„(4) A települési képviselő kezdeményezheti az átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatát. A felülvizsgálatra vonatkozó kezdeményezést írásban kell a képviselő-testület részére benyújtani. A kezdeményezést a Pénzügyi, Jogi és Nemzetiségi Bizottság kivizsgálja és javaslatával együtt a képviselő-testület elé terjeszti.”

„(1) A képviselő testület rendes üléseit – a (2) bekezdés kivételével – havonta, lehetőleg a hónap utolsó szerdai napján tartja az általa elfogadott munkaterv szerint.”

„(4) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a rendezvény előtt legalább 8 nappal a helyi sajtó, városi honlap útján kell a választópolgárokat tájékoztatni.”

„(3) Rendelet alkotásra vonatkozó előterjesztés csak a Pénzügyi, Jogi és Nemzetiségi Bizottság állásfoglalásával nyújtható be a képviselő-testületnek.”

„(1) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. ”

„(2) Titkos szavazásnál a szavazatszámlálással kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi, Jogi és Nemzetiségi Bizottság látja el.”

„(2) A rendelet-tervezetet a Pénzügyi, Jogi és Nemzetiségi, valamint a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság/ok megvitatják.”

„(1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Pénzügyi, Jogi és Nemzetiségi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(2) A Pénzügyi, Jogi és Nemzetiségi Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.”

„(1) A polgármester a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést a Pénzügyi, Jogi és Nemzetiségi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(2) A Pénzügyi, Jogi és Nemzetiségi Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb a méltatlanság megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt a méltatlanságról.”

„(1) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi, Jogi és Nemzetiségi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.”

„(2) A Képviselő-testület rendészeti tanácsnokot, sporttért és ifjúságért felelős tanácsnokot valamint oktatásért felelős tanácsnokot választ.”

„(4) A tanácsnokok feladatainak meghatározása

„(4) A Pénzügyi, Jogi és Nemzetiségi Bizottság valamennyi ülésére tanácskozási joggal állandó meghívott a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.”

„(2) A polgármester jutalmának megállapítására a Pénzügyi, Jogi és Nemzetiségi Bizottság tesz javaslatot.”

„(4) A polgármester minden hónap második szerdáján előzetes bejelentkezés alapján 8.00 – 12.00 óra között fogadónapot tart.”

„(1) A képviselő-testület -- a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással -- a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.”

„(3) Az alpolgármester minden hónap első és harmadik szerdáján 8.00-12.00 óra között fogadó napot tart.”

„(5) A Közös Önkormányzati Hivatal ellátja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi üléseinek előkészítését, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, az ülések jegyzőkönyveinek elkészítését és Kormányhivatalhoz történő továbbítását, valamint az ehhez kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat és egyéb működéssel kapcsolatos iratkezelési feladatokat. Az ezt meghaladó feladatok fedezetét és az egyéb működési költségeket a Nemzetiségi önkormányzat az állami támogatás és egyéb bevételeiből biztosítja.”

„(2) A helyi önkormányzat a gazdálkodás ellenőrzését külön megbízott belső ellenőr útján biztosítja.”

„(4) A Pénzügyi, Jogi és Nemzetiségi Bizottság szükség szerint, de legalább a teljes tevékenységéről szóló beszámoló keretében ad számot pénzügyi ellenőrző tevékenységéről és tesz javaslatot a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére.”

„(2) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó önkormányzati hatósági ügyekben az eljárás a polgármester hatáskörébe tartozik.”

„(1) A polgármester a lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez hozzájárulást nyújt. A támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeinek kifizetéséhez állapítható meg.”

„(1) Kérelemre a polgármester a gyógyszer-kiadások viseléséhez települési támogatást állapíthat meg. A támogatás a háziorvos által igazoltan krónikus betegségben szenvedő, közgyógyellátásban nem részesülő személy részére állapítható meg, ha a gyógyszerfogyasztás havi költsége létfenntartását veszélyezteti, és vagyonnal nem rendelkezik. A kérelmező létfenntartását a gyógyszerfogyasztás akkor veszélyezteti, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetében 350 %-át nem haladja meg, és a rendszeres gyógyító ellátásnak az arra kijelölt szerv által elismert havi díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.”

„(1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek kérelmére a polgármester pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában rendkívüli települési támogatást állapít meg, elsősorban a Szt. tv. 45 § (4) bekezdésében meghatározott esetekben. Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni továbbá, ha a kérelmező: