1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Kunszentmárton Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 1.

(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.

(4) Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartási száma: 732945

(5) Az önkormányzat szakmai alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölését a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

2. § (1) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(2) A képviselő-testület szervei:

(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a címer és a zászló. A címer és a zászló használatának rendjét a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője kör alakú, Kunszentmárton Város Önkormányzata, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye felirattal, középen Magyarország címerével.

(3) A polgármester hivatalos bélyegzője kör alakú, Kunszentmárton Város Polgármestere, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye felirattal, középen Magyarország címerével.

(4) A jegyző hivatalos bélyegzője kör alakú, Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye felirattal, középen Magyarország címerével.

4. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező feladat- és hatásköröket továbbá önként vállalhatja mindazon helyi közügy ellátását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt feladat- és hatáskörök tárgyában a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében – a fedezet biztosításával – dönt.

(3) A helyi közügyek, valamint helyi lakosság alapvető létfeltételei, a gazdasági teljesítőképesség és lakossági igény függvényében helyben biztosítható önkormányzati közfeladatokat törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület rendeletében egyes átruházható hatáskör gyakorlásának jogát átengedheti a polgármesternek, a képviselő-testület bizottságának, a jegyzőnek és az önkormányzati társulásnak.

(2) A képviselő-testület hatásköre gyakorlásának átruházásáról – az átruházás visszavonásáról – minősített többséggel dönt, és egyben meghatározza a hatáskör gyakorlásának általános szempontjait, feltételrendszerét.

(3) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(4) A képviselő-testület nem hatósági hatásköreit, amelyeknek gyakorlását a polgármesterre és a bizottságokra ruházza át, a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.

(6) A polgármester, a bizottságok az átruházott hatáskörbe tartozó ügyek intézéséről az intézkedést követő legközelebbi képviselő-testületi ülésen beszámolnak.

(7) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.

6. § Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai mellett, elsődlegesen azok jobb ellátása érdekében, jogszabály által meghatározottak szerint saját vagyonával önállóan gazdálkodhat.

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő. A képviselő-testület tagjainak és a képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak felsorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület

(3) A képviselő-testület üléseit – eltérő képviselő-testületi döntés hiányában – az önkormányzat székhelyén tartja.

(4) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

8. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. A képviselő-testület már az alakuló ülésen dönthet az alpolgármester választásáról, a bizottsági szerkezet kialakításáról.

9. § (1) A képviselő-testület üléseit – félévre előre elfogadott munkaterv alapján – havonta a hónap utolsó csütörtökén tartja (munkaterv szerinti soros ülés). A képviselő-testület az elfogadott munkatervtől eltérő időpontban, szükség szerint ülést tarthat (soron kívüli ülés).

(2) A testületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak és az ügyben érintetteknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, napirendi pontjait, az ülés összehívójának nevét, aláírását és dátumozását, az előterjesztést és előadójának nevét.

10. § (1)³ A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a képviselők 1/4-ének, a bizottságnak, továbbá a kormányhivatal vezetőjének indokolással ellátott indítványára.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze sürgős, halasztást nem tűrő esetben. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak az ülés előtt 24 órával meg kell küldeni, és erről egyidejűleg a meghívottakat telefonon értesíteni.

(3) Amennyiben valamely napirend rendkívüli módon – a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt – nem terjeszthető elő és az csak rendes ülésen adható át a Képviselő-testület tagjainak – a polgármester vagy az előterjesztő szóbeli indokolását követően – a Képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felvehető a napirendek közé.

(4) Olyan helyzetben, amikor azonnali döntés meghozatalára van szükség (pl. vis maior) bármilyen értesítési mód igénybe vehető, illetve a (2) bekezdésben foglalt időtartamtól is el lehet tekinteni.

(5) Rendkívüli ülés összehívása esetén is biztosítani kell a nyilvánosságot, a lakossági részvétel lehetőségét.

11. § (1) Az előrelátható feladatok jobb előkészítése érdekében a képviselő-testület féléves munkaterv alapján dolgozik. A munkaterv javaslatot a polgármester irányításával a jegyző állítja össze.

(2) A képviselő-testület munkaterv tervezetét a polgármester az alakuló ülést követő első testületi ülésén, illetve az adott félévet megelőző hónap utolsó munkaterv szerinti soros ülésén terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra. A munkaterv elkészítéséért a polgármester felelős.

(3) A képviselő-testület által elfogadott munkaterv tartalmazza az ülés idejét, napirendjét, kihelyezett ülés esetén annak helyét, a napirend előadóját.

12. § (1) A képviselő-testület napirendjét beszámolók, tájékoztatók és egyéb előterjesztések alapján tárgyalja.

(2) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(3) A testületi ülés összehívásáról egyidejűleg a lakosságot is tájékoztatni kell az ülés előtt. A meghívót ki kell függeszteni a hivatal hirdetőtábláján, közzé kell tenni Kunszentmárton város honlapján.

(4)⁴ A Képviselő-testület és a bizottságok ülésén önszerveződő közösségek képviselőinek tevékenységi körében tanácskozási jogot nem állapít meg.

13. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját, az azt megelőző 14 nappal közhírré kell tenni, és gondoskodni kell arról, hogy az előterjesztést az állampolgárok megismerhessék, amennyiben a közmeghallgatásra készül előterjesztés.

(3) Közmeghallgatásra sor kerülhet konkrét téma megjelölésével és anélkül is.

(4) A közmeghallgatáson a résztvevőknek tanácskozási joguk van, egyebekben az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére a képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésre, javaslatra lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 15 napon belül köteles a képviselő-testület, vagy annak szerve választ adni.

(6) A képviselők évente legalább egy alkalommal kötelesek beszámolni a választópolgároknak a képviselői tevékenységükről.

14. § (1) A képviselő-testületi ülések összehívása meghívóval történik.

(2) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.

(3) A meghívót és a hozzá kapcsolódó előterjesztéseket a meghívottak a képviselő testület honlapján keresztül, elektronikus formában, letölthető dokumentumként kapják meg, amelyről elektronikus levélben és telefonon kapnak tájékoztatást a hivataltól. A korlátozott hozzáférésű zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a zárt ülésen résztvevők szintén a képviselő-testület honlapján keresztül egyedi azonosítást követően kapják meg. A testületi ülés nyilvános meghívója és nyilvános ülésen tárgyalandó napirendi pontjainak előterjesztéseit letölthető formátumban közzé kell tenni a város honlapján is.

15. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A zárt ülés tartására kizárólag az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, meghívása esetén a hivatal ügyintézője, valamint az ügy szakértője vehet részt. Nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselt nemzetiséget érintő ügy tárgyalása esetén vehet részt zárt ülésen.

16. § (1)⁵ A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) Az ülés határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van. A képviselő-testület határozatképességét az ülésen folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni változatlan napirenddel.

(3) A polgármester az ülés vezetése során:

17. § (1) A képviselő-testület a testületi ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű többséggel hozott határozattal dönt.

(2) Figyelemmel e rendelet 10. § (3) bekezdésére, a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság elnöke, a jegyző vagy a nemzetiségi önkormányzat elnöke – sürgősségi indítványként – javasolhatja a képviselő-testületnek az ülés meghívójában nem szereplő, napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását. Az indítvány meg kell, hogy feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek. A napirend meghatározásakor – indítványonként – kell egyszerű többséggel dönteni arról, hogy azt napirendre tűzi-e a képviselő-testület. A képviselő-testület, ha az indítványt elfogadja, azt az írásban megküldött napirendi sorozat után tárgyalja.

(3) A meghirdetett napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, a napirendi pontok sorrendjének a megváltoztatására az ülésen jelen lévő bármelyik meghívott javaslatot tehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt, e tekintetben nem kerül sor határozat-hozatalra.

18. § (1) A polgármester valamint felelősségi körében a jegyző havonta tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Amennyiben a képviselő-testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, vagy a végrehajtás módjával, határozatában a végrehajtással kapcsolatban – az iránymutatás megadásával – újból kötelezi a végrehajtásért felelőst.

(2)⁶ A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatást a testület tagjai kiegészíthetik. A tájékoztatásról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a képviselő-testület.

19. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a polgármester, a képviselő vagy a bizottságok által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerülhet benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előadója felel. Az ügy előadója köteles figyelembe venni a témában érintett szervek, szervezetek, lakossági érdekcsoportok, közösségek esetenkénti véleményét, javaslatát. Az előterjesztés tartalmazza a tárgy részletes kidolgozását, a szükséges elemzéseket, esetleges kisebbségi véleményt.

(4) Az előterjesztések rendjét, tartalmi és formai követelményeit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

20. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) A polgármester és a jegyző a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat 5 perc időtartamban.

(5)⁷ A nyílt ülésen a tanácskozási joggal nem rendelkező megjelentek a napirendhez kapcsolódva legfeljebb 2 perces időkeretben kérdést tehetnek fel és az üggyel kapcsolatban hozzászólhatnak. Ennek engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

21. § (1) Az előterjesztő a javaslatot vagy a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(2) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatra törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(3) Ha a tárgyalt napirendhez több felszólaló nincs, akkor az ülés vezetője a vitát lezárja.

(4)⁸ Szavazás előtt a polgármester vagy bármelyik képviselő tárgyalási szünetet (legfeljebb 10 perc) javasolhat. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

22. § (1) Az előterjesztett és a vitában elhangzott javaslatokat a polgármester egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész javaslatról.

(2) A döntéshozatalból kizárható, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A személyes érintettség bejelentésével egyidejűleg a képviselő bejelentheti, hogy a szavazásban nem kíván részt venni. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálását – annak ismertté válását követően haladéktalanul, azonban a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő egy éven belül – a képviselő-testület rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület Humán és Ügyrendi Bizottságának hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A vizsgálat lezárásaként a képviselő-testület külön határozattal megállapítja a személyes érintettség hiányát, vagy a személyes érintettség bejelenésének elmulasztását.

(6) Amennyiben a képviselő-testület a személyes érintettség bejelenésének elmulasztását állapítja meg, határozatában

(7) Amennyiben az érvénytelenné nyilvánított szavazat a képviselő-testület korábbi döntését (egyszerű többség, minősített többség) érdemben befolyásolja és a képviselő-testület a (6) bekezdés b) pontja szerint nem erősíti meg az érintett képviselő részvételével hozott döntést, úgy azt érvénytelennek kell tekinteni és az érintett képviselőt az érvénytelen döntés miatti jogkövetkezmények tekintetében a polgári jog szabályai szerint felelősség terheli.

23. § (1) A képviselő-testület rendeleteket alkot és határozatokat hoz.

(2) A rendelet elfogadásához a képviselő-testület megválasztott tagjai többségének "igen" szavazata szükséges (minősített többség).

(3) A határozathozatalhoz – a (4) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével – a jelenlévő képviselők többségének "igen" szavazata szükséges (egyszerű többség).

(4) Az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl minősített többség szükséges

(5) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen lehet. A képviselők “igen”, “nem” szavazatukat, vagy tartózkodásukat kézfelemeléssel jelzik.

24. § (1) A képviselő-testület titkos szavazással dönt az alpolgármester választásáról.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolítása a Humán és Ügyrendi Bizottság feladata.

(3) A képviselők szavazatukat – a testületi ülés helyszínétől eltérő – külön hivatali helyiségben, egyenként, zárt borítékba helyezett szavazólapokon, zárt szavazóurnába adhatják le.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:

(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

(6) A név szerinti szavazáskor a jegyző névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatukat szóban jelzik. A névsorban rögzített szavazatok alapján az eredményt a polgármester hirdeti ki.

25. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén:

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(5)⁹ Sürgős esetben az ülés vezetőjének engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az ülést vezető az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, az interpelláció engedélyezéséről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen nyilatkoznia kell a válasz elfogadásáról.

(7) Amennyiben az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció címzettje köteles az ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.

26. § A képviselő a testületi ülésen önkormányzati ügyekben kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

27. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2)¹⁰ Ha az ülés vezetője az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő két-két percre kaphat szót.

(4) A napirend előtti felszólalás tárgyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.

28. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülést vezető személy gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelentek a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a képviselő-testületi ülést vezető személy rendre utasíthatja a rendzavarót, folytatódó vagy ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti, amely azonnal végrehajtható.

29. § (1) Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, a hangfelvétel alapján a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a hivatal –jegyző által kijelölt – ügyintézője készíti el, az általa rögzített hangfelvétel és saját jegyzete alapján.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülésre szóló meghívót, az előterjesztések, tájékoztatók, az írásban benyújtott módosító javaslatok, interpellációk egy-egy példányát, valamint a jelenléti ívet.

(4) A jegyzőkönyvet az ülést vezető és a jegyző írja alá.

(5) A jegyzőkönyv két eredeti példányban készül. Egy eredeti példányt évente bekötve a hivatal irattárban kell őrizni, a második példányt közzé kell tenni a városi könyvtárban. A jegyző a jegyzőkönyvet elektronikus úton (a Nemzeti Jogszabálytár felületén) a testületi ülést követő 15 napon belül megküldi az önkormányzat törvényességi ellenőrzéséért felelős szervének és közzéteszi az önkormányzat hivatalos honlapján.

(6) A zárt ülés kivételével a jegyzőkönyvbe és annak mellékleteibe – a jegyzővel történt előzetes, a hivatal ügyfélfogadási idejére egyeztetett időpontban – a hivatal helyiségében, bárki betekinthet.

30. § (1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait a naptári év elejétől kezdődően külön folyamatos sorszámmal, évszámmal és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.

(2) A képviselő-testület rendeleteinek, határozatainak jelzése:

(3) A képviselő-testület döntéseinek nyilvántartása a jegyző feladata. A határozatokat úgy kell nyilvántartani, hogy abból a végrehajtás nyomon követhető legyen.

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel valósul meg. A rendeleteket a hivatal hirdetőtábláján, a városi könyvtárban és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni. A rendeleteket a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületén a módosításokkal egységes szerkezetben, a kihirdetést követő három napon belül fel kell tölteni.

(5) A képviselő-testületi határozatokat az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni. Közzététel során gondoskodni kell a személyes adatok védelméről a közérdekből nyilvános adatok figyelembe vételével.

31. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátása, a testületi döntések előkészítése, átruházott hatáskörben a döntések meghozatala, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése érdekében az alábbi állandó bizottságokat, az alábbi létszámmal hozta létre:

(2) A bizottságok elnökeit és tagjait a testület választja meg nyílt szavazással, minősített többséggel. A polgármester és az alpolgármester nem lehet bizottság elnöke, tagja.

(3) Az állandó bizottságok feladatköreit a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátása érdekében ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság tagjaira a képviselő-testület tagjai tehetnek javaslatot. A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani.

(5) A bizottság ügyviteli feladatait a hivatal látja el.

(6) A bizottság ülésére az elnök külső szakembert, a tárgyalt ügyben érdekelt tisztségviselőt, a belső szervezeti egység vezetőjét és más érdekelteket tanácskozási joggal meghívhat. A képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek bármely bizottság ülésén. Az előterjesztés készítőjét tanácskozási joggal a bizottság ülésére meg kell hívni.

(7) A bizottságok munkaterv alapján végzik tevékenységüket. A bizottságok munkaterveiket a képviselő-testület munkatervének elfogadását követő bizottsági ülésen tárgyalják meg és fogadják el. Az elfogadott munkatervet tájékoztatásul bemutatják a képviselő-testületnek.

32. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(2) A bizottság ülésének összehívására, működésére, a nyilvánosságára, a határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjának a kizárására a bizottsági ülésről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottság üléséről hangfelvétel vagy írott jegyzet készül.

(3) A képviselő-testület rendeletben döntési jogot adhat, és hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságainak. A bizottság eseti döntését hivatalból, vagy a döntéssel érintett személy kérelmére a képviselő-testület felülvizsgálhatja.

(4)¹¹ Bizottsági döntéshozatal esetén a bizottság dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

33. § (1) A képviselőt megilletik a Mötv.-ben és e rendeletben foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A képviselő képviselői tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(3) A képviselő:

(4) A képviselő főbb kötelezettségei:

(5)¹² A képviselő a megválasztásától, majd ezt követően minden év január- 1-től számított 30 napon belül – törvényben szabályozott – vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házastársának – vagy élettársának – , valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.

(6) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban juttatásokban nem részesülhet.

(7) A képviselő vagyonnyilatkozatába a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke felé tett bejelentés alapján, a hivatal ügyfélfogadási idejében, a hivatal helyiségében, bárki betekinthet.

34. § A képviselő összeférhetetlenségére és méltatlanságára vonatkozó szabályokat a Mötv. tartalmazza.

35. § Az összeférhetetlenség és méltatlanság megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester a kezdeményezést a Humán és Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

36. § A képviselő-testület a polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselők közül tanácsnokokat választ.

37. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester feladatait, hatósági jogkörét törvény, kormányrendelet, valamint e rendelet szabályozza és tartalmazza.

(3) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését és széles körű nyilvánosságát. Együttműködik a különböző szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel. Felelős az önkormányzat gazdálkodásának jogszerűségéért. Szervezi az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, együttműködését más önkormányzatokkal, szervezetekkel és érdekszövetségekkel.

(4) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

38. § (1) A polgármester a képviselő-testületek döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt. E körben:

(2) A polgármester a jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(3) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A polgármester összeférhetetlenségére és méltatlanságára vonatkozó szabályokat a Mötv. tartalmazza.

39. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére saját tagjai közül, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, titkos szavazással egy alpolgármestert választ.

(2)¹⁵ Az alpolgármester megbízatását főállásban látja el.

(3) A polgármestert távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.

(4) Az alpolgármester segíti a polgármester e rendelet 37–38. §-aiban meghatározott tevékenységét.

(5) Az alpolgármester a képviselő-testület munkaterv szerinti soros ülésén tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről, tevékenységéről.

40. §¹⁶ Az alpolgármester javadalmazására (illetményére) a Humán és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

41. § (1) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

(2) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti, továbbá ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós – legfeljebb 6 hónapig tartó – akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Szervezési, Igazgatási és Humánpolitikai Osztály vezetője látja el.

42. § A képviselő-testület hivatala a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal. A hivatal szervezetére és működésére, ellátandó feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályokat a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló határozat tartalmazza.

42/A. § (1) A képviselő-testület egyes feladat- és hatáskörét a hatékonyabb feladatellátás érdekében jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásban látja el.

(2) Tiszazugi Önkormányzatok Társulása által ellátott feladat

(3) Nagykun Hagyományőrző Társulás által ellátott feladat a) Nagykun kulturális és sport hagyományok őrzése, ápolása.

43. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény, valamint a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjéről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

44. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket a mindenkor hatályos törvények és az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

45. § (1) Kunszentmárton városban közvetlenül választott települési Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik.

(2) Az önkormányzat a Kunszentmárton Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben előírt és közigazgatási szerződésben részletezett, az önkormányzati működéshez szükséges helyiséget, személyi és tárgyi feltételeket és gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

(3) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület ülésein.

(4) A nemzetiségi önkormányzat elnökét a nemzetiséget érintő ügyekben megilleti az interpelláció és a kérdés-feltevés joga.

(5) A hivatal biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működésének ügyviteli és technikai feltételeit.

(6) A képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározza a nemzetiségi önkormányzat támogatását.

(7)¹⁸ Kunszentmárton Város Önkormányzata és a Kunszentmárton Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata között létrejött közigazgatási szerződés szerinti működési feltételeket a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

52. § (1) Ez a rendelet 2024. október 10-én 16 óra 55 perckor lép hatályba.

(2)²⁵

(3) A rendelet kihirdetését követő napon hatályát veszti a rendelet 46. § - 51. §-a.