1. § A rendelet hatálya kiterjed Hajdúdorog Város Önkormányzata tulajdonában álló, a rendelet 1. mellékletében felsorolt lakásokra, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

2. § (1) A lakások és helyiségek vonatkozásában tulajdonosi jogokat Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő - testülete (továbbiakban: Képviselő - testület) gyakorolja.

(2) A Képviselő - testület a bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával a Hajdúdorogi Városi Önkormányzati Képviselő - testület Gazdasági és Műszaki Ellátó Szervezetet (továbbiakban: GAMESZ) bízza meg, melynek keretében gondoskodik

(3)³ A Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság a pályázati feltételeknek megfelelő, szociális bérlakás igénylésére beadott pályázatokat a benyújtásra megállapított határidőt követő 30 napon belül véleményezi, és a Képviselő- testület soron következő ülésére döntésre előterjeszti. Dönt továbbá e rendelet szerinti lakbértámogatási kérelmekről, valamint a szociális rászorultság fennállása esetén, a bérlő kérésére a szociális lakásra vonatkozó lakásbérleti szerződés maximum újabb 2 évre történő odaítéléséről.

(4) A Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal

(5) A Polgármester jogosult

3. § (1) Hajdúdorog Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokat

(2) Önkormányzati lakásra csak határozott idejű bérleti szerződés köthető, melynek időtartama

(3)⁸ A szociális rászorultság fennállása esetén, a bérlő kérésére a szociális lakásra vonatkozó lakásbérleti szerződést – a lejárat napját megelőző 60 napon belül – maximum újabb 2 évre – lehet meghosszabbítani. A 2 + 2 év bérleti jogviszony letelte után, a szociális rászorultság fennállása esetén a bérlő másik lakásra vonatkozóan nyújthat be pályázatot. A hosszabbításról a Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság saját mérlegelési jogkörében dönt.

(4) A rászorultság fennállása esetén, a bérlő kérésére a krízislakásra vonatkozó lakásbérleti szerződést a határozott idő utolsó napját megelőző 60 napon belül – maximum újabb 1 évre – lehet meghosszabbítani. A hosszabbításról a Polgármester saját mérlegelési jogkörében dönt.

(5) A 3. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam lejárta után a lakásbérleti szerződés nem hosszabbítható meg. Amennyiben a szociális rászorultság továbbra is fennáll, másik lakás vonatkozásában kell új pályázatot benyújtani.

4. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás bérlőjéül 2 évre szóló határozott időre az a Hajdúdorog közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, vagy a jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgár jelölhető ki,

(2) A lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása során a bérbeadásra kijelölt lakás méretére, valamint az igénylő és a vele együtt költöző személyek számára tekintettel, az alábbiakra is figyelemmel kell dönteni a bérlő személyéről

(3) Minden további személy esetén a lakásigény mértéke fél lakószobával nő. A szobaszám megállapítása esetén két fél lakószoba egy lakószobának számít. A Képviselő – testület a (2) bekezdésben meghatározott személyek számától eltérhet, és méltányosságot gyakorolhat, további egy nagykorú, vagy két kiskorú személy elhelyezéséig.

(4) Nem jogosult szociális bérlakásra

5. § (1) Szociális bérlakások hasznosítása kizárólag pályázat útján lehetséges. A pályázat kiírása a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Jogi-, Szervezési és Anyakönyvi Osztályának feladata. A pályázati felhívást közzé kell tenni Hajdúdorog hirdetőtábláján, honlapján, valamint a Hajdúdorogi Újságban.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

(3) A pályázati határidőt úgy kell meghatározni, hogy a pályázóknak legalább 15 nap álljon rendelkezésre a pályázat benyújtására.

(4) A pályázatot a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Jogi-, Szervezési és Anyakönyvi Osztályához e célra rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani, az elbíráláshoz szükséges mellékletek csatolásával. A pályázati kiírásban szereplő határidő jogvesztő, a határidő lejártát követően beadott pályázatokat érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(5) Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani azokat a pályázatokat is, amelyeket e rendelet alapján szociális bérlakásra nem jogosult személy nyújtott be, és méltányosság gyakorlására sincs lehetőség.

(6) Az érvényes pályázatok alapján a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Jogi-, Szervezési és Anyakönyvi Osztálya a pályázóval előre egyeztetett időpontban, legalább 2 fő részvételével környezettanulmányt végez a pályázó tartózkodási helyén, és a lehetőségekhez mérten meggyőződik a kérelemben foglaltak valódiságáról.

(7) A pályázat alapján a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Jogi-, Szervezési és Anyakönyvi Osztálya előterjesztést készít, amelyben a pályázókat rangsorolja, az első helyen azt a pályázót kell megjelölni, akit első helyen javasolnak bérlőnek a Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottságnak. A rangsorban elfoglalt helye alapján valamennyi pályázó kap egy pontszámot. A pontszámokat egytől kezdődően kell megállapítani folyamatos sorszámmal úgy, hogy az első helyen javasolt személy egy pontot kap, míg az utolsó helyen javasolt személy kapja a legmagasabb pontszámot.

(8) A Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság az érvényes pályázatot benyújtott személyeket pályázatát megvizsgálja, és a környezettanulmány figyelembevételével javaslatot tesz a Képviselő- testületnek a szociális lakás bérlőjére, valamint - amennyiben bérleti szerződés megkötésére valamely okból kifolyólag nem kerül sor - pótbérlőre, olyan módon, hogy a benyújtott pályázatok alapján egytől kezdődően kell megállapítani folyamatos sorszámmal úgy, hogy az első helyen javasolt személy egy pontot kap, míg az utolsó helyen javasolt személy kapja a legmagasabb pontszámot.

(9) A Képviselő- testület zárt ülésén dönt a szociális bérlakás bérlőjéről, és pótbérlőjéről. A Képviselő -testület a három legalacsonyabb pontszámot kapó személy közül választhat.

(10) A Képviselő - testület a méltányosságot gyakorolhat, és a Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság által javasolt sorrendtől eltérhet

(11) A Képviselő - testület a szociális lakás bérbeadására szóló pályázati eljárást saját mérlegelési jogkörében eljárva érvénytelenné nyilváníthatja.

(12) Amennyiben a kiválasztott bérlő a lakásbérleti szerződést 30 napon belül nem írja alá, a bérleti szerződést a pótbérlővel lehet megkötni.

(13)¹²

6. § (1)¹³ Szociális bérlakásra az jogosult

(2) Előnyben részesül,

(3) A TOP 4.3.1-16-HB-2017-00005 azonosító számú és TOP-4.3.1-16-HB1-2020-00014 pályázat keretében kialakított szociális bérlakások esetén a bérleti szerződés a pályázati kiírásnak megfelelően, a kapcsolódó fenntartási időszak végéig köthető meg.

7. § (1) A szociális intézményből elbocsátott személy amennyiben korábban pénzbeli térítés ellenében lemondott az önkormányzati bérlakása bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén, a pénzbeli térítés visszafizetése ellenében a jogos lakásigényének megfelelő nagyságú, legalább komfortos bérlakás biztosítható részére pályázati eljárás mellőzésével.

(2)¹⁶ Az (1) bekezdés tekintetében bármely üresen álló szociális vagy piaci alapon meghatározott lakbérű lakás bérbe adható.

8. § (1)¹⁸ Piaci alapon meghatározott lakbérű lakásra jogosult a Hajdúdorog közigazgatási területén állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy, aki pályázatát a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Jogi-, Szervezési és Anyakönyvi Osztályához a pályázati kiírásban szereplő határidőig benyújtja és a 8. § (9) bekezdés szerinti licitálás megkezdésekor a pályázati kiírásban meghatározott időben megjelenik.

(2)¹⁹ Nem jogosult piaci alapon bérlakásra

(3)²⁰ Piaci alapon meghatározott bérlakások bérleti jogának elnyerése pályázati kiírás szerint meghirdetett, 8. § (9) bekezdés szerinti licitálás útján lehetséges.

(4) A pályázat kiírása a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Jogi-, Szervezési és Anyakönyvi Osztályának feladata. A pályázati felhívást közzé kell tenni Hajdúdorog hirdetőtábláján, honlapján, valamint a Hajdúdorogi Újságban.

