Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alkalmazásával, az abban megállapított államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya Nagykanizsa Megyei Jogú Város közigazgatási területén megvalósuló telekalakításra, építési tevékenységre, rendeltetés módosításra terjed ki.

2. § A szabályozási terv kótákkal nem rögzített tervezett szabályozási elemei ± 1 m-rel módosíthatók anélkül, hogy a szabályozási terv módosítására sor kerülne amennyiben a már kiépített közlekedési célú területet és meglévő beépítéssel rendelkező építési telek használatát nem korlátozza. A módosítás nyomvonalas létesítményeknél, valamint szembenálló telekhatároknál csak egyező irányban történhet.

2. Értelmező rendelkezések

3.§ E rendelet alkalmazása során

1. Építészetileg összetartozó épület(ek):

a) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület,

b) egymáshoz határfallal csatlakozó – sorolt jellegű (csoportház, sorgarázs, üzletsor, pavilonsor), és az építészetileg egységes ikres beépítési mód szerint kialakítandó / kialakított – épületek.

2. Értékvédelmi terület: Az értékvédelemre vonatkozó előírásokkal érintett területek. Típusai aszerint különböztethetők meg, hogy

a) a települési művi/épített értékek védelemére, vagy

b) a táj- és természetvédelemre vonatkoznak.

3. Északi Iparterület: 7.sz. főút – Nagyrécse felőli közigazgatási határ – M9-es gyorsforgalmi út – 0626 hrsz út – Palin külterület – 17.sz. Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal – M7 autópálya- Raktárház utca –Petőfi Sándor utca – 7. sz. főút által határolt terület.

4. Hálózati szerepkört betöltő közlekedési célú közterületek: az autópálya, autóút, főút, állami kezelésben lévő mellékkúthálózat, a városi forgalmi utak, gyűjtőutak.

5. Homlokvonal: A telek közterülettel érintkező határvonala.

6. Irányadó szabályozási vonal: Az irányadó szabályozási vonallal meghatározott utak nem településszerkezeti jelentőségűek, ezért megvalósulásuk az érintett tulajdonosok telekméret-igénye szerint végrehajtható vagy elhagyható.

7. Kézműipari rendeltetés: Olyan legfeljebb 3 személyes gyártó tevékenység végzése, amely során a termék előállítása kézi munkával vagy kizárólag olyan gépi berendezés alkalmazásával történik, amelynek a környezetre gyakorolt hatása nem haladja meg a lakóterületre előírt környezeti határértékeket.

8. Kialakult állapot: Az övezeti előírások paramétereire vonatkozó fogalom. Olyan övezet, építési övezet és annak paramétere, amely kialakulása korábban, a jelenleg megadható paraméterektől eltérő módon történt meg. Ezek további alakítása során az illeszkedés elvét kell érvényesíteni a meglévő karakterjegyek alapján.

9. Közhasználatra szánt terület: Ide a közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen például közjóléti erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható.

10. Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás.

11. Közterület:

A beépítésre nem szánt területen belül:

a) a közúti közlekedés célját szolgáló közhasználatra szánt – köz és magán – utak területe, valamint a

b) „Z” övezeti jelű zöldterületek.

Beépítésre szánt területfelhasználási egységeken belül az építési telek be nem építhető – közlekedési célú – közhasználatra szánt telekrésze.

12. Lakótelepi tömbtelek területe: A szabályozási terven a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy építési övezeti határral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait.

13. Mezőgazdasági építmény: A mezőgazdasági termeléssel, tárolással és feldolgozással összefüggő építmények

14. Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési övezetek csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési övezet, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakter jobbítására, illetve változtatására szolgál. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy épületmagasság változásával jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen.

15. Kioszk: alapterülete nem nagyobb, mint 20 m2, valamint az épületmagassága legfeljebb 3,2 m.

16. Porta épület: vagyonbiztonságot szolgáló épület.

17. Rendeltetési területegységek: az olyan telkek összessége, ahol a telkek használatára vonatkozó előírások minden telekre azonosak.

18. Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem.

19. Sorgarázs: több, azonos vagy külön telken álló, egymás mellé sorolt, egységenként önálló bejárattal rendelkező gépkocsitároló építmény. Nem tekintendő sorgarázsnak a lakóépülettel egy telken épített, a telken elhelyezett lakásokhoz tartozó gépjárműtároló, ha az egységek száma nem haladja meg a lakásszám kétszeresét.

20. Szabályozási elem: a rendelet előírásainak elemei. A szöveges szabályozási elemeket a Nagykanizsai Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ), a rajzi szabályozási elemeket pedig a HÉSZ mellékletét képező szabályozási terv rögzíti.

21. Szálláshely szolgáltató építmények: a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott építmények.

22. Szennyeződésmentes anyag: külön jogszabály által előírt hulladék és veszélyes anyagtól mentes, környezetére káros hatást nem gyakorló, azt nem veszélyeztető anyag.
23. Új építési telek: a telekalakítási eljárás során létrejövő önálló, darabszámot növelő építési telek
24. Új telekalakítású terület: olyan terület, ahol új utcanyitás, vagy legalább 4 új építési telket adó úthosszabbítás történik, vagy olyan tömb (telekcsoport) melynek beépítettsége nem éri el a - tömb vagy telekcsoport egészére vetített - 10%-ot.
25. Utcai párkánymagasság: a közterület vagy sarok telek esetén a közterületek felől mért párkánymagasság értéke.
26. Városközpont területe:

Lékai utca - Arany János utca – Királyi Pál utca – Petőfi Sándor utca – Eötvös tér keleti oldala –- Kórház utca - Zrínyi utca – Kalmár utca által bezárt terület

3. A táj és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

4. § (1) A természeti területeken történő gazdálkodás - mező-erdő-nád-hal-vadgazdálkodás során - biztosítani kell a fenntartó használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét.

(2) A tájképvédelmi területen a zöldfelületi-rendszer a tájra jellemző honos növényfajok alkalmazásával alakítható.

(3) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében a természeti-táji környezet védelme érdekében a területen elhelyezésre kerülő épületek tájba illeszkedését a településképi eljárás során látványtervvel kell igazolni.  

(4) Vízfelületekre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

a) A halastavak és egyéb vízfelület vizének természetes tisztaságát, ökológiai rendszerének stabilitását védeni kell. Bármilyen vegyi anyag, vagy egyéb szennyező anyag vízbe juttatása tilos. A partvonal mentén hulladék lerakása – akár csak átmenetileg is tilos.

b) A tavak környezetében a jelenlegitől eltérő típusú hasznosítás esetében csak táj- és környezetkímélő megoldás engedhető meg.

(5) Az ökológiai hálózathoz és Natura 2000 területekhez tartozó ingatlanok jegyzékét a rendelet 4. függeléke tartalmazza.

4. Környezetvédelmi előírások

5. § (1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek nem lépik túl e rendelet környezetvédelmi előírásaiban és a vonatkozó jogszabályokban előírt – határértékeket.

(2) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet vezetni tilos.

(3) Kommunális szennyvíz szennyvízcsatornázással ellátott területen közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(4) A beépített területektől távol eső, a gazdaságosan nem csatornázható, laza, szétszórt beépítésű területeken lévő épületekben keletkező szennyvizeket elsődlegesen zárt tárolóban kell gyűjteni. Más műszaki megoldás (zárt gyűjtőtároló, illetve szennyvíz előkezelés és tisztítás, vagy szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása) esetén a szennyvízkezelés módját talajmechanikai szakvélemény alapján határozza meg az engedélyező hatóság.

(5) Az ingatlanokról kibocsátott szennyvíz minőségének a közcsatornára rákötés a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékeknek és alkalmazásuk egyes szabályainak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

(6) Az építési területek előkészítése során a termőföld-réteg védelméről, összegyűjtéséről, kezeléséről, újrahasznosításáról az építtetőnek gondoskodnia kell.

(7) A település közigazgatási területe a felszín alatti és felszíni víz védelme szempontjából nitrát érzékeny, kiemelten érzékeny terület, ennek megfelelően Nagykanizsa Megyei Jogú Város közigazgatási területén mezőgazdaság tevékenység a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően végezhető.

(8) A település közigazgatási területén csak környezetkímélő mező- és erdőgazdálkodás folytatható.

(9) A földmozgatással járó tevékenységek során biztosítani kell a kiporzás elleni és a vízerózió elleni védelmet.

(10) Lakóterületeken nem alakítható ki újonnan az alábbi telepengedélyhez kötött tevékenységhez kapcsolódó létesítmény és ilyen tevékenységekre telepengedély nem adható (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):

vegyi anyag készítő és előállító, építési betontermékgyártás, előkevert beton gyártása, habarcsgyártás, egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása, kőmegmunkálás, csiszoló termék gyártása, vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása, öntött cső gyártása, acélcső gyártás, hidegen húzott vas, acéltermék gyártása, alumíniumgyártás, ólom, cink, ón gyártása, rézgyártás, fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos), fém épületelem gyártása, fémtartály gyártása, fűtési kazán, radiátor gyártása, gőzkazán gyártása, fémalakítás, porkohászat, fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó), fémmegmunkálás, vas, acél tárolóeszköz gyártása, könnyűfém csomagolóeszköz gyártása, huzaltermék gyártása, kötőelem, csavar gyártása, máshová nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása, gépgyártás, szerszámgépgyártás alágazatba tartozó tevékenységek, ülőbútor gyártása, irodabútor gyártása, konyhabútor gyártása, egyéb bútorok gyártása, autófényező, karosszérialakatos, autóbontó, gépjármű mosó, 3,5 t össztömeg feletti közúti teherszállító gépjárművek számára építési telken belül tároló, tárolóhely, műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás, építőanyag kereskedés.

(11) Hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladék ártalmatlanításával és hasznosításával kapcsolatos építmény csak gazdasági, különleges hulladékkezelő- és lerakó, különleges közmű-, valamint különleges mezőgazdasági üzemi területen helyezhető el.

5. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

6. § (1) Nagykanizsa MJV közigazgatási területén található vízvédelmi területek hidrogeológiai (ivóvíz kutak) védelmi területek.

(2) A hidrogeológiai és termálvízvédelmi területen a hidrogeológiai védőterület ("B" védőövezet) területén a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló Vizi létesítmények védelméről szóló rendelkezéseket kell alkalmazni. A védőidom területén egyedi vizsgálat szükséges:

a) mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása,

b) ásványolaj és olajtermékek előállítása, feldolgozása, tárolása,

c) salak- és hamu lerakása,

d) élelmiszeripari hulladék tárolása,

e) üzemanyagtöltő állomás létesítése,

f) bányászat,

g) új kút létesítése, illetve fúrása,

h) a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység esetén.

(3) A védőidom területén tilos:

a) veszélyes hulladék-ártalmatlanító üzemeltetése, veszélyes hulladék tárolása, illetve lerakó létesítése,

b) erősen mérgező és radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, lerakása és tárolása,

c) hígtrágya és trágyalé leürítése,

d) növény védőszer tárolása.

(4) Nagykanizsa a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. A felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken tilos szennyezőanyagok továbbá ilyen anyagot tartalmazó anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is. Érzékeny és kevésbé érzékeny területeken lévő vízfolyásba, melynek medre időszakosan kiszárad, vízszennyezőanyag bevezetésére vonatkozó kibocsátási határértékeket a „területi” kategória figyelembe vételével kell megállapítani.

(5) Nagykanizsa településen az építmények közötti legkisebb távolságokra vonatkozó, a 3. melléklet szerinti szabályok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

(6) A vízgazdálkodási (mederkezelési, karbantartási) szakfeladatok elvégzéséhez:

a) A város területén levő patakok, egyéb vízfolyások és mellékágai, továbbá a tavak mentén a partvonaltól előírt parti sávot biztosítani kell. Azokon a partszakaszokon, ahol ez az előírás nem biztosítható, a vízfolyások medrének a karbantartásához a hozzáférés módját egyedileg kell meghatározni.

b) A karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen vízfenntartási tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.

(7) A MOL Földgázszállító Rt. Nagykanizsán üzemelő gáz-fáklyájának (0403/2 hrsz.) 10 m-es védőtávolságán belül a lakó- és gazdasági épület nem helyezhető el.

(8) Felszínmozgás veszélyes területen

a) szikkasztás, koncentrált víznyeletés,

b) öntözéses területhasznosítás,

c) 2 métert meghaladó terepalakítás (feltöltés vagy bevágás).

d) igazolni kell (nyomvonalak alaprajzon történő feltüntetésével), hogy a felszíni vizek elvezetése oly módon megoldott, hogy:

da) nem lehet, nem kerülhet veszélyeztetett helyzetben meglévő épített környezet,

db) a befogadóig biztosított az erózió mentes elvezetés.

6. Védőterületekre vonatkozó előírások

7.§ (1) A szennyvíztisztító telep, nagyüzemi állattartó telep védőterületének korlátozási területébe eső telkeken, illetve telekrészeken új lakás, üdülő, szállásjellegű, pihenési célú, egészségügyi-szociális, oktatási-nevelési, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás és élelmiszer-kereskedelem céljait szolgáló új épület nem helyezhető el. A védőtávolságon belül már kialakult építmények és funkciók megtarthatók, korszerűsíthetők, de csak a megfelelő működés érdekében szükséges mértékben bővíthetők és bővítés során új rendeltetési egység nem hozható létre.

(2) A közmű védőterületének korlátozási területén a telkek szabályozási terven jelölt részén építmény az adott védőtávolságra vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével helyezhető el.

(3) Árvízvédelmi korlátozási területen építményt elhelyezni legalább a mértékadó árvízszintet +1,0 méterrel meghaladó padlómagassággal vagy - az árvíz levonulását biztosító - lábakra állított kivitellel lehet, vagy a terület árvízvédelmét meg kell oldani.

A mentett oldali töltéslábtól mért 50 m-es területsávon belül térszín alatti garázst vagy pincét építeni tilos.

Esetleges vízkivétel, illetve visszavezetés csak az élőmeder állandósításával, illetve torkolati műtárgy kialakításával történhet.

7. Egyes sajátos jogintézmények

8.§ (1) Telken belüli védőfásítás (beültetési kötelezettség) területén - ha a jelölt telekrész jelenleg beépített

a) a telken belüli védőfásítás

aa) védőfásítás esetén háromszintes sűrű növényállomány,

ab) keretező fásítás esetén legalább 1 fasor, 1 cserjesor,

ac) mezsgyefásítás esetén 1 fasor

telepítését jelenti, ha a szabályozási terv másként nem jelöli.

A növények telepítési sűrűsége cserjék és 3 méternél magasabbra nem növő fák esetében legfeljebb 5 m, 3 méternél magasabbra növő fák esetében legfeljebb 10 méternél több nem lehet.

b) Különleges megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló terület esetében legalább bokros, cserjés növénytelepítést kell az ültetési sáv mentén kialakítani.

(2) Az önkormányzatot megillető, ingatlan-nyilvántartásba bejegyezett elővásárlási joggal érintett ingatlanok felsorolását a vonatkozó önkormányzati rendelet tartalmazza.

8. Közművekre vonatkozó előírások

9.§ (1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, a

a)  vízellátás,

b)  szennyvízelvezetés és tisztítás,

c)  csapadékvíz-elvezetés,

d)  földgázellátás,

e)  villamosenergia-ellátás,

f)  kábel TV,

g)  távközlés

számára a helyet közterületen, magánúton, a közmű-üzemeltető telkén, kivételes esetben magántelken, szolgalmi jog bejegyzése mellett kell biztosítani.

(2) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű megépítéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(3) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A szabályozási terven jelölt fásított, illetve fásítandó utcaszakaszokon a közművek elrendezésénél a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.

(4) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(5) Új, vagy átépítésre, rekonstrukcióra kerülő villamosenergia közép- és kisfeszültségű, közvilágítási, TV és távközlési hálózatok belterületen csak terepszint alatt létesíthetők. A polgármester egyedi eltérést engedélyezhet a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság véleménye alapján a műszaki és gazdasági körülmények figyelembe vétele mellett és az arányosság szempontjait szem előtt tartva. Az eltérési engedélyt az építési engedélyezési eljárást megelőzően a tervező a műszaki feltételek, a közműszolgáltatói egyeztetés és nyomvonal ismeretében, műszaki leírás és nyomvonalrajz csatolásával kérheti.

(6) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. A műszaki okokból indokoltan a földben maradó funkcióvesztett vezetéknek – környezeti elemek károsodásának kizárásával való – lezárását, az eltömedékelését szakszerűen, a későbbi roskadás-mentesség biztosításával el kell végezni.

(7) A fejlesztési területeken, új utca, közterület kialakításánál, illetve valamennyi terep-rendezéssel járó területrendezésnél egyidejűleg kell meghatározni a tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot, és a többi nem terepfüggő közművezeték vertikális elhelyezését.

(8) A település beépített, illetve beépítésre szánt új telekalakítású területén új építés csak   akkor kezdhető meg, ha az az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) vonatkozó fejezetében rögzített közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében a teljes közműellátás- a csapadékvíz elvezetés legalább ideiglenes megoldása mellett- rendelkezésre áll. Ha a közműhálózat kiépítése a beruházással egyidejűleg történik, akkor az építési engedélyben rögzíteni kell, hogy a használatba vételi engedély kiadásának feltétele a közműellátás megléte.

(9) A (8) bekezdésben leírtak alól kivételt tenni csak a külterületen - annál a beépítésre nem szánt övezetekkel körülvett - beépítésre szánt területfelhasználási kategóriába tartozó építési telkek esetében lehet, ahol a keletkező napi szennyvíz mennyisége nem éri el a 1 m³/nap-ot, és kiépített – csatlakozási lehetőséget biztosító - közcsatorna-hálózat az adott telektől 500 méteren belül nem található. Ez esetben a szennyvizet vízzáróan kivitelezett zárt szennyvíztárolóba kell gyűjteni és a szennyvizet szippantókocsival kell a leürítőhelyre szállítani.

(10) A település beépítésre nem szánt területén lakás kereskedelmi, vendéglátási szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, valamint meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges ivóvízellátás és a szükséges tűzivíz biztosítás, a villamosenergia ellátás, valamint a jelen HÉSZ szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek.

(11) Magánút közművesítési szempontból be nem építhető magánteleknek minősül, a magánút telkén haladó közmű bekötővezetéknek minősíthető, a mérőhely kialakítása a közhálózati csatlakozási helynél alakítandó ki.

(12) A megújuló energiahordozók közül a szélenergia hasznosítására szolgáló szélkerekek valamennyi övezetbe, beépítésre nem szánt mezőgazdasági övezetbe is, különleges övezeti besorolás nélkül telepíthetők, ha az egyéb előírással nem ütközik, és jogerős létesítési engedéllyel rendelkezik.

(13) A külterületi, belterületbe vonandó, valamint a belterületben lévő fejlesztésre szánt terület közművesítését, valamint úttal való feltárását annak kell biztosítania, akinek érdekében áll a terület fejlesztése.

(14) Fejlesztési területen, új beépítésre szánt övezetben elválasztott rendszerű szennyvíz-elvezetést kell kiépíteni.

10. § Új közvilágítási hálózat létesítésekor, vagy meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek helyezhetők el.

11. § (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi, házi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára, illetve föld alatti elhelyezéssel építhető-szerelhető.

(2) Földgázvezeték bekötővezetékét telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

9. Csapadékvíz-elvezetésre és árvízvédelemre vonatkozó előírások

12. § (1) Az első- és másodrendű árvízvédelmi töltések védősávja mindkét oldalon a töltés lábától, valamint magas part élétől 10,0-10,0 m. A töltés mentett oldali lábától mért 10 méteres, a vízoldali lábától mért 20 méteres sávban anyag-gödör a vonatkozó előírások alapján helyezhető el. A védősávon belül épület, építmény nem helyezhető el. A terület csak kertgazdálkodás céljára, vagy nem fásított zöldterületként, gyepterületként hasznosítható.

(2) A vizek természetes lefolyását és áramlását csak az illetékes szerv előírása alapján szabad megváltoztatni.

(3) Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partélétől legalább 3 méter szélességű kezelési sávot kell biztosítani. Ettől eltérni csak a kezelő egyedi hozzájárulása esetén lehet. A parti sávban tilos olyan növényzet ültetése, és olyan tevékenység végzése, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

(4) A felszíni vízelvezetés, árvízvédelem:

a) A város területén áthaladó Principális csatorna medre (földhivatali térképen jelzett telke) és az árhullámok elleni védelmet nyújtó védmű (gáttest, magas part) közötti terület hullámtérnek tekintendő

b) A csapadékvíz elvezető rendszert (nyílt árok, zárt csapadék csatorna) úgy kell kiépíteni, hogy a víz útja biztosítva legyen a végbefogadóig, azaz a levonuló csapadékvíz a közbülső szakaszon vízelöntést nem okozhat.

c) Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer létesíthető a beépítésre nem szánt területen általánosan hosszabb távon is.

d) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen.

e) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő utólagos lefedése, és zárt csatornás elvezetéssé alakítása - a végbefogadóig tartó - hidraulikus méretezési kontroll alapján engedélyezhető.

f) Az árok burkolatlanul maradó rézsűjét erózió ellen gyeptelepítéssel kell megvédeni. A gyeptelepítést a rézsű kialakításával egy időben kell elvégezni. A talajminőség függvényében 3 %-ot meghaladó lejtésű árkot csak teljes szelvényében burkolt árokként szabad kialakítani a meder erózió elkerülése érdekében.

g) Az Északi Iparterületre vonatkozóan a csapadékvíz elvezetésére egységes csapadékvíz elvezetési tanulmánytervet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a befogadóba bevezethető csapadékvíz hozamokat, továbbá meg kell határozni a tározott víz mennyiségét az egyes vízgyűjtő területeken belül a köz- és a magán tulajdonú területeken is.

13. § (1) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszert úgy kell kialakítani, hogy a többlet felszíni vizet megfelelő biztonsággal (elöntés mentesen) továbbvezesse a befogadóig.

(2) A csapadékvízelvezető-hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezését kötelezően elő kell írni.

(3) A 100, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel terhelt gazdasági területek belső útjairól és térburkolatairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

(4) Új építés és meglévő épület felújítása, átépítése esetén az épületről lefolyó csapadékvizeket a közterületi csapadékvíz-elvezető rendszerbe be kell kötni.

10. Telekalakítási szabályok

14. § (1) Köztárgyak, nyomvonal jellegű létesítmények műtárgyai, valamint szénhidrogén kutatás és fúrás építményei részére az adott övezeti és építési övezeti előírásokban megengedett legkisebb telek-méreténél kisebb, a műszaki követelményeknek megfelelő méretű telkek is kialakíthatók, a hatályos jogszabályok betartása mellett.

