1. § (1) E rendelet hatálya Aszód közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet hatálya

(3) E rendeletben meghatározott településképi követelményeket Aszód város településrendezési eszközeiben meghatározott előírásokkal, valamint Aszód város Településképi Arculati Kézikönyvével (a továbbiakban: TAK) együtt kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § Az e rendeletben szabályozott településképi véleményezési, településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármesterre ruházza át.

4. § (1) A település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme, építészeti örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése, a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) Aszód helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre, értékvizsgálatot kell készíttetni.

(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt.

6. § (1) Az önkormányzat a helyi védelem nyilvántartásáról az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (a továbbiakban: E-TÉR) felhasználásával gondoskodik, emellett helyi védelem alatt álló értékekről Aszód város Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) Aszód Város Főépítésze (a továbbiakban: Főépítész) közreműködésével nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre vonatkozóan

7. § A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének megállapítását követően a Jegyző az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.

8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával Aszód Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) megjelölheti, a következő felirattal: Helyi építészeti örökség.

(2) Az ingatlannal rendelkezni jogosult a tábla elhelyezését tűrni köteles.

(3) Területi védelem esetén a védettség tényét az Önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.

9. § (1) A helyi területi védelem az 1. mellékletben meghatározott területekre irányul.

(2) Az 1. mellékletben meghatározott területi védelem alatt álló területekre vonatkozóan a helyi építési szabályzatban biztosítani kell

(3) A helyi területi védelemmel érintett területen sajátos építményfajták anyaghasználatának illeszkednie kell a fennálló épületek és kerítések hagyományos anyaghasználatához.

(4) A helyi területi védelemmel érintett területen belül épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe illeszkedjen a védett terület karakteréhez.

10. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 2. számú mellékletben meghatározott elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére a 2. számú mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

11. § (1) Épületek esetében azok tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását – jelen rendeletben foglalt szabályok szerint és kivételek figyelembevételével - meg kell őrizni.

(2) Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell.

(3) Védett épület közterületről való rálátását akadályozó építmény nem helyezhető el,

(4) Az egyedi védelemmel érintett építményen, építményrészen végzett építési és egyéb tevékenység során a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakkal összhangban a fennálló eredeti állapothoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók, illetve tevékenységek végezhetők.

12. § (1) Tilos a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(2) Az építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni. Használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(3) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(4) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban – nem változnak meg.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem – az (6) és (7) bekezdésekben meghatározottak kivételével – nem bontható el.

(6) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

(7) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény teljes bontása, csak a műszaki avultság, életveszélyes állapot bekövetkeztekor lehetséges.

13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A 3. mellékletben ábrázolt településképi szempontból meghatározó (a továbbiakban: TSZM) területek elnevezése:

14. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg az adott területre jelen § - ban meghatározott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) A homlokzat színezése során elsősorban az utcaképbe illeszkedő fehér, tört-fehér, szürke szín és ezek árnyalatai, továbbá a földszínek, pasztellszínek alkalmazhatók, nem alkalmazhatók a harsány, rikító színek.

(3) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható, közterületről látható épületelem (tető, homlokzat) részleges felújítása, színezése nem megengedett.

(4) A tetőkialakításnál a tető tömege, hajlásszöge és a tetőgerinc vezetése a környezetben kialakult állapothoz és az utcaképhez illeszkedve alakítható ki.

(5) A magastetős – illetve részben magastetős – épület tetőhéjalásánál, valamint lakóterületen az épületek és építmények homlokzatán hullámpala, hullámlemez, trapézlemez, műanyaglemez nem alkalmazható. Gazdasági TSZM területen a trapézlemez tető- és falburkolat megengedett.

(6) Tetőfedés színei csak az alábbiak lehetnek: antracit, grafitszürke, barna, vörös, bordó, natúr, kerámiasárga és ezen színek árnyalatai, kombinációi. A tetőfedésnél harsány, rikító színek nem alkalmazhatók.

(7) Építmény, sajátos építményfajta, egyéb műszaki berendezés elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját a természeti értékek megóvása mellett településképbe, illetve tájba illeszkedő módon lehet kialakítani jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban és a TAK-ban foglalt iránymutatások figyelembe vételével.

(8) Látványpontoknak tekinthetők az országos védelem alatt álló épületek és a helyi védettségű épületek homlokzatai. Ezen látványpontok és a 3. mellékletben jelölt kilátás- és látványvédelemmel érintett területek jelentik azokat a helyeket, ahol a történeti településképhez való illeszkedés biztosítása nélkül építmény nem alakítható ki.

(9) A kastély épületére a közterületről történő rálátást biztosítani kell. A Kossuth Lajos utca vonatkozó szakaszáról, és a Szabadság térről a 182 hrsz.-ú és 183 hrsz.-ú ingatlanra való rálátás biztosításával alakítható ki építmény.

(10) A (8) bekezdés szerinti látványpontokat tartalmazó építési telkek homlokvonalában lévő 2-2 szomszédos építési telken lévő épületen végzett bármilyen építési munka esetében a homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozódás a látványpontokhoz illeszkedve alakítandó ki.

(11) Az (1)-(7) bekezdésekben szereplő általános követelményeket a jelen rendeletben meghatározott egyedi szabályok hiányában kell alkalmazni.

15. § (1) Kerítés anyaghasználatában, formai kialakításában elsődlegesen az utcaképet meghatározó kerítések anyaghasználatához, formai kialakításához, másodlagosan az épület homlokzatának anyaghasználatához, homlokzati architektúrájához illeszkedő módon telepíthető vagy végezhető rajta építési tevékenység. Nem létesíthető az utcaképbe nem illő, vagy túltagolt architektúrájú és az utcaképre nem jellemző tömör kerítés kivéve, ha azt az építmény rendeltetése indokolttá teszi, de ebben az esetben sem alkalmazható homogén falszerű felület.

(2) Az áttört kerítés mellé telken belül a belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepíthető.

(3) Saroktelek esetében – a közlekedésbiztonság fenntarthatósága érdekében – a kerítés a saroktól 5-5 m-en min. 50%-ban áttörten alakítható ki.

(4) A történeti, a kisvárosias és a kertvárosias TSZM területen lévő telkeken belül az egyes külön használatú telekrészeket elválasztó kerítés áttört, lábazat nélküli vagy sövény lehet.

(5) Hullámpala, hullámlemez, trapézlemez, rikító, a környezettel nem harmonizáló, környezettől idegen színű, a környezetbe nem illő, mintás vagy festett képként ható kialakítású kerítés nem létesíthető. A kerítés felépítményéhez épített hulladéktároló, fatároló építmény anyaghasználatának és tömegformálásának a kerítéssel összhangban kell lennie.

(6) A kerítés színezése során nem alkalmazható harsány, rikító szín.

16. § (1) A történeti TSZM területekre a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények is érvényesek.

(2) Oldalhatáron állóan és szabadonállóan beépített fő funkciójú épület esetén, kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épület a fő funkciójú épülettel építészeti egységet alkotva építhető.

(3) Fő funkciójú épület tömegformálása az utcában jellemző tömegformáláshoz illeszkedő módon alakítható ki, a kézikönyvben foglalt ajánlások figyelembevételével.

(4) Épület magastetős kialakítású lehet, a tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz illeszkedhet.

(5) A Kossuth Lajos utca mindkét oldalán, a Szabadság tér és a Petőfi Sándor utca közötti szakaszon az utcai homlokzatokon az üzletportál fa vagy fa hatású anyagból építhető.

17. § (1) Az intézményi TSZM területekre a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények is érvényesek.

(2) Új épület tömegformálása és anyaghasználata az adott intézmény telkén meglévő fő rendeltetésű épület tömegformálásához és anyaghasználatához igazodó módon alakítható ki.

(3) A telek területének minden megkezdett 100 m2-ére számítva egy nagy lombkoronát növesztő fa ültetendő.

18. § (1) A gazdasági TSZM területekre a jelen §-ban meghatározott településképi követelmények is érvényesek.

(2) A homlokzat színezése során nem alkalmazhatók harsány, rikító színek.

(3) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.

(4) A magastetős – illetve részben magastetős – épület tetőhéjalásánál a hagyományos cserép, betoncserép, sík- és bordás lemezfedés, illetve zöldtető alkalmazható.

(5) A tetőzet héjalásában nem alkalmazható harsány, rikító szín és egyszerre több színárnyalat.

19. § (1) A kertvárosias TSZM területekre a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények is érvényesek.

(2) Oldalhatáron állóan vagy szabadonállóan beépített fő funkciójú épület esetén, kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épület a fő funkciójú épülettel építészeti egységet alkotva építhető.

20. § (1) A kisvárosias TSZM területekre a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények is érvényesek.

(2) Szabadonállóan beépített fő funkciójú épület esetén, kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épület a fő funkciójú épülettel építészeti egységet alkotva építhető.

21. § (1) A Jelentős zöldfelületek TSZM területekre a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények is érvényesek.

(2) A Jelentős zöldfelületek TSZM területén

22. § (1) A külterület TSZM területekre a jelen § -ban meghatározott településképi követelmények is érvényesek.

(2) Építmény a helyi hagyományoknak megfelelő tájba illeszkedő anyaghasználattal és színezéssel valósítható meg.

(3) Épület homlokzati anyaghasználatában – a (2) bekezdéssel összhangban – fa, fém, tégla és az egyéb természetes anyagok alkalmazhatók, a színhasználatban a természeti környezetbe illő természetes, anyagszerű színek alkalmazhatók.

(4) Jellemzően mezőgazdasági hasznosítású területen

(5) Gazdasági és turisztikai rendeltetésű erdőterületen épület, építmény csak tájba illeszkedő, hagyományos szerkezetű, magastetős kialakítású lehet.

23. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a külterület és a gazdasági TSZM területek, vízgazdálkodási terület övezetének és a kertes mezőgazdasági terület övezetének kivételével.

(2) Új beépítésű ingatlanoknál az utcai hálózatról elektromos lecsatlakozás csak földkábellel történhet.

(3) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól maximum 15^o-os kiemeléssel telepíthető.

(4) Az épület utcai homlokzatán látható helyre technológiai létesítmény, egyéb műszaki berendezés, házi gáznyomás-szabályozó csak akkor helyezhető el, ha a lakás csak utcai homlokzattal rendelkezik. Egyéb esetben a berendezés az csak az épület nem utcai homlokzatára telepíthető.

(5) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

(6) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

24. § (1) Közterület alakítási terv készítendő az Önkormányzat Képviselő-testületének egyedi döntése alapján mindazon közterületekre, ahol az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges.

(2) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal végezhető. A 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(3) A helyi építési szabályzatban meghatározott védő- és egyéb telepítendő zöldsávok őshonos fákkal telepíthetők.

(4) A közterületeken fasortelepítésnél, kiegészítésnél, előnevelt, többszörösen iskolázott, „útsorfa” minőségű fák ültetendők min. 8-8 méter távolságban. Az ültetéssel egy időben öntözés lehetőségéről gondoskodni szükséges.

(5) A zöldfelületeket kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos fafajokat kell alkalmazni, a lombhullató növények 40-60%-os telepítési arányaira tekintettel.

(6) A közlekedési területek zöldsávjait gondozni kell, elöregedés, betegség miatt elpusztuló fák pótlását el kell végezni. Az összefüggő fasor elérése érdekében a foghíjakon pótolni kell a fatelepítést.

(7) Meglévő fasorok kiegészítésénél azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.

(8) Beültetési kötelezettséggel érintett területen többszintes növényállomány a vonatkozó hatósági döntés szerint telepítendő, jelen rendelet előírásaival összhangban, legalább a zöldfelületi minimumértékkel.

(9) A 10 férőhelynél nagyobb parkoló fásításakor telepített fákat ütközésgátlóval kell megvédeni, szegéllyel kell körülvenni.

(10) A közterületi parkolók, beleértve a gépkocsi ki- és behajtókat és járdákat a történeti TSZM területen kizárólag a környezettel harmonizáló módon lehet leburkolni.

(11) Az intézményi, a kertvárosi és kisvárosi TSZM területeken az új köztéri burkolatoknak, beleértve gépkocsi ki- és behajtókat és járdákat is, a környezethez igazodó módon, és anyaghasználattal kell kialakítani.

(12) A kertvárosi és kisvárosi TSZM területeken az ingatlanok előtti közterületen kizárólag a telekre vezető, legfeljebb 3 m széles gépkocsibehajtó burkolható le. A járda és a forgalmi út közötti területet egyéb helyen zöldfelületként kell kialakítani.

25. § (1) Reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a városképi követelményeknek és a közlekedésbiztonsági előírásoknak.

(2) Közterületen a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő reklámhordozó úgy helyezhető el, hogy

(3) Magánterületen csak az adott ingatlanon folytatott tevékenység hirdetése céljából és kizárólag információs vagy más célú berendezés helyezhető el az alábbiak szerint:

(4) Információs vagy más célú berendezések közül önálló szerkezetként kizárólag totemoszlop, zászlótartó, városi tájékoztató és hirdetőtábla, útbaigazító tábla, valamint megállító tábla helyezhető el.

(5) Cégér maximális mérete 70 x 70 cm lehet.

(6) Zászlótartó magasságát a rálátás függvényében kell meghatározni, de legfeljebb 12,0 m lehet.

(7) Városi tájékoztató és hirdetőtáblák csak egységes formátumban készülhetnek, méretük legfeljebb 1,4 m2 lehet.

(8) Totemoszlop magasságát a rálátás függvényében kell meghatározni, de legfeljebb 16,0 m lehet.

(9) Egy épülethomlokzaton, kerítésen, támfalon, tűzfalon elhelyezett cégéreknek, cégtábláknak, üzletfeliratoknak, címtábláknak egymással és az építménnyel összhangban kell lenniük, a különböző cégtáblák, üzletfeliratok, címtáblák megjelenését össze kell hangolni. Amennyiben több rendeltetési egységet tartalmazó épület nem minden egységéhez tartozik közterületre néző homlokzat, úgy valamennyi rendeltetési egységnek biztosítani kell közterület felé néző cégtábla, üzletfelirat, címtábla elhelyezési lehetőséget. Ebben az esetben a cégtáblákat, üzletfeliratokat, címtáblákat egy homlokzati szakaszon vagy kerítésszakaszon közös táblán, összehangolt megjelenéssel kell kialakítani.

(10) Kerítéssel egybeépített cégtábla mérete kiemelt közlekedési útvonalak mentén és gazdasági területen legfeljebb 200 x 100 cm befoglaló méretű lehet, egyéb területeken a kerítés magasságáig érhet, és legfeljebb 100 x 70 cm befoglaló méretű lehet.

26. § (1) Megállító tábla közterületen csak:

(2) A megállító tábla minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

(3) Megállító táblát fához, közlekedési tábla oszlopához, közműoszlophoz, kandeláberhez, kerékpártartóhoz, padhoz és más közterületi berendezéshez rögzíteni, támasztani csak biztonsági rögzítés céljából lehet annak károsítása és eredeti rendeltetésének zavarása nélkül.

(4) Megállító tábla egyoldalas kialakítás esetén legfeljebb 1 m2, kétoldalas kialakítás esetén legfeljebb kétszer 1 m2 felületű lehet.

27. § (1) Egy közterületi szakaszon (50 méteren belül) vagy egy csomópontban csak 1 db városi tájékoztató és hirdetőtábla létesíthető. Útbaigazító tábla a létesítmény 500 méteres körzetén belül helyezhető el.

(2) A városi, utcaneveket jelölő útbaigazító táblákon reklámcélú táblát nem lehet elhelyezni

(3) Vetített reklám, fényreklám üzlethelyiségek portáljában (kirakatában) kizárólag saját tevékenység reklámozása céljából helyezhető el.

(4) Építési reklámháló kizárólag az építmény közterület felőli homlokzatán végzett építési tevékenység idejére, állványzaton helyezhető ki. Az építési tevékenység megkezdését építési napló-bejegyzéssel kell igazolni. Az építési reklámhálón kialakítható reklámfelület legfeljebb 6,0 m2 lehet.

(5) Molinó csak valamely rendezvény, esemény, üzletnyitás, átadás meghirdetésére, ideiglenesen helyezhető ki, legfeljebb 60 napra.

28. § Aszód városszempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklámok és reklámhordozók e rendeletben és a reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben meghatározott tilalmaktól és követelményektől eltérően is elhelyezhetőek évente összesen legfeljebb 12 hétre.

29. § (1) Polgármester kérelemre a településképi követelményekről, valamint a hatályos rendezési tervben foglalt előírásokról a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, szakmai konzultációt biztosít. A konzultációt Főépítész bonyolítja le.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által Polgármesterhez benyújtott papír alapú kérelemre indul. A kérelemhez csatolni kell a tervezett tevékenységhez kapcsolódó következő dokumentációkat:

(3) Amennyiben a szakmai konzultáció az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentést megelőzően történik, az építtető vagy meghatalmazottja a kérelmet és mellékleteit elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) tölti fel és nyújtja be az Önkormányzat részére.

(4) A szakmai konzultációról Főépítész emlékeztetőt készít, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét, valamint a Főépítész lényeges nyilatkozatait. Az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik az Önkormányzatot a szakmai konzultációban elhangzottakkal egyező javaslatot tartalmazó településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.

(5) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai az építési tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal konzultációt kérni az önkormányzattól, ha

30. § (1) Építési és fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: Véleményezési eljárást) kell kérelmezni valamennyi építési és fennmaradási engedély köteles építmény tekintetében, ha a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a területi vagy a központi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre.

(2) A Véleményezési eljárást Kérelmező rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával kezdeményezi. A kérelemhez a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) kell feltölteni.

(3) A Véleményezési eljáráshoz készített építészeti-műszaki tervnek – a kérelem tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

(4) A Polgármester a településképi véleményét a vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárási rend szerint adja ki.

(5) A Polgármester településképi véleményét a Főépítész készíti elő.

31. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.

(5) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(4) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi álláspont kialakítása során figyelembe kell venni.

32. § (1) A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le

(2) A Bejelentési eljárás során a kérelem és annak mellékletei, a hiánypótlás és az ügyfél által tett nyilatkozat elektronikus úton vagy – természetes személy esetén – papír alapon, írásban terjeszthető elő.

(3) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti- műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a rendeltetésekre vonatkozó követelmények megfelelését igazoló dokumentációt kell mellékelni. A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló, jogosultsággal rendelkező tervező által készített építészeti műszaki tervet kell tartalmaznia, legalább az alábbi munkarészekkel:

33. § Ha a rendeltetésváltozás megfelel az országos, valamint a helyi építési követelményeknek és a Polgármester a településképi bejelentést tudomásul vette, az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából a Polgármester kérelemre 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az önálló rendeltetési egységek új számáról.

34. § (1) A Bejelentési eljárást a Kérelmező az önkormányzati hatóságnál rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával elektronikus úton, természetes személy papír alapon kezdeményezheti.

(2) A kérelemhez építészet-műszaki tervet kell mellékelni. A településképi követelményeknek való megfelelést igazoló – az arra jogosultsággal rendelkező tervező által készített – építészeti- műszaki tervnek – a kérelem tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

(3) Reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a kérelemhez a (2) bekezdésben meghatározottakon túl csatolni kell:

35. § (1) A Bejelentési eljárás során a hatóság az alábbiakat vizsgálja:

(2) A Polgármester a Bejelentési eljárás során a döntés szakmai megalapozása érdekében minden esetben kikéri a Főépítész véleményét.

(3) A Polgármester a bejelentési eljárás során a döntését a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárási rend szerint adja ki.

(4) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló hatósági határozat a közléstől számított 6 hónapig hatályos, ez idő alatt jogosít a benne meghatározott tevékenység végzésére.

(5) Amennyiben a hatósági határozat hatálya lejár és a tervezett tevékenység befejezése nem történt meg vagy a tervezett tevékenység műszaki tartalma megváltozott, abban az esetben az eljárást – kérelemre – ismét le kell folytatni.

36. § A Jegyző a lefolytatott Bejelentési eljárások tekintetében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentési eljárás iktatási számát, a bejelentett tevékenység megnevezését, az érintett ingatlan helyrajzi számát, a bejelentési eljárás során kiadott hatósági határozat keltének időpontját, valamint a bejelentés hatályát.

37. § (1) Településképi kötelezettség megszegésének minősül

(2) A Polgármester a Tvtv. szerinti településképi kötelezési eljárást folytathat le a településképi követelmények teljesülése érdekében a településképi kötelezettség megszegése esetén és az alábbi esetekben:

(3) A Polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt figyelmeztetést küld az érintettnek, melyben határidő megjelölésével a településképi kötelező konzultáció teljesítésére, a településképi bejelentés benyújtására, vagy a településképi követelmények teljesítésére hívja fel az ingatlan tulajdonosát.

(4) A (3) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a Polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi településkép-védelmi bírság kiszabása mellett.

(5) A kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtása foganatosításra kerül, mely során a Polgármester a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezteti és a kötelezettet a költségek megfizetésére kötelezi.

38. § (1) A településkép-védelmi bírság legkisebb összege természetes személyek esetén 100.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 400.000 forint, legmagasabb összege természetes személyek esetén 500.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2.000.000 forint.

(2) A településkép-védelmi bírság megfizetésének határideje a határozat véglegessé válásától számított 15 nap, mely kérelemre legfeljebb egyszer 30 nappal meghosszabbítható.

(3) Ha valamely kötelezettel szemben a kötelezés keltét megelőző 3 naptári évben már szabtak ki településkép-védelmi bírságot, akkor az (1) bekezdésben meghatározott maximális összegű településkép-védelmi bírságot kell kiszabni.

(4) A településképi bírság mértékének megállapítása során a Polgármester az eset összes körülményeire tekintettel dönt, ennek keretében mérlegeli különösen:

(5) A kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén a településkép-védelmi bírság behajtása a Polgármester által foganatosításra kerül.

39. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére kötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében az Önkormányzat költségvetésében, amennyiben betervezhető és arra előirányzatot hagy jóvá az Önkormányzat, annak terhére a meghatározott keretösszeg erejéig évente egyszer pályázat útján támogatás biztosítható.

(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó védett építészeti értékek, azok környezete, tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához vehető igénybe.

(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatás folyósítására utólag kerül sor.

(4) Az elnyerhető összeg felső határát a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A pályázatot évente egyszer, amennyiben az betervezésre került az éves költségvetés jóváhagyása során, és a pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételek meghatározását követően, az Önkormányzat Képviselő-testülete írhatja ki.

(6) A beérkezett pályázatok szakmai értékelését a Polgármester készíti elő. A beérkezett pályázatokról a Képviselő-testület dönt.

40. § (1) A támogatást elnyert pályázóval a Polgármester átruházott hatáskörben megállapodást köt.

(2) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

(3) A Jegyző - átruházott hatáskörben eljárva – ellenőrzi a pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását, a megállapodásban meghatározottak betartását.

42. § Ez a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba.