1. § (1) A rendelet hatálya Jászárokszállás Város Önkormányzatának tulajdonában álló valamennyi lakás és lakáshoz tartozó egyéb, közös használatú helyiség, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, cseréjére és elidegenítésére terjed ki.

(2) A rendelet rendelkezéseit az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni.

2. § A rendelet hatálya nem terjed ki a bentlakásos idősek otthonára (Apartmanház).

3. § A rendeletben használt fogalmakra a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényben (a továbbiakban: lakástörvény) foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

4. § Az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadói feladatait – a szociális alapú bérletnél a lakás iránti kérelmek befogadása és elbírálása kivételével – a Városgondnokság Jászárokszállás önkormányzati intézmény látja el (pályázatok, kérelmek befogadása, bérleti szerződések megkötése, lakásbiztosítás megkötése, bérleti díjak befizetésének elmaradása esetén behajtási intézkedések megtétele, lakásszemle, a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzése, stb.).

5. § Az Önkormányzat a költségvetési szerveinek nem ad felhatalmazást a saját feladataikhoz biztosított önkormányzati helyiség és lakás bérbeadása feltételeinek önálló meghatározására.

6. § (1) Önkormányzati lakás csak határozott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig adható bérbe. A bérleti jogviszony leghosszabb időtartama 5 év, mely indokolt esetben meghosszabbítható.

(2) A bérleti szerződés meghosszabbításához a bérlőnek igazolnia kell, hogy sem bérleti-, sem közüzemi díjtartozása nincs. Amennyiben a kért igazolásokat a bérlő nem csatolja, a bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.

(3) Lakásbérletre az üresen álló vagy megüresedő önkormányzati lakások használhatók fel.

(4) Önkormányzati bérlakást nem lakás céljára bérbe adni nem lehet.

(5) A lakások bérletére kérelmet kell előterjeszteni.

(6) A lakások bérletére irányuló kérelmet – kivéve a szociális alapú bérlet iránti kérelmet – a Városgondnoksághoz kell benyújtani.

7. § Az önkormányzati lakás bérbeadásának jogcímei:

8. § (1) Szociális helyzete alapján önkormányzati lakás azon nagykorú személynek vagy személyeknek adható bérbe:

(2) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben az (1) bekezdésben meghatározott korlátozástól el lehet térni.

(3) A rendelet alkalmazásában rendkívüli méltánylást érdemlő eset különösen:

(4) A jövedelem, család, egyedülélő, háztartás, vagyon fogalmak meghatározásánál a szociális törvény vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak az irányadóak.

(5) A lakás komfortfokozatának meghatározásánál a bérlő és a vele együtt költözők életkörülményeire figyelemmel kell lenni.

9. § (1) A szociális bérlet iránti, a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon benyújtandó kérelmeket a Jászárokszállási Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

(3) A kérelmeket – üresedés esetén – az Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Bizottság bírálja el.

(4) A szociális bérlakást igénylő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények (lakcím, jövedelem, vagyoni viszony, egészségi állapot, stb.) megváltozását 15 napon belül köteles a Jászárokszállási Polgármesteri Hivatalnál bejelenteni.

10. § Lakásigénylési névjegyzéket az Önkormányzat nem készít.

11. § (1) Az Önkormányzat és intézményei munkaerő szükségletének biztosítása céljából vagy városi közérdekből csak azok kaphatnak szolgálati lakást, akiknek helyben lakása szükségszerű és más módon nem oldható meg.

(2) Szolgálati lakás céljára az 1. mellékletben megjelölt, szolgálati lakásként nyilvántartott lakások használhatók fel. Lakások szolgálati jellegének megváltoztatásáról a Képviselő-testület dönt.

12. § Szolgálati lakás bérlőjét az érdekelt munkáltató kezdeményezése alapján a polgármester jelöli ki.

13. § A 8–12. § hatálya alá nem tartozó, önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadása piaci alapon történik, a 6. §-ban foglaltak alapján.

