„7/A. § Országos vízminőség védelmi területtel érintett területen a teljes közműellátás kiépítése szükséges. Ha a teljes közműellátáshoz szükséges közhálózati csatlakozást 200 m-en belül nem lehet elérni, a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, akkor szigorúan vízzáró gyűjtőmedencébe lehet gyűjteni a szennyvizet. Ha meghaladja az 5 m3-t, akkor egyedi házi kisberendezés üzemeltethető, de a tisztított vizet ki kell vezetni az országos vízminőség védelmi területről és kizárólag élővízbe lehet bevezetni. Ha a közmű pótlás valamelyik feltétele nem teljesíthető a közcsatorna hálózati csatlakozás kiépítése nélkül építési tevékenység nem folytatható.

7/B. § A szabályozási terven a 33 évente egyszer előforduló nagyvizek valószínűsíthető elöntési területén építményt elhelyezni, a vízügyi igazgatósággal egyeztetve az általuk meghatározott feltételekkel lehet.”

„22/A. § (1) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az építmény telkén

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alkalmazásával személygépkocsi elhelyezése az építmény telkén nem biztosítható, úgy annak más telken történő elhelyezéséről, vagy megváltásáról a gépjármű várakozóhelyek megváltásáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.”

„26. § Az igazgatási terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

„(3) Az „Lke- 1” - „Lke- 5” jelű kertvárosias lakóövezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.

(4) Az „Lke-1”, „Lke-4” és az „Lke-5” jelű kertvárosias lakóövezetben a meglévő épület függőleges irányban bővíthető, ha a meglévő oldalkert 4 méternél nem kisebb.”

33. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú és raktárépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

(3) Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató területek „Gksz-1”- „Gksz- 5” jelű övezetekre tagozódnak, mely övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra. (5) A „Gksz- 1” – „Gksz- 5” jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetekben az előkert területén belül elhelyezhető a gazdasági területet kiszolgáló, legfeljebb 25 négyzetméter beépített területű porta rendeltetésű épület.”

„34. § (1) Az egyéb ipari gazdasági terület jellemzően ipari célú, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, és nem tartoznak a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különösen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységek körébe.

(2) Az egyéb ipari gazdasági területen elhelyezhető az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

(3) Az egyéb ipari gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki, a helyi építési szabályzatban meghatározott módon.

(4) A „Gipe- 1” , „Gipe- 2” és „Gipe- 3” jelű egyéb ipari építési övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.

(5) A „Gipe- 1” , „Gipe- 2” és „Gipe- 3” jelű egyéb ipari építési övezetekben az előkert területén belül elhelyezhető a gazdasági területet kiszolgáló, legfeljebb 25 négyzetméter beépített területű porta rendeltetésű épület.”

35. § (1) Az általános gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár-rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az általános gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

(3) Az általános gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. A „Gá- 4” – „Gá- 6” jelű általános gazdasági övezetek területén egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.

(4) Az általános gazdasági területen elhelyezhetők a hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladék ártalmatlanításával és hasznosításával kapcsolatos építmények.

(5) 10 A „Gá- 1” – „Gá- 6” jelű általános gazdasági övezet telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.

(6) 11 A „Gá- 1” – „Gá- 6” jelű általános gazdasági övezetben az előkert területén belül elhelyezhető gazdasági területet kiszolgáló, legfeljebb 25 négyzetméter beépített területű porta rendeltetésű épület.”

37. § (1) A különleges beépítésre szánt övezetekben azok rendeltetéséhez tartozó építmények és a rendeltetést kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható. A különleges beépítésre szánt területek a rendeltetésük függvényében az alábbi övezetekre tagolódnak.

(2) A „K-sp” jelű különleges nagykiterjedésű sportolási célú övezetben sportpálya, uszoda, strand, sportcsarnok épületei és építményei, valamint ezek működéséhez szükséges gazdasági és tároló épületek, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épületek helyezhetők el.

(3) A „K-mü” jelű különleges mezőgazdasági üzemi övezetben a földművelés, állattenyésztés és az ezekhez kapcsolódó tárolás, termény-feldolgozás és gépjavítás építményei, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el. Elhelyezhetők a hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladék ártalmatlanításával és hasznosításával kapcsolatos építmények.

(4) A „K-km” jelű különleges közmű övezetben közműlétesítmények, valamint azok üzemi és kiegészítő építményei helyezhetők el. Elhelyezhetők a hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladék ártalmatlanításával és hasznosításával kapcsolatos építmények.

(5) A „K-kert” jelű különleges kertészeti célú övezetben a kertészet működtetéséhez szükséges üzemi és kiegészítő építmények helyezhetők el.

(6) A „K-közl” jelű különleges nagykiterjedésű garázs övezetben személygépkocsi-tárolás célját szolgáló épületek, sorgarázsok helyezhetők el.