(5) A licitálás időpontját és a jelentkezési határidőt a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell. Aki a licitáláson annak megkezdéséig nem jelenik meg, a licitáláson nem vehet részt, és pályázatát érvénytelennek kell tekinteni.

(6) A liciten az a személy vehet részt, aki a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Jogi-, Szervezési és Anyakönyvi Osztályán személyazonosságát hitelt érdemlő módon igazolja.

(7)²¹

(8) A licitálás során ismertetni kell a lakás jellemzőit és bérleti díját, valamint a licitálásra vonatkozó szabályokat.

(9) A licitálás során a pályázók a Polgári Törvénykönyvben meghatározott 2013. évi V. törvény 6:343. § szerinti biztosíték (továbbiakban: biztosíték) összegére licitálnak.

(10) A lakás bérleti jogát az a pályázó nyeri el, aki a legmagasabb összegű biztosítékra tesz ajánlatot.

(11) A lakásbérleti szerződés a nyertes pályázóval akkor köthető meg, ha a biztosíték teljes összegét Hajdúdorog Város Önkormányzata részére a licitálást követő 15 napon belül befizeti.

(12) Amennyiben a nyertes pályázó nem fizeti meg a biztosíték összegét, vele nem kerül sor szerződés kötésére, a licitálás nyertesének a második legnagyobb összegű biztosítékot ajánló pályázóval köthető meg a lakásbérleti szerződés.

(13)²² Piaci alapú bérlakást bérlő csak rendeltetésének megfelelő módon és az engedélyezett funkciónak megfelelően használhatja. Abban gazdasági, kereskedelmi és egyéb nem engedélyezett tevékenységet nem folytathat.

(14) A bérlő által befizetett biztosítékkal a befizetés időpontjától Hajdúdorog Város Önkormányzata rendelkezik. Amennyiben a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek nem tesz eleget, a biztosíték ezen kötelezettségek fedezetére szolgál.

(15) Amennyiben a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz, a bérleti szerződés megszűnésekor a biztosíték teljes egészében visszafizetésre kerül a bérlő részére a bérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül.

(16)²³ A piaci alapon bérbe adott lakásokhoz tartozó garázsok és tárolók bérletére az a személy jogosult aki a piaci alapú lakás bérleti jogát elnyerte.

(17)²⁴ Garázsok és tárolók bérleti joga addig szól, míg a bérlő piaci alapú bérlakást is bérel, ha a piaci alapon bérbe adott lakás bérleti joga bármely jogcímen megszűnik a garázs, tároló bérleti joga is megszűnik, és a bérlő annak visszaadására köteles.

9. § (1) A Képviselő - testület szakember ellátása érdekében kérelemre, pályázat mellőzésével az önkormányzati tulajdonú lakásokból lakást biztosíthat annak a szakembernek, akinek az önkormányzat vagy valamely intézményének kötelező feladata ellátásához indokolt az alkalmazása, illetőleg önkormányzati tulajdonú lakás szolgálati céllal biztosítható még a település lakossága számára fontos, közérdekű (például oktatási, közbiztonsági, egészségügyi) feladatokat ellátó személyek vagy az őket foglalkoztató intézmények, szervek számára is.

(2) A kérelmet a kérelmező a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Jogi-, Szervezési és Anyakönyvi Osztályához köteles benyújtani.

(3) Szakember-elhelyezés céljára lakást a közszolgálati tisztviselői, közalkalmazotti, vagy egyéb munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, vagy szerződéses kapcsolat fennállásának időtartamára, de legfeljebb 5 éves időtartamra lehet bérbe adni. Ezt követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni, minden külön térítés és elhelyezési igény nélkül.

(4) Indokolt esetben a testület méltányosságból a bérlet időtartamát 5 évvel meghosszabbíthatja, amennyiben a szakember munkáltatója írásban, támogatói nyilatkozattal megerősíti a szolgálati lakás biztosításának szükségességét.

(5) Szakember-elhelyezés céljából lakást bérbe adni a Képviselő-testület határozata alapján lehet.

(6) A szolgálati lakás bérleti díja szociális alapon kerül meghatározásra, e rendelet 2. melléklete szerint.

10. § A Képviselő - testület határozata alapján bérlőkijelölési jog alapítható.

