1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csécse Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat működési területe: Csécse község közigazgatási területe.

(3) Az Önkormányzat székhelye: 3052 Csécse, Rákóczi út 61.

(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.csecse.hu

(5) Az Önkormányzat hivatalos elektronikus levelezési címe: csecsekozseg@gmail.com

(6) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Csécse Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(7) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye: Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) 3053 Ecseg, Hősök tere 2.

(8) Az önkormányzat szervei:

2. § A település címeréről, zászlajáról, illetve azok használatának rendjéről Csécse Község Önkormányzata Képviselő testületének 3/2000 (II.29.) számú rendelete rendelkezik.

3. § (1) Az Önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, és a Hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

(2) A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában a község címerét ábrázoló bélyegző is használható.

(3) Az Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

(2) Az önkormányzati feladatoknak a kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 2. számú melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.

(2) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreit a 3. számú melléklet tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.

(2) A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 4. számú melléklet tartalmazza.

7. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei az Mötv. 32. §-án túl:

(2) Az Mötv. 32. §-ában, illetve jelen rendeletben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén az önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

8. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester akadályoztatása esetén az alakuló ülést a korelnök hívja össze és vezeti.

9. § (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester, majd az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét az Mötv 1. számú melléklete képezi.

10. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen, a polgármester előterjesztése alapján, titkos szavazással, minősített többséggel alpolgármestert választ, illetve meghatározza tiszteletdíját.

(2) A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen, a polgármester előterjesztése alapján létrehozza a bizottságokat, annak bizottsági tagjait megválasztja és meghatározhatja tiszteletdíjukat.

11. § (1) A képviselő-testület éves munkaterve alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet.

(2) A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:

12. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyév január 31. napjáig a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A munkaterv tartalmazza:

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület üléseinek pontos időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó hirdetőtáblán történő kifüggesztésével történő közzététellel tájékoztatni kell a lakosságot. A meghívó kifüggesztése a jegyző feladata.

14. § A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

15. § (1) A képviselők és meghívottak legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit.

(2) A meghívó a képviselők, tanácskozási joggal résztvevők és meghívott vendégek részére elektronikus úton meghatározott címre kerül kiküldésre.

(3) A meghívó indokolt esetben a meghívott előzetes kérésére papír alapon is kiküldhető.

(4) Rendkívüli esetben a képviselő-testület szóban, elektronikus úton és telefonkészüléken keresztül is összehívható.

(5) A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők.

16. § (1) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a napirendek előterjesztőit.

(2) A képviselő-testület ülésére – a képviselő-testület tagjain kívül – meg kell hívni:

17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester gyakorolja, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén pedig e hatáskört a korelnök gyakorolja.

(2) A képviselő-testület ülését vezető személy:

(3) A képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévőnek kötelessége aláírni.

(4) Az ülés akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 3 képviselő jelen van.

(5) Az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén az ülésen jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó „igen” szavazata szükséges.

(6) A minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (azaz legalább 3 szavazat).

(7) A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 30 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

(8) A képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén a képviselő-testület ülését ugyanazon napirendek tekintetében 7 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(9) Határozatképesség esetén polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői vagy a jegyzői javaslatra a képviselő-testület határozathozatal nélkül a következő döntéseket hozhatja meg:

(10) A képviselő-testület a napirendről, a napirend előtti felszólalásról, a napirendek elfogadásáról, és a napirend előtti beszámolók (lejárt idejű határozatokról, két ülés között tett fontosabb intézkedésekről) tudomásulvételéről vita nélkül, a szavazati arányok feltüntetésével számozás nélküli döntésével dönt.

18. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában a következőképpen kerül tárgyalásra:

(2) Különösen indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől a Képviselő-testület számozás nélküli döntésével el lehet térni.

19. § (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:

(2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.

20. § Az előterjesztés első és második részből részből tevődik össze

21. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslatról külön-külön kell tárgyalást nyitni.

(2) A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási szándékukat, kérdésüket az ülés vezetője felé jelzik.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megadta.

(4) Egy napirendi ponthoz tartozó felszólalás legfeljebb 5 perc hosszúságú lehet, az ismételt hozzászólás legfeljebb 2 perc időtartamot ölelhet fel.

(5) Azon felszólalót, aki a napirendtől jelentősen eltér, az ülés vezetője figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, amennyiben ismételt felszólításra kerül sor megvonhatja a szót.

(6) Azon felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt az ülés vezetője a szót megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

22. § (1) A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az előterjesztő azt kifejezetten szükségesnek látja vagy olyan új információ birtokában van, mely az előterjesztés lényegi elemét befolyásolhatja

(3) Az előterjesztő figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott véleményeket, új javaslatokat, új kiegészítéseket, a napirend tárgyalásának lezárásáig javaslatát megváltoztathatja, visszavonhatja.

23. § (1) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé.

(2) A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt. A hozzászólás maximálisan 3 perc időtartamot ölelhet fel

(3) Az ülés vezetője lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy – személyes érintettségre való tekintettel – 3 perc időtartamban hozzászólást tehessen.

24. § A polgármesternek kötelessége a napirend tárgyalása során a teljes körű felvilágosítása megadása, véleményét az ülés során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

25. § (1) A felvilágosítás kérés valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati, közérdekű ügyben.

(2) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz.

(4) A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett felvilágosítás kérés vagy kérdés legfeljebb 3 perc időtartamú lehet.

(5) Amennyiben a felvilágosítás kérés a benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő legfeljebb 3 percben kifejtett véleménye vagy nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.

(6) A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.

26. § (1) Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő.

(2) Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal írásban kell beterjeszteni.

27. § (1) A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:

(2) A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával és az ülésen tanácskozási joggal részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökével szemben nem alkalmazható.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(5) Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad.

(6) A képviselő-testület ülése a polgármester, illetve az ülés vezetőjének összehívására folytatódik.

(7) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

28. § A polgármester, illetve az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.

29. § Ügyrendi döntés a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirend témáját érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozik. A képviselő-testület a polgármester vagy képviselő ügyrendi kérdéskörre vonatkozó javaslatáról vita nélkül dönt.

30. § (1) Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, a polgármester a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsátja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.

(2) Az ülés vezetője először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) A jegyző amennyiben jogszabálysértést észlel azt haladéktalanul jelzi a képviselő-testület felé.

(4) A jegyző a jogszabálysértéssel kapcsolatos észrevételét a következőképpen teheti meg:

31. § (1) A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfeltartással történik.

(2) A javaslat elfogadásához többségi „igen” szavazat szükséges. A tartózkodás „nem” szavazatnak minősül.

(3) Szavazategyenlőség esetén elutasító döntés születik.

32. § (1) A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazás tart.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.

(3) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(4) A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.

33. § (1) Titkos szavazás az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott ügyekben tartható.

(2) A titkos szavazásról – önkormányzati képviselői indítványra - a képviselő-testület dönt.

(3) A titkos szavazást az Ügyrendi, méltatlanságot vizsgáló és vagyonnyilatkozatot ellenőrző Bizottság ülésen jelen lévő tagjai bonyolítják le.

(4) A titkos szavazás borítékba elhelyezett szavazólapon történik.

(5) A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:

(6) Az Ügyrendi, méltatlanságot vizsgáló és vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság elnöke a szavazás eredményét ismerteti a képviselő-testülettel.

34. § (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a határozat számát arab számmal, a határozathozatal évét, zárójelben meghozatalának hónapját és napját, továbbá a „határozata” kifejezést.

(2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, érintetteknek.

35. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

36. § (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(2) A rendelet-tervezet szövegét a jegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző szerkeszti.

37. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (továbbiakban együtt: rendelet tervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

38. § (1) A társadalmi egyeztetés formái:

(2) A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet tervezetről.

(3) A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni.

(4) A polgármester a jegyző bevonásával mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a rendelet tervezet tárgyalásakor haladéktalanul tájékoztatja a képviselő-testületet.

39. § A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatosan véleményt, észrevételt, a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot bárki tehet, és a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata során figyelembe kell venni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

40. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja.

(3) A rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.

(4) A rendelet az önkormányzat hivatalos honlapján is közzétételre kerül.

(5) A jegyző a kihirdetett és aláírt rendeletet a kihirdetését követő 3 napon belül a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modulon keresztül megküldi a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Osztálya részére.

41. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt kérdésekben.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kérdésekben. A zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására dönt.

(3) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat rövid tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

42. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről egyaránt digitális hangfelvétel alapján külön-külön jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.

(2) Az ülésről készült digitális hangfelvételt a tárgyévet követő év június 30. napjáig digitális módon számítógépen, okostelefonon biztonságosan kell tárolni, ezt követően törlésre, megsemmisítésre kerül.

(3) A jegyzőkönyvben a felszólalások lényege kerül rögzítésre. A felszólaló előzetes kérésére a felszólalása a jegyzőkönyvbe szó szerint kerül rögzítésre.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet, és az egyéb írásos indítványokat.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli. A Hivatal gondoskodik az adott évi jegyzőkönyvek és mellékleteik beköttetéséről, valamint őrzéséről.

(6) A jegyző a jegyzőkönyvet, illetve annak mellékleteit az ülést követően legkésöbb 15 napon belül a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modulon keresztül megküldi a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Osztálya részére.

(7) Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteikbe a Hivatalban, továbbá a település honlapján tekinthetnek bele.

43. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi, méltatlanságot vizsgáló és vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság.

(2) A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság személyi összetételét, illetve főbb feladatait és hatásköreit az 5. számú melléklet tartalmazza.

44. § A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre, vagy a feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

45. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.

46. § A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

47. § (1) A bizottság állapítja meg működésének részletes szabályait.

(2) A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárásra, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(3) A jegyző a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet, illetve annak mellékleteit az ülést követő 15 napon belül a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modulon keresztül megküldi a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Osztálya részére.

48. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság ülésére meg kell hívni: a bizottság tagjait, a jegyzőt, a napirenddel érintett személyeket.

(3) A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább 3 nappal papír alapon vagy elektronikusan (e-mail) meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.

(4) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(5) A napirendekről való tájékoztatással a bizottsági ülésekre meg kell hívni a polgármestert

(6) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(7) A jegyző amennyiben a bizottsági ülésen jogszabálysértést észlel azt haladéktalanul jelzi a bizottság elnöke és tagjai felé.

49. § A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtását a Hivatal látja el.

50. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) A polgármester tisztségét főállásban látja el. Jutalmazására az alpolgármester tehet javaslatot a képviselő-testület felé.

(3) A polgármester ügyfélfogadási ideje minden héten kedden és csütörtökön 10 órától 15:30-ig tart.

(4) A polgármester szabadságának kiadására a Képviselő-testület jogosult.

(5) A képviselő-testület a polgármester szabadságolási ütemtervének jóváhagyásáról az tárgyév január 31. napjáig számozott határozattal dönt.

(6) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a korelnöknek adja át.

(7) A polgármester tisztségének megszűnése esetén akadályoztatásakor munkakörét az alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a korelnök adja át.

(8) A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester a polgármester megbízása nélkül is jogosult eljárni.

(9) A polgármester tartós akadályoztatásának minősülő eset a 8 munkanapnál hosszabb ideig egybefüggően fennálló távollét.

51. § (1) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(2) Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén képviseli az önkormányzatot, helyette hivatalos ügyekben megjelenik.

(3) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(4) Az alpolgármester megválasztására az Mötv. 74. §-ában foglaltak az irányadók.

(5) Amennyiben az alpolgármester megbízatását a Képviselő-testület az Mötv. 76. § d) pontja alapján nem vonja vissza és a polgármester az alpolgármester feladatait írásban, teljeskörűen megvonja, a feladatkör megvonását követően az alpolgármester a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjával azonos mértékű díjra jogosult.

(6) Az alpolgármester ügyfélfogadási ideje minden páratlan hét pénteki napján 10 órától 13:00 óráig tart.

52. § (1) A közös önkormányzati hivatalt a jegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző vezeti.

(2) A jegyző főbb feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése tartalmazza.

(3) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.

(4) A jegyzői feladat- és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző, az aljegyző akadályoztatása esetén a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt igazgatási ügyintéző látja el, és helyettesíti a jegyzőt.

(5) A képviselő-testület a jegyzőre átruházott feladat- és hatásköreit a 6. számú melléklet tartalmazza.

(6) A Közös önkormányzati hivatal jegyzőjének, valamint aljegyzőjének kinevezésére az Mötv. 83. § b) pontjába foglalt rendelkezés az irányadó.

(7) A Közös önkormányzati hivatal aljegyzőjének kinevezéséhez a jegyző előzetes írásbeli javaslata szükséges.

(8) A Közös önkormányzati hivatalnál csak egy aljegyző nevezhető ki.

53. § (1) Az Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkört Ecseg Község Önkormányzatával és Csécse Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján az Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a jegyző javaslatainak figyelembevételével a képviselő-testület külön döntésében határozza meg.

54. § (1) Az önkormányzat az Mötv., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtási rendelete rendelkezései szerint, illetve az Önkormányzat költségvetési rendelete alapján gazdálkodik.

(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) A képviselő-testület az Önkormányzat és szervei gazdálkodásának belső ellenőrzését külön személlyel kötött megbízási szerződés útján látja el.

55. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 54. §-a szerint közmeghallgatást tart.

(3) A közmeghallgatást a közmeghallgatás időpontját megelőző 15 nappal előre meghívóval meg kell hirdetni. A meghívót az önkormányzat honlapján kell közzé tenni.

(4) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A képviselő-testület a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – falugyűlést is összehívhat.

56. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja alá.

(3) A Képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő személyek, szervezetek tevékenységét, és velük együttműködik.

57. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeihez az önkormányzat helyiséget biztosít.

(2) A Hivatal ellátja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódó tájékoztatási, gépelési, sokszorosítási és kézbesítési feladatokat.

(3) Csécse Község Önkormányzata a helyi nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés részletes szabályait külön megállapodásban rögzíti.

58. § Ez a rendelet 2024. október 8-án 16 óra 30 perckor lép hatályba.

59. § Hatályát veszti Csécse Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (XI. 07.) önkormányzati rendelete.