Gönc Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete
A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítésének szabályairól
Hatályos: 2023. 11. 01- 2025. 03. 31Gönc Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete
A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Gönc Város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) és (4) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1)-(2) bekezdésében, 15. §-ában, 18. § (1) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1), (3), (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 49. §-ában, 54. § (1), (3) bekezdésében, 58. § (2)-(3) bekezdésében, 62. § (3) bekezdésében, 68. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a bérlők és a bérbeadók érdekképviseleti szervezete véleményének kikérésével, Gönc Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Városfejlesztési, Pénzügyi és Szociális Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya Gönc Város Önkormányzata közigazgatási területén Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadás útján történő hasznosítására, ezen ingatlanok elidegenítésére, illetve a lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználására terjed ki.
(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.
2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában a tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére a Képviselő-testület, a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában e feladattal megbízott bizottság és a polgármester jogosult az e rendeletben meghatározott feladatmegosztás szerint.
(2) A tulajdonosi döntések előkészítésével és végrehajtásával a Képviselő-testület a Gönci Közös Önkormányzati Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) bízza meg.
(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló bérbe adható lakások felsorolását és a lakbér mértékét a rendelet 1. melléklete, a bérbe adható nem lakás céljára szolgáló helyiségek felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
3. § E rendelet alkalmazása során:
a) a lakásigénylővel együtt költöző személy: a házastárs, testvér, egyenes ági rokon (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha és nevelőszülő), ha az igénylővel állandó jelleggel együtt lakik és az igénylővel együtt költözik a lakásba,
b) nem számít lakástulajdonnak az öröklés útján haszonélvezettel terhelten szerzett 1/2 vagy annál kisebb tulajdoni hányad,
c) jövedelem alatt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján meghatározott jövedelmet kell érteni.
2. A személyes adatok kezelésének szabályai
4. § (1) A Hivatal a lakásgazdálkodási feladatok ellátása során személyes adatokat kezel.
(2) Személyes adatot kezelni csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. §-ában, valamint az Európai Unió 2016/679 számú általános adatvédelmi rendeletében foglalt követelményeknek megfelelően lehet.
(3) Az érintett önkéntes hozzájárulása alapján az alábbi személyes adatok kezelhetők:
a) a lakásigénylő családi és utóneve, születési családi és utóneve, állampolgársága, születési helye és ideje, anyja neve, személyazonosító igazolvány száma, adóazonosító jele, családi állapota, lakcíme vagy tartózkodási helye, bankszámlaszáma, telefonszáma, email címe,
b) valamennyi a lakásigénylővel együtt költöző személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, állampolgársága, születési helye és ideje, anyja neve, személyazonosító igazolvány száma, adóazonosító jele és a lakásigénylővel fennálló rokonsági kapcsolata, valamint lakcíme vagy tartózkodási helye, telefonszáma,
c) valamennyi az a)–b) pontban meghatározott személy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára, jövedelmére, családtámogatási ellátására, rendszeres pénzellátására, álláskeresők ellátására vagy egyéb, a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelmére vonatkozó adat.
d) A hatóságok, bíróságok megkeresésére vonatkozó adatszolgáltatásokat a Hivatal teljesíti.
3. A lakásbérlet szabályai
5. § (1) A lakásbérleti jogviszony jogcíme lehet:
a) szociális helyzet alapján történő bérbeadás,
b) költségelven történő bérbeadás,
c) közérdekű célból, önkormányzati érdekből történő elhelyezés,
d) Ltv.-ben meghatározott önkormányzatot terhelő elhelyezési és bérbeadási kötelezettség.
(2) A bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén a Képviselő-testület jogosult megváltoztatni a megüresedett ingatlan bérbeadásának jogcímét.
6. § (1) Önkormányzati bérlakás csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre, szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén legfeljebb 1 évre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.
(2) A bérlő a bérleti szerződés megszűnését megelőzően legalább 30 nappal korábban írásban – személyesen, postai úton, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – benyújtott kérelmére az önkormányzati bérlakás a bérleti jogviszony megszűnését követően újabb, legfeljebb öt év határozott időtartamra, szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén legfeljebb egy év határozott időtartamra bérbe adható, amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, és a bérlő a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, közüzemi díjtartozása, tartozása nincs, vagy fennálló tartozás esetén a kérelem benyújtását megelőzően a szolgáltatóval részletfizetési megállapodást kötött és az abban foglaltakat maradéktalanul teljesíti. A fizetési kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumokat a kérelemhez csatolni kell.
(3) Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján bérbeadására a lakás bérleti jogviszonyának a (2) bekezdés alapján történő meghosszabbításánál a 10. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A költségelven bérbeadott lakások bérleti jogviszonyának (2) bekezdés alapján történő meghosszabbításáról a Városfejlesztési Pénzügyi és Szociális Bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt
7. § (1) Nem létesíthető lakásbérleti jogviszony azzal a személlyel,
a) aki Gönc város közigazgatási területén – a 3. § b) pontjára figyelemmel - lakástulajdonnal rendelkezik,
b) akinek, vagy a vele együtt költöző családtagjának önkormányzati tulajdonú lakásra bérleti jogviszonya áll fenn, kivéve az átmeneti elhelyezésre vonatkozó bérleti jogviszonyt, illetve ha a lakásbérleti szerződés megkötésére az 6. § (2) bekezdése alapján kerül sor,
c) akinek az Önkormányzattal fennálló – vagy korábban fennállt – bérleti szerződésből eredően tartozása van, vagy a tartozásra vonatkozóan megkötött részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem tartotta be,
d) akinek bérleti jogviszonya a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül neki felróható okból szűnt meg.
e) aki korábban az önkormányzati tulajdonú lakást helyreállítatlan állapotban adta vissza, vagy azt elhagyta és onnan ismeretlen helyre távozott, a lakás visszavételétől vagy elhagyásától számított 2 évig.
(2) Rendkívüli felmondással fel kell mondani a bérleti szerződést, ha a bérlő a jogosultságát vagy (1) bekezdésben meghatározott kizáró okokat illetően tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja az Önkormányzatot vagy a Hivatalt.
8. § (1) A lakásbérleti jogviszony alapján a bérlőt és a vele együttlakó személyeket megilleti a lakás, a lakáshoz tartozó helyiségek és földrészlet használati joga.
(2) A bérlő a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás és a hozzátartozó helyiségek használatáért bérleti díjat köteles fizetni.
(3) Bérlő köteles megfizetni a lakás használatával kapcsolatban felmerülő közüzemi szolgáltatások díjait.
(4) Bérlő köteles megfizetni az egyéb jogszabály alapján az ingatlanhasználót terhelő költségeket, díjakat.
(5) A lakásbérleti jogviszony keretében bérbeadó külön szolgáltatást nem nyújt, így ezen a jogcímen bérlőt díjfizetési kötelezettség nem terheli.
4. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás
9. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása az igénylő kérelme alapján történhet. A kérelmet a 4. melléklet szerinti kérelem elnevezésű formanyomtatványon írásban – postai úton, személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – lehet benyújtani a Hivatal Pénzügyi Osztályára.
(2) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás annak a cselekvőképes, természetes személynek adható bérbe:
a) aki, valamint a vele együtt költöző személyek egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme a mindenkori szociális vetítési alap egyszeresét nem haladja meg,
b) aki a maga és vele együtt költöző személy lakhatását önerőből biztosítani nem képes,
c) akinek tulajdonában nincs Ötszázezer forint értékű ingó és ingatlanvagyon, beleértve a vele együtt költöző személy(ek) tulajdonát is, és
d) akivel szemben nem állnak fenn a 7. §-ban meghatározott kizáró okok.
(3) Az egy főre eső havi nettó jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hónapot kell figyelembe venni, 30 napnál nem régebbi, eredeti munkáltatói igazolás, vagy ez utóbbival egyenértékű igazolás szükséges.
(4) A szociális helyzet alapján bérbeadott lakások esetében, amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt a szociális bérlakásra jogosultság (2) bekezdésben meghatározott feltételei már nem állnak fenn, a bérlő köteles azt a bérbeadónak 5 napon belül bejelenteni. A bérleti jogviszony a jogosultsági feltételek hiányának bérbeadó által történő megállapításával megszűnik. A bérlő ebben az esetben a lakás elhagyására a jogosultsági feltétel hiányát megállapító bérbeadói közlést követő 30 napon belül köteles.
(5) A szociális helyzet alapján bérbeadott lakások lakbérmértéke tartalmazza a lakbér támogatást.
10. § (1) A 9. §-ban meghatározott feltételekkel rendelkező kérelmezők közül a bérlőt a Városfejlesztési, Pénzügyi és Szociális Bizottság javaslatára a Képviselő-testület választja ki.
(2) A 6. § (2) bekezdése alapján a rendelet 4. mellékletét képező nyomtatványon benyújtott kérelem alapján a szociális körülményeket a szociális ügyekért felelős Városfejlesztési, Pénzügyi és Szociális Bizottság felülvizsgálja és rászorultság esetén szociális helyzet alapján a bérleti szerződés megkötésére – legfeljebb 1 év határozott időtartamra – javaslatot tesz a Képviselő-testületnek. A kérelem elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
(3) A kérelmet el kell utasítani, illetve az eljárást meg kell szüntetni, ha:
a) a kérelmező a rendelet szerint szociális helyzet alapján nem igényjogosult,
b) a kérelem nem az előírt tartalommal vagy formában lett előterjesztve és a kérelmező a hiánypótlásra szóló felhívásnak – annak igazolható átvételét követően – nem tett eleget.
(4) A kérelem elbírálásáról szóló döntésről a Hivatal 5 munkanapon belül a kérelemben megadott elérhetőségén értesíti a kérelmezőt.
5. Közérdekű elhelyezés
11. § (1) Az Önkormányzattal, az Önkormányzat költségvetési szervével, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személlyel – akinek az alkalmazása az intézmény szakember ellátásnak biztosítása céljából, vagy közérdekű célból indokolt – lakásbérleti jogviszony létesíthető.
(2) A közérdekű elhelyezésre szolgáló lakásokat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Szakember elhelyezése esetén a bérbeadás iránti kérelmet írásban – a munkáltató véleményével ellátva – a Hivatal Pénzügyi Osztályára kell benyújtani.
