Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete
a Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 10. 12- 2024. 10. 13Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete
a Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet módosításáról
Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek a következők:
a) történeti településrész,
b) kisvárosias lakóterületek,
c) kertvárosias lakóterületek,
d) gazdasági területek,
e) beépítésre nem szánt területek.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.”
2. § A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Közterületi telekhatáron álló támfalra épített kerítés 1,0 m magasságot meghaladó részének legalább 50%-os átláthatóságot kell biztosítani”
3. § (1) A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tető hajlásszöge a szomszédos beépítéshez igazodva a történeti településrész területén 30 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb nem lehet.”
(2) A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet 13. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az épület legmagasabb pontja (a tető gerincmagassága) nem lehet nagyobb, mint]
(3) A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A történeti településrészen és a kertvárosias lakóterületen az építmények hagyományos homlokzatszínezésére és tetőfedési anyagok, színek alkalmazására kell törekedni, ennek biztosítása érdekében
a) a falfelületek fémlemezből, fém- és műanyag hullám- és trapézlemezből vagy ezeket tartalmazó szendvicspanelből nem készülhetnek,
b) az egyes építmények színezése csak fehér és meleg-árnyalatú vagy pasztellszínekkel alakítható ki a környezetben kialakult színekhez illeszkedő módon,
c) tetőhéjalásként hullámpala, fém- és műanyag hullám- és trapézlemez vagy ezeket tartalmazó szendvicspanel nem alkalmazható.”
4. § A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Klímaberendezések, hőszivattyúk elhelyezésének szabályai:
a) a kisvárosias lakóterületeken meglévő épületen ablakklíma berendezés és klímaberendezés kültéri egysége
aa) erkély, terasz, loggia megléte esetén csak azon belül rejtett, vagy takart módon,
ab) az épület megjelenéséhez illeszkedve helyezhető el,
b) a történeti településrészen ablakklíma berendezés, klímaberendezés kültéri egysége, hőszivattyú kültéri egysége az épület közterület felőli homlokzatán csak rejtett, vagy takart módon helyezhető el.
c) a kertvárosias lakóterületeken ablakklíma berendezés, klímaberendezés kültéri egysége, hőszivattyú kültéri egysége az épület közterület felőli homlokzatán csak rejtett, vagy takart módon helyezhető el.
(2) A településképi szempontból meghatározó területeken a háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a tetősíkba, attól legfeljebb 10 %-os eltéréssel telepíthető, lapos-tetős épületre legfeljebb 45%-os dőlésszögben helyezhető el.
(3) Szellőző, kémény az épület közterület felőli homlokzatára nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokzatára telepíthető. A gazdasági területeken az épületgépészeti berendezések a közterületről látható homlokzaton csak rejtett vagy takart módon helyezhetők el.”
5. § A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § Nagytarcsa közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele”
6. § A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció az ügyfél által a főépítészhez benyújtott papír alapú kérelemre indul.”
7. § A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A települési főépítészi szakmai konzultáció legalább egy alkalommal kötelező:
a) az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében,
b) helyi védett értéket érintő építési tevékenység esetében,c) településképi szempontból meghatározó területen megvalósuló építési tevékenység esetében.
(2) Az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében a kötelező szakmai konzultáció kérelméhez mellékelni kell:
a) a tervezett építési tevékenység olvasható és értelmezhető méretű, papíralapú építészeti-műszaki dokumentációját, az alábbi tartalommal:
aa) műszaki leírás, a telepítésről és az építészeti kialakításról,
ab) helyszínrajz, a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
ac) tervezett állapot alaprajzai,
ad) legalább két, egymásra merőleges irányban felvett metszet,
ae) valamennyi külső nézetet ábrázoló homlokzati terv, anyaghasználat és színek feltüntetésével,
af) legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt látványterv vagy modellfotó, a környezet ábrázolásával,
ag) utcakép, színterv,
ah) terepszint feletti beépítettség mértéke, terepszint alatti beépítettség mértéke, épületmagasság, zöldfelületi arány és szintterületi mutató számítás idomtervei,
b) a tervezett építési tevékenység megvalósításával kapcsolatos tulajdonosi, illetve tervezői nyilatkozatot.
(3) A kötelező szakmai konzultáció során a kérelmező újabb szakmai konzultációra kötelezhető, amennyiben
a) a dokumentáció nem felel meg a jelen rendeletben meghatározott településképi követelményeknek,
b) nincs igazolva az építési tevékenységhez kapcsolódó, a helyi építési szabályzat előírásaiban meghatározott követelmények betartása.”
8. § A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„12/A. Településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
24/A. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – építési-, összevont- vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően.
(2) A polgármester a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást.”
9. § A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„12/B. A településképi véleményezés részletes szempontjai
24/B. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:
a) ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, szakmai konzultáció írásba foglalt – a (város)építészeti és településképi illeszkedésre vonatkozó – javaslatait, véleményét,
b) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint az a) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, településképi megjelenést eredményez-e,
c) megfelel-e jelen rendeletben meghatározott településképi követelményeknek.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja, telepítése megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, meglévő építmények bővítése esetén
ca) biztosított lesz vagy biztosított marad az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz - a tervezett rendeltetés, az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően - nem korlátozza, zavarja indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,
c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,
d) megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló - a közterületet érintő - beavatkozásokra.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő üzlet- és cégjelzések és az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és kialakítására, továbbá olyan épületen reklám, hirdetmény elhelyezésére, amelyen azt jogszabály lehetővé teszi,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge, tetőkiemelései és esetleges tetőfelépítményei vonatkozásában - megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz.”
10. § A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„12/C. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
24/C. § (1) A településképi véleményezési eljáráshoz a kérelmező 1 példány kérelmet és 1 példány papír alapú, építészeti-műszaki tervdokumentációt nyújt be postai úton vagy ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatalban, egyidejűleg az építészeti tervdokumentációt elektronikusan az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer által biztosított tárhelyre feltölti.
(2) A tervdokumentáció tartalmát a települési főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció nem felel meg a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek a főépítész 5 napon belül hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(3) Az előzetes állásfoglalások alapján a polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő, és gondoskodik annak határidőben történő továbbításáról.
(4) A településképi véleményezési építészeti-műszaki tervdokumentációnak a településképi követelményeknek való megfelelés igazolásához az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírás, a telepítésről és az építészeti kialakításról, parkolómérleg számítással,
b) helyszínrajz, a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével, az érintett közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének ábrázolásával,
c) meglévő állapot alaprajzai – átalakítás, bővítés esetén,
d) tervezett állapot alaprajzai,
e) legalább két, egymásra merőleges irányban felvett metszet,
f) homlokzatok,
g) utcakép a kerítés ábrázolásával és anélkül, színterv,
h) legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt látványterv vagy modellfotó, a környezet ábrázolásával,
i) épületmagasság és homlokzatmagasság számítás idomtervei,
j) terepszint feletti beépítettség mértéke, terepszint alatti beépítettség mértéke, zöldfelületi arány és szintterületi mutató számítás idomtervei,
k) amennyiben előzetes írásbeli tájékoztatás, konzultáció történt, akkor a tájékoztató (emlékeztető), és annak esetleges mellékletei,
l) bővítés, átalakítás esetén a meglévő épület tervdokumentációja,tulajdonosi és tervezői nyilatkozat.”
11. § A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet 25. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a csomagautomaták elhelyezése, nem emberi tartózkodásra szolgáló épületek építését, illetve elhelyezését megelőzően az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek esetében.
(4) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építmények rendeltetésének és a rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetében, ha a rendeltetésmódosítás nem tartozik az Étv. 57/F. §-ának hatálya alá.”
12. § A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„15. A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság
28/A. § (1) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa e rendeletben foglalt településképi követelményeket nem tartja be, az önkormányzat végzésben felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabálysértés tényére, megfelelő határidőt biztosítva a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) A határidő leteltét követően az önkormányzat vonatkozó jogszabályoknak megelőzően helyszíni szemle lefolytatásával ellenőrzi a jogszabálynak megfelelő állapot tulajdonos általi helyreállítását.
(3) A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében kötelezési eljárást folytat le, szükség esetén kötelezést bocsát ki.
(4) Az önkormányzat a határidő eredménytelen elteltét követően az ingatlan tulajdonosát a településképi előírások betartására kötelezi, egyúttal településkép-védelmi bírságot szab ki. A településképi bírság közigazgatási bírságnak minősül, amelynek összege
a) természetes személy esetén: 100.000 Ft-tól 200.000 Ft-ig terjed,
b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén: 100.000.Ft-tól 2.000.000 Ft-ig terjed.
(5) Az önkormányzat az eset összes körülményeit mérlegelve dönt a településkép-védelmi bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét,
d) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
e) a jogsértő állapot időtartamát,
f) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
g) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.
(6) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál súlyosbító körülményként kell értékelni, ha a kötelezettet korábban azonos vagy hasonló cselekmény, mulasztás miatt 5 éven belül e rendelet szerinti bírsággal sújtották.
(7) A 29. § (4) bekezdésében meghatározott határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, a Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő ülésén dönt.
(8) Az önkormányzat a kötelezésben foglaltak nemteljesítése esetén a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja, mely során a meghatározott cselekményt a tulajdonos költségére elvégzi.
(9) Az eljárással felmerült költségek megfizetése a tulajdonost terhelik.
(10) A településképi kötelezési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, valamint a a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.”
13. § (1) A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
14. § Hatályát veszti a Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet
a) 2. § (2) bekezdése,
b) 13. § (2) és (3) bekezdése,
c) 14. §-a.
15. § Hatályát veszti a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2018. (III. 14.) számú önkormányzati rendelete a község építészeti örökségének védelméről.
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelethez
1. A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat „Evangélikus templom és hősi emlékmű, zöldterületi környezetével” sora helyébe a következő rendelkezés lép:
|
Evangélikus templom és hősi emlékmű, zöldterületi környezetével |
Rákóczi u. |
504, 505 |
2. A Nagytarcsa településképének védelméről szóló 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat „Lakóépület” sora helyébe a következő rendelkezés lép:
|
Lakóépület |
Rákóczi u. 26. |
448/10 |