11. § (1) Amennyiben valamely hajdúdorogi személy életét, testi épségét, egészségét közvetlen veszély fenyegeti, és e miatt lakhatása veszélybe került, úgy kérheti, hogy a polgármester a rendelet 1. mellékletében e célra kijelölt lakást szükséglakásként részére adja bérbe, az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek nélkül is.

(2) A szükséglakás bérbeadására irányuló kérelmet a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Jogi-, Szervezési és Anyakönyvi Osztályához köteles benyújtani.

12. § (1) A Képviselő - testület a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – bérlőtársi szerződést köteles kötni.

(2) A Képviselő - testület a bérlő és vele együtt lakó szülője közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik.

(3) A Képviselő - testület a bérlő és vele együtt lakó gyermeke, valamint élettársa közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha:

13. § (1) A GAMESZ a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

(2) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás, illetve a lakásberendezések tényleges állapotát (például lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával ismeri el.

(3) A GAMESZ - a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztály javaslata alapján - és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit a következők szerint kell meghatározni:

(4) A GAMESZ csak a lakás rendeltetésszerű használatát elősegítő mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja.

14. § (1) A szociális intézményből elbocsátott személynek, ha az, az intézménybe utaláskor pénzbeni térítés nélkül mondott le a Hajdúdorogi Önkormányzat javára bérleményéről, akkor az önkormányzat köteles megfelelő és beköltözhető lakást bérbe adni.

(2) A Polgármesteri Hivatal a rendeltetésszerű használatot, valamint a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését egy naptári éven belül kétszer – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba bejutást biztosítani, és az ellenőrizést tűrni köteles.

(3) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, annak indokát és időtartamát köteles írásban a GAMESZ felé bejelenteni, és bejelentésében megjelölni elérhetőségét, a kapcsolattartás módját.

(4) A két hónapot meghaladó indokolt távollét esetei különösen:

(5) A bérlő lakásba a lakástörvény 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken kívül mást nem fogadhat be.

(6) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetén a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, továbbá azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik.

(7)²⁵ A piaci elvű lakásbérleti jogviszony keretében a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, míg a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a GAMESZ-t terhelik. A nem rendeltetésszerű használatból eredő pótlás, csere a bérlőt terheli.

(8) A Képviselő - testület előzetes jóváhagyásával az önkormányzat és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A munkák elvégzésének költségei a (9) bekezdésben foglalt kivételével a bérlőt terhelik.

(9) Amennyiben a (8) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is nő, a felmerülő költségeket az önkormányzat viseli.

(10) A GAMESZ gondoskodik

(11) Az épülettel, valamint a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő, a (10) bekezdésben nem említett, egyéb kötelezettségek a bérlőt, valamint a bérlőket a lakás hasznos alapterületének arányában - terhelik, melyet saját maguk kötelesek elvégezni, vagy elvégeztetni.

(12) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokban állatot tartani - kivéve az egészségügyi okból tartott állatot - tilos.

15. § (1) A lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák amennyiben a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, úgy a munkák elvégzésének időtartamára a lakásbérleti jogviszony szüneteléséről a bérbeadó és a bérlő írásban megállapodást köt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban a lakásbérleti jogviszony szüneteltetésének időtartamát rögzíteni kell, amely a lakás kiürítésének napja és a bérlő lakásba történő visszaköltözésének napja közötti időtartamot jelenti.

16. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnik, ha a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik.

(2) A felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a Képviselő testület a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet.

(3) A közös megegyezés során pénzbeli térítés fizetendő, melynek összege a lakás hasznos alapterülete /m²/ és komfortfokozata alapján

(4) Határozott idejű bérleti szerződés lejárta előtt pénzbeli térítés csak akkor fizethető

(5) Ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról lemond, de helyette kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás biztosítását kéri, a két lakásra megállapítható térítési díj különbözete illeti meg.

(6) Az önkormányzat a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés felmondása esetén cserelakást ajánl fel.

(7) Az önkormányzat a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett pénzbeli térítést fizet, ha

(8) A pénzbeli térítés mértéke az adott bérleményre ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott, a bérleményre vonatkozó ingatlanpiaci forgalmi értékének 25 %-a, melyet egy összegben kell a bérlő részére megfizetni, a kiköltözést követő egy hónapon belül.