(4) Szakember elhelyezése céljára lakást az (1) bekezdés szerinti jogviszony betöltésének időtartamára lehet bérbe adni.
(5) A bérleti jogviszony megszűnik a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével.
(6) Önkormányzati bérlakás szakemberek elhelyezése céljából történő bérbeadására a rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) a lakásba a bérlő az Ltv. 21. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül mást nem fogadhat be,
b) a lakásra bérlőtársi szerződés nem köthető,
c) a lakás albérletbe nem adható és más célú hasznosítása kizárt,
d) a lakás bérleti joga nem cserélhető,
(7) A lakbér mértékét a rendelet 3. melléklete alapján kell megállapítani.
(8) A bérlő kijelöléséről a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára a polgármester dönt.
6. A felek jogai és kötelezettségei
12. § (1) A lakásbérleti szerződés akkor köthető meg, ha a bérlő a szerződésben foglalt feltételeket vállalja.
(2) Az írásba foglalt bérleti szerződésnek tartalmaznia kell különösen:
a) bérbeadó pontos megnevezését, címét, azonosító adatait,
b) bérlő családi és utónevét, születési családi és utónevét, állampolgárságát, születési helyét, idejét, anyja születési nevét, személyazonosító igazolvány számát, adóazonosító jelét, családi állapotát, lakcímét vagy ennek hiányában tartózkodási helyét,
c) a lakás adatait, különösen a címet, az alapterületet, komfortfokozatot,
d) a bérleti szerződés megkötésének időpontját és időtartamát,
e) a bérbeadás jogcímét,
f) a lakásba bérlővel együtt költöző személyek 2. pontban felsorolt adatait és lakáshasználatuk jogcímét,
g) a bérleti szerződésből következő jogokat és kötelezettségeket mindkét fél vonatkozásában,
h) a szerződés megszűnésének és megszüntetésének eseteit és jogkövetkezményeit,
i) a bérbeadás egyéb lényeges feltételeit,
j) a bérleti díj összegét, megfizetésének módját, gyakoriságát, egyéb feltételeit,
k) az egyéb fizetési kötelezettséget,
l) bérlő kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy a bérbeadó az e rendeletben meghatározott adatait, különösen személyes adatait kezelje, továbbá bérlő kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy az adatkezelés kapcsán bérbeadó a bérlő személyes adatait harmadik személy részére továbbítsa, így különösen, de nem kizárólagosan a bérlővel szembeni bármely követelés érvényesítése vagy ilyen követelés átruházásával összefüggésben,
m) bérlő kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy amennyiben az adataiban változás történik, köteles azt bérbeadó részére 15 napon belül bejelenteni,
n) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (11) bekezdésében foglaltakat,
o) a (7) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséget,
p) a rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az Ltv., a Ptk. és e rendelet szabályai akkor is a bérleti szerződés tartalmát képezik, ha azok a szerződésben nem kerülnek rögzítésre.
(3) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni, melyet bérlő a leltáron aláírásával elismer. A lakás átadásakor észlelt, a rendeltetésszerű használatot akadályozó hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A bérbeadó és a bérlő megállapodhat, hogy a szükségesen felmerült és igazolt költségeit – a bérleti szerződésben rögzített módon – a bérleti díjban érvényesíti.
(4) Az Ltv.-ben megállapított bérbeadót terhelő kötelezettségek bérlő által történő teljesítése esetén, a szükséges és igazoltan felmerült költségeket a bérlő – külön megállapodás alapján – a bérleti díjban érvényesítheti.
(5) A bérbeadó, az előző bérlő és a leendő bérlő írásban megállapodhatnak, hogy az előző bérlőt terhelő rendbetételi kötelezettséget a leendő bérlő térítés ellenében átvállalja.
(6) Bérlő a lakást rendeltetésszerűen köteles használni, azt tisztán tartani. A bérleti jogviszony alatt köteles eleget tenni a lakás használatának feltételeit szabályozó egyéb jogszabályi rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak, így különös tekintettel a közegészségügyi, környezetvédelmi előírásoknak.
(7) A bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban tartózkodni. Ezt a feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A távollét okának fennállását hitelt érdemlő módon (orvos, munkáltató, tanintézet igazolása, más okirat) kell igazolnia. A két hónapot meghaladó indokolatlan távollét szerződésszegésnek minősül és megalapozza a bérleti szerződés felmondását.
(8) A bérlő az önkormányzati bérlakásban kizárólag tulajdonosi hozzájárulással és csak a helyi rendeletben szabályozott előírásoknak megfelelően tarthat állatot. A hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt.
(9) A bérlő a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjfizetési kötelezettségének a közműszolgáltatóval kötött szerződésben betöltött jogi helyzetétől függetlenül köteles eleget tenni.
(10) A bérlő köteles gondoskodni szükség szerint a lakás burkolatainak, ajtajainak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről. Köteles továbbá a lakás használatával összefüggő szolgáltatások díjait folyamatosan fizetni, ha a költségeket a bérbeadó viselte.
(11) A bérlő jogosult a lakás átalakítására és korszerűsítésére. E munkák elvégzéséhez a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása és – jogszabályban meghatározott esetekben – építésügyi hatósági eljárás lefolytatása szükséges. Amennyiben a felújítás folytán a lakás komfortfokozata megnövekedett, úgy bérlő köteles a lakás új komfortfokozata szerinti lakbért megfizetni, ha a költségeket a bérbeadó viselte.
(12) Az ingatlanon lévő, valamint a lakáshoz tartozó udvar jó karbantartása minden esetben a bérlő kötelessége.
(13) A bérlő a szükséges rovar- és rágcsálóírtást köteles elvégeztetni.
(14) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését
a) rendszeres bérleményellenőrzés keretében évente 1 alkalommal, és
b) bejelentés alapján, az abban foglaltak kivizsgálása érdekében ellenőrzi. A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. A tűrési kötelezettség nem teljesítése rendkívüli felmondási ok.
(15) Az épületben, lakásban, ezek berendezéseiben a bérlő magatartásából eredően keletkezett hiba, kár megtérítése a bérlőt terheli.
(16) A bérlő az esetleges meghibásodásokról, valamint a rendeltetésszerű használatot akadályozó ok, körülmény fennállásáról haladéktalanul köteles a bérbeadót értesíteni.
(17) A lakást a bérleti jogviszony megszűnését követően leltárral kell visszavenni. A leltár tartalmazza a lakás és a lakberendezési tárgyak tényleges állapotát és a kapcsolódó megállapításokat, a lakás bérbedáskori állapotától való eltéréseket. A leltárt a jelen lévő felek írják alá. Amennyiben a volt bérlő az aláírást megtagadja, ezt a tényt a leltárra fel kell jegyezni.
7. A jogcím nélküli, illetve önkényes lakáshasználat
13. § (1) Az önkormányzati bérlakást jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől használati díjat köteles fizetni. A használati díj összege a használat kezdetétől számított 2 hónap elteltéig a lakásra megállapított lakbér összege, a 3-6. hónap közötti időtartamra havonta a lakbér kétszerese, a 7-12. hónap közötti időtartamra havonta a lakbér háromszorosa, a 13. hónaptól kezdődően havonta a lakás lakbérének ötszöröse.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben említett esetben a jogcím nélküli használat kezdetétől, illetve tudomására jutástól számított 30 napon belül – a Hivatal tájékoztatása alapján – a lakás kiürítése iránt a szükséges intézkedést kezdeményezi.
(3) Önkényes beköltöző a beköltözés napjától lakáshasználati díjként az (1) bekezdés szerinti lakáshasználati díjat köteles fizetni.
(4) Az Önkormányzat önkényesen elfoglalt lakás esetén – beleértve a lakásra megkötött határozott időtartamú szerződés határozott időtartamának lejártát követően a lakás bérbeadó részére történő birtokbaadásának elmaradását – jogosult és köteles haladéktalanul, de legkésőbb hatvan napon belül bírósági eljárást kezdeményezni.
8. A lakásba befogadás, a bérlőtársi jogviszony létesítése, a tartási szerződés feltételei
14. § (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhatja az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket. Bérlő köteles a befogadást bérbeadónak haladéktalanul írásban bejelenteni.
(2) A bérlő az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyeket írásban – postai úton, személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – a Hivatalhoz benyújtott kérelmére a polgármester hozzájárulásával fogadhatja be.
(3) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha
a) a befogadandó személy az ország területén rendelkezik másik ingatlan vagy ingatlan tulajdoni hányad tulajdonjogával,
b) a kérelmezőknek önkormányzati bérlemény után bérleti díj, használati díj vagy közüzemi díj tartozása van,
c) a befogadandó személy a (4) bekezdés szerinti jognyilatkozatot nem írja alá.
(4) A bérbeadó hozzájárulásával befogadott személy a bérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre nem tarthat igényt, a bérleti jogviszonyt nem folytathatja, a lakásból köteles kiköltözni és elhelyezésre nem tarthat igényt. Ezen feltételek elfogadásáról a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell a befogadandó személynek.
(5) A befogadás tényével a befogadott nem válik bérlőtárssá, azonban a lakásra vonatkozó fizetési kötelezettségek vonatkozásában a bérlővel egyetemlegesen felel.
(6) Amennyiben a bérlő az önkormányzati lakásba bérbeadói hozzájárulás nélkül fogad be valakit, a lakásbérleti jogviszonyt bérbeadó elhelyezési kötelezettség nélkül azonnali hatállyal felmondja.
(7) Bérbeadó (6) bekezdés szerinti felmondási jogának gyakorlása előtt köteles a bérlőt 15 napos határidő tűzésével felhívni, hogy a jogszabályellenes helyzetet szüntesse meg. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt az (6) bekezdés szerint felmondja.
15. § (1) A lakásba együttesen beköltöző házastársakkal – postai úton, személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – a Hivatalhoz írásban benyújtott közös kérelmükre a lakásbérleti szerződést bérlőtársi minőségben kell megkötni.
(2) A bérbeadó írásbeli hozzájárulásával a bérlő és a vele együtt lakó élettársa, unokája, testvére, gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek), valamint szülője (örökbefogadó, mostoha, valamint nevelőszülő) közös, írásban – postai úton, személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – a Hivatalhoz benyújtott kérelmére bérlőtársi szerződés köthető.
(3) A hozzájárulást a polgármester akkor adhatja meg, ha a kérelmezők legalább két éve a lakásban együtt laknak és az önkormányzat területén bérlakásuk, vagy lakástulajdonuk nincs (ideértve a lakásrész tulajdont is).
(4) Bérlőtársi szerződés már fennálló bérleti jogviszony esetén akkor köthető, ha a bérlőnek lakbér és közüzemi díj tartozása nem áll fenn.
(5) A megüresedett társbérleti lakrész a visszamaradt társbérlő részére kérelmére adható bérbe.
(6) Ha a lakásban több társbérlő maradt vissza, a megüresedett lakrészt annak kell bérbe adni, akinek a külön bejáratú lakrészén keresztül a megüresedett társbérleti lakrész megközelíthető.
(7) Amennyiben a társbérlő a megüresedett lakrészre nem tart igényt, úgy részére a korábbi használattal azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakást kell biztosítani.
16. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetén a lakásbérleti jogviszony folytatása mellett – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával – tartási szerződést köthet.
(2) A tartási szerződéshez való hozzájárulást meg kell tagadni, ha:
a) az eltartó önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből ráháruló anyagi terhek viselését vállalja, vagy
b) a bérlő életkora vagy egészségügyi, szociális és egyéb körülményei alapján tartásra nem szorul,
c) a bérlő tartásáról (tartási, gondozási szerződés alapján) más személy gondoskodik.
9. Az albérlet
17. § (1) Nem adható hozzájárulás az önkormányzati lakás egy részének vagy egészének albérletbe adásához.
(2) A hozzájárulás nélküli albérletbe adás a bérlő lényeges kötelezettségszegésének minősül.
10. A lakások bérleti díja
18. § (1) A bérlő a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás és a hozzátartozó helyiségek használatáért bérleti díjat (lakbért) köteles fizetni.
(2) A Képviselő-testület a bérleti díj mértékét évente február 28. napjáig felülvizsgálja. Bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a bérleti szerződés díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani.
(3) A módosított lakbér közlésére irányadó eljárást az Ltv. 6. § (1)-(2) bekezdése állapítja meg.
(4) Az önkormányzati tulajdonú lakások - bérleti jogviszony jogcíme és komfortfokozat szerinti -lakbérének mértékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
11. Lakás nem lakás céljára történő használata
19. § (1) A Képviselő-testület az üresen álló vagy megüresedett önkormányzati bérlakást csak kivételesen indokolt esetben adhatja nem lakás céljára bérbe.
(2) A Képviselő-testület döntésénél mindenkor figyelembe veszi a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldását.
12. A lakásbérleti jogviszony megszűnése
20. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnik a bérleti szerződésben meghatározott időpontban, vagy feltétel bekövetkezésének napján, ha bérbeadó és a bérlő a szerződés meghosszabbításáról nem dönt.
(2) A szerződésben meghatározott idő lejárta előtt is megszűnik a lakásbérleti jogviszony
a) a bérlő halálával,
b) a felek közös megegyezésével,
c) a bérleti szerződés bérbeadó általi felmondásával.
21. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála következtében szűnt meg, a lakásban visszamaradó, a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személyek – eltérő megállapodás hiányában – a lakásbérleti jogot az alábbi sorrendben folytathatják: a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, a bérlő szülője, amennyiben megfelel az önkormányzati lakás bérbeadására vonatkozó feltételeknek.
(2) A lakásbérleti jogviszony megszűnése után a lakásban visszamaradó a 21. § (1) bekezdése alapján befogadott személy, határozott idejű bérleti jogviszony esetén a bérleti jognak a határozott idő lejártáig való folytatására jogosult.
22. § (1) A bérlő halála esetén, ha nincs arra jogosult, aki a bérleti jogviszonyt folytatná, és így a bérleti szerződés megszűnik, a lakásban lakó személy, ennek hiányában a bérlő örököse vagy hozzátartozója a lakást kiürítve, a lakásban maradt tárgyak elszállításával, a bérlő halálától számított 60 napon belül köteles a lakást a bérbeadónak visszaadni.
(2) A bérlő halálának napjától a bérlemény visszaadásának napjáig terjedő időszakra a lakás üzemeltetési és fenntartási költsége, valamint a használati díj a lakás használóját, ennek hiányában az örököst terheli.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó – az örökös vagy hozzátartozó költségére és veszélyére – raktárban vagy más arra alkalmas helyiségben helyezi el leltár felvétele mellett, a lakásban maradt ingóságokat, és legfeljebb hat hónap időtartamig gondoskodik azok őrzéséről.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség és határidő elmulasztása esetén az örökösök, mint jogcím nélküli lakáshasználók, a 13. § (1) bekezdés szerinti díjat kötelesek a lakás használatáért fizetni.
23. § (1) A bérlő és a Bérbeadó a határozott időre kötött bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik, ha a bérlő másik önkormányzati bérlakás bérbeadását nem kéri.
(2) A Bérbeadó felmondhatja a szerződést, ha a bérlő a Bérbeadó hozzájárulása nélkül más személyt a lakásba befogad.
(3) Az egyéb felmondási okokat az Ltv. 24-26. §-a szabályozza.
24. § A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – az Ltv. alapján a bérleti jog folytatására jogosult kivételével – másik lakásra nem tarthat igényt.
13. Átmeneti elhelyezés
25. § (1) Az épületben vagy a bérlő lakásában a bérbeadó kötelezettségét jelentő munkálatokat kell elvégezni és ezek a karbantartási, felújítási, helyreállítási munkák csak a bérlő átmeneti kiköltözése esetén végezhetők el, a bérbeadó köteles a bérlő elhelyezéséről a munkavégzés idejére átmeneti lakás biztosításával gondoskodni.
(2) A lakásban a bérlő kötelezettségét jelentő munkálatok, vagy a bérlő által kezdeményezett, bérbeadó által írásban jóváhagyott korszerűsítési munkálatok elvégzésére kerül sor, bérbeadó nem köteles a munkálatok időtartamára átmeneti lakást biztosítani.
(3) A felajánlott átmeneti lakás vonatkozásában bérbeadót terhelő kötelezettség kizárólag a lakás biztosítására vonatkozik.
(4) Átmeneti lakás biztosítása esetén
a) a bérleti jogviszony a bérlő által bérelt lakás vonatkozásában szünetel,
b) a bérlő köteles az átmeneti lakással kapcsolatos minden olyan kötelezettség teljesítésére, amelyet jogszabály a bérelt lakás vonatkozásában részére előír.
(5) A bérbeadót terhelő munkálatok elvégzése és a bérelt lakás kapcsán a bérleti jogviszony szünetelése nem haladhatja meg a két hónapot.
(6) Amennyiben bérlő a felajánlott átmeneti lakást nem fogadja el, elhelyezéséről saját magának kell gondoskodni, mellyel kapcsolatban megtérítési igénnyel bérbeadó felé nem élhet.
(7) Az átmeneti elhelyezésre fenntartott lakásokat üresen kell tartani, melyek számát szükség esetén a Képviselő-testület felülvizsgálhatja.
14. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó rendelkezések
26. § Az önkormányzati tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, a felek jogaira és kötelezettségeire, a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni a 14. és a 15. alcímben foglalt eltérésekkel.
27. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – pályázati eljárás keretében kerülhet sor.
(2) Az (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően a nem lakás céljára szolgáló helyiség a Képviselő-testület egyedi döntése alapján közérdekből, a helyi közszolgáltatások biztosítása, illetve kötelező elhelyezési feladatok megoldása érdekében pályázati eljárás lefolytatása nélkül is bérbe adható.
(3) A nem lakás céljára szolgáló helyiségre bérleti szerződés határozott időre köthető, amelynek időtartama legfeljebb öt év.
(4) A bérlő – a bérleti szerződés megszűnését megelőzően legalább 30 nappal korábban írásban – személyesen, postai úton, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – benyújtott kérelmére a bérleti jogviszonynak a bérleti időtartam lejárta miatti megszűnését követően a bérlemény a Képviselő-testület döntése alapján újabb, legfeljebb 5 éves határozott időtartamra bérbe adható, amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, és a bérleti szerződésből származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.
28. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a helyiség címét, helyrajzi számát, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét,
b) a bérleti jogviszony időtartamát,
c) a pályázni jogosultak körét,
d) a pályázat alapját képező bérleti díjat.
e) a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét,
f) a pályázat elbírálásának helyét, időpontját,
g) tájékoztatást, hogy a pályázatot az nyeri meg, aki a legmagasabb összegű havi bérleti díjra tesz ajánlatot,
h) a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását.
(2) A helyiségek tevékenységhez kötötten is bérbe adhatóak.
(3) A 4. melléklet szerinti pályázati adatlapot és mellékletét írásban – személyesen, postai úton, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – kell benyújtani a Hivatal Pénzügyi Osztályára.
(4) A pályázati eljárás egy – a pályázati hirdetményben foglalt feltételeknek megfelelő – pályázat esetében is eredményesnek nyilvánítható.
29. § (1) A pályázati kiírásban csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előirt határidőben és tartalommal benyújtotta, az önkormányzattal szemben adó-, közüzemi-, és egyéb tartozása nincs.
(2) A pályázatot az nyeri meg, aki
a) a legmagasabb havi bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot, vagy
b) a legmagasabb havi bérleti díj megfizetése mellett a legtöbb havi bérleti díj előre történő megfizetését vállalja.
(3) A pályázati eljárás tárgya a meghirdetett helyiség havi minimum bérleti díja, melyet a Képviselő-testület határoz meg.
(4) A bérleti szerződést a pályázat nyertesével 8 napon belül kell megkötni.
(5) Amennyiben a pályázat nyertese – neki felróható okból – visszalép, úgy a bérbeadó jogosult a második helyezett pályázónak a bérleti szerződés megkötésére 5 napon belül ajánlatot tenni.
(6) A pályáztatást akkor is eredményesnek kell tekinteni, ha a tárgyaláson csak egy pályázó nyújtja be pályázatát.
(7) Ha a nyertes és a második helyezett is visszalép a szerződéskötéstől, valamint a pályáztatás eredménytelensége esetén új pályázati hirdetményt kell a Hivatalnak megjelentetni.
15. A bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettségei
30. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a szervezet
a) nevét, rövidített nevét,
b) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén - amennyiben ilyennel rendelkezik - magyarországi fióktelepének címét,
c) főtevékenységét,
d) a képviseletére jogosultak nevét és beosztását, elérhetőségét,
e) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,
f) cégjegyzékszámát, nyilvántartási számát,
g) adószámát,
h) bankszámlaszámát,
i) elektronikus kézbesítési címét.
