Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (X. 16.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 17- 2024. 10. 17Gara Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (X. 16.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Gara Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat neve, székhelye és hivatalos honlapja
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gara Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 6522 Gara, Kossuth Lajos utca 62.
(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Gara Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Gara község közigazgatási területe
2. § Az önkormányzat hivatalos honlapja a www.gara.hu
2. Az önkormányzat jelképei, bélyegzője
3. § (1) Az önkormányzat jelképei. címer, zászló és pecsét.
(2) Az önkormányzat címere: A címer, álló halfarkú reneszánsz pajzs kék mezejében zöld lombozatú, aranyos törzsű, tövestől kitépett fa lebeg, melytől jobbra 7 és balra 6 zöld levelek hullnak alá. A pajzs felső élén enyhén jobbra forduló, fekete (fumo) bélésű pántos ezüst tornasisak foglal helyet, rajta ötágú (három levél között két gomb), rubinokkal ékesített, nyitott korona látható. A foszlányok: jobbról kék és arany, balról zöld és ezüst.
(3) Az önkormányzat zászlaja: A zászló téglalap alakú, 2:1 méretarányú fehér selyem. A színes címer a feliratos szalaggal a zászló hosszanti szimmetriatengelyén, annak felülről mért 1/3-os osztásvonalán helyezkedik el. A zászló kétoldalas. Az önkormányzat zászlaját a községháza tanácskozó termében kell elhelyezni.
(4) Az önkormányzat pecsétje: Ø 35 mm körpecsét „Gara Községi Önkormányzat” felirattal és a Magyarország címerével ellátva.
(5) Az önkormányzat zászlaját – a nemzeti zászlóval együtt – a Garai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) tanácskozótermében kell elhelyezni. Az önkormányzat jelképei használatának további szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.
(6) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására szükség szerint külön rendeletet alkot.
3. Az önkormányzat jogállása
4. § (1) Az önkormányzat jogi személy.
(2) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet a képviselő-testület.
(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Hivatal, a jegyző, valamint a Társulás látják el.
(5) Önkormányzati döntést a képviselő-testület – annak felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottságai, a polgármester, a jegyző, valamint a társulás –, továbbá a helyi népszavazás hozhat.
Az önkormányzat feladat- és hatásköre
4. Kötelező és önként vállalt feladatok
5. § (1) Az önkormányzat gondoskodik a törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról.
(2) Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv) 10.§-ban meghatározott feltételek fennállása esetén önként vállalhatja a kötelező önkormányzati feladatok közé nem tartozó feladatok ellátását. Önként vállalt feladat ellátásáról a képviselő-testület vagy helyi népszavazás dönthet.
(3) A képviselő-testület önként vállalt feladatairól az éves költségvetési rendeletében – a fedezet biztosításával egyidejűleg – dönt.
(4) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti megnevezését a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
5. A hatáskör átruházás szabályai
6. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira és a jegyzőre, illetve a társulására ruházhatja át. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(2) A hatáskör átruházásáról és az átruházott hatáskör visszavonásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(3) A képviselő-testület meghatározhatja az átruházott hatáskör gyakorlásának fő szempontjait, továbbá az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámoló rendjét.
(4) Eltérő döntés hiányában az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskör gyakorlója a soron következő testületi ülésen köteles írásban tájékoztatást adni.
(5) Abban az esetben, ha a polgármester vagy bármelyik képviselő kezdeményezi átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatát, a napirendre vételre az általános szabályok az irányadók.
(6) Az átruházott hatáskörbe tartozó önkormányzati hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselő-testület a fellebbezés beérkezését követő ülésén köteles tárgyalni, feltéve, hogy az ülés napirendjére vonatkozó szabályok betartása biztosítható. A fellebbezést csak írásban lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.
(7) A polgármesterre és a bizottságra átruházott hatáskörök jegyzékét jelen rendelet 2. melléklet tartalmazza.
(8) A képviselő-testület hatáskörei közül az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök nem ruházhatók át.
A képviselő-testület működése
6. A képviselő-testület tagjai
7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő- testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(2) A képviselők névjegyzékét e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
7. A képviselő-testület ülései
8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti az ülést.
8. A képviselő-testület rendes ülése
9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek havi időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
(3) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontját, a javasolt napirendeket, az egyes napirendek előadóit, akik egyben felelősek az előkészítésért.
9. A képviselő-testület rendkívüli és ünnepi ülése
10. § (1) Rendkívüli ülés a képviselő-testület munkatervétől eltérő időpontra, az itt meghatározott szabályok szerint összehívott ülés.
(2) Rendkívüli ülést kell összehívni:
a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,
b) halasztást nem tűrő rendkívüli ügyben,
c) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.
(3) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
(4) Ünnepi ülést állami vagy települési ünnepekhez, vagy jelentős települési eseményhez kapcsolódóan tart a képviselő-testület Az ünnepi ülés napirendjén az alkalomhoz kötődő napirend szerepel.
10. A képviselő-testület ülésének összehívása
11. § (1) A képviselő-testület ülését az ülés helyszínének, időpontjának napirendjének megjelölését tartalmazó meghívóval és írásos előterjesztések csatolásával kell összehívni.
(2) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(3) Halaszthatatlan, indokolt esetben a képviselő-testület ülése külön meghívó nélkül telefonon is összehívható, azonban a nyilvánosságot, a lakosság részvételének lehetőségét ebben az esetben is biztosítani kell.
(4) A meghívóban fel kell sorolni a javasolt napirendeket, a napirendek előadóit.
(5) A meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt legkésőbb 4 nappal kell a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak részére papír alapon vagy elektronikusan megküldeni.
(6) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket, a határozati javaslatokat és a rendelet-tervezeteket.
11. A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága
12. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.
(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében az ülésekről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás az ülés – időpontot, helyszínét, napirendi pontokat tartalmazó – meghívójának az önkormányzati hivatal Kossuth L. u. 62. szám alatt található hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a www.gara.hu honlapon való közzététellel történik.
13. § (1) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekben,
b) az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyekben, ha azt az érintett kéri, valamint
c) zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyek tárgyalását megelőzően az érintettet tájékoztatni kell arról, hogy kérheti az ügyben zárt ülés tartását. A kérelmet írásban legkésőbb az ülés időpontjáig el kell juttatni a polgármesterhez vagy az ülésen szóban kell előadni.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet a polgármester, bármely képviselő vagy a jegyző. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.
(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározottak vehetnek részt.
(5) Zárt ülésről csak a döntés eredménye kerülhet nyilvánosság elé. A zárt ülésről készült jegyzőkönyv és az előterjesztések nem nyilvánosak.
12. A képviselő-testület üléseinek napirendje
14. § (1) Az ülés napirendjére az ülés vezetője tesz javaslatot, az előzetesen írásban megküldött meghívó szerint.
(2) A napirendek elfogadása előtt a képviselő-testület – az ülés vezetője, a képviselő, a jegyző – indokolással előterjesztett javaslata alapján – vita nélkül dönthet a napirendek sorrendjének megváltoztatásáról, valamely előterjesztés napirendről történő levételéről, meghívóban nem szereplő sürgősséggel beterjesztett előterjesztés napirendre vételéről.
15. § (1) A napirendi pontok tárgyalásánál – kivéve az Önkormányzat középtávú tervének és éves költségvetési rendeletének elfogadásánál - az alábbi sorrendet kell követni:
a) napirend előtti hozzászólások,
b) tájékoztatók, beszámolók, közérdekű bejelentések,
c) rendelet-tervezetek, határozati javaslatok,
d) képviselői önálló indítványok,
e) interpellációk, kérdések,
f) napirenden kívüli felszólalások.
(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén megjelent állampolgár(ok) a napirend tárgyalása előtt közérdekű bejelentéseket tehet(nek) közvetlenül, vagy képviselő segítségével. Az elhangzott, írásban benyújtott közérdekű bejelentéseket a Képviselő-testület illetékes bizottságai megvizsgálják. A közérdekű bejelentésnek lényeginek, összefogottnak kell lenni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja keretében írásban be kell számolni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző rendes ülés óta történt fontosabb eseményekről, a polgármester által tett intézkedésekről. Évente két alkalommal (május, november) be kell számolni a polgármester és a bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(4) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatásról a képviselő-testület egyszerű többségű határozattal dönt.
(5) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatást a testület tagjai kiegészíthetik. A tájékoztatásokról vita nélkül, egyszerű többséggel, határozathozatal nélkül dönt a testület.
(6) A napirendek megtárgyalását követően kerül sor az interpellációkra, bejelentésekre, tájékoztatásokra. Interpellációt kizárólag írásban lehet benyújtani, legkésőbb 24 órával a testületi ülést megelőzően.
(7) Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(8) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő részt vehet.
(9) Ha az interpellációra írásban adnak választ, arról a képviselő-testületet – 15 napon belül – írásban tájékoztatni kell, legkésőbb a következő ülésen.
(10) A napirenden kívüli felszólalások körébe tartoznak az egyéb információk, bejelentések.
(11) A napirendek tárgyalási sorrendjére, az (1) bekezdésben szereplő sorrendtől való eltérésre bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(12) A meghirdetett napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő javaslatot tehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület határoz.
(13) A zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontokat lehetőség szerint az ülés végén kell megtárgyalni.
13. A képviselő-testületi ülések tanácskozási rendje
16. § (1) A polgármester vagy az ülés vezetésére jogosult személy (a továbbiakban együtt: ülés vezetője)
a) megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet,
b) javaslatot tesz a napirendre,
c) c) egyes napirendek határozathozatala előtt ellenőrzi a képviselő-testület határozatképességét,
d) megadja a szót az előterjesztőnek és a bizottságok elnökeinek, a hozzászólóknak,
e) felkéri az előadót a hozzá intézett kérdések megválaszolására,
f) szavazásra teszi fel a javaslatokat, ismerteti a szavazás eredményét és kimondja a határozatot,
g) vezeti és összefoglalja a vitát, gondoskodik a rend fenntartásáról,
h) az előterjesztő és a képviselő-testület tagjai kezdeményezésére a napirendi pont tárgyalásának a következő ülésre történő elhalasztását kérheti, melyről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
(2) Az ülés vezetője köteles a képviselő-testület ülését pártatlanul, tárgyilagosan vezetni, a szólásra jelentkezőknek e rendelet korlátai között a jelentkezés sorrendjében szót adni.
(3) Az ülés vezetője dönt arról, hogy a hallgatóság köréből szót kérő, az adott napirendi pont tárgyalására meg nem hívott személy részére megadja-e a lehetőséget a hozzászólásra.
(4) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására.
(5) A képviselő-testület dönt arról, hogy a szólni kívánó, tanácskozási joggal nem rendelkező szót kaphat, legfeljebb 5 perces időtartamra.
(6) Az előterjesztés törvényességi ellenőrzését a jegyző végzi el.
17. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) az illetékes országgyűlési képviselőt.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeinek elnökeit,
b) az előterjesztőket,
c) az önkormányzat intézményeinek vezetőjét,
d) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
18. § (1) A képviselő-testület elé kerülő írásbeli vagy szóbeli előterjesztések főbb fajtái:
a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, szerv tevékenységéről,
b) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra vonatkozik,
c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.
(2) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(3) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(4) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(5) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(6) Az előterjesztésnek általában tartalmazni kell
a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
b) a határozati javaslatot a végrehajtásért felelős és a javasolt végrehajtási határidő megjelölésével,
c) a mellékletek felsorolását, az előterjesztő aláírását, törvényességi ellenőrzést végző aláírását, előterjesztés készítőjének aláírását, több változat esetén a változatok sorszámozását, bizottságok tárgyalása esetén azok megjelölését,
d) az előzményeket, különösen az adott tárgykörben hozott korábbi testületi döntéseket és azok végrehajtásának állását,
e) a jogszabályi hivatkozást,
f) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható hatásokat, következményeket,
g) a költségkihatásokat és egyéb szükséges feltételeket, illetve megteremtésük javasolt forrásait.
(7) A képviselő-testület kizárólag olyan kérdést tűzhet napirendre, melynek írásos anyaga – a sürgős, halasztást nem tűrő esetben összehívott rendkívüli ülés kivételével - legkésőbb 24 órával az ülés megkezdését megelőzően a képviselőknek kiküldésre kerül.
(8) A napirendi pont tárgyalását maximum öt-öt perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság jogosult.
(9) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(10) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, csak új információkat közölhet.
14. A vita lezárása
19. § (1) Az előterjesztések vitája során az ülés vezetője vagy bármely képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. E javaslat elfogadása esetén is szót kell azonban adni mindazoknak, akik a javaslat elhangzásáig szólásra jelentkeztek.
(2) Ha a tárgyalt napirendhez, indítványhoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(3) A vita lezárását követően a napirend vitáját az előterjesztő összefoglalhatja, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. A vitában elhangzott vélemények birtokában az előterjesztőnek lehetősége van a határozati javaslat kiegészítésére, módosítására. Amennyiben az összefoglaló, korrekció új elemeket tartalmaz – ügyrendi javaslatra – a vita ismételten megnyitható.
(4) Előbb a módosító, kiegészítő javaslatokról, majd a benyújtott határozati javaslatokról kell dönteni. A vita során felmerülő, lényegét tekintve teljesen új javaslatról csak ezt követően lehet szavazást elrendelni.
(5) A polgármester a szavazás előtt ismerteti azt a határozati javaslatot, amiről a soron következő szavazás dönt, majd ezután rendeli el a szavazást.
(6) A szavazás eredményét a polgármester mindig számszerűen állapítja meg és kihirdeti a határozatot.
15. A képviselő-testület ülésének vezetése
20. § A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) szükség szerint jegyzőkönyv-hitelesítők választása indítványra,
c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként
ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása,
k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról.
21. § (1) Az ülés vezetője az ülés rendjének megzavarása esetében rendfenntartás keretében az alábbi intézkedéseket teheti:
a) rendre utasítja azt a felszólalót, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ,
b) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól vagy hozzászólásában érdemben nem mond újat, ismételt esetben megvonja tőle a szót,
c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti; a képviselőt a terem elhagyására kötelezni nem lehet.
(2) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott –intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(3) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tévő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggeszti és rövid szünet után megkísérli az ülés folytatását. Amennyiben az ülés vezetője úgy ítéli meg, hogy az ülés rövid időn belül nem folytatható, az ülést berekeszti és a még meg nem tárgyalt napirendeket a soron következő ülésre elnapolja.
