1. § (1) A lakások és helyiségek felett a tulajdonosi és a bérbeadói jogokat Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület), valamint a Vásárosnamény Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2013. (VI. 07.) önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: SzMSz.) foglaltak szerint Vásárosnamény Város Önkormányzatának egyéb szervei gyakorolják.

(2) Az Önkormányzat bérbeadói feladatainak ellátásával kapcsolatos

2. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó lakásokat az Önkormányzat tulajdonosként tartja fenn.

(2) Az Önkormányzat fenntartói feladata különösen:

(3) Amennyiben az Önkormányzat azt a rendelkezésére álló saját eszközeivel megoldani nem tudja a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott bérbeadót terhelő kötelezettségek (a lakások rendeltetésszerű karbantartása, felújítása stb.) teljesítése céljából értékhatártól függően – tekintettel az Önkormányzat Beszerzési és Közbeszerzési szabályzataiban foglaltakra – a Polgármester, vagy a Képviselő-testület által kerül kiválasztásra a vállalkozó.

3. § (1) Az egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó, együtt költöző hozzátartozók csak egy lakásra köthetnek bérleti szerződést.

(2) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

4. § (1) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a bérleti szerződést

(2) A határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást, a vele ott élőkkel együtt.

(3) A határozott idő elteltével a bérbeadó kérelemre a lakásbérleti szerződést ismételten megkötheti, amennyiben a bérlő a korábbi bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, lakbér és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik. Az erre irányuló kérelmet legalább 30 nappal a határozott idő letelte előtt kell a Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) benyújtani.

5. § (1) A Bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlő szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítését a bérlő szükségtelen háborítása nélkül negyedévente, de szükség esetén bármikor jogosult ellenőrizni. Ezt a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell.

(2) Az ellenőrzésről a Bérbeadó a helyszínen a 1. melléklet szerinti jegyzőkönyvet vesz fel, valamint az 4. melléklet szerinti leltárt vehet fel. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőt megfelelő határidő kitűzésével felhívja, a határidő leteltét követően pedig a felhívásban szereplő hiányosságok megszüntetésének végrehajtását ellenőrzi.

(3) Amennyiben a Bérbeadó a (2) bekezdésben foglalt ismételt ellenőrzés során megállapítja, hogy a bérlő határidőre sem tett eleget az ott említett felhívásban szereplő lényeges és szerződésben vállalt, vagy jogszabályban meghatározott kötelezettségének, jogosult a bérleti szerződést felmondani.

6. § Lakásra kizárólag a házastársak közös kérelmére, e rendelet rendelkezései szerint köthető bérlőtársi szerződés.

7. § (1) Megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére kizárólag akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakásterület után számított lakbér megfizetését.

(2) Amennyiben a lakásban maradó társbérlő az (1) bekezdés szerinti lakbér megfizetését nem vállalja, a Bérbeadó a társbérlő lakásbérleti szerződését felmondhatja.

8. § (1) Jogcím nélküli lakáshasználat esetén a Bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználó ellen haladéktalanul megteszi a lakás kiürítése iránt szükséges intézkedéseket.

(2) A lakást jogcím nélkül használó a Bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(3) A lakáshasználati díj a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg, 2 hónap elteltével a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér kétszeres összegére emelkedik.

(4) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki volt bérlőként lakik a lakásban és a (2)–(3) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségéből eredően tartozást halmozott fel, a Bérbeadóhoz kérelmet nyújthat be fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás), valamint kamatmérséklés és kamatelengedés iránt. A kérelmet a hátralék összegéről a Lakásgazdálkodó által kiállított igazolással együtt kell benyújtani a Hivatalhoz.

(5) A kérelemről a Bérbeadó a Lakásgazdálkodó javaslata figyelembevételével, különösen a fizetési nehézség kialakulásának okai, és körülményei alapján dönt. A fizetési könnyítés elsősorban abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező fizetési nehézsége átmeneti jellegű, azaz a Bérbeadó megítélése szerint a hátralék későbbi megfizetése a fizetési könnyítés biztosítása révén valószínűsíthető, továbbá a hátralék kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében az adott helyzetben elvárható módon járt el.