(7) A „K-lo” jelű különleges nagykiterjedésű szállítmányozási és logisztikai övezetben logisztikai, raktározási és szállítmányozási célú épületek, építmények helyezhetők el.

(8) A „K-ba” jelű különleges nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló övezetben szénhidrogén kutak és agyagbányák működéséhez szükséges üzemi és kiegészítő építmények helyezhetők el.

(9) A „K-hu” jelű különleges hulladékkezelő, -lerakó övezetben hulladékgyűjtő udvar, hulladéklerakó, komposztáló telep üzemi és kiegészítő építményei helyezhetők el. Elhelyezhetők a hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladék ártalmatlanításával és hasznosításával kapcsolatos építmények.

(10) A „K-i” jelű különleges rekreációs, idegenforgalmat vonzó övezetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, közösségi szórakoztató épületek, sportépítmények, kemping, üdülőtábor valamint ezek működéséhez szükséges gazdasági és tároló épületek, szállásépületek, a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.

(11) A „K-kh” jelű különleges egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló övezetben kórház és a hozzá kapcsolódó egészségügyi és szociális épületek, valamint a működésükhöz szükséges gazdasági és tároló épületek, a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.

(12) A „K-ám” jelű különleges állat-menhely övezetben állatmenhely és ennek kiszolgáló építményei helyezhetők el.

(13) A „K-te” jelű különleges temető övezetben temetkezési, vallási és a temető üzemeltetéséhez tartozó épületek és építmények helyezhetők el.

(14) A „K-me” jelű különleges megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló övezetben a megújuló energia nyerésére és e tevékenység kiszolgálására szolgáló építmények helyezhetők el.

(15) A „K-v” jelű különleges vásár, piac céljára szolgáló övezetben vásári és piaci rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(16) A „K-hv” jelű különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló övezetben az övezet rendeltetését szolgáló építmények helyezhetők el.

(17) A különleges beépítésre szánt övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékeire és telekalakítási előírásaira vonatkozóan a rendelet 2. melléklete rendelkezik.”

„38. § Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

44. § (1) Az erdő területek rendeltetésük szerint „Ev” jelű védelmi-, „Eg” jelű gazdasági-, „Ek” jelű közjóléti- és „Ehv” jelű honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági erdő övezetekre tagozódnak.

(2) Az „Ev” jelű védelmi erdőövezetben közmű és út építményei, erdei kilátó, valamint magasles kivételével egyéb építményt elhelyezni nem lehet.

(3) Az „Eg” jelű gazdasági erdőövezetben az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, távközlési, hírközlési torony, kilátó, valamint közmű és út építményei helyezhetők el.

(4) Az „Ek” jelű közjóléti erdő övezetében az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő, valamint turisztikai célú szolgáltató és sport rendeltetésű épület, távközlési, hírközlési torony, kilátó, továbbá közmű és út építményei helyezhetők el.

(5) Az „Ev”, „Eg”, „Ek” és „Ehv” jelű erdőövezetek telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.

(6) Az „Ev”, „Eg”, és „Ek” jelű erdőövezetek területén a közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.

(7) Az „Ehv” jelű jelű honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági erdő területén az övezet rendeltetését szolgáló építmények helyezhetők el.”

46. § (1) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági övezetben a növénytermesztés, a gazdasági célú haszonállat-tartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmény, valamint a borturizmushoz kapcsolódó vendéglátó és szálláshely-szolgáltató épületek helyezhetők el.

(2) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági övezetben a borturizmushoz kapcsolódó vendéglátó és szálláshely-szolgáltató épületet elhelyezni

(3) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági övezetben birtokközpont létrehozható, melynek telkén az (1) bekezdésben foglaltakon túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és vendéglátó épület, elhelyezhető.

(4) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági övezet telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.

(5) A beépítés feltételeként az a művelés ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60 %-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni.”

50. § (1) A különleges beépítésre nem szánt övezetekben azok rendeltetéséhez tartozó építmények és a rendeltetést kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható. A különleges beépítésre nem szánt területek a rendeltetésük függvényében az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2) A „Kb-hv” jelű különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló övezetben az övezet rendeltetését szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A „Kb-Rv” jelű különleges romkert övezetben (Romlottvár) a bemutatásra szánt régészeti emlék kulturális és idegenforgalmi hasznosítását szolgáló épületek és ezek kiszolgáló építményei helyezhetők el.

(4) A „Kb-sp” jelű különleges nagykiterjedésű sportolási célú övezetben sportlétesítmények, valamint gazdasági és raktározási célú építmények helyezhetők el.

(5) „Kb-ba” jelű különleges nyersanyagkitermelés övezetében a bányászatot kiszolgáló építmények helyezhetők el.”