Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) rendelet módosításáról

Hatályos: 2023. 10. 01- 2023. 10. 01

Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) rendelet módosításáról

2023.10.01.

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) aa) pontjában és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdése szerinti államigazgatási szervek és Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településképpel összefüggő Partnerségi Egyeztetés Szabályairól szóló 18/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ban szereplő érintettek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § E rendelet alkalmazásában:

1. Cégér, cégtábla, cégfelirat: az építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.

2. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, egyéb adatait feltüntető tábla.

3. Értékvizsgálat: a kerületi védelemmel kapcsolatos döntések szakmai megalapozását szolgáló döntés előkészítő dokumentáció.

4. ÉTDR: Építésügyi Hatósági Engedélyezési Eljárásokat Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer.

5. Falkutatás: részletes feltárása és dokumentálása az eredeti, építéskori vakolatnak, annak anyagát, színét (színeit) és készítésmódját illetően.

6. Funkcionális célú utcabútor: meghatározott feladat ellátására telepített utcabútor.

7. Ideiglenes védelem: A kerületi értékvédelem alá vonás tárgyában megindított eljárás idejére meghatározott átmeneti védelem, melynek szabályai minden részletükben azonosak a kerületi értékvédelem szabályaival a potenciális érték védelme érdekében.

8. Információs vagy más célú berendezés: kerékpártámasz, hulladékgyűjtő, telefonfülke.

9. Kerületi védelem: területi vagy egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem, kert, kulturális érték, amelyet az önkormányzat védetté nyilvánít. Felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

10. Kültéri gépészeti elem: épület homlokzatán, valamint tetőfelületén elhelyezett klíma kültéri egység, légtechnikai szerelvény, parapetkonvektor kifúvó, tüzelőberendezés szerelt égéstermék-elvezető kémény, nagy konzolos kiülésű reflektor.

11. Kirakatszekrény: egyedi megjelenésű, doboz jellegű, közterületen önállóan álló vagy az épület homlokzatához, vagy kerítéshez rögzített, az épület kapualjában elhelyezett, árubemutatásra szolgáló berendezés.

12. Tanúház: a városrész historikus építészeti stílushasználattal fémjelzett városépítési korszakát megelőző (jellemzően az 1838-as árvíz előtti és a korai historikus) idők építészeti jellegzetességét hordozó, jellemzően kétszintes épület.

13. Tanúhely: Olyan, a város, építés, fejlődés, kultúrtörténetét megtartó, jellemző, kialakult helyszín, aminek fő értéke a környezethez való sajátos, - a városfejlődés, építés korszakait, helyszíneit, kultúrtörténetét megtartó, dokumentáló - illeszkedése.

14. Távközlési eszköz: bármely távközlési, híradástechnikai-informatikai létesítmény, szolgáltató és szolgáltatás, így különösen a televízió és rádió műsorszórók, a mobiltelefon szolgáltatók tevékenységéhez szükséges műszaki-technikai berendezései, egységei és elsősorban vezetékes hálózatai.

15. Településképi szempontból együtt kezelendő épületegyüttes: egységes kompozícióként létesült épület, épületegyüttes, amely őrzi építéskori eredetiségét.

16. Tetőhelyreállítás: értékvizsgálati dokumentációban javasolt – a tető eredeti formájában és teljességében történő, az egykori tervrajzoknak megfelelő visszaépítése, alaprajzi kiterjedés vagy kubatúrát érintő bővítés nélkül.

17. Tetőtáj: tetők sokaságának várospanorámában feltáruló látványa.

18. Szezonális terasz: olyan nem állandó jellegű, közterületen, vendéglátás céljára létesített tartózkodó tér, ami nem számít helyiségnek.

19. Utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott fogalom.

20. Védett épület: olyan épület, amely műemléki, fővárosi, vagy kerületi egyedi építészeti értékvédelem alatt áll.

21. Védett érték: azon településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti, természeti érték, melyek megóvása egy adott ingatlan egészének, vagy részének védelem alá helyezését indokolja.

22. Zártudvaros jellegű beépítés: olyan épület, melynek épületrészei (szárnyai) belső udvart zárnak közre. Ide tartozik az ún. zártsorú csatlakozó udvaros beépítés is. Így övezeti megnevezés alapján, a szabályozás értemében egy vagy több oldalon a szomszédos épület felé nyitott épületek is zártudvaros beépítésűnek minősülnek.”

2. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az épület közterület felőli homlokzatán – beleértve a közterületekről látható tetőzetet is:)

„c) napelem, napkollektor, napelem-cserép világörökségi helyszín területén nem helyezhető el, egyéb területen csak az udvari tető- és homlokzati felületeken helyezhető el.”

3. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet IX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„16/C. Utcabútorok

21/C. § (1) A településképi látvány megőrzése érdekében a közterületek megjelenését, burkolatát, utcabútorait, berendezéseit - a kialakult, meglévő anyaghasználathoz és arculathoz igazodóan - a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével, a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.

(2) Az utcabútorok esztétikus megjelenéséről, igényes fenntartásáról, tisztántartásáról, karbantartásáról a tulajdonosa gondoskodni köteles.

(3) Az avult, használaton kívüli utcabútor eltávolításáról a tulajdonosa gondoskodni köteles.”

4. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, illetve a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendelet szerinti reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése, valamint létesítése a kerület teljes közigazgatási területén tilos.

(2) A településkép fokozott védelme érdekében közterületen és magánterületen kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amennyiben az a védelem jellegét nem befolyásolja.

(3) A funkcionális célokat szolgáló utcabútor reklámcélra nem használható.”

5. § Ez a rendelet 2023. október 1-jén lép hatályba.