(1) E rendelet hatálya kiterjed Mecseknádasd Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok (továbbiakban helyiségek) bérletére.

(2)¹ A lakások bérbeadói jogát a Polgármester gyakorolja, a szolgálati bérlakások és az apartman lakások esetén a Pénzügyi és Kulturális Bizottság előzetes véleményének kikérésével.

(1) Az önkormányzati lakás bérbe adható:

(2) Az önkormányzat szolgálati alapon, olyan személy részére adhatja bérbe a tulajdonában álló szolgálati lakásokat, aki önkormányzati kötelező vagy önként vállalt közfeladat ellátásában részt vesz. A kérelem indokoltságát a kérelmező a munkáltatója, vagy önkéntes munka esetén a civil szervezet, illetve közösség vezetője ajánlásával alá kell támasztania.

(3) Az önkormányzat az apartman lakásokat olyan személy részére adhatja bérbe, aki a kérelem benyújtásának időpontjában betöltötte a 65. életévét.

(4) Az önkormányzati lakásra megkötött bérleti szerződést minden esetben írásba kell foglalni.

(5) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

(6) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(7) A bérlő a két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni, ennek megszegése rendkívüli felmondási ok. A bérlő által bejelentett távollét alatt, erre hivatkozással a bérleti szerződést felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést akkor sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatja.

(1) Önkormányzati lakásra lakásbérleti szerződés – az e rendelet hatályba lépését követően megkötött szerződésekre vonatkozóan - csak határozott időre, legfeljebb 5 éves időtartamra köthető, kivéve a szolgálati lakás esetében.

(2) A bérleti jogviszony a határozott idő lejártakor meghosszabbítható, ha a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak és a kérelmezőnek nincs bérleti díj tartozása vagy közüzemi díj hátraléka.

(1)² Szolgálati lakást a 3. § (1) bekezdésben megjelölt személy kaphat, aki megfelel az a) vagy b) pontban, valamint a c) és d) pontokban meghatározott feltételeknek:

(2) A bérleti szerződés lejártát követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni, minden külön elhelyezési és térítési igény nélkül.

(3) A bérlő a szolgálati bérlakásba:

(4) Szolgálati bérlakás a közszolgálati, illetve a munkavállalói jogviszony, valamint a közösségi szolgálat ellátásának időtartamára adható bérbe. A bérleti jogviszony a közszolgálati, illetve munkavállalói jogviszony, valamint a közösségi szolgálati feladatellátásának megszűnését követő 60 napon belül, külön felmondás nélkül megszűnik.

(5) A bérlő a közszolgálati, a munkavállalói jogviszony, illetve közösségi szolgálati feladatainak megszűnéséről a bérbeadót haladéktalanul köteles értesíteni. Ennek elmulasztása a bérleti szerződés rendkívüli felmondásának indokát jelenti.

(6) A szolgálati bérlakás iránti igényt a rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani, melyhez a mellékletben felsorolt dokumentumokat csatolni kell.

(1) Az apartman lakás iránti igényt a rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani, melyhez a mellékletben felsorolt dokumentumokat csatolni kell.

(2)³ Elemi csapás, katasztrófahelyzet vagy más, előre nem látható körülmény miatt lakhatatlanná vált ingatlanban élők elhelyezésére az önkormányzat szükséglakásként, a Bakancsos, illetve a Nádasd vendégházat házat jelöli ki. A szükséglakásban a lakhatási helyzet megoldásáig, de legfeljebb három hónapig biztosíthat elhelyezést az önkormányzat, amely három hónappal hosszabbítható meg. Az egy hónapot meghaladó elhelyezés esetén az önkormányzat rezsiátalányt számlázhat ki. A szükséglakásban történő elhelyezésről a Polgármester dönt.

(1) A jegyző a benyújtott kérelmeket megvizsgálja. Amennyiben a kérelem a rendeletben foglaltaknak megfelel, a kérelmezőt – legfeljebb 5 évre - nyilvántartásba veszi. Ha a kérelem nem felel meg a rendeletben foglalt feltételeknek, a kérelem nyilvántartásba vételét a jegyző elutasítja.

(2) A nyilvántartást a Jegyző évente felülvizsgálja. A jogosultság fennállásának igazolására a Jegyző dokumentumok és adatok benyújtására hívja fel a kérelmezőt.

(3)⁴ Amennyiben van megüresedő lakás, akkor a Jegyző a kérelmet szolgálati bérlakás, apartman lakás, illetve piaci alapú bérlés esetén a Pénzügyi és Kulturális Bizottság elé terjeszti véleményezésre.

(4) A kérelem tárgyában – a bizottság véleménye figyelembevételével - a Polgármester dönt.

(5) A bérlő kijelölése után a lakásbérleti szerződést a Jegyző készíti elő és a Polgármester írja alá.

(1) A bérlő a lakásába más személyt a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója kivételével – a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) Az önkormányzati lakásba történő befogadást – amennyiben ahhoz a bérbeadó hozzájárulása szükséges – meg kell tagadni, ha a bérlőnek lakbértartozása, vagy közüzemi díjhátraléka áll fenn.

(3) Bérlőtársi szerződést a bérbeadó hozzájárulása esetén a bérleti jogviszony keletkezésekor egyenes ági hozzátartozóval, házastárssal, testvérrel és élettárssal lehet kötni. A házastárs kivételével a bérleti jogviszony fennállása alatt a szerződés megkötésének feltétele annak igazolása, hogy a bérleményt lakbértartozás vagy közüzemi díjhátralék nem terheli.

(4) A bérlő szülőjével (ideértve a mostoha-, örökbefogadó- és nevelőszülőt) bérlőtársi szerződést akkor kell kötni, ha közös kérelmük alapján megállapítható, hogy együttlakásukat egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolják.

(5) A bérlő gyermekével (ideértve mostoha-, örökbefogadott- és nevelt gyermeket) vagy befogadott gyermekétől született unokájával bérlőtársi szerződést akkor kell kötni, ha a gyermek vagy unoka betöltötte 18. életévét, nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, rendszeres jövedelemmel rendelkezik és a bérlővel legalább egy éve lakik együtt az önkormányzati lakásban.

(6) Bérbeadó hozzájárulásában ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni 30 napon belül.

(1) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni.

(2) A lakbér mértékét a lakások komfort fokozata, alapterülete, és a lakás jellege (apartman lakás vagy szolgálati lakás) illetve a bérbeadás jellege (szolgálati, piaci alapú) határozza meg.

(3) A lakások havi bérleti díja és közüzemi költségei: :

(4) A rezsiköltségek elszámolása félévente történik.

(5) A bérleti díj évente, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, éves fogyasztói árindex mértékével növekszik, amelyről az önkormányzat írásban értesíti a Bérlőt.

Az apartmanházaknál a havi lakbér mértéke legfeljebb 5%-kal csökkenthető, amennyiben a bérlő egészségi állapota, és vagyoni helyzete ezt indokolja és nincsen tartásra kötelezett hozzátartozója. A lakbértámogatás legfeljebb 12 hónapra adható, amelynek indokoltságát a Szociális Bizottság vizsgálja és terjeszti elő döntésre a Polgármesternek.

Az a személy, akinek a bérbeadóval a lakásbérleti szerződése megszűnt, vagy ilyen szerződést a bérbeadóval nem kötött, és az elhelyezésére az önkormányzat nem köteles, a jogcím nélküli használat kezdetétől

(1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek használatba adni.

(2) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást és látja el komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel, illetve végzi el a lakástörvényben meghatározott bérbeadói feladatokat.

(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak a költségek bizonyos százalékának lakbérbe történő beszámításáról is.

(4) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költséget meghaladják, a bérlő csak a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges kiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.

(5) A bérbeadó köteles gondoskodni:

(6) A bérlő köteles gondoskodni:

(7) A (5) és (6) bekezdésben nem említett kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó.

(8) Bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, és a lakberendezések állapota indokolja.

(9) Ha fenti munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, illetve a lakás berendezéseinek rongálása idézte elő, azok elvégzését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti.

(10) A felek jogai és kötelezettségei tekintetében különösen indokolt esetben a felek a (5) és (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak.

(1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti, ha a bérlő a munkák elvégzésének a költségeit vállalja.

(2) A bérbeadó a hozzájárulás megadása előtt köteles megkérni a bérlő által elvégezni kívánt munka műszaki tartalmát, és várható költségeit.

(3) Ha a bérlő az átalakítási, korszerűsítési munkákat bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(4) A bérbeadó a hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

(5) A költségek elszámolására a bérbeadó és bérlő közötti megállapodás az irányadó.

(6) A lakás átalakításának minősül:

(7) A lakás korszerűsítése: egyedi fűtő, illetve melegvíz-szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési-szerelési munka elvégzése.

(8) Ha az átalakítás, korszerűsítés folytán a lakás komfortfokozata is emelkedik, a bérleti díj emelésére csak akkor van lehetőség, ha a költségeket a bérbeadó viselte. Ha a komfortfokozat növekedésének költségeit a bérlő viseli, a költségek elszámolására a bérbeadó és bérlő közötti megállapodás irányadó.

(9) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, felek megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel.

A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer – előzetes értesítés alapján – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi. A bérlő köteles arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni.

A bérlő a lakást, vagy a lakás egy részét albérletbe nem adhatja, a lakás használatát sem részben, sem egészben másnak semmilyen jogcímen át nem engedheti. A lakás jogosulatlan albérletbe adása azonnali hatályú felmondási okot keletkeztet a bérbeadó oldaláról.

(1) A szerződésben meghatározott idő elteltével vagy közös megegyezéssel a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő külön felszólítás nélkül, mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül köteles a lakást és a lakás berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban leltár szerint a bérbeadónak a szerződésben meghatározott időben visszaadni.

(2) A lakás leadásakor a bérlő által kötelezően elvégzendő munkák:

(3) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakberendezés tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A megállapításokat írásba kell foglalni.

(4) Nyilatkoztatni kell a bérlőt az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének módjáról és határidejéről.

(5) Ha a bérlő a hibák, hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, akkor a bérbeadó követelését a lakás visszaadásától számított 30 napon belül per útján érvényesíti.

(6) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(7) A (6) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözést követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(8) Ha a bérlő saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak kötelezni kell a bérlőt, az eredeti állapot visszaállítására, vagy annak költségei megtérítésére, illetve a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására.

(9) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérleti jogviszony folytatására az Lt. 32. §-az irányadó. Amennyiben van jogosult a bérleti jogviszony folytatására, úgy a jogosult a halálesetet követő 8 napon belül kell nyilatkozzon, hogy él-e a lakásbérleti jogviszony folytatásával. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(10) Amennyiben nincs jogosult a lakásbérleti szerződés folytatására, akkor az önkormányzat

(11) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. Ezen felül az örökös az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül az üresen tartott lakásra megállapítható lakbér egyszeresének, határidőn túl, pedig kétszeresének megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni.

(12) Ha az elhunyt bérlőnek lakbér-, illetve használatbavételi díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, amelyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.

(1) Az önkormányzat tulajdonában álló helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira, kötelezettségére, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait kell az alábbi eltérésekkel alkalmazni.

(2) Önkormányzati helyiség pályázati eljárás lefolytatása után adható bérbe, kivéve az önkormányzati feladatot ellátó intézmény használatában lévő helyiséget. A pályázati eljárás lefolytatása a jegyző feladata.

(3) A pályázati eljárás lefolytatása az alábbi esetekben mellőzhető:

(4) A pályázati eljárás lefolytatása nélkül bérbe adott helyiségek bérleti díja a képviselő-testület által meghatározott induló bérleti díjnak megfelelő összeg. A (3) bekezdés a) pontban foglalt esetben az önkormányzati helyiség ingyenes használatba is adható határozott időre, legfeljebb öt évre, amely bérleti szerződés ismételten – több alkalommal is - megköthető.

(5) Önkormányzati feladatot ellátó intézmény használatában lévő helyiség legfeljebb 5 évre történő bérbeadásáról az intézmény vezetője önállóan dönt. A bérleti szerződés érvényességéhez a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

(6) A bérleti díj évente, a Központi Statisztikai Hivatal által, hivatalosan közzétett éves fogyasztói árindex mértékével növekszik, amelyről az önkormányzat írásban értesíti a Bérlőt.

(1) A helyiség bérbeadásáról, pályázat induló bérleti díjáról, a hirdetmény tartalmáról a képviselő-testület dönt.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(3) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

(4) A beérkezett pályázatokat a Jegyző összesíti és a legjobb ajánlattevőt terjeszti a Képviselő-testület elé, jóváhagyásra.

(1) A bérlő köteles

(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadás-átvétel állapotának megfelelően leltár szerint köteles visszaadni bérbeadónak.

(3) A helyiség albérletbe nem adható, és el nem cserélhető. A helyiségek használata másnak sem egészben, sem részben, semmilyen jogcímen át nem engedhető. E szabály megszegése rendkívüli felmondási okként vehető figyelembe.

(1) A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, illetve megtagadása során, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében tudomására jutottak.

(2) Az önkormányzat a lakások bérletével kapcsolatban az érintett polgárokról – a személyi adat- és népesség – nyilvántartásban kezelt adatokat használja fel.

(3) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely az Önkormányzati Hivatal saját nyilvántartásában szerepel.

(4) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem szabad, az kizárólag a rendeletben szabályozott – a bérbeadáskor szükséges – szolgálati, jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.

(5) A személyes adatok kezelése során – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló – 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.

(1) Jelen rendelet alkalmazásában a következő fogalmak tekintetében – jövedelem, nem jövedelem, vagyon, közeli hozzátartozó – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései az irányadók.

(2) Az Ltv. alapján a bérlőt megillető elővásárlási jog gyakorlása esetén, az érintett ingatlan értékét – ingatlanforgalmi értékbecslés alapján – a képviselő-testület határozza meg. Az önkormányzat az elővásárlási jogosultnak legfeljebb 5% vételárengedményt biztosít. Az elővásárlásra jogosult a vételárat legfeljebb két részletben, az adás-vételi szerződésben meghatározott határidőn belül köteles megfizetni. Az elővásárlási jognyilatkozatot, az ingatlan értékesítésre történő meghirdetésétől számított 8 munkanapon lehet megtenni. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) Az önkormányzati szolgálati bérlakások listáját a rendelet 3. melléklete tartalmazza

(4) Az önkormányzat apartman lakásainak listáját a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(5) Az önkormányzat nem lakás céljára használható, bérbeadható helyiségeinek listáját a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(6) E rendelet rendelkezéseit, a rendelet hatályba lépését követően bérbe adásra kerülő önkormányzati ingatlanok esetében kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépése előtt, önkormányzati ingatlanok használatára létrejött jogviszonyokat a rendelet nem érinti.

(7) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Lt. és a Ptk. szabályai, valamint az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló rendelet az irányadó.

Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.