1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Csákvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8083 Csákvár, Szabadság tér 9.

(3) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) A Képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése: Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(5) A Hivatal székhelye: 8083 Csákvár, Szabadság tér 9.

(6) Az Önkormányzat intézményei:

(7) Az Önkormányzat működési területe: Csákvár Város közigazgatási területe

(8) Az Önkormányzat honlapja: www.csakvar.hu

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testületnek az önkormányzat jelképeiről és használatuk rendjéről szóló 22/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat kitüntetéseket és díjakat adományoz. A kitüntetésekre vonatkozó szabályokat a Képviselő-testület az önkormányzati kitüntetések, díjak alapításáról, adományozásuk rendjéről szóló 24/2016. (X. 28.) önkormányzati rendeletében szabályozza.

3. § Az Önkormányzat testvértelepülései:

4. § (1) Az Önkormányzat részéről a nyilvánosság, lakosság tájékoztatásának helyben szokásos módja a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblája, valamint az Önkormányzat honlapja.

(2) Az Önkormányzat a lakosság további tájékoztatása érdekében a „Csákvári Hírmondó” megnevezésű helyi újság kiadásáról gondoskodik.

5. § A Képviselő-testület az Önkormányzat feladatai ellátásának mértékét az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

6. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

7. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább öt nappal kell kiküldeni az érintettek részére és erről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot.

(2) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a Hivatal útján gondoskodik.

(3) Az alakuló ülésen:

(4) A Képviselő-testület az alakuló ülésen:

(5) A titkos szavazás lebonyolítását előzetesen megválasztott Szavazatszámláló Bizottság végzi, amelynek tagjait a titkos szavazás előtt választja meg a Képviselő-testület. A Szavazatszámláló Bizottság három tagú. A titkos szavazás eredményét a Szavazatszámláló Bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatok számát, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét. A szavazás eredményét egyesével kell határozatba foglalni. A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja. Titkos szavazásnál „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet szavazni. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával történik.

(6) Amennyiben az alakuló ülésen az (4) bekezdés a)–e) pontjairól nem dönt a Képviselő-testület, úgy azt a következő ülés keretein belül kell megtennie.

(7) A fentieken túl egyéb napirend is tárgyalható az alakuló ülésen.

(8) A 7. § (1)–(7) bekezdéseiben nem szabályozottakon túl a rendes ülésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

8. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint, de évente legalább hat alkalommal rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület–rendkívüli ülés kivételével–augusztus 1. napja és augusztus 31. napja között nem ülésezik.

(3) A Képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott időpontban tartja, lehetőség szerint a hónap utolsó hetének keddi napján 16.00 órakor.

9. § (1) A Képviselő-testület tervezett rendes ülésének időpontjait a Képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy képviselő-testületi döntések alapján előretervezett napirendeket tartalmazza.

(3) Az éves munkatervet a Polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé minden év december 31. napjáig.

(4) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

10. § (1) A képviselő-testületi ülést a Polgármester a munkatervben nem szereplő időpontban is összehívhatja, ebben az esetben rendkívüli ülésnek minősül.

(2) A Polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha halaszthatatlan ügy vagy önkormányzati érdek azt indokolja.

(3) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványban meg kell jelölni indoklással ellátva annak napirendi témáját is.

(4) Az indítványt a Polgármesternél kell előterjeszteni, aki azt a benyújtást követően azonnal köteles megvizsgálni és a rendkívüli ülés összehívásáról mielőbb, de legkésőbb a benyújtást követő 8 napon belül gondoskodni.

(5) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának és a döntéshozatalnak – amennyiben azt jogszabály nem zárja ki – nem feltétele a napirend előzetes bizottsági tárgyalása.

(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, e-mail, sms, levél, személyes kézbesítés. Az ülés időpontjáról a képviselőket telefonon keresztül is értesíteni szükséges.

(7) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az Önkormányzat számára, vagy az Önkormányzat, valamint annak fenntartásában álló valamely intézmény zavartalan működését veszélyeztetné a képviselő-testületi döntés későbbi meghozatala.

(8) A rendkívüli ülésre – a 10. §-ban foglalt eltérésekkel – a rendes ülés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(9) A rendkívüli ülés esetén az ülés elején további napirendi pontok is felvehetők.

11. § (1) A közmeghallgatásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 54. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A közmeghallgatás vezetésére a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a település lakosságát hirdetmény, illetve meghívó útján a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmára és elkészítésére a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezések az irányadók.

12. § (1) A közmeghallgatáson kívül, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, illetve igény szerint lakossági fórumot kell tartani.

(2) A lakossági fórum helyéről és időpontjáról a település lakosságát meghívó útján a helyben szokásos módon, a lakossági fórum időpontját megelőzően legalább 5 nappal kell értesíteni.

(3) A lakossági fórumot a Polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

13. § (1) A Képviselő-testület ülését a Polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a képviselők a mandátumszerzés sorrendjében látják el a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó feladatokat.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősülnek különösen a következő esetek:

14. § (1) A Képviselő-testület ülését az ülés jellegének, napjának, helyének, kezdési időpontjának, a napirendi pontok tárgyának, a napirendek előterjesztőinek megjelölésével – a 10. § (6) bekezdés kivételével – írásos meghívóval kell összehívni. A meghívóhoz csatolni kell a rendelkezésre álló írásos előterjesztéseket és a rendelet-tervezeteket is.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 24 órával kell az érdekelteknek megküldeni.

(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendi pontjáról a nyilvánosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a meghívó közzétételével.

(4) A Képviselő-testület ülésén szavazati joggal vesznek részt a Képviselő-testület tagjai. A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívóval meg kell hívni:

(5) A (4) bekezdés c) - g) pontjában megjelöltek tanácskozási joggal való részvétele csak az őket tevékenységi körükben érintő napirendre vonatkozik.

(6) A tanácskozási joggal meghívottak – a döntéshozatalban való részvétel kivételével – a képviselőket megillető jogosultságokkal rendelkeznek az ülésen.

(7) A tanácskozási jog nélkül meghívott személy az őt, vagy az általa képviselt szervezetet érintő napirendi ponttal kapcsolatban az ülésen szót kérhet, a Polgármester szót adhat.

(8) A képviselő-testületi ülés a meghívó szerinti helyszínen kerül megtartásra.

15. § A Képviselő-testület rendes ülésének meghívójában szereplő napirendi javaslatok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

16. § (1) A hallgatóság és a sajtó képviselője az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) Zárt ülés elrendelésénél az Mötv. 46. §-ban foglaltak az irányadóak.

(3) Zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(5) Aki a zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodik, azt a Polgármester távozásra szólítja fel.

(6) A nyilvános ülésen részt vevő hallgatóság részére a Polgármester napirendenként egy alkalommal hozzászólási jogot adhat. Ennek megadásáról vagy megtagadásáról a Polgármester határoz.

(7) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a Polgármester (az ülés elnöke) a rendzavarót, ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

17. § (1) A Polgármester ülésvezetői feladatai és jogkörei a következők:

(2) A Polgármester vagy bármelyik képviselő jogosult kezdeményezni a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a Polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. A Polgármester az eredménytelen felszólítás után a szót megvonhatja.

(4) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a Polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja, elhagyja az ülésvezetői széket és a Képviselő-testület ülése csak a Polgármester szóbeli összehívására folytatódik, melyet 8 napon belül kell megtennie.

(5) A hallgatóság a Képviselő-testület ülésén a részére kijelölt helyen foglal helyet és tetszést vagy nemtetszést nem nyilváníthat, az ülés rendjét nem zavarhatja.

(6) A napirendi pontok tárgyalása során az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak jogosultak kérdést intézni.

(7) A vita lezárását megelőzően a Polgármester felhívja a képviselők figyelmét, hogy jelezzék hozzászólási szándékukat. Aki a felhívásra nem jelzi hozzászólási szándékát, annak a részére az adott napirendhez hozzászólási jogot a Polgármester nem biztosít.

(8) Ha valamely képviselő felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, vagy ha a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, a Polgármester rendre utasítja. A Polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(9) Az összes napirendi pont tárgyalása után a Képviselő-testület tagjainak lehetősége nyílik a napirendekhez nem kapcsolódó kérdés feltevésére. Kérdés intézhető a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottság elnökéhez, jegyzőhöz, önkormányzati intézmények vezetőihez. A kérdésre a megkérdezett ha tud azonnal válaszol. Amennyiben a válasz megadásához további tájékozódásra, utánajárásra van szükség, úgy a kérdező részére 15 napon belül írásban adja meg a választ.

(10) A Polgármester az ülést berekeszti, amennyiben az határozatképtelenné vált vagy a napirendi pontok és a hozzászólások, kérdések elfogytak.

18. § (1) Határozatképtelenség esetén a Polgármester az ülést a határozatképtelenség tényének megállapítása mellett felfüggeszti, 30 percig szünetet rendel el és ha annak eltelte után is határozatképtelen a Képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti.

(2) Amennyiben az ülést határozatképtelenség miatt el kellett halasztani, annak 8 napon belüli időpontban való összehívásáról a Polgármester dönt.

(3) Az ülésről igazoltan van távol az a képviselő, aki beteg, vagy más okból akadályoztatva van és ezt a tényt a Polgármester felé az ülést megelőzően bejelenti szóban vagy írásban.

(4) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztására irányuló bejelentést bármely képviselő, illetve a jegyző tehet írásban a polgármesternél.

19. § (1) A Polgármester, a jegyzőkönyvvezető személyének bejelentése után terjeszti elő a napirendi pontokat. A Polgármester, a képviselő és a bizottság elnöke javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

20. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pontokat írásos előterjesztés alapján tárgyalja meg, de lehetőség van kivételes esetben szóbeli előterjesztésekre, illetve előterjesztések ülésen történő kiosztására is.

(2) A Képviselő-testület ülésén „sürgős” minősítésű indítványt is megtárgyalhat. A „sürgős” indítvány napirendre tűzéséről a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. A Képviselő-testület a sürgősségi indítványt előzetes bizottsági véleményezés nélkül tárgyalhatja, a sürgősségi indítvány megfelelő előkészítettsége esetén.

(3) Előterjesztésnek minősül a (4) bekezdésben megjelölt személyek által előzetesen javasolt:

(4) Előterjesztést kezdeményezhet:

(5) Az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 10 nappal írásban, indokolással és határozati javaslattal ellátva kezdeményezhetik a Polgármesternél.

21. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztésekkel szemben támasztott követelmények:

(2) A határozati javaslat a végrehajtás határidejére elsősorban naptár szerinti vagy azonnali jelölést használhat.

(3) Az azonnali határidő megjelölése esetén a határozat végrehajtását azonnal meg kell kezdeni.

(4) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi, törvényességi szempontból meg kell vizsgálni.

22. § (1) A Polgármester előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében szavaz a Képviselő-testület, majd az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról, rendelet-tervezetről dönt. Ha a szavazás eredményeként a Képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a Polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.

(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az elnökét illeti meg a szó, mely az adott napirendet előzetesen tárgyalta.

(3) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a Polgármester adja meg a szót. A hozzászóló mondanivalójának időtartama szükség esetén maximum 3 percre korlátozható.

23. § (1) Szavazás során a képviselő szavazata „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” lehet.

(2) A Polgármester az előterjesztésben szereplő és vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Képviselő-testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról.

(3) A módosító javaslat elfogadásához ugyanolyan szavazati arány szükséges, mint az eredeti javaslat elfogadásához.

(4) Kinevezés, megbízás, választás esetén, amennyiben a Képviselő-testület több jelölt vagy pályázó (a továbbiakban együtt: jelölt) közül választ, akkor minden jelöltről külön-külön kell szavazni. Minden képviselő minden jelöltre szavazhat. Azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a legtöbb szavazat eléri az adott döntéshez szükséges többséget.

(5) Amennyiben a kinevezhető, megbízható, megválasztható személyek számánál több jelölt kap az adott döntéshez szükséges azonos számú igen szavazatot, úgy e jelöltekről újabb szavazást kell tartani, és azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a döntéshez szükséges számú szavazatot. Kitüntetés, díj adományozására vonatkozó javaslat elfogadásánál a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(6) Egyszerű szótöbbséggel hozott döntéshez a jelen levő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges.

(7) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több, mint felének igen szavazata kell. Azon eseteket, melyhez minősített többség szükséges az Mötv. tartalmazza.

24. § (1) A Képviselő-testület döntéseit – a (2) bekezdésben foglaltakon kívül – nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás a javaslatra az „igen”-nel szavazók, majd a „nem”-mel szavazók, végül a „tartózkodás”-sal szavazók megszámlálásával kézfeltartással történik.

(2) A titkos szavazásról – jogszabály által meghatározott eseten kívül – a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A titkos szavazás lebonyolítását – 7. § (5) bekezdésben foglaltakon kívül – a Pénzügyi, Jogi és Településfejlesztési Bizottság végzi.

(4) A titkos szavazás eredményét a Pénzügyi, Jogi és Településfejlesztési Bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatok számát, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét. A szavazás eredményét egyesével kell határozatba foglalni.

(5) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(6) Titkos szavazásnál „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet szavazni.

(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával történik.

(8) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

(9) A Képviselő-testület titkos szavazást tart

25. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ („igen”, „nem”, „tartózkodom”) a névsorban rögzíti. A név szerinti szavazás eredményét az ülés jegyzőkönyvében, valamint a név szerinti szavazásról készült külön jegyzőkönyvben szükséges rögzíteni. A név szerinti szavazásról készült külön jegyzőkönyv az ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.

26. § (1) A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikkében biztosított jogkörében eljárva, az Mötv. 143. § (4) bekezdésében, továbbá más törvények felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) A kezdeményezést írásban a Polgármesternél kell benyújtani a rendeletalkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével.

(4) A Képviselő-testület bizottsága vagy legalább 3 képviselő kezdeményezésére – amennyiben annak jogszabályi akadálya nem merül fel – a rendelettervezetet ki kell dolgozni, és a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(5) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el.

(6) A rendelet-tervezetet - amennyiben nem bizottság készítette elő - megvitatás céljából a tárgy szerinti bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint szakértő is meghívható.

(7) A Polgármester, illetve a jegyző, az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.

27. § (1) A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon hirdeti ki a jegyző a hatálybalépés napjáig, de legalább 15 napig.

(3) A rendeletalkotásról előzetes hatásvizsgálat készül, amiről a Képviselő-testületet a Polgármester tájékoztatja.

28. § (1) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) A jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását.

(3) Az önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:

(4) A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges.

(5) A 28. § (4) bekezdéstől eltérően minősített többség szükséges a jogszabályban meghatározott, valamint az alábbi esetekben:

29. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv. 52. §-ban foglaltakat, valamint az alábbiakat tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv az elhangzottak lényegét tartalmazó dokumentum, de a hozzászóló kérheti az elmondottak részben vagy egészben történő szó szerinti jegyzőkönyvezését.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az alábbi dokumentumokat:

30. § (1) A képviselőt – e megbízatásából eredően - az Mötv. 32. §-ban és e rendeletben rögzített jogok illetik és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő írásban vagy szóban köteles a Polgármesternek előre bejelenteni, ha a Képviselő-testület ülésén való részvételében akadályoztatva van.

(3) A képviselő jogosult tiszteletdíjra a képviselő-testület tagjai, a bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjai és a tanácsnok tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásáról és költségtérítéséről szóló 17/2016. (IX. 30.) rendeletben foglaltak alapján.

(4) A Képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül különösen:

31. § (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozta létre:

(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott bizottságokon túl a Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.

(5) Ideiglenes bizottság létrehozása esetén, a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 fő képviselő.

(6) Az állandó és az ideiglenes bizottságok ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

32. § (1) A bizottságok évente legalább 6 ülést tartanak, ezen felül szükség szerint üléseznek. A bizottsági üléseket – az ülést megelőzően legalább 5 nappal – a bizottságok elnökei hívják össze és vezetik. A bizottsági tagok részére a meghívót az előterjesztésekkel együtt kell megküldeni.

(2) A bizottsági ülések megtartására a képviselő-testületi rendes ülést megelőző hét keddi napján kerül sor.

(3) Az ülést az elnök – akadályoztatása esetén – a korelnök hívja össze és vezeti.

(4) A bizottságok ülése fő szabály szerint nyilvános. Zárt ülés esetén a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A bizottsági üléseken tanácskozási joggal részt vehet bármely települési képviselő, a Polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamint tevékenységi körében a civil szervezetek képviselői.

(6) A bizottságok elnökei szükség szerint, tanácskozási joggal, szakértőket is bevonhatnak a bizottsági munkába.

(7) A bizottságok döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozzák.

(8) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyet az adott bizottság elnöke és egy fő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményeire egyebekben a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(9) A bizottságok feladat- és hatásköreit az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

33. § (1) A Képviselő-testület elnöke a Polgármester.

(2) A Polgármester főállású, illetményét és költségtérítését a Képviselő-testület a jogszabályok keretei között határozatban állapítja meg.

(3) A Polgármester jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. határozza meg.

(4) A Polgármester jutalmazására az alpolgármester tesz javaslatot.

(5) A Polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

(6) A Polgármester tisztségének megszűnése esetén folyamatban lévő ügyeit az új Polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a Pénzügyi, Jogi és Településfejlesztési Bizottság elnökének adja át.

(7) A Polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönthet az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(8) A Polgármester fogadónapja minden héten szerdán 08:00-12:00 óra között, előzetes bejelentkezés alapján van. Helye: 8083 Csákvár, Szabadság tér 9.

34. § (1) A Képviselő-testület a Polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többségű szavazattal, a Polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a Polgármester irányításával látja el feladatát. Az alpolgármester feladatait, munkarendjét a Polgármester határozza meg. Ide tartozik különösen a civil szervezetekkel, egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, testvértelepülésekkel történő kapcsolattartás.

(3) Az alpolgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat az Mötv. határozza meg.

(4) A Polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a Polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében eljárva gyakorolhatja.

(5) Az alpolgármester önkormányzati hatáskörök címzettje nem lehet, ilyet sem a Képviselő-testület, sem a Polgármester nem ruházhat rá.

35. § (1) A Csákvári Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó települések polgármesterei a jogszabályban megállapított feltételekkel jegyzőt neveznek ki, határozatlan időre.

(2) A jegyző vezeti a Hivatalt, megszervezi annak munkáját.

(3) A jegyző helyettesítésére, kinevezésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint az ellátandó feladatai részletes felsorolását az Mötv. 81. § - 83. § tartalmazza.

(4) A jegyző fogadónapja minden héten hétfőn 8:00-12:00 óra és minden héten szerdán 8:00-16:00 óra között van, előzetes bejelentkezés alapján. Helye: 8083 Csákvár, Szabadság tér 9.

36. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint a Polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására megállapodás alapján közös önkormányzati hivatalt tart fenn. A Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 8083 Csákvár, Szabadság tér 9.

(2) A Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott Megállapodás, Alapító Okirat, és Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik.

(3) A Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal jogállása önálló jogi személy, gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(4) A jegyző évente köteles beszámolni a Képviselő-testületnek a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal előző éves munkájáról.

37. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az Intézményi Társulások működésének részletes szabályait – a jogszabályban írtaknak megfelelően – az érintett képviselő-testületekkel külön kötött társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A társulásokban az Önkormányzatot a Polgármester képviseli.

(4) Csákvár társulásai a következők:

38. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

39. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését és a költségvetés végrehajtását önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetének, valamint a zárszámadási rendelet tervezetének előkészítéséért a jegyző felelős és a Polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körben különösen: a gazdasági szervezet a költségvetési szerv és a hozzárendelt költségvetési szervek működtetéséért, a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység.

(4) Az Önkormányzat gazdálkodását az Mötv. 119. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott külső szervek ellenőrzik.

(5) Az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Csákvári Önkormányzati Társulás szervezésében gondoskodik. Az Önkormányzat gazdálkodásának egyéb belső kontrollrendszerét a jegyző - jogszabályok alapján – alakítja ki és működteti.

41. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.