16. A döntéshozatal szabályai
22. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele, azaz legalább 4 képviselő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést hét napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
(3) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza. Egyszerű többséghez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Minősített többségű szavazathoz a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
23. § Minősített többséget igénylő döntés szükséges:
c) az Mötv. 68. § és 70. §-ában meghatározott esetekben,
d) az alpolgármester megválasztásához és megbízatásának visszavonásához,
e) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához, az átruházott hatáskörök visszavonásához,
f) a polgármester és az alpolgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához,
g) hitelfelvételhez.
17. A szavazás módja
24. § (1) A vita lezárása után először a módosító, kiegészítő javaslatokat – az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé –, majd a szavazás eredményétől függően az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni.
(2) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás nyílt vagy titkos. Szavazni igen, nem vagy tartózkodó szavazat leadásával lehet.
(3) A szavazás megtörténte után az ülést vezető ismerteti a határozatot és kihirdeti a szavazás eredményét.
(4) Abban az esetben, ha az adott ülésen határozattal lezárt kérdés ismételt tárgyalására kerül sor, a döntéshozatal előtt a képviselő-testületnek először arról kell szavaznia, hogy merült-e fel az ügyben olyan új körülmény, amely miatt indokolt a döntés felülvizsgálata. A döntéshez egyszerű többség szükséges. Ezt követően kerülhet sor a határozati javaslatról történő szavazásra, az általános szabályok szerint.
25. § (1) A képviselő-testület döntéseit – a 27. §-ban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással, ezen belül név szerinti szavazással vagy nem név szerinti szavazással hozza.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először az ülést vezető az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra.
(3) Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
18. Név szerinti szavazás
26. § (1) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.
(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben.
(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a jelenlévő képviselők nevét. A képviselő nevének felolvasása után: igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaz.
(4) Név szerinti szavazás tényét és eredményt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
19. Titkos szavazás
27. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazásra javaslatot tehet a polgármester vagy bármelyik képviselő.
(2) A titkos szavazás lebonyolítására szavazólap szolgál. A szavazás az önkormányzati hivatal hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapon történik.
(3) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ.
(4) A szavazólapra ABC sorrendben fel kell írni valamennyi jelölt nevét. Egy képviselő több jelöltre is szavazhat.
(5) A szavazólapra ABC sorrendben felvett személyekre érvényesen szavazni a szavazólapon szereplő név melletti körben tollal két egymást metsző vonallal lehet.
(6) Az ülés vezetője a szavazatszámláló bizottság elnökének tájékoztatása alapján kihirdeti a titkos szavazás eredményét.
(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.
(8) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a szavazásra bocsátott kérdés(ek) meghatározását,
c) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét, valamint a jegyzőkönyvvezető nevét,
d) a kiadott szavazólapok számát,
e) a szavazólapok számát, a szavazatok megoszlását, a szavazás eredményét,
f) a bizottsági tagok és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
20. A képviselő-testület döntései
28. § (1) A képviselő-testület
a) rendeletet alkot,
b) határozatot hoz,
c) határozathozatal nélkül tudomásul veszi az előterjesztést,
d) a hatáskörébe nem tartozó ügyekben állást foglal.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel alakszerű határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) ügyrendi kérdésekről,
c) képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról,
d) tájékoztató anyagokról, amelyek tudomásulvételt nem igényelnek.
21. A határozathozatal
29. § (1) A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(2) A képviselő-testület által lefolytatott hatósági ügyekben – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A közérdeklődésre számító határozatokat az önkormányzati rendeletek szabályozásánál meghatározott módon a jegyző köteles közzétenni. Más esetekben a határozatokról kivonat készül, melyet az érdekelteknek a jegyzőkönyv elkészítésével egyidejűleg kell megküldeni
(4) A testületi határozatokról a jegyző közreműködésével a Hivatal egyszerűsített nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a határozat tárgyát, számát, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megnevezését, a végrehajtásról szóló beszámolás időpontját.
(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket és a polgármester lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóját a jegyző készíti elő.
(6) A normatív határozatok megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 15. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
22. Rendeletalkotás
30. § (1) Feladatkörében eljárva a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására rendeletet alkothat.
(2) A rendelet megalkotását kezdeményezhetik a képviselő-testület tagjai, bizottságai, a polgármester, alpolgármester, valamint a jegyző. A kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, aki erről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. Az önkormányzati képviselő részéről érkezett kezdeményezés a képviselő-testületi ülésen szóban is előterjeszthető.
(3) Rendelet előkészítése során előzetes hatásvizsgálat elvégzésével fel kell mérni a szabályozás várható következményeit. A rendelettervezet készítője az előzetes hatásvizsgálatot a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-ában foglaltak szerint köteles elvégezni és azt az előterjesztéshez csatolni vagy az előterjesztésben szerepeltetni.
(4) Rendelettervezetet csak a polgármester, a jegyző, illetve a képviselő-testület tagja terjeszthet elő.
31. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati rendelettervezetét szükség szerint két olvasatban tárgyalja. Első olvasatban meghatározza a szabályozás elveit, fő irányait, lehetséges alternatíváit, ezt követően kidolgozott tervezetre véleményt kérhet a lakosság szervezeteitől, majd másodszor az átdolgozott tervezetet vitatja meg és dönt arról, hogy esetleg az önkormányzati rendeletet további vitára bocsátja, vagy közmeghallgatás után tárgyalja érdemben a rendelet tervezetét.
(2) A rendelettervezetet a tárgykör szerint illetékes bizottságok megtárgyalják
(3) A rendeletek megjelölésére az IM rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A rendeleteket a Hivatal nyilvántartásba veszi és a jegyző vezetésével megszervezi a folyamatos, de legalább kétévenkénti teljes körű felülvizsgálatukat, melynek eredményéről a jegyző a képviselő-testületet tájékoztatni köteles.
23. A képviselő-testület döntéseinek nyilvánossága, az önkormányzati rendeletek kihirdetése
32. § (1) A képviselő-testület által megalkotott rendeletet ki kell hirdetni. A rendeletek kihirdetése a jegyző feladata.
(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a Garai Közös Önkormányzati Hivatal (6522 Gara, Kossuth L. u. 62.) hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A rendeleteket 15 napra kell kifüggeszteni.
(3) A képviselő-testület döntéseiről a lakosságot Gara honlapja (www.gara.hu) útján is tájékoztatni kell.
24. A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyve
33. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.
(2) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
a) az ülés nyilvános, rendkívüli vagy zárt módját,
b) távol maradt képviselők nevét,
c) a határozatképesség vagy határozatképtelenség megállapítását,
d) az elhangzott kérdéseket, bejelentéseket, az interpellációk, valamint az azokkal kapcsolatos válaszok lényegét.
(4) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó,
b) jelenléti ív,
c) írásos előterjesztések,
d) a képviselők által benyújtott írásos felszólalások, interpellációk, kérdések.
(5) A jegyzőkönyv egy példányban készül, melyet a Hivatalban kell elhelyezni. Minden év jegyzőkönyveit könyv formájában beköttetve kell megőrizni.
(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a testületi ülések előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe. A zárt ülésen hozott döntés nyilvános.
(7) A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei - a zárt ülés kivételével - a honlapon elektronikus formában vagy ügyfélfogadási időben a Hivatalban papír alapon tekinthetők meg.
(8) A jegyző a jegyzőkönyvet az Mötv. 52. § (2) bekezdése alapján megküldi a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal részére.
25. A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről
34. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjának megfelelően köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
(2) A jegyző e kötelezettségét a képviselő-testületi, illetve a bizottsági ülést megelőzően, az ülésen, illetve az ülést követően is gyakorolhatja. Az ülés előtt, illetve az ülés után a jegyző írásban tehet észrevételt.
(3) Az ülésen a napirend tárgyalása során, a vita lezárását megelőzően, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat, illetve az ülés törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.
(4) Ha a jegyző az ülést megelőzően tett észrevételt, azt a képviselők részére az ülés előtt el kell juttatni vagy velük az ülésen ismertetni kell. Az ülést követően tett észrevételt a következő ülésen a képviselőkkel ismertetni kell.
A települési képviselő
26. A települési képviselő jogai
35. § (1) A települési képviselő jogállását az Alaptörvény és az Mötv. rendelkezései határozzák meg.
(2) A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(3) A települési képviselő megbízatása a választással jön létre, jogait a képviselői eskü letételétől gyakorolhatja, feladatait társadalmi megbízatásként látja el.
(4) A képviselő eskütételét a jegyző köteles előkészíteni.
(5) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.
(6) A képviselőnek joga van felvilágosítást kérni a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben.
27. A települési képviselő kötelezettségei
36. § A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni,
e) felkészülten részt venni a képviselő-testület munkájában,
f) amennyiben bizottsági tag, felkészülten részt venni a bizottság munkájában,
g) vagyonnyilatkozatot készíteni és azt határidőre leadni,
h) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti,
i) a tárgyalt napirenddel kapcsolatos érintettségét jelezni,
j) az Mötv. 38. §. (4) bekezdése alapján kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozás mentes adózói nyilvántartásba.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
37. § A képviselő-testület szervei:
a) polgármester
b) a képviselő-testület bizottságai
c) jegyző
d) közös önkormányzati hivatal
e) társulás
28. A polgármester
38. § A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.
39. § (1) A polgármester tevékenységét főállásban látja el. Foglalkoztatási jogviszonya megválasztásának napján keletkezik.
(2) A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározottakon túl
a) képviseli az önkormányzatot, biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,
b) kapcsolatot tart más szervekkel, különösen a környező települések önkormányzataival,
c) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait a képviselő-testület együttműködésével és egyetértésével, tárgyalásairól tájékoztatja a képviselő-testület következő ülésén,
d) önkormányzati ügyekben kapcsolatot tart a médiával, hírközlő szervekkel,
e) az önkormányzat működésével összefüggésben:
ea) információkkal segíti a képviselők munkáját,
eb) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
ec) elősegíti és ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
ed) kezdeményezheti a képviselő-testület döntésének felülvizsgálatát,
ee) gyakorolja a képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket.
f) az állandó bizottságok működésével kapcsolatban:
fa) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,
fb) az Mötv. 61. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását.
40. § (1) A polgármester főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése,
b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,
c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása a képviselő-testület eseti határozatai és a helyi rendeletekben rögzített szabályozás alapján,
d) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,
e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,
f) a nyilvánosság megteremtése,
g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,
h) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,
i) az alpolgármester munkájának irányítása,
j) maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban a külön rendeletben meghatározottak szerint,
k) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
l) a képviselő-testület tagjai és bizottságainak munkájának segítése,
m) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,
n) a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.
(2) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a vonatkozó jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(3) A polgármester fogadó órája: minden kedden 8-10 óráig.
(4) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
29. Az alpolgármester
41. § (1) Az Mötv. és a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(3) A képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor dönt díjazása mértékéről.
(4) Az alpolgármester a polgármestert távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti.
(5) Az alpolgármester feladatait, a feladat-és munkamegosztást, illetve a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester határozza meg.
(6) Az alpolgármester fogadó órája: minden csütörtökön 14-16 óráig
30. A képviselő-testület bizottságai
42. § (1) A képviselő-testület tevékenységének segítésére, döntéseinek előkészítésére, véleményezésére, javaslatok kidolgozására, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, valamint saját és átruházott hatáskörben döntések meghozatalára állandó bizottságokat hoz létre. A képviselő-testület ideiglenes bizottságokat is létrehozhat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat végzésére hozza létre, amely a meghatározott időtartam elteltével vagy a feladat elvégzésével megszűnik. Az ideiglenes bizottság a működésének időtartamára az állandó bizottságokkal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
(3) Az ideiglenes bizottságban végzett munkáért külön díjazás nem jár.
43. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Pénzügyi és Szociális Bizottság
b) Településfejlesztési Bizottság
(2) Az állandó bizottságok tagjainak száma 3-3 fő.
(3) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
44. § (1) A Pénzügyi és Szociális Bizottság által benyújtandó előterjesztések:
a) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérésének tapasztalatairól szóló előterjesztések,
b) a gazdálkodással összefüggésben készített javaslattételek,
c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató,
d) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti,
e) a polgármester és az alpolgármester jutalmazására vonatkozó előterjesztés,
f) az önkormányzati honlappal összefüggő előterjesztések,
g) benyújtja a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatót,
h) javaslattétel az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezésére,
i) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,
j) javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.
(2) A Pénzügyi és Szociális Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) az éves költségvetési terv,
b) a költségvetési beszámoló,
c) az éves zárszámadási rendelet,
d) a középtávú terv,
e) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,
f) a gazdálkodásról szóló tájékoztató,
g) a polgármester, és a képviselők díjazásával összefüggő döntések,
h) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális és gyermekvédelmi tárgyú kiadások,
i) a szociális tárgyú helyi rendelet tervezet,
j) a gyermekvédelmi tárgyú helyi rendelet tervezet.
(3) A Pénzügyi és Szociális Bizottság feladat- és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül:
a) önkormányzat éves költségvetésével összefüggő feladatok
b) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben, mely döntésről tájékoztatja a képviselő-testületet.
c) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti,
d) ellenőrzési feladatok ellátása,
e) az Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
f) vagyonnyilatkozatok vizsgálata, ellenőrzése, tájékoztatás a képviselő-testület felé az ellenőrzés eredményéről.
g) az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása,
h) javaslattétel a helyi szociális háló, a gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások fejlesztésére,
i) a szociális és gyermekvédelmi tárgyú helyi rendelet-tervezetek előzetes véleményezése.
45. § (1) A Településfejlesztési Bizottság által benyújtandó előterjesztések:
a) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató,
b) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti,
c) javaslatot tesz a község környezetvédelmi programjára és rendelet-tervezetére,
d) javaslatot tesz a településhulladék közszolgáltatás szervezésre és ehhez kapcsolódó rendelet-tervezetre,
e) javaslatot tesz a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítására.
(2) A Településfejlesztési Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) a községfejlesztési koncepciók, programok és tervek,
b) településfejlesztési, környezetvédelmi, közlekedési, vízügyi, kommunális ellátással és fejlesztéssel kapcsolatos előterjesztések,
c) a közműellátással és az önkormányzati tulajdonban lévő telkek kialakításával összefüggő előterjesztések,
d) a településrendezési tervről szóló rendelet-tervezetek és azok módosításai,
e) azon rendelet-tervezetek, amelyek a település köztisztaságával, környezetvédelmével, hulladékgazdálkodással kapcsolatosak,
f) köznevelési döntések.
(3) A Településfejlesztési Bizottság feladatai:
a) javaslatot tesz a község környezetvédelmi programjára és rendelet-tervezetére,
b) köztisztaság, környezetvédelem figyelemmel kísérése, ennek keretében faluszemlét kezdeményezhet, melyet követően értékeli a lakóhely környezeti állapotának alakulását
c) javaslatot tesz a település hulladék közszolgáltatás szervezésére és ehhez kapcsolódó rendelet-tervezetre,
d) javaslatot tesz a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítására,
e) véleményezi a közterület elnevezésre vonatkozó javaslatot,
f) figyelemmel kíséri a megrendezésre kerülő ifjúsági- és diákrendezvényeket, valamint önkormányzati rendezvényeket,
g) döntés előkészítése intézményalapításkor, átszervezéskor, megszüntetéskor, intézmény elnevezésére
h) döntés előkészítés a köznevelési intézményeket érintő térítési díj, tandíj és egyéb kedvezmények megállapításakor, intézmények nyitva tartásával és óvodai felvétellel kapcsolatos ügyekben.
i) javaslattétel valamennyi köznevelést érintő kérdésben,
j) javaslatot tesz a nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének feltételei biztosításához,
k) foglalkozik minden olyan kérdéssel, amelyet az önkormányzat hatáskörébe utal.
46. § (1) Az állandó bizottságok ülésein az Mötv.-ben meghatározottakat tanácskozási jog illeti meg.
(2) Az állandó bizottságok működésének szabályait és a tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-ai tartalmazzák.
(3) Az állandó bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.
31. A jegyző
47. § (1) A polgármester az Mötv. 82. § alapján határozatlan időre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011.évi CXCIX törvényben meghatározott képesítési feltételeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző felett a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(3) A jegyző az Mötv. 81. §-ának megfelelően vezeti a Garai Közös Önkormányzati Hivatalt.
(4) A jegyző feladata az Mötv. 81. §. (3) bekezdésében meghatározottakon túl:
a) a testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztések előkészítése, a rendeletalkotás kezdeményezése, szakmai előkészítése,
b) az ügyviteli tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátásának biztosítása,
c) a képviselő-testület és a bizottságok ülésein történő tanácskozási jogú részvétel a törvényességi észrevétel lehetősége és kötelezettsége mellett,
d) a jegyzőkönyvvezetés biztosítása és a képviselő-testületi jegyzőkönyvek felterjesztésének kötelezettsége,
e) a hatályos jogszabályokról való rendszeres tájékoztatási kötelezettség,
f) jelen rendelet mellékleteinek gondozása, naprakészen tartása,
g) a képviselő-testület tájékoztatása az önkormányzati hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről,
h) a képviselő-testületi ülés feltételeinek biztosítása mellett tervszerűség megteremtése a testületi előkészítő munkában,
i) tájékoztató elkészítése a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a képviselő-testület elé,
j) az önkormányzati hatáskörök elemzése és javaslattétel az átruházásra,
k) a bizottságok tevékenységének ösztönzése és segítése, a bizottsági referensi hálózat megszervezése,
l) a képviselők sokoldalú tájékoztatása, a testületi rendelkezések széles körű ismertetésének tervszerű biztosítása.
(5) Az önkormányzat kötelező és felvállalt feladatainak végrehajtása körében kiemelten feladata:
a) az önkormányzati vagyon megteremtésének további elősegítése, működtetése, gyarapítása, védelme,
b) az egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési és szabadidő ellátás, egyéb közszolgáltatások színvonalának elemzése, az ellátás zavartalanságának biztosítása és az elfogadható színvonal megtartása érdekében javaslatok kidolgozása és a megvalósítás szervezése,
c) ésszerű, takarékos gazdálkodás, a jó gazda gondosságával jellemezhető intézményirányítás biztosítása.
(6) A Hivatali szervezet eredményes működésével kapcsolatos kiemelt feladatai:
a) megfelelő felkészültségű hivatali apparátus kialakítása,
b) széles körű önállóság, egyéni felelősség érvényesítése a feladatok végrehajtása során,
c) magas fokú szakmai követelmények, rendszeres továbbképzés és önképzés iránti igény érvényesítése,
d) korszerű nyilvántartási rendszer, ügyvitel, ügyfélszolgálat megszervezése,
e) jó munkahelyi légkör, segítőkészségű és szellemű, fegyelmezett közösség kialakítása,
f) tervszerűség és a feladatok elvégzésének következetes számonkérése,
g) a közigazgatási munkatevékenység egyszerűsítésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatok ellátása.
48. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
32. A Garai Közös Önkormányzati Hivatal
49. § (1) Gara Községi Önkormányzat és Bácsszentgyörgy Községi Önkormányzat létre hozták a Garai Közös Önkormányzati Hivatalt, az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátására. A hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(2) A Hivatal a közigazgatási feladatok hatékony és takarékos ellátását végzi, biztosítja az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével összefüggő feladatok ellátását, illetve végzi a végrehajtásukból eredő teendőket.
(3) A Hivatal belső tagozódására, felépítésére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Garai Közös Önkormányzati Hivatal feletti irányítási jogosítványokat Gara község Polgármestere gyakorolja. A Garai Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.
33. Társulások
50. § Az önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:
a) Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás
b) Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
c) Gara-Hercegszántó-Nagybaracska Szennyvíz Önkormányzati Területfejlesztési Társulás.
34. Vagyonnyilatkozat-tétel szabályai
51. § (1) A polgármester és a képviselők a vagyonnyilatkozataikat a Pénzügyi és Szociális Bizottság elnökének adják át. Az átvételben és a vagyonnyilatkozatok biztonságos átvételében a jegyző közreműködik.
(2) A vagyonnyilatkozat nyomtatványa elektronikus úton kerül kiküldésre a képviselőknek.
(3) A leadott vagyonnyilatkozatról az átvevő átvételi elismervényt állít ki.
(4) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtételéről a Pénzügyi és Szociális Bizottság határozatot hoz, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet.
(5) Amennyiben az érintett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét a megadott határidőig nem teljesíti, a Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöke – a polgármester és a jegyző egyidejű értesítése mellett – köteles 5 munkanapon belül írásban felszólítani az érintettet arra, hogy vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének 3 munkanapon belül tegyen eleget, továbbá tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről.
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
35. A közmeghallgatás
52. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – előre meghirdetett – közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás meghirdetésekor meg kell határozni a napirendi pontokat.
(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok be-tartásával jegyzőkönyvet készít.
36. A helyi fórumok
53. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést (a továbbiakban: fórum) tarthat.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.
(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít.
54. § (1) A képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeinek véleményére, javaslataira és közreműködésére az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében.
(2) A kapcsolattartás és az együttműködés konkrét formáit és módszereit, a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeivel kötött együttműködési megállapodásokban kell meghatározni.
(3) A képviselő-testület a költségvetésének függvényében, a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja az önszerveződő közösségek működését, amelyeknek céljai és tevékenysége az önkormányzati célok és feladatok megvalósulását elősegíti.
37. A helyi népszavazás
55. § Helyi népszavazást kezdeményezhet Gara település választópolgárainak 20 %-ának megfelelő számú választópolgár.
38. Az önkormányzat gazdasági alapja
56. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyonával, illetve gazdálkodásával kapcsolatos rendelkezéseket önálló rendeletekben szabályozza.
Záró rendelkezések
57. § Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2014. (X. 28.) önkormányzati rendelet.
58. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 13/2024. (X. 16.) önkormányzati rendelethez
|
SZÁMA |
MEGNEVEZÉSE |
|---|---|
|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
013210 |
Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások |
|
013320 |
Köztemetés- fenntartás és – működtetés |
|
013340 |
Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
031030 |
Közterület rendjének fenntartása |
|
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041232 |
START munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041234 |
Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére) |
|
045120 |
Út, autópálya építése |
|
045140 |
Városi és elővárosi közúti személyszállítás |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
061020 |
Lakóépület építése |
|
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
063020 |
Víztermelés, - kezelés, - ellátás |
|
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület – kezelés |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
|
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
|
072312 |
Fogorvosi ügyeleti ellátás |
|
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
|
074032 |
Ifjúság- egészségügyi gondozás |
|
074040 |
Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás |
|
074051 |
Nem fertőző megbetegedések megelőzése |
|
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
081041 |
Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása |
|
081043 |
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása |
|
081045 |
Szabadidősport – (rekreáció sport-) tevékenység és támogatása |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
086020 |
Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése |
|
086090 |
Egyéb szabadidős szolgáltatás |
|
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
|
104031 |
Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása |
|
104035 |
Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében |
|
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
104042 |
Család- és gyermekjóléti szolgáltatások |
|
104060 |
A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok |
|
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
|
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
2. melléklet a 13/2024. (X. 16.) önkormányzati rendelethez
|
|
||
|---|---|---|
|
a) |
Eseti jellegű rendkívüli települési támogatás |
|
|
b) |
Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás |
|
|
c) |
Szociális tüzelőanyag támogatás |
|
|
d) |
Temetési költségek mérséklésére nyújtott települési támogatás |
|
|
e) |
Köztemetés |
|
|
f) |
Karácsonyi támogatás |
|
|
g) |
Karácsonyi élelmiszercsomag |
|
|
|
||
|
a) |
Időszakos jellegű rendkívüli települési támogatás |
|
|
b) |
18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy települési támogatása |
|