(2) Bérbeadó a helyiségbérleti szerződésben meghatározott időpontban a pályázati hirdetményben megjelölt állapotban és felszereltséggel, átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével köteles a helyiséget a bérlő részére átadni.
(3) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a nem lakás céljára szolgáló helyiséget úgy bérbe adni, hogy az az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, berendezve.
(4) A bérlő köteles gondoskodni a
a) helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, biztonsági berendezések karbantartásáról,
b) tevékenysége érdekében szükséges felújításról, a berendezések és felszerelések pótlásáról vagy cseréjéről,
c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyet a bérlő kizárólagosan használ és tart üzemben,
d) a helyiségben lévő vezetékek és a bérlemény átadás-átvételi jegyzőkönyvében rögzített szerelvények, berendezések karbantartásáról,
e) a közös használatra szolgáló helyiségek, területek tisztántartásáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé.
(5) A bérlő a bérleti díjat havonta előre egy összegben, legkésőbb tárgyhó 10. napjáig köteles megfizetni.
(6) A Képviselő-testület jogosult a bérleti díj összegét évente egy alkalommal felülvizsgálni és dönthet annak inflációt meghaladó mértékű emeléséről is.
(7) A bérleti díj inflációt meghaladó mértékű emelése esetén a bérlő jogosult az emelésre vonatkozó értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a bérleti szerződést 30 napos határidővel felmondani.
(8) Tevékenységhez kötötten bérbeadott helyiségek esetén a tevékenység megszűnésével a bérbeadó jogosult azonnali hatályú felmondással élni.
(9) A helyiségben végzett tevékenység megváltoztatásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges.
31. § (1) A bérlő a Képviselő-testület hozzájárulásával más személyt a nem lakás céljára szolgáló helyiségbe befogadhat, ha azonos, vagy hasonló jellegű tevékenységet folytat és a helyiségre bérlőtársi szerződést kötnek.
(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs jogosult az egész helyiség vonatkozásában a bérleti jogviszony folytatására.
32. § A bérlő a nem lakás céljára szolgáló helyiséget albérletbe nem adhatja.
16. Lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése
33. § (1) Lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről a Képviselő-testület dönt.
(2) Az 5. melléklet szerinti pályázati adatlapot és mellékletét írásban – személyesen, postai úton, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – kell benyújtani a Hivatal Pénzügyi Osztályára
(3) Az elidegenítés lebonyolításával a Képviselő-testület a Hivatalt bízza meg.
17. Lakások elidegenítésének részletes szabályai
34. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakások esetén az Ltv. 49. § (1) bekezdésben felsorolt személyeket más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg.
(2) Az elővásárlási jog gyakorlására jogosultat a Hivatal ajánlat megküldésével tájékoztatja az elidegenítésre történt kijelölésről.
35. § (1) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) az ingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más jellemző adatait (cím, helyrajzi szám, alapterület, szobaszám, komfortfokozat) az épület, a lakás lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
b) a lakás forgalmi értékét, vételárát, a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,
c) a fizetési feltételeket.
(2) A Hivatal az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az ajánlatban köteles felhívni a jogosult figyelmét arra, hogy a megküldött árajánlat elfogadásáról a kézhezvételtől számított 30 napon belül nyilatkozhat. Ha azonban a jogosult a megadott határidőn belül nem tesz az ajánlat elfogadásának minősülő írásbeli nyilatkozatot, az ingatlant az önkormányzat az ajánlatnak megfelelően, vagy annál számára kedvezőbb feltételek mellett elidegenítheti.
36. § (1) A lakás forgalmi értékét hivatalos értékbecslő állapítja meg.
(2) Az értékbecslés elkészítése során figyelemmel kell lenni az Ltv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokra.
37. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a lakás 40. §-a szerinti forgalmi értéke.
(2) A jogosultat - kérelmére - részletfizetési kedvezmény illeti meg. Ebben az esetben a vételár megfizetése az alábbiak szerint történik.
a) Az adás-vételi szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át egy összegben kell megfizetni
b) A vételárhátralékot a vevőnek tízenöt év alatt kell kiegyenlítenie, havonta fizetendő egyenlő részletekben.
c) A kezdő részlet befizetése után fennmaradó vételárhátralékot a vevőnek a Ptk. szerinti kamattal növelten kell megfizetnie.
(3) A vételárnak az adás-vételi szerződés megkötésekor egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a teljes vételárból 5 % engedmény illeti meg.
(4) A vételárhátraléknak az adás-vételi szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes összegű kiegyenlítése esetén a vevőt a teljes összegű kiegyenlítéskor fennálló tartozás után a szerződés megkötésétől számított
a) 1 éven belül 5 %,
b) 2 éven belül 2 % engedmény illeti meg.
(5) Ha az elővásárlási jog jogosultja az (2) bekezdés b) pontja szerinti időszakban a havonta esedékes törlesztő részlet fizetésével késedelembe esik, vagy a vállalt határidőre a teljes vételárat nem fizeti meg, a késedelmes teljesítés után a Ptk. szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni.
