1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő minden olyan lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, amely Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában van.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a rendelet hatálya nem terjed ki azokra az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra, amelyek hasznosítására, üzemeltetésére, használatára vonatkozóan az önkormányzat és az ingatlanok üzemeltetésével, hasznosításával megbízott szervezet közötti megállapodás eltérő rendelkezéseket tartalmaz.

2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed:

(2) E rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon kívül kiterjed azokra a békéscsabai lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező személyekre, akik:

(3) A lakóhely és a tartózkodási hely megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(4) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a jelen rendelet rendelkezéseinek végrehajtása során érintett jogi személyiséggel rendelkező és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

3. § A rendelet alkalmazásában:

4. § Az önkormányzat a lakásokat:

5. § (1) A lakások üzemeltetői feladatait a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: üzemeltető) látja el.

(2) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a rendelet hatálya alá tartozó lakások bérbeadásával kapcsolatos bérbeadói döntések meghozatalát a lakásügyekkel foglalkozó bizottságára (a továbbiakban: Bizottság) átruházza.

(3) A bérlakások igénylésével kapcsolatos pályázati eljárások, kérelmek és a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos előkészítő, adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal lakásügyekkel foglalkozó szervezeti egysége (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

(4) Az önkormányzati bérlakások közül a szociális helyzet alapján, az ifjúsági garzonként, a költségelvű bérlakásként, piaci alapú bérlakásként és a szolgálati lakásként bérbe adható lakások bérbeadása elsősorban pályázati eljárás keretében történik.

(5) A bérlakások bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázatot úgy kell meghirdetni, hogy a megüresedő lakások bérbeadása lehetőleg folyamatos legyen.

(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Bizottság az értékesíteni, bontani kívánt bérlakások bérlőit az év közben megüresedő, lakásokban helyezheti el, pályázati eljárás alkalmazása nélkül. A bérleti szerződés határozott időtartamra szól.

(7) Azon személyek, családok részére, akiknek saját ingatlantulajdona baleset, természeti katasztrófa, vis major esemény vagy valamilyen egyéb elháríthatatlan ok következtében megsemmisül vagy lakhatatlanná válik, és azt felújítani, újjáépíteni jövedelmi viszonyaik miatt nem áll módjukban, a Bizottság legfeljebb 5 éves időtartamra, pályázati eljárás mellőzésével, önkormányzati bérlakásban bérleti jogot biztosíthat.

(8) A Bizottság pályázati eljárás lefolytatása nélkül egyedi döntéssel bérleti jogot biztosíthat annak a veszélyeztetett élethelyzetbe került kérelmezőnek, akinek az élete, testi épsége, egészsége ennek hiányában veszélybe kerülne, amennyiben ezt a környezettanulmány, vagy egyéb dokumentum igazolja. A bérleti jog biztosításának a feltétele, hogy a veszélyeztetettség elhárítására a szociális vagy gyermekvédelmi intézményrendszer keretében nincs lehetőség.

(9) Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármestere pályázat mellőzésével legfeljebb egy évre bérleti jogot biztosíthat annak a kérelmezőnek, akinek az élete vagy a testi épsége az azonnali intézkedés hiányában veszélybe kerülne.

(10) A Bizottság pályázat mellőzésével egyedi elbírálás alapján jelölheti ki azt a lakásbérlőt, akinek az elhelyezéséhez jelentős önkormányzati érdek fűződik. A kijelölt bérlő a lakásért eltérő rendelkezés hiányában piaci alapon meghatározott lakbért és a lakáshasználattal kapcsolatos valamennyi díjat, költséget köteles megfizetni.

(11) Az önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

(12) A bérleti szerződést az önkormányzat az üzemeltető és a bérlő írja alá.

(13) A lakások bérbeadás jogcím szerinti felsorolását a Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője által vezetett függelékek tartalmazzák.

(14) A lakások függelékekben szereplő jogcím szerinti besorolásának a módosításáról a Bizottság dönt.

(15) Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője a Bizottság döntését követően gondoskodik a függelékek aktualizálásáról.

6. § (1)¹ A bérleti jog elnyerésére irányuló pályázati felhívást a Csabai Mérleg városi lapban, illetve Békéscsaba Megyei Jogú Város weblapján közzé kell tenni. A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell:

(2) Egy pályázó egyidejűleg több lakásra is nyújthat be pályázatot. Minden lakástípusra külön kell pályázni, a lakások sorrendjének a megjelölésével.

(3) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat előkészítőjét vagy a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti vagy tévedésben tartja, annak a pályázata érvénytelen és 5 évig bérleti jog megszerzésére irányuló pályázati eljárásban nem vehet részt, kérelmet nem nyújthat be.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat a pályázati eljárás nélküli bérbeadás esetén is alkalmazni kell.

(5) A pályázatokat és a kérelmeket az arra rendszeresített formanyomtatványokon kell benyújtani.

7. § (1) A pályázatok és a kérelmek elbírálásáról a Bizottság a rendelet mellékleteiben szereplő szempontrendszer alapján dönt,

(2) A pályázat eredményéről a pályázókat és a kérelmezőket a Hivatal a döntéstől számított 8 napon belül értesíti.

(3) A pályázat nyertese és a kérelmező a bérleti jog biztosítására vonatkozó döntés közlésétől számított 20 napon belül köteles a Hivatalban megjelenni és a bérleti szerződést megkötni.

(4) A pályázó és a kérelmező a bérleti jog biztosítására vonatkozó döntés közlésétől számított 30 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a bérlő elveszíti a bérleti jogot és a közléstől számított 5 évig önkormányzati bérlakásra újabb pályázatot, kérelmet nem nyújthat be.

(6) A bérlő nem veszíti el a bérleti jogot és az újabb pályázat, kérelem benyújtásának a jogát, ha a (3) és (4) bekezdésben meghatározott cselekmény elmulasztásától számított 30 napon belül a mulasztás okát hitelt érdemlően írásban igazolja és az igazolás benyújtásától számított 30 napon belül a bérlakásba beköltözik, illetve a bérleti szerződést megköti vagy az igazolás alapján erre objektív okok miatt képtelen.

(7) A pályázati eljárás keretében bérleti jogra pályázónak és a kérelmezőnek a (3) és (4) bekezdésben foglalt kötelezettségszegése vagy a bérleti jogról a szerződéskötést megelőző lemondása esetén a lakás bérletének megszerzésére - külön bizottsági döntés nélkül - az őt követő legtöbb pontszámot elért pályázó, kérelmező jogosult.

