Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete
Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2023. (XI.17) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről
Hatályos: 2024. 04. 01Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete
Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2023. (XI.17) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről
Nagytarcsa Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontja, 115. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés d) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 29. § (1) és (2) bekezdésében, 148. § (5) bekezdésében, 151. § (3) bekezdésében, 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el azzal, hogy a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális és gyermekjóléti alapellátások biztosításáról az önkormányzat e feladatokra létrehozott, illetve ezek ellátásában közreműködő intézménye útján gondoskodik. A szociális és gyermekjóléti alapellátást végző, illetve abban közreműködő intézmények feladatukat az alapító okiratukban és a szervezeti és működési szabályzatukban, valamint a szakmai programjukban foglaltak szerint látják el.
Szociális szolgáltatások formái és igénybevétele
1. § Az önkormányzat a család és gyermekjóléti szolgáltatást, a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtás feladatait a Nagytarcsai Szociális Segítő Szolgálat működtetésével látja el.
2. § A rendelet hatálya Nagytarcsa Község közigazgatási területére terjed ki a Gytv. és a Szoctv. személyi hatályával összhangban.
3. § Szociális szolgáltatások formái:
a) Család és gyermekjóléti szolgáltatás
b) Étkeztetés
c) Házi segítségnyújtás
4. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselőjének szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik, amelyet az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani, vagy abban a formában írásba foglalni.
(2) A személyes gondoskodás formáinak igénybevételére irányuló kérelmeket az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani, elbírálásáról az intézmény vezetője dönt.
(3) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (2) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ebben az esetben a fenntartó dönt az ellátás iránti kérelemről. A fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető.
(4) Az intézmény vezetője az intézmény által biztosított ellátásokra – a családsegítés kivételével – az ellátást igénybe vevő személlyel, vagy törvényes képviselőjével megállapodást köt.
(5) A térítési díjak felülvizsgálatára évente kerül sor.
(6) Az intézményvezető a megállapodást módosíthatja, ha:
a) az ellátás időtartamát az ellátott vagy törvényes képviselője módosítani kívánja,
b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formája, módja, illetve köre megváltozik,
c) ha a személyi térítési díj megállapítására, illetve fizetésére vonatkozó szabályok megváltoznak.
(7) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik az Szt. 100. §-ában meghatározottakon túl:
a) az igénylő, illetve törvényes képviselőjének kezdeményezésére,
b) a rászorultság körülményeinek megszűnésével,
c) a lakóhely változásával,
d) a megállapodás felmondásával.
(8) Az ellátás megszüntetésének időpontjaként az utolsó ellátásban töltött napot kell figyelembe venni.
5. § (1) A Nagytarcsai Szociális Segítő Szolgálat vezetője külön eljárás nélkül nyújtja az ellátást, ha a szolgáltatás hiánya az igénylő életét és/vagy testi épségét veszélyezteti. Ilyen esetben az ellátás biztosítása legfeljebb a súlyos veszélyhelyzetet kiváltó ok fennállásáig, de legfeljebb 30 napig tarthat.
(2) Az intézmény vezetője külön eljárás keretében biztosíthatja az ellátást, ha
a) a kérelmező önmaga ellátásáról teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,
b) szociális helyzetben, egészségi állapotban olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli,
c) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával, helyrehozhatatlanul megromlott és az igénylő életét vagy testi épségét veszélyeztető helyzetbe került.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt feltételek közül legalább egynek teljesülnie kell.
1. Gyermekjóléti alapellátások
6. § Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
a) gyermekjóléti szolgáltatás,
b) gyermekek napközbeni ellátása:
c) óvodai szolgáltatás,
d) szünidei gyermekétkeztetés.
7. § (1) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat az alábbiak szerint biztosítja:
a) Az önkormányzat által fenntartott és működtetett intézmények közreműködésével:
aa) gyermekjóléti szolgáltatást a Nagytarcsai Szociális Segítő Szolgálat és a szünidei gyermekétkezetést külön megállapodásban leírtak alapján látja el.
ab) óvodai szolgáltatás a Csillagszem Óvodában,
b) Szolgáltatási, ellátási szerződéssel: bölcsődei szolgáltatás és átmeneti gondozás.
(2) A gyermek étkeztetési térítési díjak megállapítását külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(3) Az ellátásért fizetendő térítési díjat a számla kiállítástól számított 15 napig kell befizetni.
8. § (1) A gyermekek napközbeni ellátására irányuló kérelmet az adott intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.