(6) Az önkormányzati ingatlan megvásárlásához önkormányzati támogatás és kölcsön nem igényelhető.
(7) A lakást megvásárolni szándékozó bérlő, akinek lakást terhelő tartozása áll fenn, az adás-vételi szerződés megkötése előtt egy összegben köteles megfizetni a még fennálló tartozását.
38. § (1) Üresen álló lakás a Képviselő-testület határozata alapján pályáztatás útján értékesíthető. A vételár nem lehet kevesebb, mint a 40. §-a szerinti forgalmi érték.
(2) Az értékesítés szabályai:
a) Az ingatlant a határozat meghozatalától számított 30 napon belül a helyben szokásos módon kell értékesítésre meghirdetni.
b) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
ba) az ingatlanra vonatkozó fontosabb adatokat,
bb) az induló árat,
bc) a pályázaton való részvétel feltételeit, amelyek elfogadásáról a pályázó írásban köteles nyilatkozni,
bd) az ingatlan megtekintésének lehetőségét,
be) a szerződéskötési biztosítékra vonatkozó előírásokat,
bf) tájékoztatást arról, hogy a pályáztató a szerződés megkötésétől az ok megjelölése nélkül elállhat.
c) A pályázaton természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervek - előzetes bejelentés nélkül - egyaránt részt vehetnek.
d) Az induló ár nem lehet kevesebb, mint a forgalmi értékbecslés értéke.
e) Az ingatlan vételi jogát az nyeri el, aki a legmagasabb összegű ajánlatot teszi. A nyertes pályázót a pályázati tárgyalás napjától számított 15 napon belül szerződéskötési kötelezettség terheli.
f) A vevőnek az általa vállalt összeget a pályázati tárgyalás napjától számított 15 napon belül kell az Önkormányzat részére megfizetni. Amennyiben a nyertes pályázó a vételárat banki kölcsön útján kívánja megfizetni, a megfizetésre 90 nap áll rendelkezésére.
g) Amennyiben a pályázat nyertese nem él vételi jogával (nem fizeti be határidőre a pályázat szerinti vételárat, vételárhányadot) a soron következő további két legmagasabb ajánlatot tevő kaphat vételi lehetőséget. Amennyiben a három pályázó közül egyikkel sem jön létre az adásvételi szerződés, az ingatlan értékesítését újra meg kell hirdetni és a pályázati eljárást meg kell ismételni.
h) A pályázati tárgyalásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a tárgyalás levezetője, a pályázat nyertese a további két legjobb ajánlatot tévő pályázó és a jegyzőkönyvvezető köteles aláírni.
18. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályai
39. § Az elidegenítésből származó bevételt az önkormányzat a Ltv. 62. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően használja fel.
40. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére pályáztatás útján kerülhet sor.
(2) A helyiségek forgalmi értékét hivatalos értékbecslő állapítja meg.
41. § A vételár nem lehet kevesebb, mint a hivatalos értékbecslő által megállapított forgalmi érték.
42. § (1) Az elővásárlási jog gyakorlására – az Ltv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott – jogosultat a Hivatal az ajánlat megküldésével tájékoztatja az elidegenítésre történő kijelölésről. Az ajánlat tartalmára e rendelet 35. § (1) bekezdése az irányadó.
(2) Az elővásárlási joggal terhelt helyiség vételára az értékbecslésben megállapított forgalmi érték. Az ár elfogadásáról, az elővásárlási jog gyakorlásáról a jogosult 15 napon belül köteles nyilatkozni.
(3) Ha az ingatlant az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, írásbeli kérelmére – legfeljebb egy év időtartamra – részletfizetési kedvezmény illeti meg. Részletfizetés esetén a szerződéskötéskor a vevő a vételár 60 %-át köteles megfizetni. A vételárhátralékot havonta egyenlő részletekben a Ptk. szerinti kamat mértékével növelten kell megfizetnie.
19. A részletfizetés szabályai
43. § (1) Amennyiben a lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésére részletfizetéssel kerül sor a vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlan nyilvántartásba Gönc Város Önkormányzata javára jelzálogjogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A jelzálogjoggal terhelt, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított ingatlan ingyenes vagy visszterhes átruházására a vételárhátralék egy összegben történő kiegyenlítése után kerülhet sor.
(2) E rendelet alapján részletfizetési kedvezménnyel megvásárolt lakás megterhelhető a lakás felújítása, korszerűsítése céljából pénzintézettől igénybe vett kölcsön biztosítására, az önkormányzatot követő rangsorban bejegyzett jelzáloggal és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalommal, valamint közüzemi díj behajtása érdekében az önkormányzatot követő rangsorban bejegyzett jelzáloggal, illetve végrehajtási joggal.
(3) Az ingatlan minden további megterheléséhez tulajdonosi hozzájárulás szükséges, amelynek megadása a Képviselő-testület hatásköre.
44. § (1) Az önkormányzati lakások elidegenítésekor a vételár megfizetése pénzintézeti átutalás útján teljesítendő.
(2) Nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésekor a vételár megfizetése pénzintézeti átutalás útján teljesítendő.
20. Záró rendelkezések
45. § Hatályát veszti a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 7/2021.(VIII.3.) önkormányzati rendelet.
46. § Ez a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba.