1. § E rendelet hatálya a Budapest XI. kerület, Balatoni út - MÁV vasútvonal - Partfutó utca - villamosvonal által határolt területre (a továbbiakban: Szabályozási terület) terjed ki.

2. § (1) A Szabályozási területen az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (a továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Településszerkezeti Terv és a Budapest Főváros Rendezési Szabályzat vonatkozó előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni, és az általános érvényű rendelkezések, hatósági előírások és szabványok vonatkozó előírásait kell betartani.

(2) A rendelet mellékletei:

(3) A Szabályozási Terven rögzített kötelező szabályozási elemek:

(4) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § A 4–12. alcímekben foglalt általános jellegű előírások a Szabályozási terület egészére vonatkoznak, amennyiben a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

5. § (1) A telekalakítás során nem jöhet létre

(2) Közmű elhelyezésének céljára az övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható bármely építési övezetben vagy övezetben.

(3) Lakóterületen újonnan kialakításra kerülő magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 12,0 m-nél.

(4) Beépítésre szánt területeket kiszolgáló gépjárműforgalom számára is szolgáló, 30,0 méternél hosszabb új zsákutca akkor létesíthető, ha a végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő forduló kialakításra kerül. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250,0 méter lehet.

6. § (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész meglévő épülettömegen belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, az egyéb jogszabályi és övezeti előírások figyelembevételével.

(2) Építési telken létesített terepszint alatti gépkocsitároló rámpája közterületen nem alakítható ki.

7. § (1) Amennyiben a Szabályozási Terven feltüntetésre került építési hely, az elő-, oldal- és hátsókertet aszerint kell figyelembe venni.

(2) Új épület elhelyezésénél

(3) Szabadon álló beépítés esetén az építési telek oldalkertje az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3,0 m.

(4) Az építési telek hátsókertje a hátsókertre néző homlokzatmagasság mértéke, de legalább 6,0 m.

8. § (1) Az építési övezetekben nem helyezhető el

(2) Az építési övezetekben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

(3) Lakóterületek építési övezeteiben elhelyezett melléképítmény terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg az 5,0 m-t.

(4) Az építési telek előkertjében az alábbi építmények helyezhetők el:

9. § (1) Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep természetes terepszintje, a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan, felfelé vagy lefelé legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg.

(2) Támfal kialakítása során a természetes terepszint felfelé és lefelé legfeljebb 1,0 méterrel változtatható meg, de a támfal magassága mellvéddel együtt sem haladhatja meg a 1,5 m-t. Ettől eltérni kizárólag pinceszinti gépkocsitároló megközelítését szolgáló lehajtót kísérő támfal esetén lehet.

(3) Az utcavonalon a kerítés helye a közterületi határon van, kivéve

(4) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet.

10. § (1) Új épület létesítése esetén az e rendeletben előírt személygépjármű és kerékpár férőhelyeket az építéssel egy időben telken belül kell kialakítani.

(2) Az építési telkek megközelítését szolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki.

(3) Lakó, iroda és igazgatási rendeltetésű épület elhelyezése esetén a szükséges gépjármű-várakozóhelyek legfeljebb 30%-a, de legfeljebb 15 gépjármű-várakozóhely helyezhető el a felszínen.

(4) Újonnan épített teremgarázsban csak olyan emelőgépes parkológép alkalmazható, mely egymástól függetlenül használható parkolóállások kialakítását eredményezi.

11. § (1) A Szabályozási területen e rendelet előírásainak megfelelően kell a rendeltetések kiszolgálásához szükséges parkolóhelyeket kialakítani:

(2) A parkolóhelyszám és a kerékpárférőhely számításánál a 3. melléklet szerinti parkolószámot kell biztosítani.

(3) A parkolóhely-létesítési kötelezettség részben vagy teljes egészében pénzben megváltható a parkolás biztosításának módjáról, a parkolóhely-létesítési kötelezettségekről és a parkolóhely-megváltás eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.

12. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) A Szabályozási területen új épület építése, meglévő épület bővítése vagy rendeltetésváltása csak teljes közműellátás megléte esetén lehetséges.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

13. § (1) Új vízhálózat csak szennyvízcsatorna-hálózattal együtt építhető.

(2) A felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz, tisztított szennyvíz nem szikkasztható, közműpótló műtárgyként egyedi biológiai szennyvíztisztító berendezés nem telepíthető.

14. § (1) Új csapadékvízelvezető-hálózatot elválasztott rendszerű zárt csatornaként kell kiépíteni.

(2) A Szabályozási területen bármilyen burkolt felület növekedésével járó építési tevékenység esetén a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót vagy más csapadékvíz visszatartásra alkalmas megoldást kell kialakítani - a befogadó kezelője által előírt feltételek figyelembevételével.

(3) A záportározó vagy más csapadékvíz visszatartásra alkalmas eszköz túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint lehet a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni. Felszíni vízelvezető rendszer hiányában a túlfolyó vizek befogadóba történő vezetése a befogadó kezelője által előírt mértékig lehetséges.

(4) A záportározó egyéb célú hasznosítása csak többlet tárolókapacitás biztosításával valósítható meg.

15. § (1) A Szabályozási területen a hőellátást vezetékes energiaszolgáltatással vagy megújuló energiaforrásokkal kötelező biztosítani, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével.

(2) Új villamosenergia- és elektronikus hírközlési ingatlanbekötés csak földalatti csatlakozással létesíthető, akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(3) Háztartási méretű kiserőmű kapacitását meghaladó, megújuló energiahordozó hasznosítású energia termelést szolgáló erőmű a Szabályozási területen nem létesíthető.

(4) Új építésű irodaházak esetén az épületek energiaellátásának 30%-át helyben termelt megújuló energiából kell fedezni.

16. § A Szabályozási területen található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.

17. § (1) A Szabályozási területen kontakt talajszennyezéssel járó üzemi, szolgáltató tevékenység nem folytatható.

(2) Új épület elhelyezése során

(3) Zajt, vagy rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj vagy rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg. Zenés vendéglátó létesítmény lakó rendeltetést tartalmazó épület telekhatárától számított 200 méteren belül nem helyezhető el.

(4) Veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenység a vonatkozó jogszabályok szerint, az átmeneti gyűjtés és tárolás szabályainak betartásával végezhető. A Szabályozási területen csak a tevékenység során helyben keletkező veszélyes hulladékok átmenti tárolása megengedett, külső forrásból származó veszélyes hulladék tárolása, kezelése, ártalmatlanítása nem megengedett.

(5) Új lapostetők létesítése és meglévő lapostetők rekonstrukciója során a tetőfelület 40 m²-t meghaladó részét legalább extenzív zöldtetőként kell kialakítani, amennyiben a meglévő épület szerkezete statikai szakvélemény alapján azt lehetővé teszi.

(6) 100 lakást meghaladó lakóparkok esetében vizsgálni kell a légszennyezettséget. Ha a légszennyezettség értéke bármely szennyező komponens esetében meghaladja az éves egészségügyi határértéket, akkor ezen a területen lakóingatlan építése nem lehetséges.

(7) A 100 lakást meghaladó, egyedi gáztüzeléssel megvalósítandó lakóparkoknál modellezéssel vizsgálni kell a szennyező anyagok terjedési irányát, hatásterületét, az esetlegesen kialakuló szennyező gócpontokat (áramlástani vizsgálatok). Amennyiben a mért értékek a határértékeket meghaladják, nem tervezhető egyedi gázfűtés.

(8) Irodaházak és 100 lakást meghaladó lakóparkok építésénél gazdaságossági számításokkal meg kell határozni a távhőellátás kiépítésének lehetőségét. Ezen épületeknél egyedi gázfűtés csak akkor lehetséges, ha a távhőellátás kiépítése gazdaságtalanul valósítható meg, és az egyedi gáztüzelés hatásterületén a légszennyezettség a beruházás okozta légszennyezettség növekedéssel sem haladja meg az éves egészségügyi határértéket.

(9) Irodák és lakóparkok építése esetén vizsgálni kell a beruházás által előidézendő hőszigethatás nagyságát. Tervezett beruházás eredményeként újonnan nem alakulhat ki hősziget.

18. § (1) A kedvezőbb városökológiai adottságok kialakítása érdekében az övezetekben előírt zöldfelületi minimum 50%-át egybefüggő felületként kell kialakítani, amely legfeljebb 3,0 m széles gyalogúttal szakítható meg.

(2) Az építési övezetekben a zöldfelület legkisebb mértékét biztosító zöldfelületbe a gyeprácsos talajborítás, a gyephézagos talajborítás és a 4 m²-nél kisebb egybefüggő zöldfelület nem számítható be.

(3) Telken belüli felszíni parkoló esetén minden 3 db parkolóhely létesítése után legalább 1 db közepes növekedésű lombos fa telepítése szükséges.

(4) A Szabályozási Terven jelölt, „Kerületi jelentőségű (egyéb) közlekedési közterület” besorolású területeken a közterület kialakítása során a 12,0 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, 12,0 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítése szükséges.

19. § A Szabályozási területen a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

20. § (1) Az Lk-2-XI jelű építési övezetek a kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű területek, melyek elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Lk-2-XI jelű építési övezetekben elhelyezhető épület az alábbi rendeltetéseket tartalmazhatja:

(3) Lk-2-XI jelű építési övezetek telkein legfeljebb a létesíthető általános célú bruttó szintterület 100-zal való osztásából adódó egész számú lakó vagy egyéb önálló rendeltetési egység létesíthető.

(4) Lk-2-XI jelű építési övezetek telkein kereskedelmi rendeltetés legfeljebb 500 m² bruttó szintterületen helyezhető el - mely a vendéglátó rendeltetési egységekre nem vonatkozik.

(5) Lk-2-XI jelű építési övezetekben a tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni, tárolni és a helyben történő felhasználást megoldani.

(6) Lk-2-XI jelű építési övezetekben az előkert jogszabályban meghatározott minimális méretén belül burkolt felület – a telken álló épület megközelítésére szolgáló út, járda és behajtó kivételével – nem létesíthető. Az előkert területét biológiailag aktív zöldfelületként kell kialakítani.

21. § (1) Lk-2-XI/3 építési övezet telkein lakó rendeltetést tartalmazó épület esetén csak a korlátozott beépítési határértékek alkalmazhatók.

(2) Lk-2-XI/3 és Lk-2-XI/4 jelű építési övezetben a Szabályozási Terven jelölt, korlátozottan beépíthető területen elhelyezett épület esetén

22. § (1) A K-Rek-XI jelű építési övezetek a nagy zöldfelülettel rendelkező, a lakosság és a turizmus számára jelentős, aktív pihenést szolgáló területek, melyek elsősorban a sport- és strandlétesítmények, valamint az ezeket kiszolgáló és kiegészítő rendeltetésű létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) K-Rek-XI jelű építési övezetekben elhelyezhető épület az alábbi rendeltetéseket tartalmazhatja:

23. § A Szabályozási területen a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:

24. § (1) KÖu-XI-02 jelű övezet az I. rendű főútvonalak útpályáinak, szervízútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak csapadékvízelvezető-rendszerének, valamint parkolófelületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák (villamos), közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgálnak.

(2) KÖu-XI-02 jelű övezetben épület nem, csak az (1) bekezdésben felsorolt elemek működtetéséhez szükséges, valamint a közterület-használat tárgykörébe tartozó egyéb műtárgyak helyezhetők el.

25. § (1) KÖk-XI jelű övezet a közlekedési vonalak felszíni szakaszainak, megállóhelyeinek, továbbá a gyorsvasúti vonalak felszíni szakaszainak, és a közúti infrastruktúrától elkülönülő villamospályák, közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) KÖk-XI jelű övezetben az (1) bekezdésben felsorolt elemek működtetéséhez szükséges és a közterület-használat tárgykörébe tartozó műtárgyak helyezhetők el, épület nem helyezhető el.

26. § (1) Zkp-XI jelű övezetekbe a városi és lakóterületi közparkok, közkertek, a jelentősebb fásított közterek és az egyéb szerkezetileg meghatározó zöldfelületek tartoznak.

(2) Zkp-XI jelű övezetben épület nem, csak a pihenést, a testedzést szolgáló, valamint a zöldterület fenntartásához tartozó egyéb műtárgyak helyezhetők el.

(3) Zkp-XI jelű övezetben kialakított közkertet közhasználat elől elzárni nem lehet, közhasználatát kizárólag időben lehet korlátozni és azt is csak közbiztonsági okból a sötétedés utáni zárvatartás idejére.

27. § (1) Vf-XI jelű övezetbe tartozik a közcélú nyílt vízelvezető árkok és csatornák medre és parti sávja.

(2) Az övezetben kizárólag a vonalas közmű-, valamint a közlekedést és karbantartást szolgáló létesítmények, árvízvédelmi műtárgyak helyezhetők el, a felszíni vízelvezetés fenntartó sávjának a szabadon hagyásával és az átjárhatóságának a biztosításával.

30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.