„(1) A 7. §-ban felsorolt esetek kivételével jogellenes a közterület-használat amennyiben valaki a közterületet

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogellenes közterület-használat esetén a jogosulatlan használó köteles a közterület használatát azonnal megszüntetni és a közterületet eredeti állapotában saját költségén – bármiféle kártérítési, kártalanítási vagy egyéb igény nélkül – azonnal helyreállítani.

(3) Amennyiben a jogosulatlan használó a használatot – felhívás ellenére – nem szünteti meg, az egyéb jogkövetkezményeken túl a használatba adó vagy megbízottja a közterületen elhelyezett dolgokat a jogosulatlan használó költségére és veszélyére eltávolíthatja.

(4) Az eltávolított dolgok őrizetére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) A jogosulatlan használó csak az eltávolítás, a tárolás és a jogellenes használat miatti egyéb költségek megfizetése után veheti át az eltávolított dolgokat.

(6) Ha az eltávolított dolog tulajdonosa 5 napon belül nem jelentkezik, írásban értesíteni kell a tárolás helyéről. Ha közterületen elhelyezett dolog tulajdonosa ismeretlen, a felszólítást a helyben szokásos módon kell közzétenni.”

„(7) Ha a dolog tulajdonosa az eltávolítást követő 3 hónapon belül nem jelentkezik, a dolgot a használatba adó értékesítheti. Ha az értékesítés eredménytelen volt, a használatba adó a dolog megsemmisítését is elrendelheti.”

„(1) A 19. § (1) bekezdés szerinti jogellenes közterület-használat a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak (közigazgatási szabályszegésnek) minősül és a jogosulatlan használóval szemben – ha cselekménye súlyosabb jogsértést: szabálysértést vagy bűncselekményt nem valósít meg – a közterület-használat díjának megfizetésére kötelezés mellett közigazgatási bírság szabható ki a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A kiszabható közigazgatási bírság mértéke természetes személyek esetén legfeljebb kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig legfeljebb kétmillió forint lehet.

(3) A közigazgatási bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról a jegyző dönt.

(4) A közterület-felügyelő a közterület használatának ellenőrzése során az (5) bekezdésben meghatározott mértékű helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával annak jogszabályi feltételei fennállnak.

(5) A kiszabható helyszíni bírság mértéke természetes személyek esetén legfeljebb ötvenezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig legfeljebb ötszázezer forint lehet.

(6) Ha az ügyfél a jogsértést nem ismeri el, a közterület-felügyelő a rendelkezésre álló adatok és jegyzőkönyv megküldésével tájékoztatja a jegyzőt az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szabályszegés megtörténtéről a közigazgatási bírság kiszabása végett.

(7) A közigazgatási bírságot és a helyszíni bírságot a döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül kell befizetni Csanádapáca Község Önkormányzatának költségvetési számlájára.

(8) Az (1)-(7) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”