14. § (1) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződést – közös kérelmükre – csak a bérlő közeli hozzátartozójával lehet kötni abban az esetben, ha a bérlő a közeli hozzátartozójával együtt költözik a lakásba.

(2) A bérlő a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3) A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérlő és a bérbeadó együttes hozzájárulásával fogadhat be.

(4) A bérbeadó a hozzájárulást azzal a feltétellel adhatja meg, ha a befogadás folytán a bérleményben az egy főre jutó alapterület a 8 m²/főt meghaladja, és a befogadott tudomásul veszi, hogy a bérlő bérleti jogviszonya megszűnésével a lakásból el kell költöznie a bérlővel együtt, feltéve, hogy a bérbeadó hozzájárulásával befogadott személy igazolja, hogy a lakástörvényben, illetve a rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeknek megfelel.

(5) A bérlő köteles a befogadást a bérbeadónak írásban bejelenteni és azt lakcímigazolvánnyal igazolni. A bejelentés elmulasztása a bérlő felelőssége.

(6) Bérlőtársi szerződés nem köthető olyan személlyel, akinek a település területén beköltözhető lakása van.

(7) Önkormányzati bérlakásban jogcím nélkül visszamaradó személyek elhelyezési kötelezettségét a bérbeadó nem vállalja.

15. § (1) A megüresedett társbérleti lakrész a visszamaradt társbérlő részére, a megüresedéstől számított 30 napon belüli írásbeli kérelmére adható bérbe.

(2) Ha a lakásban több társbérlő maradt vissza, a megüresedett lakrészt annak kell bérbe adni, akinek a külön bejáratú lakrészén keresztül a megüresedett társbérleti lakrész megközelíthető.

(3) Ha a lakásban visszamaradó társbérlő a megüresedett lakrészre nem tart igényt, akkor lakásbérleti szerződését a bérbeadó felmondhatja, cserelakás biztosítása mellett. A cserelakás megfelelőségénél a társbérlet során kizárólagos bérleményként használt társbérleti lakrész szobaszáma vehető figyelembe.

16. § (1) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell továbbá, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A két hónapot meghaladó távollét esetén írásban köteles annak okáról a bérbeadót értesíteni. Ennek elmaradása esetén a bérbeadó a bérlő felszólítása és a jogkövetkezményre való figyelmeztetése után jogosult a bérleti jogviszony megszüntetésére.

(3) A bérleti szerződéshez mellékelni kell a birtokbaadáskor felvett, a lakás berendezésének és tartozékainak tételes felsorolását tartalmazó leltárt, és azok műszaki állapotát.

17. § (1) A bérbeadó a lakás berendezési tárgyairól köteles leltárt készíteni.

(2) A bérlő köteles a bérlet időtartama alatt a lakást és berendezéseit rendeltetésszerűen használni és gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről.

(3) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi.

(4) Amennyiben a bérlő a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, a bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt elhelyezési kötelezettség nélkül felmondhatja.

18. § (1) A bérlő a lakást a bérbeadó írásbeli engedélyével átalakíthatja, korszerűsítheti. Az átalakítás és a korszerűsítés költségeinek viselésére megállapodást kell kötni a bérbeadóval.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt hozzájárulást csak abban az esetben lehet megadni, ha a bérlő vállalja az elvégzendő munkák teljes költségét és a ráfordított összeg nem haladja meg a lakás nyilvántartott értékének a 25%-át.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

(4) A bérlemény állagmegóvási, felújítási munkáin felüli összeg (díszítő festés, telefon, riasztó, reklámfeliratok, bármilyen luxus vagy vállalkozási célú költség) bérbeszámítás szempontjából nem vehető figyelembe.

19. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés megkötése után köteles a lakás közüzemi mérőóráit a nevére átíratni és a szolgáltatási szerződéseket megkötni.

(2) A bérlő a lakás birtokába az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését követően léphet.

20. § Az épület karbantartása, felújítása, átalakítása, bővítése, javítása, helyreállítása idején – ha a munkálatok csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el – a lakásbérleti jogviszony szünetelésére vonatkozó, a bérbeadó és a bérlő közötti megállapodás tartalmának meghatározására a Képviselő-testület a bérbeadót hatalmazza fel.

21. § (1) A lakbér mértékét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat a lakástörvény vonatkozó rendelkezésében megjelölt külön szolgáltatásokért díjat nem állapít meg.

22. § A lakást jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított három hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni. Három hónap elteltével a használati díjat 50%-kal emelni kell.

23. § (1) A szociális alapon bérbeadott lakás esetén lakbértámogatásra jogosult az a bérlő:

(2) A lakbértámogatást a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától számított 1 évre – amennyiben a bérleti jogviszonyból ettől rövidebb időtartam van hátra, a bérleti jogviszony végéig – lehet megállapítani.

(3) A lakbértámogatást ugyanazon lakásra, ugyanazon időszakban csak egy bérlő veheti igénybe.

(4) A lakbértámogatás mértéke a lakbér összegének 15%-a, melyet közvetlenül a Városgondnokságnak, mint bérbeadónak kell folyósítani.

24. § (1) A lakbértámogatás iránti, a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon benyújtandó kérelmeket a Jászárokszállási Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

(3) A kérelmeket az Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Bizottság bírálja el.

(4) A lakbértámogatásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények (lakcím, jövedelem, vagyoni viszony, egészségi állapot, stb.) megváltozását 15 napon belül köteles a Jászárokszállási Polgármesteri Hivatalnál bejelenteni.

25. § (1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezheti, különösen, ha a bérlő által lakott lakásra közérdekű célból a bérbeadónak szüksége van.

(2) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő részére másik, hasonló lakást kell biztosítani. Amennyiben csak alacsonyabb komfortfokozatú vagy kisebb lakás biztosítható, a különbséget pénzbeli térítéssel kell kiegyenlíteni, a (4) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével. A bérlő a bérbeadóval való megállapodása alapján a cserelakás helyett pénzbeli térítést is igényelhet.

(3) Ha a határozott időtartamú bérlet lejár, cserelakást és pénzbeli térítést nem lehet adni.

(4) A pénzbeli térítés mértéke a lakásra megállapított bérleti díj három évi összege, melyet a lakás elhagyásával egyidejűleg, egy összegben kell kifizetni a bérlő részére.

26. § (1) A határozatlan időre szóló bérleti szerződés bérbeadó részéről történő felmondása esetén a bérlő a bérbeadóval való megállapodása alapján a megfelelő cserelakás helyett pénzbeli térítést is igényelhet.

(2) A pénzbeli térítés mértéke a lakásra megállapított bérleti díj három évi összege, melyet a lakás elhagyásával egyidejűleg, egy összegben kell kifizetni a bérlő részére.

(3) Nem jár cserelakás vagy pénzbeli térítés:

(4) Ha a bérlő a településen belül megfelelő és beköltözhető lakás tulajdonjogát megszerzi, a lakásbérletet a bérbeadó köteles felmondani. A felmondáshoz az adásvételi szerződés vagy jogerős hagyatékátadó végzés is elegendő.

27. § A településen olyan szociális intézményből elbocsátott személy, aki a szociális intézménybe utalásakor a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, nincsen.

28. § (1) Lakásbérlet megszűnése esetén a lakást üres állapotban, 8 napon belül a bérbeadónak át kell adni. Az átadás során kell megállapodni a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozásához szükséges költségek nagyságáról, mely a bérlet megszűnésekori bérlőt vagy bérlőtársakat terheli.

(2) A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozataláról az új bérlővel is meg lehet állapodni. Ha az új bérlő még nem ismert, akkor a munkálatokat a bérbeadó végezteti el.

(3) A lakás átadásával kapcsolatos vitás kérdésekben, ha a bérlő és a bérbeadó nem tud megegyezni, a bírósághoz kell fordulni.

29. § Önkormányzati lakás albérletbe adásához hozzájárulni nem lehet.