17. § (1)²⁶ Az önkormányzati tulajdonú lakások bérlői az e rendelet alapján a bérleti szerződésben meghatározott összegű bérleti díjat kötelesek fizetni.

(2)²⁷ A lakbér mértékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról szóló 18/1990. (I. 31.) MT rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a víz- és csatornadíjak bérlőre történő áthárítása éves norma alapján történik, mely a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 8. melléklete alapján a következő: félkomfortos lakások esetén 2,8 m³/fő/hó, komfortos, és összkomfortos nem távfűtéses melegvíz ellátással rendelkező lakások esetén 4,5 m³/fő/hó, összkomfortos távfűtéses melegvíz ellátással rendelkező lakások esetén 5,4 m³/fő/hó.

18. § A lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban visszamaradó személy másik lakásra akkor tarthat igényt, ha az önkormányzat a beköltözéskor írásban megkötött megállapodásban erre kötelezettséget vállalt, és esetében fenn állnak a szociális helyzet alapján történő lakás bérbeadás feltételei.

19. § (1) Az önkormányzati bérlakást jogcím nélkül használó személy használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli használat esetén a havi használati díj

20. § (1) Lakbértámogatás állapítható meg az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlőjének, akinek

(2) A bérelt lakás a településen elismert lakásnagyságot, nem haladja meg, elismert lakásminőségtől nem magasabb a komfortfokozata. A településen elismert lakásminőség: komfortos. Az elismert lakásnagyság:

(3) A kérelmező esetében a lakásfenntartás indokolt havi költségei elérik vagy meghaladják az egy háztartásban élők havi nettó összjövedelmének 20 %-át.

(4) Elismert költségek: lakbér, albérleti díj, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, közös költség, csatornahasználati díj, szemétszállítási költség, villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit egy fűtési szezonban lakásonként, a fűtés módjától függetlenül, legfeljebb 75.000.- Ft erejéig.

21. § (1) Nem állapítható meg a lakbértámogatás azon önkormányzati lakás bérlőjének, aki

(2) Meg kell szüntetni a támogatást az okot adó körülmény beállta időpontjától, ha a bérlő:

(3) A nettó jövedelem meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ide vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) A lakbértámogatás havi mértéke:

(5) Ha a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlő e rendeletben meghatározott önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultsága megszűnik, a GAMESZ – a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzetének figyelembevételével a fizetendő havi lakbér összegét a 2. mellékletben meghatározott lakbérmértékre módosítja.

22. § (1) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Hajdúdorogi Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztályán kell benyújtani az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

(3) A támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától állapítható meg, legfeljebb egy éves időtartamra és kérelemre ismételten megadható.

(4) A jogosultság fennállása esetén a fizetendő lakbér havi összegét a támogatás mértékével csökkenteni kell.

(5) A jogosultságot megállapító határozat egy példányát meg kell küldeni a GAMESZ részére, a fizetendő lakbér nyilvántartása és beszedése végett.

23. § (1) A lakbértámogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Polgármesteri Hivatalt.

(2) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott támogatást a 24. § szabályai szerint meg kell szüntetni, a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell az ellátás visszafizetésére, valamint kamatterheinek megfizetésére.

(3) A támogatott személyek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

24. § (1) A lakbértámogatás megállapításáról, módosításáról és megszüntetéséről, valamint a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetésének elrendeléséről és részletfizetési kedvezmény engedélyezéséről – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a Szociális, Ifjúsági, Sport és Köznevelési Bizottság dönt.

(2) Az (1) bekezdés alapján hozott, első fokú döntések ellen beérkezett fellebbezéseket másodfokon a Képviselő-testület bírálja el.

(3) A lakbértámogatás pénzügyi fedezetét az önkormányzat éves költségvetéséből a szociális segélykeret terhére kell biztosítani. A lakbértámogatást megállapító határozatok alapján a lakbértámogatás összegét a GAMESZ részére havonta kell átutalni.

25. § (1) A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő külön felszólítás nélkül és mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül a lakást köteles visszaadni, a 13. §-ban foglaltaknak megfelelően.