(6) A volt bérlő a fizetési könnyítésre irányuló megállapodás létrejötte esetén, annak megkötésétől a hátralék megfizetéséig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni. A volt bérlőt ez a kedvezmény addig illeti meg, ameddig kötelezettségét a megállapodás szerint teljesíti. A Bérbeadó a megállapodás ideje alatt az (1) bekezdésben szabályozott intézkedések megtételét szünetelteti.

(7) Amennyiben a volt bérlő a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti, a továbbiakban a (2)–(3) bekezdésekben foglalt mértékű lakáshasználati díjat köteles fizetni, egyúttal Bérbeadó az (1) bekezdés szerint jár el.

(8) Amennyiben a volt bérlő a megállapodásban foglalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, a Bérbeadó az eredeti bérleti szerződésből a jogcím nélküli lakáshasználat idejét bele nem számítva még fennmaradó időtartamra a volt bérlővel új bérleti szerződést köt.

9. § A bérlő a lakás albérletbe adására nem jogosult, ahhoz tulajdonosi hozzájárulás nem adható.

10. § (1) A lakás átadás-átvételekor a Bérbeadó e rendelet 2. melléklete szerinti jegyzőkönyvet, valamint 4. melléklete szerinti leltárt vesz fel, amelyek tartalmazzák a lakás, a lakásberendezések, az épület központi berendezései lakásban lévő részeinek tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, azok pótlásának határidejét, valamint a pótlásra kötelezett személy megnevezését.

(2) A felek a lakásnak a bérlő részére történő birtokbaadását a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismerik el.

11. § (1) A Bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő átalakítja, korszerűsíti, rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi és ellátja a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkák körét, konkrét megjelölését, a munkák befejezési határidejét, a munkák elvégzésének költségeit.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti lakásbérleti szerződést – az új komfortfokozatnak megfelelően – szükség szerint módosítani kell.

(3) A Bérbeadó – a hozzájárulás megadásáról szóló döntését megelőzően – köteles bekérni a bérlőtől az általa elvégezni kívánt munkák tervezett költségét (a részletes költségvetést) és a munka jellegétől függően az arra vonatkozó engedélyeket, tervet, műszaki leírást, valamint a bérlő írásbeli nyilatkozatát a költségek viseléséről.

(4) A Bérbeadó a kért hozzájárulás megadását az Önkormányzat érdekére tekintettel akkor tagadhatja meg, ha a lakás átalakítása jelentős mértékben kedvezőtlenül érintené, befolyásolná a lakás további hasznosítását, illetve a bérlő külön felhívásra sem nyújtja be a (3) bekezdésben meghatározottakat.

(5) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával elvégzett átalakítás, korszerűsítés esetén jogosult a számlával igazolt és a Bérbeadó által elfogadott költségeinek – az elvégzett munka minőségéhez viszonyított – elismerésére. Erre úgy kerülhet sor, hogy a Bérbeadó az elismert összeg kiegyenlítéséig 50%-os mértékben mentesíti a bérlőt lakbérfizetési kötelezettsége alól.

(6) A költségek elszámolásáról – végszámla alapján – a Bérbeadó jegyzőkönyvet köteles készíteni, melyhez csatolni kell a (3) bekezdés szerinti dokumentációt, a Bérbeadó megadott hozzájárulását és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az elvégzett munkával kapcsolatos legfontosabb megállapításokat, különös tekintettel a megfogalmazott minőségi kifogásokra és – ennek figyelembe vételével – az elvégzett munkák Bérbeadó által történő elismerésére, annak összegére, a bérlő ezekre tett észrevételeire.

(7) A lakást - erre vonatkozó külön megállapodás hiányában - átalakító, korszerűsítő bérlő az átalakítással, korszerűsítéssel felmerült kiadásainak megtérítését a Bérbeadótól sem a lakásbérleti szerződés alatt, sem annak megszűnése után nem követelheti. Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás nélkül végzi el, a Bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(8) Az (1) bekezdésekben szabályozott megállapodások megkötésére a Polgármester jogosult.

