1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sándorfalva Városi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 6762 – Sándorfalva, Szabadság tér 1.

(3)¹ Az önkormányzat azonosító adatait és tevékenység besorolását a 9. melléklet tartalmazza.

(4)² Az önkormányzat intézményeit az 1. függelék tartalmazza.

2. § Az önkormányzat önállóan szabályozza, szabadon, demokratikusan, széleskörű nyilvánosságot biztosítva igazgatja a város közügyeit, gondoskodik a helyi közhatalom gyakorlásáról, a helyi közszolgáltatásokról.

3. § Az önkormányzat működése Sándorfalva közigazgatási területére terjed ki.

4. § Az önkormányzat jelképeit Sándorfalva Város nevéről, címeréről, zászlajáról és pecsétjéről, valamint azok használatának rendjéről szóló 16/2009. (VII. 30.) önkormányzati rendelet szabályozza.

5. § Az önkormányzat kitüntetéseinek alapítását és adományozásuk rendjét külön önkormányzati rendelet – a 14/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet - szabályozza.

6. § Az önkormányzat a kölcsönös érdekek alapján együttműködhet és megállapodást köthet más hazai és külföldi helyi önkormányzatokkal, intézményekkel, szervekkel, beléphet hazai és nemzetközi önkormányzati szervezetekbe. A megállapodás jóváhagyására a képviselő-testület, aláírására a polgármester jogosult.

7. § (1) A képviselő-testület ellátja az önkormányzati törvényben és egyéb jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt feladat és hatásköröket. A képviselő-testület át nem ruházható hatásköri jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza. A kötelező és önként vállalt feladatait a képviselő-testület az adott évre elfogadott költségvetési rendeletében meghatározott előirányzatok alapján, az abban foglalt módon és mértékben látja el.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört bármikor visszavonhatja. Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább.

(3) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős a határidő lejártát követő rendes ülésen köteles beszámolni.

(4) A képviselő-testület meghatározott hatásköreinek gyakorlását a 2. melléklet szerint a polgármesterre, a 3. melléklet szerint a jegyzőre és a 4. melléklet szerint az állandó bizottságaira ruházza át.

8. § Önként vállalt feladatok:

9. § (1)³ A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 9 fő. A képviselők névjegyzékét a 2. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület rendes üléseit az éves munkaterv szerint tartja.

(3) A munkaterv összeállításáról és képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik, és azt legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó rendes képviselő-testületi ülésén kell előterjeszteni.

(4) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(6) A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a munkaterv összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról.

(7) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet elektronikusan meg kell küldeni:

(8) A munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjét az elkészítési határidőről előzetesen legalább 45 nappal értesíteni kell.

(9) A képviselő-testület a tevékenységéről választási ciklusonként egy alkalommal beszámol.

10. § (1) Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, és ünnepi ülést tarthat.

(2) A képviselő-testületi ülés helyszíne: A Pallavicini Kastély díszterme vagy esetenként meghatározott, a meghívóban feltüntetett más helyszín.

(3) Ünnepi ülés a fontosabb állami, társadalmi, helyi eseményhez kötődő ülés, amely a szokásostól eltérő ünnepélyes formában kerül megtartásra.

11. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választási eredmény jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az általa kijelölt képviselő, ennek hiányában a korelnök.

12. § (1) A Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, átadhatja a polgármester és a képviselők megbízólevelét.

(2) A polgármester az alakuló ülésen a képviselő-testület előtt tesz esküt. A települési képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek.

(3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen, a polgármester javaslatára alpolgármestert választ.

(4) Az alakuló vagy azt követő ülés feladata a polgármester és az alpolgármester díjazásának megállapítása.

(5) A képviselő-testület az alakuló, vagy az azt követő ülésen dönt az állandó bizottságairól, ezen belül:

(6) Az alakuló ülés során a képviselő-testület szervezetének kialakításával összefüggő kérdésekben minősített többséggel kell dönteni azzal, hogy a képviselő-testület tisztségviselőinek díjazásáról való döntést minősített többséggel kell meghozni.

13. § (1) Rendes ülés a munkatervben szereplő ülés.

(2) A képviselő-testület rendes ülést az elfogadott munkaterv szerint, január, július augusztus és december hónapok kivételével havonta egy alkalommal tart.

(3) A képviselő-testület a munkatervében rögzített napokon délután 14:00 órától tartja üléseit. A testületi ülés időtartama legfeljebb 5 óra a szünetekkel együtt. Indokolt esetben a képviselő-testület – a polgármester vagy bármely képviselő indítványára – ettől eltérően rendelkezhet. A döntés egyszerű szótöbbséget igényel.

(4) A közös önkormányzati hivatalt alkotó két település képviselő-testülete évente egyszer, előre egyeztetett időpontban és helyen közös testületi ülést tarthat.

14. § (1) Rendkívüli ülés a munkatervbe felvételre nem került ülés.

(2) A rendkívüli ülést össze kell hívni:

(3) A polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában szabályozottak szerint a (2) bekezdés szerinti indítványra köteles a rendkívüli ülést összehívni.

15. § (1) A képviselő-testület minden évben legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a város polgárai, valamint a helyben érdekelt szervezetek közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg a közmeghallgatás időpontját és tárgyát. A közmeghallgatásos testületi ülés közmeghallgatásos napirendi pontjának a kezdő tárgyalási időpontja 17:00 óra.

(3) A közmeghallgatás testületi ülés, melynek időtartama legfeljebb 4 óra. A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók, időpontját és helyét 30 nappal az ülés előtt közzé kell tenni

16. § (1) Indokolt közmeghallgatást tartani a helyi életviszonyokat lényegesen szabályozó rendelet tervezésekor.

(2) A témától, a résztvevők és a javaslatok számától függően a hozzászólások időtartama korlátozható. Erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetve nem dönthető el, akkor a polgármester 15 napon belül írásban válaszol, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet a soron következő testületi ülésen.

17. § (1)⁴ A képviselő-testületi ülést a polgármester, távolléte, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes távolléte, tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke, míg a polgármester, alpolgármester és a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke együttes távolléte, tartós akadályozatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke, míg a polgármesteri, alpolgármesteri és Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöki tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testületi ülést.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval - amennyiben a bizottsági tárgyalásra nem lett kiküldve -, az írásos előterjesztések csatolásával kell összehívni. A meghívóban „Egyebek” napirendi pontot nem lehet feltüntetni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 10 nappal elektronikus úton kell kézbesíteni.

(4)⁵ Rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább az ülés napját megelőző második nap 16 óráig, elektronikus úton kell kézbesíteni. Halasztást nem tűrő esetben, a képviselő-testület tagjaival rövid úton telefonon történő előzetes egyeztetést követően, ennél rövidebb időn belül is összehívható a rendkívüli ülés. Rendkívüli ülésre kivételesen írásos előterjesztés nélkül is küldhető meghívó.

(5) A sürgősséggel benyújtott előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző nap 16 óráig, elektronikus úton meg kell küldeni a képviselők részére, kivéve a (4) bekezdésben meghatározott esetet.

(6)⁶ A képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyszínéről a nyilvánosságot a meghívónak - az ülés összehívásával egyidejűleg - a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel és – lehetőség szerint – a Sándorfalvi Kisbíró időszaki kiadványban történő megjelentetéssel kell tájékoztatni.

(7)⁷ A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a települési képviselőket, valamint tanácskozási joggal:

(8) A képviselő-testületi ülésen részt vesznek

(9) Amennyiben a (8) bekezdésben megjelölt érintett nem tud részt venni a képviselő-testületi ülésen, úgy helyettesítéséről gondoskodnia kell.

18. § (1) A meghívót a polgármester írja alá. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is, ettől csak indokolt esetben, indoklással lehet eltérni.

(2) A napirendek előterjesztéseit, a képviselőkön túl, meg kell küldeni az alábbiak szerint:

(3) Az 17. § (7) bekezdésében pontjában felsoroltak szerint meghívottak, az őket érintő napirendi pont tárgyalására kapnak meghívót.

19. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Az ülésen a meghívottakon kívül bárki részt vehet és az ülés zavarása nélkül, a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(3) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés vonatkozó rendelkezései szerint tart zárt ülést.

(4) Az Mötv. szerinti esetekben a zárt ülést az ülést vezető rendeli el.

(5) Zárt ülés esetén az ülésen elhangzottak tekintetében a jelenlévőket titoktartási kötelezettség terheli.

(6) A zárt ülésen hozott határozatot a soron következő nyilvános ülésen kell ismertetni.

(7) A (6) bekezdés szerinti ismertetés során figyelemmel kell lenni arra, hogy személyes adatot tartalmazó határozat esetén – amennyiben jogszabály az adatkezelést nem rendeli el – az érintett hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra.

(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(9) A képviselő-testület munkaterv szerinti nyílt üléseiről – ha a műszaki lehetőségek biztosítottak – a helyi kábeltelevízió közvetítést ad élőben, illetve felvételről.

20. § (1) A képviselő-testület tevékenységi körükben tanácskozási jogot biztosít az önszerveződő közösségek képviselőinek a képviselő-testület és bizottságai ülésein.

(2) Önszerveződő közösség a bíróság által bejegyzett egyesület, alapítvány vagy szövetség, amely Sándorfalva illetékességi területén székhellyel rendelkezik, továbbá a Sándorfalva területén tevékenységet folytató, a hatályos jogszabályok alapján egyháznak minősülő szervezet.

(3) Az önszerveződő közösségek képviselőjük útján az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon közölhetik a képviselő-testülettel a közérdekből nyilvános adataikat, valamint az azokban bekövetkezett adatváltozást abból a célból, hogy az őket érintő témákban a képviselő-testület vagy a szakbizottság ülésén a tanácskozási jogukat gyakorolni tudják.

(4) Közérdekből nyilvános adatai az önszerveződő közösségnek, melyeket a képviselő-testület a bejelentés alapján kezelni jogosult: a közösség neve, székhelye, a nyilvántartó szerv megnevezése, nyilvántartási azonosító szám, a tevékenység megkezdésének időpontja, a fő tevékenységi körök (célok), a közösséget képviselő neve és elérhetősége (e-mail cím, telefonszám).

(5) Az önszerveződő közösségek az önkormányzat internetes honlapján közzétett meghívóból értesülhetnek a tevékenységüket érintő napirendekről.

21. § A rendkívüli ülés napirendjére a rendes testületi ülés napirendjére vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal a megkötéssel, hogy a rendkívüli ülésen interpelláció előterjesztésére és a 25. § szerinti kérdésfeltevésre, illetve az ülést megelőzően bizottsági véleményezésre nincs lehetőség.

22. § (1) A rendes ülés napirendjére a polgármester, akadályoztatása esetén az ülés elnöke tesz javaslatot az előzetesen írásban kiküldött meghívó szerint, a 27. § (4)–(9) bekezdéseiben meghatározott sürgősségi előterjesztésekre figyelemmel.

(2) A tárgysorozat elfogadása előtt a

(3) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslat felől a képviselő-testület vita nélkül határoz.

23. § A napirendek sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

24. § A képviselők a polgármesterhez, a jegyzőhöz – önkormányzati feladatkörükbe tartozó ügyekben – interpellációt terjeszthetnek elő.

25. § (1) Interpelláció: írásbeli tudakozódás, az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési és döntés végrehajtási jellegű ügyekben.

(2) Az interpellációt írásban kell beadni a Közös Önkormányzati Hivatal Önkormányzati Csoportjánál.

(3) Az interpelláció tartalmi követelményei:

(4) Az interpellációt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 10 nappal kell leadni. A képviselő interpellációját a képviselő-testületi ülésen ismertetheti.

(5) A jegyző biztosítja az interpelláció nyilvántartásba vételét és az interpelláció címzettjéhez történő eljuttatását.

(6) Az interpellációra a választ lehetőség szerint a képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül – amennyiben a válaszadás más szerv közreműködését igényli, úgy 30 munkanapon belül - írásban kell megadni. Ebben az esetben a képviselő-testület soron következő ülésén az interpellációt és a rá adott választ is ismertetni kell

(7) Az interpellációra adott választ a képviselő-testület tagjainak elektronikus úton meg kell küldeni. Az interpelláló képviselő a testületi ülésen szóban nyilatkozik az interpellációra adott válasz elfogadásáról. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a testület vita nélkül egyszerű többségi szavazással dönt.

26. § (1) A képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, a jegyzőhöz – az önkormányzati hatáskörükbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben – szóbeli kérdést tehetnek fel az első napirendi pont keretében.

(2) A kérdést legfeljebb 2 perces időkeretben lehet feltenni, a válaszadás tartama sem lehet több 2 percnél. A kérdésre a képviselő-testület ülésén szóban, vagy – amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, az azt követő 15 napon belül, amennyiben a válaszadás más szerv közreműködését igényli, úgy 30 munkanapon belül – írásban kell megadni. Ebben az esetben a Képviselő-testület soron következő ülésén mind a kérdést, mind az írásban megadott választ ismertetni kell.

(3) Képviselői kérdés során vitának helye nincs.

27. § (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan beterjesztés, amely a képviselő-testület vagy bizottságok döntését igénylő kérdésre irányul.

(2) Előterjesztések benyújtására jogosultak:

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani.

(4) A bizottsági véleményezéshez kötött előterjesztés a bizottság véleményesével kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi előterjesztéseket és rendkívüli testületi ülés előterjesztéseit.

(5) Sürgősségi előterjesztés: az ülés munkaterv szerinti napirendjében és meghívójában nem szereplő előterjesztés. Sürgősségi előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző jogosult.

(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(7) Rendelet tervezet előterjesztése esetén a (6) bekezdésben foglaltakon kívül az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(8) Az előterjesztés alapján hozott határozat végrehajtásáért felelős személyként polgármestert, alpolgármestert, jegyzőt, bizottság elnökét, önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét, önkormányzati intézmény vezetőjét lehet megjelölni.

(9) Az előterjesztést, sürgősségi előterjesztést törvényességi ellenőrzésre a jegyzőhöz le kell adni, törvényességi véleményezés nélkül az előterjesztés nem tárgyalható.

28. § Az előterjesztést tárgyaló ülésen a napirendi pont előadója az előterjesztést benyújtó, bizottság esetén annak elnöke.

29. § (1) Az ülés megnyitásakor az ülés elnöke a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.

(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. A határozatképességet az ülés elnöke, a jegyző segítségével az ülés tartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen vagy az ülés alatt határozatképtelenné válik, vagy nem dönt, a testületi ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra összehívható. Ismételt anyagkiküldés nem szükséges, ha az előterjesztés tartalma nem változik.

30. §⁸ Az Mötv. 68. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a polgármester dönthet önkormányzati lakás, helyiség vagy egyéb bérlemény bérlőjének kiválasztásáról.

31. §¹⁰ A képviselő-testület ülését a 17. §-ban megjelölt személy vezeti.

32. § Az elnök ülés- és vitavezetési jogosítványai:

33. § A képviselők az ülésrend szerinti helyükről teszik meg felszólalásaikat, hozzászólásaikat, miután az ülésvezetőtől szót kértek, és az szót adott. A felszólalások típusai:

34. § (1) Ügyrendi kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a jegyző szót kérhet és javaslatot tehet.

(2) Az ügyrendi kérdés tárgya:

(3) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a vita lezárása előtt bármelyik képviselő és a jegyző szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.

(4) Az ülésvezető köteles a szót megvonni attól, aki ügyrendi kérdésben kért szót, de felszólalása nem ügyrendi jellegű. A szó megvonását az érintett képviselő köteles vita nélkül tudomásul venni.

35. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előadó vita előtt szóban kiegészítheti. Az előterjesztéshez hatáskörrel rendelkező bizottság nevében a bizottság elnöke ismerteti a bizottság álláspontját.

(2) Önálló indítvány: a képviselő-testület tagja – a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – a munkatervben nem szereplő indítványt írásban terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott tartalmi, formai és időbeli követelményeknek, amelynek elkészítéséhez a jegyzőn keresztül a Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézői segítséget nyújtanak.

(3) A szóbeli kiegészítésnek az írásbeli előterjesztéshez képest új információkat és az előterjesztés lényegét kell tartalmazni.

(4) Az ülés során, amennyiben a felszólaló a tárgytól eltér, az ülés elnöke azonnal félbeszakíthatja, erre a tényre figyelmezteti, majd ismételt figyelmeztetés eredménytelenségét követően a szót megvonja tőle.

(5) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek. A tanácskozási joggal meghívottak a jelentkezés sorrendjében – a képviselők hozzászólásait követően – az ülésvezető engedélyével felszólalhatnak legfeljebb 2 percben, illetve kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz. A kérdésre a választ a képviselő-testület ülésén szóban, vagy – amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, az azt követő 15 napon belül, amennyiben a válaszadás más szerv közreműködését igényli, úgy 30 munkanapon belül – írásban kell megadni. Ebben az esetben a Képviselő-testület soron következő ülésén mind a kérdést, mind az írásban megadott választ ismertetni kell.

(6) Az előterjesztő és hatáskörében érintett bizottság elnöke döntéshozatal előtt felszólalhat.

36. § (1) A napirendek vitájánál az ülésvezető először a hatáskör szerint érintett bizottság elnökének, majd a jelentkezés sorrendjében a képviselőknek adja meg a szót.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak a képviselők felszólalásait követően, illetve megszólításra az ülésvezető engedélyével, a számukra külön elhelyezett mikrofon előtt teszik meg a felszólalásukat.

(3) Az előterjesztőt megilleti a kérdésekre a válaszadás joga is.

(4) A hozzászólásokat, felszólalásokat a jogosultak minden alkalommal legfeljebb kétszer tehetik meg.

(5) A napirendi pont tárgyalása során az ülésvezető bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. A szünet időtartama legfeljebb fél óra lehet, kivéve a közmeghallgatásnál.

(6) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(7) Amennyiben a vita során kiderül, hogy a napirenddel kapcsolatban jelentős kérdés tisztázása válik szükségessé, a megalapozott döntés érdekében – még az érdemi döntésről szóló szavazás megkezdése előtt – bármikor

(8) A (7) bekezdésben szereplő javaslatról, illetve az elnök által kezdeményezett visszautalásról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(9) Az előterjesztés megvitatását követően az elnök az elhangzottakat összefoglalja és véleményt nyilváníthat a döntési javaslattal kapcsolatban elhangzott módosító indítványokra.

37. § (1) A vita során a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely előterjesztés, javaslat vagy indítvány tekintetében észrevételt kíván tenni.

(2) Módosító javaslatokat a képviselők a vita keretében terjeszthetnek elő.

38. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének, azaz – a polgármesterrel együtt – 5 képviselőnek az igen szavazata szükséges.

39. § Minősített többség szükséges az Mötv.-ben – figyelemmel az Mötv. 50. §-ára – és egyéb központi jogszabályokban foglaltakon kívül, a következő döntésekhez:

39/A. §¹² Az Mötv. 68. § (3) bekezdésében szabályozott esetben a polgármester dönthet önkormányzati lakás, helyiség vagy egyéb bérlemény bérlőjének kiválasztásáról.

40. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. A képviselők igenlő, vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.

(2) A vita lezárása után először a módosító javaslatokat – az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé – majd ettől függően az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni.

(3) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(4) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt bármely képviselő indítványozhatja a név szerinti és a titkos szavazást. E kérdésben a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor a jogszabály azt kötelező jelleggel előírja. A képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján is.

(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(7) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárásról való döntéshozatalban az érintett képviselő is minden korlátozás nélkül részt vehet. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(8) Amennyiben a képviselő elmulasztja a (6) bekezdésben foglaltakat, és az ülés vezetője vagy a képviselő-testület tagja tudomással bír a kizáró okról, ezt jelzi, és az ülés vezetője felhívja az érintett képviselőt arra, hogy személyes érintettségét jelentse be.

(9) Amennyiben a képviselő úgy nyilatkozik, hogy személyesen nem érintett az ügyben, azonban a körülményekből és tényekből megállapítható, hogy érintettsége fennáll, a kizárásról a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.

(10) A képviselő (9) bekezdésben foglalt mulasztása esetén, és abban az esetben, ha az adott választási cikluson belül bebizonyosodik, hogy a képviselő elmulasztotta az érintettségére vonatkozó bejelentését, a képviselői tiszteletdíja 50%-ának 6 hónap időtartamra történő csökkentéséről dönt a testület a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság érintettségi vizsgálatának eredménye alapján.

(11) A (10) bekezdésben foglalt szankció a következő választási ciklusra nem vihető át.

41. § (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról nyílt szavazás esetén az ülésvezető gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

42. § (1)¹³ A név szerinti szavazásnál az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakat be kell tartani. A név szerinti szavazás szavazó jegyzékét a 3. függelék tartalmazza.

(2) Jogszabályban meghatározott esetekben- külön ügyrendi szavazás nélkül - kötelező név szerinti szavazást tartani.

(3) A névszerinti szavazást külön jegyzéken kell rögzíteni, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzékről a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen” vagy „nem”, illetve „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, amely felkerül a jegyzékre. A jegyző összesíti a szavazatokat, és a jegyzéket átadja az ülés elnökének, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A jegyzéket az ülésvezető és a jegyző aláírásukkal hitelesítik.

(4) Nem lehet névszerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő ügyrendi kérdésekben.

43. § (1) A képviselő-testület titkosan szavaz az alpolgármester megválasztásáról.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésben megjelölt esetekben.

(3) A szavazás – a képviselő-testületi bélyegzővel ellátott, a határozati javaslatot tartalmazó – szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazás kizárólag „igen” vagy „nem” szavazattal lehet.

(4) A titkos szavazást a polgármester javaslatára a jelenlévő képviselőkből létrejött ideiglenes bizottság bonyolítja le és a jegyző gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólap, urna, stb.) biztosításáról. Tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően pedig megszámlálja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek.

(5)¹⁴ A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma.

44. § (1) A képviselő-testület döntése rendelet vagy normatív határozat.

(2) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot, egyedi ügyekben határozatot hoz.

45. § (1) Rendeletalkotást indítványozhat, illetve kezdeményezhet: a képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok, a jegyző, a szabályozandó tárgykörben érintett szervek, helyi társadalmi szervek, azzal, hogy a rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(2) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármester részére kell írásban benyújtani.

(3) A rendelet-tervezetet a képviselő-testület bizottságai előzetesen megtárgyalják és véleményezik.

(4) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal (amely arab szám), évszámmal, dátummal kell ellátni: Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete …./20… (hó / római számozással /, nap) önkormányzati rendelete………-ról (tárgy megjelölése). Rövidítése: …../20… (… ...) önkormányzati rendelet.

46. § (1) A rendelet hiteles szövegezéséről, kihirdetéséről, közzétételéről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A jegyző gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetben való közzétételéről is, továbbá szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(2) A jegyző 3 munkanapon belül köteles gondoskodni a rendelet kihirdetéséről.

(3) A rendelet kihirdetése a Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján (6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1.) történő kifüggesztéssel valósul meg. A rendelet a kihirdetést követően a nyilvánosság tájékoztatása érdekében 15 napig megtekinthető az önkormányzat hirdetőtábláján.

(4) A rendeleteket a jegyző és a polgármester írja alá.

47. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal, évszámmal, a határozat meghozatalának időpontját jelző dátummal és „Kt.” rövidítéssel kell ellátni a következők szerint: …./20… (hó, nap /római számozással/) Kt. határozata.

(2) A képviselő-testület a határozatot nem igénylő döntéseit – jegyzőkönyvi rögzítés, de számozott határozat nélkül – a következő esetekben kell alkalmazni:

(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint az értesítendők körét, a végrehajtás határidejét és felelősét.

(4) A bonyolultabb, több módosító indítványról, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.

(5) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Az elkészült határozat-kivonatokat legkésőbb a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül megküldi a határozattal érintett személyeknek, szervezeteknek.

48. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni.

(2) Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni.

(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

49. § (1) Általános követelmények:

(2) A jegyzőkönyv bevezető részeként minden esetben írásba kell foglalni:

(3) A napirendi pontok tárgyalásánál a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(4) Az ülés befejeztével kapcsolatban a jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletei:

50. § (1) Az ülést követő 30 napon belül bármelyik képviselő, az adott napirendi pont előadója és az ülésen felszólaló írásban, az általa elhangzottak tekintetében a jegyzőtől kérheti a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését. Ebben az esetben a hangfelvétel meghallgatásának van helye.

(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselőnek az adott ülésen tett indítványára dönthet arról, hogy:

51. § (1) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, azokat évenként bekötve őrzi.

(2) A jegyzőkönyv egy példányát elektronikus úton a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének megküldi, és további egy példányt – kivéve a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet – a Petőfi Emlékkönyvtárban papír alapon kell elhelyezni.

52. § (1) A képviselő-testület üléséről – a zárt ülés kivételével – készült jegyzőkönyv eredeti példányát a Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Önkormányzati Csoportján ügyfélfogadási időben, vagy egy hitelesített másolati példányát a Petőfi Emlékkönyvtárban lehet megtekinteni. A jegyzőkönyvet elektronikus úton, Sándorfalva honlapján lehet megtekinteni.

(2) Zárt ülésről készült jegyzőkönyv vonatkozó előterjesztésébe, illetve tárgyalási anyagába a jegyző írásbeli engedélyével az érintett betekinthet.

53. § A képviselő-testületi ülésről készült hangfelvételek őrzésére, tárolására a helyi önkormányzatok egységes irattári tervének kiadására vonatkozó jogszabályban rögzítettek az irányadók.

54. § (1) A képviselők jogait az Mötv. 32. §-a sorolja fel, illetve jelen rendeletben korábban tárgyalt fejezetek, alcímek tartalmazzák.

(2) A települési képviselők jogai azonosak, a település egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóikat, a település egész lakosságának érdekeit.

(3) A képviselők fogadóóráikat az általuk előre meghirdetett, a képviselői tevékenység gyakorlására alkalmas helyen és időben tartják.

55. § (1) A képviselők kötelezettsége különösen:

(2) A képviselő jogosult a képviselő-testület feladat és hatásköréhez kapcsolódó iratokba betekinteni, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény rendelkezéseinek, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak figyelembevételével. A betekintés igényét a jegyzőnél kell előzetesen írásban jelezni.

(3) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok díjazását, természetbeni juttatását külön rendelet szabályozza.

(4) A képviselő megbízatása megszűnik az Mötv. 29-31. §-aiban meghatározottak szerint.

(5) Amennyiben a képviselő a tárgynegyedév rendes és rendkívüli képviselő-testületi üléseinek 50 %-án nem vett részt, úgy a következő negyedévben, annak első napjától a képviselő havi tiszteletdíja 50%-ban megvonásra kerül.

(6) Amennyiben a bizottság tagja a tárgynegyedév rendes és rendkívüli bizottsági üléseinek 50 %-án nem vett részt, úgy a következő negyedévben a bizottsági tagsága után járó havi tiszteletdíja 50%-ban megvonásra kerül.

(7) Az (5)–(6) bekezdésben meghatározott következmény alól kivétel, a betegség, az indokolt családi ügy vagy az önkormányzat érdekében végzett kiküldetés miatti távollét.

56. § (1) A képviselő köteles az összeférhetetlenségi okot megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül megszüntetni.

(2) Az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezésére, az összeférhetetlenségi eljárás lefolytatására az Mötv. 37. §-a az irányadó.

57. § A vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó szabályzat a rendelet 6. melléklete.

58. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A Képviselő-testület bizottságai jellegük szerint: állandó vagy ideiglenes bizottságok.

59. § (1) A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati feladatkörökkel kapcsolatos feladatokra állandó bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.

(3) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését, tagjainak számát, személyi összetételét, feladat és hatáskörüket a 4. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok mindegyike véleményezi a képviselő-testület elé terjesztett

60. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat, ügy elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság létszámát és működésének időtartamát a képviselő-testület esetenként dönti el.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottsággal kapcsolatos döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

61. § (1) A képviselő-testület eseti ügyekben tanácsadó testületet vagy munkacsoportot hozhat létre.

(2) A tanácsadó testület és a munkacsoport nem minősül a képviselő-testület bizottságának; munkáját, munkarendjét a testület döntésének megfelelően határozza meg.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt testület felállításáról, személyi összetételéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

62. § (1) A bizottságok elnökét és – az elnökkel együtt számítva – tagjainak több mint a felét a képviselő-testület tagjaiból kell választani. A bizottság elnökét, alelnökét , képviselő és nem képviselő tagjait a képviselő-testület választja.

(2) A bizottságnak nem lehet elnöke és tagja a polgármester és az alpolgármester. A bizottság elnöke nem lehet más állandó bizottság elnöke.

63. § (1) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(2) A bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állami vagy szolgálati, illetve személyiségi jogokat érintő titkokat megőrizni, az adatvédelemre vonatkozó szabályokat betartani. A titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is, fennáll, kivéve, ha a titokgazda feloldja ezen kötelezettsége alól.

64. § (1) A bizottságok a képviselő-testület éves munkatervével összhangban végzik a munkájukat.

(2) A képviselő-testület a tárgyévi munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottsági véleményezés, tárgyalás után nyújthatók be.

(3) A bizottságot a képviselő-testületi munkatervhez igazodó eseteken kívül a bizottság elnöke, alelnöke, a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottsági tagok 1/3-ának a napirendi pontot tartalmazó indítványára 3 munkanapon belüli időpontra össze kell hívni.

(4) A bizottsági ülések időpontja a munkatervben meghatározott rendes képviselő-testületi ülés előtti

(5) A bizottságok ülései nyíltak, azon bárki részt vehet. A bizottságok a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés alapján zárt ülést tartanak, vagy tarthatnak.

(6) Zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatról a bizottság vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. A zárt ülésre a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról.

(8) A bizottság elnökének feladatai:

65. § (1) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

(2) Amennyiben a bizottság határozatképtelen, az ülés alatt határozatképtelenné válik vagy a napirendjére tűzött előterjesztésről nem dönt, legkésőbb 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a megismételt bizottsági ülést.

(3) A képviselő és a nem képviselő bizottsági tag köteles részt venni annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja. A távollét igazolása tekintetében a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottsági üléseken a 17. § (8) bekezdésben megjelöltek részt vesznek. Amennyiben az érintett nem tud részt venni a bizottsági ülésen, úgy helyettesítéséről gondoskodnia kell.

66. § (1) A bizottságok határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben – a kizárás és a zárt ülés elrendelésének kivételével - egyszerű szótöbbséggel, jelenlévő tagjai több mint felének támogatásával dönt.

(3)¹⁵ A bizottság főszabályként határozatáról nyílt szavazással dönt. A szavazás kézfelemeléssel történik „igen” -nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet szavazni.

(4) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett bizottsági tag kezdeményezésére vagy bármely bizottsági tag kezdeményezésére a bizottság minősített többséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) Amennyiben a bizottság önkormányzati hatósági jogkört gyakorol, határozatát a közigazgatási hatósági eljárási szabályok szerint hozza meg.

(6) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügy előkészítésekor határozattal állásfoglalást alakít ki, melyet a képviselő-testületi ülésen a napirend tárgyalásakor a bizottság elnöke, vagy az általa felkért bizottsági tag szóban ismertet.

(7) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, vagy távollétében az általa megbízott bizottsági képviselő tag.

(8) A bizottság határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal, évszámmal, dátummal és a bizottság nevének rövidítésével kell ellátni. A dátum a határozathozatal időpontját jelzi. (pl. 1/2007. (01. 01.) …..B. határozat).

(9) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(10) A képviselő-testülettől megtárgyalásra, újratárgyalásra visszakért napirendeket a bizottság köteles a következő képviselő-testületi ülésig megtárgyalni.

67. § (1) Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze, oly módon, hogy a meghívottak a meghívót a napirendi pontok megjelölésével az ülést megelőző 2 nappal korábban kézhez kapják. A meghívót elektronikus úton kell kézbesíteni. A meghívóhoz csak azokat az előterjesztéseket kell mellékelni, amelyek nem képezik a képviselő-testületi ülés anyagát.

(2) Amennyiben a meghívó kiküldésének időpontjában, a meghívó kiadmányozásában az elnök és az alelnök akadályoztatva van, úgy a bizottsági titkár jogosult a „kiadmány hiteléül” szövegrész alkalmazásával a meghívót kiadmányozni azzal, hogy legkésőbb a bizottsági ülés időpontjában gondoskodni köteles az elnök, illetve az alelnök általi aláíratásáról.

(3) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről, illetve ezzel összefüggésben hozott állásfoglalásaikról a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, illetve az 64. § (5) bekezdés szerinti együttes ülésen megtárgyalni.

(4) A bizottság ülésére meghívót kapnak a bizottság tagjai, a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület tagjai, valamint az előterjesztés elkészítéséért felelős személyek.

(5) A bizottsági ülésre szóló meghívót a nyilvánosság biztosítása érdekében az önkormányzat honlapján, az ülés napját megelőző 3 nappal korábban közzé kell tenni.

68. § (1) A bizottsági ülés napirendi pontjainak sorrendje:

(2) A bizottság ülésének kezdetén az ülés vezetője megállapítja a bizottság határozatképességét. Ezt követően az ülés vezetője – felkérésre – a jegyzőkönyv-hitelesítőt a jelenlévő bizottsági tagok közül jelöli ki, majd a bizottság külön határozattal dönt az ülés napirendjéről.

(3) A napirendek tárgyalása keretében az ülés vezetője biztosítja, hogy a napirendi pont előadója az előterjesztését szóban kiegészítse, valamint a jelenlévők az előterjesztőhöz, illetve az előterjesztés elkészítéséért felelős személyhez kérdést intézzenek. Az ülés vezetője a napirendi pont vitáját követően a vitát lezárja, az elhangzottakat összefoglalja, és ennek megfelelően indítványt tesz a bizottság döntésére.

(4) A bizottságoknak a döntéseik végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai és technikai, valamint adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal útján, ügyviteli titkár biztosításával gondoskodik.

(5) A bizottságok üléseiket elsősorban a Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal tárgyalójában tartják.

69. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. Amennyiben az ülést nem a bizottság elnöke vezette, akkor a jegyzőkönyvet az ülés vezetője írja alá.

(3) A munkaterv szerinti képviselő-testületi üléshez kapcsolódó bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv legkésőbb a képviselő-testületi ülés hete szerdájának hivatalzárásáig elérhető elektronikus úton.

(4) A bizottsági ülésről kettő példányban jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmára a 49. § előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(5) A bizottsági ülések jegyzőkönyveit elektronikus úton a képviselő-testület tagjainak és az adott bizottság külsős tagjainak meg kell küldeni. A jegyzőkönyv 1 példánya a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal vezetője számára jogszabályban meghatározott módon is megküldésre kerül.

70. § (1) A polgármester tisztségét főállású jogviszonyban látja el. Foglalkoztatási jogviszonya megválasztásának napjával jön létre.

(2) A képviselő-testület elnöke és törvényes képviselője a polgármester.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(4) A polgármester hivatali munkarendjében igazodik a Közös Önkormányzati Hivatal munkarendjéhez.

71. § (1) A polgármester ellátja mindazokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket jogszabály, illetve önkormányzati rendelet a hatáskörébe utal.

(2) A polgármester a képviselő-testület működésével kapcsolatban:

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével kapcsolatos feladatai:

72. § (1) A polgármesternek a Közös Önkormányzati Hivatallal összefüggő és hatósági hatáskörei:

(2) A polgármester gyakorolja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezés, választás, vezetői megbízatás kivételével az egyéb munkáltatói jogokat.

73. § A jelen rendelet felhatalmazása alapján a képviselő-testület által átruházott hatásköröket a polgármester önállóan gyakorolja.

74. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület az alpolgármestert az alakuló, vagy az azt követő ülésen választja meg.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

75. § A jegyző feladatai különösen:

76. § (1) A jegyzőt távolléte esetén a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő, jegyző által meghatározott köztisztviselő (a továbbiakban: helyettes) helyettesíti.

(2) A jegyző és helyettese egyidejű akadályoztatása, tartós távolléte esetén a jegyző hatáskörébe tartozó feladatokat ideiglenesen, a polgármester által megbízott, megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselő látja el.

(3)¹⁶ A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén a jegyző hatáskörébe tartozó feladatokat ideiglenesen, a polgármester által megbízott, megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselő látja el.

77. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 88. §-a alapján, az önkormányzati, a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatásköreinek hatékonyabb ellátása érdekében az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulásokban vesz részt:

(2) Az (1) bekezdés szerinti társulások részletes feladat- és hatáskörét a társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei által megkötött társulási megállapodások határozzák meg.

(3)¹⁸

78. § (1) A képviselő-testület létrehozza a hivatalát Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, az önkormányzat működésével, az ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok, valamint a hatáskörébe utalt közigazgatási ügyek ellátására.

(2) A jegyző javaslatára a polgármester előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal Sándorfalva és Dóc települések közötti megállapodás alapján kirendeltségként telephelyet működtet Dóc község területén.

79. § (1) A képviselő-testület feladatai ellátása körében támogatja a lakosság önszerveződő tevékenységét, együttműködik a közösségekkel, civil szervezetekkel.

(2) A lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumok:

(3) A lakossági fórum időpontját, amennyiben lehetséges, a Sándorfalvi Kisbíróban is közzé kell tenni.

80. § Helyi népszavazást a sándorfalvi választópolgárok legalább 10 %-a kezdeményezhet

81. § (1) Éves költségvetését, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóját a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(2) Az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felel.

(4) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(5)¹⁹ Az önkormányzat költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat a 10. melléklet tartalmazza.

82. § (1)²⁰ A Közös Önkormányzati Hivatal és az önkormányzat által fenntartott intézmények belső ellenőrzését a Dél-alföldi Kistérség Többcélú Társulása látja el, amely megállapításairól a jegyzőn keresztül tájékoztatja az önkormányzatot.

(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés – pénzügyi irányítás és ellenőrzés – és az (1) bekezdésben megjelölt belső ellenőrzés útján biztosítja.

(3) A jegyző olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtet, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

83. § (1)²¹

(2)²²

86. § Ez a rendelet 2024. október 3-án 14 óra 10 perckor lép hatályba.

87. § Jelen rendelet mellékletei a következők:

88. § Jelen rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvben foglalt rendelkezéseknek megfelelően felülvizsgált és annak minden rendelkezésével harmonizál.