(2) A benyújtott kérelmet az erre vonatkozó hatályos jogszabályok figyelembevételével az intézmény vezetője bírálja el.
9. § (1) A szünidei gyermekétkeztetést az önkormányzat a szülő, törvényes képviselő kérelmére a hátrányos helyzetű és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére ingyenesen biztosítja.
(2) Az önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést az (1) bekezdésben foglalt gyermekeken túl a nyári szünidőben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére is ingyenesen biztosítja.
(3) Az önkormányzat a tavaszi, őszi és téli tanítási szünet minden munkanapján, valamint a nyári tanítási szünetben legfeljebb 55 munkanapon keresztül biztosítja az étkeztetést.
(4) A szünidei gyermekétkeztetésre jogosult gyermek szülője, törvényes képviselője a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. számú melléklete szerinti nyilatkozaton nyújtja be gyermekétkeztetési igényét a Nagytarcsa Község Polgármesteri Hivatalba. A nyilatkozatot a szünidőt megelőző 30 nappal korábban a jegyző megküldi a hátrányos helyzetű és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek törvényes képviselőjének, aki az igényét szünidő előtt legalább 15 nappal korábban köteles leadni.
(5) A gyermek részére biztosított ebéd elviteléről a szülő, törvényes képviselő, vagy az általa meghatalmazott személy, illetve a fiatalkorú gyermek gondoskodik.
(6) Ha a szünidei gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a szülő a Nagytarcsai Polgármesteri Hivatal felé 09.00 óráig bejelenti
a) a távolmaradást és annak a várható időtartamát, valamint
b) a távolmaradásra okot adó körülmény megszűnését és azt, hogy a gyermek mikor veszi igénybe újból a szünidei gyermekétkeztetést.
1. Család és gyermekjóléti szolgáltatás
10. § (1) A család- és gyermekjóléti alapellátások és szolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.
(2) A család- és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevétele térítésmentes.
(3) Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a Szociális Segítő Szolgálat megkeresi az illetékes gyermekjóléti központot további intézkedés megtétele végett.
(4) A kérelem elbírálása a Gyvt. 31. §-a alapján történik.
(5) Az ellátások megszűnnek a Gyvt. 37/A §-ában meghatározott esetekben és módon.
(6) Az oktatási és nevelési intézmények, gyermekvédelemmel foglalkozó egyéb intézmények, természetes személyek jelzik a gyerekek veszélyeztetettségét és egyéb, a gyerekekkel kapcsolatos gondokat, problémákat a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése során.
2. Szociális étkeztetés
11. § (1) Az önkormányzat napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít azon szociálisan rászoruló személyek részére, akik önmaguk, illetve eltartottaik részére tartósan, vagy átmenetileg nem képesek azt biztosítani, így különösen:
a) koruk miatt rászorult 65. életévet betöltött személyek,
b) egészségi állapotuk miatt rászorult
ba) 18. életévét betöltött személyek, akik krónikus vagy akut betegségben szenvednek és önmaguk ellátásról gondoskodni nem tudnak a háziorvosi és szakorvosi vélemény igazolása alapján
bb) rokkantsági ellátásban részesült személyek,
bc) 18. életévét betöltött személyek, aki nyugdíjban/nyugdíjszerű ellátásban részesülnek,
c) fogyatékosságuk miatt rászorultak, akik külön jogszabályban meghatározottak szerint fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülnek,
d) pszichiátriai betegségük miatt rászorultak, akik betegség fennállását pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleménnyel igazolják és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, önmaguk ellátására részben képesek
e) szenvedélybetegségük miatt rászorultak, akiknél szakorvos vélemény alapján (addiktológus, pszichiáter) szenvedélybetegség került megállapítása és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, önmaguk ellátására részben képesek.
f) hajléktalanságuk miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki lakóhellyel rendelkezik (lakcímkártyáján településszintű lakcím szerepel) éjszakáit az ellátási terület közigazgatási területén tölti.
(2) Az étkeztetés történhet az étel:
a) elvitelével,
b) indokolt esetben házhoz szállításával.
(3) Az étkeztetés igénybevételére Szoctv. 62. § (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályaira e szakaszban foglaltak az irányadóak.
(4) Jövedelmi helyzete alapján szociálisan rászorulónak kell tekinteni az étkeztetésre azt a személyt, aki
a) jövedelemmel nem rendelkezik,
b) a család rendszeres havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkor legkisebb összegének 200 %-át, egyedülállónál annak 300 %-át.
12. § (1) Az ellátás igénybevétele az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselőjének szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik, amelyet az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmeket az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani, elbírálásáról az intézmény vezetője dönt.
(3) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (2) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ebben az esetben a fenntartó dönt az ellátás iránti kérelemről. A fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető.
(4) Az intézmény vezetője az intézmény által biztosított ellátásokra az ellátást igénybe vevő személlyel, vagy a törvényes képviselőjével megállapodást köt.
13. § (1) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézmény vezetője konkrét összegben állapítja meg és az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja.
(2) Ha a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásában ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, a térítési díj megállapításáról szóló értesítés átvételét követő nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.
14. § (1) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik. Ingyenes ellátásra jogosult az is, akinek a jövedelme nem éri el a szociális vetítési alap összegét.
(2) Nem jogosult ingyenes ellátásra az a személy, aki aktív korú és kereső-tevékenységet folytat, illetve aki egy háztartásban él aktív korú és kereső-tevékenységet folytató személlyel, kivéve, ha magasabb összegű családi pótlékra jogosult, fogyatékos vagy pszichiátriai beteg.
15. § Az étkeztetést a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 21. § (1) bekezdésének a) – c) pontja alapján biztosítja a szolgáltatást nyújtó intézmény.
16. § (1) Az intézményi jogviszony megszűnik:
a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
b) a jogosult halálával,
c) a megállapodás felmondásával.
(2) A megállapodás felmondására az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül bármikor jogosult.
(3) A megállapodást a szolgáltatást nyújtó intézmény 15 napos felmondási idővel az alábbi esetekben jogosult felmondani:
a) az ellátott intézményi elhelyezése történik,
b) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,
c) az ingyenes ellátásban részesülő az ellátást huzamos ideig nem veszi igénybe a (4) bekezdésben foglaltak szerint,
d) az ellátott jogosultsága megszűnik.
(4) Amennyiben az ingyenes ellátásban részesülő az ellátás lemondására vonatkozó kötelezettségének a 17. § (8) bekezdésben foglaltak szerint nem tesz eleget, és az ellátást 15 napig nem veszi igénybe, az Intézmény vezetője az általa a megállapodásban megjelölt elérhetőségeken kapcsolatfelvételt kezdeményez az ellátásra vonatkozó igény tekintetében. Amennyiben a megkeresése az ellátásra jogosult 15 napon belül nem válaszol, az Intézmény vezetője jegyzőkönyvben rögzíti a megtett intézkedéseket. Amennyiben az ellátást igénybe vevő a megkeresésre nem válaszol és az ellátást 30 napon át nem veszi igénybe, az úgy tekintendő, hogy az ellátást huzamos ideig nem veszi igénybe, amely körülményre tekintettel az intézmény vezetője a megállapodás felmondásáról dönthet.
(5) Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha
a) hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és
b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vagyoni, jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoztak, hogy a személyi térítési díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek nem tud eleget tenni, köteles az intézményvezetőnél rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását kezdeményezni. Az intézményvezető a jövedelemvizsgálatot lefolytatja, és a személyi térítési díjat a jövedelemvizsgálat eredményének megfelelően állapítja meg. Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a jövedelemvizsgálat lefolytatását, úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. Ha három hónapon át térítésidíj-tartozás áll fenn, az ellátottat, a törvényes képviselőt vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról, valamint a jövedelemvizsgálat iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről.
(6) Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét.
(7) Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.
(8) Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.
17. § (1) A szociális étkezésért térítési díjat kell fizetni.
(2) Az étkeztetés elvitellel vagy kiszállítással biztosított. A térítési díj aszerint differenciált, hogy az ételt elvitellel fogyasztják el vagy az igénybevétel helyére szállítják.
(3) A személyi térítési díj megállapítása az 1. mellékletben foglaltak szerint, az ellátott jövedelmének és az ellátás formájának (elvitel vagy kiszállítás) figyelembevételével történik azzal, hogy a megállapított személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott rendszeres havi jövedelmének 30%-át. Amennyiben az ellátás igénybevételére nem mindennap kerül sor, a személyi térítési díj összege nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő igénybevétellel érintett napok száma szerint arányosított rendszeres havi jövedelmének 30%-át.
(4) Az intézményi térítési díjat az önkormányzat külön önkormányzati rendeletben foglaltak szerint állapítja meg minden tárgyév április hó 01. napjáig.
(5) Az étel elviteléért fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata. Az étel kiszállítása esetén a személyi térítési díj a kiszállításra számított térítési díjnak és az adott hónapban kiszállítással igénybe vett étkezési napok szorzatának összegével növekszik.
(6) Az étkezésért fizetendő térítési díjat a tárgyhó utolsó napjáig kell befizetni.
(7) Ha az étel lakásra történő kiszállítása közös háztartásban élő személyek részére történik, a kiszállításért fizetendő személyi térítési díjat csak egy személyre lehet megállapítani.
(8) Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az intézmény vezetőjének legalább két munkanappal a távolmaradást megelőzően írásban be kell jelentenie a Nagytarcsai Szociális Segítő Szolgálat részére annak várható időtartamát megjelölve. A kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól. A bejelentés elmulasztása esetén a kötelezett a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól a távolmaradás kezdetétől számított harmadik munkanaptól mentesül.
18. § (1) Amennyiben az ellátott körülményeiben olyan változás következik be, amely miatt a továbbiakban ingyenesen vagy alacsonyabb összegű térítési díj ellenében jogosult az ellátás igénybevételére, úgy a térítési díj mérséklése, illetve elengedése iránt kérelmet kell előterjeszteni az ezt megalapozó tények és körülmények ismertetésével. Amennyiben az ellátást az ellátott a megváltozott körülményeire tekintettel ingyenesen vagy alacsonyabb térítési díj ellenében jogosult igénybe venni, az ellátásra vonatkozó megállapodás módosításáról az intézmény vezetője gondoskodik.
(2) A térítési díj csökkentése és elengedése vonatkozásában az intézmény vezetője méltányosságot gyakorolhat az ellátott jövedelmi viszonyai alapján, amennyiben a díj megfizetése az ellátott megélhetését ellehetetlenítené. Ez alapján a térítési díj legfeljebb 50%-kal csökkenthető, ha a fizetésre kötelezett havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 450%-át, illetve elengedhető, ha a fizetésre kötelezett havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 300%-át. A méltányosság gyakorlása az ellátott erre irányuló kérelme alapján történik, amelyben a méltányosság gyakorlására okot adó tényeket és körülményeket ismertetni kell, a szükséges igazolások egyidejű csatolásával.
3. Házi segítségnyújtás
19. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) Az ellátás igénybevételére jogosultak körét a Sztv. 63. §-a határozza meg.
(3) Házi segítségnyújtásra akkor kerülhet sor, ha a kérelmezőnél a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendeletben foglaltak alapján a gondozási szükséglet fennáll.
20. § (1) A házi segítségnyújtás igénybevétele önkéntes.
(2) Az ellátás igénybevétele az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselőjének szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik, amelyet az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.
(3) A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével, vagy ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta önállóan terjesztheti elő.
(4) Amennyiben az igénylő cselekvőképtelen, akkor törvényes képviselője jár el.
(5) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmeket az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani, elbírálásáról az intézmény vezetője dönt.
(6) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének az (5) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ebben az esetben a fenntartó dönt az ellátás iránti kérelemről. A fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető.
(7) Az intézmény vezetője az intézmény által biztosított ellátásokra az ellátást igénybe vevő személlyel, vagy törvényes képviselőjével megállapodást köt.
21. § (1) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézmény vezetője konkrét összegben állapítja meg és az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja.
(2) Ha a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásában ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, a térítési díj megállapításakor szóló értesítés átvételét követő nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.
22. § (1) Az intézményi jogviszony megszűnik:
a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
b) a jogosult halálával,
c) a megállapodás felmondásával.
(2) A megállapodás felmondására az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül bármikor jogosult.
(3) A megállapodást a szolgáltatást nyújtó intézmény 15 napos felmondási idővel az alábbi esetekben jogosult felmondani:
a) az ellátott intézményi elhelyezése történik,
b) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,
c) az ellátott jogosultsága megszűnik.
(4) Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha
a) hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és
b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vagyoni, jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoztak, hogy a személyi térítési díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek nem tud eleget tenni, köteles az intézményvezetőnél rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását kezdeményezni. Az intézményvezető a jövedelemvizsgálatot lefolytatja, és a személyi térítési díjat a jövedelemvizsgálat eredményének megfelelően állapítja meg. Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a jövedelemvizsgálat lefolytatását, úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. Ha három hónapon át térítésidíj-tartozás áll fenn, az ellátottat, a törvényes képviselőt vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról, valamint a jövedelemvizsgálat iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről.
(5) Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét.
(6) A megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.
(7) Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.
23. § (1) A házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni.
(2) Az ellátásért fizetendő intézményi térítési díjat a fenntartó külön önkormányzati rendeletben foglaltak szerint állapítja meg minden tárgyév április hó 1. napjáig. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja a szolgáltatás önköltségét.
(3) A személyi térítési díjat az intézményvezető személyre szólóan állapítja meg a 2. mellékletben foglaltak szerint, az ellátott jövedelmének figyelembevételével és azzal, hogy a megállapított személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott rendszeres havi jövedelmének 25%-át. Amennyiben a házi segítségnyújtás mellett az igénybe vevő részére étkeztetést is biztosítanak, a két ellátás együttes igénybevételének személyi térítési díja nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30%-át.
(4) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.
(5) A házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díjat tárgyhót követő hónap 15-ig kell befizetni.
24. § Házi segítségnyújtás keretében a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.
25. § (1) Amennyiben az ellátott körülményeiben olyan változás következik be, amely miatt a továbbiakban ingyenesen vagy alacsonyabb összegű térítési díj ellenében jogosult az ellátás igénybevételére, úgy a térítési díj mérséklése, illetve elengedése iránt kérelmet kell előterjeszteni az ezt megalapozó tények és körülmények ismertetésével. Amennyiben az ellátást az ellátott a megváltozott körülményeire tekintettel ingyenesen vagy alacsonyabb térítési díj ellenében jogosult igénybe venni, az ellátásra vonatkozó megállapodás módosításáról az intézmény vezetője gondoskodik.
(2) A térítési díj csökkentése és elengedése vonatkozásában az intézmény vezetője méltányosságot gyakorolhat az ellátott jövedelmi viszonyai alapján, amennyiben a díj megfizetése az ellátott megélhetését ellehetetlenítené. Ez alapján a térítési díj legfeljebb 50%-kal csökkenthető, ha a fizetésre kötelezett havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 450%-át, illetve elengedhető, ha a fizetésre kötelezett havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 300%-át. A méltányosság gyakorlása az ellátott erre irányuló kérelme alapján történik, amelyben a méltányosság gyakorlására okot adó tényeket és körülményeket ismertetni kell, a szükséges igazolások egyidejű csatolásával.
Szociálpolitikai kerekasztal
26. § (1) Az önkormányzat a Szoctv. 58/B. § (2) bekezdése alapján helyi szociálpolitikai kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal) működtet.
(2) A Kerekasztal feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepció elfogadása és felülvizsgálata, valamint a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése. E feladatkörében a Kerekasztal megvizsgálja
a) az egyes ellátotti csoportok helyzetének változásait, a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok teljesülését,
b) a szolgáltatástervezési koncepció végrehajtása érdekében elfogadott döntések megvalósulását, valamint
c) a szolgáltatástervezési koncepcióban kitűzött és elért eredményeket.
(3) A szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, melyre a Képviselő-testület tagjai - tanácskozási joggal - meghívást kapnak.
(4) A Kerekasztal ülésén a tagok határozati formában döntenek. A Kerekasztal határozatképes, ha legalább a tagok fele jelen van. Az érvényes határozathoz a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbsége szükséges.
(5) A kerekasztal tagjai:
a) polgármester,
b) a jegyző,
c) az önkormányzati bizottságok elnökei,
d) az önkormányzat területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői,
e) háziorvos,
f) gyermekorvos,
g) védőnő,
h) Nagytarcsai Szociális Segítő Szolgálat vezetője,
i) Blaskovits Oszkár Általános Iskola igazgatója,
j) Csillagszem óvoda vezetője,
k) Szivárvány evangélikus óvoda vezetője,
l) egyházak képviselői,
m) Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke,
n) polgárőrség képviselője,
o) körzeti megbízott.
(6) A Kerekasztal ülését a polgármester vezeti, aki egyben a Kerekasztal elnöke is. A polgármester akadályoztatása esetén feladatait az alpolgármester látja el.
(7) A Kerekasztal működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátásáról, különösen a tanácskozásról készült jegyzőkönyv vezetéséről a jegyző gondoskodik.
Záró rendelkezések
27. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 23/2018. (XI.28.) önkormányzati rendelet.
28. § Ez a rendelet 2023. november 18-án lép hatályba.