Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (XII. 6.) önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról szóló 15/2018. (XII.19.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2023. 12. 10- 2023. 12. 11

Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (XII. 6.) önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról szóló 15/2018. (XII.19.) önkormányzati rendelet módosításáról

2023.12.10.

Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 11. mellékletében felsorolt államigazgatási szervek és a partnerek véleményének kikérésével és a 67.§ (2) bekezdésében biztosított szakmai véleményezési jogkörében eljáró állami főépítész záró szakmai véleményének kikérésével a következő rendeltet alkotja:

1. § A Rendelet 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A belterületen a teljes közművesítettség, külterületen és beépítésre nem szánt területen a részleges közművesítettség a használatbavétel, vagy rendeltetésszerű használat megkezdésének feltétele.”

2. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 15/2018. (XII.19.) önkormányzati rendelet 8. § (1)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az övezetenként és építési övezetenként kialakítható telek minimális méreteit a HÉSZ övezetenként és építési övezetenként tartalmazza. Az övezeti és építési övezeti előírásokban megfogalmazottnál kisebb kialakult telek beépíthető, amennyiben azt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény előírásai is megengedik, az egyéb vonatkozó rendelkezések betartása mellett.

(2) Az övezetben és építési övezetben a kialakítható telek és építési telek minimális szélességére vonatkozó előírás átlagszélességet jelent.

(3) Építési telek két részre való osztása abban az esetben is megvalósítható, ha a keletkező telkek az építési övezetben előírt telekméret nagyságát 95%-ban elérik, és minden keletkező telek közterületről megközelíthető. Amennyiben az előzőekben említett, felosztással érintett telket szabályozási vonal is érinti, a közterület számára kialakítandó területrész további telekként kialakítható.

(4) Az övezetben és építési övezetben kialakítható legkisebb telekmérettől és telekszélességtől – legfeljebb két telek kialakításakor – maximum 5%-kal el lehet térni, ha a kérelmező ellenérték nélkül – a szabályozási terv szerinti út kialakítása céljából – területet ad át az önkormányzatnak.

(5) A (3) és (4) bekezdésben előírt kedvezmények együttesen is igénybe vehetők, amennyiben a (3) és (4) bekezdésben írt valamennyi feltételnek megfelelnek.”

(2) A Rendelet 8. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Nyeles telek esetén a minimális telekméretnek a nyél területén kívüli telekterületnek kell megfelelni.

(7) A telek be nem építhető, zöldfelületként kialakítandó részén új épület nem helyezhető el, a területet a meglévő épületen kívül 80%-ban zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Ahol ezen területen belül a szabályozási terven feltüntetett meglévő épület áll, az épületek megtarthatók, felújíthatók, és legfeljebb bruttó 20 m2 alapterülettel bővíthetők. Azon a szabályozási terven ábrázoltak szerint már kialakított telkek esetében, ahol a telek tényleges megközelítésére szolgáló közterületi kapcsolatának szélessége 7,0 méternél kisebb, és más megközelítésre alkalmas közterületi kapcsolattal nem rendelkezik, a telek be nem építhető, zöldfelületként kialakítandó részén egy, a telek egészére értelmezett övezeti előírások szerint épület elhelyezhető, az épületben egy rendeltetési egység kialakítható.

(8) Közművezetékek, közmű műtárgyak és közmű építmények minden övezetben és építési övezetben elhelyezhetők.”

3. § A Rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az övezetben és építési övezetben kialakítható telek legkisebb mérete és egyéb előírása az építési telek méretére vonatkozik, az övezetben létesülő magánútra, közműelhelyezési telekre nem vonatkozik.”

4. § (1) A Rendelet 11. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Építési övezetben, az elő-, oldal-, és hátsókert mérete – amennyiben a szabályozási terv, ill. az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek – a beépítési mód figyelembe vételével a következő:

az oldalkert minimális mérete, amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek:)

„bb) oldalhatáron álló beépítési mód esetében minimum 4 méter.”

(2) A Rendelet 11. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A tervben jelölt övezethatárral érintett telek esetén az építési hely meghatározása során az övezethatárt telekhatárként kell figyelembe venni.”

(2a) A Rendelet 11. § (7) bekezdés a) pont pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) a) Az egyes övezetekben, építési övezetekben a természetes terepadottságokat építési helyen kívül kizárólag előkertben, a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetést stb.) biztosítása érdekében lehet megváltoztatni.

5. § (1) A Rendelet 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Kertvárosias lakóterületen az övezetre előírt minimális telekméret kétszeresét meghaladó telkek esetében legfeljebb két főépítmény létesíthető, egyéb esetekben egy. A főépítmény(ek) elhelyezésén felül a főépítmény(ek) számával megegyező önálló gépjárműtároló is létesíthető.”

(2) A Rendelet 17. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Meglévő épületek esetében tetőtérben további egy lakás kialakítható, amennyiben egy lakásra minimum 200 m2 zöldfelület biztosított. Jelen rendelet hatályba lépésekor meglévő három rendeltetési egységgel rendelkező épületek mindhárom rendeltetési egysége lehet lakás.”

6. § (1a) A rendelet 18. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(1b) A Rendelet 18. § (3) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Lke-3építési övezet előírásai)

„c) minimálisan kialakítható telekméret 3000 m2, minimális telekszélesség 25,0 m.
d) A telek legnagyobb beépítettsége 30%, és legfeljebb a telek 15%-a lehet lakófunkció, a zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.”

"(2) e) Az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 5,5 m.

7. § A Rendelet 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az övezetekben csak olyan magánút létesíthető, ahol a telkek ellátását szolgáló kiegészítő többletparkolók elhelyezése biztosított.”

8. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 15/2018. (XII.19.) önkormányzati rendelet 20. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Vt-2 és Vt-2 vprt építési övezet előírásai (Az övezet vízpart rehabilitációs tanulmánytervvel érintett parti sávba eső részeit külön jellel különbözteti meg a terv.):

a) Elsősorban települési szintű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben egy telken több főépület létesíthető, az elhelyezhető funkciók az OTÉK 16. §. (2) bekezdés a, b, d, e, f pontja szerinti építmények. A Vt-2 és Vt-2 vprt övezetben nem helyezhetők el a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés szerinti építmények. Az övezetben kialakítható szálláshely szolgáltató épületekben, legalább 6 szállásegység és minimum 15 férőhely létesítendő. Lakófunkció az övezet épületeiben nem létesíthető.

b) minimálisan kialakítható telekméret 2500 m2, minimális telekszélesség 28,0 m.

c) Az övezet beépítési módja szabadon álló.

d) A telek legnagyobb beépítettsége 50%, a zöldfelület legkisebb mértéke: 30% lehet.

e) Beépítési paraméterek:

ea) az előkert nagysága legalább 5,0 m.

eb) oldalkert nagysága legalább 4,5 m

ec) hátsókert nagysága legalább 6,0 m.

f) Az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 8,5 m.

g) Az övezetben kialakítandó magánutak minimális szélessége 12,0 méter, melynek kétirányú forgalomra és merőleges gépjármű parkolásra alkalmasnak kell lennie - 1 átkötés a bicikliúttól,

h) a minimálisan beépíthető telekméret 2500 m2.

(3) Vt-3 és Vt-3 vprt építési övezet előírásai (Az övezet vízpart rehabilitációs tanulmánytervvel érintett parti sávba eső részeit külön jellel különbözteti meg a terv)

a) Elsősorban települési szintű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben egy telken több főépület létesíthető, az elhelyezhető funkciók az OTÉK 16. §. (2) bekezdés: a, b, d, f pontja szerinti építmények.

b) A Vt-3 övezetben

ba) minimálisan kialakítható telekméret 1500 m2, minimális telekszélesség 18,0 m.

bb) a beépítési mód oldalhatáron álló.

bc) a telek legnagyobb beépítettsége 35%, a zöldfelület legkisebb mértéke: 45% lehet.:

bd) az előkert nagysága legalább 12,0 m.

be) az oldalkert nagysága legalább oldalhatáron álló beépítés esetén 6,0.

bf) a hátsókert nagysága legalább 12,0 m.

bg) a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m.