(8) Amennyiben a pályázók közül többen azonos összpontszámmal rendelkeznek, a pályázatok sorrendjét

8. § (1) Az önkormányzati bérlakások bérleti jogának elnyerésére az pályázhat

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően az is pályázhat önkormányzati bérlakásra, akinek ingatlanát a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint végrehajtás alá vonták és ezt hitelt érdemlően bizonyítja.

(3) Az önkormányzati bérlakás bérlője akkor pályázhat másik lakás bérleti jogának elnyerésére, ha nem rendelkezik lakbér, közüzemidíj vagy egyéb lakhatáshoz kapcsolódó hátralékkal a pályázat benyújtásakor vagy a tartozás rendezése érdekében az adósság jogosultjával megállapodást kötött.

(4) A pályázat benyújtásának további feltétele, hogy a pályázót a pályázat benyújtását megelőző tíz éven belül önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján a kötelezettségszegése miatt nem költöztették ki, nem kötelezték a kiköltözésre.

(5) Nem pályázhat önkormányzati bérlakás bérleti jogára, aki előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését tölti, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

(6) Meg kell szüntetni a bérleti jogát annak a bérlőnek,

(7) A pályázatok elbírálása során az érvényesen pályázók közül a nyertes pályázaton felül a következő legmagasabb pontszámot elérő pályázók tartaléknak jelölhetők, akik a következő megüresedő lakásokra - újabb pályázati eljárás lefolytatása nélkül - szerezhetnek bérleti jogot.

9. § (1) A bérlő köteles a kertes ingatlanok esetén az ingatlant és a külön önkormányzati rendelet szerinti közterületet rendben tartani.

(2) Az önkormányzati bérlakásban és a közös használatú helyiségekben tilos a dohányzás.

(3)²

(4)³

(5) Az üzemeltető a lakásnak a lakásbérlő részére történő átadásakor lakásátadási jegyzőkönyvet készít, amelyben köteles feltüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakásátadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(6) A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni a Hivatalban.

(7)⁴ A bérlő - mindaddig, amíg a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adja - köteles a lakás lakbérét és költségeit, közüzemi díjait és a lakáshasználattal kapcsolatos valamennyi díjat, költséget megfizetni az alábbiak szerint:

(8) A bérlő és a bérlőtársak a határozott idő lejártát megelőzően 30 napon belül kérelmezhetik az új bérleti szerződés megkötését. A kérelemhez csatolni kell a jogosultság igazolására szolgáló dokumentumokat, valamint igazolni kell, hogy nincs lakbér,- közüzemidíj és egyéb lakáshasználattal kapcsolatos tartozásuk.

(9) Ha a bérlő lakást vásárol, illetve új lakást épít, az adásvételi szerződés megkötésétől, vagy az ingatlan használatba vételére, felépültére, elkészültére vonatkozó építésügyi, építésfelügyeleti hatóság általi dokumentum kiadásától számított

10. § (1) Amennyiben az üzemeltető és a bérlő a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 9. § (1) bekezdése szerint megállapodnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, az erre vonatkozó megállapodásban meg kell határozni:

(2) Az elvégezett munkák számlákkal igazolt ellenértékét legfeljebb a megállapodásban szereplő költség erejéig az üzemeltetőnek a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül egy összegben, átutalással kell megfizetni.

(3) A bérlő csak a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához és a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel való ellátásához szükséges legfeljebb a megállapodásban rögzített kiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.

(4) Az üzemeltető a munkálatok elvégzésének határidejét a bérlő kérésére indokolt esetben meghosszabbíthatja.

(5) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a külön megállapodásban meghatározott vagy az üzemeltető által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést felmondhatja.

11. § (1) Az Ltv. 15. § (1) bekezdése szerinti, a lakás bérlő általi átalakítására, korszerűsítésére vonatkozó megállapodásban meg kell határozni:

(2) Az elvégezett munkák számlákkal igazolt ellenértékét legfeljebb a megállapodásban szereplő költség erejéig az üzemeltetőnek a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül egy összegben, átutalással kell megfizetni.

(3) Az üzemeltető a munkálatok elvégzésének határidejét a bérlő kérésére indokolt esetben meghosszabbíthatja.

(4) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.

12. § (1) Az üzemeltető és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit az üzemeltető teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő a megállapodásban vállalja, hogy legkésőbb a munkálatok befejezését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(3) Ha a bérlő a rendelet alapján szociálisan rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több, de legfeljebb 12 havi részletben is megtérítheti. A részletfizetést a Bizottság kérelem alapján engedélyezheti. Ennek konkrét feltételeit az üzemeltető és a bérlő közötti megállapodásban kell meghatározni.

13. § (1) Az üzemeltető a lakás visszaadásakor lakásátvételi jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell a lakás rendeltetésellenes, illetve rendeltetésszerű használatából eredő hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének módjáról és határidejéről.

(2) Amennyiben a bérlő a rendeltetésellenes használatból eredő hibák és hiányosságok megszüntetéséről, vagy a kijavítás költségeinek megtérítéséről nem nyilatkozik, vagy az üzemeltető és a bérlő a hibák kijavításának módjában és költségében nem tudnak megegyezni, az üzemeltető a követelését közjegyzői vagy bírósági eljárás keretében érvényesíti.

(3) Amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérlő köteles az eredeti állapot visszaállítására vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére.

(4) Amennyiben a lakás berendezési tárgyaiban és a lakás állagában olyan hiba, hiányosság keletkezik, amely a nem rendeltetésszerű használatból ered – különösen rongálás, nem megfelelő lakás karbantartás, illetve abból eredő állagromlás –, úgy annak helyreállítási költségeit a bérlő köteles megfizetni.

14. § (1) Az üzemeltető és a Hivatal a lakások rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, előzetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban munkanapokon 8-16 óra közötti időben évente egy alkalommal ellenőrzi. A bérlő az ellenőrzés lehetőségét köteles biztosítani.

(2) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az üzemeltető vagy a Hivatal a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni. Amennyiben a bérlő a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget a bérbeadó a szerződést felmondhatja.

(3) Az üzemeltető és a Hivatal a tudomására jutott olyan körülmények esetén, amelyek fennállása a lakás állagmegóvását veszélyezteti, vagy a bérlők magatartása indokolja, előzetes bejelentés nélkül soron kívüli ellenőrzést tart.

(4) Amennyiben az üzemeltető vagy a Hivatal munkatársa az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles erről a körülményről a Bizottságot tájékoztatni. A bérlővel szemben alkalmazandó eljárásról az üzemeltető és a Hivatal jelzése alapján a Bizottság dönt.

15. § (1) A bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére a bérbeadó a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.

(2) A bérlő és a vele együtt lakó szülője közös kérelmére a bérbeadó a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi körülményei indokolttá teszik.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt személyek esetében nem köthető bérlőtársi szerződés, ha a bérlővel együtt lakó szülőnek máshol beköltözhető lakása van.

(4) A bérlő és az együtt költöző vagy legalább egy éve együtt lakó élettársa közös kérelmére bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha az élettárs megfelel az adott lakásra vonatkozóan a rendeletben foglalt bérbeadás feltételeinek.

(5) Más személlyel bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.

16. § (1) A lakásban visszamaradó társbérlő részére a megüresedett társbérleti lakrész csak akkor adható bérbe, ha a társbérlő vállalja a megnövekedett lakásterület után számított lakbér megfizetését.

(2) Amennyiben a társbérlő az (1) bekezdésben foglaltakat nem vállalja, akkor a részére cserelakást kell biztosítani, és a felszabadult ingatlant önálló lakásként kell bérbe adni.

17. § (1) A bérlő a lakásba más személyt az Ltv. rendelkezéseiben foglaltakon kívül a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz való hozzájárulást a beköltözés előtt a bérlő és a befogadandó személy együttes írásbeli kérelemmel kezdeményezheti a Bizottságtól.

(3) A kérelemben meg kell jelölni a befogadás okát, a befogadandó és a bérlő esetleges rokoni kapcsolatát, a befogadandó eddigi lakásának címét, az ott lakás jogcímét, a lakás komfortfokozatát, méretét, szobaszámát és az ott lakók számát.

(4) A Bizottság a hozzájárulást megtagadhatja, ha a bérlő a befogadást indokolni nem tudja, a befogadás indoka nem valós, vagy a lakás nagysága miatt a zavartalan együttélés nem biztosított.

(5) Nem adható hozzájárulás, ha a befogadni kívánt személy beköltözhető lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakás bérleti jogával rendelkezik, amelyről a befogadás iránti kérelemmel egyidőben nem mond le.

(6) Vissza kell vonni a hozzájárulást, ha olyan feltétel következik be, amely fennállása esetén a hozzájárulást meg kellett volna tagadni.

(7) Nem adható hozzájárulás, ha a bérlőnek bérleti díj, közüzemi-díj vagy egyéb lakáshasználattal kapcsolatos tartozása áll fenn.

18. § (1) A bérlő bérleti szerződésének megszűnését követően a Bizottság hozzájárulásával befogadott lakásban visszamaradó személy a lakást a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül köteles elhagyni, másik önkormányzati lakásra nem tarthat igényt.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szociális bérlakásban visszamaradt személy kérelmére lakásbérleti jogviszony létesíthető a lakásra, amennyiben a rendelet szerint jogosult a szociális bérlakásra és a lakás vonatkozásában bérleti díj, közüzemi-díj vagy egyéb lakáshasználattal kapcsolatos tartozás nem áll fenn vagy a visszamaradt személy a tartozás megfizetését vállalja.

(3) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására az Ltv. rendelkezéseiben és a (2) bekezdésben meghatározott befogadott személyeken túl más személy nem jogosult. A bérlő halála esetén a befogadottnak a halál időpontját követő 90 napon belül a lakást el kell hagynia és elhelyezési igényt nem támaszthat.

19. § A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében a bérbeadó írásbeli hozzájárulása alapján tartási szerződést köthet a lakásbérleti jog folytatása ellenében. A hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a Bizottság dönt. A megkötött tartási szerződés egy példányát az aláírástól számított 30 napon belül a Hivatalhoz be kell nyújtani.

20. § A bérbeadó a lakás további albérletbe adásához és fizetővendéglátás céljára történő albérletbeadásához nem járul hozzá.

21. § A bérleti szerződés megkötésekor a bérbeadó - a szociális bérlakások és a bérlőkijelölési jogú lakások kivételével - a bérbeadás feltételeként az e rendeletben meghatározott összeg megfizetését köti ki óvadékként. Az óvadék pontos összegét és funkcióját a bérleti szerződésben rögzíteni kell.

22. § A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő a jelen rendeletben meghatározott lakbér fizetésére köteles.

23. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott és az átmeneti lakások lakbérének négyzetméterenkénti bruttó differenciált mértékét komfortfokozat és lakbérövezet szerint a 7. melléklet tartalmazza.

(2) A szolgálati lakások lakbérének négyzetméterenkénti bruttó differenciált mértékét komfortfokozat és lakbérövezet szerint a 8. melléklet tartalmazza.

(3) A lakbérövezeteket a 9. melléklet állapítja meg.

(4) Amennyiben a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások bérlői minimum 4 évre szóló és háztartásonként legalább 10 000,- Ft/hó értékű lakás-előtakarékossági szerződést kötnek, a szerződés megkötését követő 3. hónaptól

24. § (1) A jogszabály alapján gyakorolt bérlőkijelölési jog és az intézmények, cégek, valamint a sportszervezetek bérlőkijelölési joga alapján bérbe adott lakások lakbérének mértékét a 8. melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a bérlőkijelölési jog gyakorlására egyedi döntés alapján kerül sor, a lakbér összege megegyezik a döntésben meghatározott lakbérrel.

25. §⁵ Az ifjúsági garzonházakban lévő lakóegységre vonatkozó bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő bruttó 10 900,- Ft/hó lakbért köteles fizetni.

26. §⁶ A költségelvű bérlakások lakbérének mértéke bruttó 1.090,- Ft/m²/hó.

27. §⁷ A piaci alapon bérbeadott lakásokra vonatkozó bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő bruttó 1 417,- Ft/m²/hó lakbért köteles fizetni.

28. § (1) A bérlakást jogcím nélkül használó személy esetén a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-6 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszerese, a 7-10 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének négyszeres összege, a 11. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse.

(2) Az ifjúsági garzonházak és a költségelvű bérlakások esetében amennyiben a bérleti szerződés megszüntetésére a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján került sor, úgy a bérlő a bérleti szerződés megszűnésétől lakáshasználati díjat köteles fizetni. A fizetendő lakáshasználati díj összege azonos mértékű a rendelet vonatkozó rendelkezései szerinti lakbér összegével.

