Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2019. (V.31.) önkormányzati rendelete
Nagykanizsa Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2025. 04. 02Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2019. (V.31.) önkormányzati rendelete
Nagykanizsa Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatról és szabályozási tervéről
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletalkalmazásával, az abban megállapított államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya Nagykanizsa Megyei Jogú Város közigazgatási területén megvalósuló telekalakításra, építési tevékenységre, rendeltetés módosításra terjed ki.
(2)1 E rendelet hatálya alá tartozó területen telket, építési telket alakítani, területet felhasználni, továbbá építési tevékenységet folytatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 28/2017. (IX. 05.) rendelete, valamint e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazása során
1. Északi iparterület: 7.sz. főút – Nagyrécse felőli közigazgatási határ – M9-es gyorsforgalmi út – 0626 hrsz út – Palin külterület – 17.sz. Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal – M7 autópálya- Raktárház utca –Petőfi Sándor utca – 7. sz. főút által határolt terület.
2. Kézműipari rendeltetés: Olyan legfeljebb 3 személyes gyártó tevékenység végzése, amely során a termék előállítása kézi munkával vagy kizárólag olyan gépi berendezés alkalmazásával történik, amelynek a környezetre gyakorolt hatása nem haladja meg a lakóterületre előírt környezeti határértékeket.
3. Porta rendeltetésű épület: valamely ingatlanon elhelyezett, az ingatlanra történő ki- és beléptetés ellenőrzéséért és/vagy vagyonvédelmi feladatok ellátásáért felelős személy tartózkodására szolgáló épület.
4. Sorgarázs: több, azonos vagy külön telken álló, egymás mellé sorolt, egységenként önálló bejárattal rendelkező gépkocsitároló építmény. Nem tekintendő sorgarázsnak a lakóépülettel egy telken épített, a telken elhelyezett lakásokhoz tartozó gépjárműtároló, ha az egységek száma nem haladja meg a lakásszám kétszeresét.
5. Másodlagos rendeltetésű épület: az övezetekben és építési övezetekben e rendelet szerint elhelyezhető rendeltetésű főépítményt kiegészítő, attól különálló tároló vagy kiszolgáló épület.
6. Telken belüli kötelező fásítás: az építési telek szabályozási terven jelölt területrésze, melyen közműépítmények kivételével más építmény nem helyezhető el. A területen teljes felületet borítóan, fehér akác kivételével legalább 200 fa/ha mennyiségű, sor-, vagy parkfa méretű egyed felhasználásával történhet fásítás. Meglévő faállomány esetén annak megtartásáról, szakszerű műveléséről gondoskodni kell, amennyiben az erdőnek minősül, úgy annak fenntartását a hatályos erdőtörvény rendelkezései szerint kell folytatni.
7. Helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés: alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, ellátó rendeltetési egység, amely jellemzően csak a lakókörzetben lakókat szolgálja ki, a város más területeiről vagy más településekről jelentős gépjármű forgalmat nem vonz és a kereskedelmi vagy szolgáltató egység hasznos alapterülete a 300 m2-t nem haladja meg.
8. Városközpont területe: Lékay utca - Arany János utca – Királyi Pál utca – Petőfi Sándor utca – Eötvös tér keleti oldala – Kórház utca – Bajza utca – Batthyány utca - Zrínyi utca – Csengery utca – Szent Imre utca – Tandor Ottó sétány – Szent József tér – Zrínyi utca –Kalmár utca által bezárt terület a 6. mellékletben ábrázoltaknak megfelelően.
A telek-, és közterület alakításra, a védett épített és természeti környezet alakítására, a táj és a természeti környezet védelmére, a veszélyeztetett területekre, valamint az egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó általános előírások
3. Telekalakítás általános előírásai
3. § (1) Közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakíthatóak.
(2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve szabályozási vonallal érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb méretet. A telek beépíthetőségének meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni.
(3) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét
a) kialakult beépítés esetén az illeszkedés szerinti épület-elhelyezésnél 20 méter mélységű területen,
b) a szabályozási tervben meghatározott építési vonal esetén, e vonalon és attól a telek belseje felé mért 20 méter mélységű területen,
c) illeszkedéssel, vagy építési vonallal nem szabályozott épület-elhelyezés esetén az építési hely területén 20 méter mélységű területen
kell biztosítani.
(4) A már beépült telkek a telekalakításról szóló magasabb szintű jogszabály előírásainak megtartása mellett akkor megoszthatók, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége, az oldalkert és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek megfelel. Falusias és kertvárosias lakóterületek övezeteiben több önálló főépítmény megléte és azok számára külön telek kialakítása esetén a kialakítható legkisebb telek területe nem korlátozott, a kialakuló új telkeken az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok megtartása mellett a beépíthetőség megengedett legnagyobb mértéke 50%, a zöldfelület legkisebb mértéke 20%.
(5) Az övezet határa kötelezően kialakítandó telekhatár. Több övezetet tartalmazó tömb esetén a szabályozási tervben jelölt övezethatár mentén a telekalakítás végrehajtható abban az esetben is, ha az így létrejövő telkek területe nem éri el az övezetre előírt kialakítható legkisebb telek területét.
(6) Szabályozási vonal esetén a telekhatár a kialakult állapot figyelembe vétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva, legfeljebb 1 méterrel módosítható, ha a létrejövő állapot nem ellentétes a szabályozásban megfogalmazott célokkal, az eltérést a kialakult állapot indokolja és a létrejövő közterület út- és közműépítmények helyigényének megfelel.
(7) Az általános és kertes mezőgazdasági, a védelmi, közjóléti és gazdasági erdő övezetekben a szabályozási terven nem jelölt kiszolgáló út megszüntethető, illetve új kiszolgáló út kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével. A mezőgazdasági és erdő övezetekben az új kiszolgáló út minimális szélessége 8 m.
(8) A Közberuházásban előkészített iparfejlesztési területen kiszolgáló út megszüntethető, illetve új kiszolgáló út kialakítható a szabályozási terv jelölésétől függetlenül, a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével. Az így kialakuló kiszolgáló út minimális szélessége 12 m.
(9) Építési telket érintő szabályozási vonal esetén az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni.
(10) Úszótelek területe bővíthető. Új úszótelek nem hozható létre.
4. Közterület alakítására vonatkozó előírások
4. § (1) Közterületen épület, építmény az önkormányzat hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el. Közterületen csak
a) közműépítmény
b) a K-közl jelű övezetben gépjármű tároló
részére alakítható ki önálló telek.
(2) Az építési telkek közterület felőli határán elhelyezett építmények terepszint alatti szerkezeti elemei, továbbá angol akna és az építési telekhez tartozó közműakna a közterületbe benyúlhat, amennyiben az a közlekedési- és közmű építmények elhelyezését nem korlátozza, és amennyiben ahhoz a közterület kezelője hozzájárul.
(3) A szabályozási terven jelölt közutak és közterületek területén belül közlekedési építmények, utcabútorok, környezetvédelmi eszközök, valamint közművek helyezhetők el, továbbá növényzet telepíthető.
5. A védett épített környezet alakítására vonatkozó előírások
5. § (1) A jelen rendelet 2. függelékében felsorolt régészeti lelőhelyek, valamint a műemlékek és műemléki környezethez tartozó ingatlanokra vonatkozóan a kulturális örökség védelmére vonatkozó jogszabályokat kell betartani.
(2) A helyi védelem alatt álló épített értékek védelméről a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.
6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
6. § (1) A Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken a használatmódosítás és építés csak a vonatkozó előírások szerint történhet.
(2) Az országos ökológiai hálózat – magterület, ökológiai folyosó, pufferterület – területén területet felhasználni az országos területrendezési tervről szóló törvény előírásai szerint lehet úgy, hogy az az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.
(3) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében a természeti-táji környezet védelme érdekében a területen elhelyezésre kerülő épületek tájba illeszkedését a településképi eljárás során látványtervvel kell igazolni. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén az országos területrendezési tervről szóló törvény előírásait kell betartani.
(4) Vízfelületekre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a) A halastavak és egyéb vízfelület vizének természetes tisztaságát, ökológiai rendszerének stabilitását védeni kell. Bármilyen vegyi anyag, vagy egyéb szennyező anyag vízbe juttatása tilos. A partvonal mentén hulladék lerakása – akár csak átmenetileg is tilos.
b) A tavak környezetében a jelenlegitől eltérő típusú hasznosítás esetében csak táj- és környezetkímélő megoldás engedhető meg.
(5) A helyi védelem alatt álló természeti értékek védelméről a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.
(6) A vizes élőhelyek védőtávolságában építményt elhelyezni a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint lehet.
7. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
7. § (1) Az árvízvédelmi töltés mentesített oldalán lévő azon területet melyen fakadó és szivárgó vizek jelentkezhetnek csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően, a jogszabály szerinti előírások szerint szabad hasznosítani.
(2) A szabályozási tervben jelölt vízjárta területen, hullámtéren, vízfolyás, továbbá holtág parti sávjában újabb építményt elhelyezni csak a jogszabályban foglaltak szerint lehet. Vízjárta területen az építmény használati terének padlószintje 1,0 m-el a legnagyobb vízállás felett helyezhető el.
7/A. §2 Országos vízminőség védelmi területtel érintett területen a teljes közműellátás kiépítése szükséges. Ha a teljes közműellátáshoz szükséges közhálózati csatlakozást 200 m-en belül nem lehet elérni, a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, akkor szigorúan vízzáró gyűjtőmedencébe lehet gyűjteni a szennyvizet. Ha meghaladja az 5 m3-t, akkor egyedi házi kisberendezés üzemeltethető, de a tisztított vizet ki kell vezetni az országos vízminőség védelmi területről és kizárólag élővízbe lehet bevezetni. Ha a közmű pótlás valamelyik feltétele nem teljesíthető a közcsatorna hálózati csatlakozás kiépítése nélkül építési tevékenység nem folytatható.
7/B. §3 A szabályozási terven a 33 évente egyszer előforduló nagyvizek valószínűsíthető elöntési területén építményt elhelyezni, a vízügyi igazgatósággal egyeztetve az általuk meghatározott feltételekkel lehet.
8. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
8. §4 (1) Építési övezetek területén e rendelet szerinti zöldfelületet, a zöldfelület fásítását, valamint a szabályozási terven jelölt helyeken a telken belüli kötelező fásítást új építés során annak használatbavételéig biztosítani kell.
(2) Telken belüli védőfásítás (beültetési kötelezettség) területén
a) a telken belüli védőfásítás
aa) védőfásítás esetén háromszintes sűrű növényállomány,
ab) keretező fásítás esetén legalább 1 fasor, 1 cserjesor,
ac) mezsgyefásítás esetén 1 fasor
telepítését jelenti, ha a szabályozási terv másként nem jelöli.
b) a különleges megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló terület esetében legalább bokros, cserjés növénytelepítést kell az ültetési sáv mentén kialakítani.
c) az a) és b) pont esetén a növények telepítési sűrűsége cserjék és 3 méternél magasabbra nem növő fák esetében legfeljebb 5 m, 3 méternél magasabbra növő fák esetében legfeljebb 10 méternél több nem lehet.
(3) Az államháztartás valamely alrendszerébe tartozó szerv vagy szervezet, valamint államháztartás valamely alrendszerébe tartozó szerv vagy szervezet külön-külön vagy együtt 100%-os részesedésével működő gazdálkodó szervezet által bármely forrásból megvalósításra kerülő, közfeladat ellátását szolgáló beruházásban (a továbbiakban: Közberuházásban) előkészített iparfejlesztési terület a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójában a stratégiai célok között a zöldmezős munkahelyteremtő ipari beruházások megvalósítására alkalmas területek kialakítására, a piaci szereplők befektetéseihez szükséges fizikai, infrastrukturális és építési jogi előfeltételek megteremtésére szolgál.
(4) Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb városszerkezeti adottságait, útkapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási tervben jelölt részére, az ott érintett telkekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén a területre megfogalmazott városrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek. Telekcsoport újraosztása esetén a fejlesztés ütemezhetőségének érdekében beépítésre nem alkalmas telek is kialakítható a telekcsoport újraosztási kötelezettség fenntartásával.
A közművekre vonatkozó előírások
9. Közművekre vonatkozó általános előírások
9. § (1) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. A műszaki okokból indokoltan a földben maradó funkcióvesztett vezetéknek – környezeti elemek károsodásának kizárásával való – lezárását, az eltömedékelését szakszerűen, a későbbi roskadás-mentesség biztosításával el kell végezni.
(2) A megújuló energiahordozók közül a szélenergia hasznosítására szolgáló szélkerekek valamennyi övezetbe, beépítésre nem szánt mezőgazdasági övezetbe is, különleges övezeti besorolás nélkül telepíthetők, ha az egyéb előírással nem ütközik, és jogerős létesítési engedéllyel rendelkezik.
(3) A külterületi, belterületbe vonandó, valamint a belterületben lévő fejlesztésre szánt terület közművesítését, valamint úttal való feltárását annak kell biztosítania, akinek érdekében áll a terület fejlesztése.
10. Ivóvízellátás
10. § Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén - ha annak rendeltetéséhez ivóvízfelhasználás szükséges – az üzemben lévő és csatlakozási lehetőséggel rendelkező kommunális ivóvízhálózat rendelkezésre állása esetén a hálózatra való rákötés kötelező, annak hiányában egyedi megoldással történhet.
11. Szennyvízelvezetés
11. § (1) Megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózat esetén
a) új épület elhelyezése,
b) meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása
során ha szennyvízkibocsátás történik, a hálózatra való rákötés kötelező.
(2) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követő 1 éven belül csatlakozni kell a kiépített szennyvízcsatorna hálózatra amennyiben a területen szennyvíz keletkezik.
(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, bővítése, vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén csak az előírt engedéllyel rendelkező egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló létesítését követően lehet.
(4) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.
(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(6) Fejlesztési területen, új beépítésre szánt övezetben elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
12. Csapadékvíz-elvezetés
12. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni, elszikkasztani, illetve elhelyezését biztosítani. Nyílt árkos vízelvezető rendszer esetében a kapubehajtók alatti átereszek minimális mérete D400mm, egyéb közlekedési létesítménnyel (pl.: szilárd burkolatú úttal, kerékpárúttal, földúttal) való keresztezés esetén a minimális áteresz átmérő D600 mm lehet.
