1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Söjtör Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete: Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

(3) Az önkormányzat hivatala: Söjtöri Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös hivatal).

(4) Az önkormányzat székhelye: 8897 Söjtör, Petőfi utca 2.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Söjtör község közigazgatási területe.

(6)¹ Az önkormányzat hivatalos honlapja: https://sojtor.eu/

2. § (1) Söjtör község címere háromszögű pajzs, középen vágva és hasítva. A bal felső mezőben zöld alapon arany eke. A jobb felső mezőben kék alapon arany kettős kereszt. Az alsó arany mezőben író kar könyvvel.

(2) Söjtör község zászlója 2:1 arányú, álló formátumú, 100x200 cm-es fehér zászlóselyem, alul aranyrojt díszíti. Az önkormányzat címere a zászlólap egyik oldalán, színes hímzéssel van megjelenítve, mely felett a község neve feketével írva, aranyszínű szalagdíszben látható, bújtatójában fa merevítéssel.

3. § Söjtör község helyi ünnepnapja (Deák Ferenc „a haza bölcse” születésnapja): október 17.

4. § (1) Az önkormányzat az önként vállalt feladatai meghatározásánál figyelembe veszi a lakosság bármely módon – így különösen közmeghallgatáson, falugyűlésen, illetve civil szervezetek közvetítésével – közölt igényeit, javaslatait.

(2) Az önkormányzat helyi közszolgálatatások körében önként vállalt feladatai különösen:

(3) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását elsődlegesen a Magyar Államkincstár által vezetett közhiteles törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza, továbbá Söjtör Község Önkormányzatának Pénzkezelési szabályzata.

(1) Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök:

(2) Polgármesterre átruházott hatáskörök:

(3)³ Jegyzőre átruházott hatáskörök:

5. § (1) A polgármester dönt az önkormányzati segély iránti kérelmek elbírálásáról.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben foglalt hatáskörének gyakorlásáról minden képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testület tagjait.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra (a továbbiakban: ZALAISPA Társulás) ruházza át.

(4) Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.

(5) A ZALAISPA Társulás a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.

(6) A ZALAISPA Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

(7) A ZALAISPA Társulás kizárólagos tulajdonában álló egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. §-a az irányadó.

(8) A képviselő-testület a Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító-telep fejlesztésére létrehozott Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Csatorna Társulás) célját képező projekt keretében, kizárólag a Kohéziós Alap támogatással létrejövő vagyon- és eszközrendszerrel kapcsolatosan, a projekt által érintett működési (szolgáltatási) területen az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó csatornázás helyi megoldását, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott önkormányzati közszolgáltatási feladatokat az Csatorna Társulásra ruházza át.

6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő települési önkormányzati képviselő, 1 fő polgármester.

(2) A polgármester és a képviselők névsorát és lakcímét jelen rendelet 5. melléklete tartalmazza.

7. § (1)⁴ A képviselő-testület a rendes üléseit minden hónapban, évente 12 alkalommal tartja.

(2) A képviselő-testület ülését össze kell hívni

(3) A képviselő-testület összehívására irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, a napirendi indítvány feltüntetésével, a hely és időpont megjelölésével, a meghívandók körére is kitérve.

(4) A polgármester lehetőleg a javasolt, de a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 7 napon belüli időpontban köteles a testület rendkívüli ülését összehívni.

(5) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét. Soron kívül összehívott ülés meghívójára és annak megküldésére a 10. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a meghívót oly módon kell kézbesíteni, hogy a meghívottak azt az ülés előtt 1 nappal megkapják.

8. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze, aki az ülés elnöke. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülésének összehívását és vezetését az Ügyrendi Bizottság (1. számú melléklet) elnöke végzi.

9. § (1) Söjtör és Zalatárnok Községek Önkormányzatai Képviselő-testületeinek együttes ülését – Zalatárnok község polgármesterével történt előzetes egyeztetést követően – Söjtör község polgármestere hívja össze Söjtör községbe.

(2) Söjtör község polgármesterének akadályoztatása esetén Söjtör és Zalatárnok Községek Önkormányzatai Képviselő-testületeinek együttes ülését Zalatárnok község polgármestere hívja össze.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását bármely település polgármestere kezdeményezheti.

10. § (1)⁵ A képviselő-testület ülését meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a napirend tárgyát és előadójának megjelölését. Az ülés helyszíne: Söjtör Község Önkormányzata (8897 Söjtör, Petőfi u. 2.).

(2)⁶ Az ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőző 5 nappal korábban ki kell kézbesíteni, a helyben szokásos módon meghirdetni. Az alábbi hirdetőtáblákra kerül kifüggesztésre a testületi ülés meghívója:

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőség szerint, de legalább 1 nappal előbb ki kell kézbesíteni.

(4) A meghívót a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke) írja alá.

11. § (1) Az ülésre meg kell hívni a települési képviselőket, továbbá tanácskozási joggal:

(2) Az írásos előterjesztéseket elektronikus úton (e-mailben), a meghívóval együtt kell kézbesíteni.

(3) Egyszerűbb ügyekben nem szükséges írásos előterjesztést készíteni.

(4) Írásos előterjesztést szükséges készíteni rendelet-tervezetek esetében.

(5) Az írásos előterjesztés főbb elemei:

(6) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

12. § (1) A testületi ülések – a zárt ülések kivételével – nyilvánosak.

(2) Az önkormányzati munka társadalmi kontrolljának megvalósítása céljából a nyilvános ülések idejéről, helyéről, a tárgyalandó napirendekről a polgármester legalább 5 munkanappal az ülés előtt a lakosságot hirdetmény útján (hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel) értesíti.

(3) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódóan kérdést tehetnek fel, illetve hozzászólási jogot kaphatnak az Egyebek napirend keretében. A hozzászólási jogot az ülés elnöke adja meg.

(4)⁷ Az ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során: az előterjesztő amennyiben a képviselőtestület igényli, szóban ismerteti a napirend anyagát, amennyiben ilyen igény nem merül fel, a napirendhez a vita előtt legfeljebb 2 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia; az előterjesztőhöz a képviselőtestület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(5)⁸ A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 2 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(6)⁹ Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(7)¹⁰ Az ülés vezetője a tanácskozás rendjének fenntartása során:

(8)¹¹ A képviselő-testület ülésén résztvevők személyét érintő méltatlan, sértő megjegyzésre személyes megtámadtatás címén, a viszont válaszadás jogát 3 perc időkeretben az ülés vezetőjének meg kell adnia, amennyiben arra az érintett igényt tart.

13. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. által meghatározott esetekben.

(2) Amennyiben az ülés nyilvánossága az érintett beleegyezésétől függ, az érintett nyilatkoztatásának módjai:

(3) Az érintett írásbeli, illetve szóbeli nyilatkozatának hiánya esetén, továbbá, ha nyilatkozatában nem járul hozzá a nyilvános ülésen való tárgyaláshoz, az adott ügyet zárt ülésen kell tárgyalni.

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

(2) Az együttes ülést az ülést összehívó polgármester vezeti.

(3) Az ülés elnöke megnyitja az ülést, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, valamint a határozatképességet. Az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet.

(4) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével 5 napon belüli időpontra újból összehívja.

15. § (1) Az ülés elnöke javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről a képviselő-testület határoz.

(2) A napirenden nem szereplő javaslatok megtárgyalásához egyszerű szótöbbség szükséges.

(3) Az ülés elnöke minden ülésen tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta végzett fontosabb intézkedésekről, a nyilvános ülésen hozott határozatok végrehajtásáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(4) Az ülés elnöke napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell válaszolni.

(5) A vita lezárását a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja.

(6) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(7) A képviselő-testület a vita során elhangzott javaslatokról, majd a határozati javaslat egészéről dönt.

(8)¹² Szavazni „igen” -nel vagy „nem” -mel, vagy "tartózkodommal" lehet. A szavazás eredményét az ülés elnöke számszerűen állapítja meg és kihirdeti a határozatot.

(9) A napirendek megtárgyalását követően (interpellációk után) a testületi tagok és a tisztségviselők bejelentést tehetnek. Ha a bejelentés alapján intézkedésre van szükség, erről a testület a legközelebbi ülésén be kell számolni.

(10) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(11) A képviselő-testület döntéshozatalából az Mötv-ben meghatározottak szerint kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a levezető elnök jegyzőkönyvben rögzített módon figyelmezteti.

(12)¹³ Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(13)¹⁴ A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

16. § (1) Az önkormányzati képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, a jegyzőhöz és az állandó bizottságok elnökeihez interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülés napja előtt 1 munkanappal a polgármesternél kell írásban benyújtani. Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A polgármester minden ülés végén (napirendek után) bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(3) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz, ha az interpelláló nem fogadta el a választ.

17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülés elnökének a feladata.

(2) Ennek érdekében az ülés elnöke figyelmezteti azt a hozzászólót, aki:

(3) Ismételt rendzavarás esetén az ülés elnöke – a képviselő kivételével – a tanácskozóterem elhagyására kötelezheti a rendbontót. A képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson.

(4) A (2)–(3) bekezdés rendelkezései irányadók a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokra is.

18. § (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

(2) A nyílt szavazás név szerinti is lehet. Név szerinti szavazás a polgármester, valamint bármelyik települési képviselő javaslatára elrendelhető. Az elrendelésről a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3)¹⁵ Ha a jelenlévő képviselők legalább 1/4-e indítványozza, név szerinti szavazást kell tartani.

(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét (a jelenléti ív szerinti sorrendben), akik nevük felolvasásakor „igen” -nel, vagy „nem” -mel szavaznak.

(5) A név szerinti szavazásról mindig szó szerinti jegyzőkönyv készül.

(6) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő.

(7) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve amelyekben zárt ülést tarthat.

(8) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

(9) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.

(10) A titkos szavazás külön helyiségben, szavazólapon, urna igénybevételével történik. Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi. A bizottság elnöke az eredményről jelentést tesz a képviselő-testületnek.

19. § (1) A képviselő-testület döntései:

(2) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal, évszámmal kell ellátni a következők szerint:

(3) A rendeletekről és határozatokról a közös hivatal nyilvántartást vezet.

20. § (1) A helyi rendelet alkotását a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, valamint a jegyző kezdeményezheti. A rendeletalkotás kezdeményezését a polgármesternek kell benyújtani, aki a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A testület meghatározza az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórum rendjét. A szakmai előkészítés minden esetben a jegyző feladata. Az előkészítésbe be lehet vonni az Ügyrendi Bizottságot.

(3) A rendelet-tervezetet a képviselő-testületnek kell benyújtani.

(4) Az elfogadott rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(5) Az önkormányzati rendelet és normatív határozat kihirdetéséről a jegyző – az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel – gondoskodik. A képviselő-testület esetenként a kihirdetés egyéb formáját is meghatározhatja.

21. § (1)¹⁶ A tanácskozásról minden esetben hangfelvétel készül, a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséhez.

(2) A jegyzőkönyv melléklete az ülés meghívója, a jelenléti ív, az írásos előterjesztések és az elfogadott rendeletek.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a képviselő-testületi ülés elején megválasztott egy képviselő (jegyzőkönyvhitelesítő) írja alá.

(5) A képviselő-testület üléséről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

(6) A választópolgárok – zárt ülés kivételével – bármelyik hivatali dolgozó jelenlétében, a polgármester és a jegyző engedélyével betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe az önkormányzat hivatali épületében.

(7)¹⁹ A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyen a meghozott határozatok anonimizált formátumban nyilvánosak.

(8) A zárt és a nyilvános ülésekről készített jegyzőkönyveket külön kell kezelni.

22. § (1) A képviselő-testület az Mötv-ben meghatározottak szerint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint is elrendelheti a közmeghallgatást, ahol fontosabb témában, döntés előtt kikéri és meghallgatja az állampolgárok és szervezetek véleményét, javaslatait.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot, a társadalmi szervezeteket a rendezvény előtt legalább 5 nappal előbb értesíteni kell a hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetmények útján.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

23. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, valamint jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében falugyűlést, részfalugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés helyéről, idejéről és tárgyáról a lakosságot legalább 5 nappal a gyűlés előtt tájékoztatni kell.

(3) A falugyűlést a polgármester vezeti. A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

24. § A települési képviselők juttatását külön rendeletben kell szabályozni.

25. § (1) A képviselő-testület 3 tagból álló Ügyrendi Bizottságot – mint állandó bizottságot – hoz létre.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak névsorát, valamint a bizottság feladatait a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A bizottság döntési jogosultsággal nem rendelkezik.

26. § (1) A képviselő-testület esetenként, konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság részletes teendőit megalakításakor határozza meg.

27. § (1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el. A polgármester hivatali munkarendje a közös hivatal munkarendjével azonos.

(2) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös hivatal közreműködésével látja el.

28. § A polgármester feladatait az Mötv. és az ágazati jogszabályok szabályozzák.

29. § Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatát.

30. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Zalatárnok Község Önkormányzata Képviselő-testületével közösen közös hivatalt működtet.

(2) A közös hivatal elnevezése: Söjtöri Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A közös hivatal székhelye: 8897 Söjtör, Petőfi utca. 2.

(4) A közös hivatal kirendeltsége és címe: Söjtöri Közös Önkormányzati Hivatal Zalatárnoki Kirendeltsége (8947 Zalatárnok, Petőfi Sándor utca. 40.)

(5) A közös hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint feladat- és hatásköreit a közös hivatal létrehozásáról és működtetéséről szóló megállapodás és a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A közös hivatali megállapodás szabályozza a közös hivatal fenntartásának költségeihez való hozzájárulás szabályait is.

(6) A közös hivatali megállapodás jelen rendelet 6. mellékletét, a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata jelen rendelet 7. mellékletét képezi.

(7) A közös hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

31. § (1) A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a székhely község polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására, a közös hivatalhoz tartozó önkormányzat polgármesterével történő előzetes egyeztetést követően, a székhely község polgármestere jelöli ki a képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselőt.

(3) A közös hivatal működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik.

(4) A köztisztviselők és munkavállalók kinevezéséhez, felmentéséhez, bérezéséhez és jutalmazásához a polgármesterek egyetértése szükséges oly módon, hogy az egyetértési jogot a székhelytelepülésen dolgozók esetében a söjtöri polgármester, míg a kirendeltségen dolgozók esetében a kirendeltség székhelye szerinti polgármester gyakorolja.

(5)²⁰ A jegyző kötelezettsége, hogy az az Mötv. 53. § (1) k) pontja alapján a jogszabálysértő döntéseket és működést jelezze a polgármesternek, illetve a képviselő-testületnek.

32. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az önkormányzat által kötött társulási megállapodások felsorolását jelen rendelet 2. melléklet tartalmazza.

33. § (1) A helyi népszavazásra vonatkozó eljárási szabályokat a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény tartalmazza.

(2) A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást a választópolgárok 25%-ának kezdeményezése esetén.

34. § Az önkormányzat vagyonára és a vagyongazdálkodásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

35. § Az önkormányzat a saját és intézményei belső ellenőrzéséről e feladat ellátására megkötött megbízási szerződéssel gazdasági társaság útján gondoskodik.

36. § (1) Az önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján kötött, a 3. mellékletben található együttműködési megállapodás szerint.

(2) A nemzetiségi önkormányzat működésének biztosítása céljából a községi önkormányzat által átadott vagyontárgyakat a 4. melléklet tartalmazza.

38. § Ez a rendelet 2023. június 1-jén lép hatályba.