c) A Vt-3 vprt övezetben nem helyezhetők el a balatoni vízpart- rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII.21.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés szerinti építmények. Az övezetben

ca) nem alakítható ki szálláshely szolgáltató funkció

cb) a beépítési mód szabadon álló

cc) a telek legnagyobb beépítettsége 50%, a zöldfelület legkisebb mértéke: 30% lehet.

cd) minden előkert nagysága legalább 7,0 m, mely kerékpárút esetén annak határvonalától mérten számítandó

ce) az oldalkert nagysága legalább 3,5 m

cf) a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,0 m

cg) a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,0 m, ahol a létesítendő új épület egyetlen homlokzati pontjának magassága sem haladhatja meg a 9,5 m-t,

ch) a minimálisan beépíthető telekméret 1500 m2.

(4) Vt-4 vprt és Vt-4 vprt építési övezet előírásai (Az övezet vízpart rehabilitációs tanulmánytervvel érintett parti sávba eső részeit külön jellel különbözteti meg a terv.)

a) Elsősorban települési szintű szálláshely szolgáltató, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben egy telken több főépület létesíthető, elhelyezhető funkciók az OTÉK 16. §. (2) bekezdés a, b, d, e, f pontja szerinti építmények. Az övezetben kialakítható szálláshely szolgáltató épületekben telkenként legalább 25 szállásegység és minimum 50 férőhely létesítendő. Lakófunkció az övezet épületeiben a főfunkció mellett, az épület(ek) összesített földszinti nettó szintterületének legfeljebb 20%-ának megfelelő mértékben létesíthetők a tulajdonos, a személyzet számára.

b) minimálisan kialakítható telekméret 5000 m2, minimális telekszélesség 40,0 m.

c) Az övezet beépítési módja szabadonálló lehet.

d) A telek legnagyobb beépítettsége 50%, a zöldfelület legkisebb mértéke: 35% lehet.

e) Beépítési paraméterek:

ea) előkert nagysága legalább 12,0 m.

eb) oldalkert nagysága legalább 6,5 m

ec) hátsókert nagysága legalább 12,0 m.

f) Az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 12,5 m, ahol a létesítendő új épület egyetlen homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 14,5m-t.

g) a minimálisan beépíthető telekméret 5000 m2.”

(2) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 15/2018. (XII.19.) önkormányzati rendelet 20. § (6) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vt-6 építési övezet előírásai)

„e) Az övezetben az előkert nagysága legalább 6,0 m. A Csokonai köz felől az előkert minimális mérete 3,0 m, a Kossuth utca felől az előkert minimális mérete 5,0 m.”

(3) A Rendelet 20. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Vt-10 vprt építési övezet előírásai (Az övezet vízpart rehabilitációs tanulmánytervvel érintett parti sávba eső részeit külön jellel különbözteti meg a terv.)

a) Telkenként legfeljebb egy lakás létesíthető.

b) Minimálisan kialakítható telekméret 100 m2, minimális telekszélesség 5,0 m.

c) Az övezet beépítési módja zártsorú lehet,

d) A telek legnagyobb beépítettsége 50%,

e) Az övezetben az előkert nagysága legalább kialakult állapot szerint,

f) Az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m.

(11) Vt-11 vprt építési övezet előírásai (Az övezet vízpart rehabilitációs tanulmánytervvel érintett parti sávba eső részeit külön jellel különbözteti meg a terv.)

a) Elsősorban települési szintű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben egy telken több főépület létesíthető, az elhelyezhető funkciók az OTÉK 16. §. (2) bekezdés: a, b, d, f pontja szerinti építmények. Az övezetben nem helyezhetők el a balatoni vízpart- rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII.21.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés szerinti építmények Az övezetben nem alakítható ki szálláshely szolgáltató funkció.

b) minimálisan kialakítható telekméret 1500 m2, minimális telekszélesség 25,0 m.

c) Az övezet beépítési módja: szabadon álló

d) A telek legnagyobb beépítettsége 50%, a zöldfelület legkisebb mértéke: 30% lehet.

e) Az övezetben az előkert nagysága legalább 7,0 m.

f) Az övezetben az oldalkert nagysága legalább 3,5 m.

g) Az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 7,0 m, ahol a létesítendő új épület egyetlen homlokzati pontjának magassága sem haladhatja meg a 7,5 m-t,

h) a minimálisan beépíthető telekméret 1500 m2.”

9. § (1) A Rendelet 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A K-sp np övezet előírásai:

a) különleges övezet, elsősorban települési szintű sportolási célú kialakult terület, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területébe ágyazódva. Elhelyezhető funkciók sportoláshoz kapcsolódó létesítményeken túl a turizmus minőségi fejlesztését szolgáló vendéglátó célú létesítmények épületei.

b) minimálisan kialakítható telekméret a kialakult állapot szerint tartandó, tovább nem növelhető. Minimális telekszélesség tartandó.

c) Az övezet beépítési módja szabadon álló.

d) A telek legnagyobb beépítettsége Legfeljebb 12% lehet

e) Beépítési paraméterek:

ea) előkert nagysága legalább kialakult, vagy 5,0 m

eb) oldalkert nagysága legalább 4,0 m

ec) hátsókert legalább 4,0 m

f) Az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 6,5 m.”

(2) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 15/2018. (XII.19.) önkormányzati rendelet 24. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A K-brek övezet előírásai:

a) Megkutatott és nyilvántartott ipari ásványvagyont tartalmazó, már bezárt bányák, kopárság elnevezésű területei a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területébe ágyazódva helyezkednek el, melyek elsősorban térségi szintű kulturális, oktatási központ létesítményei, valamint azok kiszolgálását célzó építmények elhelyezésére szolgálnak. Elhelyezhető funkciók a minőségi turizmus fejlesztését szolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató létesítmények épületei.

b) A kialakult bányatelek egybe kezelendő, felosztása nem megengedett.

c) Az övezet beépítési módja szabadon álló.

d) A telek legnagyobb beépítettsége legfeljebb 15%, a zöldfelület legkisebb mértéke: 50%. Az övezet burkolt felületei, a 35 %-ot nem haladhatják meg.

e) Épületmagasság: 8,0

f) Az övezet bányaművelés céljára fenntartott terület,a tervezett hasznosítást, építést ennek figyelembevételével kell megvalósítani

g) A felhagyott bányák tervezett új funkcióját úgy kell megvalósítani, hogy az erdőállománnyal borított terület csökkenése nem következhet be”

10. § A Rendelet 29. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A vízbeszerzési területeket és hidrogeológiai belső, külső, „A” ill. „B” védőidomait a szabályozási terv tartalmazza. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet tartalmazza.”

11. § A Helyi Építési Szabályzatról szóló 15/2018. (XII.19.) önkormányzati rendelet 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 23/2023. (XII.6.) önkormányzati rendelettel bevezetett rendelkezések 2023. december 10. napján lépnek hatályba. E rendelkezéseket a rendelet hatályba lépését követően indul ügyekben kell alkalmazni.”

12. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 15/2018. (XII.19.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 15/2018. (XII.19.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

13. § Hatályát veszti a Rendelet

a) 18. § (1) bekezdés b) pontjában az „utcafronti” szövegrész,

b) 18. § (2) bekezdés b) pontjában az „utcafronti” szövegrész,

c) 20. § (1) bekezdés b) pontjában az „utcafronti” szövegrész,

d) 20. § (5) bekezdés b) pontjában az „utcafronti” szövegrész,

e) 20. § (8) bekezdés b) pontjában az „utcafronti” szövegrész,

f) 20. § (9) bekezdés b) pontjában az „utcafronti” szövegrész,

g) 21. § (1) bekezdés b) pontjában az „utcafronti” szövegrész,

h) 21. § (2) bekezdés b) pontjában az „utcafronti” szövegrész,

i) 22. § (1) bekezdés b) pontjában az „utcafronti” szövegrész,

j) 22. § (2) bekezdés b) pontjában az „utcafronti” szövegrész,

k) 22. § (3) bekezdés b) pontjában az „utcafronti” szövegrész,

l) 23. § b) pontjában az „utcafronti” szövegrész,

m) 24. § (1) bekezdés b) pontjában az „utcafronti” szövegrész,

14. § Ez a rendelet 2023. december 10-én lép hatályba.

1. melléklet a 23/2023. (XII. 6.) önkormányzati rendelethez

1. melléklet

2. melléklet a 23/2023. (XII. 6.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet