Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 15.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 12. 13Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 15.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Győrújbarát Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXIX törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Győrújbarát Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9081 Győrújbarát, Liszt Ferenc utca 9.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Győrújbarát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Győrújbarát község közigazgatási területe.
(5) Az önkormányzat jogi személy.
(6) Győrújbarát Község önkormányzati hivatala: Győrújbaráti Polgármesteri Hivatal, székhelye: 9081 Győrújbarát, Liszt Ferenc utca 9.
(7) Győrújbarát Község Önkormányzata hivatalos kapcsolatot tart fenn a következő települések önkormányzataival: Neulingen (Németország) Nemesócsa (Szlovákia-Zemianska Olca) Thoringe-Fouillard (Franciaország) Rubiera (Olaszország) Turzovka (Szlovákia) Kozieglowy (Lengyelország).
2. § (1) A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 9 fő. A képviselők aktuális névjegyzéke az önkormányzat hivatalos honlapján, továbbá a hirdetőtáblán kerül megjelentetésre.
(2) A képviselők aktuális névsorát az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat egyszerűsített címere: kerektalpú szimmetrikus tárcsapajzs talpában leveles búzakalász, fölötte egymással szembenéző, kinyújtott nyelvű és karmú oroszlánok szőlőfürtöt, szőlőindát tartanak. A szőlőinda fölött lebegő szőlőmetsző kés van.
(3) Az önkormányzat teljes, vagy díszes címere: címerpajzs teljesen megegyezik az egyszerűsített formával, de kiegészül a következőkkel: pajzson sisaktartóval díszített pántos sisak háromlevelű koronájából kinövő háromlevelű koronát viselő oroszlán mancsában búzakalászt tart. A címer alatt félkör-ívben a község elnevezése: „GYŐRÚJBARÁT” szerepel.
(4) önkormányzat zászlója: piros – kék alapon fűrészfogazású szegély, amelynek közepében a község teljes címere található. Méretarányai: 1,5: l.
(5) Az önkormányzat címere és zászlója használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.
4. § (1) Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne középen a település címere, amelyet a Győrújbarát Község Önkormányzata felirat kör alakban vesz körül. Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a képviselő-testület által adományozott plaketteken és okleveleken,
b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon, valamint-
c) olyan egyéb okmányokon, amelyre a képviselő testület a pecsét használatát elrendeli.
(2) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen az önkormányzat címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
(3) Győrújbarát Község Önkormányzatának Polgármestere
(4) Győrújbarát Község Önkormányzatának Jegyzője.
5. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására, továbbá az önkormányzat nevének használata rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
2. Nyilvánosság biztosítása
6. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyéről, napirendjéről a lakosságot rendes ülés esetén legkésőbb az ülést megelőző 6. napig, rendkívüli ülés esetén az ülés összehívásával egyidejűleg, az Önkormányzat honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezésével tájékoztatni kell.
(2) A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyveket és az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(3) Az önkormányzat a lakosság tájékoztatása céljából igény szerint, de évenként legalább 4 alkalommal megjelenteti a Baráti Hírmondót.
(4) Felelős kiadója: az Önkormányzat
(5) A Baráti Hírmondóra
a) a képviselő testület,
b) a képviselő testület bizottsági tagjai, valamint
c) a község minden családja térítésmentesen jogosult.
(6) A Baráti Hírmondónak tartalmaznia kell különösen:
a) a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában;
b) közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;
c) a fontosabb társadalmi eseményeket.
(7) A Baráti Hírmondó az Önkormányzat honlapján is közzétételre kerül.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
7. § (1) A Győrújbaráti községi önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzati alaptevékenység szerinti kormányzati funkciók rendjét a 3. melléklet tartalmazza.
8. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el: civil szervezetek, egyesületek, alapítványok támogatása, melyeket az önkormányzat a falu közösségi, sport vagy kulturális életében meghatározónak tart.
9. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályit az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Mötv. 42. §-ban meghatározottakon kívül
a) gazdasági társaságba való belépés, kilépés,
b) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése.
10. § (1) A képviselő-testület jelen rendelet 1. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére, továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira ruház át.
(2)1 A képviselő-testület a jelen rendelet 2. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre, 4 . mellékletben foglalt feladat-és hatásköreit a jegyzőre ruházza át.
A képviselő-testület üléseinek száma
11. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
12. § (1) A képviselő-testület minden évben legalább 10 alkalommal rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A képviselő testület minden évben a jegyző javaslatai alapján – a gazdasági programot figyelembe véve – éves munkatervet fogad el.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat, napirendi pontokat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket.
(5) A rendes ülések minden hónap második hetének csütörtöki napján 16.00 órai kezdéssel tartandók, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.
3. A képviselő-testületi ülések összehívása
13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését az Önkormányzat székhelyére kell összehívni.
14. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
15. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 8 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag elektronikus formátumban az érintettekhez való eljuttatásáról.
(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) aljegyzőnek
d) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
e) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
f) önkormányzati intézmények vezetőinek,
g) egyházi vezetőknek,
h) a nem állandó meghívottaknak
i) az előterjesztőknek és
j) akiket az ülés összehívója megjelöl.
17. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,
b) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
18. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés -24 órán belüli- összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben).
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
19. § (1) A képviselő-testület ülésén az önkormányzati képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) az aljegyzőt
c) a bizottság nem képviselő tagját,
d) az illetékes országgyűlési képviselőt,
e) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) könyvvizsgálót,
c) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
20. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó honlapon történő közzététele,
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.
4. A képviselő-testület ülésének vezetése
21. § A képviselő-testületi ülés vezetőjének feladatai:
a) az ülést megnyitja
b) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
c) a képviselő-testület határozatképességét megállapítja, az ülés időtartama alatt a határozatképességet folyamatosan figyelemmel kíséri,
d) tájékoztatást ad a meg nem jelent képviselő-testületi tagok távolmaradásának indokoltságával kapcsolatban,
e) javaslatot tesz jegyzőkönyv-hitelesítők személyére, (2 fő)
f) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
g) tájékoztatást ad a két ülés között történt eseményekről, beszámol a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, beszámol az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,
h) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat
i) napirendenként a képviselő vagy a tanácskozási joggal résztvevő kérdésének és hozzászólásának együttes időtartama legfeljebb 4 perc. A polgármester időkorlát nélkül teheti meg hozzászólását.
j) az indítványok szavazásra való feltevése,
k) a határozati javaslatok, rendelet-tervezetek szavaztatása,
l) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
m) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
n) a rend fenntartása, rendreutasítja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít,
o) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti
p) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
q) engedélyt ad a képviselők – legfeljebb 2 perces – napirend utáni felszólalásra
r) az napirendi pontok lezárást követően a választópolgárokat hozzászólási jog illeti meg, amelynek megadásáról a polgármester dönt legfeljebb 2 perc időtartamban,
s) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről,
t) az ülés bezárása.
22. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 5 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
23. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előerjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
5. A képviselő-testület ülése
24. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személy a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozik a zárt ülés szabályaira.
(3) A képviselő-testület határozattal minősített többségű szavazati aránnyal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
25. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontok tárgyalása előtt a jegyző tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatokról, az átruházott hatáskörben meghozott döntésekről, megtett intézkedésekről, és egyéb önkormányzati döntésekről.
(2) Az ülés vezetője, vagy az előterjesztésre jogosult személy önálló napirendi ponton kívül tájékoztatást ad az időszerű kérdésekről, a következő ülés várható időpontjáról.
6. Napirendhez kapcsolódó iratok
26. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(3) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) témakör szerinti bizottság elnöke,
d) képviselő-testület tagjai,
e) jegyző,
f) aljegyző,
g) egyéb, külön jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek,
h) aki a munkatervben a napirend előterjesztőjeként szerepel.
(4) A képviselő-testület ülésére írásbeli előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(5) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 10 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztések és határozati javaslatok ülésen történő kiosztását.
(6) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(7) Kivételes esetben a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel pótnapirendi pont felvételéről dönthet. A pótnapirendi ponthoz kapcsolódó határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. Az írásban megfogalmazott határozati javaslatot legkésőbb az ülés napján 14 óráig kell a polgármesterhez benyújtani.
27. § (1) Az előterjesztés két részből áll:
(2) Az előterjesztés első részének tartalmi elemei:
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
f) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
g) jegyzőnek az előterjesztés törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó aláírása
(3) Az előterjesztés második része a képviselő-testület döntésére irányuló javaslat, ami határozati javaslat vagy rendelet-tervezet lehet.
(4) határozati javaslat tartalmi elemei
a) a képviselő-testület döntése
b) a döntés végrehajtásához kapcsolódó feladatok megjelölése
c) a végrehajtás határidejének és felelősének megjelölése
d) anyagi eszközöket igénylő előterjesztés esetén, megjelöli azok fedezetének forrásait
e) szerződéskötés esetén a szerződés Ptk.-ban meghatározott kötelező tartalmi elemeinek meghatározását kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni.
f) Önkormányzati hatósági ügyben az előterjesztés első része a rövid tényállás és az addig hozott döntéseket, intézkedéseket, az alkalmazandó jogszabályokat, a második részt alkotó határozati javaslat a döntés lényegét tartalmazza.
(5) Rendelettervezetet – indokolással és előzetes hatásvizsgálattal együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(6) Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat. Tartalmára az előterjesztésre vonatkozó szabályai az irányadók
(7) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidőben történő benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valósságáért, a készítéskor rendelkezésre álló információkra vonatkozóan, valamint a határozati javaslatok megalapozottságáért.
(8) A költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a Pénzügyi Bizottság a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette.
(9) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet elfogadásánál alkalmazni kell a (8) bekezdésben a költségvetési koncepcióra meghatározott előírásokat.
28. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés az írásbeli előterjesztés rövid összefoglalását és - amennyiben az előterjesztéshez képest rendelkezésre áll - új információkat tartalmaz.
29. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
30. § (1) Módosító indítvány az önkormányzati rendelettervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.
(2) A módosító indítvány alapján a határozati javaslatot a módosítást előterjesztő fogalmazza meg, ezt követően a polgármester teszi fel szavazásra.
(3) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt, módosító javaslatot nyújthat be.
(4) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati javaslatot, vagy rendelet tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
7. Napirendi pontok tárgyalása
31. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, mely sorrendtől a polgármester képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatával eltérhet.
(2) A levezető elnök minden előterjesztés felett külön - külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol.
(3) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a levezető elnök szükség szerint összefoglalót tart.
(4) Önkormányzati rendelettervezet, illetőleg az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltoztatására irányuló módosítási indítványt, az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő.
32. § A szavazás előtt a jegyző jelzi a képviselő-testületnek, polgármesternek, ha a döntés, működés során jogszabálysértést észlel.
8. A szavazás
33. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
34. § (1) A javaslat elfogadásához –a minősített többséget igénylő döntések kivételével- a jelenlevő képviselő-testületi tagok több, mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
(2) Minősített többség, szükséges az Mötv. 50. §-ában és a jelen szakasz (3) bekezdésében foglalt ügyek eldöntéséhez. A minősített többséghez 5 (öt) képviselő igen szavazata szükséges. Minősített többség szükséges:
a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához;
b) az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé nem tartozó közfeladat megoldásának önkéntes vállalásához, illetőleg az arról történő lemondáshoz;
c) kormányzati hozzájáruláshoz kötött, adósságot keletkeztető ügylettből eredő fizetési kötelezettséggel kapcsolatos döntés meghozatalához
d) a tárgyévet követő három évre szóló költségvetési kitekintésre vonatkozó határozat meghozatalához.
35. § A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.
9. A szavazás formái
36. § (1) A képviselő-testület döntéseit
a) nyílt szavazással,
b) név szerinti nyílt szavazással,
c) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. A levezető elnök először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani
a) jogszabály előírja,
b) a polgármester, kezdeményezésére,
c) a képviselők egynegyedének indítványára
d) bármely képviselő javaslatára nyílt szavazással egyszerű többséggel, ha így dönt a képviselő-testület.
(4) Név szerinti szavazás külön név szerinti lista alapján történhet. Név szerinti szavazáskor a polgármester abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(5) A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
(6) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről.
37. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők az Önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, határozati javaslatot és a szavazás számszaki eredményét, ezen belül elkülönítve az igen, nem és a tartózkodás számát.
(5) Az Ügyrendi Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
38. § Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a képviselő-testület a szavazásra feltett határozati javaslatot vagy rendelet tervezetet elfogadta, vagy elutasította.
10. A tanácskozás rendjének fenntartása
39. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti meg:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja vagy aki képviselő-testületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet arra a képviselő-testületnek, hogy a rendbontó képviselő-testületi tag tárgyhavi tiszteletdíját csökkentsék 30 %-al;
40. § (1) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(2) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg.
(3) A nyilvános ülésen megjelent lakosok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) Tartós rendzavarás, állandó zaj vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.
(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
11. A képviselő-testület döntései
41. § (1) A képviselő-testület döntései
a) egyedi határozat,
b) normatív határozat
c) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról
d) tájékoztató elfogadásáról
e) lejárt határidejű önkormányzati döntésekről szóló beszámoló elfogadásáról,
f) két testületi ülés közötti időszakban átruházott hatáskörben meghozott döntésekről szóló beszámoló elfogadásáról
g) két testületi ülés között fontosabb eseményekről szóló beszámoló elfogadásáról.
42. § (1) Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetik:
a) polgármester
b) alpolgármester
c) képviselő-testület bizottsága
d) jegyző, aljegyző
e) önkormányzati képviselő
(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottság és a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A rendelet tervezet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el.
(4) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
43. § (1) A képviselő-testület – határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(2) A határozatok jelölése a következő formában történik: Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati határozata a ...................................................... -ról.
(3) képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
44. § (1) A képviselő-testület a rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik: Győrújbarát Község Önkormányzata képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.
12. A jegyzőkönyv
45. § (1) A képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
46. § (1) A jegyzőkönyv napirendi pontokként tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző vagy az általa erre kijelölt személy köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Az elfogadott határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni.
(5) A képviselő-testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(6) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(7) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni
a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
b) egy példányt a jegyző a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás modul felületén keresztül küldi meg a Kormányhivatalnak,
c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.
(8) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) az elfogadott rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
ec) a képviselői interpellációkat.
47. § (1) A képviselő-testület – az e rendelet 21. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásáról. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.
(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell beköttetni.
A közmeghallgatás
48. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - a munkatervben meghatározott időpontban – az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin, és az önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény időpontját megelőzően, legalább 15 napon belül.
49. § (1) A közmeghallgatás alkalmával a helyi lakosság, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések képviselői a képviselő – testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz helyi közérdekű ügyben kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, az írásban megfogalmazott javaslatra lehetőleg a közmeghallgatáson, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
50. § A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, aljegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
Együttműködés a településen működő civilszervezetekkel
51. § (1) A Képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik.
(2) Jelen rendelet 3. függelékében szereplő, a településen működő civilszervezetek vezetői a nyilvános képviselő-testületi és bizottsági ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt, az őket érintő napirendi pontoknál.
(3) A civil szervezetek képviselői részére a meghívó kiküldésre kerül.
A települési képviselő
13. A képviselő jogai
52. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek (interpelláció) az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt legalább 8 nappal írásban kell benyújtani
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (2) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
53. § (1) A települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottság elnökéhez a kérdezett feladatkörébe tartozó minden ügyben kérdést intézhet. A kérdezett a kérdésre köteles legjobb tudása szerint válaszolni. A képviselő-testület a válasz felett nem nyit vitát, az ügyben nem szavaz, a válaszról a kérdező képviselő viszontválaszra nem jogosult.
(2) Közigazgatási hatósági ügyben, valamint önkormányzati intézmény szakmai és személyi ügyeit érintően kérdést és interpellációt nem lehet benyújtani.
14. A képviselő kötelezettségei
54. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
55. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni
d) a döntéshozatal során a személyes érintettséget bejelenteni,
e) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésen pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
56. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 3 hónapra 30 %-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
57. § (1) A képviselőt a képviselői tevékenysége ellátásáért külön rendeletben meghatározott összegű havi tiszteletdíj illeti meg.
(2)2 A képviselőt a tiszteletdíj teljes összege akkor illeti meg, ha az adott hónapban valamennyi munkaterv szerinti testületi ülésen és bizottság tagjaként a bizottsági ülésen részt vett.
(3)3 A képviselő-testület és bizottság üléséről igazoltan csak legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig szóban vagy írásban a polgármesternek, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének történő bejelentés alapján lehet távol maradni.
(4)4 A képviselő az ülés megkezdésekor köteles a polgármesternek, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének bejelenteni, ha az ülés közben ideiglenesen vagy véglegesen eltávozik. Igazolatlan hiányzásnak számít az is, ha a képviselő a testületi vagy bizottsági tag képviselő esetén a bizottsági ülés közben indoklás vagy a polgármesternek történő előzetes bejelentés nélkül véglegesen távozik az ülésről.
(5)5 Ha a képviselő igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a képviselő- testületi ülése(ke)n, vagy annak a bizottságan az ülésén, melynek tagja, akkor az alábbiakban meghatározott módon és mértékben a havi tiszteletdíja csökkentésre kerül:
(5a)6 A Képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság előterjesztése alapján a tárgyhónapot követően tartott első rendes ülésén az ülés hónapjában a képviselőnek járó havi bruttó tiszteletdíjat 50%-kal, csökkenti, amennyiben a munkaterv szerinti testületi ülést előzetes bejelentés nélkül vagy igazolatlanul mulasztott a képviselő.
(5b)7 Amennyiben a képviselő bizottsági tagként előzetes bejelentés nélkül igazolatlanul nem vesz részt a bizottsági ülésen az Ügyrendi Bizottság előterjesztése alapján a Képviselő-testület a havi bruttó tiszteletdíját bizottsági ülésenként 20%-kal, de legfeljebb 50%-kal csökkenti.
(6)8 Igazolatlan mulasztásnak minősül különösen az, amikor a képviselő vagy bizottsági tag képviselő az önkormányzat
a) hivatalos képviselete,
b) orvosi igazolással igazolt egészségügyi ok miatti távolléte,
c) állampolgári kötelezettségének teljesítésének,
d) hozzátartozó halála miatti távolmaradás,
e) kiskorú gyermek felügyelete,
f) hozzátartozó ápolása,
g) kiküldetés
kivételével nem vesz részt a képviselő-testület munkaterv szerinti vagy a bizottság ülésén.
(7) Az (5) bekezdésben foglaltak ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek, illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik, melyben fel kell tüntetni a képviselő érkezésének és távozásának pontos idejét.
(8) A képviselő kötelezettségei megsértése miatt a tiszteletdíj csökkentéséről a képviselő-testület dönt.
Az képviselő-testület szervei, azok jogállása, feladatai
58. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a jegyző,
d) a Polgármesteri Hivatal,
e) a társulás.
15. Polgármester
59. § (1) A polgármester a feladatait főállású tisztségviselőként látja el.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69. 70. § -a tartalmazza.
(3) A polgármester jutalmazására a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.
60. § (1) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, mindkettő tisztség betöltetlensége esetén a korelnöknek.
(3) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 225/I. §-a szerinti új polgármester, ennek hiányában az alpolgármester, mindkettő tisztség betöltetlensége vagy hiánya esetén a korelnök átveszi a polgármesteri tisztség megszűnése esetén a polgármesteri munkakör átadásáról szóló 5/2024. (V. 30.) KTM rendelet 3. §-ban meghatározott iratokat.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester fogadóórája: minden hétfőn: 14.00-tól-17.00.-ig, minden szerdán: 9.00-12.00-ig.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
(4) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
16. Alpolgármester
62. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízásban látja el.
(3) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
(4) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája: Minden hétfő: 16.00-17.00.-ig.
17. A képviselő-testület bizottságai
63. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságai
a) Pénzügyi Bizottság, 5 fővel,
b) Szociális bizottság, 7 fővel,
c) Település-fejlesztési Bizottság 7 fővel,
d) Ügyrendi Bizottság 5 fővel,
e) Kulturális Bizottság 5 fővel
(3) A polgármester ellen indított fegyelmi eljárás lefolytatása során a képviselő-testület tagjaiból választott 3 tagú ideiglenes bizottság látja el a vizsgálóbizottság feladatait.
(4) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
(5) Az állandó bizottságok létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg. A bizottság személyi összetételén a polgármester javaslatára a képviselő-testület bármikor szabadon változtathat.
(6) A bizottság elnökének, tagjának a polgármester, az alpolgármester nem választható meg.
(7) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztásához, visszahívásához minősített többség szükséges.
(8) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(9) A bizottságok feladatait az SZMSZ 1. melléklete határozza meg, személyi összetételét az SZMSZ 2 sz. függeléke tartalmazza. A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
64. § (1) A bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez
(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
65. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottságot 3 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző.
(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint a fele jelen van. A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra a testületi döntésből történő kizárás szabályait kell alkalmazni.
(5) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat vagy köteles tartani. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(6) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke, vagy az általa felhatalmazott bizottsági tag adhat tájékoztatást.
66. § (1) A bizottság üléseiről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyzőkönyv hitelesítő (1 fő) és a jegyző írja alá.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
(5) A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.
18. A jegyző
67. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek, bizottságnak a hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
c) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
d) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
e) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
f) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet.
68. § (1) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
(2) A helyben szokásos módnak az önkormányzati rendeleteknek az Önkormányzat honlapján történő közzététele minősül.
69. § A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
70. § (1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a Polgármesteri Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési, alkalmazási feltételeknek megfelel.
19. A Polgármesteri Hivatal
71. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.
(2) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A Polgármester Hivatal alapvető feladatait a Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz.
(4) A Polgármesteri Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat szerint működik. A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a hivatal, feladatait, belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.
(5) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testület külön határozattal fogadja el.
72. § (1) A Polgármesteri Hivatal önálló költségvetési szerv.
(2) A képviselő-testület a jegyző által elkészített és a polgármester által tett előterjesztés alapján meghatározza a polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét.
20. Társulás
73. § A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásokban részt vesz:
a) Győri Kistérségi Társulás
b) Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
21. Az Önkormányzat gazdálkodása
74. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
75. § A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 11/2012. (VI. 13.) önkormányzati rendeletében határozza meg.
76. § (1) A Képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény határozza meg.
(3) A testület a költségvetés végrehajtásáról rendeletet alkot.
77. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Győri Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodása alapján gondoskodik.
(3) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal és a Pénzügyi Bizottság közreműködésével látja el.
Vagyonnyilatkozat
78. § (1) Az Mötv. 39.-40. §- a alapján a polgármester, alpolgármester és a képviselő-testület tagja vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.
(2) A polgármester, alpolgármester és képviselő megválasztását követő 30 napon belül, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az Mötv. 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(3) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el.
79. § Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2019 (XI.13.) önkormányzati rendelet.
80. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 10. § (2) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-a szerint módosított szöveg.
Az 57. § (2) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VI. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57. § (3) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VI. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57. § (4) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VI. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57. § (5) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VI. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57. § (5a) bekezdését a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VI. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 57. § (5b) bekezdését a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VI. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 57. § (6) bekezdése a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VI. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (VI. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. mellékletet a Győrújbarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.