(2) Kialakult építési telek esetében a közterület rendezés kivételével telekfelosztás akkor engedélyezhető, ha az új és visszamaradó építési telkek méretei megfelelnek az 1. és 2. mellékletben előírtaknak. A közterület rendezéssel érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha a visszamaradó telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb telekméretet. Ilyen esetben a visszamaradó telek az övezetre vonatkozó paraméterek szerint beépíthető.

(3) Amennyiben jelen rendelet szerinti telekszélesség – kialakult, szabálytalan telekforma esetén - egyértelműen nem határozható meg, a telekszélességet a telekterület és a telek-határvonal két legtávolabbi pontját összekötő egyenes szakasz hosszának hányadosaként kell értelmezni.

(4) A telekalakítási területek ütemezve is kialakíthatók, de az első ütemben kialakítandó építési területet úgy kell méretezni, hogy biztosítható legyen valamennyi szükséges közműlétesítmény elhelyezése, a csapadékvíz elvezetése, a szabályos közlekedési rend kialakítása.

11. Az építésre vonatkozó általános szabályok

15. § (1) Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési övezeti előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, vagy telekalakítást végezni:

a)   Ha a telek jelenlegi beépítettségének valamely paramétere nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de a határértéket túllépő paraméter nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben a homlokzat- és épületmagasság és a beépítettség megtartása mellett a hasznos alapterület növelhető. Új épület vagy épületrész (toldalék) csak az építési övezeti előírásoknak megfelelően építhető. Ha az övezeti előírásoknak nem megfelelően beépített telken álló épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a hatályos építési övezeti előírásokat kell alkalmazni.

b)  Ha a telek jelenlegi beépítési módja vagy az előkert nagysága nem felel meg az egyéb országos és helyi építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épület(ek) csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és csak az övezeti előírások szerinti építési helyen belül bővíthető(k).

c)   Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények párkány- és épületmagasság értéke az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó homlokzat- és épületmagassági előírásokat kell érvényesíteni. Ha a meglévő építmények a tetőtér-beépítéssel kerülnek bővítésre, akkor az épületmagasság és utcai párkánymagasság legfeljebb 1 méterrel növelhető, de nem haladhatja meg a 7,5 méteres épület- és utcai párkánymagasságot. Meglévő épület tetőterének bővítése vagy tetőtér-beépítés esetén a 4 méternél nagyobb kialakultépületmagasság és párkánymagasság legfeljebb 1 méterrel növelhető, de az épület- és párkánymagasság bővítés után sem lehet nagyobb 7,5 méternél.

(2) Újonnan építendő épületnek nem minősülő építmény (műtárgy) épület-magassága siló esetében legfeljebb 25 méter, az antenna, a szélkerék, víztorony, gyárkémény, fúrótorony épület-magassága legfeljebb 50 méter lehet. Terepszinttől mért 25 méter magasságot meghaladó műtárgy csak településképi eljárás keretében helyezhető el.

(3) Az előkert mértékét a szabályozási terv a tömbön belül az érintett közterületi határvonalra illesztve jelöli azzal, hogy:

a) A közlekedési és közmű övezetként nem jelölt utak mentén az előkert mélysége 0,0 méter.

b) Az Alkotmány utca nyugati oldalán a 4002-4055 hrsz és az Alkotmány utca keleti oldalán 4311/1-4364 hrsz-ú ingatlanok esetében a szabályozási terven jelölt előkert mérete kereskedelem és szolgáltatás kivételével a szabályozási terven rögzítettek szerint veendő figyelembe. Kereskedelmi és szolgáltató épület legfeljebb 80 négyzetméteres alapterülettel legalább 5 méter mélységű előkerttel létesíthető.

c) Külterületen és zártkerti területeken az előkert mértéke 5,0 méter.

d) Előkertben legfeljebb 20 négyzetméter alapterületű lábon álló előtető a gépkocsi-tároló bejárata előtt építhető.

(4) A hátsókert mélységét az OTÉK - a hátsókert legkisebb mélységének kialakítására vonatkozó - előírásai szerint kell meghatározni. Az ettől eltérő értéket a szabályozási terv „HK” jelű számadattal jelöli az építési övezeti jel alatt közvetlenül, mely a tömbben lévő építési telkek mindegyikére vonatkozik. A hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb az épület hátsókertre néző homlokzati oldal tényleges épületmagasságának mértékénél.

(5) A szabályozási terv szerint 0 méter hátsókert mérettel szabályozott telektömb saroktelkének a közbenső telkek hátsó telekhatára meghosszabbításának minősülő oldalhatára mentén lévő oldalkertre a hátsókertre vonatkozó építési szabályok alkalmazandók.

(6) A kialakult beépítésű gazdasági-ipari és kereskedelmi-szolgáltató területen azonos területfelhasználás határán és az építési övezet területén a hátsókert mérete 0,0 m.

(7) Terepszint alatti építmény építési helyen kívül is létesíthető, ahol

a) nem gátolják régészeti, hidrogeológiai, mérnökgeológiai vagy egyéb geotechnikai adottságok,

b) nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

(8) A terepszint alatti építmény

a) csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,

b) terepszint fölé emelkedő alapterülete nem haladhatja meg jelen HÉSZ szerinti - építési övezetekre (övezetekre) vonatkozó – legnagyobb megengedett beépíthetőséget.

(9) Az építési telkek területének – az övezeti előírásokban %-ban – meghatározott hányadát zöldfelületként kell kialakítani. Gyephézagos térburkolat a minimális zöldfelületi részarányba nem számítható be.

(10) Az egyes területfelhasználási egységeken belül, terepszint alatt elhelyezhetők:

a) önálló pince,

b) jármű- és egyéb tároló,

c) közműépítmény.

(11) Az elhelyezhető épületek tényleges homlokzatmagassága legfeljebb 1 méterrel haladhatja meg – a jelen rendelet 1-2. mellékletében feltüntetett – legnagyobb épületmagasságot.

(12) Állattartó, valamint trágyatároló építményt a környezetvédelmi hatóság által megállapított védőtávolságot, valamint a 3. melléklet szerinti elhelyezési távolságot betartva szabad kialakítani és üzemeltetni az egyes huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget befogadó épületektől úgy, hogy az a környezetre zavaró hatással ne legyen.

(13) Egy ingatlanon több állattartó építmény esetén a férőhelyszámot összeadva kell a védendő épülettől a 3. melléklet szerinti előírt távolságot meghatározni.

(14) Az egységes környzethasználati engedélyhez és telepengedélyezési eljáráshoz kötött tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által a védendő épülettől megállapított védőtávolság és e rendelet 3. melléklete szerinti távolság közül a szigorúbb mértéket kell figyelembe venni.

(15) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya és trágyalé tárolására.

16. § (1) Az építés során az OTÉK-ban megállapított parkolóhelyeket e szakasz (2)-(7) bekezdéseiben szabályozott eltérésekkel - elsősorban az építtető saját telkén - kell biztosítani.

(2) Lakásépítéshez a parkolóhelyet saját telken kell biztosítani. Amennyiben ez nem lehetséges, a parkolóhelyek a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság egyedi hozzájárulásával legfeljebb 300 méteren belül más telken létesítendő parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, vagy a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók.

(3) Az Erzsébet tér mentén lévő építési telkeken a vendéglátó üzletekhez és a kereskedelmi szálláshelyek után az elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítását az OTÉK-ban előírt parkolóhely normáktól -50 %-os eltéréssel kell megállapítani.

(4) Az egészségügyi intézmények (fekvőbeteg ellátás), továbbá kulturális vagy sport célra építendő létesítmények esetében, ha a megépítendő parkolóhelyek száma 100 darab felett van, a 100 darab feletti mennyiség legfeljebb 50 %-kal csökkenthető.

(5) Az iparterületen ipari tevékenységet folytató létesítmények esetében az építési engedélyezési eljárás során az OTÉK-ban előírt parkolóhely-normáktól - 50 %-os eltéréssel (csökkentéssel) kell megállapítani a parkolóhelyek számát.

(6) Az iparterületen a létesítményhez szükséges parkolóhelyeket kizárólag az építési telken belül kell kialakítani.

(7) A (2) – (6) bekezdésekben megfogalmazott kedvezmények megállapításánál az építéstervezés során hatályos jogszabályi előírások alapján számított, ténylegesen kiépítendő parkolóhely számot kell figyelembe venni. A már kiépített és meglévő parkolóhelyek megtartása után kedvezmény nem adható.

17. §  (1) Zártsorú beépítés esetén

a) A beépített oldalhatáron csak tűzgátló szerkezetek építhetők be.

b) Saroktelek beépítettsége az övezetre előírt megengedett beépítést legfeljebb 20 %-kal meghaladhatja.

(2) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, kötelező építési vonalnak kell tekinteni.

(3) A parti sáv területén belül kerítés nem létesíthető.

18. § (1)  A szabályozási terven jelölt közutak és közterületek területén belül közlekedési építmények, utcabútorok, környezetvédelmi eszközök, valamint közművek helyezhetők el, továbbá növényzet telepíthető.

(2) Meglévő gépkocsi-tároló rendeltetése akkor módosítható, ha az előírt gépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető.

(3) A közlekedési létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy a közhasználatra kijelölt épületek, területek akadálymentesen megközelíthetők legyenek.

12. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

19. § A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló BM rendelet alapján Nagykanizsa Megyei Jogú Város területe az I. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

13. Örökségvédelemmel kapcsolatos szabályok

20. § (1) A jelen rendelet 2. függelékében felsorolt régészeti lelőhelyek, valamint a 3. függelékében felsorolt műemlékek és műemléki környezethez tartozó ingatlanokra vonatkozóan a kulturális örökség védelmére vonatkozó jogszabályokat kell betartani.

(2) Nagykanizsa Megyei Jogú Város helyi művi értékeinek védelméről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

14. Részletes övezeti előírások

21.§ (1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén az alábbi építési övezeteket és övezeteket tartalmazza:

a) A beépítésre szánt területek építési övezetei:

aa) nagyvárosias lakóterület;

ab) kisvárosias lakóterület;

ac) kertvárosias lakóterület;

ad) falusias lakóterület;

ae) településközpont terület;

af) intézmény terület;

ag) kereskedelmi, szolgáltató terület;

ah) ipari terület;

ai) különleges terület;

aj) üdülőházas terület.

b) A beépítésre nem szánt területen

ba) közlekedési és közműterület;

bb) zöldterület;

bc) erdőterület;

bd) mezőgazdasági terület;

be) vízgazdálkodási terület;

bf) természetközeli terület;

bg) különleges beépítésre nem szánt terület.

c) A területfelhasználási egységek építési övezeteiben alkalmazott beépítési módok:

ca)  „sz” jelű szabadon álló,

cb) „o” jelű oldalhatáron álló,

cc) „ikr” jelű ikresen csatlakozó,

cd) „z” jelű zártsorú,

ce) „T” jelű tömbtelkes-úszótelkes beépítés.

(2) Szabadonálló és oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott területek esetében az egyes telekpárokon ikres beépítés is alkalmazható, ha ez nem jár a szomszédos telkek beépítési lehetőségének a korlátozásával.

(3) Oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott területeken:

a) az újonnan kialakított telektömbökben az építési helyet a telkek É-Ék-K-i oldalon lévő oldal-határvonala mellé kell illeszteni,

b) a már részben beépült telektömbökben az építési hely a jellemzően kialakult építés módja alapján határozható meg.

15. Beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai

22. § Az ikres, valamint az oldalhatáron álló és szabadonálló beépítési móddal szabályozott övezetek esetében az oldalkertben gépkocsi-tároló elhelyezhető az utcafronti telekhatártól 20 m-nél mélyebben, az épületek közötti legkisebb távolság megtartásával, legfeljebb 3,5 méteres épületmagassággal és a szomszédos telek felé tűzfalas kialakítással.

23. § (1) Az „Ln” jelű nagyvárosias lakóterület építési övezetben az OTÉK 11.§-a szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Az „Lk” jelű kisvárosias lakóterület építési övezetben az OTÉK 12.§-a szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Az „Lke” jelű kertvárosias lakóterület építési övezetben az OTÉK 13.§-a szerinti építmények helyezhetők el úgy, hogy az építési övezetben telkenként legfeljebb 4 önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(4) Az „Lf” jelű falusias lakóterület építési övezetben az OTÉK 14.§-a szerinti építmények helyezhetők el azzal, hogy egy telken legfeljebb két önálló lakás rendeltetési egység, továbbá a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari és a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, a telepengedély, továbbá a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekre, valamint a telepengedélyezés rendjére és a bejelentés szabályaira vonatkozó rendelkezések alapján bejelentéshez kötött ipari tevékenység céljára szolgáló építmény helyezhető el.

24. § A „Vt” jelű településközpont terület építési övezetben az OTÉK 16.§-a szerinti építmények helyezhetők el.

25. § A „Vi” jelű intézményterület építési övezetben az OTÉK 17.§-a szerinti építmények helyezhetők el.

26. § (1) A „Gksz” jelű kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetben az OTÉK 19.§-a szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A Gksz jelű építési övezetekben az előkert területén belül elhelyezhető a gazdasági területet kiszolgáló, legfeljebb 25 négyzetméter beépített területű porta épület.

27. § (1) A „Gip” jelű ipari terület építési övezetben az OTÉK 20.§-a szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Az ipari terület építési övezetben az előkert területén belül elhelyezhető az adott ingatlan létesítményeit kiszolgáló, legfeljebb 25 négyzetméter beépített területű porta épület.

28. § Az „Üü” jelű üdülőházas terület építési övezetben az OTÉK 22.§-a szerinti és vendéglátó rendeltetésű építmények helyezhetők el.

29. § (1) A „K-kh” jelű különleges kórház építési övezetben kórház és a hozzá kapcsolódó egészségügyi és szociális épületek, valamint a működésükhöz szükséges gazdasági és tároló épületek, kivételesen szállás-, és lakóépületek helyezhetők el.

(2) A „K-sp” jelű különleges sport-terület építési övezetben sportpálya, uszoda, strand, sportcsarnok épületei és építményei, valamint ezek működéséhez szükséges gazdasági és tároló épületek, kivételesen szállásépület helyezhetők el.

(3) A „K-i” jelű különleges idegenforgalmi terület építési övezetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, közösségi szórakoztató épületek, sportépítmények, kemping, üdülőtábor valamint ezek működéséhez szükséges gazdasági és tároló épületek, szállásépületek és kivételesen lakóépületek helyezhetők el.

(4) A „K-kert” jelű különleges kertészet-terület építési övezetben a kertészet működtetéséhez szükséges üzemi és kiegészítő építmények helyezhetők el.

(5) A „K-kö,va” jelű különleges vasúti közlekedési terület építési övezetben a vasúti pályaudvar működéséhez szükséges üzemi és kiegészítő építmények, kivételesen szállás-; kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek helyezhetők el.

(6) A „K-kö,au” jelű különleges autóbusz-közlekedési terület építési övezetben az autóbusz pályaudvar működtetéséhez szükséges üzemi és kiegészítő építmények, kivételesen kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek helyezhetők el.

(7) A „K-kö,rep” jelű különleges repülőtér terület építési övezetben a repülőtér működéséhez szükséges üzemi és kiegészítő építmények, kivételesen szállás-; kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek helyezhetők el.

(8) A „K-te” jelű különleges temető terület építési övezetben temetkezési, vallási és a temető üzemeltetéséhez tartozó épületek és építmények helyezhetők el.

(9) A „K-ba” jelű különleges bányászati terület építési övezetben szénhidrogén kutak és agyagbányák működéséhez szükséges üzemi és kiegészítő építmények helyezhetők el.

(10) A „K-km” jelű különleges közmű-üzemi terület építési övezetben önálló telekkel rendelkező közműlétesítmény üzemi és kiegészítő építményei helyezhetők el.

(11) A „K-hu” jelű különleges hulladékgazdálkodási terület építési övezetben - a 3472/22 hrsz ingatlan kivételével - a hulladékgyűjtő udvar, hulladéklerakó, komposztáló telep üzemi és kiegészítő építményei helyezhetők el. A 3472/22 hrsz ingatlanon a hulladékgyűjtő udvar építményein kívül igazgatási kereskedelmi és szolgáltató épületek helyezhetők el.

(12) A “K-mü” jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben a földművelés, állattenyésztés és az ezekhez kapcsolódó tárolás, termény-feldolgozás és gépjavítás építményei, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.

(13) A „K-me” jelű különleges megújuló energia-hasznosítási terület építési övezetben a megújuló energia nyerésére és e tevékenység kiszolgálására szolgáló építmények helyezhetők el.

(14) A „K-ám” jelű különleges állat-menhely terület építési övezetben állatmenhely és ennek kiszolgáló építményei helyezhetők el.

(15) A „K-lo” jelű különleges logisztikai központ terület építési övezetben logisztikai, raktározási és szállítmányozási célú épületek, építmények helyezhetők el.

(16) A „K-közl” jelű különleges közlekedési terület építési övezetben személygépkocsi-tárolás (sorgarázs) célját szolgáló épületek helyezhetők el.

(17) A „K-v” jelű különleges vásártér terület építési övezetben vásári és piaci rendeltetésű épületek helyezhetők el.

16. Beépítésre nem szánt területek övezeti előírásai

30. § A „Kö” jelű közlekedési és közműterület övezetben a közlekedést és közműellátást kiszolgáló közlekedési- és közműépítmények valamint kivételesen kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek helyezhetők el.

31. § (1) A „Z-Kp” jelű közpark és a „Z-kk” jelű közkert zöldterületeken az OTÉK 27. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Új közpark, közpark-felújítás, valamint közparkon belül 100 négyzetméternél nagyobb térburkolat létesítése csak kertépítészeti terv alapján valósítható meg.

32. § (1) Az „Eg” jelű gazdasági erdőterület övezetben, az „Ev” jelű védelmi erdőterület övezetben és az „Ek” jelű közjóléti erdőterület övezetben az OTÉK 28.§-a szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A gazdasági és közjóléti erdőterület övezetben – a távközlési-hírközlési torony és kilátó kivételével – legfeljebb 5 méter épületmagasságú épületek helyezhetők el.

33. § (1) A mezőgazdasági terület övezetekben az OTÉK 29. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági terület övezetekben az OTÉK 29. §-ában említett építményeken kívül a borturizmushoz kapcsolódó vendéglátó és szálláshely-szolgáltató épületek is elhelyezhetők.

(3) A kertes mezőgazdasági terület övezet sajátos előírásai:

a) Az övezeten belül új telek közútról vagy magánútról megközelíthetően alakítható ki.

b) Az épületek a szabályozási vonaltól, ennek hiányában a telekhatártól legalább 5 méter előkert mélységgel, oldalhatáron álló beépítési mód szerint helyezhetők el.

c) 10 %-nál meredekebb lejtésű terepen a lejtő felől megengedett párkánymagasság legfeljebb 5,5 méter.

d) A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal kell kialakítani. A támfal magassága az 1 métert nem haladhatja meg.

(4) Az „Ma-sz” jelű általános mezőgazdasági szántó-területen az övezetre előírt minimális telekméretet elérő telekméret esetén a telek rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények és lakóépület helyezhetők el

(5) Az „Ma-r” övezeti jelű általános gyep, rét, legelő művelési ágú területeken az „övezetre előírt minimális telekméretet elérő megfelelő telekméret esetén a hagyományos, almos állattartó építmények és lakóépület helyezhetők el

(6) A telkek - övezeti besorolásától, művelési ágától és méretétől függő - beépíthetőségét jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

34. § A „V” jelű vízgazdálkodási terület övezetben építmények az OTÉK 30. §-a szerint helyezhetők el.

35. § A „Tk” jelű természetközeli terület övezetben semmilyen épület, építmény (műtárgy, kerítés, napkollektor, szélkerék, burkolt terület, pormentesített útburkolat) nem helyezhető el.

36. § (1) A „Kb-G” jelű különleges beépítésre nem szánt gazdasági terület övezetben gazdasági és raktározási célú építmények helyezhetők el.

(2) A „Kb-Rv” jelű különleges romkert terület övezetben (Romlottvár) a bemutatásra szánt régészeti emlék kulturális és idegenforgalmi hasznosítását szolgáló épületek és ezek kiszolgáló építményei helyezhetők el.

17. Bányászati tevékenységre vonatkozó előírások

37. § (1) Új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, az országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken és a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeken.

(2) A bányászati tevékenység számára engedélyezett területen a tevékenységhez kapcsolódó építmények elhelyezhetők, ezen építmények elhelyezésének normatívái – telek beépítettsége, építménymagasság, zöldfelület mértéke, stb. - nem korlátozottak.

18. Kialakult állapotokra vonatkozó külön előírások

38. § (1) Jelen HÉSZ hatálybalépése előtt épült és a jelen rendelettel előírt építési övezeti, vagy övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek bővítése, átalakítása, korszerűsítése esetében jelen rendeletet az alábbiak szerint kell alkalmazni:

a) Jelen rendelet előírásainak megfelelően átalakíthatók és - vízszintes irányban - bővíthetők abban az esetben, ha:

aa) A bővítés az építési helyen belül történik,

ab) Az építési telek beépítettsége kisebb a jelen rendelet által megengedettnél és a bővítés után sem haladja meg azt.

ac) ha a kialakult épületmagasság igen, de a tervezett bővítmény nem haladja meg a jelen rendelet által megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét.

b) Jelen rendelet előírásainak megfelelően - függőleges irányban bővíthetők abban az esetben, ha a bővítés után az épület nem haladja meg a - jelen rendelet - által megengedett építménymagasságot.

(2) A kialakult beépítésű gazdasági-ipari és kereskedelmi-szolgáltató területen azonos területfelhasználás határán és az építési övezet területén a hátsókert mérete 0,0 m.

19. Mellékletek és függelékek jegyzéke

39. § (1) A rendelet

1. melléklete A Szabályozási terv;

2. melléklete Az építési övezetek és övezetek telekalakítási és beépíthetőségi előírásainak táblázata;

3. melléklete Az állattartó építmények védőtávolságainak táblázata.

(2) A rendelet

1. függeléke Az Út minta-keresztszelvények;

2. függeléke Az ismert régészeti lelőhelyek jegyzéke;

3. függeléke A műemléki védelem alatt álló építmények jegyzéke;

4. függeléke A Natura 2000 és ökológiai hálózathoz tartozó területek jegyzéke.

20. Záró rendelkezések

40. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Nagykanizsa Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló 44/2006. (X.18.) önkormányzati rendelet, valamint annak módosításáról szóló 78/2007. (XII.21.), a 16/2008.(III.31.), a 45/2008.(X.09.), a 17/2009.(V.08.), a 30/2009.(VI.22.), a 42/2009.(X.13.), a 63/2009.(XII.29.), a 38/2010.(XII.06.), az 53/2010.(XII.20.), valamint a 2/2011.(II.02.) önkormányzati rendelet.