Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) rendelet módosításáról

Hatályos: 2022. 07. 01- 2022. 07. 02

Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 33/2017. (XII. 21.) rendelet módosításáról

2022.07.01.

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pontjában és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § E rendelet mellékletei a következők: 1. melléklet: A kerületi védelem alatt álló ingatlanok jegyzéke; 2. melléklet: A településkép szempontjából meghatározó területek lehatárolása; 3. melléklet: Az értékvizsgálati dokumentáció tartalmi követelményei; 4. melléklet: Értékvizsgálati adatlap 5. melléklet: Település-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása iránti kérelem; 6. melléklet: Településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelem; 7. melléklet: A településképi véleményezési dokumentáció tartalmi követelményei; 8. melléklet: Bejelentő lap településképi bejelentéshez; 9. melléklet: A bejelentési dokumentáció tartalmi követelményei;”

2. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § E rendelet alkalmazásában:

1. Cégér, cégtábla, cégfelirat: az építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.
2. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, egyéb adatait feltüntető tábla.
3. Értékvizsgálat: a kerületi védelemmel kapcsolatos döntések szakmai megalapozását szolgáló döntés előkészítő dokumentáció.
4. Falkutatás: részletes feltárása és dokumentálása az eredeti, építéskori vakolatnak, annak anyagát, színét (színeit) és készítésmódját illetően.
5. Ideiglenes védelem: A kerületi értékvédelem alá vonás tárgyában megindított eljárás idejére meghatározott átmeneti védelem, melynek szabályai minden részletükben azonosak a kerületi értékvédelem szabályaival a potenciális érték védelme érdekében.
6. Kerületi védelem: területi vagy egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem, kert, kulturális érték, amelyet az önkormányzat védetté nyilvánít. Felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
7. Kirakatszekrény: egyedi megjelenésű, doboz jellegű, közterületen önállóan álló vagy az épület homlokzatához, vagy kerítéshez rögzített, az épület kapualjában elhelyezett, árubemutatásra szolgáló berendezés.
8. Távközlési eszköz: bármely távközlési, híradástechnikai-informatikai létesítmény, szolgáltató és szolgáltatás, így különösen a televízió és rádió műsorszórók, a mobiltelefon szolgáltatók tevékenységéhez szükséges műszaki-technikai berendezései, egységei és elsősorban vezetékes hálózatai.
9. Szezonális terasz: olyan nem állandó jellegű, közterületen, vendéglátás céljára létesített tartózkodó tér, ami nem számít helyiségnek és színében, formájában az épített környezetéhez illeszkedik.
10. Védett épület: olyan épület, amely műemléki, fővárosi, vagy kerületi egyedi építészeti értékvédelem alatt áll.
11. Védett érték: azon településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti, természeti érték, melyek megóvása egy adott ingatlan egészének, vagy részének védelem alá helyezését indokolja.”
12. Zártudvaros beépítés: olyan épület, melynek épületrészei (szárnyai) belső udvart zárnak közre. Ide tartozik az ún. zártsorú csatlakozó udvaros beépítés is. Így övezeti megnevezés alapján, a szabályozás értemében egy vagy több oldalon a szomszédos épület felé nyitott épületek is zártudvaros beépítésűnek minősülnek.”

3. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kerületi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti, kulturális szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, fenntartása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.”

4. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Kerületi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményhez (helyrajzi szám szerinti védelme az épületnek), építményrészlethez (értékvédelmi dokumentációban megállapított építményrészlet),

b) táj- és kertépítészeti alkotáshoz, egyedi tájértékhez, növényzethez,

c) szoborhoz, kulturális, történeti vagy képzőművészeti alkotáshoz, utcabútorhoz

kapcsolódóan az érintett ingatlan egészére vagy részére terjedhet ki.”

5. § (1) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 8. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Nem kezdeményezhető kerületi védelem alá helyezésre irányuló eljárás, ha annak tárgyában a kezdeményezést 60 nappal az ÉTDR általános tájékoztatási felületén megjelenítetten megelőző, lezáratlan építésügyi hatósági eljárás van folyamatban, kivéve a fennmaradási engedélyezési, a használatbavételi engedélyezési, a kötelezési eljárásokat.

(5) Nem kezdeményezhető továbbá – a (4) bekezdésben meghatározottakat figyelembe véve – kerületi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás, ha annak tárgyában két éven belül ilyen eljárás lefolytatásra került.”

(2) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kerületi védelem alá helyezésére irányuló eljárás megindításával egyidejűleg a Képviselő-testület az eljárás tárgyát az eljárás lezárásáig ideiglenes védelem alá helyezi. Nem rendelhető el ideiglenes védelem már jogerős és végrehajtható engedéllyel bontani engedélyezett építmény, építményrész védelme érdekében.”

6. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A kerületi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozására az értékvizsgálati dokumentáció szolgál, melyet az eljárás tárgyára vonatkozóan az önkormányzat, vagy az ingatlan tulajdonosa készíttet el.

(2) Értékvizsgálatnak minősül:

a) a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerinti örökségvédelmi hatástanulmány települési értékleltára és

b) a településterv megalapozó vizsgálatának az épített környezet értékeire vonatkozó vizsgálata.

(3) Az értékvizsgálathoz felhasználható a kerületi védelem alá helyezéshez korábban készült értékvizsgálat.

(4) Ha nem áll rendelkezésre a (2) és (3) bekezdés szerinti értékvizsgálat, vagy az nem tartalmazza a kerületi építészeti örökség értékleltárát, a kerületi védelmet meghatározó előírások megalapozására el kell készíteni az értékvizsgálatot.

(5) Az értékvizsgálatot csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő, illetve tervező készítheti el az alábbiak szerint:

a) építészeti érték tárgyában a műemléki szakértői névjegyzékben szereplő szakértő;

b) a védettséget bizonyítottan nem érintő esetben (műszaki leírással, nyilatkozattal, levéltári, egyéb nyilvántartási, ÉTDR adattal bizonyított esetekben) a polgármester, a főépítész igazoló nyilatkozata mellett a tervező építész, társasházak esetében a társasház közös képviselője igazolhatja.

c) növény, növény-együttes tárgyában a természetvédelmi szakértői névjegyzékben szereplő szakértő.

(6) A kerületi védelem az értékvizsgálatban szereplő kerületi építészeti örökségre terjedhet ki.

(7) Az értékvizsgálati dokumentációt a 3. melléklet szerinti tartalommal az eljárás megindítását követő 60 napon belül el kell készíteni.

(8) Az elkészült értékvizsgálati dokumentációba bárki betekinthet, azzal kapcsolatban az eljárás megindítását követő 90 napon belül írásban észrevételt tehet.

(9) Az eljárással érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője az önkormányzat megbízásából eljáró, az értékvizsgálati dokumentációt készítő szakértőket az ingatlanra – kizárólag az eljárás tárgyának állapotfelméréshez szükséges legrövidebb időtartamra – beengedni köteles.

(10) A kerületi területi védelemmel érintett településképi szempontból meghatározó terület a (2), (3) és (4) bekezdés szerinti értékvizsgálat alapján kerül lehatárolásra”

7. § (1) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A kerületi védelemmel kapcsolatos önkormányzati rendelet előterjesztésének tartalmaznia kell az értékvizsgálattal kapcsolatban határidőben benyújtott észrevételeket és az ezekre adott válaszokat.

(3) A kerületi értékvédelemmel kapcsolatos eljárásban született döntéséről és – amennyiben erre sor került – az ideiglenes védelem megszűntetéséről az önkormányzat írásban értesíti

a) az érintett ingatlan tulajdonosát,

b) az eljárás kezdeményezőjét,

c) a területileg illetékes építésügyi hatóságot,

d) az értékvizsgálattal kapcsolatban észrevételt tevők mindegyikét,

továbbá hirdetményt tesz közzé az önkormányzat honlapján és a kerületi újságban.”

(2) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kerületi egyedi védelem megszüntetésére – a 8. § (9) bekezdésben leírt eset kivételével – csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy azt az értékvizsgálat javasolja.”

8. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kerületi védelem alatt álló építményt az e célra rendszeresített „Kerületi védelem alá vont építmény - évszám” vagy „Kerületi védelem alá vont épület - évszám” feliratú táblával meg lehet jelölni. A védettséget jelölő táblát az önkormányzat - vagy a 4. számú mellékletben csatolt grafikai tartalom szerint – az ingatlan tulajdonosa készítteti és helyezteti el. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla esetleges cseréje, pótlása, karbantartása a tulajdonos feladata.”

9. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Kerületi védelem alatt álló építményt részben elbontani, illetve növényegyedet, növény-együttest csonkítani csak akkor lehet, ha a védettséget megalapozó értékvizsgálat alapján a védelem tárgyát, a védett értéket az nem károsítja.”

10. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A kerület területén a településkép szempontjából meghatározó területek a következők:

a) A Bajcsy Zs. út – Deák Ferenc tér – Király utca – Lövölde tér – Városligeti fasor – Bajza utca – Szondi utca – Dózsa Gy. út – Podmaniczky utca – Teréz krt. – Nyugati tér által határolt terület;

b) A Dózsa Gy. út – Városligeti fasor – Bajza utca – Szondi utca által határolt terület;

c) A Nyugati tér – Teréz krt. – Podmaniczky utca – Dózsa Gy. út – kerülethatár – Bulcsú utca – Lehel út – Váci út által határolt terület.”

11. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:

„11/A. Kerítés

16/A. § (1) Bármely telket, telekrészt a közterülettől, vagy közforgalom céljára megnyitott telektől, telekrésztől, valamint közterületnek, vagy közforgalom céljára megnyitott teleknek, a telek többi részétől elválasztó terület elhatárolásaként tömör kerítés nem létesíthető. Az áttört kerítés legfeljebb 0,5 m vagy az eredeti, építéskorabeli állapotnak megfelelő magasságú lábazatú, a lábazat feletti felületén – szemből nézve – legalább 75 %-ban áttört kerítés létesíthető.

(2) Fővárosi vagy helyi védelem alatt álló épület nem közterületi telekhatáron lévő kerítése tömör kerítés nem lehet. Az áttört kerítés legfeljebb 0,5 m vagy az eredeti, építéskorabeli állapotnak megfelelő magasságú lábazattal rendelkezhet. A lábazat feletti felület – szemből nézve – legalább 75 %-ban áttört kialakítású legyen.”

12. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet IX. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„IX. Fejezet

A településkép szempontjából meghatározó egyedi építészeti követelmények”

13. § (1) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az épület közterület felőli homlokzatán – beleértve a közterületekről látható tetőzetet is:)

„g) új épület, épületrész építése, épület teljes vagy részleges homlokzatfelújítása, portál átalakítása kivételével hűtési, és/vagy fűtési célt szolgáló berendezés kültéri egysége 2022. december 31-ig lehet kihelyezve, ez időpont után a berendezést kártérítési igény nélkül el kell távolítani.”

(2) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Fővárosi és kerületi védelem alatt álló épület közterület felől nem látható – általában udvari – homlokzatán

a) gáznemű égéstermék homlokzati kivezetője nem védett épületen elhelyezhető, de

aa) igazodni kell a meglévő, illetve a tervezett nyílászárók tengelyéhez, és figyelembe kell venni az épület homlokzati részletképzéseinek elhelyezkedését és rendszerét;

ab) a nyílászáró alatti mellvédfalban gáznemű égéstermék homlokzati kivezetőjének elhelyezése nem engedhető meg, amennyiben az a meglévő épületszobrászati részletek, gipsz-stukkó, falfestmény, mozaik megszüntetését, roncsolását eredményezné, eredeti szimmetriáját negatívan befolyásolná;

b) udvar felé mesterséges szellőzés, helyiség fűtésére szolgáló berendezés kivezetése kizárólag kültéri egység elhelyezése nélkül és csak abban az esetben megengedett, ha az épület eredeti építészeti kialakításával összeegyeztethető és nem jár az épület eredeti díszítő elemeinek károsításával, a homlokzati síkba visszahúzva, takartan helyezhető el;

c) távközlési eszközt elhelyezni csak rejtetten – padlástérben - szabad;

d) napelem, napkollektor a homlokzathoz illeszkedő tetősíkon helyezhető el;

e) villanyóra nem helyezhető el;

f) új épület, épületrész építése, épület teljes vagy részleges homlokzat felújítása, portál átalakítása kivételével hűtési és/vagy fűtési célt szolgáló berendezés kültéri egysége 2022. december 31-ig lehet kihelyezve, ez időpont után a berendezést kártérítési igény nélkül el kell távolítani vagy a b) pont szerinti módon kell a hűtési célt szolgáló berendezés kivezetését megoldani.”

14. § (1) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakmai konzultáció lefolytatásához a kérelmező az 5. számú melléklet szerinti kérelmét elektronikus úton nyújthatja be.”

(2) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell készíteni, amelyben rögzítésre kerül a felvetett javaslatok lényege, valamint az főépítész megállapításai.”

15. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszát megelőzően,Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően,

a) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi vagy a központi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és

b) amely nem áll fővárosi védelem alatt, és

c) amelynél nem az önkormányzat az építtető.

d) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és

e) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető, és

f) amely nem áll fővárosi védelem alatt, és

g) amelynél nem az önkormányzat az építtető.”

16. § (1) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) a 6. számú melléklet szerinti kérelmét elektronikus úton nyújtja be, és a véleményezendő, 7. számú melléklet szerinti építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez Az önkormányzatnak hozzáférést biztosít.”

(2) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A képviselő-testület a 26. §-ban meghatározott hatáskört – településképi véleményt ad – a polgármesterre átruházza.”

17. § (1) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az (1a) és (1b) bekezdésben foglalt építési tevékenységet megelőzően, kivéve

a) amely a műemléket, műemléki környezetet vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött;

b) amely az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez kötött;

c) amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött;

d) amely az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött kutatási, vizsgálati, kiállítási célt szolgáló és lakó rendeltetést bemutató épület építésére vonatkozik;

e) amelynek az önkormányzat a kezdeményezője.”

(2) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység:)

„a) Helyi védett épület összes (utcai, udvari, hátsó, árkádok alatti), nem védett épület utcai homlokzatát - beleértve a tetőzetet is - érintő tevékenység;
aa) felújítás, hőszigetelés, festés, színezés, átalakítás, tetőhéjalás-csere;
ab) nyílászárók (ajtó, ablak, kapu) beépítése, átalakítása, cseréje (homlokzaton, lépcsőházban, kapualjban);
ac) portálok átalakítása, cseréje, felújítása, megjelenésének megváltoztatása;
ad) technikai berendezések elhelyezése, cseréje (pl.: napenergia-kollektor, szellőző., klíma-, stb.);
ae) cégér, cégtábla, cégfelirat felszerelése, átalakítása;
af) árnyékoló szerkezetek elhelyezése, cseréje, felújítása (redőny, napernyő, napellenző, előtető, stb.);
ag) homlokzat vagy homlokzati elem díszvilágítása;
ah) meglévő homlokzati elem, hirdető berendezés átfestése, átfóliázása, megjelenésének megváltoztatása;”

(3) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység:)

„d) Helyi védett épületek esetében lépcsőház, kapualj, korlát, liftajtó felújítása, cseréje, abban az esetben, ha védett értéket érint a tevékenység;”

(4) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység:)

„h) Építmények rendeltetésének megváltoztatása – önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltoztatása;”

18. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában az önkormányzatnál írásban, elektronikus úton kezdeményezi a 8. számú melléklet szerint hiánytalanul kitöltött nyomtatvánnyal, melyhez a településképi követelményeknek és a településrendezési eszközöknek való megfelelést igazoló, jogosultsággal rendelkező építész tervező által készített építészeti-műszaki tervdokumentációt kell mellékelni a 9. számú melléklet szerinti tartalommal.

(2) Az önkormányzat a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hatósági határozatban

a) a tervezett építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltozást - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha

aa) a bejelentés megfelel a 8. és 9. számú mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek és

ab) a tervezett építési tevékenység, illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek;

ac) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (továbbiakban: OTÉK) és a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek.

b) elutasítja az építési tevékenységre, vagy rendeltetésváltozás megkezdésére irányuló kérelmet és egyúttal figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha

ba) a tervezett építési tevékenység, nem illeszkedik a településképbe, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység, nem felel meg a településképi követelményeknek, vagy

bc) a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a helyi építési szabályzatban meghatározott követelménynek, vagy a műszaki kialakítással a tervezett rendeltetés nem valósítható meg.

c) megszünteti az eljárást, ha

ca) a bejelentés nem felel meg a 8. és 9. számú mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek,

cb) a bejelentő a hiánypótlási felhívásban foglaltakat maradéktalanul nem teljesíti,

cc) az eljárás okafogyottá válik.

(3) Amennyiben az önkormányzat a bejelentés tudomásulvételéről határozatot nem hozott, azt megadottnak kell tekinteni – a bejelentés időpontjától számítva – a (6)-(7) bekezdés szerinti érvényességi időtartamra vonatkozóan.

(4) A településképi bejelentési eljárás során hozott döntés polgári jogi igényt nem dönt el, nem mentesíti a bejelentőt más hatósági engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok beszerzésének kötelezettsége alól.

(5) A településképi bejelentési eljárásban bejelentett tevékenység tudomásul vételére kiadott határozat a véglegessé válásától számított egy év után hatályát veszti, ezután a bejelentett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltozás nem valósítható meg és a megkezdett építési tevékenység nem folytatható, csak újabb településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

(6) Cégér, cégtábla, cégfelirat esetén a bejelentés tudomásul vételére vonatkozó határozat a véglegessé válása dátumától számított 5 évig maradhat fenn, de legfeljebb aktualitása, vagy avulása időpontjáig, ezt követően újabb településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

(7) A településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység megvalósításáról a bejelentőnek írásban tájékoztatnia kell az eljáró hatóságot.

(8) Ha a rendeltetésváltozás megfelel az országos, valamint a helyi építési követelményeknek és az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul vette, az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából az önkormányzat kérelemre 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az önálló rendeltetési egységek új számáról.

(9) Képzőművészeti alkotás tűzfalon való létrehozásához a Humán Bizottság és a Budapest Galéria véleményét a településképi bejelentéshez mellékelni kell.

(10) Meglévő épület közterületről látható homlokzatának felújításához vagy közterületről látható homlokzata legalább 20%-át érintő átalakításhoz a területi építészeti-műszaki tervtanács véleményét a bejelentéshez mellékelni kell.

(11) Emléktábla elhelyezéséhez a Humán Bizottság döntését a településképi bejelentéshez mellékelni kell.

(12) Fővárosi védett épületet, épületegyüttest érintő építési tevékenység esetén a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Várostervezési Főosztály hozzájárulását a bejelentéshez mellékelni kell.

(13) Helyi védett épületet érintő tevékenység esetén jogosultsággal rendelkező szakértő nyilatkozatát kell csatolni arról, hogy a tervezett tevékenység védett értéket érint-e.

a) Védett értéket érintő építési tevékenység esetén a tervdokumentáció részét képező, a 3. számú melléklet szerinti értékvédelmi dokumentációt műemléki szakértő készítheti.

b) Nem védett értéket érintő tevékenység esetében a tervező nyilatkozatához a 4. számú mellékletet kell csatolni.

(14) A képviselő-testület a 29. §-ban meghatározott hatáskört – településképi bejelentési eljárást folytat le, hatósági bizonyítványt állít ki – a polgármesterre átruházza.

(15) A polgármester (2) és (8) bekezdés szerinti döntésével szemben az önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.”

19. § A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A településképi rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, a településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység bejelentés nélkül történő elvégzése esetén az önkormányzat figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlan tulajdonosát - megfelelő határidő biztosításával - a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére kötelezi, egyidejűleg a kötelezettet településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.

(4) A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, melynek legkisebb összege százezer forint, felső határa természetes személyek esetén egymillió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén tízmillió forint lehet.

(5) Az önkormányzat az alábbiakat mérlegelve dönt a bírság összegéről:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát, valamint

h) a jogsértés érint-e védett épületet, védett értéket.

(6) A kötelezettnek településkép-védelmi bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetnie.

(7) Az önkormányzat a településkép-védelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a bírságot behajtatja, továbbá a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja, mely során a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére önálló bírósági végrehajtó útján elvégezteti, egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezi.

(8) A településkép-védelmi bírság befizetése nem mentesíti az ingatlan tulajdonosát a településképi kötelezésben előírt kötelezettség teljesítése alól.

(9) Településképi bejelentés elmulasztása esetén a településkép-védelmi bírságot akkor is ki kell szabni, ha a tulajdonos utólag településképi bejelentési eljárást kezdeményez. Ha a bejelentés nélkül elvégzett tevékenységet megszünteti, és az eredeti állapotot helyreállítja, azzal a jogsértő állapot megszünteti. Ebben az esetben a kötelezési eljárás okafogyottá válik, településkép-védelmi bírságot kiszabni nem lehet.

(10) A képviselő-testület a 31. §-ban meghatározott hatáskört – településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki – a polgármesterre átruházza.

(11) A polgármester (2) bekezdés szerinti döntésével szemben az önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.”

20. § (1) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet a 2. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

(3) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet a 3. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

(4) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet a 4. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.

(5) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet az 5. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.

(6) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet a 6. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.

(7) A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet a 7. melléklet szerinti 9. melléklettel egészül ki.

21. § Hatályát veszti A településkép védelméről szóló 33/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet

22. § A Terézvárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló 5/2020. (II.27.) önkormányzati rendelet 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Vendéglátó teraszok nyitva tartása naponta legfeljebb 22.00 óráig, eltérő nyitvatartási engedéllyel rendelkező üzletek esetében legfeljebb 24.00 óráig engedélyezhető. Parkolósávban létesített teraszok naponta legfeljebb 22.00 óráig tarthatnak nyitva.”

23. § A Terézvárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló 5/2020. (II.27.) önkormányzati rendelet 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Parkolósávban engedélyezett terasz esetében – kártalanítás jogcímén – az adott évet megelőzően befizetett közterület használati díj 20 %-át az önkormányzat annak a társasháznak, amelynek épülete előtt helyezkedik el a terasz, a társasház közgyűlési határozaton alapuló kérelmére megfizeti. Több érintett társasház esetében a térítés arányosan illeti meg a társasházakat. A térítésről a Pénzügyi és Jogi Bizottság a társasházaknak az adott év június 30. napjáig beérkezett kérelme alapján dönt minden év december 31. napjáig.”

24. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 22. § és a 23. § 2022. július 1-jén 0 óra 1 perckor lép hatályba.

1. melléklet a 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez

6. melléklet a 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez

7. melléklet a 24/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez