Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 04. 01- 2023. 05. 02Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) rendelet módosításáról
Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pontjában és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 70. § a) pontja alapján, az állami főépítész véleményét figyelembe véve a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § 1. melléklet: A kerületi védelem alatt álló ingatlanok jegyzéke; 1a. melléklet: Településkép szempontjából együtt kezelendő épületegyüttes 1b. melléklet: Tanúházak és Tanúhelyek jegyzéke 2. melléklet: A településkép szempontjából meghatározó területek lehatárolása; 3. melléklet: Az értékvizsgálati dokumentáció tartalmi követelményei. 4. melléklet: Értékvizsgálati adatlap 5. melléklet: Település-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása iránti kérelem; 6. melléklet: Településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelem; 7. melléklet: A településképi véleményezési dokumentáció tartalmi követelményei; 8. melléklet: Bejelentő lap településképi bejelentéshez; 9. melléklet: A bejelentési dokumentáció tartalmi követelményei;”
2. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § E rendelet alkalmazásában: 1. Cégér, cégtábla, cégfelirat: az építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék. 2. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, egyéb adatait feltüntető tábla. 3. Értékvizsgálat: a kerületi védelemmel kapcsolatos döntések szakmai megalapozását szolgáló döntés előkészítő dokumentáció. 4. ÉTDR: Építésügyi Hatósági Engedélyezési Eljárásokat Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer. 5. Falkutatás: részletes feltárása és dokumentálása az eredeti, építéskori vakolatnak, annak anyagát, színét (színeit) és készítésmódját illetően. 6. Ideiglenes védelem: A kerületi értékvédelem alá vonás tárgyában megindított eljárás idejére meghatározott átmeneti védelem, melynek szabályai minden részletükben azonosak a kerületi értékvédelem szabályaival a potenciális érték védelme érdekében. 7. Kerületi védelem: területi vagy egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem, kert, kulturális érték, amelyet az önkormányzat védetté nyilvánít. Felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza. 8. Kültéri gépészeti elem: épület homlokzatán, valamint tetőfelületén elhelyezett klíma kültéri egység, légtechnikai szerelvény, parapetkonvektor kifúvó, tüzelőberendezés szerelt égéstermék-elvezető kémény, nagy konzolos kiülésű reflektor. 9. Kirakatszekrény: egyedi megjelenésű, doboz jellegű, közterületen önállóan álló vagy az épület homlokzatához, vagy kerítéshez rögzített, az épület kapualjában elhelyezett, árubemutatásra szolgáló berendezés. 10. Tanúház: a városrész historikus építészeti stílushasználattal fémjelzett városépítési korszakát megelőző (jellemzően az 1838-as árvíz előtti és a korai historikus) idők építészeti jellegzetességét hordozó, jellemzően kétszintes épület. 11. Tanúhely: Olyan, a város, építés, fejlődés, kultúrtörténetét megtartó, jellemző, kialakult helyszín, aminek fő értéke a környezethez való sajátos, - a városfejlődés, építés korszakait, helyszíneit, kultúrtörténetét megtartó, dokumentáló - illeszkedése. 12. Távközlési eszköz: bármely távközlési, híradástechnikai-informatikai létesítmény, szolgáltató és szolgáltatás, így különösen a televízió és rádió műsorszórók, a mobiltelefon szolgáltatók tevékenységéhez szükséges műszaki-technikai berendezései, egységei és elsősorban vezetékes hálózatai. 13. Településképi szempontból együtt kezelendő épületegyüttes: egységes kompozícióként létesült épület, épületegyüttes, amely őrzi építéskori eredetiségét. 14. Tetőhelyreállítás: értékvizsgálati dokumentációban javasolt – a tető eredeti formájában és teljességében történő, az egykori tervrajzoknak megfelelő visszaépítése, alaprajzi kiterjedés vagy kubatúrát érintő bővítés nélkül. 15. Tetőtáj: tetők sokaságának várospanorámában feltáruló látványa. 16. Szezonális terasz: olyan nem állandó jellegű, közterületen, vendéglátás céljára létesített tartózkodó tér, ami nem számít helyiségnek. 17. Védett épület: olyan épület, amely műemléki, fővárosi, vagy kerületi egyedi építészeti értékvédelem alatt áll. 18. Védett érték: azon településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti, természeti érték, melyek megóvása egy adott ingatlan egészének, vagy részének védelem alá helyezését indokolja. 19. Zártudvaros jellegű beépítés: olyan épület, melynek épületrészei (szárnyai) belső udvart zárnak közre. Ide tartozik az ún. zártsorú csatlakozó udvaros beépítés is. Így övezeti megnevezés alapján, a szabályozás értemében egy vagy több oldalon a szomszédos épület felé nyitott épületek is zártudvaros beépítésűnek minősülnek.”
3. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) ) Kerületi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert, illetve kulturális örökséget meghatározó valamely
a) építményhez (helyrajzi szám szerinti védelme az épületnek), építményrészlethez (értékvédelmi dokumentációban megállapított építményrészlet),
b) táj- és kertépítészeti alkotáshoz, egyedi tájértékhez, növényzethez,
c) szoborhoz, kulturális, történeti vagy képzőművészeti alkotáshoz, utcabútorhoz
kapcsolódóan az érintett ingatlan egészére vagy részére terjedhet ki.”
4. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kerületi védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében törekedni kell
a) elsősorban az eredeti (vagy ahhoz közel álló) rendeltetésnek megfelelő használat biztosítására, ha ez nem lehetséges
b) közcélú hasznosításra, és ha ez sem lehetséges
c) valamely közösségi (kulturális, idegenforgalmi, oktatási-művelődési, stb.) funkció elhelyezésére, továbbá
d) a védett értékek lehetőség szerinti bemutathatóságára.”
5. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 12. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Tanúházak esetében a telek és környezetének beépítése csak a szabályozási tervben rögzített szabályok szerint, a hely történetének, értékének, kapcsolatainak vizsgálatát is tartalmazó értékvédelmi dokumentáció, egyeztetése, elkészítése és a dokumentáció a beépítés változtatása, mértéke szerinti eljárásban történő tudomásulvétele után változtatható meg.
(8) Tanúhelyek esetében a telek és környezetének beépítése csak a hely történetének, értékének, kapcsolatainak vizsgálatát is tartalmazó értékvédelmi dokumentáció, egyeztetése, elkészítése és a dokumentáció a beépítés változtatása, mértéke szerinti eljárásban történő tudomásulvétele után változtatható meg.”
6. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„13/A. Épületek tetőinek anyag- és színhasználata
18/A. § Tetők héjazatának anyag- és színhasználatát az alábbiak szerint kell alakítani: a) az épület környezetében jellemzően használt, vagy ahhoz közeli jellegű anyagokat és színeket kell alkalmazni, eredetitől eltérő anyag- és színhasználat főépítészi konzultáció keretében határozandó meg a b) és c) pontok figyelembevétele mellett; b) világörökségi helyszín területén csak az eredetivel megegyező természetes anyagú pikkelyes fedések (égetett agyag, pala, fém), valamint cink- és réz, táblás lemezfedések használhatók; c) az 1a. számú mellékletben felsorolt településképi szempontból együtt kezelendő épület, épületegyüttes eredeti kompozíciójának érvényre juttatása érdekében az eredeti épületformákat és díszítéseket egységesen kell megtartani, a tetők és homlokzatok felületein azonos anyagokat és színeket kell használni.”
7. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„13/B. Épületek tetőinek tömegformálása
18/B. § (1) Ahol a KÉSZ szabályozási tervlapja szerint világörökségi helyszín területén a megtartandó eredeti párkánymagasság jelölt, ott a tető eredeti utcai formáját (gerincmagasságot, az utca felőli tetősík dőlésszögét) is meg kell tartani.
(2) Világörökségi helyszín területén a tetőtáj védelme érdekében
a) utcai tetősíkon tetőbevágás és tetőkiemelés nem létesíthető,
b) új lapostető nem alakítható ki.
(3) Világörökségi helyszín területén új tetőforma a tetőtájba illeszkedő kell, hogy legyen, ezt igazolni kell a településképi véleményezési eljárások során a jellegzetes látványba illesztett ábrázolással.
18/C. § (1) A tetőtáj védelme érdekében a kerület teljes területén egyszerű mértani tömegformákból megfogalmazott tetőformákat kell alkalmazni.
(2) Tetőhelyreállítás minden esetben megengedett.
(3) Az 1a. melléklet szerinti, településképi szempontból együtt kezelendő épületegyüttesek esetében az eredeti tetőforma megőrzése követelmény.
(4) A kerület teljes területén nem helyezhető el építmény és melléképítmény lapostetős épületrészen és teraszon.
18/D. § (1) Új magastető kialakítása esetén épület kialakult eredeti párkányát meg kell tartani, a tető síkokat az értékvizsgálati dokumentációban meghatározott dőlésszögek figyelembevételével kell kialakítani.
(2) Nem létesíthető tetőbevágás és tetőkiemelés saroképület, valamint azoknak az épületeknek a tetősíkjain, amelyekre az előttük lévő, 20 métert meghaladó szélességű közterületről, vagy szemközti merőleges utcából rálátás adódik.
(3) Tetősíkon kiemelt tetőablakok, valamint tetőbevágások – ahol létesítésüket a rendelet nem zárja ki – területe együttesen nem haladhatja meg:
a) utca felöli tetősík 20%-át;
b) udvar felőli tetősík 80%-át.
(4) Közterület felőli tetősíkon legfeljebb két építményszint bevilágítására alkalmas, építészetileg összefogott és tetősíkban fekvő tetőablak-sor alakítható ki.
(5) A tetősík telekhatáron lévő szélétől és a tetővápától számított 1,5 méternél kisebb távolságra tetőablak, tetőkiemelés, tetőbevágás nem létesíthető”
8. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„13/C. Helyi egyedi védett épületek belső udvarára vonatkozó követelmények
18/E. § A lift-építményt az udvar építészeti kialakításához illeszkedően kell kialakítani.”
9. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 14. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. A homlokzaton és tetőn elhelyezhető technikai berendezések”
10. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Épület homlokzatán semmiféle vezetéket (kábelt, csővezetéket) a falsíkon kívül vezetni nem lehet, épületgépészeti berendezés kifolyója a homlokzaton kívülre nem vezethető.
(2) Az épület közterület felőli homlokzatán – beleértve a közterületekről látható tetőzetet is:
a) fűtési vagy mesterséges szellőzési célt szolgáló berendezés kültéri egysége, gáznemű égéstermék homlokzati kivezetője nem helyezhető el, kivéve a földszinti, csak utcai homlokzattal rendelkező portálok esetében: nyílászáró síkjába visszahúzottan, takart módon történő elhelyezését;
b) épület-gépészeti, távközlési eszköz látható módon nem létesíthető;
c) napelem, napkollektor, napelem-cserép világörökségi helyszín területén és a Teréz körúton belül nem helyezhető el, egyéb területen csak az udvari tető- és homlokzati felületeken helyezhető el.
d) árusító automata berendezés nem helyezhető el;
e) bankomat berendezés csak a kirakatportálba szerelten, vagy – kizárólag új épületnél - a falsíkba építetten létesíthető;
f) a név és címtáblákat, illetve a kaputelefonokat kapuzatonként egységes kialakítással kell elhelyezni.
g) új épület, épületrész építése, épület teljes vagy részleges homlokzat felújítása, portál átalakítása kivételével hűtési, és/vagy fűtési célt szolgáló berendezés kültéri egysége 2022. december 31-ig lehet kihelyezve, ez időpont után a berendezést kártérítési igény nélkül el kell távolítani.
(3) Napelem, napkollektor, napelem-cserép a (2) c) pontja figyelembevételével kizárólag a tetősíkhoz illeszkedve helyezhető el.
(4) Fővárosi és kerületi védelem alatt álló épület közterület felől nem látható – általában udvari – homlokzatán, tetősíkján:
a) gáznemű égéstermék homlokzati kivezetője elhelyezhető, de
aa) igazodni kell a meglévő, illetve a tervezett nyílászárók tengelyéhez, és figyelembe kell venni az épület homlokzati részletképzéseinek elhelyezkedését és rendszerét;
ab) a nyílászáró alatti mellvédfalban gáznemű égéstermék homlokzati kivezetőjének elhelyezése nem megengedett, amennyiben az a meglévő épületszobrászati részletek, gipsz-stukkó, falfestmény, mozaik megszüntetését, roncsolását eredményezné, eredeti szimmetriáját negatívan befolyásolná;
b) udvar felé mesterséges szellőzés, helyiség fűtésére szolgáló berendezés kivezetése csak abban az esetben megengedett, ha az épület eredeti építészeti kialakításával összeegyeztethető és nem jár az épület eredeti díszítő elemeinek károsításával;
c) távközlési eszközt elhelyezni csak rejtetten – padlástérben - szabad;
d) villanyóra nem helyezhető el.
(5) Épület átalakítása, helyreállítása, rendeltetésének megváltoztatása esetén a közterületről is látható távközlési eszköz – a térfigyelő kamerákat kivéve -, tetőfelépítmény, egyéb épületgépészeti berendezés, ezen belül különösen parapetes kialakítású gázkészülék égéstermék kivezetője vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége – az e rendelet szerinti szabályos eszközök, berendezések kivételével – eltávolítandó, vagy a homlokzat adottságaihoz illeszkedő módon átalakítandó.
(6) Új épület csak központi klímaberendezéssel létesíthető, vagy rendeltetési egységenként megtervezetten, az épület eredeti építési tervében szerepeltetett egyedi klímaberendezésekkel látható el. Az eredeti terv szerinti elhelyezést és annak módját kell figyelembe venni utólagos elhelyezés esetén is.
(7) Villódzó, mozgó, az épület közterületi megjelenését értelmezhetetlenné tevő vagy zavaró, a lakókörnyezetet zavaró hatású világító vagy műsorszóró berendezés nem helyezhető el. Tüzelőberendezés szerelt fűtéskéményeinek kivételével közterületről láthatóan kültéri gépészeti elemek nem helyezhetők el az épületen.”
11. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A falsíkra merőleges cégér, cégtábla, cégfelirat
a) legfeljebb a földszint szintmagasságában helyezhető el úgy, hogy a felső emeleti szintek, és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja;
b) mérete nem lehet nagyobb:
ba) egyoldali felülete 0,5 m2-nél,
bb) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 1,0 m-nél,
bc) szerkezeti vastagsága 0,1 m-nél;
c) utcai homlokzattal nem rendelkező üzletek közösen a kapu két oldalán elhelyezett hirdetőberendezésen való felsorolása, valamint üzletközpontok, szállodák, illetőleg kulturális rendeltetési egységek cégéreinek elhelyezése esetén a ba) pont szerinti méret egy vagy több tábla esetén összesen legfeljebb 1,5 m2-ig növelhető; földszinti utcai helyiséggel rendelkező kereskedelmi üzlethelyiséghez, vendéglátóhelyhez, szolgáltató tevékenységhez valamint közönségforgalmú irodahelyiségekhez tartozóan, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, saroképület mindkét utcára néző helyisége esetén homlokzatonként 1-1 darab helyezhető el.”
12. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 21. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Kapu bélletében semmiféle cégjelzés (cégtábla, cégfelirat), hirdetés, kirakatszekrény nem helyezhető el.”
13. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 21/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szezonális terasz kialakítása a környezetéhez illeszkedő módon történhet, úgy, hogy színében, formájában az épített környezetéhez illeszkedik.”
14. § (1) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 21/B. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A terasz kialakítása:)
(2) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 21/B. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A terasz területe járdán nem határolható le kerítéssel, felfestéssel, vagy a járdáétól eltérő burkolat használatával. A járdán dobogó abban az esetben létesíthető, ha műszaki szempontból szükséges.
(9) A járdán a gyalogosforgalom számára kijelölt, vagy kiépített szélességet a biztonságos gyalogosfelület számára fenn kell tartani.”
15. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Közművek műtárgyai a tűzcsapok kivételével csak egyéb fő rendeltetésű épületbe integráltan, vagy térszint alatt alakíthatóak ki.”
16. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzat kérelemre – a településképi szempontok tisztázása érdekében – szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít. A konzultáció lefolytatása építési és örökségvédelmi engedélyezési eljárások megkezdése előtt kötelező.”
17. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az (2) és (3) bekezdésben foglalt építési tevékenységet megelőzően, kivéve
a) amely a műemléket, műemléki környezetet vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött;
b) amely az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez kötött;
c) amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött;
d) amely az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött kutatási, vizsgálati, kiállítási célt szolgáló és lakó rendeltetést bemutató épület építésére vonatkozik;
e) amelynek az önkormányzat a kezdeményezője.
(2) Településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység:
a) Helyi védett épület összes (utcai, udvari, hátsó, árkádok alatti), nem védett épület utcai homlokzatát - beleértve a tetőzetet is - érintő tevékenység
aa) felújítás, hőszigetelés, festés, színezés, átalakítás, tetőhéjalás-csere;
ab) nyílászárók (ajtó, ablak, kapu) beépítése, átalakítása, cseréje (homlokzaton, lépcsőházban, kapualjban);
ac) portálok átalakítása, cseréje, felújítása, megjelenésének megváltoztatása;
ad) technikai berendezések elhelyezése, cseréje (pl.: napenergia-kollektor, szellőző., klíma-, stb.);
ae) cégér, cégtábla, cégfelirat felszerelése, átalakítása;
af) árnyékoló szerkezetek elhelyezése, cseréje, felújítása (redőny, napernyő, napellenző, előtető, stb.);
ag) homlokzat vagy homlokzati elem díszvilágítása;
ah) meglévő homlokzati elem, hirdető berendezés átfestése, átfóliázása, megjelenésének megváltoztatása;
b) Függőfolyosó felújítása (szerkezet, burkolat, korlát);
c) Udvar (szerkezet, burkolat, tárolók, melléképítmények);
d) Helyi védett épületek esetében lépcsőház, kapualj, korlát, liftajtó felújítása, cseréje, abban az esetben, ha védett értéket érint a tevékenység;
e) Kerítés és kapuzat átalakítása, felújítása, kerítésen hirdetőberendezés elhelyezése;
f) Az épület térfogat növekedését nem eredményező üres padlástér beépítése;
g) Állványzat és/vagy építési háló telepítése;
h) Építmények rendeltetésének megváltoztatása – önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltoztatása;
i) Szobor, emlékmű, emlékjel építése, ha annak a talapzatával mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, emléktábla;
j) Szezonális terasz, legfeljebb 180 napig fennálló vendéglátó, kereskedelmi építmény létesítése.
(3) Az önálló rendeltetési egységen belül történő belső átalakítás, felújítás esetén csak akkor kell településképi bejelentési eljárást lefolytatni, ha az építési tevékenység védett értéket érint.
(4) A rendeltetés módosításának feltétele az új használatra való alkalmasság igazolása.
(5) A közös képviselő nyilatkozatát a bejelentéshez mellékelni kell arról, hogy az SZMSZ-ben korlátozták-e a lakóépületben külön tulajdonban lévő társasházi lakás használati, vagy hasznosítási módját: a) lakás céljára szolgáló helyiség nem lakás célúvá történő, b) lakás céljára szolgáló helyiség szálláshely-szolgáltatás célúvá történő rendeltetésváltozása esetén.”
18. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában elektronikus úton kezdeményezi a 8. számú melléklet szerint hiánytalanul kitöltött nyomtatványon vagy azzal megegyező tartalommal benyújtott elektronikus űrlapon, melyhez – a 28. § (2) j) pontja szerinti tevékenység kivételével – a településképi követelményeknek és a településrendezési eszközöknek való megfelelést igazoló, jogosultsággal rendelkező építész tervező által készített építészeti-műszaki tervdokumentációt kell mellékelni a 9. számú melléklet szerinti tartalommal.”
19. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 29. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Szezonális terasz a bejelentés tudomásul vételére vonatkozó határozat véglegessé válása dátumától számítva legfeljebb 180 napig maradhat fenn, amennyiben kialakítása, megjelenése időközben nem változik. Ezt követően újabb településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.”
20. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 29. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:
„(13a) Meglévő építmény közterületről látható homlokzatának felújításához - a (13) bekezdéstől eltérően - a tervező által elkészített 4. számú mellékletet kell csatolni.”
21. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 31. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A bírság befizetési határidejének lejárta előtt benyújtott kérelemre természetes személyek esetén háromszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén hárommillió forint alatt 6 havi, felette 12 havi kamatmentes részletfizetést engedélyezhet az önkormányzat.”
22. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 31. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A képviselő-testület a 31. §-ban meghatározott hatáskört – településképi kötelezést adhat ki, bírságot szabhat ki és részletfizetést engedélyezhet – a polgármesterre átruházza.”
23. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe a 1. melléklet lép.
24. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
25. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 8. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
26. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 9. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
27. § Hatályát veszti A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 29. § (10) bekezdése.
28. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2023. április 1-jén lép hatályba.
(2) A 15. §, a 16. §, a 24. § (1) bekezdése és a 4. melléklet 2023. május 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelethez