Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 11. 18- 2023. 11. 19Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet módosításáról
Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet alkalmazásával, az abban megállapított véleményezésre jogosult szervekkel és partnerekkel egyeztetve a település helyi építési szabályzatáról következőket rendeli el:
1. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § (1) A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1/2023, 2/2023, 3/2023, 4/2012, 5/2012, 6/2012 és 7/2012 számú tervlapokból álló szabályozási terv a rendelet 1. mellékletét képezi.”
(2) A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabályozási terv ábrázolja)
3. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazgatási terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint)
4. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az „Lf-1”, „Lf-2”, „Lf-3”, „Lf-4” és „Lf-9” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Lf-1”, „Lf-2”, „Lf-3”, „Lf-4” és „Lf-9” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 1. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.”
5. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az „Lf-5” és „Lf-6” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Lf-5” és „Lf-6” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 2. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
(4) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.”
6. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az „Lf-7” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Lf-7” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 3. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
c) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
d) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.
(4) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.”
7. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az „Lf-8” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Lf-8” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 4. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
c) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
d) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.
(4) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
(5) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.”
8. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Az „Lke-1”, „Lke -2” és „Lke-3” jelű kertvárosias lakóterületen
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület, műterem és tárolóépület,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató épület,
c) egészségügyi és szociális épület, továbbá
d) az OTÉK által meghatározott melléképítmények közül
da) közműbecsatlakozási műtárgy,
db) közműpótló műtárgy,
dc) legfeljebb 2,0 m belmagasságú kerti építmény,
dd) kerti víz és fürdőmedence,
de) napkollektor,
df) kerti épített tűzrakóhely,
dg) kerti lugas,
dh) lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, továbbá
di) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
helyezhető el.
(2) Az „Lke-1”, „Lke -2” és „Lke-3” jelű kertvárosias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 5. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kertvárosias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.”
9. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A „Vt” jelű településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen
a) lakóépület,
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, melyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
f) sportépítmény,
g) üzemanyagtöltő
h) a fenti rendeltetéshez kapcsolódó tároló- és melléképítmény
helyezhető el.
(3) A „Vt” jelű településközpont vegyes terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 6. pontja tartalmazza.
(4) A településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(5) A településközpont vegyes övezetek területein az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül 50%-ban kell biztosítani.”
10. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A „Gksz-1” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
c) igazgatási, egyéb irodaépület
d) tároló és gépjárműtároló épület
e) üzemanyagtöltő
f) sportépítmény
helyezhető el.
(2) A „Gksz-1” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 7. pontja tartalmazza.
(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül 50%-ban kell biztosítani.
(4) A kialakuló új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeken fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.”
11. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A „Gksz-2” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
c) igazgatási, egyéb irodaépület
d) tároló és gépjárműtároló épület
e) üzemanyagtöltő
f) sportépítmény
helyezhető el.
(2) A „Gksz-2” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 8. pontja tartalmazza.
(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül 50%-ban kell biztosítani.
(4) A kialakuló új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeken fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.
(6) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető.”
12. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A „Gip-1” jelű övezet területe egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület.
(2) A „Gip-1” jelű ipari terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 9. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ipari területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.
(4) A kialakuló új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeken fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.
(6) Az (1) bekezdés szerinti ipari területen új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető.”
13. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A „Gip-2” jelű övezet területe egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület.
(2) A „Gip-2” jelű ipari terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 10. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ipari területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.
(4) A kialakuló új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeken fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.”
14. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A „Ksp-1” jelű különleges övezet olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el.
(2) A „Ksp-1” jelű különleges övezet (sportterület) építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 11. pontja tartalmazza.”
15. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A „Ksp-2” jelű különleges övezet olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el.
(2) A „Ksp-2” jelű különleges övezet (sportterület) építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 12. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
c) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
d) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.”
16. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) A „Kmü-1” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol
a) a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, valamint
b) egyéb gazdasági építmények helyezhetőek el.
(2) A „Kmü-1” és „Kmü-3” jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési használatának megengedett határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 13. pontja tartalmazza.
(3) Az 1/4 hrsz.-ú „Kmü-1” jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani. A 75. sz. országos főúttól D-re lévő „Kmü -1” jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani.
(4) A „Kmü-3” jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani.
(5) Az övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeken fás növényzettel fedetten kell kialakítani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.”
17. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) A „Kmü-2” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol
a) a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, valamint
b) egyéb gazdasági építmények
helyezhetőek el.
(2) A „Kmü-2” jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési használatának megengedett határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 14. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén
a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető.”
18. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A „Ktu” jelű övezet olyan turisztikai terület, ahol a kastély, kastélypark található, és amelyen a műemléki és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével oktatási, kulturális és szálláshely szolgáltató épületek helyezhetőek el.
(2) A „Ktu” jelű különleges turisztikai terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 6. melléklet 15. pontja tartalmazza.”
19. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A „Z” jelű zöldterület a település belterületének állandóan növényzettel fedett közterületi része, közkert, közpark.
(2) A zöldterületen elhelyezhető a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei, valamint a 2000 m2 –t meghaladó nagyságú övezet területén a fenntartáshoz szükséges épület.
(3) A „Z” jelű zöldterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 1. pontja tartalmazza.”
20. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-1” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 2. pontja tartalmazza.”
21. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-2” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 3. pontja tartalmazza.
(4) Az „Ev-2” jelű védelmi erdőterületen
a) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
b) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
c) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
d) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
e) 10 m magasságot meghaladó építmény nem létesíthető;
f) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
g) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
h) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.”
22. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-3” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 4. pontja tartalmazza.
(4) Az „Ev-3” jelű védelmi erdőterületen korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.”
23. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 5. pontja tartalmazza.
(4) Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterületen
a) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
b) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
c) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
d) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
e) 10 m magasságot meghaladó építmény nem létesíthető;
f) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
g) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
h) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.
(5) Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterületen korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.”
24. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-5” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 6. pontja tartalmazza.
(4) Az „Ev-5” jelű övezetben a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.”
25. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-1” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 7. pontja tartalmazza.”
26. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-2” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 8. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-2” jelű gazdasági erdőterületen
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.”
27. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-3” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 9. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-3” jelű gazdasági erdőterületen
a) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
d) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
f) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.”
28. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-4” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 10. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-4” jelű gazdasági erdőterületen korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.”
29. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-5” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 11. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-5” jelű gazdasági erdőterületen
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
j) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.”
30. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-6” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 12. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-6” jelű gazdasági erdőterületen
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
f) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
g) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
h) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
i) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
j) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
k) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.”
31. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-7” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 13. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-7” jelű gazdasági erdőterületen a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.”
32. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Az „Mk-1” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.
(2) Az „Mk-1” jelű kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 14. pontja tartalmazza.
(3) Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található.”
33. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) Az „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). Szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el. A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.
(2) Az „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 15. pontja tartalmazza.
(3) Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területen
a) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
b) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;
c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
e) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
f) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
g) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.”
34. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Az „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). Szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el. A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.
(2) Az „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 16. pontja tartalmazza.
(3) Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területen
a) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
b) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;
c) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
d) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
e) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
f) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
g) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
h) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.”
35. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) Az „Má-1” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.
(2) Az „Má-1” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.
(3) Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 17. pontja tartalmazza.”
36. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) Az „Má-2” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-2” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 18. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-2” jelű övezet területén
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető;
g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.
(4) Az „Má-2” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
37. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § (1) Az „Má-3” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-3” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 19. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-3” jelű övezet területén
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető;
g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
j) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.
(4) Az „Má-3” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
38. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) Az „Má-4” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-4” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 20. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-4” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető;
c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
d) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
e) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
f) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
g) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók;
h) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
i) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
j) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
k) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
l) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(4) Az „Má-4” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
39. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Az „Má-5” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-5” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 21. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-5” jelű övezet területén
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető;
g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
j) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
(4) Az „Má-5” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
40. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) Az „Má-6” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-6” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 22. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-6” jelű övezet területén
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető;
g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
j) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
k) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.
(4) Az „Má-6” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
41. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) Az „Má-7” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-7” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 23. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-7” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
e) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
(4) Az „Má-7” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
42. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) Az „Má-8” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-8” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 24. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-8” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
e) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
f) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.
(4) Az „Má-8” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.
(5) Az övezet területén az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten.”
43. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § (1) Az „Má-9” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-9” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 25. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-9” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
e) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
f) az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható;
g) erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni.
(4) Az „Má-9” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
44. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § (1) Az „Má-10” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.
(2) Az „Má-10” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.
(3) Az „Má-10” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 26. pontja tartalmazza.
(4) Az „Má-10” jelű övezet területén korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.”
45. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Az „Má-11” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.
(2) Az „Má-11” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.
(3) Az „Má-11” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 27. pontja tartalmazza.
(4) Az „Má-11” jelű övezet területén a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.”
46. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § (1) Az „Má-12” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.
(2) Az „Má-12” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.
(3) Az „Má-12” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 7. melléklet 28. pontja tartalmazza.
(4) Az „Má-12” jelű övezet területén
a) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;
b) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.”
47. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § (1) A „Knsp-1” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület övezetében a terület rendeltetését meghatározó sporttevékenység és a tájművelés szükséges építményei helyezhetők el.
(2) A „Knsp-1” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület építési használatának megengedett felső határértékeit a 7. melléklet 29. pontja tartalmazza.
(3) A különleges beépítésre nem szánt területek övezetében az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
(4) Az övezetek területén közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.”
48. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) A „Knsp-2” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület övezetében a terület rendeltetését meghatározó sporttevékenység és a tájművelés szükséges építményei, valamint a sportoláshoz kapcsolódó szociális, vendéglátó, szolgáltató és szálláshely-szolgáltató épület helyezhetők el.
(2) A „Knsp-2” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület építési használatának megengedett felső határértékeit a 7. melléklet 30. pontja tartalmazza.
(3) A különleges beépítésre nem szánt területek övezetében az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
(4) Az övezetek területén közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.
(5) A „Knsp-2” jelű nagykiterjedésű sportolási célú területen
a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
b) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.”
49. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § (1) A „Kt” jelű temető területén a temető rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.
(2) A „Kt” jelű temető terület építési használatának megengedett felső határértékeit a 7. melléklet 31. pontja tartalmazza.
(3) A „Kt” jelű temető területen korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.”
50. § (1) A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet a 2. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
(3) A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet a 3. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.
(4) A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet a 4. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.
51. § Hatályát veszti A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelet
a) 1. függeléke,
b) 2. függeléke,
c) 3. függeléke.
52. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 11/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelethez