1. § (1) Jelen rendelet hatálya Sobor teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Jelen rendelet előírásait az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásainak az e rendeletben foglalt kiegészítéseivel és eltéréseivel, valamint Sobor község településkép védelméről szóló 3/2018. (XI. 6.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: településképi rendelet) előírásaival együtt kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet mellékletei a következők:

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) A kötelező, a javasolt, a más jogszabály által elrendelt kötelező szabályozási elemeket és a tájékoztató elemeket a SZT tartalmazza.

(3) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek vonatkozásában e rendelet előírásain túl a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(4) A szabályozási vonal és övezethatár korrekciójára a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 13. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén van mód.

(5) A (4) bekezdés szerinti korrekció területi hatálya:

(6) A szabályozási vonal, vagy az övezethatár korrekciója legfeljebb 5 m lehet. A korrekcióra az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén van mód:

3. § (1) A 2. melléklet az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata tartalmazza az építési övezetek és övezetek telekalakítással kapcsolatos paramétereit.

(2) Az építési övezetben, ahol a telekméret területe "K" kialakult, kizárólag telekhatárrendezés vagy telekegyesítés végezhető, amennyiben a kialakuló telkek beépítettsége, valamint a telekalakítással érintett telkeken meglévő építmény(ek) távolsága a tervezett telekhatártól a jogszabályoknak megfelel.

(3) Építési övezetek területén telekegyesítés, vagy telekhatár-rendezés abban az esetben is végezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a kialakuló ingatlan, vagy ingatlanok a 7. § (2) bekezdés szerinti beépíthetőség feltételeinek megfelelnek.

(4) Magánút bármely övezetben, vagy építési övezetben kialakítható a következő módon:

(5) 150 m-nél hosszabb olyan magánút, melynek egyik vége nincs összeköttetésben egy másik utcával (zsákutca) azt végfordulóval kell kialakítani. A magánutat a tulajdonos, illetve tulajdonostársak kötelesek kialakítani és fenntartani. A magánút alatt létesülő és az érintett ingatlanokat kiszolgáló közművezetékek kiépítéséről és karbantartásáról a magánút tulajdonosa(i) köteles(ek) gondoskodni.

(6) Az övezeti paraméterekben előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók magánút, közcélú vízilétesítmény kialakítása vagy közműépítmény elhelyezése érdekében.

(7) Szabályozási vonallal, vagy övezethatárral metszett telek vagy építési telek szabályozási terv szerinti kialakítása akkor is lehetséges, ha a maradványtelek területe és alakja az adott övezetre előírt méreteknek nem felel meg. Az így kialakuló maradványtelek továbbra is beépíthető.

(8) Maradványtelken településrendezési előírások szerint telekosztás vagy telekcsoport újraosztás végezhető akkor is, ha a maradványtelken kialakuló elő-, oldal- és hátsókert mérete nem felel meg az előírásoknak.

(9) A beépítésre nem szánt területeken 10000 m²-nél kisebb telket – közlekedési és közműterület, vízgazdálkodási terület, természetközeli terület, zöldterület, védelmi célú erdőterület, a (6) bekezdés szerinti építmények elhelyezése, és az előbbi területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem lehet.

(10) Nyúlványos telek nem alakítható ki.

4. § (1) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a természetes- és természetközeli élőhelyek megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.

(2) Természetvédelmi oltalom alatt álló területen a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

(3) Külterületi fásítás, erdősítés, erdőfelújítás a termőhelyi adottságoknak és az erdészeti, valamint a természetvédelmi jogszabályi követelményeknek megfelelően történhet.

(4) Mezőgazdasági művelés alatt álló lakóterületen, különleges terület – mezőgazdasági üzemi területen, valamint erdőterületen a természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek, a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazandók.

(5) A település közigazgatási területén új tevékenység csak úgy folytatható, hogy

(6) Új utak kialakításánál, meglévők átépítésénél - árvízvédelmi védvonal kivételével - 16 m szabályozási szélesség esetében, vagy a felett legalább egyoldali fasor telepítendő.

(7) Külterületen levő, a tájkaraktert meghatározó fasorok, mezsgyék, és védőerdősávok fenntartandók.

(8) A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkező szennyvizet szivárgásmentes zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell kezelni.

(9) Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése csak akkor lehetséges, ha az illetékes hatóságok a tisztított szennyvíz vízfolyásba vezetéséhez, megfelelő vízfelületen, vagy növénytelepítéssel való elpárologtatásához, illetve mezőgazdasági területen, vagy erdőterületen történő szikkasztásához hozzájárulnak, és a szennyvíztisztító kisberendezés előírt védőtávolsága a telken belül biztosított.

5. § Lakás önálló rendeltetési egysége után legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani telken belül. Amennyiben jogszabály ennél nagyobb számú személygépkocsi elhelyezését írja elő, úgy azt az előírást kell alkalmazni.

6. § (1) Nagyvízi meder, parti sáv, fakadó vizek által veszélyeztetett területeken a vonatkozó jogszabályok alapján végezhetők tevékenységek.

(2) Az árvízvédelmet nyújtó védvonaltól a mentett oldalon 110 m-es sávban fakadóvíz előfordulásával kell számolni, építési tevékenységet, tereprendezést erre tekintettel lehet végezni, a vízügyi hatósággal egyeztetett módon, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel.

(3) Szabályozási terven jelölt fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területen, belvízjárta területen:

(4) Hidrogeológiai "B" védőövezettel érintett területen a vonatkozó jogszabály előírásai szerint létesíthető a 3. melléklet, 4. melléklet és 5. melléklet szerinti rendeltetések, építmények.

(5) Sobor közigazgatási területét a vonatkozó katasztrófavédelmi jogszabályok a II. katasztrófavédelmi osztályba sorolják, a vonatkozó jogszabályok figyelembevétele szükséges.

7. § (1) Az építési övezetek és övezetek építési használatának határértékeit a 2. melléklet az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata tartalmazza.

(2) Amennyiben jelen rendelet másképp nem szabályozza, a legkisebb kialakítható telekméret előírásaitól függetlenül beépíthető minden olyan beépítésre szánt övezetben lévő belterületi telek, amely az alábbi feltételeket együttesen teljesíti:

(3) Az építési övezetekben, övezetekben előírt legnagyobb épületmagasság értékétől eltérően gazdasági, mezőgazdasági, erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó technológiai műtárgy belterületen legfeljebb 10 m, beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi területen és beépítésre nem szánt területeken legfeljebb 20 m lehet.

(4) Az építési övezetekben és övezetekben rendeltetéseket elhelyezni az OTÉK-ban meghatározott előírások, valamint a 3. melléklet az elhelyezhető és a tiltott rendeltetések, önálló rendeltetési egységek, a 4. melléklet az elhelyezhető és a tiltott melléképítmények és az 5. melléklet az elhelyezhető és a tiltott egyéb építmények táblázatai szerint lehet.

(5) Építménynek minősülő antennatartó szerkezet a településképi rendelet előírásai szerint létesíthető.

(6) Amennyiben az övezeti előírások másképp nem szabályozzák, beépítésre nem szánt területen terepszint alatti építmény (pince) nem létesíthető.

(7) A műfű burkolat területe a zöldfelületi arányba nem számítható be.

(8) A maradványtelken, vagy amennyiben az építési övezetre vonatkozó telek legnagyobb beépítettsége a „kialakult” beépítési módot is meghatározza, a jogszerűen álló épület felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, az építési helyen belül bővíthető akkor is, ha a telekalakítást követően az elő-, oldal- és hátsókert mérete, megengedett legnagyobb beépítettsége nem felel meg az előírásoknak.

(9) Állattartási és állattenyésztési épület a meglévő lakó- vagy intézményi épületekről baromfitartás esetén minimum 5 m, más haszonállat esetén minimum 10 m, trágyatároló minimum 15 m távolságra létesíthető.

(10) Egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállításra, feldolgozásra, fogyasztására, forgalmazására szolgáló építménytől 50 m-es távolságon belül, állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.

(11) Mobilház és egyéb lakáspótló létesítmény csak ideiglenesen, legfeljebb 5 év időtartamra helyezhető el.

(12) Közművesítés mértéke:

(13) A (12) bekezdésben foglalt közművesítés mértéke abban az esetben nem követelmény az egyes telkek beépítésének feltételeként, ha a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel, közüzemi szolgáltatással vagy egyedi módon az épület használatbevételéig teljesülnek az övezetre előírt közművesítettségi feltételek (pl. egyedi közműpótló műtárgy).

(14) A külterületi önkormányzati utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) esetén az út tengelyétől mért 10-10 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

8. § A beépítésre szánt terület építési övezetei a következők:

9. § (1) Falusias lakóterület laza beépítésű építési övezeteiben, legfeljebb két rendeltetési egységet magában foglaló épület(ek) helyezhetők el.

(2) A terület minden építési telkére, a gépjárművel történő közvetlen behajtás lehetőségét biztosítani kell.

(3) Lakóterületen melléképület a hátsó kertben csak a beépítési oldalon, legfeljebb a főépület magasságáig (homlokzat és tetőgerinc) helyezhető el.

(4) A Kossuth utca Kis utca és Petőfi utca közötti szakaszán a kialakult állapotnak megfelelően 0 m előkert tartandó. Az előkert ebben az esetben egyben építési vonalat is jelent.

(5) Lf-1 építési övezet esetében amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a paraméterekben meghatározott legkisebb kialakítandó telek méretét (1000 m²), de 300 m²-nál nagyobb, akkor az építési paraméterek függvényében beépíthető.

10. § A településközpont terület építési övezetei több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgálnak.

11. § (1) Különleges terület – Mezőgazdasági üzem területe (K-Mü) építési övezetben elsősorban az állattenyésztéshez, növénytermesztéshez, feldolgozáshoz, raktározáshoz, valamint a termények és termékek árusításához kapcsolódó rendeltetések helyezhetők el.

(2) Különleges terület – Temetőterület (K-T) építési övezetben csak a temetkezéshez, valamint a temető működtetéséhez, fenntartásához kapcsolódó építmények helyezhetők el.

12. § (1) A beépítésre nem szánt területek övezetei a következők:

(2) Az (1) bekezdés f) és i) pontjai szerinti kétszintű övezetek területén a 2. melléklet, 3. melléklet, 4. melléklet és 5. melléklet táblázataiban a két övezetre vonatkozó előírások közül a szigorúbbakat kell alkalmazni.

13. § (1) A közlekedési és közműterület övezetekben az országos településrendezési követelmények szerinti épületek mellett a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi, vízgazdálkodási létesítmények, utcabútorok, köztárgyak és közcélú hirdetőoszlopok helyezhetők el, valamint fasor(növényzet) telepíthető.

(2) Az országos mellékutak külterületi szakaszán a védőtávolság 50-50 m.

14. § (1) A közpark zöldterület jogszabályban meghatározott mértékben növényzettel fedett közterület.

(2) A közpark zöldterület extenzív fenntartással alakítandó ki, a vízvisszatartásra is figyelemmel.

15. § (1) Erdőterület az Országos Erdőállomány Adattárban erdőrészletként nyilvántartott erdők és a rendezési terv szerint tervezett erdők területe.

(2) Ev jelű védelmi célú erdőterületen épület nem helyezhető el.

(3) Er jelű rekreációs célú erdőterületen jogszabályban meghatározott rendeltetésű épületek helyezhetők el, legfeljebb 1%-os beépítettséggel. Erdei tó a rekreációs célú erdőterületen létesíthető.

(4) Ee jelű egyéb erdőterület övezetben épület legalább 3 ha telekterületen helyezhető el az erdő rendeltetésével összhangban, legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel.

(5) Az országos ökológiai hálózat övezeteivel érintett erdőterületeken a gyep, nádas, halastó művelési ág megváltoztatása csak a vonatkozó jogszabályok alapján történhet.

16. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek és építmények helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági terület a termőhelyi és tájhasználati adottságokhoz, potenciálokhoz illeszkedő mezőgazdasági használat, amely a vízvisszatartás, az ökológiai alkalmazkodás, az agroerdészeti rendszerek, valamint a termőföldvédelem, a természeti értékek védelme, a tájképvédelem érdekében a következő sajátos területfelhasználási egységekre tagolódik:

(3) Mezőgazdasági területen a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő lakó rendeltetés a megengedett beépítettség felét vagy a 250 m² bruttó alapterületet nem haladhatja meg.

(4) Mezőgazdasági területen új birtokközpont vagy tanya nem létesíthető.

(5) Az országos ökológiai hálózat övezeteivel érintett mezőgazdasági terület övezeteiben a gyep, nádas, halastó művelési ág megváltoztatása csak a vonatkozó jogszabályok alapján történhet.

(6) Má-0 övezetben épület nem helyezhető el.

(7) Má-1 övezetben legalább 1 ha telekterületen helyezhető el gazdasági és lakó épület, legfeljebb 5 %-os beépítettséggel.

(8) Mt-0 övezetben épület nem helyezhető el.

(9) Mt-1 övezetben 4 ha telekterület felett, legfeljebb 1 %-os beépítettséggel szántó és gyep (rét, legelő) művelési ágú telken csak az agroerdészeti gazdálkodással, a legeltetéses állattartással, természetvédelmi célú bemutatással, ismeretterjesztéssel és extenzív tájgazdálkodási tevékenységgel összefüggő építmények helyezhetők el.

17. § (1) A vízgazdálkodási terület vízfolyások, közcélú csatornák, tavak, tározók területe.

(2) A V jelű vízfolyások, és állóvizek területén a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők.

(3) A V-T jelű töltés területén a vízgazdálkodással és vízvédelemmel kapcsolatos építmények, valamint közlekedési építmények és műtárgyak helyezhetők el.

18. § Különleges beépítésre nem szánt terület – Napelempark területe (Kb-Np) övezetben kizárólag a megújuló energiaforrás termeléséhez, felhasználásához és átalakításához kapcsolódó műtárgyak, valamint a terület üzemeltetéséhez és fenntartásához szükséges épületek helyezhetők el.

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.