(2) A bérlő a bérleményt és a lakáshoz tartozó helyiségeket tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas, beköltözhető állapotban köteles visszaadni (ez kiterjed: a lakás festésére, mázolására, illetve a bérlői kötelezettség teljesítésében foglaltakra). A lakás visszaadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérlő köteles gondoskodni. Ha a bérlő e kötelezettségét nem teljesíti, a bérbeadó a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti.

(3) A lakás visszaadásakor a bérlő köteles a közüzemi és egyéb, a lakáshasználattal kapcsolatos költségek elszámolásáról gondoskodni.

26. § (1) Az önkormányzati lakás esetében az, akit az 1993. évi LXXVIII. törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta, és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. Önkormányzati lakás esetén a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a szülője a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen lakott a lakásban.

(2) A lakásbérleti jog folytatására jogosultnak a bérlő halálától számított 30 napon belül kell kérni jogosultsága elismerését.

(3) Ha a lakásbérleti jog folytatására van olyan jogosult személy, aki e jogának elismerését a (2) bekezdésben előírt határidőben nem kérte, a Polgármesteri Hivatal köteles őt felhívni, hogy 8 napon belül nyilatkozzék kíván-e jogával élni.

27. § (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét albérletbe adhatja. Az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg.

(2) Önkormányzati lakás esetén az albérleti szerződést írásba kell foglalni.

(3) Önkormányzati lakás esetén – a bérbeadó bérbeadói hozzájárulást abban az esetben adhat, ha az önkormányzati lakásban, külön WC, főzőfülke kialakítható.

(4) Az albérletbe adás határozott időre történhet, maximum 1 éves időtartamra.

28. § Megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére kizárólag akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakásterület után számított lakbér megfizetését.

29. § (1) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosultat

(2) A bírói ítéletek végrehajtása alapján biztosított lakásra az eredeti szerződésben meghatározott időre kell a szerződést megkötni.

(3) A Képviselő - testület ilyen célra csak egyszobás lakást használhat fel.

(4) A bírósági ítéletek alapján kiköltözésre kötelezett személyekről a bérbeadó nyilvántartást vezet, elhelyezésükről a bérbe adható lakás rendelkezésre állásától függően a bérbeadó gondoskodik.

30. § (1)²⁹ Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének létrejöttére a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a piaci alapú lakásbérlet szabályait az alábbiakban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Képviselő - testület határozatával üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget – a (7) és (8) bekezdésben foglalt kivétellel – pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe.

(3) A hirdetménynek tartalmaznia kell

(4) A helyiség bérlője az a személy lesz, aki a legmagasabb összegű biztosítékot ajánlja.

(5) A bérleti szerződést írásba kell foglalni.

(6) Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiséget bérbe adni határozatlan, vagy legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre lehet. A bérleti jog kölcsönös megegyezéssel, pályázati kiírás nélkül, ismételten megújítható.

(7) A (2) bekezdések szerinti pályázati eljárás lefolytatása mellőzhető, ha a Képviselő - testület az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget részben vagy egészben, jogszabályban meghatározott önkormányzati közfeladat ellátása céljából adja bérbe.

(8)³⁰ Nem lakás céljára szolgáló helyiséget a bérlő csak rendeltetésének megfelelő módon és az engedélyezett funkciónak megfelelően használhatja. Garázsban és tárolóban gazdasági, kereskedelmi és egyéb nem engedélyezett tevékenység nem folytatható.

31. § (1) Bérlőtársi, vagy társbérleti jogviszonyhoz csak olyan helyiség esetében lehet hozzájárulni, amely méreténél fogva erre alkalmas és leendő bérlőtársak, társbérlők a helyiség eredeti céljának megfelelő tevékenységet folytatnak.

(2) Ha a jövőbeni bérlőtársak, társbérlők a (1) bekezdésben előírt feltételeket nem vállalják, akkor szerződés velük nem köthető.

(3) A bérbeadó - ha a bérlő az e rendeletben meghatározott feltételeket vállalja - a helyiség egy részének meghatározott időre, maximum 2 évre szóló albérletbe adásához hozzájárulhat.

(4) A hozzájárulás feltétele:

(5) Amennyiben a bérlő a hozzájárulás feltételeit nem vállalja, úgy a bérbeadó a hozzájárulást megtagadja.

(6) A szerződés megkötésekor köteles kikötni, hogy amennyiben a helyiség egy része a bérlő számára meghatározott időre vagy véglegesen feleslegessé válik, akkor erről a tényről a bérbeadót értesíteni kell.

(7) A bérbeadó az értesítés alapján kezdeményezheti a szerződés közös megegyezéssel való módosítását és bérlőtársi jogviszony létesítésére – a leendő bérlőtárs személyének megjelölése mellett – tehet javaslatot.

(8) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti. Erre vonatkozó szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.

(9) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez az alábbi feltételekkel járulhat hozzá:

(10) A cseréhez a (4) bekezdésben foglaltakon túl akkor lehet hozzájárulni, ha az új bérlő vállalja a bérbeadó által közölt új szerződési feltételeket. A bérleti szerződésben foglalt új feltételek a bérbeadóra előnytelenül nem változhatnak meg.

(11) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő, a cserélő tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik.

(12) A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből (településrendezési és -fejlesztési, egészségvédelmi) megtagadhatja.

32. § (1) A 27. § és a 31. §-ban foglalt bérbeadói hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról a Polgármester dönt.

(2) Ha a bérlő vagy a hozzájárulással érintett harmadik személy a kérelem benyújtását követő 20 napon belül a rendeletben előírt nyilatkozatokat nem teszi meg, a bérbeadói nyilatkozat kiadásának határidejét 30 nappal meg kell hosszabbítani. A bérbeadói hozzájárulást meg kell tagadni, ha a határidő meghosszabbításáról szóló értesítés kézhezvételét követő 20 napon belül sem pótolják a hiányokat.

(3) A bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a szerződés megszűnése esetén a befogadott személy, illetve az albérlő a helyiséget csereelhelyezés és pénzbeli térítés igénye nélkül köteles kiüríteni.

(4) Ha a szerződés cserehelyiség biztosítási kötelezettség mellett szűnik meg, a cserehelyiségnél kizárólag a bérlő vehető figyelembe. Ezt a hozzájárulás feltételeként rögzíteni kell.

(5) A bérbeadó a hozzájárulás feltételeként azt is kiköti, hogy ha a szerződés a bérlő halála miatt szűnik meg, a befogadott személy a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, kivéve, ha olyan személy befogadása történik, aki a Ltv. alapján a bérleti jogot folytatja.

33. § (1) A lakások elidegenítéséről a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület határoz, ha azok fenntartása nem gazdaságos, vagy nem indokolt. A lakások elidegenítését a bérlők is kezdeményezhetik.

(2) Elővásárlási jog illeti meg:

(3) A Képviselő-testületnek az elidegenítésre kijelölt lakásokra vonatkozó határozatát a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztés útján közzé kell tenni, kivéve, ha az elidegenítést a lakásban lakó bérlő kezdeményezte.

(4) A határozat tartalmazza a lakás adatait, a vételárat, a vásárlási szándéknyilatkozat benyújtásának határidejét, az ajánlattétel fenntartásának idejét. A Képviselő-testület az ajánlati kötöttség idejét 60 napban határozza meg. Amennyiben a jogosult ezen időn belül nem válaszol, az ajánlati kötöttség megszűnik.

(5) A lakásokat meghirdetésük előtt ingatlanforgalmi szakértővel fel kell értékeltetni.

(6) Az elővásárlási joggal érintett lakásban lakó bérlőket írásban tájékoztatni kell a vételár ajánlatról és a fizetési feltételekről. A bérlő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozhat arról, hogy él-e elővásárlási jogával. A határidő elmulasztása az ajánlat elutasítását jelenti, melyre a jogosult figyelmét az ajánlatban fel kell hívni.

34. § (1) A vételár megállapításának alapja az ingatlan forgalmi értéke.

(2) A vételárat a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen az épület településen belüli fekvése, az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága, az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő, a lakás alapterülete és komfortfokozata, valamint a lakottság ténye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Bérleti szerződés alapján felmerült, folyamatban lévő költségelszámolás a vételárban realizálható.

35. § (1) Az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át köteles a vevő egy összegben megfizetni.

(2) A vételárhátralék megfizetése legalább 15 évi részletfizetés mellett teljesíthető.