(9) Szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy az ingatlan visszaadása esetén a lakást és annak berendezéseit a Bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A megállapodásban a Bérbeadó részéről felmerülő, igazolt költségei megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a Bérbeadónak megtéríteni.

(10) Amennyiben az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, úgy a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a szerződő felek megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg.

12. § A Bérbeadó a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnését követően a lakásban visszamaradó személy elhelyezésére nem vállal kötelezettséget, így jogszabály alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével a lakásban visszamaradó személy másik lakásra nem tarthat igényt.

13. § Lakbérhátralék esetén a bérlő fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás), valamint kamatmérséklés és kamatelengedés iránti kérelmet nyújthat be a Bérbeadó felé. Ilyen tárgyú kérelem esetén a 8. § (4)–(5) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

14. § (1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlő a lakást kiürítve, beköltözhető, tiszta állapotban, az átadás-átvételkor, vagy a bérleti jogviszony időtartama alatt felvett leltár alapján, és jegyzőkönyv szerinti állapotban köteles visszaadni.

(2) A lakás visszaadásakor a Bérbeadó e rendelet 3. melléklete szerinti jegyzőkönyvet, valamint 4. melléklete szerinti leltárt vesz fel, amely tartalmazza a lakás, a lakásberendezések, az épület központi berendezései lakásban lévő részeinek tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, azok pótlásának határidejét, valamint a pótlásra kötelezett személy megnevezését.

15. § (1) A lakás piaci alapon, vagy költségelven történő bérbeadása esetén a bérlő a szerződéskötéskor óvadékot köteles fizetni.

(2) Az óvadék mértéke a szerződésben meghatározott havi lakbér háromszoros mértékének megfelelő összeg.

(3) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén Bérbeadó a bérlő által befizetett óvadékot lakbérhátralék, közüzemi díjtartozás, továbbá a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségei megtérüléséhez használhatja fel.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott költségek hiányában a bérbeadó a lakás visszaadását követő 30 napon belül köteles a bérlőnek az óvadék összegét kamatmentesen visszafizetni.

16. § (1) Önkormányzati lakás szociális célú bérlése esetén a fizetendő lakbér mértéke:

(2) Önkormányzati lakás költségelvű jellegű bérlése esetén a fizetendő lakbér mértéke:

(3) Önkormányzati lakás piaci célú bérlése esetén a fizetendő lakbér mértéke:

(4) A lakbér mértékét az önkormányzat évenként – legkésőbb az adott év május 31 napjáig - felülvizsgálja és meghatározza a következő évi lakbér összegét.

(5) Az önkormányzati lakás bérlője a lakbért az erre vonatkozó számla kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles megfizetni az erre rendszeresített bizonylaton.

17. § Az önkormányzati lakásokat

18. § (1) Piaci alapon önkormányzati lakás annak a természetes személynek adható bérbe, aki vállalja az e rendeletben meghatározott bérleti díj megfizetését.

(2) A bérlő kijelöléséről – erre vonatkozóan benyújtott kérelem esetén - a polgármester dönt.

19. § (1) Szolgálati jelleggel – erre vonatkozó kérelemre - önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki Vásárosnamény Város Önkormányzatával, a Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatallal, az önkormányzat intézményeivel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, vagy egyéb foglalkoztatási jellegű jogviszonyban áll.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakás szolgálati jelleggel annak az orvosnak adható bérbe, aki a településen bármilyen jellegű orvosi tevékenységet ellát.

20. § (1) Az önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, vagy egyéb foglalkoztatási jellegű jogviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(2) Szolgálati jellegű

(3) A szolgálati jellegű lakásba a bérlő – házastársán, élettársán, kiskorú gyermekén, szülőjén kívül – más személyt nem fogadhat be. Ha a bérlő a lakásba más személyt befogad, úgy a Bérbeadó a bérleti szerződést jogosult felmondani.

(4) A benyújtott kérelmek elbírálásánál a munkáltató véleményét ki kell kérni. A bérlő kijelölésről a Polgármester dönt.

