1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Barcs Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat), székhelye: 7570 Barcs, Bajcsy- Zs. u. 46.

(2) Az önkormányzat működési területe: Barcs város közigazgatási területe.

(3) Az önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület.

(4) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(5) A képviselő-testület szervei:

(6) Az önkormányzat hivatalos weboldala: www.barcs.hu

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló valamint a településrészek címerei, zászlói.

(2) Barcs város és a településrészek címerének és zászlajának leírását és a használatukra vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat, a tisztségviselők és a polgármesteri hivatal bélyegzőin Magyarország címerét kell használni.

(4) Az önkormányzat kitüntetései: Barcs Város Díszpolgára, Barcs Városért, Barcs Szolgálatáért kitüntető címek.

(5) A kitüntető címek adományozásának rendjét külön rendelet szabályozza. Az adományozásról történő döntést a képviselő-testület nem ruházhatja át.

3. § Barcs város hivatalos testvérvárosi kapcsolatot tart fenn: Németország Sinsheim városával, Románia Székelyudvarhely városával, Horvátország Verőce városával, Szlovákia Zselíz városával, Ausztria Knittelfeld városával, illetve önkormányzati partnerkapcsolatot tart fenn Magyarországon Szántód Község Önkormányzatával.

4. § (1) Barcs Város Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, és saját hatáskörben dönt a feladatok ellátásának módjáról.

(2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Barcs Város Önkormányzata kormányzati funkcióit az 2. melléklet tartalmazza.

(4) Minden önként vállalt közfeladat tekintetében annak további ellátásáról a képviselő-testület a fedezet biztosításával egyidejűleg, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervében, éves költségvetésében dönt.

5. § (1) A hatáskör átruházás szabályaira a Mötv. előírásait kell alkalmazni.

(2) A polgármester, a bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről a képviselő-testületet az alábbiak szerint tájékoztatják:

(3) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását az Mötv. 61. § alapján, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. Az átruházott hatáskörben hozott döntések 8 napon belül továbbításra kerülnek a jegyző felé, aki törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek, felfüggesztési jogának esetleges gyakorlása végett. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(4) A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület alakuló-, rendes- és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület - augusztus hónap kivételével - havonta ülésezik az általa elfogadott munkaterv alapján.

(3) A képviselő-testület szükség szerint a (2) bekezdésben foglaltaknál gyakoribb ülésezést is elrendel azzal, hogy a rendkívüli ülést indokolt esetben lehet összehívni, lehetőség szerint havonta egy alkalommal.

(4) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott korelnök hívja össze és vezeti.

(5) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül - ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására - össze kell hívni.

(6) A képviselő-testületi ülés helye a képviselő-testület tanácskozó terme. A napirendhez igazodóan ülés esetenként intézményeknél és gazdálkodó szervezeteknél is tartható.

7. § (1) Az alakuló ülésre a Mötv. szabályait kell alkalmazni.

(2) Az alakuló ülés összehívása során indokolt esetben a polgármester eltérhet jelen szabályzatnak a testületi ülés összehívását szabályozó rendelkezéseitől -, különösen a meghívó kézbesítési határidejét illetően, azonban a szabályozástól való eltérés nem sértheti a nyilvánosság biztosítására vonatkozó előírások betartását.

(3) A képviselő-testület tagjai az alakuló ülésen az eskütétel után aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

8. § (1) Rendes ülés az, amelyet a polgármester a munkaterv alapján hív össze. Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete augusztus hónap kivételével, havonta egyszer – minden hónap 3. csütörtökén – ülésezik, kivétel a január és a július hónapok, amikor a hónap 4. csütörtökén. A Képviselő-testület ülései 09:00 órakor kezdődnek.

(2) A képviselő-testület ülésének szabályaira a Mötv. előírásai az irányadók.

(3) A képviselő-testület üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A meghívó tartalma:

(4) A képviselő-testületi ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy azt a címzettek az ülés előtt legalább 6 nappal megkapják.

(5) A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott korelnök írja alá.

9. § (1) A képviselő-testület üléseire rendszeresen meg kell hívni:

(2) A képviselő-testület üléseire - tanácskozási joggal - eseti jelleggel meg kell hívni:

(3) A képviselő-testület üléseire a tanácskozási jog nélküli meghívót és az előterjesztéseket meg kell küldeni zárt ülések kivételével a helyi média képviselőinek és vármegyei média képviselőjének.

(4) A képviselő-testület üléseire szóló meghívót és előterjesztéseket - a zárt ülések kivételével - a városi könyvtárnak is meg kell küldeni. A lakosság önszerveződő közösségei és a helyi pártok az (5) bekezdés szerint értesülnek a képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről. Az előterjesztéseket megtekinthetik a városi könyvtárban, valamint a polgármesteri hivatalban, az önkormányzat honlapján.

(5) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármesteri hivatal a lakosságot az ülést megelőzően legalább 3 nappal tájékoztatja a meghívónak a hirdető táblákra történő kifüggesztésével, a helyi média részére történő megküldésével és Barcs város honlapján való megjelenítéssel.

10. § (1) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a 6. § (5) bekezdésen valamint az Mötv-ben meghatározottakon túl:

(2) A rendkívüli ülés összehívását a polgármesternél kell kezdeményezni.

(3) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a települési képviselők indítványozzák, az is szükséges, hogy az indítványt saját kezűleg írják alá.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt kézbesíteni kell a napirend írásos anyagaival együtt- kivéve az (5) bekezdés alapján összehívott rendkívüli ülés esetén.

(5) Amennyiben a napirend sürgőssége indokolja, a rendkívüli ülés szóban (telefonon) is összehívható akár 24 órán belüli időpontra is.

(6) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának - ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági ülés összehívása.

11. § (1) A képviselő-testület éves munkatervet készít.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

(3) A véleményeket, javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.

(4) A munkaterv tervezetet a beérkezett véleményekre, javaslatokra is figyelemmel a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a bizottságok elnökeivel történt egyeztetés után a polgármester terjeszti a tárgyévet megelőző december havi képviselő-testületi ülés elé jóváhagyás végett.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(6) A polgármester a munkaterv tervezet előterjesztésével egyidejűleg ismerteti a képviselő-testülettel mindazon véleményeket, javaslatokat, amelyeket a tervezet összeállításánál nem vett figyelembe és közli a mellőzés indokait is.

(7) A munkatervben tervezett napirendi ponttól történő eltérésre csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(8) A munkatervet meg kell küldeni:

(9) A jegyző a munkatervet az önkormányzat honlapján közzéteszi.

(10) A munkatervben nem szereplő napirendi pontnak a napirendre történő felvétele és tárgyalása nem minősül munkatervtől való eltérésnek.

12. § (1) Az ülés nyilvánosságát az állampolgárok részvételi lehetősége és Barcs Város hivatalos honlapján közzétételre kerülő előterjesztések és a nyílt ülésekről készült jegyzőkönyvek biztosítják.

(2) Nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem meghatározott részén foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.

(3) A képviselő-testületi ülésen a hallgatóság tagjainak tanácskozási joga nincs, kivéve, ha azt az ülés előtt legalább 2 nappal írásban kérik. A tanácskozási jog megadásáról a polgármester dönt, a jog megvonása esetén tájékoztatja a képviselő-testületet döntésének tényéről és indokairól.

(4) A napirendi pontokhoz kapcsolódóan a felszólalás vagy a kérdezés jogát a hallgatóság tagjainak a polgármester adja meg, legfeljebb 5 perc időtartamra.

(5) A napirendi pont érintettjének nyilvános ülésre vonatkozó nyilatkozatát a jegyző írásban szerzi be legkésőbb a meghívó, illetve az érintett napirend kiküldésének napjáig.

(6) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv-ben meghatározott alábbi esetekben:

(7) Az Mötv. alapján a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el:

13. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott korelnök vezeti. Az ülések vezetőjének a munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg. Megállapítja a jelenlévő képviselők számát és javaslatot tesz az ülés napirendjére. Az ülés alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet.

(3) Az ülés napirendjét a képviselő-testület fogadja el.

(4) A képviselő-testület dönt az egyes napirendi pontok levételéről és újabb napirendi pontok felvételéről.

(5) A polgármester a napirend elfogadása után tényszerűen

(6) A két ülés közötti tájékoztató tárgyalása során a képviselőknek lehetősége van kérdés feltevésére a képviselő-testületi ülések időpontja közötti időszakra vonatkozóan.

(7) A két ülés közötti tájékoztató elfogadását követően a jegyző a 19. §. (2) bekezdésében szabályozottak szerint ismerteti - amennyiben sor került rá - a rendkívüli ülésen/eken hozott határozatokat.

14. § (1) A képviselő-testületi ülésre írásos előterjesztés készül.

(2) Az (1) bekezdésben írt kötelezettség alól a képviselő-testület vagy a polgármester felmentést adhat, kivétel ez alól a rendelet-tervezet.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell elkészíteni.

15. § (1) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehetnek:

(2) Az előterjesztéseket legkésőbb az ülés időpontja előtt 8 munkanappal kell leadni a jegyzőnek. Sürgős tárgyalás esetén a benyújtott javaslatokat, önálló indítványokat legkésőbb az ülés megkezdéséig kell a képviselőknek eljuttatni.

(3) A jegyző a döntési javaslatot törvényességi szempontból felülvizsgálja és ezt kézjegyével igazolja. A törvényességi felülvizsgálat során:

(4) A képviselő-testületi tag, bizottság, nemzetiségi önkormányzat, főépítész által készítendő előterjesztések elkészítésénél a polgármesteri hivatal közreműködik, az előterjesztő által igényelt munkát elvégzi, a kért segítséget megadja.

(5) A képviselő-testület a döntés előkészítésébe bizottságot is bevonhat, szükség esetén külső szakértőt is igénybe vehet. Ennek pénzügyi fedezetét biztosítani kell.

(6) A képviselő-testület és a bizottság ülésére meg kell hívni az előterjesztőt.

16. § A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseknek tartalmazniuk kell:

17. § (1) A polgármester az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:

(2) A vitában a szót a polgármester adja meg és ő határozza meg a hozzászólások rendjét.

(3) Az előkészítésben résztvevő bizottságok elnökei és a javaslatok előadói határozathozatal előtt bármikor szót kérhetnek, illetve felszólalhatnak.

(4) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő kérhet szót. Az ügyrendi kérdésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Ügyrendi kérdésnek minősül az ülés vezetésével, rendjével összefüggő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(5) A bizottsági elnökök hozzászólásának időtartama napirendi pontonként maximum 5 perc. A képviselő-testületi tagok hozzászólásának időtartama napirendi pontonként maximum 3 perc. A kérdés időtartama napirendi pontonként maximum 1 perc.

(6) A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A polgármester összefoglalja a vitát és javaslatot tesz.

(8) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket kívánja eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.

(9) Amennyiben a jegyző a szavazás előtt törvényességi észrevételt kíván tenni, részére a szót meg kell adni.

18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) A polgármester a rendfenntartás során:

19. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az eredeti javaslatról kell dönteni. Amennyiben a határozati javaslat több pontot tartalmaz, a határozati javaslati pontokról külön-külön kell szavazni.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a jegyző a hozott határozatot felolvassa, vagy összefoglalóan hirdeti ki abban az esetben, ha a határozat terjedelme azt indokolja.

(3) Az alternatívákat tartalmazó határozatok esetében a legkevesebb szavazatot kapó javaslatot a polgármester a következő szavazási körben már nem teszi fel szavazásra. Az eljárást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat marad.

(4) A személyekre vonatkozó szavazást minden esetben külön-külön személyenként kell megejteni.

(5) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntetési cím adományozása ügyében - ha a határozati javaslatban több személy szerepel -, a képviselő-testület lépcsőzetes szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személy/ek kiesnek.

(6) A (3) bekezdésben és (5) bekezdésben foglaltak alkalmazása során fordulónként a képviselőknek egy szavazatra van lehetőségük. A korábbi forduló/k/ban leadott szavazatuk tartalmától „igen”, „nem” vagy „tartózkodás” a későbbi forduló/k/ban eltérhetnek. Amennyiben valamelyik szavazási fordulóban - a (3) bekezdés esetében egyik alternatív javaslat, az (5) bekezdés esetében egyik személy - a határozat elfogadásához szükséges számú szavazatot megkapja, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni, a szavazás lezárul. Ennek hiányában annyi szavazási fordulót kell tartani, amennyi alternatív javaslat, illetve személy szerepel a határozati javaslatban.

20. § (1) A Mötv-ben meghatározott alábbi esetekben minősített többség szükséges:

(2) A Mötv-ben meghatározottakon túl minősített többség szükséges:

21. § (1) Szavazni személyesen kell.

(2) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, elektronikus módon hozza, „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazattal.

(3) Amennyiben a szavazás elektronikus lebonyolítása nem megoldható, abban az esetben a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket („igen”), majd a javaslat ellenzőit („nem”) kéri fel a szavazásra. Ezt követően történik a „tartózkodás” kinyilvánítása.

(4) A nyílt szavazás név szerint is történhet.

(5) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani.

(6) A szavazatok elektronikus összesítése/összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd a javaslat ellen szavazók, végül a tartózkodók számát, megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(7) A képviselő-testület titkos szavazást rendel el a jogszabály által kötelezően előírt esetekben, titkos szavazást rendelhet el mindazon esetekben és ügyekben, amelyekben zárt ülést kell, vagy lehet tartani. Titkos szavazás elrendelését a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(8) Titkos szavazásnál a képviselő-testület a tagjaiból megválasztja a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját. A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a titkos szavazást.

(9) A titkos szavazás szavazólapon történik, urna igénybevételével. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ennek alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.

(10) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

(11) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(12) Amennyiben az egyszerű többséget igénylő javaslat nem kapta meg a jelenlévő képviselők több, mint a felének, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének „igen” szavazatát, akkor a javaslat elutasításra került. A szavazás eredménye szempontjából a „tartózkodás” szavazat értéke „nem” szavazatnak minősül.

(13) A Mötv-ben meghatározottak alapján név szerinti szavazás elrendelése kötelező a képviselők egynegyedének indítványára.

(14) A Mötv-ben meghatározotton túl név szerinti szavazás elrendelése kötelező:

(15) Név szerinti szavazás rendelhető el, ha:

(16) A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(17) Név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők nevét abc sorrendben olvassa fel, akik nevük felolvasása után „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak és a szavazatszámláló berendezésen a szavazatszámláló berendezést kezelő személy az elhangzott szavazatot rögzíti. Amennyiben a név szerinti szavazás nem hajtható végre elektronikus módon, a jegyző a képviselők nevét abc sorrendben olvassa fel, akik nevük felolvasása után „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A jegyző a szavazási névsoron rögzíti a képviselők elhangzott szavazatát. A polgármester utolsóként szavaz. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A jegyző által hitelesített szavazási névsort a szavazás személyenkénti eredményével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

22. § (1) A képviselő-testület döntései:

(2) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

23. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A rendelet-tervezetet a jegyző irányításával a polgármesteri hivatal készíti elő. A testület megbízhatja az előkészítéssel a rendelet tárgya szerint illetékes bizottságot vagy e célra ideiglenes bizottságot is alakíthat. A rendelet-tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő is igénybe vehető.

(4) A tervezetet a jegyző véleményével együtt a Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság, valamint a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni.

(5) A jegyző vagy a rendelet-tervezet előterjesztéséért felelős bizottsági elnök a tervezetet a tervezetet indokolással és előzetes hatásvizsgálati lappal együtt a kitűzött határidőre köteles a képviselő-testület elé terjeszteni.

(6) Az önkormányzat rendeletének végleges és hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg és a Mötv. szerint megnevezett személyek írják alá.

(7) A rendeleteket minden naptári év elejétől 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Az évszám után szerepeltetni kell a kihirdetés időpontját (hónap, nap).

(8) Az önkormányzat rendeleteiről központi nyilvántartást kell vezetni.

(9) Az önkormányzat rendeleteit a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. Az egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket közzé kell tenni Barcs Város honlapján.

24. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotás eseteit kivéve határozatot hoz.

(2) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében rögzítendő határozatokat minden naptári év elejétől 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal és év, hónap, nap megjelöléssel kell ellátni. A több feladatot tartalmazó határozatot alpontokba szedve kell rögzíteni. Az alpontokat arab számmal kell jelölni. A határozatot felelős és a határidő megjelölésével kell ellátni. A határozatokról központi nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzat határozatait a 23. § (9) bekezdésében foglaltak szerint közzé kell tenni.

25. § (1) A lejárt határidejű határozatokról a polgármester a beszámolási határidő lejártát követő első képviselő-testületi ülésen köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

(2) A beszámolás írásban történik.

(3) A beszámoló elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A képviselő-testület dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról. A döntés vonatkozhat:

26. § (1) A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjeinek lezárása után a

(2) Interpellációt a képviselő-testület és szervei hatáskörébe tartozó valamely önkormányzati döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(3) Egy települési képviselő legfeljebb 3 ügyben kérhet interpellációs választ egy ülésen.

(4) Az interpelláló az interpellációt visszavonhatja.

(5) Az interpellációt írásban legkésőbb az ülés előtti 3. nap 16 óráig lehet benyújtani a polgármesternél vagy a jegyzőnél. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint felszólalásként nyújtható be a felszólalásra vonatkozó határidő betartásával, vagy interpellációként olyan testületi ülésen adható be, amellyel kapcsolatosan a három napos határidő teljesül. Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, ami 2 percnél, több interpelláció esetén 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(6) Amennyiben az interpelláló a képviselő-testület ülésén az interpelláció tervezett elhangzásának időpontjában nincs jelen, a polgármester új időpontot tűz ki az interpelláció elmondására.

(7) Az interpellációra az ülésen, vagy bonyolult, hosszabb kivizsgálást, előkészítést igénylő esetben legkésőbb 15 napon belül érdemi választ kell adni.

(8) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét.

(9) Az interpellációra adott válasz elhangzása után, - az írásban adott válasz esetében a következő testületi ülésen – az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga. Ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Az interpelláló képviselő választ elfogadó nyilatkozata testületi döntést nem igényel.

(10) Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra vagy tanácsnokra bízza. A bizottsági jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő maximum 2 perces véleményének meghallgatása után a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(11) Az (9) bekezdés és a (10) bekezdés szerinti döntés egyszerű szótöbbséggel történik.

(12) Az interpellációkról a polgármesteri hivatal rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet, a nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

27. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A képviselő kérdést a 26. §. (1) bekezdésében felsoroltakhoz intézhet.

(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén, vagy bonyolult, hosszabb kivizsgálást, előkészítést igénylő felvetés esetén legkésőbb 15 napon belül köteles az érdemi választ megadni. A kérdésre is az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kérdéseket az ülésnapot megelőző nap 9 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternél vagy a jegyzőnél, és a kérdés elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést, azonban írásos válasz esetén a polgármester a választ a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti tájékoztatás céljából.

28. § (1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a napirenden nem szereplő városi jelentőségű, halaszthatatlan vagy rendkívüli ügyben a képviselők felszólalhatnak.

(2) A felszólalás tárgyát, annak tartalmára egyértelműen utaló módon az ülésnapot megelőző nap 16 óráig a polgármesternél vagy a jegyzőnél lehet írásban benyújtani.

(3) A 26. § (1) bekezdésében felsoroltak a felszólaláshoz 2-2 perces időtartamban észrevételt tehetnek. Egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs.

29. § (1) A Mötv-ben meghatározotton túl a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza a két fő jegyzőkönyv hitelesítő aláírását.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

(3) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. A képviselő-testület bármely tagjának indítványára egyszerű szótöbbséggel az egyes napirendi pontok lezárása után elrendelheti, hogy a vitában elhangzottakról a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző a felelős.

(5) Az érintett képviselő kérheti a jegyzőtől a jegyzőkönyv kiigazítását. A kiigazítás megtagadásának jogszerűségéről - ha az érintett kéri – a Jogi, Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság dönt.

(6) A jegyzőkönyvből határozati kivonatot kell készíteni, amelyet a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni:

(7) A jegyző a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül megküldi a Somogy Vármegyei Kormányhivatalnak, egy példányát elhelyezi a polgármesteri hivatalban, egy példányát pedig megküld a városi könyvtárnak és gondoskodik a honlapon való közzétételről.

(8) A képviselő-testület a jegyzőkönyv-hitelesítőket a képviselő-testület alakuló ülésén választja meg tagjai közül.

(9) A jegyzőkönyv hitelesítő/k akadályoztatása esetén eseti döntéssel választ hitelesítőt/ket,

(10) A jegyzőkönyv-hitelesítőknek a testület ülésén – az elejétől fogva – személyesen végig jelen kell lenniük.

30. § (1) Az önkormányzati képviselő a Mötv.-ben meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit.

(2) Az önkormányzati képviselők évente legalább egy alkalommal az általuk megválasztott időpontban és helyszínen, személyesen adnak a lakosságnak tájékoztatást képviselői tevékenységükről, mely esemény meghívója a város hivatalos honlapján közzétételre kerül.

(3) A képviselők a képviselői tevékenységükhöz szükséges jogszabályok fénymásolatát a Polgármesteri Hivatal titkársági ügyintézőjénél kérhetik, aki azokat legkésőbb a kérést követő munkanapon köteles részükre biztosítani.

(4) Az a települési képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad és a távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

31. § (1) A képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályokra a Mötv. szabályait kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület bizottságai lehetnek állandó és ideiglenes bizottságok.

(3) A bizottságok feladat- és hatásköreinek megállapításáról a 4. melléklet rendelkezik.

(4) A bizottsági elnökök feladat- és hatáskörei a Mötv-ben meghatározottakon túl, hogy a Polgármesteri Hivatal bizottsági felelőse által a 39. §. (3) bekezdése b) pontja szerinti egyeztetés alapján dönt a bizottság napirendi tervezetéről.

32. § (1) Az állandó bizottságok jogai:

(2) A bizottság működése során külső szakértőt is igénybe vehet.

(3) Állandó bizottságok és tagjainak számát az 1. § (5) b) pontja tartalmazza.

(4) A bizottság tagjaira javaslatot a Mötv. szerint a polgármester tesz.

33. § (1) A képviselő-testület határozatával adott önkormányzati ügy határozott ideig történő intézésére ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottság működésének szabályait maga határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság elvégzett munkájáról jelentés formájában tájékoztatja a képviselő-testületet.

34. § (1) A bizottság elnökére és tagjaira az Mötv.-ben meghatározottak az irányadók. A bizottság elnöke és tagjai nyílt szavazással kerülnek megválasztásra.

(2) Egy települési képviselő elnök csak egy bizottságban lehet.

(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az általa megbízott képviselő-testületi bizottsági tag látja el.

(4) Az együttes bizottsági ülést annak a bizottságnak az elnöke vezeti, amelynek a szakterületét a napirendi pontok többsége érinti.

(5) Indokolt esetben a polgármester összehívhatja a bizottság ülését, ha azt a bizottság elnöke nem hívja össze, vagy elnöki megbízatása megszűnt.

(6) A bizottsági ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy azt a címzettek az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(7) A bizottságok belső működésük további szabályait - az Mötv. és az SZMSZ keretei között saját maguk állapíthatják meg.

(8) Az Mötv-ben meghatározotton túl a bizottság elnöke a bizottság ülését köteles összehívni:

(9) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára és külön nem szabályozott működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

(10) A bizottság üléséről hangfelvétel készülhet.

(11) A bizottság tevékenységéről ciklusonként két alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

(12) A bizottságok munkáját a jegyző által kijelölt bizottsági felelősök segítik. A bizottsági felelős gondoskodik a bizottsági ülés meghívójának összeállításáról. Elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyek határozatait eljuttatja a jegyzőnek és a polgármesternek. Az együttes bizottsági ülések megszervezésében a bizottsági felelősök egymással együttműködnek.

35. § (1) A képviselőket, az állandó bizottságok elnökeit és tagjait tiszteletdíj illeti meg, melynek mértékét az önkormányzati képviselők, a bizottsági elnökök, a bizottság tagjai, a tanácsnokok tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról szóló 16/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) A képviselőt a képviselő-testületi ülésről való távolmaradása esetén a tárgyhavi tiszteletdíj 25%-a nem illeti meg. Amennyiben egy hónapon belül a képviselőnek több ülésen kellene megjelennie, akkor távolmaradása esetén a 25 %-os csökkentést arányosan kell alkalmazni.

(3) A képviselőt a tárgyhavi tiszteletdíj megilleti az (2) bekezdés szerinti távolmaradás esetén is, amennyiben a távolmaradást a polgármesternél előzetesen bejelentette vagy utólagosan kimentette és a távolmaradás indoka méltányolható volt, és ezt a polgármester a jelenléti íven aláírásával igazolta.

(4) Amennyiben a képviselő bármely okból negyedévente a képviselő-testületi ülések – ide értve a munkaterv szerinti és a rendkívüli üléseket is, - legalább 50 %-án nem vesz részt vagy indokolatlanul eltávozik, úgy a negyedévre járó képviselői tiszteletdíjának 25 %-a nem illeti meg akkor sem, ha a (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, kivéve a kórházi ápolással járó vagy egyéb fekvő betegséget, illetve a képviselő-testület vagy polgármester megbízása alapján önkormányzati ügyben való távolmaradást, vagy ha legalább 3 nappal előbb nem kap meghívót.

(5) A bizottság elnökét, tagját, tanácsnokot bizottsági ülésről való távolmaradása esetén a tárgyhavi tiszteletdíj 25 %-a nem illeti meg. Amennyiben egy hónapon belül a bizottság elnökének, tagjának, tanácsnoknak egy ülésnél több ülésen kellene megjelennie, akkor távolmaradása esetén a tiszteletdíj 25 %-os csökkentését arányosan kell alkalmazni.

(6) A bizottsági elnököt, a bizottsági tagot, a tanácsnokot a tárgyhavi tiszteletdíj megilleti az (5) bekezdés szerinti távolmaradása esetén, amennyiben a távolmaradását az elnök, a tanácsnok a polgármesternél, a bizottsági tag a bizottság elnökénél előzetesen bejelentette vagy utólag kimentette és a távolmaradás indoka méltányolható volt, ha ezt a polgármester, illetve a bizottsági tag esetében a bizottság elnöke a jelenléti íven aláírásával igazolta.

(7) Amennyiben a bizottsági elnök, tag, a tanácsnok bármely okból negyedévente a bizottsági ülések – ide értve a munkaterv szerinti és a rendkívüli üléseket is, - legalább 50 %-án nem vesz részt vagy indokolatlanul eltávozik, úgy a negyedévre járó bizottsági elnöki, tanácsnoki, illetve bizottsági tagsági tiszteletdíja 25 %-a nem illeti meg akkor sem, ha a (6) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, kivéve a kórházi ápolással járó vagy egyéb fekvő betegséget, a képviselő-testület vagy polgármester megbízása alapján önkormányzati ügyben való távolmaradást, vagy ha legalább 3 nappal előbb nem kap meghívót.

(8) A tiszteletdíjra jogosultaknak a megállapított havi tiszteletdíjat utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni figyelemmel a (2)-(3) bekezdésekben és az (5)-(6) bekezdésekben foglaltakra.

(9) A (4) bekezdésben és a (7) bekezdésben foglalt esetekben a távolmaradások miatti levonás a negyedévet követő havi tiszteletdíjakból folyamatosan történik szükség esetén több hónapon keresztül.

(10) A távollévőkről, valamint a távolmaradásukat bejelentők bejelentéséről, illetve utólagos kimentéséről a képviselő-testületi ülések esetében a Polgármesteri Hivatal titkársági ügyintézője, bizottsági ülések esetében a bizottsági felelős nyilvántartást vezet.

(11) A (2) és a (4) bekezdésekben, valamint az (5) és a (7) bekezdésekben foglaltak fennállása esetén a polgármester a nyilvántartás alapján a Polgármesteri Hivatal személyzeti ügyintézőjének előkészítése alapján dönt és intézkedik a tiszteletdíj levonásáról a tárgyhónap utolsó napjáig. Erről az érintett képviselőt, bizottsági elnököt, tagot, tanácsnokot értesíti.

(12) Amennyiben az érintett a (11) bekezdés szerinti döntéssel és intézkedéssel nem ért egyet, annak megváltoztatása érdekében a képviselő-testülethez fordulhat.

(13) A képviselő-testület tagja a Mötv. szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirend tárgyalása előtt köteles bejelenti. Amennyiben az önkormányzati képviselő és a bizottsági tag a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a mulasztás felróhatósága esetén esetenként az őt megillető tiszteletdíjat egy havi időtartamra 25 %-kal csökkenteni kell.

36. § Az állandó bizottságok elnökei tanácsnokok.

37. § (1) A polgármesterre vonatkozó szabályokat a Mötv. tartalmazza.

(2) Barcs város polgármestere megbízatását főállásban látja el.

(3) A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott korelnök helyettesíti. A polgármester akadályozott különösen: szabadság, betegség miatti távollét esetén.

(4) A polgármester feladatait, hatásköreit törvények és azok végrehajtási rendeletei, valamint jelen rendelet állapítják meg.

(5) A polgármester feladatait, hatásköreit a központilag kiadott feladat- és hatásköri jegyzék, a képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(6) A polgármester fogadónapja: minden páros hét csütörtök 13-16 óra között

(7) Akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.

38. § Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait a polgármester irányításával.

39. § (1) A jegyzőre vonatkozó szabályokat a Mötv. tartalmazza.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a testületi referens látja el.

(3) A Mötv-ben meghatározottakon túl a jegyző főbb feladatai különösen:

(4) Jogszabálysértés jelzésére irányuló kötelezettségét a testületi anyagok előkészítése során észlelt esetben a kiküldött előterjesztés jegyzői törvényességi záradék részeként írásban köteles jelezni. Amennyiben a törvénysértés az előterjesztés tárgyalása során merül fel, azt szóban jegyzőkönyvbe foglalva köteles megtenni.

(5) A jegyző részletes feladatait és hatásköreit a központilag kiadott feladat- és hatásköri jegyzék, a képviselő-testület által átruházott hatásköröket a 3. melléklet rögzíti.

40. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A hivatal működési költségét az állam – az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban – finanszírozza, amelyet a település e célra elkülönített számlájára folyósít.

(3) A polgármesteri hivatalra vonatkozó további szabályokat a Mötv. tartalmazza.

(4) A polgármesteri hivatal működésének szabályairól a Barcsi Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik.

41. § A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködést a nemzetiségek jogairól 2011. évi CLXXIX. törvény előírásai határozzák meg.

42. § A polgármesteri hivatal részéről a nemzetiségi önkormányzatok munkáját a jegyző irányításával a hivatal dolgozói segítik.

43. § A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő minden kérdésben a képviselő-testület és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzat közötti koordinációt, egyeztetést a polgármester, illetve megbízása alapján az alpolgármester látja el.

44. § (1) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja a testületi működésük feltételeit. A végrehajtásról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2) Barcs Város Önkormányzata a polgármesteri hivatal épületében tanácskozó termet és a működéshez szükséges tárgyi és technikai eszközöket igény szerint havi 32 órában ingyenes biztosítja, előre egyeztetett időpontban a polgármesteri hivatal munkarendjéhez igazodva.

(3) A képviselő-testület a polgármesteri hivatal Szervezeti és Koordinációs Irodáján keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

(4) A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek elkészítése, sokszorosítás) a jegyző a polgármesteri hivatal Szervezeti és Koordinációs Irodáján keresztül biztosítja.

(5) A Nemzetiségi Önkormányzat ülésének jegyzőkönyvét a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke az ülést követő 10 napon belül megküldi a jegyzőnek, aki gondoskodik annak a Kormányhivatalhoz való 15 munkanapon belüli továbbításáról.

(6) A Barcsi Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája (továbbiakban: Közgazdasági Iroda) ellátja a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási és iratkezelési feladatokat.

(7) A települési önkormányzat Képviselő-testülete a mindenkori éves költségvetésében határozza meg a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez biztosított hozzájárulást, mely magában foglalja különösen a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátásával járó költségeket.

(8) A (7) bekezdés szerinti költségvetésből vásárolt, illetve egyéb módon a nemzetiségi önkormányzatok részére ingyenes használatba adott ingó vagyontárgyakról a polgármesteri hivatal nemzetiségenként leltárt vezet.

(9) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködés részletes szabályait a Barcs Város Önkormányzata és a Nemzetiségi Önkormányzatok kötött létrejött közigazgatási szerződések tartalmazzák.

45. § Az önkormányzat társulásaira a Mötv. szabályait kell alkalmazni.

46. § (1) Az önkormányzat a lakosság véleményének, javaslatainak meghallgatása, valamint a tevékenységéről adandó tájékoztatás céljából városkörzeti találkozót szervez évente egy alkalommal a költségvetési rendelet elfogadását megelőzően az alábbiak szerint:

(2) A városkörzeti találkozók helyét, idejét a 9. §. (5) bekezdésében foglaltak szerint közzé kell tenni.

47. § (1) Közmeghallgatást kell tartani a Mötv-ben meghatározottakon túl a képviselő-testület döntése előtt:

(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha

(3) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló képviselő-testületi ülés időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt a 9. §. (5) bekezdésében meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

(4) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, tanácsnokokhoz vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek, maximum 5 percben hozzászólhatnak, véleményt nyilváníthatnak.

(5) A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület üléseiről készülő jegyzőkönyvre irányadó szabályok.

48. § (1) Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel tevékenységük, feladataik körében.

(2) A képviselő-testület ülésein és a bizottsági üléseken tanácskozási jogot kell biztosítani az önszerveződő közösségeknek a tevékenységüket érintő napirendek tárgyalásánál a 6. melléklet szerint.

(3) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken pedig véleményt nyilváníthatnak. Ezen rendezvényekről a képviselő-testületi tagokat a rendezvény előtt 10 nappal tájékoztatni kell. A rendezvényekről a polgármester a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

(4) A képviselő-testület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogathatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét.

49. § A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök jegyzékét jelen szabályzat 5. melléklete tartalmazza.

52. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.