29. § Az önkormányzati lakbértámogatást pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet lakhatási támogatásra vonatkozó szabályai szerint kell biztosítani.

30. § (1) Amennyiben a felek az Ltv. 23. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, a bérlő

(2) Az Ltv. 23. § (3) bekezdésében meghatározott, másik lakás bérbeadására vonatkozó igény több bérlő részéről történő felmerülése esetén az ilyen célra felhasználható üres vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázati eljárás keretében meghirdetni.

31. § Amennyiben a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel úgy kerül megszüntetésre, hogy a bérbeadó a bérlő részére másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet, a pénzbeli térítés összegét a 10. melléklet tartalmazza.

32. § (1) A bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, ha:

(2) A határozatlan időre kötött bérleti szerződést a bérlő írásban bármikor felmondhatja a bérbeadó a felmondási jogát jelen rendelet és az Ltv. rendelkezései szerint gyakorolhatja.

33. § (1) Kéthavi lakbértartozás esetén a szerződés bérbeadó részéről történő felmondása előtt az üzemeltető a lakásbérleti-díjtartozás közlésével tájékoztatja a bérlőt a tartozás részletekben történő megfizetésének lehetőségéről.

(2) Amennyiben a bérlő az üzemeltető tájékoztatásának kézhezvételétől számított 30 napon belül az üzemeltetőtől a fennálló lakbértartozása részletekben történő megfizetését nem kérelmezi vagy a részletfizetési megállapodásban szereplő kötelezettségét a megállapodás aláírása után 3 egymást követő hónapban nem teljesíti, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést az Ltv. szerint meghatározott módon felmondja.

(3) Háromhavi és azt meghaladó lakbértartozás esetén a szerződés bérbeadó részéről történő felmondása előtt a bérlőnek

(4) Ha a bérlőnek közüzemidíj-tartozása, társasházi közös költség tartozása vagy üzemeltetési díj tartozása vagy egyéb lakáshasználattal kapcsolatos tartozása van, elsősorban alacsonyabb komfortfokozatú, kisebb alapterületű vagy egyéb okból alacsonyabb lakbérű, alacsonyabb költségű bérlakást, illetve adósságkezelési szolgáltatást kell felajánlani.

(5) Amennyiben a bérlő a (3) bekezdésben foglalt ajánlatot nem fogadja el, vagy az adósságkezelési szolgáltatásban során előírt kötelezettségeit nem teljesíti, a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

(6) Abban az esetben, ha a bérbeadó cserelakással nem rendelkezik, illetve a bérlő adósságkezelési szolgáltatásra nem jogosult, az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Ebben az esetben új bérleti szerződés akkor köthető, ha a bérlő a díjtartozás megfizetése érdekében az adósság jogosultjával a tartozás részletekben való megfizetése érdekében megállapodást kötött vagy írásban tett nyilatkozatában vállalja a részletfizetést.

(7) Ha a bérlő a (6) bekezdésben foglalt részletfizetési kötelezettségét 3 egymást követő hónapban nem teljesíti, a lakásbérleti szerződést a bérbeadó felmondhatja.

34. § (1) Az üzemeltető a végrehajtási és a lakáskiürítésére irányuló eljárás megkezdéséről és annak eredményéről a Bizottságot tájékoztatja.

(2) Amennyiben a bérlő a szerződés megszűnését követően a bérleményt nem adja át, az üzemeltető a szerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.

35. § (1) A Bizottság a lakáshasználó írásbeli kérelmére a felmondott vagy az egyéb ok miatt megszűnt bérleti jogviszony esetén pályázati eljárás lefolytatása nélkül ismételten bérleti jogot biztosíthat, ha az újabb bérleti szerződés megkötését menthető okból - így különösen betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála, munkahely elvesztése miatt - nem kezdeményezte és a kérelem benyújtásának időpontjában lakáshasználati díj vagy közüzemi díj vagy egyéb lakáshasználattal kapcsolatos tartozása nincs, továbbá

(2) A bérleti jogviszony további feltétele, hogy a bérbeadói ellenőrzés során megállapításra kerüljön, hogy a lakáshasználó és a vele együtt lakó személyek a lakást, a lakásberendezéseket, a közös használatra szolgáló helyiségeket és a házhoz, lakáshoz tartozó területeket, továbbá az épület központi berendezéseit rendeltetésszerűen használják, az együttélés szabályait betartják.

(3) Azon lakáshasználók esetében, akik adósságkezelési szolgáltatásban vesznek részt vagy az üzemeltetővel, a közüzemi szolgáltatókkal tartozásuk rendezésére részletfizetési megállapodást kötöttek, a bérleti jogviszonyuk az adósságcsökkentési támogatás folyósításának időtartamáig vagy a részletfizetési megállapodás időtartamáig kerül ismét megállapításra.

36. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adható önkormányzati bérlakás bérleti jogának megszerzésére az a nagykorú személy pályázhat, aki megfelel a 8. §-ban foglaltaknak és aki szociálisan rászorulónak minősül.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén is csak akkor érvényes a pályázat, ha a pályázó és a vele jogszerűen együtt költözők együttes jövedelméből számított egy főre jutó nettó jövedelem a pályázat benyújtását megelőző hónapban meghaladja a mindenkori minimálbér nettó összegének

(3) Új bérleti jogviszony létesítése esetén nem kell vizsgálni a szociális rászorultság feltételeinek a fennállását annak a bérlőnek, aki az első bérleti jogviszony kezdő időpontjában szociálisan rászoruló volt és az újabb bérleti jogviszony biztosítására benyújtott kérelem időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy a bérelt lakásban öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött közeli hozzátartozójával él.

37. § (1) Amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik, a szociális bérlakások bérbeadása pályázati eljárás keretében történik.

(2) Egy pályázó több lakásra is pályázhat a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. A pályázaton a pályázó az általa megjelölt sorrend figyelembevételével egy lakás bérleti jogát nyerheti el. A többi pályázott lakás vonatkozásában a pályázata elutasításra kerül.

(3) A szociális bérlakás bérlője a 7. mellékletben meghatározott mértékű lakbér fizetésére köteles.

38. § (1) A pályázóval megkötött lakásbérleti szerződés legfeljebb 1, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező pályázó esetén legfeljebb 5 évre megállapított határozott időre szólhat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlők lakáscseréjére.

(2) A bérlőnek és a bérlőtársaknak a 9. § (8) bekezdésében meghatározott, új bérleti szerződés megkötésére irányuló kérelmükhöz csatolni kell azokat az igazolásokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a bérlő és a bérlőtársak, valamint a velük együtt élők a jövedelmi, vagyoni helyzetük alapján változatlanul szociálisan rászorulónak minősülnek.

(3) A szociális rászorultság fennállása esetén a bérlő kérésére a Bizottság újabb 1, illetve 5 évre lakásbérleti jogot biztosíthat, ha a kérelmezők továbbra is megfelelnek a rendelet feltételeinek és nincs lakbér, közüzemidíj vagy egyéb lakáshasználattal kapcsolatos tartozásuk.

(4) Az új bérleti szerződés megkötésének a további feltétele, hogy a kérelmező és a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást a bérleti jogviszony időtartama alatt nem tanúsítottak és a lakókörnyezetüket rendben tartották.

(5) Az új bérleti szerződés megkötésének kezdeményezésére előírt, a 9. § (8) bekezdésében meghatározott határidő elmulasztása esetén, vagy ha a kérelmező nem felel meg az új szerződés megkötésére vonatkozó feltételeknek, a bérleti jogviszony a határozott idő leteltével megszűnik, és a bérlő a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül cserelakás biztosítása nélkül köteles elhagyni a lakást.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően, ha a kérelmező a fennálló tartozásának rendezése érdekében adósságkezelési szolgáltatást vesz igénybe vagy a részletfizetésre az üzemeltetővel, közüzemi szolgáltatóval vagy a lakáshasználattal kapcsolatos tartozás egyéb jogosultjával megállapodást köt, a szerződés a részletfizetés időtartamára megköthető.

(7) A bérlő a beköltözéstől számított 10 évig lakhat szociális bérlakásban. 10 év elteltével újabb bérleti szerződés nem köthető.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően a beköltözéstől számított legfeljebb 15 évig lakhat a szociális bérlakásban az a bérlő, aki;

(9) A (7) bekezdéstől eltérően a bérbeadó újabb bérleti szerződést köthet azzal a bérlővel, akinek a beköltözéstől számított lakáshasználata az újabb bérleti jogviszony iránti kérelme időpontjában eléri a 10 évet, azonban a szerződéskötés iránti kérelem benyújtása mellett igazolja, hogy legalább 5 000,- Ft/lakás összegű lakás elő-takarékossági szerződést kötött. Az újabb bérleti szerződés legfeljebb a lakáscélú előtakarékossági szerződés időtartamáig szólhat. Amennyiben a bérlő a lakás elő-takarékossági szerződésből eredő fizetési kötelezettségét megszegi, a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

(10) A (7) bekezdéstől eltérően a Bizottság döntése alapján újabb bérleti szerződés köthető azzal a bérlővel is, akinek esetében a rendelkezésére álló adatok, dokumentumok alapján megállapítható, hogy a lakhatásáról önmaga nem tud gondoskodni.

(11) A 36. § és a 37. §-ban és az (1)–(10) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a szociális rászorultság szerint, de bérlőkijelölési jog alapján bérbe adott lakások tekintetében a bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodásban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(12) A Bizottság újabb lakásbérleti jogot biztosíthat a szociális helyzet alapján bérbe adható önkormányzati bérlakás bérlője részére az általa bérelt lakásra a bérleti szerződés lejáratakor, ha az egy főre jutó havi jövedelem alapján a bérlő már nem minősül szociálisan rászorulónak, de vállalja a költségelvű lakásokra megállapított lakbér megfizetését.

39. § (1) Az önkormányzat a szolgálati lakásokat:

(2) A bérlakások bérbeadása elsősorban pályázati eljárás keretében történik. A pályázathoz csatolni kell a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kezdetének időpontját, időtartamát tartalmazó igazolást és a foglalkoztató támogató nyilatkozatát.

(3) A 8. § (1) bekezdés a) és b) pontját a szolgálati lakások bérbeadása során nem kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezetek bérlőkijelölési jogáról a Bizottság dönt a sportszervezetek által benyújtott kérelem alapján.

(5) A sportszervezetek bérlőkijelölési jogukat külön megállapodás alapján gyakorolják.

40. § A 39. §-ban foglalt rendelkezéseket a szolgálati lakásként, de bérlőkijelölési jog alapján bérbe adott lakások tekintetében a bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodásban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

41. § (1) A bérleti szerződés határozott időre, de legfeljebb 3 évre szól.

(2) A bérlő a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérelmezheti újabb bérleti szerződés megkötését. A kérelemhez csatolni kell azokat az igazolásokat, amelyek a szolgálati lakásra vonatkozó jogosultságot bizonyítják.

(3) A Bizottság a bérleti szerződés újabb 3 évre történő megkötéséről dönthet, ha a bérleti jogviszony folytatásának feltételei továbbra is fennállnak, és a kérelmezőnek nincs lakbér, közüzemidíj vagy egyéb lakáshasználattal kapcsolatos tartozása.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően, ha a kérelmező a fennálló tartozásának rendezése érdekében adósságkezelési szolgáltatást vesz igénybe vagy a részletfizetésre az üzemeltetővel, közüzemi szolgáltatóval megállapodást köt, a szerződés a részletfizetés időtartamára megköthető.

(5) A bérleti szerződés egymást követően több alkalommal is újra köthető, de erre - a jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában - legfeljebb a munkavégzésre irányuló jogviszony fennállásáig van lehetőség.

(6) A munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnését vagy a bérleti szerződés egyéb ok miatt történő megszűnését követő 60 napon belül a bérlő köteles a szolgálati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek átadni, elhelyezésre, térítésre nem jogosult.

(7) Ha a munkavégzésre irányuló jogviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra vált jogosulttá, a jogviszony megszűnését követő 6 hónapon belül köteles a szolgálati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetésre jogosult rendelkezésére bocsátani.

(8) A nyugdíjra jogosult bérlő a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően a bérleti jogviszonya megszűnését megelőzően legalább 30 nappal kérelmet nyújthat be az általa lakott önkormányzati szolgálati lakás bérleti jogára, ha

(9) A szolgálati lakás bérlője a 8. mellékletben meghatározott mértékű lakbér fizetésére köteles.

(10) A 39. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben a bérlő a lakbérfizetés mellett a bérleti szerződés megkötésekor óvadékot is köteles fizetni. Az óvadék összege 100.000,- Ft.

(11) A szolgálati lakás albérletbe nem adható.

(12) A lakáscsere iránti kérelem kizárólag a foglalkoztató írásbeli hozzájárulásával érvényes, a kérelemről a Bizottság dönt.

(13) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt a Hivatal felhívására évente köteles dokumentumokkal igazolni a bérleti jog fennállására vonatkozó jogosultságát és azt, hogy nincs lakbér, közüzemidíj vagy egyéb lakáshasználattal kapcsolatos tartozása.

42. § (1) Az átmeneti lakások bérleti jogának az elnyerése kérelem alapján történik.

(2) Több kérelmező esetén a szempontrendszer szerinti pontszámok alapján a Bizottság dönt arról, hogy a kérelmezők közül ki és milyen sorrendben szerezheti meg a bizottsági döntést követően megüresedő lakás bérleti jogát. Üres lakás hiányában a kérelmező kijelölhető a későbbiekben megüresedő lakásra.

43. § (1) Az átmeneti lakás bérleti joga biztosítható

(2) A bérleti szerződés határozott időre, 1 évre köthető.

(3) Az átmeneti lakás bérlője a bérleti szerződés lejárta előtt 30 nappal a bérleti szerződés további egy évre történő megkötését kérheti a Bizottságtól.

(4) A bérleti jogviszony együttes időtartama legfeljebb 2 év.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően 2 év után is köthető újabb szerződés, amennyiben a jogosultság alapját képező élethelyzet fennáll azzal, hogy a beköltözéstől számított 3. és a 4. évben a költségelvű bérlakás bérleti díját, minden további évben a piaci alapú bérlakás bérleti díját kell fizetnie a bérlőnek.

44. § (1) A bérlő a rendelet 7. mellékletében meghatározott mértékű lakbér fizetésére köteles.

(2) A 43. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben a bérlő a lakbérfizetés mellett a bérleti szerződés megkötésekor óvadékot is köteles fizetni. Az óvadék összege az egyszobás lakások esetében 150 000 Ft, a kétszobás lakások esetében 200.000,- Ft.

(3) Az óvadékot az üzemeltető számlájára kell befizetni.

(4) Ha a bérlő az átmeneti lakást a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek átadta, részére az óvadékot vissza kell fizetni.

(5) Ha az óvadék meghaladja a lakóegység rendeltetésszerű állapotba hozatalához szükséges munkák ellenértékét, úgy a fennmaradó összeget a bérlő részére ki kell fizetni.

(6) Ha a bérlő helyett elvégzett karbantartási munkák költsége meghaladja a bérlő által befizetett óvadék összegét, úgy az üzemeltető gondoskodik a különbözet volt bérlőtől történő beszedéséről.

45. § (1) A bérlőkijelölési jogú lakások központi jogszabály rendelkezése vagy a Bizottság döntése alapján adhatóak bérbe.

(2) A bérleti szerződést a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személlyel vagy a bérlőkijelölési joggal rendelkező szervezettel, intézménnyel kell megkötni.

(3) A bérleti szerződés a bérlőkijelölési jog gyakorlására jogosult által meghatározott időtartamra szól.

(4) A bérleti jogviszonyra a jogszabály alapján gyakorolt bérlőkijelölési jog esetén a joggyakorlást biztosító jogszabályokban foglalt a Bizottság által biztosított bérlőkijelölési jog esetén a joggyakorlást biztosító megállapodásban szereplő rendelkezések irányadóak.

(5) Amennyiben hatályos bérleti szerződés hiányában a bérlőkijelölési jogú lakás üresen áll, a lakbért, a közüzemi díjakat és a közös költséget a bérlőkijelölő szervezet köteles megfizetni.

46. § Az önkormányzati tulajdonú Ifjúsági Garzonház lakóegységeinek bérbeadására e rendelet I-VI. fejezetének szabályait a 47–50. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

47. § (1) Ifjúsági Garzonházban lévő lakások bérbeadása pályázat útján történik.

(2) Az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységek azoknak a fiatal házaspároknak és élettársaknak (a továbbiakban együtt: házaspár) elhelyezését szolgálják, akik közül a pályázat benyújtásának időpontjában egyik fél sem idősebb 40 évesnél.

(3) Az Ifjúsági Garzonház lakóegységeinek egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is pályázhat a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. A pályázaton e sorrend figyelembevételével a pályázó egy lakás bérleti jogát nyerheti el, a többi lakás vonatkozásában a pályázata elutasításra kerül.

(4) A lakóegységekbe csak azok a házaspárok, élettársak helyezhetők el, akik:

(5) A bérleti jogviszony feltétele, hogy legalább a pályázók egyike kereső tevékenységet folytasson. A kereső tevékenység 90 napnál hosszabb időre történő megszűnése esetén a bérlőnek a lakóegységet a kereső tevékenység megszűnésétől számított 6 hónapon belül el kell hagyni. A bérleti jogviszony megszűnik abban az esetben is, ha a bérlő a lakáscélú előtakarékosságot nem megfelelően teljesíti, kivéve a 49. § (2) bekezdésében foglaltakat.

48. § (1) A lakásra bérlőtársi szerződés nem köthető, több bérlő együttesen nem bérelheti; kivéve a házaspárral, élettárssal kötött szerződés, amely bérlőtársi szerződésnek minősül.

(2) A lakóegység használatát részben vagy egészben másnak átengedni, albérletbe adni, illetve a bérleti jogot átadni, elcserélni nem lehet.

(3) Az ifjúsági garzonházi lakóegységbe a bérlő a szerződés megkötése után született gyermeke kivételével más személyt nem fogadhat be.

(4) Az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegység pályázat alapján kiválasztott bérlőjével kötött bérleti szerződés legfeljebb 3 évre szólhat, újabb szerződés megkötését a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérheti a bérlő. Az újabb szerződés megkötésénél figyelembe kell venni azt a kikötést, hogy a bérlő a beköltözéstől számítva maximum 51 hónapig lakhat az ingatlanban. A lakóegységre 51 hónap után semmilyen indokkal nem köthető újabb bérleti szerződés a bérlővel.

(5) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt a Hivatal felhívására évente köteles dokumentumokkal igazolni a bérleti jog fennállására vonatkozó jogosultságát és azt, hogy nincs lakbér, közüzemidíj vagy a lakáshasználattal kapcsolatos egyéb tartozása.

49. § (1) Az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységre vonatkozó bérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő a 25. §-ban meghatározott mértékű lakbér fizetésére köteles.

(2) A Bizottság a bérlő kérelmére engedélyt adhat a lakáscélú előtakarékosság megszüntetésére, ha a bérlő lakást vásárol, vagy építkezik, amelynek a tényét adásvételi szerződéssel, vagy az építkezés bizonyítására alkalmas dokumentummal igazolja.

(3) A lakóegység bérlője köteles gondoskodni a lakóegység burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről.

(4) A bérlő a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakóegység, illetve a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

(5) Ha a bérleti jogviszony bármely oknál fogva megszűnik, a bérlő köteles külön felszólítás nélkül a lakóegységet 15 napon belül kiüríteni, és tisztán, a lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek átadni.

50. § (1) A bérleti szerződés megszűnésekor felmerülő karbantartási költségek és a lakáshasználattal kapcsolatos egyéb díjak, költségek fedezetére a bérleti szerződés megkötése előtt óvadékot kell fizetni. Az óvadék mértéke lakóegységenként 100.000,- Ft.

(2) Az óvadékot az üzemeltető számlájára kell befizetni.

(3) Ha a bérlő az Ifjúsági Garzonházban lévő lakóegységet a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek átadta, részére az óvadékot vissza kell fizetni.

(4) Ha a bérlő a karbantartási és a lakáshasználattal kapcsolatos egyéb fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak az óvadékot a lakóegység rendbetételére és a fizetési kötelezettségek teljesítésére kell fordítania.

(5) Ha az óvadék meghaladja a lakóegység rendeltetésszerű állapotba hozatalához szükséges munkák és a fizetési kötelezettségek ellenértékét, úgy a fennmaradó összeget a bérlő részére ki kell fizetni.

(6) Ha a bérlő helyett elvégzett karbantartási munkák és fizetési kötelezettségek költsége meghaladja a bérlő által befizetett óvadék összegét, úgy az üzemeltető gondoskodik a különbözet volt bérlőtől történő beszedéséről.

51. § (1) A Fövenyes Utcai Garzonház lakóegységeinek bérbeadására a rendelet Ifjúsági Garzonházra vonatkozó szabályait kell alkalmazni e § (2)–(3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.

(2) A 47. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Fövenyes Utcai Garzonház lakóegységeinek bérleti jogára azok a fiatal házaspárok és élettársak pályázhatnak, akik közül a pályázat benyújtásának időpontjában egyik fél sem idősebb 35 évesnél.

(3) A a 47. § (5) bekezdésétől eltérően a bérleti jogviszony feltétele, hogy mindkét pályázó kereső tevékenységet folytasson.

(4) Az önkormányzat a Fövenyes Utcai Garzonházhoz kapcsolódó bevételeit és kiadásait a beruházás megvalósításától elkülönítetten, külön számlán tartja nyilván legalább 20 évig.

52. § Az önkormányzati tulajdonú költségelvű lakások bérbeadására a rendelet szabályait az 53–57. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

53. § (1) A költségelvű bérlakások bérbeadása pályázat útján történik.

(2) A költségelvű bérlakások egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is pályázhat a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. A pályázaton e sorrend figyelembevételével a pályázó egy lakás bérleti jogát nyerheti el, a többi lakás vonatkozásában a pályázata elutasításra kerül.

54. § (1) A költségelvű bérlakásokra eredményesen az pályázhat:

(2) A pályázat elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a pályázókat, akik:

(3) A költségelvű bérlakás pályázat útján kiválasztott bérlőjével kötött bérleti szerződés határozott időre legfeljebb 3 évre szólhat, újabb szerződés megkötését a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérheti a bérlő.

(4) Újabb szerződés(ek) megkötése esetén is a bérleti jogviszony időtartama legfeljebb 8 év lehet. 8 év után semmilyen indokból nem köthető újabb szerződés a bérlővel.

(5) A lakásra bérlőtársi szerződés nem köthető, több bérlő együttesen nem bérelheti, kivéve a házaspárral, élettárssal kötött szerződést.

(6) A lakás használatát részben, vagy egészben másnak átengedni, illetve a bérleti jogot átadni, elcserélni nem lehet.

(7) A bérleti jogviszony megszűnik, ha a bérlő a lakáscélú előtakarékosságot nem megfelelően teljesíti, kivéve, ha a lakáscélú előtakarékosságot lakás vásárlása vagy lakóház építése céljából szüntette meg.

(8) A költségelven meghatározott lakbérű bérlakások bérleti jogának közös megegyezéssel való megszüntetése esetén a bérlőt pénzbeli térítés nem illeti meg.

(9) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt a Hivatal felhívására évente köteles dokumentumokkal igazolni a bérleti jog fennállására vonatkozó jogosultságát és azt, hogy nincs lakbér vagy közüzemidíj-tartozása.

55. § (1) A költségelvű bérlakásokra vonatkozó bérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő a 26. §-ban meghatározott mértékű lakbér fizetésére köteles.

(2) Minden, nem a bérbeadót terhelő üzemeltetési feladat teljesítésére a bérlő és az üzemeltető szervezet közötti külön megállapodás az irányadó.

(3) A bérleti szerződés megszűnésekor felmerülő karbantartási költségek és a lakáshasználattal kapcsolatban felmerült egyéb díjak, költségek fedezetére a bérleti szerződés megkötése előtt óvadékot kell fizetni. Az óvadék mértéke lakóegységenként 200.000,-Ft.

(4) Az óvadékot az üzemeltető számlájára kell befizetni.

(5) Ha a bérlő a költségelvű bérlakást a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek átadta és a lakáshasználattal kapcsolatos valamennyi fizetési kötelezettség teljesítése a bérlő részére az óvadékot vissza kell fizetni.

(6) Ha a bérlő a karbantartási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a lakáshasználattal kapcsolatos fizetési kötelezettségét nem teljesíti a bérbeadónak az óvadékot a lakóegység rendbetételére és a fizetési kötelezettségek kielégítésére kell fordítania.

(7) Ha az óvadék meghaladja a lakóegység rendeltetésszerű állapotba hozatalához szükséges munkák és a fizetési kötelezettség ellenértékét, úgy a fennmaradó összeget a bérlő részére ki kell fizetni. Ha költségek meghaladják a bérlő által befizetett óvadék összegét, úgy az üzemeltető gondoskodik a különbözet volt bérlőtől történő beszedéséről.

56. § (1) Az önkormányzat az Erzsébet lakóparkban található, költségelven meghatározott lakbérű lakásokhoz kapcsolódó bevételeit és kiadásait a beruházás megvalósításától elkülönítetten, külön számlán tartja nyilván legalább 20 évig.

(2) A lakbért az Erzsébet lakóparkban található lakások esetében az önkormányzat csak a költségelven meghatározott lakbérű épület és lakás működtetésére, karbantartására, valamint a lakóház felújítására használhatja fel.

(3) Amennyiben a megállapított lakbér mértéke meghaladja a költségelven meghatározott lakbérű lakások üzemeltetési, fenntartási és felújítási költségeit, úgy ezt a többletbevételt az önkormányzat kizárólag a településen lévő lakóépület létesítésére, fenntartására és felújítására fordíthatja.

(4) Az önkormányzat a Gazdasági Minisztérium felé – az Erzsébet lakóparkban támogatással létrehozott költségalapú bérlakásokra vonatkozóan – beszámolási kötelezettségének az alábbiak szerint tesz eleget:

57. § (1) Az önkormányzat piaci alapú bérlakásaira eredményesen az pályázhat:

(2) A piaci alapú lakások bérbeadása esetén a 8. § (1) bekezdése rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) A pályázat útján kiválasztott bérlővel kötött bérleti szerződés határozott időre legfeljebb 3 évre szólhat. Újabb bérleti szerződés megkötését a bérlő a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérheti.

(4) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt a Hivatal felhívására évente köteles dokumentumokkal igazolni a bérleti jog fennállására vonatkozó jogosultságát és azt, hogy nincs lakbér vagy közüzemidíj vagy a lakáshasználattal kapcsolatos egyéb tartozása.

(5) A lakás használatát részben, vagy egészben másnak átengedni, illetve a bérleti jogot átadni, elcserélni nem lehet.

(6) A piaci alapon meghatározott lakbérű lakásokra vonatkozó bérleti jog közös megegyezéssel való megszüntetése esetén a bérlőt pénzbeli térítés nem illeti meg.

(7) A bérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő a 27. §-ban meghatározott mértékű lakbér fizetésére köteles.

(8) A bérlő a bérleti díj mellett a lakáshasználattal kapcsolatos díjak, költségek megfizetésére is köteles.

(9) A bérleti szerződés megszűnésekor felmerülő karbantartási költségek és a lakáshasználattal kapcsolatos fizetési kötelezettségek fedezetére a bérleti szerződés megkötése előtt óvadékot kell fizetni. Az óvadék mértéke a bérelt lakás 3 havi bérletidíjának az összege, amelyet az üzemeltető számlájára kell befizetni.

(10) Ha a bérlő a lakóegységet a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban közüzemi tartozások hátrahagyása nélkül az üzemeltetőnek átadta, részére az óvadékot vissza kell fizetni.

(11) Amennyiben a bérlő a karbantartási vagy a lakáshasználattal kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak az óvadékot a lakóegység rendbetételére és a közüzemi tartozások megfizetésére kell fordítania.

(12) Ha az óvadék meghaladja a lakóegység rendeltetésszerű állapotba hozatalához szükséges munkák vagy a fizetési kötelezettség ellenértékét, úgy a fennmaradó összeget a bérlő részére ki kell fizetni.

(13) Ha a bérlő helyett elvégzett karbantartási munkák költsége vagy a lakáshasználattal kapcsolatos tartozások összege meghaladja a bérlő által befizetett óvadék összegét, úgy az üzemeltető gondoskodik a különbözet volt bérlőtől történő beszedéséről.

58. § (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket bérbeadás útján hasznosítja.

(2) A hasznosítást:

59. § (1) A bérbeadás feltételeit

(2) Az üzemeltető Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából saját nevében köti meg a hasznosításra vonatkozó szerződéseket.

60. § (1) A bérbeadó a helyiséget átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az általa megjelölt használatnak megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

61. § (1) A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó.

(2) Megállapodás hiányában a felek jogaira és kötelezettségeire a Ltv. 13. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

62. § (1) A határozott idejű bérleti jogviszony jogosultja bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával átruházhatja a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek szerint.

(2) A bérlő a bérleti jog átruházását megelőzően köteles felajánlani a bérleti jogot a bérbeadónak.

(3) Abban az esetben, ha a bérbeadó a bérleti jogra nem tart igényt, úgy azt a bérlő az alábbi feltételekkel ruházhatja át:

63. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodást annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak megküldeni.

(2) A bérleti jog ellenértékének 40%-át az új bérlő a megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül köteles a bérbeadónak megfizetni.

(3) Abban az esetben, ha az új bérlő a (2) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a bérbeadónak a bérleti jog átruházásához adott hozzájárulása hatályát veszti.

(4) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő

(5) Ha a bérlő külön jogszabályokban meghatározottak szerint gazdasági társaságot, egyéni céget vagy szövetkezetet alapít, vagy átalakulással létrehoz, a gazdasági társaság, az egyéni cég, illetve a szövetkezet a jogutód.

64. § (1) Az Ltv. 15. § (1) bekezdése szerinti, a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlő általi átalakítására, korszerűsítésére vonatkozó megállapodásban meg kell határozni:

(2) Az üzemeltető a munkálatok elvégzésének határidejét a bérlő kérésére indokolt esetben meghosszabbíthatja.

(3) Az elvégzett munkák számlákkal igazolt ellenértékét legfeljebb a megállapodásban szereplő költség 80 %-ának erejéig az üzemeltetőnek a helyiség műszaki átvételét követő 30 napon belül egy összegben vagy külön megállapodás szerint, átutalással kell megfizetni.

(4) A nem lakás céljára szolgáló helyiség átalakítása és korszerűsítése költségeinek elszámolását követően a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést az ingatlan megváltozott műszaki és minőségi állapotának figyelembe vételével módosítani.

65. § A nem lakás céljára szolgáló helyiséget jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig 25 %-kal emelt, az azt követő 3-6 hónap közötti időtartamra 40 %-kal emelt, az ezt követő 7-10 hónap közötti időtartamra 50 %-kal emelt, a 11. hónaptól kezdődően pedig 75 %-kal emelt bérleti díjnak megfelelő használati díjat köteles megfizetni.

66. § Ez a rendelet 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.