(2) A csapadékvíz-elvezető rendszerbe csak más jogszabályban előírt minőségű csapadékvizek vezethetők.
(3) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszert megfelelően karbantartani.
(4) Új építés és bővítés esetén a telekről származó csapadékvizet a közterületi befogadóba csak az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni.
(5) A terepszint alatti épületrészek felszíni vizek elöntése elleni védelmét megfelelő műszaki megoldás kialakításával kell biztosítani. A védelmi rendszerek üzemeltetése, karbantartása az ingatlantulajdonos feladata.
(6) A szabályozási terven jelölt vízelvezetési útvonalon a megfelelő vízelvezetés biztosításához szükséges feladatokat (különösen karbantartás, üzemeltetés, medertisztítás) a nyomvonallal érintett ingatlan tulajdonosának kell ellátni. Az érintett területeken a vízelvezető árkok meglévő állapotának felmérését, geodéziai felmérését, csapadékvíz-elvezető képességének meghatározását, valamint a mederrendezési tervet el kell készíteni. Ezek alapján szükséges a vízelvezető árok nyomvonalának véglegesítése, valamint a szükséges területek és keresztmetszetek meghatározása, az árok kialakításához szükséges jogi helyzet rendezése.
(7) Zárt csapadékvíz-elvezető rendszerhez történő csatlakozás előtt a nyílt árkon megfelelően méretezett hordalékfogó kialakítása szükséges.
(8) A szabályozási terven csapadékvíz elvezetés szolgalmi jogával jelölt területeken zárt csatorna esetében a felszíni vizek elvezetését, a szükséges műtárgyak építését és kezelését biztosítani kell, melyre vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára szolgalmi jog bejegyezhető.
(9) Felszíni vízelvezető árkokat csak részletes hidrológiai vizsgálat után lehet megszüntetni, mely kiterjed a befogadó vízelvezető-rendszer vízgyűjtőjére.
13. Villamos energia, telekommunikációs- és távközlési hálózat
13. § (1) Új, vagy átépítésre, rekonstrukcióra kerülő villamosenergia közép- és kisfeszültségű, közvilágítási, telekommunikációs- és távközlési hálózatok belterületen csak terepszint alatt létesíthetők. A polgármester egyedi eltérést engedélyezhet a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság véleménye alapján a műszaki és gazdasági körülmények figyelembe vétele mellett és az arányosság szempontjait szem előtt tartva. Az eltérési engedélyt az építési engedélyezési eljárást megelőzően a tervező a műszaki feltételek, a közműszolgáltatói egyeztetés és nyomvonal ismeretében, műszaki leírás és nyomvonalrajz csatolásával kérheti.
(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, vagy meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek helyezhetők el.
14. Elektronikus hírközlési hálózat
14. § (1) Távközlési adótorony az országos tájképvédelmi övezet, a Natura 2000 természeti védettséggel rendelkező területek, valamint a helyi jelentőségű természetvédelmi területek kivételével az általános mezőgazdasági övezetben, és kivételes esetben az erdészeti hatóság engedélyével gazdasági erdőövezetben létesíthető. Más övezetekben a meglevő építmények felhasználásával alakítható ki, helyezhető el távközlési berendezés úgy, hogy a kialakítás műemléki, városképi vagy tájvédelmi szempontból a szakmai kívánalmaknak megfeleljen, a kialakult állapotot meghatározóan ne változtassa meg.
(2) Új, vagy átépítésre, rekonstrukcióra kerülő hírközlési hálózatok belterületen csak terepszint alatt létesíthetők. A polgármester egyedi eltérést engedélyezhet a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság véleménye alapján a műszaki és gazdasági körülmények figyelembe vétele mellett és az arányosság szempontjait szem előtt tartva. Az eltérési engedélyt az építési engedélyezési eljárást megelőzően a tervező a műszaki feltételek, a közműszolgáltatói egyeztetés és nyomvonal ismeretében, műszaki leírás és nyomvonalrajz csatolásával kérheti.
15. Gázenergia ellátás
15. § (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi, házi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára, illetve föld alatti elhelyezéssel építhető-szerelhető.
(2) Földgázvezeték bekötővezetékét telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
Építés általános szabályai
16. Épület elhelyezés és a szabályozási terv viszonya
16. § (1) Építési övezet és övezet területén telekcsoport újraosztási kötelezettséggel jelölt telkek kivételével a meglévő telek beépíthető, ha az épület elhelyezésére vonatkozó általános és normatív szabályok teljesíthetők.
(2) Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni
a) beépítésre szánt területen a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint, közlekedési- és közmű-elhelyezési terület leválasztásával kialakított építési telken,
b) beépítésre nem szánt területen a szabályozási terven jelölt közlekedési- és közmű-elhelyezési terület leválasztása nélkül, de az épület elhelyezése során a tervezett szabályozás, a közlekedési- és közműelhelyezési terület későbbi kialakíthatóságának figyelembevételével lehet.
(3)5 A telek be nem építhető részeként szabályozott területen új építményt elhelyezni, meglévőt bővíteni nem lehet, a telek megengedett legnagyobb beépített területének meghatározása során a telek be nem építhető részeként szabályozott területeket nem lehet figyelembe venni.
17. Meglévő épületekkel, meglévő beépítettséggel kapcsolatos szabályok
17. § Azon meglévő beépítések esetében,
a) ahol a meglévő épületet szabályozási vonal érinti, vagy a telek a hatályos szabályok szerint nem beépíthető, az épület bővítését nem eredményező felújítás, helyreállítás, korszerűsítés és átalakítás végezhető;
b) ahol az épület részben vagy egészben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés elvégezhető. Ezen épületeknél bővítés csak az építési hely területén lehetséges;
c) ahol a meglévő épület homlokzat- és épületmagasság értéke az övezetre előírt értéket meghaladja, ott a bővítés vagy átalakítás végrehajtható akkor is, ha a változtatás utáni állapot a szabályozásban előírt mértéket meghaladja, de az a meglévő állapotnál kedvezőbb eredménnyel jár. Bővítés esetén a bővítmény homlokzatmagassága a szabályozásban meghatározottnál nem lehet nagyobb.
d) ahol a telek beépítettsége a korábbi előírásoknak megfelelően építési vagy fennmaradási engedély alapján jött létre és az a hatályos övezeti előírások szerinti értéket meghaladja, ott a meglevő épületek felújíthatók, átalakíthatók vagy függőleges irányban bővíthetők.
18. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó szabályok
18. § (1) Az előkert mértéke
a) a szabályozási terven az övezeten belül a határos közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési övezet határvonalára illesztett jelölés szerint,
b) a szabályozási terven építési vonallal szabályozott telkek esetén a tervben jelöltek szerint,
c) a szabályozási terven az a) pont szerint nem jelölt esetekben kialakult beépítés során az illeszkedés szabálya szerint,
da) kialakult beépítés hiányában,
db) a beépítésre nem szánt területen közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési övezetként nem szabályozott utak esetén
az OTÉK szerint
19. Főépítmény elhelyezésének szabályai
19. § (1) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépítményt elhelyezni
a) építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az építmény domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan e vonalat érintve helyezkedjen el,
b) előkert méretével szabályozott közterület felől a szabályozási terven feltüntetett előkert megtartásával lehet,
c) építési vonallal és előkert méretével nem szabályozott területek esetében illeszkedve a környezet beépítéséhez, vagy kialakult környezet hiányában a szabályozási tervben egyéb módon nem szabályozott helyeken az OTÉK-ban meghatározottak szerint lehet.
(2) Előkert nélküli új építés esetén a lakások utcafronti helyiségeinek ablak - parapet magassága a csatlakozó közterület szintjétől legalább 1,70 m-re helyezhető el.
20. Terepszint alatti építményekre vonatkozó szabályok
20. § (1) Terepszint alatti építmény az oldalkert kivételével az építési hely területén kívül is létesíthető, ahol
a) nem gátolják régészeti, hidrogeológiai, mérnökgeológiai vagy egyéb geotechnikai adottságok,
b) nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
(2) Terepszint alatti teremgarázs és egyéb közlekedési építmény a beépítésre nem szánt területek közül a közlekedési-, és közműelhelyezési, hírközlési övezet, a zöldterület közpark és a zöldterület közkert övezetek területén korlátozás nélkül elhelyezhető.
(3) Közmű létesítmény számára terepszint alatti építmény bármely övezet területén korlátozás nélkül elhelyezhető.
20/A.6 Kerítések
20/A. §7 (1) Közterület felőli kerítést a telek határvonalain szabályozási vonallal érintett telek esetén a szabályozási vonalon, vagy attól beljebb lehet elhelyezni.
(2) Tömör kerítés az (5) bekezdésben említett területek kivételével legfeljebb 2 m magassággal létesíthető.
(3) Az (5) bekezdésben említett területek kivételével a 2 m-nél alacsonyabb támfal esetén a támfal és a tömör kerítés alacsonyabb terepszinttől számított együttes magassága a 2 m-t nem haladhatja meg. 2 m-nél magasabb támfal esetén a támfalra tömör kerítés nem létesíthető. A támfalra vagy tömör kerítésre áttört kerítés létesíthető a magasabb terepszinttől számítottan legfeljebb 2 méter magassággal.
(4) Lakó és üdülőterületek, továbbá vegyes építési övezetek területein tömörnek nem minősülő kerítés legfeljebb 2,2 m magas, egyéb területeken, legfeljebb 2,5 m magas lehet.
(5) A honvédelmi, a nemzetbiztonsági és büntetés-végrehajtási építmények elhelyezésére szolgáló telkek területén a kerítés magassága nem korlátozott.
21. Tereprendezésre vonatkozó szabályok
21. § (1) Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep természetes terepszintje, a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan, felfelé vagy lefelé legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg.
(2) Támfal kialakítása során a természetes terepszint legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg, de a támfal magassága mellvéddel együtt sem haladhatja meg a 2,0 m-t. A közlekedési létesítményekhez épített támfal magassága az előzőekben meghatározottakat meghaladhatja.
22. Állattartó épület elhelyezésének szabályai
22. § (1) Állattartó, valamint trágyatároló építményt a környezetvédelmi hatóság által megállapított védőtávolságot, valamint a 3. melléklet szerinti elhelyezési távolságot betartva szabad kialakítani és üzemeltetni az egyes huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget befogadó épületektől úgy, hogy az a környezetre zavaró hatással ne legyen.
(2) Egy ingatlanon több állattartó építmény esetén a férőhelyszámot összeadva kell a védendő épülettől a 3. melléklet szerinti előírt távolságot meghatározni.
(3) Az egységes környzethasználati engedélyhez és telepengedélyezési eljáráshoz kötött tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által a védendő épülettől megállapított védőtávolság és e rendelet 3. melléklete szerinti távolság közül a szigorúbb mértéket kell figyelembe venni.
(4) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya és trágyalé tárolására.
(5) Nagykanizsa településen az építmények közötti legkisebb távolságokra vonatkozó, a 3. melléklet szerinti szabályok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
22/A. §8 (1) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az építmény telkén
a) minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után 1 db személygépkocsi számára,
b) a nem lakás rendeltetési egységet tartalmazó épületek esetében az OTÉK 42. § (10) bekezdés szerinti 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet kivételével az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározott számú személygépkocsi számára legalább a rendelet 5. mellékletében meghatározottak szerint
kell elhelyezést biztosítani.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés alkalmazásával személygépkocsi elhelyezése az építmény telkén nem biztosítható, úgy annak más telken történő elhelyezéséről, vagy megváltásáról a gépjármű várakozóhelyek megváltásáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.
23. Zártsorú beépítésre vonatkozó egyedi szabályok
23. § (1) Védett épülethez csatlakozó, illetve utcakép védelemmel érintett területen újonnan kialakított épület párkánymagasságának eltérése legfeljebb 3 m lehet, melyet legalább 5 m széles homlokzati szakaszon kell megvalósítani.
(2) Zártsorú beépítésnél az eltérő épületmagassággal szabályozott övezetek találkozásánál a magasabb építési lehetőséggel rendelkező övezet területén lévő épületet magasságilag lépcsőzve kell kialakítani. Az új épületnek a meglévő épület közterület felőli csatlakozó szakaszán a párkánymagasság legfeljebb 3 m-rel lehet nagyobb a szomszédos övezet megengedett legnagyobb épületmagasságánál, a lépcsőzést legalább 5 m széles homlokzati szakaszon kell megvalósítani.
(3)9 A kisvárosias lakó- és a településközpont Vt-1 és Vt-2 jelű építési övezetek területén zártsorú beépítési módban
a) a másodlagos rendeltetésű, a szomszédos telek irányába legfeljebb 3,5 méter magasságú homlokzattal rendelkező épületrész kivételével a főépítmény számára rendelkezésre álló építési hely
aa) közbenső telek esetén a telek oldalhatárán a közterületi építési határvonalra merőlegesen mért 20 m-től indított, az építési határvonalra állított 45°-os szögön belüli terület,
ab) saroktelek esetén az aa) szerinti terület kiegészítve a telek oldalhatárával párhuzamosan, attól a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékén, de legalább 8 méteren túli területtel, valamint
b) a főépítmény elhelyezése során az oldalhatártól való távolság nem lehet kisebb a megengedett épületmagasság felénél, ha
ba) az oldalhatárra néző homlokzati szakasza az utcai építési határvonalra merőlegesen mért 20 m-en túl helyezkedik el, vagy
bb)10 az oldalhatárra néző homlokzat vagy homlokzat szakasz helyiség nyílását tartalmazza.
(4) Az építés során az OTÉK-ban megállapított parkolóhelyeket e rendelet 5. mellékletében szabályozott eltérésekkel - elsősorban az építtető saját telkén - kell biztosítani.
24. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
24. § A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló BM rendelet alapján Nagykanizsa Megyei Jogú Város területe az I. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.
25. A védőterületek és védőtávolságok szabályai
25. § (1) A település közigazgatási területén belül található gyorsforgalmú utak, valamint az országos főutak külterületi szakaszai mellett a szabályozási a terven jelölt, illetve az úttengelytől számított 100-100 m-es, az országos mellékutak külterületi szakaszai mellett 50-50 m-es védőtávolság előírt.
(2) A település közigazgatási területén található országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányának tengelyétől mért 50-50 méteres védőtávolság jelölt a szabályozási terven.
(3) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez a vizek és közcélú vízi-létesítmények mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani.
(4) Zárt víztároló műtárgy védőterületének sugara a műtárgy szélétől számított 10 m.
(5) Vízvezetékek, szennyvíz-nyomóvezetékek esetében a szabályozási terven jelölt 2-2 méteres védősáv biztosítása szükséges. A szabályozási terven feltüntetésre kerültek az építési övezetek és övezetek telkein húzódó vezetékeket és védősávjaik.
(6) A meglévő villamos közművek részére a szabályozási terv védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg.
(7) A gázvezetékek nyomvonalára vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezetet - állapít meg.
(8) A regionális hulladékkezelő és lerakó telep szabályozási tervben jelölt telekhatártól számított 500 méteres védőtávolságán belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhető el, kivéve a telepítésre kerülő, illetve már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.
(9) A nagyüzemi állattartó telep szabályozási tervben jelölt 400 méteres védőterületének korlátozási területébe eső telkeken, illetve telekrészeken új lakás, üdülő, szállásjellegű, pihenési célú, egészségügyi-szociális, oktatási-nevelési, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás és élelmiszer-kereskedelem céljait szolgáló új épület nem helyezhető el. A védőtávolságon belül már kialakult építmények és funkciók megtarthatók, korszerűsíthetők, de csak a megfelelő működés érdekében szükséges mértékben bővíthetők és bővítés során új rendeltetési egység nem hozható létre.
(10) A védősávokra és biztonsági övezetekre a magasabb szintű jogszabályokban előírt korlátozások az érvényesek.
Beépítésre szánt területek előírásai
26. Beépítésre szánt területek területfelhasználási besorolásai
26. §11 Az igazgatási terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
1. nagyvárosias lakó (Ln)
2. kisvárosias lakó (Lk)
3. kertvárosias lakó (Lke)
4. falusias lakó - (Lf)
5. vegyes-,
a) településközpont (Vt),
b) intézményi (Vi),
6. gazdasági-,
a) kereskedelmi, szolgáltató (Gksz),
b) egyéb ipari (Gipe),
c) általános gazdasági (Gá),
7. üdülőházas (Üü)
8. különleges-,
a) nagy kiterjedésű sportolási célú (K-sp),
b) mezőgazdasági üzemi (K-mü),
c) közmű (K-km),
d) kertészeti célú (K-kert),
e) nagy kiterjedésű garázs (K-közl),
f) nagy kiterjedésű szállítmányozási és logisztikai övezet (K-lo),
g) nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló (K-ba),
h) hulladékkezelő –lerakó övezet (K-hu),
i) rekreációs, idegenforgalmat vonzó (K-i),
j) egészségügyi épület elhelyezésre szolgáló (K-kh),
k) állatmenhely (K-ám),
l) temető (K-te),
m) megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló (K-me),
n) vásár, piac céljára szolgáló (K-v),
o) különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági (K-hv)
területeként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni.
27. Nagyvárosias lakóterület
27. § (1) A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A nagyvárosias lakóövezetekben elhelyezhető épületek - a lakó rendeltetésen kívül –:
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda,
f) sport
rendeltetést is tartalmazhatnak. A nagyvárosias lakóövezetek területén a főépítmény megléte esetén, vagy főépítmény építésével egyidejűleg az előzőeken túl elhelyezhetők az épületek rendeltetését kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek, melyek megengedett legnagyobb épület- és homlokzatmagassága 3,5 m.
(2)12 A nagyvárosias lakóterület „Ln-1”-„Ln-4” jelű övezetekre tagozódik, mely övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.
28. Kisvárosias lakóterület
28. § (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A kisvárosias lakóövezetekben elhelyezhető épületek - a lakó rendeltetésen kívül –:
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) legfeljebb 8 egységes szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda,
f) sport
rendeltetést is tartalmazhatnak. A kisvárosias lakóövezetek területén a főépítmény megléte esetén, vagy főépítmény építésével egyidejűleg az előzőeken túl elhelyezhetők az épületek rendeltetését kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek, melyek megengedett legnagyobb épület- és homlokzatmagassága 3,5 m.
(2)13 Az „Lk-1” – „Lk-7” jelű kisvárosias lakóövezetekben a 2017. 09. 05. előtt jogszerűen működő kézműipari gazdasági tevékenység folytatható, a rendeltetéshez szükséges épület felújítható, de nem bővíthető.
(3) Az „Lk-1”- „Lk-7” jelű kisvárosias lakóövezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.
(4) Az Lk-1 jelű övezetben és Lk-2 jelű övezet Petőfi Sándor, Honvéd, Postakert, Kisberki és Dózsa György utcák által határolt területén belül legfeljebb 4 lakás helyezhető el.
29. Kertvárosias lakóterület
29. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A kertvárosias lakóövezetekben elhelyezhető telkenként legfeljebb két lakás, kivétel a Lovarda utca északi oldalán lévő lakóterület, ahol elhelyezhető telkenként legfeljebb négy lakás. Az övezetben elhelyezhető épületek – a lakó rendeltetésen kívül -
a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális,
d) legfeljebb 8 egységes szállás jellegű
rendeltetést is tartalmazhatnak. A kertvárosias lakóövezetek területén a főépítmény megléte esetén, vagy főépítmény építésével egyidejűleg az előzőeken túl elhelyezhetők az épületek rendeltetését kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek, melyek megengedett legnagyobb épület- és homlokzatmagassága 3,5 m.
(2) A kertvárosias lakóövezetekben a 2017. 09. 05. előtt jogszerűen működő kézműipari gazdasági tevékenység folytatható, a rendeltetéshez szükséges épület felújítható, de nem bővíthető.
(3)14 Az „Lke- 1” - „Lke- 5” jelű kertvárosias lakóövezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.
(4)15 Az „Lke-1”, „Lke-4” és az „Lke-5” jelű kertvárosias lakóövezetben a meglévő épület függőleges irányban bővíthető, ha a meglévő oldalkert 4 méternél nem kisebb.
(5)16 Az Lke-1 jelű kertvárosias lakóövezet területén belül a 695/13-20 hrsz-ú telkek területén az előkert kerítéssel nem határolható le.
30. Falusias lakóterület
30. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az „Lf-1” és „Lf-2” jelű falusias lakóövezetben elhelyezhető épület:
a) telkenként legfeljebb 2 lakás,
b) mező- és erdőgazdasági, a 3. mellékletben meghatározott feltételekkel gazdasági célú haszonállat-tartásával kapcsolatos,
c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari gazdasági,
d) kereskedelmi, szolgáltató,
e) szállás jellegű,
f) igazgatási, iroda,
g) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
h) kulturális, közösségi szórakoztató és
i) sport,
rendeltetést is tartalmazhat. A falusias lakóövezetek területén a főépítmény megléte esetén, vagy főépítmény építésével egyidejűleg az előzőeken túl elhelyezhetők az épületek rendeltetését kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek.
(3) Falusias lakóövezetekben a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt bejelentés-köteles tevékenységekhez kapcsolódó, legfeljebb 5 fő foglalkoztatását biztosító létesítmény elhelyezhető.
(4) Falusias lakóövezetekben nem alakítható ki
a) a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt telepengedély-köteles tevékenységekhez kapcsolódó létesítmény, ilyen tevékenység nem végezhető és a tevékenységre telepengedély nem adható,
b) önálló parkolóterület és garázs a mezőgazdasági haszonjárművek kivételével a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5) Az „Lf-1” és „Lf-2” jelű falusias lakóövezet telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.
(6) Az „Lf-1” jelű falusias lakóövezetben a meglévő épület függőleges irányban bővíthető, ha a meglévő oldalkert 4 méternél nem kisebb.
31. Településközpont terület
31. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál, melyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre. A településközpont vegyes övezetekben elhelyezhető épületek - a lakó rendeltetésen kívül:
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató és
e) sport
rendeltetést is tartalmazhatnak. A településközpont vegyes övezetek területén a főépítmény megléte esetén, vagy főépítmény építésével egyidejűleg az előzőeken túl elhelyezhetők az épületek rendeltetését kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek, melyek megengedett legnagyobb épület- és homlokzatmagassága 3,5 m.
(2) A településközpont vegyes övezetekben a 2017. 09. 05. előtt jogszerűen működő kézműipari gazdasági tevékenység folytatható, a rendeltetéshez szükséges épület felújítható, de nem bővíthető.
(3)17 A „Vt-1” – „Vt-6” jelű településközpont övezet telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.
32. Intézményi terület
32. § (1) Az intézményi övezet elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál, melyeken kívül az övezetben elhelyezhető épületek
a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) hitéleti,
e) sport
rendeltetést is tartalmazhatnak. A felsorolt rendeltetést tartalmazó épületekben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára lakás alakítható ki. Az övezet területén a főépítmény megléte esetén, vagy főépítmény építésével egyidejűleg az előzőeken túl elhelyezhetők az épületek rendeltetését kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek.
(2) A „Vi-1”, „Vi-2” és „Vi-3” jelű intézményi övezet telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.
33.18 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
33. §19 (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú és raktárépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
a) iroda,
b) szállás, vendéglátás,
c) a gazdasági területhez kapcsolódó, közép- vagy felsőfokú szakmai képzést biztosító oktatási,
d) a területen dolgozók ellátását szolgáló óvoda, bölcsőde, egészségügyi
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató területek „Gksz-1” - „Gksz- 5”, „Gksz-6” jelű övezetekre tagozódnak, mely övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.
(5) A „Gksz-1”– „Gksz- 5”, „Gksz-6” jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetekben az előkert területén belül elhelyezhető a gazdasági területet kiszolgáló, legfeljebb 25 négyzetméter beépített területű porta rendeltetésű épület.
(6) A „Gksz- 6” jelű építési övezet területén meglévő önálló lakóépület lakó funkcióval bővíthető a lakó rendeltetésű egységek számának növelése nélkül.
34.20 Egyéb ipari terület
34. §21 (1) Az egyéb ipari gazdasági terület jellemzően ipari célú, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, és nem tartoznak a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különösen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységek körébe.
(2) Az egyéb ipari gazdasági területen elhelyezhető az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
a) a hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladék ártalmatlanításával és hasznosításával kapcsolatos építmények
b) a gazdasági területhez kapcsolódó munkásszállás.
(3) Az egyéb ipari gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki, a helyi építési szabályzatban meghatározott módon.
(4) A „Gipe- 1” , „Gipe- 2” és „Gipe- 3” jelű egyéb ipari építési övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.
(5) A „Gipe- 1” , „Gipe- 2” és „Gipe- 3” jelű egyéb ipari építési övezetekben az előkert területén belül elhelyezhető a gazdasági területet kiszolgáló, legfeljebb 25 négyzetméter beépített területű porta rendeltetésű épület.
35.22 Általános gazdasági terület
35. § (1) Az általános gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár-rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az általános gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
a) a munkásszállás,
b) a gazdasági területhez kapcsolódó, közép- vagy felsőfokú szakmai képzést biztosító oktatási,
c) a területen dolgozók ellátását szolgáló óvoda, bölcsőde, egészségügyi
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az általános gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. A „Gá- 4” – „Gá- 6” jelű általános gazdasági övezetek területén egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.
(4) Az általános gazdasági területen elhelyezhetők a hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladék ártalmatlanításával és hasznosításával kapcsolatos építmények.
(5)23 A „Gá- 1” – „Gá- 7” jelű általános gazdasági övezet telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.
(6)24 A „Gá- 1” – „Gá- 7” jelű általános gazdasági övezetben az előkert területén belül elhelyezhető gazdasági területet kiszolgáló, legfeljebb 25 négyzetméter beépített területű porta rendeltetésű épület.
36. Üdülőházas terület
36. § (1) Az üdülőházas területen olyan – általában – kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. Az övezetben elhelyezhető épületek a fenti rendeltetésen kívül kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést is tartalmazhatnak. Az övezet területén a főépítmény megléte esetén, vagy főépítmény építésével egyidejűleg az előzőeken túl elhelyezhetők az épületek rendeltetését kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek, melyek megengedett legnagyobb épület- és homlokzatmagassága 3,5 m.
(2) Az üdülőházas területek „Üü” jelű övezetbe soroltak, mely övezet telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.
37.25 Különleges terület
37. § (1) A különleges beépítésre szánt övezetekben azok rendeltetéséhez tartozó építmények és a rendeltetést kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható. A különleges beépítésre szánt területek a rendeltetésük függvényében az alábbi övezetekre tagolódnak.
a) „K-sp” jelű különleges nagykiterjedésű sportolási célú övezet,
b) „K-mü” jelű különleges mezőgazdasági üzemi övezet,
c) „K-km” jelű különleges közmű övezet,
d) „K-kert” jelű különleges kertészeti célú övezet,
e) „K-közl” jelű különleges nagykiterjedésű garázs övezet,
f) „K-lo” jelű különleges nagykiterjedésű szállítmányozási és logisztikai övezet,
g) „K-ba” jelű különleges nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló övezet,
h) „K-hu” jelű különleges hulladékkezelő, -lerakó övezet,
i) „K-i” jelű különleges rekreációs, idegenforgalmat vonzó övezet,
j) „K-kh” jelű különleges egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló övezet,
k) „K-ám” jelű különleges állat-menhely övezet,
l) „K-te” jelű különleges temető övezet,
m) „K-me” jelű különleges megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló övezet,
n) „K-v” jelű különleges vásár, piac céljára szolgáló övezet,
o) „K-hv” jelű különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló övezet.
(2) A „K-sp” jelű különleges nagykiterjedésű sportolási célú övezetben sportpálya, uszoda, strand, sportcsarnok épületei és építményei, valamint ezek működéséhez szükséges gazdasági és tároló épületek, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épületek helyezhetők el.
(3) A „K-mü” jelű különleges mezőgazdasági üzemi övezetben a földművelés, állattenyésztés és az ezekhez kapcsolódó tárolás, termény-feldolgozás és gépjavítás építményei, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el. Elhelyezhetők a hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladék ártalmatlanításával és hasznosításával kapcsolatos építmények.
(4) A „K-km” jelű különleges közmű övezetben közműlétesítmények, valamint azok üzemi és kiegészítő építményei helyezhetők el. Elhelyezhetők a hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladék ártalmatlanításával és hasznosításával kapcsolatos építmények.
(5) A „K-kert” jelű különleges kertészeti célú övezetben a kertészet működtetéséhez szükséges üzemi és kiegészítő építmények helyezhetők el.
(6) A „K-közl” jelű különleges nagykiterjedésű garázs övezetben személygépkocsi-tárolás célját szolgáló épületek, sorgarázsok helyezhetők el.
(7) A „K-lo” jelű különleges nagykiterjedésű szállítmányozási és logisztikai övezetben logisztikai, raktározási és szállítmányozási célú épületek, építmények helyezhetők el.
(8) A „K-ba” jelű különleges nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló övezetben szénhidrogén kutak és agyagbányák működéséhez szükséges üzemi és kiegészítő építmények helyezhetők el.
(9) A „K-hu” jelű különleges hulladékkezelő, -lerakó övezetben hulladékgyűjtő udvar, hulladéklerakó, komposztáló telep üzemi és kiegészítő építményei helyezhetők el. Elhelyezhetők a hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladék ártalmatlanításával és hasznosításával kapcsolatos építmények.
(10) A „K-i” jelű különleges rekreációs, idegenforgalmat vonzó övezetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, közösségi szórakoztató épületek, sportépítmények, kemping, üdülőtábor valamint ezek működéséhez szükséges gazdasági és tároló épületek, szállásépületek, a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.
(11) A „K-kh” jelű különleges egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló övezetben kórház és a hozzá kapcsolódó egészségügyi és szociális épületek, valamint a működésükhöz szükséges gazdasági és tároló épületek, a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.
(12) A „K-ám” jelű különleges állat-menhely övezetben állatmenhely és ennek kiszolgáló építményei helyezhetők el.
(13) A „K-te” jelű különleges temető övezetben temetkezési, vallási és a temető üzemeltetéséhez tartozó épületek és építmények helyezhetők el.
(14) A „K-me” jelű különleges megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló övezetben a megújuló energia nyerésére és e tevékenység kiszolgálására szolgáló építmények helyezhetők el.
(15) A „K-v” jelű különleges vásár, piac céljára szolgáló övezetben vásári és piaci rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(16) A „K-hv” jelű különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló övezetben az övezet rendeltetését szolgáló építmények helyezhetők el.
(17) A különleges beépítésre szánt övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékeire és telekalakítási előírásaira vonatkozóan a rendelet 2. melléklete rendelkezik.
Beépítésre nem szánt területek előírásai
38. Beépítésre nem szánt területek területfelhasználási besorolásai
38. §26 Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-,
a) közúti- (Köu),
b) kötöttpályás- (Kök),
c) légi- (Köl)
2. zöldterület-
a) közkert (Zkk),
b) közpark (Zkp)
3. erdő
a) védelmi erdő- (Ev),
b) gazdasági erdő- (Eg),
c) közjóléti erdő- (Ek)
d) honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági erdő- (Ehv)
4. mezőgazdasági,
a) kertes mezőgazdasági -(Mk),
b) általános mezőgazdasági –(Má),
5. vízgazdálkodási (V),
6. természetközeli (Tk),
7. különleges beépítésre nem szánt
a) honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló- (Kb-hv),
b) romkert- (Kb-rv),
c) nagykiterjedésű sportolási célú- (Kb-sp)
d)27 turisztikai (Kb-tu)
területeként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni.
39. Közlekedési és közműterület
39. § (1) A közlekedési és közműterület a vasút, az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, továbbá a közmű és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közlekedési és közműterületek a rendeltetésük függvényében az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) „Köu” jelű közúti közlekedési és közműövezet,
b) „Kök” jelű kötöttpályás közlekedési övezet,
c) „Köl” jelű légi közlekedési övezet.
(2) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet tájépítészeti, kertészeti tervek szerint a közművek figyelembe vételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.
(3) A közművezetékeket és közműlétesítményeket közlekedési és közműterületen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítás mellett lehetséges.
(4) A közlekedési és közműterületeken az építési használat megengedett határértékeire és a telekalakítás szabályaira vonatkozóan normatív korlátozás nincs.
40. Közúti közlekedési és közműterület
40. § (1) A „Köu” jelű közúti közlekedési és közműövezetben elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) üzemanyagtöltő állomás
rendeltetést tartalmazhat.
(2) A „Köu” jelű közúti közlekedési és közmű övezetében az utak és közművek építményeit az utak közlekedési szerepkörétől és a rendelkezésre álló területtől függően az 1. függelék szerinti mintakeresztszelvények figyelembevételével kell kialakítani.
(3) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a rendelet 4. melléklete szerinti táblázatban foglaltak szerint kell kialakítani.
(4) Hosszútávon tervezett úttal érintett teleknél
a) a tervezett út területét építés, illetve telekalakítás során nem kell kialakítani,
b) telekalakítás az általános szabályok figyelembevételével, valamint a hosszú távon tervezett út területének kialakításával valósítható meg,
c) a jelenlegi területfelhasználás megváltoztatása esetén a szabályozási tervben jelölt övezet szerinti területfelhasználást kell megvalósítani,
d) épületet elhelyezni a tervben jelölt övezet szerinti rendeltetéssel lehet úgy, hogy a hosszú távon tervezett út területét a beépítettség mértékének meghatározása során nem lehet figyelembe venni,
(5) Hosszútávon tervezett úttal érintett meglévő utat, vagy árkot érintő telekalakítás során a hosszútávon tervezett út területének kialakításáig a telekalakítással érintett út és az árok területét kell folytonosnak tekinteni.
41. Kötöttpályás közlekedési terület
41. § (1) A „Kök” jelű kötöttpályás közlekedési és közmű övezet a közforgalmú vasutak és létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A Kök jelű övezet területén elhelyezhető
a) vasúti közlekedési építmény,
b) a vasúti közlekedéshez kapcsolódó, a közlekedést kiszolgáló kereskedelmi-, szolgáltató- és
c) vasúti igazgatási épület.
42. Légi közlekedési terület
42. § (1) A „Köl” jelű légi közlekedési övezet a repülőtér és létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A „Köl” jelű légi közlekedési övezet területén elhelyezhető
a) légi közlekedési építmény,
b) a légi közlekedést kiszolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
c) légi igazgatási épület.
43. Zöldterület
43. § (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
(2) A „Zkk” jelű közkert övezetben és a „Zkp” jelű közpark övezetben elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges
a) vendéglátó,
b) kulturális és
c) közösségi rendeltetésű építmény.
(3) A „Zkk” jelű közkert övezetek és a „Zkp” jelű közpark övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.
(4) Új közpark, közpark-felújítás, valamint közparkon belül 100 négyzetméternél nagyobb térburkolat létesítése csak kertépítészeti terv alapján valósítható meg.
44.28 Erdőterület
44. § (1) Az erdő területek rendeltetésük szerint „Ev” jelű védelmi-, „Eg” jelű gazdasági-, „Ek” jelű közjóléti- és „Ehv” jelű honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági erdő övezetekre tagozódnak.
(2) Az „Ev” jelű védelmi erdőövezetben közmű és út építményei, erdei kilátó, valamint magasles kivételével egyéb építményt elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Eg” jelű gazdasági erdőövezetben az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, távközlési, hírközlési torony, kilátó, valamint közmű és út építményei helyezhetők el.
(4) Az „Ek” jelű közjóléti erdő övezetében az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő, valamint turisztikai célú szolgáltató és sport rendeltetésű épület, távközlési, hírközlési torony, kilátó, továbbá közmű és út építményei helyezhetők el.
(5) Az „Ev”, „Eg”, „Ek” és „Ehv” jelű erdőövezetek telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.
(6) Az „Ev”, „Eg”, és „Ek” jelű erdőövezetek területén a közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.
(7) Az „Ehv” jelű jelű honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági erdő területén az övezet rendeltetését szolgáló építmények helyezhetők el.
45. Mezőgazdasági terület
45. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági terület rendeltetés szerint „Mk” jelű kertes mezőgazdasági övezetre és „Má-1” és „Má-2” jelű általános mezőgazdasági övezetre tagolódik.
46.29 Kertes mezőgazdasági terület
46. § (1) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági övezetben a növénytermesztés, a gazdasági célú haszonállat-tartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmény, valamint a borturizmushoz kapcsolódó vendéglátó és szálláshely-szolgáltató épületek helyezhetők el.
(2) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági övezetben a borturizmushoz kapcsolódó vendéglátó és szálláshely-szolgáltató épületet elhelyezni
a) a művelés alól kivett, legalább 1800 m2 területtel rendelkező,
b) a művelés alatt álló telkek esetében legalább 3000 m2 szőlő, gyümölcs és kert művelési ágú területtel rendelkező telken lehet.
(3) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági övezetben birtokközpont létrehozható, melynek telkén az (1) bekezdésben foglaltakon túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és vendéglátó épület, elhelyezhető.
(4) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági övezet telkein az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.
(5) A beépítés feltételeként az a művelés ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60 %-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni.
47. Általános mezőgazdasági terület
47. § (1) Az „Má” jelű általános mezőgazdasági övezetekben a növénytermesztés, a gazdasági célú haszonállattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el, valamint tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület országos övezetével nem érintett területen hírközlési adótorony és szélerőmű.
(2) Az „Má” jelű általános mezőgazdasági övezetben legalább 30 ha nagyságú birtoktesthez tartozóan birtokközpont létrehozható, melynek telkén az (1) bekezdésben foglaltakon túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és vendéglátó épület és legfeljebb egy, legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület elhelyezhető.
(3) Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági övezet területén lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.
(4) Az Má-2” jelű általános mezőgazdasági övezetekben a növénytermesztés, a gazdasági célú haszonállattartással és állattenyésztéssel kapcsolatos építmények helyezhetőek el. Nem helyezhető el az előzőkhöz kapcsolódó feldolgozó, árusító építmények, lakóépület és birtokközpont. Az övezetben építményt elhelyezni az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben meghatározottak figyelembevételével lehet.
(5) Az „Má-1” és „Má-2” jelű általános mezőgazdasági övezetek területén az építési használat megengedett határértékei és a telekalakítás szabályai a rendelet 2. mellékletében kerültek meghatározásra.
48. Vízgazdálkodási terület
48. § (1) A „V” jelű vízgazdálkodási övezetbe tartoznak az önálló telekkel rendelkező és a szabályozási tervben kiszabályozott árkok, vízfolyások, záportározók, árvízvédelmi töltések területei, a víztornyok, víztározók telkei.
(2) A „V” jelű vízgazdálkodási övezetben csak a vízi, közlekedési és közműépítmények helyezhetők el.
(3) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre a magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott előírásokat be kell tartani.
49. Természetközeli terület
49. § (1) A természetközeli terület a mocsarak, nádasok területe.
(2) A „Tk” jelű természetközeli övezetek területén építmény nem helyezhető el.
(3) Az övezetek területén zavaró lég-, zaj- és fényszennyező tevékenység a területen nem folytatható. A terület feltöltése és a természetes vízháztartás megváltoztatása tilos.
50.30 Különleges terület
50. § (1)31 A különleges beépítésre nem szánt övezetekben azok rendeltetéséhez tartozó építmények és a rendeltetést kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható. A különleges beépítésre nem szánt területek a rendeltetésük függvényében az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) „Kb-hv” jelű különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági övezet,
b) „Kb-rv” jelű különleges romkert övezet,
c) „Kb-sp” jelű különleges nagykiterjedésű sportolási célú övezet,
d) „Kb-ba” jelű különleges nyersanyagkitermelés (bánya) övezete,
e) „Kb-tu” jelű különleges turisztikai övezet.
(2) A „Kb-hv” jelű különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló övezetben az övezet rendeltetését szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A „Kb-Rv” jelű különleges romkert övezetben (Romlottvár) a bemutatásra szánt régészeti emlék kulturális és idegenforgalmi hasznosítását szolgáló épületek és ezek kiszolgáló építményei helyezhetők el.
(4) A „Kb-sp” jelű különleges nagykiterjedésű sportolási célú övezetben sportlétesítmények, valamint gazdasági és raktározási célú építmények helyezhetők el.
(5) „Kb-ba” jelű különleges nyersanyagkitermelés övezetében a bányászatot kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(6)32 A „Kb-tu” jelű különleges turisztikai övezet területén szállás jellegű, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kulturális, közösségi szórakoztató, sport rendeltetésű épület és szolgálati lakás helyezhető el. Az övezet területén az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve.
Mellékletek és függelékek jegyzéke
51. § (1) A rendelet mellékletei a következők:
a) 1. melléklet: 1.-57. számú, M 1:4000 léptékű szabályozási tervlapok,
b) 2. melléklet: Az építési övezetek és övezetek telekalakítási és beépíthetőségi előírásainak táblázata
c) 3. melléklet: Az állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos normatív szabályozás táblázata
d) 4. melléklet: A meglévő és tervezett helyi úthálózati elemek
e) 5. melléklet: Az előírt gépjármű várakozóhelyek számától való eltérést meghatározó táblázat
f) 6. melléklet: Városközpont területének rajzi lehatárolása
(2) A rendelet függelékei a következők:
a) 1. függelék: Utak mintakeresztszelvényei,
b) 2. függelék: A település országos védelem alatt álló építészeti örökségének jegyzéke.
Záró rendelkezések
52. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagykanizsa Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 29/2017. (IX. 05.) önkormányzati rendelet.
Az 1. § (2) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (X. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7/A. §-t a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 7/B. §-t a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 8. §-t módosította a 6/2021. (II. 19.) önkorm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2021. 02. 20-tól. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A 16. § (3) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (X. 7.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 20/A. alcímet (20/A. §) a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (X. 7.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 20/A. § a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 22/A. §-t a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 23. § (3) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (X. 7.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (X. 7.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (2) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (X. 7.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (3) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (4) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (5) bekezdését a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 31. § (3) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (X. 7.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 33. alcím (33. §) a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 34. alcím címe a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 35. alcím (35. §) a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (5) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (6) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 37. alcím (37. §) a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § 7. pont d) alpontját a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 44. alcím (44. §) a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 46. alcím (46. §) a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. alcím (50. §) a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (1) bekezdése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 50. § (6) bekezdését a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (X. 7.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 21/2022. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021. (X. 7.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 14. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2023. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 14. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.