21. § A kérelem teljesítésénél előnyt jelent:

22. § (1) Szociális helyzete alapján – pályázati eljárást lefolytatását követően - lakás annak a magánszemélynek adható bérbe aki, vagy akinek

(2) Lakás az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén sem adható bérbe annak, aki

23. § (1) A bérlő személyének kiválasztása és a lakás bérbeadásáról szóló döntés pályázati eljárásban történik.

(2) A határozott idő elteltével a bérbeadó kérelemre a lakásbérleti szerződést ismételten megkötheti. Az erre irányuló kérelmet legalább 30 nappal a határozott idő letelte előtt kell a Hivatalhoz benyújtani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázati eljárás kiírására, a benyújtott pályázat elbírálására a polgármester (a továbbiakban: Kiíró) jogosult.

24. § (1) Pályázat üres lakásra írható ki.

(2) A pályázat nyilvános. A pályázati kiírás teljes szövegét az Önkormányzat hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni. A kifüggesztés időpontjának a kifüggesztést napját követő első napot kell tekinteni. Ezen túl a pályázati kiírást meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján és a Városi TV útján is. A pályázati ajánlatok benyújtásának végső időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kifüggesztés első napjától számított legalább 30 nap álljon rendelkezésre. A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy erre vonatkozó kérése esetén a lakást megtekintse.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(4) A pályázót figyelmeztetni kell arra, hogy ha valótlan adatot közöl, a pályázatát érvénytelenné kell nyilvánítani, vagy ha a bérlőként kiválasztott személy - ideértve a sorrendben következő pályázót is – a bérbeadóval valótlan adatot közölt, úgy a bérleti szerződés megkötésére vonatkozó jogosultságát elveszíti.

(5) A pályázatot a Kiíró által jóváhagyott tartalmú nyomtatványnak megfelelő formában és adatokkal kell benyújtani. A Kiíró a pályázati kiírásban további adatokat is kérhet.

(6) Érvényesnek csak az – az 5. melléklet szerint benyújtott - pályázat fogadható el, amely a kiírásnak minden tekintetben maradéktalanul megfelel. A bérbeadóhoz címzett pályázati ajánlatot érvényesen csak zárt borítékban, személyesen, vagy postai küldeményként lehet benyújtani.

(7) A pályázati ajánlatokat a benyújtásukra megállapított határidő lejártát követően 5 napon belül kell felbontania a Bérbeadónak. A pályázati ajánlatokat a felbontás után 8 napon belül el kell bírálni és annak eredményéről további 8 napon belül valamennyi pályázót írásban értesíteni kell.

(8) A pályázat elbírálásának szempontjai között kell értékelni a pályázó és családja:

(9) A pályázattal és annak elbírálásával kapcsolatos eljárási cselekményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet a jegyzőkönyvvezetőként közreműködő Lakásgazdálkodó, illetve a Bérbeadó részéről jelen lévők írnak alá.

25. § (1) A Bérbeadó a lakás bérbeadása során a bérbeadásra kijelölt lakás méretére, valamint az igénylő és a vele együttköltöző személyek számára tekintettel, az alábbiakra is figyelemmel dönt a bérlő személyéről:

(2) Nem köthető szerződés olyan lakásra – jogszabályban, közigazgatási, vagy bírósági döntésben meghatározott elhelyezési kötelezettség esetét kivéve - ahol a beköltöző személyek száma meghaladná az (1) bekezdésben meghatározott mértéket.

26. § (1) A Bérbeadó a bérlő személyéről e rendelet 6. melléklete szerint szabályozott szociális bírálati rendszer alapján dönt. A döntést megelőzően a Bérbeadó - amennyiben azt szükségesnek tartja – környezettanulmány bekérésével győződik meg a kérelmező által közölt adatok valódiságáról.

