 1932 hrsz-ú ingatlanon mennyiségi korlát nélkül az egyéb jogszabályban meghatározott műteremlakás helyezhető el.

(7) Vi/2-H jelű intézmény terület övezetében a hullámtérben a vízi sporthoz, a rekreációs tevékenységhez kapcsolódó rendeltetés kaphat helyet.

(8)⁴⁵⁶ A Vi/3, Vi/4, Vi/8 és Vi/9 jelű intézmény övezetekben csak az igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek, továbbá a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, telkenként 1 db, legfeljebb 100 m² nettó alapterületű szolgálati lakás helyezhető el

(9)⁴⁵⁷

(10) Vi/5 jelű intézmény terület övezetben

(11)⁴⁵⁹ Vi/6-H építési övezetben vendéglátó létesítményhez kapcsolódó terasz elhelyezhető.

(12)⁴⁶⁰ Vi/7 jelű intézmény övezetben lakórendeltetés utcai homlokzatra nyílóan csak az épület második építményszintjétől, valamint az épület tömbbelső felőli homlokzatára nyílóan létesíthető az épület szintterületének legfeljebb 40%-án.

(13)⁴⁶¹

(14)⁴⁶²

(15)⁴⁶³ A Vi/11 jelű intézmény terület övezetben

48. § (1)⁴⁶⁵ A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteiben – eltérő övezeti előírás hiányában – elhelyezhető a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú (különösen kereskedelmi, szolgáltató, raktár) épületen kívül

(2)⁴⁷⁰ Nem helyezhető el az övezetben a 7. mellékletben felsorolt rendeltetések.

(3) Ha az övezeti előírás, vagy a szabályozási terv másként nem rendelkezik, az előkertben portaépület legfeljebb 20 m² bruttó alapterülettel elhelyezhető.

(4)⁴⁷⁴ A kereskedelmi gazdasági terület övezeteinek és építési övezeteinek építési paraméterei a 3. melléklet 7. pontjában szerepelnek,

(5)⁴⁷⁵

(6)⁴⁷⁶ A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetekben az elő-, oldal- és hátsókert legkisebb mérete a telekterület függvényében az alábbiak szerint alakul:

(7)⁴⁷⁸

(8)⁴⁷⁹ Az előkerttel rendelkező gazdasági rendeltetésű telkek közterületi határa mentén, és az egyik oldalhatárán fasor telepítése szükséges. Ha az előkert hiánya, vagy kialakíthatósága miatt abban fasor nem telepíthető, és a telek mérete eléri az adott övezetben kialakítható legkisebb telekméret kétszeresét, akkor a hátsó telekhatár mentén kell fasort létesíteni.

(9)⁴⁸⁰ Ha a gazdasági övezetben lévő telek lakóterülettel határos, vagy olyan utcában helyezkedik el, amelynek szemközti oldala lakóterület, akkor a lakórendeltetésű terület felőli telekhatáron legalább 2,0 m magas tömör kerítés építendő és fasor telepítendő.

(10) A gazdasági övezet kötelező zöldfelületének legalább 1/3-án háromszintű növényzet alakítandó ki. A telek beépítésekor a tájba-illesztés érdekében a SZT rendelkezése szerinti helyen fasorok, kötelező zöldfelületként megjelölt területek 1/3-án háromszintű növénytelepítés szükséges. Úttal határos telek mentén kialakítandó zöldfelületet egy alkalommal telekbehajtó céljára, legfeljebb 12,0 m szélességben meg lehet szakítani.

(11)⁴⁸¹ A Gksz/0 jelű gazdasági övezet a kialakult állapotában – kialakult beépítettségével és meglévő építményeivel - hasznosulhat, új épület nem építhető, a meglévőek elbonthatók.

(12)⁴⁸²

(13)⁴⁸³ A Gksz/2 jelű gazdasági övezetben új épület nem helyezhető el és meglévő épület nem bővíthető addig, míg az övezet Sztaravoda-patakkal határos részén lévő szabálytalan épületek fennmaradási engedélyt nem kapnak, vagy azokat el nem bontják.

(14)⁴⁸⁴

(15)⁴⁸⁵ A Gksz/4 jelű övezetben a 48. § (1) bekezdésben szereplő rendeltetéseken kívül elhelyezhetőek a gyepmesteri telep és állatmenhely működéséhez szükséges épületek, építmények is. Az állattartó épületek esetében a telekhatártól való védőtávolságokat nem kell figyelembe venni.

(16) A Gksz/5 jelű gazdasági övezetben

(17) Gksz/6 jelű gazdasági övezetben

(18)⁴⁹²

(19)⁴⁹³

(20)⁴⁹⁴

(21)⁴⁹⁵

(22)⁴⁹⁶

(23) Gksz/12 jelű gazdasági övezetben

(24)⁵⁰³

(25)⁵⁰⁴ Gksz/13 jelű gazdasági övezetben

49. § (1)⁵⁰⁶ Az ipari gazdasági övezetekben – eltérő övezeti előírás hiányában – új rendeltetésként a csak környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló ipari tevékenységi célú épületen kívül elhelyezhető:

(2)⁵¹²

(3) Ha az övezeti előírás, vagy a szabályozási terv másként nem rendelkezik az előkertben legfeljebb 20 m² bruttó alapterületű portaépület helyezhető el.

(4)⁵¹³ Az ipari gazdasági terület övezeteinek és építési övezeteinek építési paraméterei a 3. melléklet 8. pontjában szerepelnek.

(5)⁵¹⁴

(6) Az ipari gazdasági övezetekre is vonatkoznak az 48. § (5)-(10) bekezdéseiben leírtak.

50. § (1)⁵¹⁵

(2)⁵¹⁶

(3)⁵¹⁷ Eltérő övezeti előírás hiányában az üdülőövezetekben az övezet típusának megfelelő hétvégi házas, vagy üdülőházas üdülőépületen kívül az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:

(4) Nem helyezhető el üdülőterület telkein:

(4a)⁵²⁶ Ahol az előírások megengedik, az üdülőövezetekben legfeljebb egy pinceszint létesíthető.

(5)⁵²⁷ Üü/1-H jelű üdülőházas építési övezetben,

(6)⁵²⁹ Üh/1, Üh/2 és Üh/3-H jelű hétvégi házas építési övezetekben

(7)⁵³⁰

(8)⁵³¹ Az üdülőterületek építési övezeteinek építési paraméterei a 3. melléklet 9. pontjában szerepelnek.

(9)⁵³²

(10)⁵³³ Üdülőterületek övezeteiben a kialakítandó zöldfelületet háromszintű növénytelepítéssel kell megvalósítani

51. § (1)⁵³⁴

(2)⁵³⁵ A beépítésre szánt különleges területek építési paraméterei a 3. melléklet 10. pontjában szerepelnek, amelyeket az alábbi kiegészítéssel kell figyelembe venni:

52. § (1) K-Cas/K jelű építési övezetben

53. § (1)⁵⁴² A különleges rekreációs és turisztikai területek építési övezeteiben – eltérő övezeti előírás hiányában – új rendeltetésként csak a sport, pihenő és szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, továbbá ezzel összefüggő:

(2)⁵⁴³

(3)⁵⁴⁴

(4)⁵⁴⁵

(5)⁵⁴⁶ A különleges rekreációs és turisztikai területek építési övezeteiben nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.

54. § (1)⁵⁴⁷

(2) A K-Sk/1 jelű építési övezetben

55. § (1)⁵⁴⁸

(2)⁵⁴⁹ A K-Sp/1, K-Sp/2 és K-Sp/3 jelű különleges sport terület építési övezetekben elhelyezhető

(3) Nem helyezhető el az övezetekben

56. § K-Ák/1 jelű különleges építési övezet az állat- és növénykert területe, amely

57. § K-Ho/1 jelű különleges építési övezetben

58. § (1) K-Hull/1 jelű terület övezetében Szentendre és térségének szennyvizeit befogadó létesítmény, és annak üzemeltetésével összefüggésben lévő építmények helyezhetők el.

(2) Az övezet területén a déli és keleti telekhatárok mentén, a kiépült kerékpárutak felőli oldalon legalább 10,0 m szélességben háromszintű növényzet telepítendő, védőfásítás alakítandó ki.

59. § (1) K-K/1 jelű közműlétesítmények területei kizárólag a közműlétesítmények, és azokhoz szorosan kapcsolódó épületek, építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhetők az ivóvíz-, a gáz-, az elektromos és a hírközlési szolgáltatás építményei, továbbá a szennyvízhálózat és a csapadékcsatorna műtárgyai.

60. § (1)⁵⁵⁵ K-Im/0 (K-kö+Gksz) jelű építési övezetben a vasút, az autóbusz pályaudvar és azok környezetében lévő területek több-szintű hasznosításával jöhet létre

(2) Ha a terület fejlesztésére vonatkozó program rendelkezésre áll, telepítési tanulmánytervre alapozott szabályozási terv készítése szükséges.

(3)⁵⁵⁶

(4)⁵⁵⁷ Az övezetben területelőkészítés, épület bontás végezhető, közforgalmú parkoló építhető, zöldfelület, közpark kialakítható.

61. § (1)⁵⁵⁸

(2)⁵⁵⁹ K-Kö/1 jelű közlekedéshez kapcsolódó különleges területen a kerékpáros turizmust szolgálóan kerékpáros bázisállomás alakítható ki, ahol pihenő, járműszervizelő, nyilvános illemhely és szálláshely szolgáltató rendeltetés céljára létesíthető épület a SZT-en megjelölt építési helyen belül.

(3) K-Kö/2 jelű közlekedéshez kapcsolódó különleges terület a vasút üzemi területe, melyen meglévő tároló és szervizelő épületek figyelembe vétele mellett 25%-os beépítési mértékig lehet épületet elhelyezni a vasútbiztonság elsődleges szempontjai szerint.

(4)⁵⁶⁰ K-Kö/3 jelű közlekedéshez kapcsolódó különleges terület építési övezetben üzemanyagtöltő és ehhez kapcsolódó szolgáltatások célját szolgáló építmények és iroda helyezhető el.

62. § (1)⁵⁶² A közlekedési övezetekben csak a kötöttpályás közlekedési létesítmények, a vízi közlekedési létesítmények, az utak, a kerékpár- és gyalogutak, a járdák, mindezek csomópontjai, a közösségi közlekedést szolgáló létesítmények, a gépjármű várakozóhelyek, utcabútorok, közművek és környezetvédelmi létesítmények elhelyezésére szolgálnak. Ha az adott övezeti szabályok ettől eltérően nem rendelkeznek, akkor a közlekedési övezetekben az övezetben megengedett rendeltetéseknek megfelelő rendeltetésű épület, továbbá a közterületeken elhelyezhető építmények helyezhetők el.

(2)⁵⁶³

(3)⁵⁶⁴

(3a)⁵⁶⁵ Belterületen új közúti közlekedési célú terület kiépítése során biztosítani kell

(4)⁵⁶⁶

(5)⁵⁶⁷

(6) A KÖu/1, KÖu/2, KÖu/3 és KÖu/4 jelű közúti közlekedési övezetekben:

(7)⁵⁷⁰ A KÖu/1 jelű övezeteket az országos közúthálózat elemei képezik. Ebben az övezetben helyi közúthálózati elemek is létesíthetők.

(8) A KÖu/2 jelű övezetek a helyi gyűjtő utak.

(9) A KÖu/3 jelű övezetek a helyi kiszolgáló utak, kerékpáros utak.

(10) A KÖu/4 jelű övezet a jelentősebb kerékpárutak és gyalogos utak, továbbá a közművek számára igénybe vehető közterület.⁵⁷¹

(11)⁵⁷² A közlekedési terület övezeteinek jellemzői a 3. melléklet 11. pontjában szerepelnek.

(12)⁵⁷³

(13)⁵⁷⁴

(14)⁵⁷⁵

(15)⁵⁷⁶

(16) KÖp jelű közlekedési övezetbe tartoznak a közterületi parkolók, melyek esetében

(17)⁵⁸² A KÖz jelű övezetben legalább gyep és cserje szintű növényállomány telepítendő. Az adott ingatlan elhelyezkedésétől függően azonban a környező területek védelmét szolgáló háromszintű növényállományt tartalmazó zöldfelület alakítandó ki, legkésőbb a szomszédos területen lévő közút kiépítésével egyidőben. Az övezetben épület nem helyezhető el, és az egyéb építmények közül is csak a közlekedéssel és közművesítéssel összefüggő építmények helyezhetők el.

(18)⁵⁸³

(19)⁵⁸⁴ A KÖv jelű övezetben csak a vízi közlekedést szolgáló rendeltetésű épület helyezhető el. Az övezet területe csak 1 telekként alakítható ki.

(20)⁵⁸⁵

63. § (1)⁵⁸⁶

(2)⁵⁸⁷

(3)⁵⁸⁸

(4)⁵⁸⁹ A zöldterületek övezeteinek beépítési paraméterei a 3. melléklet 12. pontjában szerepelnek.

(5)⁵⁹⁰ Zkk/2 jelű övezetekben elhelyezhető

(6)⁵⁹² A Zkp/1-H jelű övezetben elhelyezhetőek az (5) a)-h) pontokban felsorolt építmények, valamint

(7)⁵⁹⁵ Zkk/2 övezetek területén csak teljes közművesítéssel helyezhető el épület.

(8)⁵⁹⁶ Zkk/1 jelű övezetben épület nem helyezhető el, az építmények közül elhelyezhető

(9)⁵⁹⁷ A Zkk/K jelű övezetben elhelyezhető sétaút, pihenőhely, köztárgy, kerti építmény. Az övezetben épület nem építhető.

(10)⁵⁹⁸

64. § (1)⁵⁹⁹

(1a)⁶⁰⁰ Az erdőterületek építési paraméterei a 3. melléklet 13. pontjában szerepelnek

(2)⁶⁰¹

(3)⁶⁰²

(4)⁶⁰³ Az erdőterületek övezeteiben a telekhatártól számított 10,0 m-es sávban épületet elhelyezni nem lehet.

(5)⁶⁰⁴

(6)⁶⁰⁵

65. § (1)⁶⁰⁶

(2) Ev/2 jelű védelmi erdőterület övezetben építmények kizárólag akkor alakíthatók ki, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

(3) Ev/1 és Ev/2 jelű övezetben nem helyezhető el épület és gépjármű-várakozó hely.

(4)⁶⁰⁷ Védelmi célú erdő területén már meglévő, igazoltan 10 évnél régebbi épület és építmény az eredeti rendeltetésnek megfelelően megtartható és – a vonatkozó környezetvédelmi előírások keretei között – működtethető. A meglévő és megtartható épület nem bővíthető.

(5)⁶⁰⁸ Az Ev/2 övezetbe tartozó, rekultivált szeméttelep területén napelempark elhelyezhető.

66. § (1)⁶⁰⁹

(2) Eho/1 jelű honvédelmi erdőövezetben honvédelmi célú épületek, egyéb nyomvonal jellegű építmények, létesítmények helyezhetők el.

67. § (1)⁶¹⁰

(2) Eg/1 jelű gazdasági erdőövezetben elhelyezhető

(3)⁶¹²

68. § (1)⁶¹³

(2)⁶¹⁴ Az Ek/1 közjóléti erdőterület övezetben épület nem helyezhető el, de a telek 95%-ának zöldfelületként történő megtartása mellett az építmények közül elhelyezhető:

(3) Ek/2 közjóléti erdőterület övezetben

69. § (1)⁶¹⁵

(2)⁶¹⁶

(3)⁶¹⁷ Valamennyi mezőgazdasági övezet területén az 1000 m²-nél kisebb földrészleten az épületek és építmények közül csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor, valamint kertes mezőgazdasági övezetben kerti WC helyezhető el. Üvegház nem létesíthető, csak ha az övezeti előírás lehetővé teszi.

(4)⁶¹⁸ Mezőgazdasági területen különállóan elhelyezett lakóépület bruttó beépített területe tájképvédelmi okokból nem haladhatja meg 200 m²-t. Ahol az övezeti előírások megengedik lakóépület vagy lakó rendeltetés elhelyezését, ott csak a gazdasági rendeltetésű épülettől különálló önálló lakóépület létesíthető, mely kizárólag lakó rendeltetést tartalmazhat. A gazdasági rendeltetés és a lakó rendeltetés nem helyezhető el egy épületben.

(5) Azokban a mezőgazdasági övezetekben, ahol az előírások lehetőséget adnak különálló lakóépület létesítésére, ott az övezeti előírásokban foglaltak szerint lakóépület az alábbiak együttes teljesülés esetében helyezhető el:

(6) Az épületek kialakításánál tájképvédelmi okokból az alábbiakat kell alkalmazni

(7) Általános mezőgazdasági terület meghatározott övezeteiben több önálló telekből birtoktest alakítható ki, amelynek egyik telkén birtokközpont létesíthető. Birtoktestként egy tulajdonos, vagy családi gazdaság birtokában levő azon általános mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezkedő, összesen legalább 10 ha nagyságú, bármely művelési ágban nyilvántartott termőföldek vehetők figyelembe, amelyek valamennyi alábbi feltételnek megfelelnek:

(8) A (7) bekezdésben előírt feltételek teljesülése esetén a birtoktesthez tartozó, a birtoktest telkeinek − a vonatkozó övezeti előírások figyelembe vételével kiszámított − összes beépíthetősége, a birtokközponton is kihasználható azzal, hogy

(9) A birtokközpontra vonatkozó előírások:

70. § (1)⁶³³ Kertes mezőgazdasági területen eltérő övezeti előírás hiányában a szőlő-, gyümölcstermesztés, egyéb kertészeti termelés, termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint a borturizmust szolgáló épületek helyezhetők el.

(2) A kertes mezőgazdasági terület övezeteinek építési paraméterei a 3. melléklet 14. pontjában szerepelnek.

(3)⁶³⁴

(4) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben – szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában − épületet, növényházat, terepszint alatti építményt a közterületi telekhatártól számított legalább 5,0 m-es, de a kiszolgáló út tengelyétől legalább 8,0 m-es, az oldalsó telekhatároktól számított 3,0 m-es, és a hátsó telekhatároktól számított 6,0 m-es sávban elhelyezni nem lehet.

(5)⁶³⁵ Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben 0,5 m-nél magasabb támfal nem építhető, továbbá tilos a természetes terepszint 1,5 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása.

(6)⁶³⁶ Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben különálló WC csak akkor építhető, ha más épület nem épül.

(7) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein, földrészletein föld feletti gáztartály nem helyezhető el.

(8)⁶³⁷

(9)⁶³⁸

(10) Mk/1 jelű övezetben

(11) Mk/2 jelű övezetben

(12)⁶⁴⁰

(13) Mk/2 jelű övezetben

(14) Mk/3 jelű övezetben

71. § (1)⁶⁴⁴

(2) Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek építési paraméterei a 3. melléklet 15. pontjában szerepelnek.

(3)⁶⁴⁵

(4) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben – kivéve a SZT eltérő rendelkezéseit - épületet a közterületi telekhatártól számított 10,0 m-es sávban elhelyezni nem lehet.

(5) Má/1 jelű övezetben

(6) Má/2 jelű övezetben

(7) Má/3 jelű övezetben

(8) Má/4 jelű övezetben

(9) Má/5 jelű övezetben

(10) Má/6 jelű övezetben

(11) Má/7 jelű területhasználati váltásra tervezett övezetben

72. § (1) Mko jelű korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek (övezetek) közé tartoznak a táj-, a tájkép-, a természetvédelmi-, ökológiai szempontból védett vagy érzékeny nem kertes mezőgazdasági területek.

(2) A korlátozott használatú mezőgazdasági terület építési paraméterei a 3. melléklet 16. pontjában szerepelnek.

(3) A (2) bekezdésben említett táblázatban a telek legkisebb szélességére és mélységére vonatkozó előírást csak a telkek megosztása, telekcsoport újraosztása esetén kell alkalmazni. Telekegyesítés esetén, a telkeken építményeket csak az övezeti előírásban meghatározott telekterület-méretek megléte esetén szabad elhelyezni.

(4) Mko/1 jelű övezetben

(5) Mko/2 jelű övezetben

(6) Mko/3 jelű övezetben

73. § (1)⁶⁵³

(2)⁶⁵⁴

(3)⁶⁵⁵ A területen eltérő övezeti előírások hiányában a közforgalmú közlekedési építményeken kívül csak vízkár-elhárítási építmények, valamint a sporthorgászat célját szolgáló építmények, jacht kikötő és annak kiszolgáló építményei helyezhetők el.

(4) A vízgazdálkodási területek övezeteinek építési paraméterei a 3. melléklet 17. pontjában szerepelnek.

(5)⁶⁵⁶ A V/1 jelű övezetben a (3) bekezdésben felsoroltakon túlmenően a Duna és a környező területek rendeltetését nem zavaró hatású, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kulturális és sport rendeltetést tartalmazó építmények is elhelyezhetők.

(6)⁶⁵⁷ A V/2 és V/3 jelű övezetbe tartozó területen keresztül gépjárművel való megközelítés érdekében híd létesíthető, amennyiben a közvetlenül a vízfolyással határos övezetben fekvő telek nem rendelkezik a SZT-en jelölt, vagy meglévő közlekedési kapcsolattal, és az építmény – híd - műszaki kialakítása biztosítja a vízelvezetést, illetve a vízfolyás természetes folyását.

(7) A V/2, a V/3 és a V/4 jelű övezetben csak hidak kiépítésével történhet a vízgazdálkodási terület közlekedési célú lekeresztezése. A gázlók megszüntetendők.

(8)⁶⁵⁸ A V/5 jelű övezetben az 50 ha-nál nagyobb vízfelülettel rendelkező telek esetén a parti sávban valamint a vízfelületnek a parttól számított 10 m-es sávjában szállás jellegű, vendéglátó és sport rendeltetésű építmények, valamint ilyen rendeltetésű felépítménnyel rendelkező úszóművek elhelyezhetőek úgy, hogy azok vízszintes vetületben számított összes területe a telek 1%-át nem haladhatja meg.

(9)⁶⁵⁹

(10) A V/z jelű Duna parti növekmény, „időszakos szárazulat” övezete a hullámtérben döntően zöldfelülettel borított, pihenést, kikapcsolódást szolgáló közhasználatú terület amelyen

(11) A V/g jelű övezetben

(12) A Pap-szigetnél a Duna-mellékága folyóvízként fenntartandó.

74. § (1)⁶⁶⁴

(2) Természetközeli terület Tk/1 jelű övezetében kizárólag tanösvény elemei - tájékoztató tábla, madár les, esőbeálló - és egyéb ismeretterjesztési célt szolgáló építmény helyezhető el a területen lévő élőhelyek zavartalan fennmaradásának biztosítása mellett. Épület nem helyezhető el.

(3) A természetközeli terület építési paraméterei a 3. melléklet 18. pontjában szerepelnek.

75. § (1)⁶⁶⁵

(2)⁶⁶⁶ A beépítésre nem szánt különleges területek és azok övezeteinek építési paraméterei a 3. melléklet 19. pontjában szerepelnek.

(3)⁶⁶⁷ A Kb-Re/1 jelű beépítésre nem szánt rekreációs területek övezetben a kialakult állapot megtartása mellett erdészház, az erdőműveléssel összefüggésben lakórendeltetést befogadó épület és kiszolgáló gazdasági épület, vendégház helyezhető el.

(4)⁶⁶⁸ A Kb-Re/2 jelű beépítésre nem szánt rekreációs övezetben elhelyezhető szállás jellegű, és a lakó rendeltetés kivételével az azt kiszolgáló egyéb rendeltetést befogadó épület.

(5)⁶⁶⁹ A különleges beépítésre nem szánt sportterületek övezeteiben:

(6) Kb-Ho/1 jelű beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület övezetében elhelyezhető építmények

(7) Kb-Sk/1 jelű beépítésre nem szánt különleges Skanzen terület övezetben

(8) A beépítésre nem szánt temetőterület övezetei

93. § (1) E rendelet 2017. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűen hatályát veszti

(3) E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(4) E rendelet előírásait a hatályba lépése napját követően indult építési hatósági ügyekben kell alkalmazni.

(5) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szentendre Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 21/2002. (VIII. 15.) Önk. sz. rendeletének e rendelet hatályba lépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben az az ügyfél számára kedvezőbb.