(3) A vételárhátralék után fizetendő kamat mértéke legfeljebb évi 20 %.

(4) A vételár szerződés kötéskori egyösszegű megfizetése esetén a vevőt kedvezmény nem illeti meg.

(5) Ha a vevő a szerződéskötéskor egy összegben megfizeti a vételár 50 %-át, a fennmaradó vételár hátralékára 10 % kedvezmény illeti meg. Az így fennmaradó összeget havi egyenlő részletekben kamatmentesen fizetheti meg a szerződéskötéstől számított két éven belül.

(6) Ha a vevő vállalja, hogy a szerződéskötéskor 10 % vételárelőleg befizetése után fennmaradó vételár hátralékát 5 éven belül megfizeti, a kamat mértéke évi 10 %.

(7) A Képviselő-testület kamatmentességet biztosít a vevőnek abban az esetben, ha:

36. § (1) Üresen álló lakást árverés útján, vagy a (9)–(10) bekezdésekben foglaltak alapján, az ott megjelölt eltérésekkel lehet elidegeníteni.

(2) Az árverési alapár az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értékkel azonos.

(3) Az árverésen értékesített lakás vételárát egy összegben kell megfizetni.

(4) Az árverésre történő jelentkezés módját és feltételeit a képviselő-testület árverési hirdetményen történő kifüggesztéssel kell közzé tenni.

(5) A hirdetményben közölni kell a lakás ingatlan nyilvántartási adatait, címét, jellegét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, a foglaló összegét, a jelentkezési határidőt, az árverés időpontját és helyét. Lehetőséget kell biztosítani az érdeklődőknek arra, hogy az árverésre kijelölt lakást megtekinthessék.

(6) Az árverésen csak olyan személy vehet részt, aki az árverési alapár 10 %-át pályázati biztosítékként megfizette.

(7) Ha az árverés nyertese az árveréstől számított 8 napon belül nem köt szerződést a pályázati biztosítékot elveszíti.

(8) Ha a nyertes visszalép, akkor a második legtöbbet ígérő árverési vevővel kell szerződést kötni az általa felajánlott vételárért.

(9) Az értékesítés meghiúsulása esetén új árverési hirdetményt kell kibocsátani, vagy a Képviselő-testület egyedi döntése alapján a Képviselő-testület az üresen álló önkormányzati bérlakást árverés lefolytatása nélkül – ingatlanközvetítő gazdasági szereplő esetleges bevonásával – értékesítési hirdetmény kifüggesztésével, piaci alapon elidegenítheti.

(10) A (9) bekezdés szerinti, árverés nélkül lefolytatandó értékesítés során az alapár a forgalmi értékkel azonos és jelen eljárásban a lakás vételárát egy összegben kell megfizetni. A hirdetmény tartalmi elemeire az (5) bekezdés előírásai irányadóak. A (6)–(8) bekezdés előírásait az árverés nélkül lefolytatott eljárások során értelemszerűen alkalmazni kell. A megismételt árverésen, vagy árverés nélkül lefolytatandó értékesítés során a szerződéskötést megtagadó árverési vevő nem vehet részt.

37. § (1) Csak az a helyiség idegeníthető el, melyet a Képviselő-testület elidegenítésre kijelölt.

(2) A vételár összege az ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott helyi forgalmi érték.

(3) Az üresen álló helyiség árverés útján idegeníthető el. Az árverés szabályai megegyeznek az üresen álló lakások árverésének szabályaival.

38. § (1) A lakások elidegenítésekor az eladót terhelik a társasházzá alakítással és az egyszeri értékbecsléssel, valamint az adásvételi szerződés elkészítésével kapcsolatos költségek.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek adásvételével összefüggő költségek a vevőt terhelik.

(3) Az árverés lebonyolításáról a jegyző gondoskodik, az adásvételi szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

39. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakások elidegenítéséből származó bevételek az Ltv. 62. § (3) bekezdésében előírt felhasználási célokra fordíthatóak.

(2) A képviselő-testület a törvényben előírt felhasználási célok közül más célra nem teszi lehetővé az (1) bekezdés szerinti bevételek felhasználását.

41. § Ez a rendelet 2024. február 1-jén lép hatályba.