(2) A Hivatal a Bérbeadó döntését követő 8 napon belül írásban tájékoztatja a bérlőnek kijelölt személyt, aki az értesítés közlését követő 8 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy az adott lakásra kíván-e bérleti szerződést kötni.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti bérlőnek kijelölt személy a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, vagy akként nyilatkozik, hogy az adott lakásra nem kíván bérleti szerződést kötni, vagy a bérleti szerződést önhibájából a megadott határidőig nem köti meg, a kijelölés érvényét veszti és a Bérbeadó a Lakásgazdálkodó javaslata alapján e rendeletben foglaltak szerint gondoskodik új bérlő kijelöléséről.

27. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén legfeljebb három évre szóló szerződés köthető a bérlővel.

(2) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén bérleti szerződés csak olyan lakásra köthető, amelynek nagysága a pályázó jogos lakásigénye mértékét nem haladja meg. A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezen feltételt a lakásbérleti szerződésnek is tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak várható időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(3) Amennyiben hitelt érdemlően igazolást nyer, hogy az (2) bekezdésben foglalt feltétel nem áll fenn, a Bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani.

28. § (1) A bérlő a lakásba a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényben (a továbbiakban: Ltv.) foglaltakon túl – a (2) bekezdésben foglalt feltétellel - kizárólag az élettársát és annak együttköltöző kiskorú gyermekét fogadhatja be.

(2) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén, a bérlő az (1) bekezdés alapján jogszerűen befogadott élettársa és annak együttköltöző kiskorú gyermeke a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosult, velük szemben a Bérbeadónak elhelyezési kötelezettsége nem áll fenn.

(3) A Bérbeadó a szociális helyzet alapján határozott időtartamra bérbe adott lakást a bérlő részére legfeljebb háromévi határozott időtartamra kizárólag akkor adhatja ismételten bérbe, amennyiben a bérlő az ismételt bérbeadás időpontjában megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás e rendeletben meghatározott feltételeinek és ezen jogviszonyból eredően a Bérbeadó felé tartozása nincs.

29. § (1) A Bérbeadó jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadás feltételeinek megállapítása és a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében szükségesek.

(2) A Bérbeadó a lakásigénylés jogosultságát alátámasztó szociális helyzetre vonatkozó személyes adatokat az érintett önkéntes hozzájárulása alapján kizárólag az igénylés elbírálásáig, vagy a lakásbérleti szerződés megszűnéséig kezeli. A lakásigénylők nyilvántartásában szereplők adatainak kezelésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései az irányadók.

30. § A lakáscsere-szerződéshez az Ltv. szabályai szerinti hozzájárulás megadására a Polgármester jogosult.

31. § (1) A Bérbeadó a helyiséget – e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – pályázati eljárás lefolytatása után adja bérbe.

(2) Nem kell pályázatot kiírni a helyiség bérbeadására, ha

(3) A nem pályázati úton hasznosítható helyiségek bérbeadásáról a Képviselő-testület egyedileg dönt. Ilyen esetben a bérleti szerződés csak a Képviselő-testület által meghatározott személlyel és feltételek szerint köthető meg.

(4) A Képviselő-testület a helyiségekre vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával a Polgármestert bízza meg.

32. § (1) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a helyiséget határozott időre, legfeljebb 5 évre, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig lehet bérbe adni.

(2) Bérbeadó a határozott időre bérbe adott helyiséget a bérlő részére, legfeljebb 5 évi határozott időtartamra, pályázati kiírás nélkül, új bérleti szerződés megkötésével ismételten bérbe adhatja, amennyiben a bérlő a korábbi bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

(3) A bérlő a bérleti szerződés lejárta előtt legalább 30 nappal, a Bérbeadóhoz benyújtott, írásbeli kérelmében kérheti a helyiség ismételt bérbeadását.

33. § (1) A pályázat kiírásáról a Polgármester gondoskodik.

(2) A pályázat nyilvános. A pályázati kiírás teljes szövegét az Önkormányzat hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni. Ezen túl a pályázati kiírást meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján, valamint a Városi TV útján is. A pályázati ajánlatok benyújtásának végső időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kifüggesztés első napjától számított legalább 30 nap álljon rendelkezésre. A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy a helyiséget megtekinthesse.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

34. § (1) A pályázati ajánlatot az Önkormányzat címére, személyesen vagy postai úton ajánlott levélben írásban kell benyújtani.

(2) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét és címét, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja és személyes adatai kezeléséhez hozzájárul.

(3) A pályázat értékelésekor csak azt a pályázatot lehet elbírálni, amely az előírt időben és tartalommal benyújtásra került.

35. § (1) Pályázati ajánlatot érvényesen csak úgy lehet benyújtani, ha a pályázó a bérbeadóhoz e rendeletben meghatározott összegű bánatpénzt befizette – letétbe helyezte – és ezt hitelt érdemlően igazolta.

(2) A bánatpénz mértéke a pályázati kiírásban szereplő egy havi bérleti díjnak megfelelő összeg.

(3) A Bérbeadó a pályázat elbírálását követően haladéktalanul intézkedik a bánatpénznek a nem nyertes pályázók részére történő visszafizetése iránt. A nyertes pályázó által befizetett bánatpénz beszámít az óvadék összegébe.

(4) Ha a pályázat nyertese az előírt határidőn belül – neki felróható ok miatt – nem teljesíti vállalt kötelezettségét, a szerződést nem köti meg és a mulasztását hitelt érdemlően nem igazolja, úgy az általa befizetett bánatpénzt elveszíti és a szerződés megkötésére a továbbiakban nem tarthat igényt.

36. § (1) A pályázati ajánlatokat a benyújtásukra megállapított határidő lejártát követő 5 napon belül a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság legalább két tagja, valamint a Lakásgazdálkodó jelenlétében kell felbontani.

(2) A pályázati ajánlatokat a felbontás után – a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság véleményének figyelembevételével - a soron következő képviselő-testületi ülésen el kell bírálni és annak eredményét 8 napon belül kell az érintettekkel közölni.

(3) A pályázat győzteseként azt kell megállapítani és kihirdetni, aki a legmagasabb bérleti díj megfizetésére, vagy – a pályázati felhívásban meghirdetett módon – azzal egyenértékű más szolgáltatás teljesítésére vállalt kötelezettséget és a pályázat egyéb feltételeit is vállalta.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott eljárási cselekményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet a jegyzőkönyvvezető és az (1) bekezdésben meghatározottak írnak alá.

(5) Eredménytelen pályázat esetén a Képviselő-testület dönt a pályázat megismétléséről.

37. § (1) A helyiségbérleti szerződést a Polgármester azzal a pályázóval köti meg, aki a pályázati feltételeknek megfelelt és összességében a legelőnyösebb ajánlatot tette.

(2) Amennyiben pályázati kiírására nem került sor, a bérleti szerződést a Képviselő-testület által kijelölt természetes, vagy jogi személlyel kell megkötni.

(3) A helyiség bérleti díját a bérlő kijelölése, vagy a helyiség ismételt bérbeadása esetén a Bérbeadó állapítja meg.

(4) A helyiség bérleti díját a bérleti szerződés tartalmazza.

(5) Ha a szerződő felek a bérleti díj mértékének tekintetében nem tudnak megállapodni a bérleti szerződés nem jön létre.

(6) Amennyiben a kijelölt bérlő, használó a bérleti szerződést a kijelölésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül önhibájából nem köti meg, úgy a kijelölés érvényét veszti.

(7) Amennyiben a bérlő a szerződés aláírásától számított 90 napon belül az adott helyiségben a kérelmében, vagy a pályázatában megjelölt és általa a szerződésben vállalt tevékenységet nem kezdi meg, a Bérbeadó jogosult a bérleti szerződés feltételeit felülvizsgálni, a szerződést felmondani.

38. § (1) A helyiség rendeltetésszerű használata, ellenőrzése, átadás-átvétele, visszaadása, valamint a helyiség átalakítása, korszerűsítése tekintetében az e rendelet rendelkezései az irányadóak.

(2) A helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére, valamint a helyiség átalakítására, korszerűsítésére vonatkozóan a kivitelező kiválasztására, a vállalkozói szerződés, megállapodás megkötésére – tekintettel az Önkormányzat Beszerzési és Közbeszerzési Szabályzataiban foglaltakra – értékhatártól függően a Polgármester vagy a Képviselő-testület jogosult.

39. § (1) A bérleti szerződésben meg kell jelölni a bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet. A szerződésben megjelölttől eltérő célra a helyiség csak a Bérbeadó előzetes hozzájárulásával, a bérleti szerződés egyidejű módosításával használható.

(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget az (1) bekezdésben szabályozott hozzájárulás nélkül a megjelölttől eltérő célra használja, úgy a Bérbeadó jogosult a bérleti szerződés felmondására.

40. § (1) Jogcím nélküli használat esetén a Bérbeadó a helyiség jogcím nélküli használója ellen haladéktalanul megteszi a helyiség kiürítése iránt szükséges intézkedéseket.

(2) A helyiséget jogcím nélkül használó a Bérbeadó részére használati díjat köteles fizetni.

(3) A használati díj mértéke a jogcím nélküli helyiséghasználat kezdetétől a helyiségre megállapított bérleti díjjal azonos összeg, két hónap elteltével a használati díj a helyiségre megállapított bérleti díj négyszeres összegére emelkedik.

41. § (1) A bérlő - kizárólag a Bérbeadó előzetes hozzájárulásával - a helyiség bérleti jogát írásba foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja.

(2) A bérleti jog átruházására vonatkozó megállapodásnak – a Bérbeadó előzetes hozzájárulásán túl – tartalmaznia kell

(3) A helyiség bérleti jogának átruházásához a Bérbeadó akkor adhat hozzájárulást, ha

42. § (1) A helyiségre bérlőtársi szerződés kizárólag a Bérbeadó előzetes hozzájárulása alapján köthető.

(2) A helyiségbe - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bérlő más személyt nem fogadhat be.

43. § (1) A helyiségre vonatkozó bérleti szerződésben a bérlő kötelezettségeinek szerződésszerű biztosítására – a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint – óvadék megfizetését kell kikötni. Az óvadék mértéke megegyezik a helyiségre a szerződéskötéskor megállapított háromhavi bérleti díj összegével.

(2) Az előbérleti jog alapján kötött szerződések tekintetében az óvadékot az új bérleti szerződésben megállapított bérleti díjnak megfelelően ki kell egészíteni.

(3) Az óvadékot az Önkormányzat részére a szerződés megkötéséig kell megfizetnie a bérlőnek. Ha a kiválasztott bérlő ezen fizetési kötelezettségének teljesítését határidőre nem igazolja, úgy vele a bérleti szerződés nem köthető meg. Ez esetben a kiválasztott bérlő semmilyen követeléssel nem élhet az Önkormányzat felé és – ha a helyiség bérleti jogát pályázati eljárás keretében szerezte meg – nem követelheti vissza az általa fizetett bánatpénzt sem.

(4) A bérbeadó az óvadékból a bérlővel szembeni követelést közvetlenül kielégítheti, ha a bérlő fizetési kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti. Amennyiben a kielégítést követően a bérleti jogviszony a szerződő felek közt fennmarad, úgy a bérlő köteles 30 napon belül az óvadékot az (1) bekezdés szerinti mértékre kiegészíteni. Ennek elmaradása esetén a bérleti szerződés megszüntethető.

(5) A fel nem használt óvadék összege a szerződés megszűnésekor 30 napon belül egy összegben visszajár a bérlőnek.

44. § (1) Lakás és helyiség a Képviselő-testület döntése alapján, az általa felkért független ingatlanforgalmi értékbecslő által készített szakértői vélemény figyelembevételével – az elővásárlásra jogosultnak történő eladás esetét kivéve - kizárólag pályázat útján idegeníthető el.

(2) A pályázat kiírása, tartalma, benyújtása vonatkozásában a 33.-34. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) Amennyiben a bérlő kívánja megvásárolni az általa bérelt lakást, úgy a vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra – a bérbeadó előzetes hozzájárulása mellett - ráfordított és hitelt érdemlően igazolt és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

45. § (1) Elővásárlási joggal nem érintett lakás elidegenítése esetén a vételár az érvényes pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal, de legalább az ingatlan forgalmi értékével egyezik meg.

(2) A lakás vételárát a vevőnek kedvezmények nélkül, egy összegben kell megfizetnie. A vételár megfizetésére részletfizetést - erre vonatkozó kérelem esetén - a Képviselő-testület engedélyezhet.

46. § (1) Elővásárlási joggal érintett lakás elidegenítése esetén az eladás pályáztatás nélkül történik, amennyiben az elővásárlásra jogosult a 47. § (6) bekezdésében meghatározott időtartam alatt nyilatkozik, hogy élni kíván ezen jogával. A vételár ez esetben az ingatlan forgalmi értéke 90 %-ával kell, hogy megegyezzen.

(2) Amennyiben a lakást az elővásárlásra jogosult nem vásárolja meg, a vételár az érvényes pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal, de legalább az ingatlan forgalmi értékével egyezik meg.

(3) Amennyiben a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, az önkormányzat döntése értelmében

(4) A (3) bekezdés szerinti részletfizetés időtartama alatt a vevő által fizetendő szerződéses kamat mértéke a felszámításkor érvényes jegybanki alapkamat összegével egyezik meg.

(5) Az Önkormányzat a (3) bekezdés a)–b) pontjában, valamint a (4) bekezdésben meghatározott feltételek meghatározásakor az elővásárlásra jogosult vagyoni és jövedelmi viszonyának figyelembevételével dönt.

(6) Az Önkormányzat a részletfizetés időtartamát, valamint a szerződés megkötésekor egy összegben teljesítendő vételárrész mértékét nem határozhatja meg a Ltv. által szabályozott minimális feltételeknél az elővásárlásra jogosult számára kedvezőbb mértékben, ha az elővásárlásra jogosult valamely lakóingatlan tulajdonjogával rendelkezik.

(7) Részletfizetés biztosítása esetén a vételárhátralék erejéig az Önkormányzat javára az érintett lakásingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését az adásvételi szerződésben kell kikötni.

(8) Elővásárlási jog esetén az ajánlati kötöttség időtartama 30 nap. Az ajánlatnak tartalmazni kell

(9) A jogosult az elővásárlási jogát az Önkormányzathoz címzett nyilatkozattal gyakorolhatja.

47. § (1) Elővásárlási joggal érintett helyiség elidegenítése esetén az eladás pályázati eljárás nélkül történik, amennyiben az elővásárlásra jogosult a (6) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nyilatkozik, hogy élni kíván ezen jogával. A vételár az ingatlan forgalmi értékével egyezik meg.

(2) Amennyiben a helyiséget nem az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár az érvényes pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal, de legalább az ingatlan forgalmi értékével egyezik meg.

(3) Amennyiben a helyiséget az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a képviselő-testület döntése értelmében

(4) A (3) bekezdés szerinti részletfizetés időtartama alatt a vevő által fizetendő szerződéses kamat mértéke a felszámításkor érvényes jegybanki alapkamat összegével egyezik meg.

(5) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell a helyiség ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatait, a helyiség vételárát, a megfizetés módját.

(6) A vételárra vonatkozó ajánlati kötöttség az ajánlat kézhezvételétől számított 30 nap.

48. § (1) Az üresen álló, vagy megüresedett helyiség nyilvános pályázat útján, szükség esetén vételárra történő liciteljárás keretében értékesíthető. Elővásárlási joggal nem érintett helyiség elidegenítése esetén a vételár az érvényes pályázatok közül a legmagasabb vételi ajánlattal, de legalább az ingatlan forgalmi értékével egyezik meg.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(3) Az adásvételi szerződést azzal a pályázóval kell megkötni, aki a pályázati feltételeknek megfelelt és a tárgyalás során a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tette.

(4) A vételárat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 8 napon belül egy összegben kell megfizetni. A vételár megfizetésére sem részletfizetés, sem pedig egyéb kedvezmény nem biztosítható.

50. § Ez a rendelet 2023. október 1-jén lép hatályba.