30. § A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire a rendeletnek a lakásbérletre megállapított szabályait kell alkalmazni, az e fejezetben foglalt eltérésekkel.

31. § (1) Önkormányzati tulajdonú helyiséget eredeti rendeltetésének (használati céljának) megfelelő célra lehet bérbe adni.

(2) Eredeti céljától eltérő használatot csak akkor lehet engedélyezni, ha ahhoz fontos helyi ellátási érdek fűződik, vagy a helyiséget a rendeltetésének megfelelő célra, a megüresedéstől számított hat hónapon belül, kétszeri pályázati hirdetés útján sem lehet felhasználni.

(3) Az eredetitől eltérő tevékenységi kör megváltoztatása esetén a bérlő köteles a bérbeadótól engedélyt kérni.

(4) Önkormányzati helyiség – a bérbeadó előzetes hozzájárulásával – albérletbe adható.

(5) A helyiség engedély nélküli átruházása vagy albérletbe adása a helyiségbérleti szerződés cserehelyiség biztosítása nélküli felmondásával jár.

(6) A helyiségek bérletére vonatkozóan pályázatot kell benyújtani. A pályázati eljárásra a 32–35. §-ban foglaltak az irányadóak.

32. § (1) Önkormányzati helyiséget bérbe adni csak előzetes pályázati hirdetmény alapján, legfeljebb 5 évre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig lehet, mely indokolt esetben meghosszabbítható.

(2) A pályázati feltételeket a helyiség rendelkezésre állásától számított 15 napon belül a bérbeadó dolgozza ki és hirdeti meg. A pályázati feltételek kidolgozásánál figyelemmel kell lenni a helyiség alapvető rendeltetéseire, településen belüli fekvésére, műszaki állapotára és a rendezési tervben megfogalmazott célokra.

(3) A pályázati hirdetmény 15 napra az Önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztésre, illetve Jászárokszállás város honlapján közzétételre kerül.

(4) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(5) A pályázónak – amennyiben nem magánszemély – a pályázati kérelméhez csatolnia kell a vállalkozói igazolvány vagy a társasági szerződés és aláírási címpéldány, egyéb szervezetek esetében a bírósági bejegyzésről szóló okirat másolatát, valamint igazolást arról, hogy köztartozása nincs.

33. § (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vagy képviselője vehet részt, aki a pályázati ajánlatát a Városgondnoksághoz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta.

(2) Ha az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlatot nyújtanak be, a bérbeadó a pályázati alapfeltételekkel e pályázóval köt bérleti szerződést.

(3) Ha a pályázati hirdetmény alapján pályázat nem került benyújtásra, úgy a pályázat kiírását követő 6 hónapon belül a pályázati alapfeltételeket vállaló bármely bérlővel szerződést lehet kötni, vagy ennek hiányában újabb pályázatot kell kiírni.

34. § (1) A bérbeadó a nyertes pályázóval a pályázat elbírálásától számított 15 napon belül köteles a bérleti szerződést a tárgyaláson elfogadott feltételekkel megkötni. Amennyiben a bérlő felszólítás ellenére sem köti meg a szerződést 15 napon belül, a bérleti jogot elveszíti. Ez esetben a sorban következőt kell felhívni a szerződés megkötésére, vagy új hirdetményt kell közzétenni.

(2) A bérbeadó a szerződés megkötésétől számított 3 napon belül köteles a helyiséget a bérlő részére leltár alapján átadni.

35. § (1) Önkormányzati helyiség bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázat során a nem nyertes pályázóknak a biztosíték összegét haladéktalanul vissza kell fizetni.

(2) Ha a pályázat nyertese neki felróható okból a bérleti szerződést 15 napon belül nem köti meg a bérbeadóval, a biztosíték visszakövetelésére vonatkozó jogát elveszíti.

36. § (1) Önkormányzati helyiségek bérletére vonatkozó szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő köteles gondoskodni:

(2) A bérleti szerződés megszűnésekor a helyiséget a bérlő legalább az átadáskori műszaki állapotban köteles visszaadni.

37. § (1) Önkormányzati tulajdonú helyiségek átalakításához a bérlő köteles beszerezni a bérbeadó írásbeli engedélyét, illetve az építésügyi jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélyét is.

(2) Ha a bérlő a helyiséget engedély nélkül átalakítja, bérleti joga cserehelyiség biztosítása nélkül felmondható.

38. § A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához csak akkor adhat hozzájárulást, ha

39. § (1) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához, cseréjéhez, albérletbe adásához akkor járulhat hozzá, ha:

(2) A bérleti jog átruházásáról, cseréjéről és albérletbe adásáról szóló megállapodást írásban kell a megkötéstől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz benyújtani, a hozzájárulás megadása érdekében.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

40. § (1) A bérbeadó a helyiségek bérleti díját helyiségenként vagy helyiségcsoportonként úgy köteles kikötni, hogy az tükrözze a helyiség településen belüli fekvését, a gyakorolt tevékenységből elérhető jövedelmezőséget, a helyiség műszaki állapotát, mértéke igazodjon a helyi szabadforgalmi árakhoz.

(2) Ha a helyiség jó műszaki állapotát a bérlő saját költségén, bérbeszámítás nélkül alakította ki, akkor a bért úgy kell megállapítani, mintha ez nem történt volna meg.

41. § (1) A bérleti szerződés megszűnését követően a helyiségben jogcím nélkül visszamaradt személy haladéktalanul köteles a helyiséget kiüríteni.

(2) A helyiséget jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított három hónapig a helyiségre megállapított bérleti díjjal azonos összegű használati díjat köteles fizetni. Három hónap elteltével a használati díjat 200%-kal emelni kell.

42. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, elidegeníteni kívánt lakások és helyiségek kijelöléséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A lakás vagy helyiség forgalmi értékét független ingatlanforgalmi értékbecslő állapítja meg. A lakás vagy helyiség vételárát az értékbecslő által megállapított forgalmi érték alapján a Képviselő-testület határozza meg. Az értékbecslés a vételárat megállapító képviselő-testületi döntés meghozatalakor 6 hónapnál régebbi nem lehet.

(3) A lakástörvény alapján elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakás és helyiség vételára a helyi forgalmi értéket nem haladhatja meg.

(4) A több lakásos épületeknél a forgalmi érték meghatározásánál a teljes épület műszaki állapotát figyelembe kell venni és ebből kell számítani a belső egységek értékét.

(5) A Képviselő-testület által megállapított vételár az eladót a vételárat megállapító képviselő-testületi döntés meghozatalától számított 60 napig köti.

43. § (1) A Képviselő-testület vételárat megállapító döntését követően a polgármester 15 napon belül közli a vételárat és az eladásra irányuló ajánlatot az elővásárlásra jogosultakkal.

(2) Az eladásra irányuló ajánlatnak tartalmaznia kell:

(3) Az elővásárlásra jogosult e jogát a (2) bekezdés szerinti ajánlat kézhezvételét követő 30 napon belül, az eladóhoz intézett, az ajánlatot teljeskörűen és fenntartás nélkül elfogadó írásos nyilatkozat útján jogosult gyakorolni. Nyilatkozatához csatolnia kell a bérleti díj és a közüzemi díjak megfizetéséről szóló igazolást.

(4) Ha a jogosult a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem vagy nem határidőben teszi meg, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni és ez esetben a lakás harmadik személy részére értékesíthető.

(5) Nem köthető adásvételi szerződés azzal az elővásárlásra jogosulttal, akinek az eladásra kijelölt ingatlannal összefüggő, bérleti díjból eredő, vagy bármilyen lejárt és meg nem fizetett közüzemi díjtartozása áll fenn, kivéve, ha ezen tartozását vagy tartozásait, és annak vagy azoknak esetleges járulékait a (3) bekezdésben foglalt határidőben maradéktalanul ki nem egyenlíti.

(6) A (3) bekezdés szerinti nyilatkozat beadását követő 30 napon belül a polgármester az elővásárlásra jogosulttal az adásvételi szerződést megköti. Amennyiben az adásvételi szerződés megkötésére az elővásárlásra jogosult érdekkörében felmerült oknál fogva nem kerül sor, úgy a továbbiakban elővásárlási jogával nem élhet.

(7) Az ajánlati kötöttség időtartama az eladásra irányuló ajánlat közlésétől számított 60 nap.

44. § (1) A lakástörvény vonatkozó rendelkezése szerinti elővásárlásra jogosult, mint vevő, a szerződéskötéskor:

(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét, egyedülélő személy esetében a 150%-át, úgy az elővásárlásra jogosult a szerződéskötéskor:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmények igénybevételére irányuló, a 43. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül beküldendő kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtását megelőző hónapban kapott jövedelemről szóló igazolást.

(4) Nem jogosult a (2) bekezdésben szabályozott kedvezményekre az, aki legalább 50%-os tulajdoni arányú üdülő- vagy lakástulajdonnal rendelkezik.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmények igénybevételére irányuló kérelem elbírálására a polgármester jogosult.

(6) Az adásvételi szerződésben az (1)–(2) bekezdés szerint fennmaradó vételárhátralék után – annak maradéktalan megfizetése időpontjáig – a mindenkori tárgyévet megelőző naptári év utolsó napján irányadó jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező mértékű ügyleti kamatfizetési kötelezettséget kell kikötni.

(7) A törlesztő részletek minden naptári hónap 1. napjától válnak esedékessé és minden naptári hónap 15. napjáig késedelmi kamat nélkül teljesíthetők. Késedelmes teljesítés esetére az adásvételi szerződésben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetését kell kikötni.

(8) Részletre történő vásárlás esetén, amennyiben az elővásárlásra jogosult a vételár hátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt kiegyenlíti, őt a még fennálló vételár hátralék 10%-ának megfelelő mértékű árengedmény illeti meg.

(9) Három havi törlesztőrészlet elmaradása esetén az elővásárlásra jogosult a részletfizetési kedvezménytől elesik és a teljes vételár egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az Önkormányzat 15 napos fizetési határidő tűzésével írásban felszólítja az elővásárlásra jogosultat a még fennálló vételárhátralék egy összegben történő megfizetésére. Amennyiben a 15 napos teljesítési határidő eredménytelenül telik el, az Önkormányzat jogosult a szerződéstől elállni, mely jognyilatkozat a címzett részére történő kézbesítést követő napon hatályosul. A vevő az ingatlant az elállás hatályosulásának napjától számított 5 napon belül köteles az Önkormányzat részére ingóságaitól kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaszolgáltatni, és az ingatlant elhagyni. Az Önkormányzat az elállás hatályosulását követő 60 napon belül köteles a vevő részére az általa megfizetett vételárrészletek tőkerészének együttes összegét egy összegben visszatéríteni, melyből a vevő által esetlegesen ki nem egyenlített, az ingatlannal összefüggő közüzemi tartozások, közterhek és egyéb köztartozások összegét le kell vonni. A vevő az Önkormányzat elállása esetén az általa korábban megfizetett törlesztő részletekben foglalt kamathányad összegét elveszíti, annak visszatérítése iránt igényt nem támaszthat.

(10) A vételárnak az (1)–(2) bekezdés szerinti megfizetése esetén a vételár hiánytalan megfizetéséig az Önkormányzat az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát fenntartja. Ez esetben az adásvételi szerződésben az elővásárlásra jogosult köteles hozzájárulni ahhoz, hogy a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye az ingatlan-nyilvántartásba az eladó javára bejegyzésre kerüljön.

(11) A (10) bekezdés alapján bejegyzett tulajdonjog fenntartás tényének törléséhez történő hozzájárulás megadására a polgármester jogosult. A polgármester a tulajdonjog fenntartás tényének törléséhez hozzájárul, ha a vevő a még fennálló vételár tartozását maradéktalanul kiegyenlítette.

45. § Amennyiben az elővásárlásra jogosult vevő a lakás vételárát a szerződéskötéskor egy összegben megfizeti, a vételár 10%-ának megfelelő vételárkedvezmény illeti meg.

46. § (1) Elővásárlási joggal nem érintett lakást vagy a lakástörvényben meghatározott elővásárlási jogával élni nem kívánó bérlő által lakott lakást értékesíteni törvényben meghatározott értékhatár felett kizárólag versenyeztetés útján, legalább megyei lapban való hirdetéssel lehet. Az értékesítésről név szerinti szavazással a Képviselő-testület dönt. A versenytárgyalást az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendelet versenytárgyalási szabályzata alapján kell lefolytatni.

(2) Az 5.000.000,-Ft és a törvényben meghatározott értékhatár közötti értékű lakás vételi ajánlattételi jogát az Önkormányzat lapjában (Jászvidék) vagy hirdetési újságban kell meghirdetni. Az értékesítésről – 10.000.000,-Ft feletti értékű vagyontárgy esetén név szerinti szavazással – a Képviselő-testület dönt a legjobb ajánlatot tevő javára.

(3) A pályázati indulóár a Képviselő-testület által meghatározott vételár, amely nem lehet alacsonyabb, mint az ingatlan forgalmi értéke.

(4) Az eladásra kerülő önkormányzati lakás megvásárlása esetén a teljes vételárat legkésőbb a szerződés megkötésével egyidejűleg kell megfizetni készpénzben vagy átutalással az Önkormányzat számára.

(5) A tulajdonjog megszerzésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

47. § (1) A Képviselő-testület vételárat megállapító döntését követően a polgármester 15 napon belül közli a vételárat és az eladásra irányuló ajánlatot az elővásárlásra jogosultakkal.

(2) Az eladásra irányuló ajánlatnak tartalmaznia kell:

(3) Az elővásárlásra jogosult e jogát a (2) bekezdés szerinti ajánlat kézhezvételét követő 30 napon belül, az eladóhoz intézett, az ajánlatot teljeskörűen és fenntartás nélkül elfogadó írásos nyilatkozat útján jogosult gyakorolni. Nyilatkozatához csatolnia kell az (5) bekezdésben foglalt igazolásokat.

(4) Ha a jogosult a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem vagy nem határidőben teszi meg, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni és ez esetben a helyiség harmadik személy részére értékesíthető.

(5) Az elővásárlási joggal rendelkező az adásvételi szerződés megkötése előtt köteles igazolni az alábbiakat:

(6) Nem köthető adásvételi szerződés azzal az elővásárlásra jogosulttal, aki az (5) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg.

(7) A (3) bekezdés szerinti nyilatkozat beadását követő 30 napon belül a polgármester az elővásárlásra jogosulttal az adásvételi szerződést megköti. Amennyiben az adásvételi szerződés megkötésére az elővásárlásra jogosult érdekkörében felmerült oknál fogva nem kerül sor, úgy a továbbiakban elővásárlási jogával nem élhet.

(8) Az ajánlati kötöttség időtartama az eladásra irányuló ajánlat közlésétől számított 60 nap.

48. § (1) A lakástörvény vonatkozó rendelkezése szerinti elővásárlásra jogosult, mint vevő a szerződéskötéskor:

(2) Az adásvételi szerződésben az (1) bekezdés szerint fennmaradó vételárhátralék után – annak maradéktalan megfizetése időpontjáig – a mindenkori tárgyévet megelőző naptári év utolsó napján irányadó jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező mértékű ügyleti kamatfizetési kötelezettséget kell kikötni.

(3) A törlesztő részletek minden naptári hónap 1. napjától válnak esedékessé és minden naptári hónap 15. napjáig késedelmi kamat nélkül teljesíthetők. Késedelmes teljesítés esetére az adásvételi szerződésben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetését kell kikötni.

(4) Három havi törlesztőrészlet elmaradása esetén az elővásárlásra jogosult a részletfizetési kedvezménytől elesik és a teljes vételár egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az Önkormányzat 15 napos fizetési határidő tűzésével írásban felszólítja az elővásárlásra jogosultat a még fennálló vételárhátralék egy összegben történő megfizetésére. Amennyiben a 15 napos teljesítési határidő eredménytelenül telik el, az Önkormányzat jogosult a szerződéstől elállni, mely jognyilatkozat a címzett részére történő kézbesítést követő napon hatályosul. A vevő az ingatlant az elállás hatályosulásának napjától számított 5 napon belül köteles az Önkormányzat részére ingóságaitól kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaszolgáltatni, és az ingatlant elhagyni. Az Önkormányzat az elállás hatályosulását követő 60 napon belül köteles a vevő részére az általa megfizetett vételárrészletek tőkerészének együttes összegét egy összegben visszatéríteni, melyből a vevő által esetlegesen ki nem egyenlített, az ingatlannal összefüggő közüzemi tartozások, közterhek és egyéb köztartozások összegét le kell vonni. A vevő az Önkormányzat elállása esetén az általa korábban megfizetett törlesztő részletekben foglalt kamathányad összegét elveszíti, annak visszatérítése iránt igényt nem támaszthat.

(5) A vételárnak az (1) bekezdés szerinti megfizetése esetén a vételár hiánytalan megfizetéséig az Önkormányzat az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát fenntartja. Ez esetben az adásvételi szerződésben az elővásárlásra jogosult köteles hozzájárulni ahhoz, hogy a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye az ingatlan-nyilvántartásba az eladó javára bejegyzésre kerüljön.

(6) Az (5) bekezdés alapján bejegyzett tulajdonjog fenntartás tényének törléséhez történő hozzájárulás megadására a polgármester jogosult. A polgármester a tulajdonjog fenntartás tényének törléséhez hozzájárul, ha a vevő a még fennálló vételár tartozását maradéktalanul kiegyenlítette.

49. § (1) Elővásárlási joggal nem érintett helyiséget vagy a lakástörvény vonatkozó rendelkezésében meghatározott elővásárlási jogával élni nem kívánó bérlő által bérelt helyiséget értékesíteni törvényben meghatározott értékhatár felett kizárólag versenyeztetés útján, legalább megyei lapban való hirdetéssel lehet. Az értékesítésről név szerinti szavazással a Képviselő-testület dönt. A versenytárgyalást az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendelet versenytárgyalási szabályzata alapján kell lefolytatni.

(2) Az 5.000.000,-Ft és a törvényben meghatározott értékhatár közötti értékű helyiség vételi ajánlattételi jogát az Önkormányzat lapjában (Jászvidék) vagy hirdetési újságban kell meghirdetni. Az értékesítésről – 10.000.000,-Ft feletti értékű vagyontárgy esetén név szerinti szavazással – a Képviselő-testület dönt a legjobb ajánlatot tevő javára.

(3) A pályázati indulóár a Képviselő-testület által meghatározott vételár, amely nem lehet alacsonyabb, mint az ingatlan forgalmi értéke.

(4) Az eladásra kerülő önkormányzati helyiség megvásárlása esetén a teljes vételárat legkésőbb a szerződés megkötésével egyidejűleg kell megfizetni készpénzben vagy átutalással az Önkormányzat számára.

(5) A tulajdonjog megszerzésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

50. § (1) Az Önkormányzat az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó, 1994. március 31. napját követően befolyó – a lakástörvény vonatkozó rendelkezésében meghatározott költségekkel csökkentett – teljes bevételét; valamint az állami tulajdonú lakóépületek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó, Önkormányzatot megillető bevételét az alábbi lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra használhatja fel:

(2) A célok megvalósításához rendelt forrásokat az Önkormányzat tárgyévi költségvetésében kell meghatározni.

51. § Ez a rendelet 2023. szeptember 15-én lép hatályba.