Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2024. 05. 01Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A rendelet alkalmazása
1.1
1. §2
2. § E rendelet előírásait Budapest Főváros VI. kerület Terézváros településrendezési eszközeivel együtt kell alkalmazni.
2. A rendelet hatálya
3. §3 E rendelet hatálya Budapest Főváros VI. kerület Terézváros közigazgatási területére terjed ki.
3. A rendelet mellékletei
4. §4 1. melléklet: A kerületi védelem alatt álló ingatlanok jegyzéke; 1a. melléklet: Településkép szempontjából együtt kezelendő épületegyüttes 1b. melléklet: Tanúházak és Tanúhelyek jegyzéke 2. melléklet: A településkép szempontjából meghatározó területek lehatárolása; 3. melléklet: Az értékvizsgálati dokumentáció tartalmi követelményei. 4. melléklet: Értékvizsgálati adatlap 5. melléklet: Település-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása iránti kérelem; 6. melléklet: Településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelem; 7. melléklet: A településképi véleményezési dokumentáció tartalmi követelményei; 8. melléklet: Bejelentő lap településképi bejelentéshez; 9. melléklet: A bejelentési dokumentáció tartalmi követelményei;
– Értelmező rendelkezések
5. §5 E rendelet alkalmazásában:
1. Cégér, cégtábla, cégfelirat: az építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.
2. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, egyéb adatait feltüntető tábla.
3. Értékvizsgálat: a kerületi védelemmel kapcsolatos döntések szakmai megalapozását szolgáló döntés előkészítő dokumentáció.
4. ÉTDR: Építésügyi Hatósági Engedélyezési Eljárásokat Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer.
5. Falkutatás: részletes feltárása és dokumentálása az eredeti, építéskori vakolatnak, annak anyagát, színét (színeit) és készítésmódját illetően.
6. Funkcionális célú utcabútor: meghatározott feladat ellátására telepített utcabútor.
7. Ideiglenes védelem: A kerületi értékvédelem alá vonás tárgyában megindított eljárás idejére meghatározott átmeneti védelem, melynek szabályai minden részletükben azonosak a kerületi értékvédelem szabályaival a potenciális érték védelme érdekében.
8. Információs vagy más célú berendezés: kerékpártámasz, hulladékgyűjtő, telefonfülke.
9. Kerületi védelem: területi vagy egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem, kert, kulturális érték, amelyet az önkormányzat védetté nyilvánít. Felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
10. Kültéri gépészeti elem: épület homlokzatán, valamint tetőfelületén elhelyezett klíma kültéri egység, légtechnikai szerelvény, parapetkonvektor kifúvó, tüzelőberendezés szerelt égéstermék-elvezető kémény, nagy konzolos kiülésű reflektor.
11. Kirakatszekrény: egyedi megjelenésű, doboz jellegű, közterületen önállóan álló vagy az épület homlokzatához, vagy kerítéshez rögzített, az épület kapualjában elhelyezett, árubemutatásra szolgáló berendezés.
12. Tanúház: a városrész historikus építészeti stílushasználattal fémjelzett városépítési korszakát megelőző (jellemzően az 1838-as árvíz előtti és a korai historikus) idők építészeti jellegzetességét hordozó, jellemzően kétszintes épület.
13. Tanúhely: Olyan, a város, építés, fejlődés, kultúrtörténetét megtartó, jellemző, kialakult helyszín, aminek fő értéke a környezethez való sajátos, - a városfejlődés, építés korszakait, helyszíneit, kultúrtörténetét megtartó, dokumentáló - illeszkedése.
14. Távközlési eszköz: bármely távközlési, híradástechnikai-informatikai létesítmény, szolgáltató és szolgáltatás, így különösen a televízió és rádió műsorszórók, a mobiltelefon szolgáltatók tevékenységéhez szükséges műszaki-technikai berendezései, egységei és elsősorban vezetékes hálózatai.
15. Településképi szempontból együtt kezelendő épületegyüttes: egységes kompozícióként létesült épület, épületegyüttes, amely őrzi építéskori eredetiségét.
16. Tetőhelyreállítás: értékvizsgálati dokumentációban javasolt – a tető eredeti formájában és teljességében történő, az egykori tervrajzoknak megfelelő visszaépítése, alaprajzi kiterjedés vagy kubatúrát érintő bővítés nélkül.
17. Tetőtáj: tetők sokaságának várospanorámában feltáruló látványa.
18. Szezonális terasz: olyan nem állandó jellegű, közterületen, vendéglátás céljára létesített tartózkodó tér, ami nem számít helyiségnek.
19. Utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott fogalom.
20. Védett épület: olyan épület, amely műemléki, fővárosi, vagy kerületi egyedi építészeti értékvédelem alatt áll.
21. Védett érték: azon településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti, természeti érték, melyek megóvása egy adott ingatlan egészének, vagy részének védelem alá helyezését indokolja.
22. Zártudvaros jellegű beépítés: olyan épület, melynek épületrészei (szárnyai) belső udvart zárnak közre. Ide tartozik az ún. zártsorú csatlakozó udvaros beépítés is. Így övezeti megnevezés alapján, a szabályozás értemében egy vagy több oldalon a szomszédos épület felé nyitott épületek is zártudvaros beépítésűnek minősülnek.
– Az örökségvédelemmel kapcsolatos előírások
– a kerületi védelem
4. A kerületi védelem célja
6. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében Terézváros kiemelkedő építészeti értékeit az Önkormányzat védelem alá helyezi.
(2)6 A kerületi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti, kulturális szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, fenntartása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
5. A kerületi védelem fajtái
7. § (1) A kerületi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) Kerületi területi védelem
a) a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés,
b) az utcakép vagy utcakép részlet, továbbá
c) a település- és tájkarakter elemek
megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.
(3)7 ) Kerületi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert, illetve kulturális örökséget meghatározó valamely
a) építményhez (helyrajzi szám szerinti védelme az épületnek), építményrészlethez (értékvédelmi dokumentációban megállapított építményrészlet),
b) táj- és kertépítészeti alkotáshoz, egyedi tájértékhez, növényzethez,
c) szoborhoz, kulturális, történeti vagy képzőművészeti alkotáshoz, utcabútorhoz
kapcsolódóan az érintett ingatlan egészére vagy részére terjedhet ki.
(4) Kerületi területi védelem alá vont településrészen belül kerületi egyedi védelem is elrendelhető.
– A kerületi védelem alá helyezés, valamint megszüntetésének szabályai
6. A kerületi védelem alá helyezés, valamint megszüntetésének kezdeményezése
8. § (1) Ingatlan kerületi védelem alá helyezését, vagy annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A kerületi védelem alá helyezésre irányuló kezdeményezésnek tartalmazni kell:
a) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét;
b) a védendő érték megnevezését;
c) a védendő érték pontos helyének megjelölését (cím, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
d) a védendő érték rövid leírását;
e) a kezdeményezés indoklását.
(3) A kerületi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezésnek tartalmazni kell:
a) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét;
b) a védelem alól kivonandó érték megnevezését;
c) a védelem alól kivonandó érték pontos helyének megjelölését (cím, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
d) a kezdeményezés indoklását.
(4)8 Nem kezdeményezhető kerületi védelem alá helyezésre irányuló eljárás, ha annak tárgyában a kezdeményezést 60 nappal az ÉTDR általános tájékoztatási felületén megjelenítetten megelőző, lezáratlan építésügyi hatósági eljárás van folyamatban, kivéve a fennmaradási engedélyezési, a használatbavételi engedélyezési, a kötelezési eljárásokat.
(5)9 Nem kezdeményezhető továbbá – a (4) bekezdésben meghatározottakat figyelembe véve – kerületi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás, ha annak tárgyában két éven belül ilyen eljárás lefolytatásra került.
(6) A kerületi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a Képviselő-testület dönt.
(7)10 A kerületi védelem alá helyezésére irányuló eljárás megindításával egyidejűleg a Képviselő-testület az eljárás tárgyát az eljárás lezárásáig ideiglenes védelem alá helyezi. Nem rendelhető el ideiglenes védelem már jogerős és végrehajtható engedéllyel bontani engedélyezett építmény, építményrész védelme érdekében.
(8) A kerületi értékvédelemmel kapcsolatos eljárás megindításáról és – amennyiben erre sor került – az ideiglenes védelem elrendeléséről az önkormányzat írásban értesíti
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, társasház esetén a közös képviselőn keresztül
b) az eljárás kezdeményezőjét,
c) a területileg illetékes építésügyi hatóságot,
továbbá hirdetményt tesz közzé az önkormányzat honlapján és a kerületi újságban.
(9) Amennyiben a kerületi értékvédelem tárgyát országos, vagy fővárosi szintű védelem alá vonják, a kerületi védettség – kizárólag a magasabb szintű védelem tárgyában, külön eljárás és döntés nélkül – megszűnik.
7. A kerületi védelem alá helyezés, valamint megszüntetésének szakmai megalapozása
9. §11 (1) A kerületi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozására az értékvizsgálati dokumentáció szolgál, melyet az eljárás tárgyára vonatkozóan az önkormányzat, vagy az ingatlan tulajdonosa készíttet el.
(2) Értékvizsgálatnak minősül:
a) a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerinti örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára és
b) a településterv megalapozó vizsgálatának az épített környezet értékeire vonatkozó vizsgálata.
(3) Az értékvizsgálathoz felhasználható a kerületi védelem alá helyezéshez korábban készült értékvizsgálat.
(4) Ha nem áll rendelkezésre a (2) és (3) bekezdés szerinti értékvizsgálat, vagy az nem tartalmazza a kerületi építészeti örökség értékleltárát, a kerületi védelmet meghatározó előírások megalapozására el kell készíteni az értékvizsgálatot.
(5) Az értékvizsgálatot csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő, illetve tervező készítheti el az alábbiak szerint:
a) építészeti érték tárgyában a műemléki szakértői névjegyzékben szereplő szakértő;
b) a védettséget bizonyítottan nem érintő esetben (műszaki leírással, nyilatkozattal, levéltári, egyéb nyilvántartási, ÉTDR adattal bizonyított esetekben) a polgármester, a főépítész igazoló nyilatkozata mellett a tervező építész, társasházak esetében a társasház közös képviselője igazolhatja.
c) növény, növény-együttes tárgyában a természetvédelmi szakértői névjegyzékben szereplő szakértő.
(6) A kerületi védelem az értékvizsgálatban szereplő kerületi építészeti örökségre terjedhet ki.
(7) Az értékvizsgálati dokumentációt a 3. melléklet szerinti tartalommal az eljárás megindítását követő 60 napon belül el kell készíteni.
(8) Az elkészült értékvizsgálati dokumentációba bárki betekinthet, azzal kapcsolatban az eljárás megindítását követő 90 napon belül írásban észrevételt tehet.
(9) Az eljárással érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője az önkormányzat megbízásából eljáró, az értékvizsgálati dokumentációt készítő szakértőket az ingatlanra – kizárólag az eljárás tárgyának állapotfelméréshez szükséges legrövidebb időtartamra – beengedni köteles.
(10) A kerületi területi védelemmel érintett településképi szempontból meghatározó terület a (2), (3) és (4) bekezdés szerinti értékvizsgálat alapján kerül lehatárolásra
8. A kerületi védelem alá helyezésről, valamint megszüntetéséről szóló döntés
10. § (1) Kerületi védelem alá helyezésről, vagy a kerületi védelem megszüntetéséről – a 8. § (9) bekezdésben leírt eset kivételével – a Képviselő-testület rendeletben dönt.
(2)12 A kerületi védelemmel kapcsolatos önkormányzati rendelet előterjesztésének tartalmaznia kell az értékvizsgálattal kapcsolatban határidőben benyújtott észrevételeket és az ezekre adott válaszokat.
(3)13 A kerületi értékvédelemmel kapcsolatos eljárásban született döntéséről és – amennyiben erre sor került – az ideiglenes védelem megszűntetéséről az önkormányzat írásban értesíti
a) az érintett ingatlan tulajdonosát,
b) az eljárás kezdeményezőjét,
c) a területileg illetékes építésügyi hatóságot,
d) az értékvizsgálattal kapcsolatban észrevételt tevők mindegyikét,
továbbá hirdetményt tesz közzé az önkormányzat honlapján és a kerületi újságban.
(4) Amennyiben a döntés változást eredményez az érintett ingatlan védettségére vonatkozóan, az önkormányzat a (3) bekezdésben meghatározottakon túl írásban értesíti
a) a még élő alkotóját vagy a szerzői (alkotói) jogok ismert birtokosát,
b) a területileg illetékes örökségvédelmi szerveket,
c) a Fővárosi Önkormányzatot,
d) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt.
(5)14 A kerületi egyedi védelem megszüntetésére – a 8. § (9) bekezdésben leírt eset kivételével – csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy azt az értékvizsgálat javasolja.
– A kerületi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
11. § (1) A kerületi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás minimálisan tartalmazza:
a) a védett értéket magába foglaló földrészlet helyrajzi számát, címét, helyszínrajzát;
b) a védett érték vonatkozásában készített értékvizsgálati dokumentációt,
c) az értékvizsgálati dokumentációra alapozott helyreállítási javaslatot, amennyiben az szükséges,
d) az önkormányzattól kapott támogatások adatait,
e) az állapotfelmérések adatait,
f) az esetleges intézkedéseket.
(3) A kerületi védelem megszűnése esetén a korábban védett érték megnevezésének a hozzátartozó adatokkal és a törlésről szóló döntés pontos megjelölésével együtt, mint védelem alól kivont elemnek, szerepelnie kell a nyilvántartásban.
(4) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a kerületi főépítész gondoskodik.
(5)15 Kerületi védelem alatt álló építményt az e célra rendszeresített „Kerületi védelem alá vont építmény - évszám” vagy „Kerületi védelem alá vont épület - évszám” feliratú táblával meg lehet jelölni. A védettséget jelölő táblát az önkormányzat - vagy a 4. számú mellékletben csatolt grafikai tartalom szerint – az ingatlan tulajdonosa készítteti és helyezteti el. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla esetleges cseréje, pótlása, karbantartása a tulajdonos feladata.
(6) Kerületi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Kerületi védelem alá vont növény - évszám” vagy „Kerületi védelem alá vont növény-együttes - évszám” feliratú táblával kell megjelölni, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata. A védettséget jelölő táblát az Önkormányzat készítteti és helyezteti ki.
(7) A kerületi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. E tábla fenntartása és karbantartása kizárólag az Önkormányzat feladata.
– A kerületi védelemmel kapcsolatos szabályok
12. § (1)16 A kerületi védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében törekedni kell
a) elsősorban az eredeti (vagy ahhoz közel álló) rendeltetésnek megfelelő használat biztosítására, ha ez nem lehetséges
b) közcélú hasznosításra, és ha ez sem lehetséges
c) valamely közösségi (kulturális, idegenforgalmi, oktatási-művelődési, stb.) funkció elhelyezésére, továbbá
d) a védett értékek lehetőség szerinti bemutathatóságára.
(2) Kerületi védelem alatt álló építményt egészében elbontani, növény-egyedet, növény-együttest kivágni tilos, kivéve akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen.
(3)17 Kerületi védelem alatt álló építményt részben elbontani, illetve növényegyedet, növény-együttest csonkítani csak akkor lehet, ha a védettséget megalapozó értékvizsgálat alapján a védelem tárgyát, a védett értéket az nem károsítja.
(4) A védett épület külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett épület jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak az e rendeletben meghatározott településképi követelményeknek megfelelő módon lehet.
(5) A védett épületek eredeti külső megjelenését, ezen belül
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, részletképzését, valamint ezek rész- és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) az eredeti színezését, vagy ha ez nem ismert, a jellegének és környezetének megfelelő színezést,
d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit
az értékvizsgálati dokumentációtól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
(6) A kerületi védelem alatt álló érték megfelelő műszaki állapotának fenntartása a tulajdonos kötelessége. Amennyiben ezen kötelezettségének a tulajdonos nem tesz eleget, a polgármester a védett érték helyrehozatalára kötelezheti, melynek teljesítése érdekében a tulajdonos a 13. § szerinti Támogatást vehet igénybe.
(7)18 Tanúházak esetében a telek és környezetének beépítése csak a szabályozási tervben rögzített szabályok szerint, a hely történetének, értékének, kapcsolatainak vizsgálatát is tartalmazó értékvédelmi dokumentáció, egyeztetése, elkészítése és a dokumentáció a beépítés változtatása, mértéke szerinti eljárásban történő tudomásulvétele után változtatható meg.
(8)19 Tanúhelyek esetében a telek és környezetének beépítése csak a hely történetének, értékének, kapcsolatainak vizsgálatát is tartalmazó értékvédelmi dokumentáció, egyeztetése, elkészítése és a dokumentáció a beépítés változtatása, mértéke szerinti eljárásban történő tudomásulvétele után változtatható meg.
– A településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
13. § (1) Az Önkormányzat a jelen rendelet 1. mellékletében szereplő építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását a „Terézvárosi Építészeti Értékvédelmi Támogatás”-ból (a továbbiakban: Támogatás) segítheti.
(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
(4)20 A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
(5)21 A beérkezett pályázatokat a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság bírálja el.
(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.
(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.
(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
– Településképi követelmények
– A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
9. A településkép szempontjából meghatározó területek lehatárolása
14. §22 A kerület területén a településkép szempontjából meghatározó területek a következők:
a) A Bajcsy Zs. út – Deák Ferenc tér – Király utca – Lövölde tér – Városligeti fasor – Bajza utca – Szondi utca – Dózsa Gy. út – Podmaniczky utca – Teréz krt. – Nyugati tér által határolt terület;
b) A Dózsa Gy. út – Városligeti fasor – Bajza utca – Szondi utca által határolt terület;
c) A Nyugati tér – Teréz krt. – Podmaniczky utca – Dózsa Gy. út – kerülethatár – Bulcsú utca – Lehel út – Váci út által határolt terület.
10. A Bajcsy Zs. út – Deák Ferenc tér – Király utca – Lövölde tér – Városligeti fasor – Bajza utca – Szondi utca – Dózsa Gy. út – Podmaniczky utca – Teréz krt. – Nyugati tér által határolt területre vonatkozó területi építészeti követelmények
15. § (1) A hagyományosan kialakult zártsorú, zártudvaros beépítéstől eltérni csak kivételesen, a kerületi építési szabályzatban meghatározott módon lehet és csak akkor, ha az érintett telken 1950 előtt szabadonálló beépítés alakult ki, vagy az a beépítés szempontjából kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik.
(2)23
(3)24
11. A Dózsa Gy. út – Városligeti fasor – Bajza utca – Szondi utca által határolt területre vonatkozó területi építészeti követelmények
16. § (1) A hagyományosan kialakult szabadonálló beépítéstől eltérni csak kivételesen, a kerületi építési szabályzatban meghatározott módon lehet és csak akkor, ha az érintett telken 1950 előtt zártsorú beépítés alakult ki, vagy az a beépítés szempontjából kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik.
(2)25
(3)26
12. A Nyugati tér – Teréz krt. – Podmaniczky utca – Dózsa Gy. út – kerülethatár – Bulcsú utca – Lehel út – Váci út által határolt területre vonatkozó területi építészeti követelmények
17. § (1) Az újonnan létesített beépítésnek a telepítés tekintetében illeszkednie kell a területtel határos, kialakult városi szövethez, a műszakilag megvalósítható legnagyobb mértékben biztosítva a terület Podmaniczky utca és Váci út – Lehel út közötti átjárhatóságát.
(2)27
A településkép szempontjából meghatározó egyedi építészeti követelmények
13. Az épületek homlokzatainak kialakítása
18. § (1)29 Az épület közterületről látható homlokzatának színezése:
a) részleges színezés csak a földszinti kirakatportálok cseréje, átalakítása, az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása esetén, illetőleg egyéb szükséges javítások során, a földszint feletti osztópárkányig, a homlokzat teljes földszinti sávjában történhet a homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján; Amennyiben csak az osztópárkányig történik az átfestés, az osztópárkányt is fel kell újítani.
b) védett épület át- és újraszínezése falkutatást követően, ennek alapul vételével történhet, csak előzetesen elkészített és igazoltan elfogadott mintafestés birtokában lehetséges;
c) nem védett épület újraszínezése előzetesen elkészített és igazoltan elfogadott mintafestés birtokában lehetséges
d) képzőművészeti alkotás tűzfalon való létrehozása – településképi bejelentési tudomásul-vétel birtokában - megengedett
(2)30 Az épület homlokzatát érintő átalakításnál, illetőleg a meglévő - 1950 előtt épült, vagy azelőtt átépített - épület teljes körű vagy részleges felújításánál:
a) az eredeti homlokzatkialakítás megtartandó, illetőleg az eredeti tervek szerint helyreállítandó,
b) az eredeti épületdísz, épületrészlet megtartandó, vagy helyreállítandó,
c) a homlokzaton lévő szabálytalan és avult, használaton kívüli tartót, kábelt, antennát, reklámtartó szerkezetet és minden egyéb, nem az épület homlokzati architektúrájához kapcsolódó elemet el kell távolítani,
d) a homlokzatra szerelt és használatban lévő kábeleket, vezetékeket falba kell süllyeszteni,
e) a homlokzat – a falkutatás eredményétől, a homlokzat díszítettségétől, tagoltságától függően – festett, vagy simított felületű lehet. Kőporos vakolat, vagy kapart, dörzsölt vagy szórt felületű vékonyvakolat nem alkalmazható, kivéve, ha az épület eredeti, építéskori felületképzése igazolhatóan az volt.
(3)31 Homlokzati nyílászárók kialakításánál:
a) Épület külső megjelenését érintő beavatkozást az eredeti építési tervek hiányában az épület stílusjegyeihez és környezetéhez illeszkedve, az építéskori állapot megkutatásával kell elvégezni úgy, hogy a homlokzat vagy az utólag átalakított kirakatportálok az építéskori állapot látványát biztosítsák. Kirakatportálok átalakítása történhet új, egységes koncepció alapján, az épület valamennyi kirakatportáljának egyidejű átalakítása esetében.
b) Utcai homlokzaton és védett épület udvari homlokzatán a nyílászárók cseréje rendeltetési egységenként az építéskori, eredetivel azonos módon és anyaghasználattal történhet. Az épület egészére vonatkozó nyílászárócsere egységesen, az eredeti épülethomlokzathoz illeszkedő, ritmus és formarend alapján történhet.
c) Meglévő épület emeletráépítése, tetőtér beépítése esetén a nyílászárók illeszkedjenek az alsóbb szintek meglévő, eredeti nyílászáróihoz.
d) Utcai homlokzaton és védett épület udvari homlokzatán külsőtokos redőnyt, műanyag redőnyt nem lehet elhelyezni. Pince- és földszinti ablakok védőrácsát egységes megjelenéssel kell kialakítani.
(4) Új épület létesítése, illetőleg meglévő épület homlokzat felújítása során a közterület felőli földszinti homlokzatsávot a zártsorú beépítésű területeken anti-grafiti bevonattal kell ellátni.
(5) Összevonással létrejött telken létesülő új épület esetén vizsgálni szükséges és a vizsgálati eredménytől függően meg kell jeleníteni a korábbi telekosztást az épület homlokzati tagolásával.
13/A.32 Épületek tetőinek anyag- és színhasználata
18/A. § Tetők héjazatának anyag- és színhasználatát az alábbiak szerint kell alakítani: a) az épület környezetében jellemzően használt, vagy ahhoz közeli jellegű anyagokat és színeket kell alkalmazni, eredetitől eltérő anyag- és színhasználat főépítészi konzultáció keretében határozandó meg a b) és c) pontok figyelembevétele mellett; b) világörökségi helyszín területén csak az eredetivel megegyező természetes anyagú pikkelyes fedések (égetett agyag, pala, fém), valamint cink- és réz, táblás lemezfedések használhatók; c) az 1a. számú mellékletben felsorolt településképi szempontból együtt kezelendő épület, épületegyüttes eredeti kompozíciójának érvényre juttatása érdekében az eredeti épületformákat és díszítéseket egységesen kell megtartani, a tetők és homlokzatok felületein azonos anyagokat és színeket kell használni.
13/B.33 Épületek tetőinek tömegformálása
18/B. § (1) Ahol a KÉSZ szabályozási tervlapja szerint világörökségi helyszín területén a megtartandó eredeti párkánymagasság jelölt, ott a tető eredeti utcai formáját (gerincmagasságot, az utca felőli tetősík dőlésszögét) is meg kell tartani.
(2) Világörökségi helyszín területén a tetőtáj védelme érdekében
a) utcai tetősíkon tetőbevágás és tetőkiemelés nem létesíthető,
b) új lapostető nem alakítható ki.
(3) Világörökségi helyszín területén új tetőforma a tetőtájba illeszkedő kell, hogy legyen, ezt igazolni kell a településképi véleményezési eljárások során a jellegzetes látványba illesztett ábrázolással.
18/C. § (1) A tetőtáj védelme érdekében a kerület teljes területén egyszerű mértani tömegformákból megfogalmazott tetőformákat kell alkalmazni.
(2) Tetőhelyreállítás minden esetben megengedett.
(3) Az 1a. melléklet szerinti, településképi szempontból együtt kezelendő épületegyüttesek esetében az eredeti tetőforma megőrzése követelmény.
(4) A kerület teljes területén nem helyezhető el építmény és melléképítmény lapostetős épületrészen és teraszon.
18/D. § (1) Új magastető kialakítása esetén épület kialakult eredeti párkányát meg kell tartani, a tető síkokat az értékvizsgálati dokumentációban meghatározott dőlésszögek figyelembevételével kell kialakítani.
(2) Nem létesíthető tetőbevágás és tetőkiemelés saroképület, valamint azoknak az épületeknek a tetősíkjain, amelyekre az előttük lévő, 20 métert meghaladó szélességű közterületről, vagy szemközti merőleges utcából rálátás adódik.
(3) Tetősíkon kiemelt tetőablakok, valamint tetőbevágások – ahol létesítésüket a rendelet nem zárja ki – területe együttesen nem haladhatja meg:
a) utca felöli tetősík 20%-át;
b) udvar felőli tetősík 80%-át.
(4) Közterület felőli tetősíkon legfeljebb két építményszint bevilágítására alkalmas, építészetileg összefogott és tetősíkban fekvő tetőablak-sor alakítható ki.
(5) A tetősík telekhatáron lévő szélétől és a tetővápától számított 1,5 méternél kisebb távolságra tetőablak, tetőkiemelés, tetőbevágás nem létesíthető
13/C.34 Helyi egyedi védett épületek belső udvarára vonatkozó követelmények
18/E. § A lift-építményt az udvar építészeti kialakításához illeszkedően kell kialakítani.
14.35 A homlokzaton és tetőn elhelyezhető technikai berendezések
19. §36 (1) Épület homlokzatán semmiféle vezetéket (kábelt, csővezetéket) a falsíkon kívül vezetni nem lehet, épületgépészeti berendezés kifolyója a homlokzaton kívülre nem vezethető.
(2) Az épület közterület felőli homlokzatán – beleértve a közterületekről látható tetőzetet is:
a) fűtési vagy mesterséges szellőzési célt szolgáló berendezés kültéri egysége, gáznemű égéstermék homlokzati kivezetője nem helyezhető el, kivéve a földszinti, csak utcai homlokzattal rendelkező portálok esetében: nyílászáró síkjába visszahúzottan, takart módon történő elhelyezését;
b) épület-gépészeti, távközlési eszköz látható módon nem létesíthető;
c)37 napelem, napkollektor, napelem-cserép világörökségi helyszín területén nem helyezhető el, egyéb területen csak az udvari tető- és homlokzati felületeken helyezhető el.
d) árusító automata berendezés nem helyezhető el;
e) bankomat berendezés csak a kirakatportálba szerelten, vagy – kizárólag új épületnél - a falsíkba építetten létesíthető;
f) a név és címtáblákat, illetve a kaputelefonokat kapuzatonként egységes kialakítással kell elhelyezni.
g) új épület, épületrész építése, épület teljes vagy részleges homlokzat felújítása, portál átalakítása kivételével hűtési, és/vagy fűtési célt szolgáló berendezés kültéri egysége 2022. december 31-ig lehet kihelyezve, ez időpont után a berendezést kártérítési igény nélkül el kell távolítani.
(3) Napelem, napkollektor, napelem-cserép a (2) c) pontja figyelembevételével kizárólag a tetősíkhoz illeszkedve helyezhető el.
(4) Fővárosi és kerületi védelem alatt álló épület közterület felől nem látható – általában udvari – homlokzatán, tetősíkján:
a) gáznemű égéstermék homlokzati kivezetője elhelyezhető, de
aa) igazodni kell a meglévő, illetve a tervezett nyílászárók tengelyéhez, és figyelembe kell venni az épület homlokzati részletképzéseinek elhelyezkedését és rendszerét;
ab) a nyílászáró alatti mellvédfalban gáznemű égéstermék homlokzati kivezetőjének elhelyezése nem megengedett, amennyiben az a meglévő épületszobrászati részletek, gipsz-stukkó, falfestmény, mozaik megszüntetését, roncsolását eredményezné, eredeti szimmetriáját negatívan befolyásolná;
b) udvar felé mesterséges szellőzés, helyiség fűtésére szolgáló berendezés kivezetése csak abban az esetben megengedett, ha az épület eredeti építészeti kialakításával összeegyeztethető és nem jár az épület eredeti díszítő elemeinek károsításával;
c) távközlési eszközt elhelyezni csak rejtetten – padlástérben - szabad;
d) villanyóra nem helyezhető el.
(5) Épület átalakítása, helyreállítása, rendeltetésének megváltoztatása esetén a közterületről is látható távközlési eszköz – a térfigyelő kamerákat kivéve -, tetőfelépítmény, egyéb épületgépészeti berendezés, ezen belül különösen parapetes kialakítású gázkészülék égéstermék kivezetője vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége – az e rendelet szerinti szabályos eszközök, berendezések kivételével – eltávolítandó, vagy a homlokzat adottságaihoz illeszkedő módon átalakítandó.
(6) Új épület csak központi klímaberendezéssel létesíthető, vagy rendeltetési egységenként megtervezetten, az épület eredeti építési tervében szerepeltetett egyedi klímaberendezésekkel látható el. Az eredeti terv szerinti elhelyezést és annak módját kell figyelembe venni utólagos elhelyezés esetén is.
(7) Villódzó, mozgó, az épület közterületi megjelenését értelmezhetetlenné tevő vagy zavaró, a lakókörnyezetet zavaró hatású világító vagy műsorszóró berendezés nem helyezhető el. Tüzelőberendezés szerelt fűtéskéményeinek kivételével közterületről láthatóan kültéri gépészeti elemek nem helyezhetők el az épületen.
15. Kirakatportál, kirakatszekrény
20. § (1)38 Kirakatportál:
a) Meglévő kirakat átalakításánál vagy cseréjénél az épület eredeti építészeti kialakításától eltérő kirakatportálokat az építéskori tervek alapján, vagy az építéskori nyílások geometriai méreteinek figyelembevételével kell helyreállítani.
b) Kirakatportálok átalakítása vagy cseréje történhet új, egységes koncepció alapján, az épület valamennyi kirakatportáljának egyidejű átalakítása, cseréje esetében.
c) A kirakatportál üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal, szerkezettel – fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel, illetve rávetítéssel – takarni nem szabad. Nem átlátszó fólia, perforált fólia dekorációként legfeljebb az üvegfelület 10%-án alkalmazható.
d) Homokfúvott, matt, átlátszatlan üvegfelület a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30%-án alkalmazható.
e) A kirakatportált védő biztonsági berendezés csak átlátható rácsszerkezetként, vagy hagyományos (hullám profilos) redőnyként alakítható ki.
f) A kirakatportál biztonsági rácsának elhelyezését és kialakításának módját a kirakatportállal együtt kell megtervezni és megvalósítani:
fa) biztonsági rácsot a kirakatportál üvegfelületén belül kell felszerelni;
fb) a földszintről nyíló egyes rendeltetési egységek közterület felőli bejáratainak biztonsági rácsait elsősorban a bejárat belső síkján belül kell elhelyezni.
g) Kirakatportálon kívül és az üveg síkjától 1 méteren belül nem helyezhető el nagyméretű képernyőjű műsorszóró berendezés. A berendezés nem lehet a portál felületének 30 %-nál nagyobb.
h) Villódzó, mozgó, az épület közterületi megjelenését értelmezhetetlenné tevő vagy zavaró, a lakókörnyezetet zavaró hatású világító vagy műsorszóró berendezés, futófényes hirdetőberendezés kirakatportálban sem alakítható ki.
(2) Kirakatszekrény:
a) Kirakatszekrény a homlokzatok közterület felőli falfelületén, az előkert kerítésén, illetve az előkertben nem helyezhető el.
b) Az épület kapualjában, belső udvari homlokzatán, passzázsban, falra, vagy fal elé kirakatszekrényt csak egységes terv alapján és akkor szabad elhelyezni, ha annak mérete és szerkezeti kialakítása az épület falazatának építészeti részletképzését, építéskori falfestését és falfestményeit, művészi felületképzését (gipszstukkó, dombormű, faragvány stb.) nem takarja el, illetőleg azt figyelembe veszi.
16. Cégér, cégtábla, cégfelirat
21. § (1)39 Cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezése:
a) épületen csak olyan cégér, cégtábla, cégfelirat helyezhető el, mely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg az abban folytatott tevékenységre vonatkozik;
b) az épület udvarában, vagy emeletén lévő helyiséget, rendeltetési egységeket jelző cégér, cégtábla, cégfelirat csak akkor helyezhető el, ha az épület közterületi homlokzati kialakítása és a már elhelyezett cégérek, cégtáblák, cégfeliratok együttes megjelenése nem hat zsúfoltnak, vagy zavaróan soknak, és az elhelyezés az épület homlokzati struktúrájához illeszkedik;
c) az udvari üzlethelyiségeket jelző cégérek, cégtáblák, cégfeliratok összevontan, egy szerkezeten is elhelyezhetők, a b) pont feltételeinek betartása mellett;
d) az elhelyezéssel érintett épület homlokzatán – a szomszédos épületek összefüggő homlokzatainak figyelembevételével – a cégérek, cégtáblák, cégfeliratok összehangoltan létesítendők, legalább az elhelyezési magasságok, a betűnagyságok, a színvilág tekintetében;
e) a cégér, cégtábla, cégfelirat naturális képeket (pl. ételfotókat, stb.), fotókat, a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen – indokolatlanul elütő, vagy erős – színeket nem tartalmazhat;
f) a megvilágítást szolgáló elektromos vezeték csak a berendezésen belül és rejtetten helyezhető el, az épület falán kívül kábelcsatornában nem vezethető.
g) a térfigyelő kamerák közterületre való rálátását nem akadályozhatja.
h) villódzó, mozgó, futófényes hirdetőberendezés homlokzaton nem helyezhető el.
(1a)40 Meglévő cégér, cégtábla, cégfelirat átalakítása, megjelenésének megváltoztatása esetén az új cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezésére vonatkozó előírásokat be kell tartani.
(2)41 Falsíkkal párhuzamos cégér, cégtábla, cégfelirat
a) legfeljebb a földszint szintmagasságában helyezhető el;
b) a homlokzati falsíkon, vagy azzal párhuzamosan a kirakatportál szerkezetén kívül csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégér, cégtábla, cégfelirat helyezhető el, kivéve egységenként 1 db, legfeljebb 0,5 m2-es fém, kerámia, áttetsző anyagú (üveg vagy plexi) táblát vagy krétával írható palatáblákat;
c) a homlokzati falsíkkal párhuzamos, táblaszerű cégér, cégtábla, cégfelirat méretkorlátozás nélkül kizárólag a kirakatportál felületén helyezhető el, a 20. § (1) b), c) pontjában az üvegfelületre előírtak figyelembevételével.
d) az a) és c) pont szerinti kialakítás szervesen illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(3)42 A falsíkra merőleges cégér, cégtábla, cégfelirat
a) legfeljebb a földszint szintmagasságában helyezhető el úgy, hogy a felső emeleti szintek, és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja;
b) mérete nem lehet nagyobb:
ba) egyoldali felülete 0,5 m2-nél,
bb) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 1,0 m-nél,
bc) szerkezeti vastagsága 0,1 m-nél;
c) utcai homlokzattal nem rendelkező üzletek közösen a kapu két oldalán elhelyezett hirdetőberendezésen való felsorolása, valamint üzletközpontok, szállodák, illetőleg kulturális rendeltetési egységek cégéreinek elhelyezése esetén a ba) pont szerinti méret egy vagy több tábla esetén összesen legfeljebb 1,5 m2-ig növelhető; földszinti utcai helyiséggel rendelkező kereskedelmi üzlethelyiséghez, vendéglátóhelyhez, szolgáltató tevékenységhez valamint közönségforgalmú irodahelyiségekhez tartozóan, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, saroképület mindkét utcára néző helyisége esetén homlokzatonként 1-1 darab helyezhető el.
(4)43 Épület vagy a rendeltetési egység homlokzatának átalakítása, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének megváltoztatása esetén a jelen rendeletnek nem megfelelő, vagy avult cégér, cégtábla, cégfelirat eltávolítandó.
(5) Címtábla
a) felülete a 0,10 m2–t nem haladhatja meg,
b)44 anyaga kizárólag fém vagy áttetsző felületű (üveg vagy plexi) lehet,
c) elsődlegesen a kapubélletben helyezhető el, amennyiben ez nem lehetséges, a kapu két oldalán a falpilléren,
d) egy épületben több címtábla elhelyezése során azoknak anyagban és méretben egymáshoz, továbbá a kapuzat architektúrájához illeszkedniük kell.
(6)45 Kizárólag kulturális intézményre, szolgáltatóra (pl. színház, múzeum, filmszínház, stb.) vagy kulturális szolgáltatásra (pl. kiállítások, egyéb kulturális rendezvények, stb.) figyelmet felhívó, nem tábla jellegű kialakítású felirat, molinó méretkorlátozás nélkül, de környezetébe illően helyezhető el;
(7)46 Intézmények épületén, kerítésén a tevékenységükből adódó hirdetmények, tájékoztatási kötelezettségük teljesítéséhez szükséges hirdető doboz elhelyezhető, melynek az épület architektúrájához, a kerítés megjelenéséhez illeszkednie kell, melynek mérete nem lehet nagyobb, mint 2,00 m2.
(8)47 Kapu bélletében semmiféle cégjelzés (cégtábla, cégfelirat), hirdetés, kirakatszekrény nem helyezhető el.
16/A. Kerítés
21/A. § (1a) (1) Bármely telket, telekrészt a közterülettől, vagy közforgalom céljára megnyitott telektől, telekrésztől, valamint közterületnek, vagy közforgalom céljára megnyitott teleknek, a telek többi részétől elválasztó terület elhatárolásaként tömör kerítés nem létesíthető. Az áttört kerítés legfeljebb 0,5 m vagy az eredeti, építéskorabeli állapotnak megfelelő magasságú lábazatú, a lábazat feletti felületén – szemből nézve – legalább 75 %-ban áttört kerítés létesíthető.
(2) Fővárosi vagy helyi védelem alatt álló épület nem közterületi telekhatáron lévő kerítése tömör kerítés nem lehet. Az áttört kerítés legfeljebb 0,5 m vagy az eredeti, építéskorabeli állapotnak megfelelő magasságú lábazattal rendelkezhet. A lábazat feletti felület – szemből nézve – legalább 75 %-ban áttört kialakítású legyen.
16/B. Szezonális teraszok
21/B. § (1)48 A szezonális terasz kialakítása a környezetéhez illeszkedő módon történhet, úgy, hogy színében, formájában az épített környezetéhez illeszkedik.
(2) A teraszon műfű, műnövény nem alkalmazható. A terasz területén megfelelően ápolt, élő növény helyezhető el.
(3) A teraszhoz szükséges gépészet és annak vezetékei csak takart módon helyezhetőek el, fokozott figyelemmel a balesetveszélyre.
(4) Az árnyékoló szerkezeten csak a helyiség cégneve, logója helyezhető el. Az árnyékoló letalpalásánál a botlásveszélyre fokozottan figyelni kell.
(5) A terasz berendezési tárgyain, az árnyékolón, stb. reklám nem helyezhető el.
(6) A parkolósávban létesített terasz szerkezeti kialakításánál a közlekedésbiztonságot, lelépésveszélyt figyelembe kell venni. Parkolósávban létesített terasz nem téliesíthető.
(7) A terasz kialakítása:
a) üvegezett, zárt módon nem létesíthető, kizárólag üveg szélvédő elemekkel védhetők, és az épület színezésével összhangban lévő vászonárnyékolókkal, mobil ernyőkkel fedhető le;
b) a vendéglátó terasz árnyékoló berendezése(i) legyen(ek) összhangban az épület homlokzati kialakításával és színvilágával, valamint az épített környezettel;
c) a vendéglátó teraszon asztal, szék, napernyő, világító- vagy fűtőberendezés, fogas, 1 m2 alapterületnél nem nagyobb tálalópult, álló hamutartó, megállítótábla és virágtartó helyezhető el, bármely más berendezési tárgy teraszon való elhelyezése csak a közterület tulajdonosának külön hozzájárulása alapján lehetséges;
d)49 évente és egyhuzamban, legfeljebb 180 nap időtartamra a téli időszakban, ideiglenes jelleggel a vendéglátó terasz téliesítése megengedett, ha:
da) a téliesítés önálló építményszerkezettel, az épülettől független, ahhoz nem rögzített módon történik;
db) a da) pont szerinti építmény megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezettel bír,
dc) ha minden függőleges határoló felületének legalább 75%-a üvegezett, vagy átlátható módon kerül kialakításra,
dd) ha a térhatároló eleme(i) az utcakép szempontjából meghatározó épületszobrászati elemet nem takar el,
de) az építmény kizárólag a közvetlen vendég-kiszolgálást szolgálja, és
df) konyhaüzemet, pultot, bármilyen tárolási célt a fogyasztótéren túl nem foglal magába.
e) a vendéglátó teraszon 10 m2 után 1 m2 zöldterületet, az ezt meghaladó minden 5 m2 után 0,5 m2 zöldfelületet kell kialakítani; f) a vendéglátó terasz területén nem helyezhető el fagylaltos pult, ital automata, hűtőszekrény, pénzkiadó automata.
(8)50 A terasz területe járdán nem határolható le kerítéssel, felfestéssel, vagy a járdáétól eltérő burkolat használatával. A járdán dobogó abban az esetben létesíthető, ha műszaki szempontból szükséges.
(9)51 A járdán a gyalogosforgalom számára kijelölt, vagy kiépített szélességet a biztonságos gyalogosfelület számára fenn kell tartani.
16/C.52 Utcabútorok
21/C. § (1) A településképi látvány megőrzése érdekében a közterületek megjelenését, burkolatát, utcabútorait, berendezéseit - a kialakult, meglévő anyaghasználathoz és arculathoz igazodóan - a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével, a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.
(2) Az utcabútorok esztétikus megjelenéséről, igényes fenntartásáról, tisztántartásáról, karbantartásáról a tulajdonosa gondoskodni köteles.
(3) Az avult, használaton kívüli utcabútor eltávolításáról a tulajdonosa gondoskodni köteles.
– Sajátos építményfajtákra vonatkozó településképi követelmények
22. §53 Közművek műtárgyai a tűzcsapok kivételével csak egyéb fő rendeltetésű épületbe integráltan, vagy térszint alatt alakíthatóak ki.
– Reklámokra, reklámhordozókra, reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó előírások
23. §54 (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, illetve a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendelet szerinti reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése, valamint létesítése a Bajcsy-Zsilinszky út – Deák Ferenc tér – Király utca – Lövölde tér – Városligeti fasor – Dózsa György út – Podmaniczky utca által határolt területen tilos.
(2) Utcabútoron futófény, ledfal, villódzó reklám, forgó plakát nem helyezhető el.
– Településkép érvényesítési eszközök
- A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
24. § (1)55 Az önkormányzat kérelemre – a településképi szempontok tisztázása érdekében – szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít. A konzultáció lefolytatása építési és örökségvédelmi engedélyezési eljárások megkezdése előtt kötelező.
(2) A szakmai konzultációval kapcsolatos feladatokat az önkormányzat képviseletében a főépítész látja el.
(3)56 A szakmai konzultáció lefolytatásához a kérelmező az 5. számú melléklet szerinti kérelmét elektronikus úton nyújthatja be.
(4)57 A főépítész a kérelem kézhezvételét követően 8 napon belül tájékoztatja a kérelmezőt a szakmai konzultáció időpontjáról és helyszínéről.
(5)58 A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell készíteni, amelyben rögzítésre kerül a felvetett javaslatok lényege, valamint az főépítész megállapításai.
– Településképi véleményezési eljárás
17. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
25. §59 Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszát megelőzően,Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően,
a) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi vagy a központi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és
b) amely nem áll fővárosi védelem alatt, és
c) amelynél nem az önkormányzat az építtető.
d) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és
e) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető, és
f) amely nem áll fővárosi védelem alatt, és
g) amelynél nem az önkormányzat az építtető.
18. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
26. §60 (1)61 A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) a 6. számú melléklet szerinti kérelmét elektronikus úton nyújtja be, és a véleményezendő, 7. számú melléklet szerinti építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez Az önkormányzatnak hozzáférést biztosít.
(2) A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.
(3) Az önkormányzat a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
(4) A településképi véleményben az önkormányzat a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre a) javasolja, b) feltétellel javasolja, c) nem javasolja.
(5) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
(6) Az önkormányzat véleményét a helyi építészeti-műszaki tervtanács, annak akadályoztatása esetén a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(7)62 A képviselő-testület a 26. §-ban meghatározott hatáskört – településképi véleményt ad – a polgármesterre átruházza.
19. A településképi véleményezés szempontja
27. § (1) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy nem sérti-e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok jogos érdekeit,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(2) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, védendő épített környezethez,
b) a homlokzatok tagolása, színezése, a nyílászárók kiosztása, az anyagok minősége, a felületek struktúrája összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge, héjalásának anyaga és színe és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a környezet meghatározó adottságaihoz.
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, benapozását, különös tekintettel a térfigyelő kamera rendszerre, a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
– Településképi bejelentési eljárás
20. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
28. §63 (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az (2) és (3) bekezdésben foglalt építési tevékenységet megelőzően, kivéve
a) amely a műemléket, műemléki környezetet vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött;
b) amely az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez kötött;
c) amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött;
d) amely az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött kutatási, vizsgálati, kiállítási célt szolgáló és lakó rendeltetést bemutató épület építésére vonatkozik;
e) amelynek az önkormányzat a kezdeményezője.
(2) Településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység:
a) Helyi védett épület összes (utcai, udvari, hátsó, árkádok alatti), nem védett épület utcai homlokzatát - beleértve a tetőzetet is - érintő tevékenység
aa) felújítás, hőszigetelés, festés, színezés, átalakítás, tetőhéjalás-csere;
ab) nyílászárók (ajtó, ablak, kapu) beépítése, átalakítása, cseréje (homlokzaton, lépcsőházban, kapualjban);
ac) portálok átalakítása, cseréje, felújítása, megjelenésének megváltoztatása;
ad) technikai berendezések elhelyezése, cseréje (pl.: napenergia-kollektor, szellőző., klíma-, stb.);
ae) cégér, cégtábla, cégfelirat felszerelése, átalakítása;
af) árnyékoló szerkezetek elhelyezése, cseréje, felújítása (redőny, napernyő, napellenző, előtető, stb.);
ag) homlokzat vagy homlokzati elem díszvilágítása;
ah) meglévő homlokzati elem, hirdető berendezés átfestése, átfóliázása, megjelenésének megváltoztatása;
b) Függőfolyosó felújítása (szerkezet, burkolat, korlát);
c) Udvar (szerkezet, burkolat, tárolók, melléképítmények);
d) Helyi védett épületek esetében lépcsőház, kapualj, korlát, liftajtó felújítása, cseréje, abban az esetben, ha védett értéket érint a tevékenység;
e) Kerítés és kapuzat átalakítása, felújítása, kerítésen hirdetőberendezés elhelyezése;
f) Az épület térfogat növekedését nem eredményező üres padlástér beépítése;
g) Állványzat és/vagy építési háló telepítése;
h) Építmények rendeltetésének megváltoztatása – önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltoztatása;
i) Szobor, emlékmű, emlékjel építése, ha annak a talapzatával mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, emléktábla;
j) Szezonális terasz, legfeljebb 180 napig fennálló vendéglátó, kereskedelmi építmény létesítése.
k)64 Reklámok és reklámhordozók elhelyezése.
(3) Az önálló rendeltetési egységen belül történő belső átalakítás, felújítás esetén csak akkor kell településképi bejelentési eljárást lefolytatni, ha az építési tevékenység védett értéket érint.
(4) A rendeltetés módosításának feltétele az új használatra való alkalmasság igazolása.
(5) A közös képviselő nyilatkozatát a bejelentéshez mellékelni kell arról, hogy az SZMSZ-ben korlátozták-e a lakóépületben külön tulajdonban lévő társasházi lakás használati, vagy hasznosítási módját: a) lakás céljára szolgáló helyiség nem lakás célúvá történő, b) lakás céljára szolgáló helyiség szálláshely-szolgáltatás célúvá történő rendeltetésváltozása esetén.
21. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása
29. §65 (1)66 A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában elektronikus úton kezdeményezi a 8. számú melléklet szerint hiánytalanul kitöltött nyomtatványon vagy azzal megegyező tartalommal benyújtott elektronikus űrlapon, melyhez – a 28. § (2) j) pontja szerinti tevékenység kivételével – a településképi követelményeknek és a településrendezési eszközöknek való megfelelést igazoló, jogosultsággal rendelkező építész tervező által készített építészeti-műszaki tervdokumentációt kell mellékelni a 9. számú melléklet szerinti tartalommal.
(2) Az önkormányzat a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hatósági határozatban
a) a tervezett építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltozást - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha
aa) a bejelentés megfelel a 8. és 9. számú mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek és
ab) a tervezett építési tevékenység, illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek;
ac) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (továbbiakban: OTÉK) és a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek.
b) elutasítja az építési tevékenységre, vagy rendeltetésváltozás megkezdésére irányuló kérelmet és egyúttal figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha
ba) a tervezett építési tevékenység, nem illeszkedik a településképbe, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység, nem felel meg a településképi követelményeknek, vagy
bc) a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a helyi építési szabályzatban meghatározott követelménynek, vagy a műszaki kialakítással a tervezett rendeltetés nem valósítható meg.
c) megszünteti az eljárást, ha
ca) a bejelentés nem felel meg a 8. és 9. számú mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek,
cb) a bejelentő a hiánypótlási felhívásban foglaltakat maradéktalanul nem teljesíti,
cc) az eljárás okafogyottá válik.
(3) Amennyiben az önkormányzat a bejelentés tudomásulvételéről határozatot nem hozott, azt megadottnak kell tekinteni – a bejelentés időpontjától számítva – a (6)-(7) bekezdés szerinti érvényességi időtartamra vonatkozóan.
(4) A településképi bejelentési eljárás során hozott döntés polgári jogi igényt nem dönt el, nem mentesíti a bejelentőt más hatósági engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok beszerzésének kötelezettsége alól.
(5) A településképi bejelentési eljárásban bejelentett tevékenység tudomásul vételére kiadott határozat a véglegessé válásától számított egy év után hatályát veszti, ezután a bejelentett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltozás nem valósítható meg és a megkezdett építési tevékenység nem folytatható, csak újabb településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
(6) Cégér, cégtábla, cégfelirat esetén a bejelentés tudomásul vételére vonatkozó határozat a véglegessé válása dátumától számított 5 évig maradhat fenn, de legfeljebb aktualitása, vagy avulása időpontjáig, ezt követően újabb településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.
(6a)67 Szezonális terasz a bejelentés tudomásul vételére vonatkozó határozat véglegessé válása dátumától számítva legfeljebb 180 napig maradhat fenn, amennyiben kialakítása, megjelenése időközben nem változik. Ezt követően újabb településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.
(7) A településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység megvalósításáról a bejelentőnek írásban tájékoztatnia kell az eljáró hatóságot.
(8) Ha a rendeltetésváltozás megfelel az országos, valamint a helyi építési követelményeknek és az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul vette, az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából az önkormányzat kérelemre 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az önálló rendeltetési egységek új számáról.
(9) Képzőművészeti alkotás tűzfalon való létrehozásához a Humán Bizottság és a Budapest Galéria véleményét a településképi bejelentéshez mellékelni kell.
(10)68
(11) Emléktábla elhelyezéséhez a Humán Bizottság döntését a településképi bejelentéshez mellékelni kell.
(12) Fővárosi védett épületet, épületegyüttest érintő építési tevékenység esetén a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Várostervezési Főosztály hozzájárulását a bejelentéshez mellékelni kell.
(13) Helyi védett épületet érintő tevékenység esetén jogosultsággal rendelkező szakértő nyilatkozatát kell csatolni arról, hogy a tervezett tevékenység védett értéket érint-e.
a) Védett értéket érintő építési tevékenység esetén a tervdokumentáció részét képező, a 3. számú melléklet szerinti értékvédelmi dokumentációt műemléki szakértő készítheti.
b) Nem védett értéket érintő tevékenység esetében a tervező nyilatkozatához a 4. számú mellékletet kell csatolni.
(13a)69 Meglévő építmény közterületről látható homlokzatának felújításához - a (13) bekezdéstől eltérően - a tervező által elkészített 4. számú mellékletet kell csatolni.
(14) A képviselő-testület a 29. §-ban meghatározott hatáskört – településképi bejelentési eljárást folytat le, hatósági bizonyítványt állít ki – a polgármesterre átruházza.
(15) A polgármester (2) és (8) bekezdés szerinti döntésével szemben az önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
– Településképi kötelezési eljárás
22. A településképi kötelezési eljárás alkalmazási köre
30. § Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településkép védelme érdekében
a) ha az építményre vonatkozó településképi követelmények nem teljesülnek,
b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén.
23. A településképi kötelezési eljárás szabályai
31. §70 (1) A településképi rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, a településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység bejelentés nélkül történő elvégzése esetén az önkormányzat figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlan tulajdonosát - megfelelő határidő biztosításával - a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére kötelezi, egyidejűleg a kötelezettet településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.
(4) A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, melynek legkisebb összege százezer forint, felső határa természetes személyek esetén egymillió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén tízmillió forint lehet.
(5) Az önkormányzat az alábbiakat mérlegelve dönt a bírság összegéről:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát, valamint
h) a jogsértés érint-e védett épületet, védett értéket.
(6) A kötelezettnek településkép-védelmi bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetnie.
(6a)71 A bírság befizetési határidejének lejárta előtt benyújtott kérelemre természetes személyek esetén háromszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén hárommillió forint alatt 6 havi, felette 12 havi kamatmentes részletfizetést engedélyezhet az önkormányzat.
(7) Az önkormányzat a településkép-védelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a bírságot behajtatja, továbbá a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja, mely során a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére önálló bírósági végrehajtó útján elvégezteti, egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezi.
(8) A településkép-védelmi bírság befizetése nem mentesíti az ingatlan tulajdonosát a településképi kötelezésben előírt kötelezettség teljesítése alól.
(9) Településképi bejelentés elmulasztása esetén a településkép-védelmi bírságot akkor is ki kell szabni, ha a tulajdonos utólag településképi bejelentési eljárást kezdeményez. Ha a bejelentés nélkül elvégzett tevékenységet megszünteti, és az eredeti állapotot helyreállítja, azzal a jogsértő állapot megszünteti. Ebben az esetben a kötelezési eljárás okafogyottá válik, településkép-védelmi bírságot kiszabni nem lehet.
(10)72 A képviselő-testület a 31. §-ban meghatározott hatáskört – településképi kötelezést adhat ki, bírságot szabhat ki és részletfizetést engedélyezhet – a polgármesterre átruházza.
(11) A polgármester (2) bekezdés szerinti döntésével szemben az önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
– Záró rendelkezések
24. Hatályba léptető rendelkezések
32. § Ez a rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.
33. § E rendelet előírásait csak a hatálybalépését követően indított
a) kerületi védelem alá helyezés, valamint megszüntetésére irányuló;
b) építésügyi hatásági;
c) településképi véleményezési;
d) településképi bejelentési;
e) településképi kötelezési;
eljárások során kell alkalmazni.
25. Módosító rendelkezések
34. § A Budapest, VI. kerület, Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 29/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdésben a „ A rendelet (a továbbiakban: Rendelet) területi hatálya Budapest VI. kerület Terézváros teljes közigazgatási területére terjed ki.” szövegrész helyébe a „A rendelet (a továbbiakban: Rendelet) területi hatálya Budapest VI. kerület Terézváros teljes közigazgatási területére terjed ki, kivéve a Nyugati tér – Teréz körút – Podmaniczky utca – Bajcsy-Zsilinszky út által határolt területre.” szöveg lép.
35. § Az építményadóról szóló 35/1995 (XII.15.) önkormányzati rendelet az alábbiak szerint módosul:
a) a 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó.”
b) a 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Htv. 11/A § szerinti esetben az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben – két tizedesjegy pontossággal – számított felülete.”
c) a 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az adó éves mértéke a Htv. 15/A § szerinti adóalap esetén 0.- Ft/m2.”
26. Hatályon kívül helyező rendelkezések
36. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a hirdetmények és plakátok közterületen való elhelyezéséről szóló 16/2006. (III. 21.) önkormányzati rendelet;
b) a Terézváros helyi építészeti örökségének védetté nyilvánításáról szóló 16/2011. (IV. 4.) önkormányzati rendelet;
c) a településképi véleményezési eljárásról szóló 9/2013. (II. 28.) önkormányzati rendelet;
d) a hirdető-berendezések létesítésének, elhelyezésének és fenntartásának valamint eltávolításának szabályozásáról szóló 44/2013 (XII.19.) önkormányzati rendelet;
e) a településképi bejelentési és kötelezési eljárásról szóló 45/2013 (XII.19.) önkormányzati rendelet;
f) a Budapest, VI. kerület, Terézváros Kerületi Városrendezési és
Építési Szabályzatáról szóló 29/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 4. §(3) bekezdése, 6. §-a, 7§-a, 8. §-a, 9§.-a, 10. §-a és 21. § (9) bekezdése.
g) a Budapest, VI. kerület, Terézváros Nyugati tér – Teréz körút – Podmaniczky utca – Bajcsy-Zsilinszky út által határolt területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 24/2016 (VI. 30.) önkormányzati rendelet 2. §(5) bekezdése, 4. §(3) bekezdése, 9. §-a 10. §-a, 11. §-a és 12. §-a.
h) a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 25/2013. (VI. 27.) számú önkormányzati rendelet 4. §-a.
Az 1. alcím címét a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 54/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 19. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. §-t a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 54/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 19. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testülete 25/2021. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
módosította a 68/2020. (XII. 21.) ör., hatályos 2021. január 1. napjától A 4. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 5. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 54/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg. Az 5. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 5. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 7. § (3) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (5) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (7) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (5) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (5) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (7) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 12. § (8) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
módosította a 6/2020. (II. 27.) ör., hatályos 2020. március 1. napjától
módosította a 6/2020. (II. 27.) ör., hatályos 2020. március 1. napjától
A 14. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 21. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (3) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testülete 25/2021. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 15. § (3) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 21. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (2) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 21. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (3) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testülete 25/2021. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 16. § (3) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 21. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (2) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 21. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az IX. Fejezet címe a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
módosította a 68/2020. (XII. 21.) ör., hatályos 2021. január 1. napjától A 18. § (1) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testülete 25/2021. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
módosította a 68/2020. (XII. 21.) ör., hatályos 2021. január 1. napjától
módosította a 68/2020. (XII. 21.) ör., hatályos 2021. január 1. napjától A 18. § (3) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testülete 25/2021. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13/A. alcímet (18/A. §-t) a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 13/B. alcímet (18/B-18/D. §-t) a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 13/C. alcímet (18/E. §-t) a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 14. alcím címe a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdés c) pontja a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testülete 25/2021. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
módosította a 68/2020. (XII. 21.) ör., hatályos 2021. január 1. napjától
beiktatta a 68/2020. (XII. 21.) ör., hatályos 2021. január 1. napjától
módosította a 68/2020. (XII. 21.) ör., hatályos 2021. január 1. napjától
A 21. § (3) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
módosította a 68/2020. (XII. 21.) ör., hatályos 2021. január 1. napjától
módosította a 68/2020. (XII. 21.) ör., hatályos 2021. január 1. napjától
beiktatta a 68/2020. (XII. 21.) ör., hatályos 2021. január 1. napjától
beiktatta a 68/2020. (XII. 21.) ör., hatályos 2021. január 1. napjától
A 21. § (8) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
A 21/B. § (1) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 21/B. § (7) bekezdés d) pontja a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21/B. § (8) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdése iktatta be.
A 21/B. § (9) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdése iktatta be.
A 16/C. alcímet (21/C. §-t) a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 22. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 23. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2024. (IV. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (3) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testülete 25/2021. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg. A 24. § (3) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (4) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testülete 25/2021. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (5) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testülete 35/2021. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (7) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testülete 25/2021. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg. A 28. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (2) bekezdés k) pontját a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2024. (IV. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 29. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testülete 25/2021. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg. A 29. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testülete 35/2021. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 29. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (1) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (6a) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 19. §-a iktatta be.
A 29. § (10) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 27. §-a hatályon kívül helyezte.
A 29. § (13a) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be.
A 31. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testülete 25/2021. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg. A 31. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testülete 35/2021. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 31. § a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (6a) bekezdését a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 21. §-a iktatta be.
A 31. § (10) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 22. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 23. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 24. §-ával megállapított szöveg.
A 4. mellékletet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 20. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. mellékletet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 20. § (3) bekezdése iktatta be.
A 6. mellékletet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 20. § (4) bekezdése iktatta be.
A 7. mellékletet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 20. § (5) bekezdése iktatta be.
A 8. mellékletet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 20. § (6) bekezdése iktatta be. A 8. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 25. §-ával megállapított szöveg.
A 9. mellékletet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 20. § (7) bekezdése iktatta be. A 9. melléklet a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 26. §-ával megállapított szöveg.