Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
a Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2016. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 01. 14- 2024. 01. 15Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
a Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2016. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. számú mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró állami főépítészi, környezetvédelmi, természet- és tájvédelemi, közegészségügyi, közlekedési hatósági, örökségvédelmi, ingatlanügyi- és földügyi igazgatási hatáskörében eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal; a bányafelügyeleti és erdészeti hatáskörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal; a honvédelmi hatáskörben eljáró Honvédelmi Minisztérium; a közlekedési hatósági hatáskörében eljáró Innovációs és Technológiai Minisztérium; a természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelme érdekében, valamint közlekedési hatósági hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala; a természet- és tájvédelem érdekében eljáró Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság; hírközlési hatáskörben eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; a nukleáris biztonság és balesetelhárítás hatáskörében eljáró Országos Atomenergia Hivatal; országos vízminőség-védelem hatáskörében eljáró Országos Vízügyi Főigazgatóság; a vízvédelmi hatáskörben eljáró Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság valamint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság; a vízgazdálkodás hatáskörében eljáró Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság; a polgári védelem, és iparbiztonság hatáskörében eljáró Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; a határrendészeti hatáskörben eljáró Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság; a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal, az érintett területi és települési önkormányzatok valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
1. § A Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének Paks Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 33/2016. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) 3. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő f) ponttal egészül ki:
[A rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:]
„e) 5. melléklet: Malomhegy városrész lehatárolása,
f) 6. melléklet: Mk jelű kertes mezőgazdasági területek”
2. § (1) A HÉSZ 4. §‑a a következő 6b. ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
(2) A HÉSZ 4. §‑a a következő 12b. ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
3. § A HÉSZ 5. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az építési helyet meghatározó elő-, oldal- és a hátsókert méreteket az adott beépítési mód alapján az alábbiak szerint kell megállapítani (az eltérő előírásokat a rendelet övezeti előírásai vagy az SZT rögzítik):]
„b) az oldalkert legkisebb szélessége: szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén az előírt épületmagasság (Ém) fele, oldalhatáron álló beépítési mód esetén Ém;”
4. § A HÉSZ 20/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szabályozási terven az Lke–1.1 jelű, a Vi-M10 jelű építési övezetben és a Kb-me és a Kb-H/ih–2 jelű övezetben jelölt „Beültetési kötelezettség” az alábbiak szerint alakítandó ki:
a) a 10 m széles és az annál keskenyebb beültetési kötelezettségű területeket egy sorban legfeljebb 10 m tőtávolsággal telepített fasorból és 2,0 méter tőtávolságú középmagas, magas növekedésű cserjesávból álló többszintes növényállománnyal kell kialakítani,
b) a 10 m-nél szélesebb beültetési kötelezettségű területeket legalább 2 sorban kötésben, legfeljebb 10 m tőtávolsággal telepített fasorból és 2,0 méter tőtávolságú középmagas, magas növekedésű cserjesávból álló többszintes növényállománnyal kell kialakítani, továbbá
c) sorfa minőségű, az ökológiai igényeknek megfelelő növényanyag használatával.”
5. § A HÉSZ 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A település talajmechanikai adottsága miatt a csapadékvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén – a (4a) és (4b) bekezdések kivételével – nem megengedett.”
6. § A HÉSZ 25. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4b) A település teljes közigazgatási területén szikkasztásos csapadékvíz elhelyezés csak abban az esetben alkalmazható, ha a csapadékvíz elhelyezésre geotechnikai vizsgálatokkal, továbbá talajmechanikai és geotechnikai szakvéleménnyel alátámasztott dokumentáció készül, amely nem a lokális elszikkasztás kérdéskörére korlátozódik, hanem a talajvízáramlást figyelembe véve a befogadóig rögzíti a kockázatokat és ez alapján a szakértői nyilatkozat igazolja, hogy a szikkasztás nem jelent kockázatot sem az érintett területre, sem a meglévő nukleáris létesítményekre, sem Paks város közigazgatási területére.”
7. § A HÉSZ 35. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A város egyes sajátos rendeltetésű övezeteiben az alábbi meghatározott létesítmények illetve meghatározott funkciójú létesítmények helyezhetők el:
a) A „Vt – M, és Vi-M” jelű építési övezetek:
aa) Az építési övezet a város szempontjából kiemelkedően fontos, hagyományosan az adott települési helyhez kötődő, illetve arra kijelölt – meghatározott rendeltetésű létesítmények területeit foglalja magában. Az övezet területein a tervben meghatározott rendeltetésű létesítmény építményei helyezhetők el – az övezeti és egyéb tervi előírások keretei között, az adott létesítményre vonatkozó sajátos követelményeknek megfelelően.
ab) Az építési övezet területein a meghatározott funkciókhoz kapcsolódó és azt kiszolgáló szolgáltató létesítmény építménye is elhelyezhető, illetve ilyen funkció is létesíthető.
b) Az „ – E” jelű építési övezet: Az építési övezet a város olyan területei, amelyek jellemzően ellátási létesítmények elhelyezésére szolgálnak.
c) A „ – G” és a „-/g” jelű építési övezet: Az építési övezet az adott területegységhez tartozó garázstömböket foglalja magában.”
8. § A HÉSZ 37. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A lakóterületen az OTÉK 12. § (2) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el az alábbi kikötéssel:]
„b) ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik, akkor az Lk–3.4, Lk–3.5 és Lk–3.6 jelű övezetekben az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb a 2.1 melléklet szerinti, és a lakás célú rendeltetési egységekre legalább 250 m2 telekterületnek kell jutni;”
9. § A HÉSZ 42. §‑a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az Lke–1.1 építési övezet kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területtel határos telekhatárai mentén 10 m szélességben növényállomány létesítendő a 20/A § előírásai szerint.”
10. § A HÉSZ 42. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az Lke–2.2 jelű építési övezetben:]
„c) 1200 m2-nél kisebb telken háromszintes növényállomány létesítése esetén a telek megengedett legkisebb zöldfelületi mértéke 60% lehet.”
11. § A HÉSZ 42. §‑a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az 5. mellékletben lehatárolt Malomhegy területén az Lke–1–1, Lke–1.2, Lke–1.4, Lke–2.1, Lke–2.2 és Lke–2.3 jelű építési övezetekben
a) a hátsókert mérete az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész, de nem lehet kisebb, mint 6,0 méter,
b) csatlakozó saroktelkek estén az egymással határos oldalkertek mérete telkenként 6,0 méter,
c) az elhelyezhető 3 rendeltetési egységből legfeljebb 2 lehet lakó funkció,
d) legfeljebb 2 főépület létesíthető, továbbá
e) lakásonként egy db gépkocsitárolót a főépületen belül kell kialakítani.”
12. § A HÉSZ 49. §‑a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Dózsa György útnak a Rosthy utca és Kossuth Lajos utca közötti szakasza mentén kijelölt Vt–1 jelű építési övezetekben
a) lakó funkció létesítése estén a lakás célú rendeltetési egységekre legalább 200 m2 telekterületet kell biztosítani, továbbá
b) a földszint utcafronti részén lakó funkció nem létesíthető.”
13. § A HÉSZ 54. §‑a a következő (2)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Gksz–6.4 jelű építési övezetben elhelyezhető épület a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységen kívül i
a) közösségi szórakoztató,
b) sport és
c) iroda
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A Gksz–6.4 jelű építési övezetben lakás nem létesíthető.
(4) A Gksz–6.4 jelű építési övezetben elhelyezhető közösségi szórakoztató, sport, és iroda funkciók az építési övezet sajátos használatát nem korlátozhatják, azoktól védelmet nem igényelhetnek.
(5) A Gksz–6.4 jelű építési övezetben a melléképítmények közül
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló és
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(6) A Gksz–6.4 jelű építési övezetben
a) az előkert mérete: 10,0 m,
b) az oldalkert mérete: 10,0 m, valamint a
c) a hátsókert mérete: 15,0 m.
(7) A Gksz–6.4 jelű építési övezetben a szabályozási terven jelölt helyeken „Telken belüli kötelező fasor” létesítendő.”
14. § A HÉSZ 61. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[A különleges, beépítésre szánt építési övezet az alábbi építési övezetekre oszlik:]
„l) K–Kk kikötői kiszolgáló terület”
15. § A HÉSZ 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pincesorok területén belül csak présház, valamint a borturizmushoz kapcsolódó vendéglátó, kisüzemi vagy közösségi rendeltetés helyezhető el, kivéve ha az övezeti előírások, vagy a 2.1 melléklet másképpen rendelkezik.”
16. § A HÉSZ 62. §‑a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A K–Pi5 jelű, a Kömlődi út menti lakóterületté átalakuló volt pincesor területének építési övezetében:
a) a kialakult telekstruktúra megőrzendő,
b) telkenként legfeljebb egy lakás létesíthető,
c) telkenként legfeljebb egy épület létesíthető, melynek a közterületi határvonalon kell állnia,
d) a kialakult beépítés, a telekméretek és a terepviszonyok miatt a gépjárművek elhelyezését nem kötelező telken belül biztosítani, valamint
e) lakó funkció esetén teljes közműellátás biztosítandó.”
17. § A HÉSZ 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mezőgazdasági területen építés az OTÉK 29. § (3) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások keretei között a 2.2 és a 2.3 melléklet táblázatai, továbbá a 6. melléklet térképlapja szerinti övezeti kötöttségekkel történhet.”
18. § A HÉSZ 72. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az „Mk” jelű övezetekben:]
„c) épület földszintes, legfeljebb 4,2 m-es épületmagasságú lehet úgy, hogy a lejtős terepen az épület lejtő felőli homlokzatmagassága 5,0 m-t nem haladhatja meg, az épület tetőtere beépíthető, főtömegét jellemző tetőzet főgerinc-vonalára merőleges szélességi mérete a 7,0 m-t nem haladhatja meg, a tetőgerinc vonala a hosszoldallal párhuzamos lehet;”
19. § A HÉSZ 72. § (8) bekezdése a következő g)–h) ponttal egészül ki:
[Az „Mk” jelű övezetekben:]
„g) Mk övezetben a Dunakömlőd Vörösmalmi árok menti telkeken építményt elhelyezni nem lehet.
h) Mk övezetben a beépítés mértékébe legfeljebb a telek 6000 m2 területű része vehető figyelembe.”
20. § A HÉSZ 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
21. § A HÉSZ 2. melléklet helyébe a 2. melléklet lép.
22. § A HÉSZ 5. melléklet helyébe a 3. melléklet lép.
23. § A HÉSZ 6. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
24. § A HÉSZ
a) 14. § (3) bekezdés a) pontjában az „utcavonaltól” szövegrész helyébe az „utcai telekhatártól” szöveg,
b) 14. § (4) bekezdésében az „utcavonalon” szövegrész helyébe az „utcai telekhatáron” szöveg,
c) 31. § (2) bekezdésében, 40. § (2) bekezdés a) pontjában és 47. § (3) bekezdés a) pontjában az „utcavonaltól (utcai telekhatártól)” szövegrész helyébe az „utcai telekhatártól” szöveg, d) 39. § (2) bekezdés b) pontjában az „utcavonalra” szövegrész helyébe az „utcai telekhatárra” szöveg,
d) 40. § (2) bekezdés c) pontjában az „utcavonalra (utcai telekhatárra)” szövegrész helyébe az „utcai telekhatárra” szöveg
e) 40. § (2) bekezdés e) pontjában az „utcavonaltól” szövegrész helyébe az „utcai telekhatártól” szöveg
lép.
25. § Hatályát veszti a HÉSZ 25. § (4c) bekezdése és az 53. § (2) bekezdése.
26. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
1. melléklet a 48/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
SZABÁLYOZÁSI TERV
az alábbi linken érhető el: https://ppmh-musz6.govern-soft.hu/VCSTELJES”