Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (X. 10.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 10. 11- 2023. 10. 12Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (X. 10.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet módosításáról
Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet alkalmazásával, az abban megállapított véleményezésre jogosult szervekkel és partnerekkel egyeztetve a település helyi építési szabályzatáról következőket rendeli el:
1. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabályozási terv ábrázolja)
3. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az igazgatási terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint)
4. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az „Lf-1” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Lf-1” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 1. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 2 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.”
5. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az „Lf-2” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Lf-2” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 2. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 2 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.”
6. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az „Lf-3” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Lf-3” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 3. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 2 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.”
7. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az „Lf-4” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény,
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Lf-4” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 4. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
c) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
d) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.
(4) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 2 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.”
8. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az „Lf-5” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Lf-5” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 5. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 2 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.”
9. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Az „Lf-6” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény,
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Lf-6” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 6. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
(4) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 2 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.”
10. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az „Lf-7” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény,
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Lf-7” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 7. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében utcafronti kerítésként áttört kerítés építhető, vagy élő sövény alakítható ki, utcafronti kerítés megengedett legnagyobb magassága a közterület szintjéhez képest 1,8 m lehet.
(4) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével, valamint a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
c) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
d) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
e) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
f) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
g) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
(5) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 2 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.”
11. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A „Vt-1” jelű településközpont vegyes területen
a) helyi igazgatási és egyéb irodaépület,
b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
c) oktatási, egészségügyi, szociális épület,
d) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület
e) a fenti rendeltetéshez kapcsolódó tároló- és melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Vt-1” jelű településközpont vegyes terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 8. pontja tartalmazza.”
12. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A „Vt-2” jelű településközpont vegyes területen egyházi épület helyezhető el.
(2) Az „Vt-2” jelű településközpont vegyes terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 9. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti településközpont vegyes övezetek területein az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül nem kell biztosítani.”
13. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A „Vt-3” jelű településközpont vegyes területen
a) lakóépület,
b) helyi igazgatási és egyéb irodaépület,
c) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) oktatási, egészségügyi, szociális épület,
e) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
f) sport építmény
g) a fenti rendeltetéshez kapcsolódó tároló- és melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Vt-3” jelű településközpont vegyes terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 10. pontja tartalmazza.”
14. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A „Vt-4” jelű településközpont vegyes területen
a) lakóépület,
b) helyi igazgatási és egyéb irodaépület,
c) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület,
d) egészségügyi, szociális épület,
e) egyházi épület
f) a fenti rendeltetéshez kapcsolódó tároló- és melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Vt-4” jelű településközpont vegyes terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 11. pontja tartalmazza.”
15. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A „Vt-5” jelű településközpont vegyes területen
a) lakóépület,
b) helyi igazgatási és egyéb irodaépület,
c) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) oktatási, egészségügyi, szociális épület,
e) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
f) sport építmény
g) a fenti rendeltetéshez kapcsolódó tároló- és melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az „Vt-5” jelű településközpont vegyes terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 12. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
c) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
d) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.”
16. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A „Gksz” jelű kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) irodaépület,
d) tároló és gépjárműtároló épület,
e) üzemanyagtöltő
helyezhető el.
(3) A „Gksz” jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 13. pontja tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül 50%-ban kell biztosítani.”
17. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A „Ksp” jelű különleges övezet olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el.
(2) A „Ksp” jelű különleges övezet építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 14. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti különleges területen
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
c) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
d) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.”
18. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A „Kh” jelű különleges övezet (szennyvíztisztító) területén a szennyvíztisztító, annak műtárgyai és épületei helyezhetők el.
(2) A „Kh” jelű különleges övezet építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 15. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti különleges területen
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
c) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
d) új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető;
e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
f) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.”
19. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A „Kmü-1” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol
a) a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, valamint
b) egyéb gazdasági építmények
helyezhetőek el.
(2) A „Kmü-1” jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 16. pontja tartalmazza.”
20. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) A „Kmü-2” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol
a) a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, valamint
b) egyéb gazdasági építmények
helyezhetőek el.
(2) A „Kmü-1” jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési használatának megengedett felső határértékeit és telekalakítási szabályait a 7. melléklet 17. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti különleges területen kialakuló új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén, takarást biztosítva kell kialakítani.
(4) Az övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeken fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
c) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
d) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
e) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
f) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető.”
21. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A „Z” jelű zöldterület a település belterületének állandóan növényzettel fedett közterületi része, közkert, közpark.
(2) Az (1) bekezdés szerinti zöldterületen elhelyezhető a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei, valamint a 2000 m2 –t meghaladó nagyságú övezet területén a fenntartáshoz szükséges épület.
(3) A „Z” jelű zöldterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 1. pontja tartalmazza.”
22. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-1” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 2. pontja tartalmazza.”
23. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-2” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 3. pontja tartalmazza.
(4) Az „Ev-2” jelű védelmi erdőterületen
a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;
b) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
c) új építmény elhelyezése tájba illesztve történhet;
d) erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;
e) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.”
24. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-3” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 4. pontja tartalmazza.
(4) Az „Ev-3” jelű védelmi erdőterületen korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.”
25. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 5. pontja tartalmazza.
(4) Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterületen
a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;
b) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
c) erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;
d) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
e) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
f) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.”
26. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdőterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-1” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 6. pontja tartalmazza.”
27. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdőterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-2” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 7. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-2” jelű gazdasági erdőterületen
a) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
d) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
f) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.”
28. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdőterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-3” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 8. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-3” jelű gazdasági erdőterületen
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.”
29. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdőterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-4” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 9. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-4” jelű gazdasági erdőterületen
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el,
e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
f) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
g) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
h) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
i) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
j) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
k) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.”
30. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdőterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-5” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 10. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-5” jelű gazdasági erdőterületen
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;
i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.”
31. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdőterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-6” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 11. pontja tartalmazza.
(4) Az „Eg-6” jelű gazdasági erdőterületen
a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
b) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
c) új külszíni bányatelek nem állapítható meg;
d) közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve létesíthetők;
e) csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
f) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető;
g) csak extenzív jellegű, vagy korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni.”
32. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) Az „Mk-1” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.
(2) Az „Mk-1” jelű kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 12. pontja tartalmazza.
(3) Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található.”
33. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) Az „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.
(2) Az „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 13. pontja tartalmazza.
(3) Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található.
(4) Az „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.”
34. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Az „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető lakóépület, telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.
(2) Az „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 14. pontja tartalmazza.
(3) Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található.
(4) Az „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.”
35. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Az „Má-1” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.
(2) Az „Má-1” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.
(3) Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 15. pontja tartalmazza.
(4) Az „Má-1” jelű övezet területén a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.”
36. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) Az „Má-2” jelű övezet területén új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el.
(2) Az „Má-2” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 16. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-2” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
f) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;
g) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
h) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
i) erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;
j) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
k) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
l) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(4) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
37. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Az „Má-3” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-3” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 17. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-3” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve létesíthetők;
d) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
e) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
f) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
g) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
h) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni;
i) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
j) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető;
k) új külszíni bányatelek nem állapítható meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
38. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) Az „Má-4” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-4” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 18. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-4” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
d) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
e) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
f) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
g) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók;
h) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
i) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
j) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;
k) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
l) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
m) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
n) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(4) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
39. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) Az „Má-5” jelű övezet területén új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el.
(2) Az „Má-5” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 19. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-5” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
d) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
e) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
f) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
g) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók;
h) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
i) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
j) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;
k) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
l) erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;
m) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
n) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
o) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(4) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
40. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) Az „Má-6” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-6” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 20. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-6” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve létesíthetők;
d) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
e) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
f) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
g) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;
h) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
i) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni;
j) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
k) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető;
l) új külszíni bányatelek nem állapítható meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
41. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § (1) Az „Má-7” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-7” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 21. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-7” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve létesíthetők;
d) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
e) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
f) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
g) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;
h) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
i) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni;
j) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető;
k) új külszíni bányatelek nem állapítható meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
42. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) Az „Má-8” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-8” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 22. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-8” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
e) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
f) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
43. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Az „Má-9” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-9” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 23. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-9” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
e) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
f) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;
g) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
(4) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
44. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) Az „Má-10” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-10” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 24. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-10” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
e) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
(4) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
45. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) Az „Má-11” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-11” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 25. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-11” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
e) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
f) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
(4) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
46. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) Az „Má-12” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az „Má-12” jelű általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 8. melléklet 26. pontja tartalmazza.
(3) Az „Má-12” jelű övezet területén
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;
b) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető;
c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
d) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
e) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
f) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
g) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók;
h) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;
i) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
j) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;
k) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
l) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
m) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
(4) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.”
47. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) A „Kt” jelű temető területén a temető rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.
(2) A „Kt” jelű temető terület építési használatának megengedett felső határértékeit a 8. melléklet 27. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti területen korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.”
48. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § (1) A „Ke-1” jelű egyéb terület övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény a helyi állattartásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint,
c) vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület,
d) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
e) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
f) az OTÉK által meghatározott melléképítmény
helyezhető el.
(2) A „Ke-1” jelű különleges, egyéb terület építési használatának megengedett felső határértékeit a 8. melléklet 28. pontja tartalmazza.”
49. § A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § (1) A „Ke-2” jelű egyéb terület övezetében mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény a helyi állattartásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint helyezhető el.
(2) A „Ke-2” jelű különleges, egyéb terület építési használatának megengedett felső határértékeit a 8. melléklet 29. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti különleges, egyéb övezet területén
a) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;
c) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;
d) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;
e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével, valamint a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;
f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;
g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;
h) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
i) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;
j) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;
k) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.”
50. § (1) A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe a 1. melléklet lép.
(2) A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet az 2. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
(3) A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet a 3. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.
(4) A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet a 4. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.
(5) A helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet az 5. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.
51. § Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelet
a) 1. függeléke,
b) 2. függeléke.
52. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 12/2023. (X. 10.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 12/2023. (X. 10.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
1 |
Művelési ág |
Átlagos minőség |
Beépíthető termőföldek minőségi osztálya |
2 |
szántó |
20,01 K/ha |
5-7 |
3 |
legelő |
10,21 K/ha |
4-7 |
4 |
rét |
23,33 K/ha |
6-7 |
3. melléklet a 12/2023. (X. 10.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Régészeti lelőhely nyilvántartási száma |
hrsz |
2 |
KÖH 58904 |
40-46, 47/1-47/3, 48, 50/1-50/3, 51-55, 56/4-56/6, 57, 58, 59/1-59/3, |
3 |
KÖH 68861 |
0189, 0195, 0197/21-0197/23 |
4. melléklet a 12/2023. (X. 10.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 12/2023. (X. 10.) önkormányzati rendelethez