Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelete
a Nagytarcsa településképének védelméről
Hatályos: 2024. 10. 12Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelete
a Nagytarcsa településképének védelméről
Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek Nagytarcsa Község építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek figyelembe vételével, a településkép megőrzésének és formálásának igényes alakítása, valamint védelme érdekében, a településépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése érdekében meghatározzák – a helyi adottságok figyelembe vételével – a településkép védelmének elemeit és szabályait.
2. A rendelet alkalmazása és hatálya
2. § (1) Jelen Rendelet hatálya Nagytarcsa község közigazgatási területére terjed ki.
(2)1
(3) Jelen Rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
(4) Jelen rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területeinek lehatárolása
b) 2. függelék: Régészeti lelőhelyek listája
c) 3. melléklet: Helyi védett értékek listája
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület vagy egyéb elem.
2. hirdető eszköz: olyan két oszlopon álló berendezés, amelynek mérete legfeljebb 200 cm x 150 cm és hozzávetőlegesen 2 m2 látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel rendelkezik;
3. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a hirdető eszköz;
4. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
5. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
6. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
7. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
Helyi védelem
4. A helyi védelem célja, fajtái
4. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A település védett értékei – az aktuális tulajdonformára tekintet nélkül – a község kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk, megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek. Ezért a helyi védett értékek védelme a községben működő minden szervezet és a község minden polgárának kötelessége.
5. § (1) A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az épített, vagy természeti érték (településkép, településrész, utcakép, utcarész, épület, épületrész, építmény, építményrész, közterületen álló szobor, emlékmű, táj, növények együttese, növény, stb.), melyet a Képviselőtestület helyi települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti, régészeti értéke miatt védendőnek, védelem alatt állónak minősít.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a kulturális örökség védelméről, valamint a természet védeleméről szóló törvény rendelkezései alapján országos védelem alá helyezett értékekre.
(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:
a) a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, építészettörténeti, településtörténeti, művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes épületek, építmények, épületrészek, műtárgyak, szobrok, épületegyüttesek, (együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a széles körben történő megismertetése;
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése.
(4) A helyi védelem területi és egyedi lehet:
a) helyi védelmi területnek minősíthető a település vagy a természeti környezet olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, ahol a település és környék arculatát meghatározó építmények, növények együttest alkotnak, illetve a természeti környezetnek az a része, ahol számos védett növény vagy állat él, valamint védettnek minősíthető a helyileg védett építmény környezete,
b) az egyedi védelem kiterjedhet:
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
6. § A helyi védelem irányítása a Képviselőtestület hatáskörébe tartozik. A helyi védelem feladatait a főépítész látja el.
7. § (1) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő testület rendelettel dönt.
(2) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell készíteni.
(3) A védetté nyilvánítást nem befolyásolja, hogy a védetté nyilvánítandó érték kinek a tulajdonát képezi, de a döntést megelőzően tájékoztatni kell őt annak hatásáról és véleményét ki kell kérni.
(4) A helyi védett értékekről a főépítész nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a védelem szakszerű, rövid indoklását, fotódokumentációt, a helyi védelem védettségi kategóriáját, a helyrajzi számot, a védelemre javaslatot tevő nevét, a védelmet megállapító önkormányzati rendelet számát;
b) egyedi védettség esetén: a védett érték pontos helyét (utca, házszám), helyszín-rajzot, a védett érték rendeltetését és használatának módját;
c) területi védelem esetén: a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
(5) A védelemben részesítés vagy a védelem megszüntetésének tényét a helyben szokásos módon közzé kell tenni, s erről külön írásban értesíteni kell:
a) az ingatlan, vagy a természeti érték tulajdonosát;
b) az illetékes építésügyi hatóságot;
c) helyi területi védelemben részesítés, vagy annak megszüntetése esetén az érdekeltek mellett értesíteni kell az érintett utak, közművek fenntartóit is.
8. § (1) A védetté nyilvánítására, illetve annak megszüntetésére a Képviselőtestület tesz javaslatot.
(2) Az épített környezet vonatkozásában a helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével illetve, ha a helyi védelem oka fogyottá vált.
6. A helyi védett értékek hasznosítása, fenntartása
9. § (1) A helyi védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.
(2) Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell közcélú felhasználásra.
(3) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. A helyileg védett értékeket a védett értékükhöz, jellegükhöz méltóan, a védett érték veszélyeztetését kizáró módon kell használni.
(4) Épületek esetén az épület állapotának megóvása elsősorban a tulajdonos feladata.
(5) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat.
(6) Egyedileg védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.
10. § (1) Természeti értékvédelem alatt álló területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.
(2) Az egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területek közé az Országos ökológiai hálózat területei tartoznak.
Településképi követelmények
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. §2 (1) A településképi szempontból meghatározó területek a következők:
a) történeti településrész,
b) kisvárosias lakóterületek,
c) kertvárosias lakóterületek,
d) gazdasági területek,
e) beépítésre nem szánt területek.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
8. Területi építészeti követelmények
12. § (1) A támfal közterületi felülete egy-egy utcaszakaszon csak azonos anyagú és színű lehet.
(2) Ha telekhatáron engedélyköteles támfal készül, akkor a támfalra épített kerítés 1 m magasságot meghaladó részének legalább 50%-os átláthatóságot biztosító kell lennie.
(3) A belterületi építési telkek közterülettel határos telekhatárát egyértelműen, növényzettel, vagy műtárggyal (kerítéssel) jelölni kell.
(4) Utcai telekhatáron, valamint a történeti településmag és lakóterületek telkeinek oldalsó és hátsó telekhatáron csak olyan kerítést szabad létesíteni, amely:
a) legalább 50 %-os átláthatóságot biztosít,
b) a környezetbe való illeszkedés általános szabályainak megfelel,
c) nem lemez és hullámlemezből készült.
(5)3 Közterületi telekhatáron álló támfalra épített kerítés 1,0 m magasságot meghaladó részének legalább 50%-os átláthatóságot kell biztosítani
(6) Beépítésre nem szánt területeken kerítés létesítése esetén csak természetes anyaghasználat megengedett.
9. Egyedi építészeti követelmények
13. § (1) Az épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-ának kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerülnie.
(2)4
(3)5
(4)6 A tető hajlásszöge a szomszédos beépítéshez igazodva a történeti településrész területén 30 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb nem lehet.
(5) Az épület legmagasabb pontja (a tető gerincmagassága) nem lehet nagyobb, mint
a) 6 m-nél kisebb tényleges épületmagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 5 m;
b) 6 m vagy ennél nagyobb tényleges épületmagasság érték esetén a tényleges építménymagasság értéke + 6 m,
c)7 különleges funkcionális, vagy esztétikai esetben a tető egyes részei lapostetővel és 45 foknál nagyobb hajlásszöggel is rendelkezhetnek.
(6)8 A történeti településrészen és a kertvárosias lakóterületen az építmények hagyományos homlokzatszínezésére és tetőfedési anyagok, színek alkalmazására kell törekedni, ennek biztosítása érdekében
a) a falfelületek fémlemezből, fém- és műanyag hullám- és trapézlemezből vagy ezeket tartalmazó szendvicspanelből nem készülhetnek,
b) az egyes építmények színezése csak fehér és meleg-árnyalatú vagy pasztellszínekkel alakítható ki a környezetben kialakult színekhez illeszkedő módon,
c) tetőhéjalásként hullámpala, fém- és műanyag hullám- és trapézlemez vagy ezeket tartalmazó szendvicspanel nem alkalmazható.
14. §9
15. § (1) Zöldfelület telepítéséhez a tájra jellemző őshonos, gyorsan növő és szennyezés tűrő, ellenálló fa- és cserjefajok használhatók.
(2) Beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
(3) Külterületen védőzöldsávokban, út menti fásításokban invazív fajok alkalmazása tilos.
16. § (1) Házi gáznyomásszabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés a telek előkertjébe, vagy az épület alárendeltebb homlokfalára szerelhető.
(2) Égéstermék elvezető szerelt kémény utcai homlokzatra nem szerelhető.
(3) Falon kívül szerelt kéményt tűzfal külső oldalára nem szabad elhelyezni. Szerelt kémény csak a tetősíkot áttörő homlokzati képpel jelenhet meg az épületen.
17. §10 (1) Klímaberendezések, hőszivattyúk elhelyezésének szabályai:
a) a kisvárosias lakóterületeken meglévő épületen ablakklíma berendezés és klímaberendezés kültéri egysége
aa) erkély, terasz, loggia megléte esetén csak azon belül rejtett, vagy takart módon,
ab) az épület megjelenéséhez illeszkedve helyezhető el,
b) a történeti településrészen ablakklíma berendezés, klímaberendezés kültéri egysége, hőszivattyú kültéri egysége az épület közterület felőli homlokzatán csak rejtett, vagy takart módon helyezhető el.
c) a kertvárosias lakóterületeken ablakklíma berendezés, klímaberendezés kültéri egysége, hőszivattyú kültéri egysége az épület közterület felőli homlokzatán csak rejtett, vagy takart módon helyezhető el.
(2) A településképi szempontból meghatározó területeken a háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a tetősíkba, attól legfeljebb 10 %-os eltéréssel telepíthető, lapos-tetős épületre legfeljebb 45%-os dőlésszögben helyezhető el.
(3) Szellőző, kémény az épület közterület felőli homlokzatára nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokzatára telepíthető. A gazdasági területeken az épületgépészeti berendezések a közterületről látható homlokzaton csak rejtett vagy takart módon helyezhetők el.
10. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
18. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen:
a) a gazdasági területek kivételével, hírközlési létesítményt önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő építményre telepíthető,
b) silók, tornyok, templomok harangtornyában takarásban, egyéb műszaki létesítményekre ahhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna.
11. Reklámhordozókra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
19. §11 Nagytarcsa közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele
20. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
21. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (1) bekezdés szerinti közérdekű információt tartalmazhat.
(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
22. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
Településkép érvényesítési eszközök
12. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
23. § (1)12 A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció az ügyfél által a főépítészhez benyújtott papír alapú kérelemre indul.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét,
b) a kérelmező elérhetőségét,
c) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
d) az építési tevékenység jellegét,
e) új beépítés esetében a tervezett funkciót.
(3) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében folytatható le.
(4) A konzultációról a települési főépítész emlékeztetőt készít, melyet nyilvántartásba vesz, és 15 napon belül eljuttatja a Kérelmezőnek.
(5) Az emlékeztető tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) a felvetett javaslatok lényegét és indokolását, a főépítész lényeges nyilatkozatait.
24. §13 (1) A települési főépítészi szakmai konzultáció legalább egy alkalommal kötelező:
a) az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében,
b) helyi védett értéket érintő építési tevékenység esetében,c) településképi szempontból meghatározó területen megvalósuló építési tevékenység esetében.
(2) Az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében a kötelező szakmai konzultáció kérelméhez mellékelni kell:
a) a tervezett építési tevékenység olvasható és értelmezhető méretű, papíralapú építészeti-műszaki dokumentációját, az alábbi tartalommal:
aa) műszaki leírás, a telepítésről és az építészeti kialakításról,
ab) helyszínrajz, a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
ac) tervezett állapot alaprajzai,
ad) legalább két, egymásra merőleges irányban felvett metszet,
ae) valamennyi külső nézetet ábrázoló homlokzati terv, anyaghasználat és színek feltüntetésével,
af) legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt látványterv vagy modellfotó, a környezet ábrázolásával,
ag) utcakép, színterv,
ah) terepszint feletti beépítettség mértéke, terepszint alatti beépítettség mértéke, épületmagasság, zöldfelületi arány és szintterületi mutató számítás idomtervei,
b) a tervezett építési tevékenység megvalósításával kapcsolatos tulajdonosi, illetve tervezői nyilatkozatot.
(3) A kötelező szakmai konzultáció során a kérelmező újabb szakmai konzultációra kötelezhető, amennyiben
a) a dokumentáció nem felel meg a jelen rendeletben meghatározott településképi követelményeknek,
b) nincs igazolva az építési tevékenységhez kapcsolódó, a helyi építési szabályzat előírásaiban meghatározott követelmények betartása.
12/A.14 Településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
24/A. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – építési-, összevont- vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően.
(2) A polgármester a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást.
12/B.15 A településképi véleményezés részletes szempontjai
24/B. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:
a) ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, szakmai konzultáció írásba foglalt – a (város)építészeti és településképi illeszkedésre vonatkozó – javaslatait, véleményét,
b) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint az a) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, településképi megjelenést eredményez-e,
c) megfelel-e jelen rendeletben meghatározott településképi követelményeknek.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja, telepítése megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, meglévő építmények bővítése esetén
ca) biztosított lesz vagy biztosított marad az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz - a tervezett rendeltetés, az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően - nem korlátozza, zavarja indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,
c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,
d) megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló - a közterületet érintő - beavatkozásokra.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő üzlet- és cégjelzések és az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és kialakítására, továbbá olyan épületen reklám, hirdetmény elhelyezésére, amelyen azt jogszabály lehetővé teszi,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge, tetőkiemelései és esetleges tetőfelépítményei vonatkozásában - megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz.
12/C.16 A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
24/C. § (1) A településképi véleményezési eljáráshoz a kérelmező 1 példány kérelmet és 1 példány papír alapú, építészeti-műszaki tervdokumentációt nyújt be postai úton vagy ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatalban, egyidejűleg az építészeti tervdokumentációt elektronikusan az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer által biztosított tárhelyre feltölti.
(2) A tervdokumentáció tartalmát a települési főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció nem felel meg a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek a főépítész 5 napon belül hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(3) Az előzetes állásfoglalások alapján a polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő, és gondoskodik annak határidőben történő továbbításáról.
(4) A településképi véleményezési építészeti-műszaki tervdokumentációnak a településképi követelményeknek való megfelelés igazolásához az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírás, a telepítésről és az építészeti kialakításról, parkolómérleg számítással,
b) helyszínrajz, a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével, az érintett közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének ábrázolásával,
c) meglévő állapot alaprajzai – átalakítás, bővítés esetén,
d) tervezett állapot alaprajzai,
e) legalább két, egymásra merőleges irányban felvett metszet,
f) homlokzatok,
g) utcakép a kerítés ábrázolásával és anélkül, színterv,
h) legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt látványterv vagy modellfotó, a környezet ábrázolásával,
i) épületmagasság és homlokzatmagasság számítás idomtervei,
j) terepszint feletti beépítettség mértéke, terepszint alatti beépítettség mértéke, zöldfelületi arány és szintterületi mutató számítás idomtervei,
k) amennyiben előzetes írásbeli tájékoztatás, konzultáció történt, akkor a tájékoztató (emlékeztető), és annak esetleges mellékletei,
l) bővítés, átalakítás esetén a meglévő épület tervdokumentációja,tulajdonosi és tervezői nyilatkozat.
13. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
25. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – reklám, reklámhordozó, valamint reklámhordozót tartó berendezés, valamint reklámos utcabútor elhelyezése tekintetében.
(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a helyi védett értéken végzett építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység tekintetében.
(3)17 A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a csomagautomaták elhelyezése, nem emberi tartózkodásra szolgáló épületek építését, illetve elhelyezését megelőzően az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek esetében.
(4)18 A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építmények rendeltetésének és a rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetében, ha a rendeltetésmódosítás nem tartozik az Étv. 57/F. §-ának hatálya alá.
14. Településképi bejelentési eljárás szabályai
26. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul.
(2) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(3) A polgármester a megtiltás esetében indokait ismerteti és figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(4) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
(5) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(6) A bejelentés tárgyát képező építési tevékenység befejezését, az építmény elkészültét - a biztonságos és rendeltetésszerű használhatóvá válástól számított – 15 napon belül be kell jelenteni Nagytarcsai Polgármesteri Hivatalhoz.
(7) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tkr. és a Rr. illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
27. § (1) A településképi bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló műszaki tervnek – a kérelem tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírás,
b) helyszínrajz
c) tervezett reklám, reklámhordozó, valamint reklámhordozót tartó berendezés alaprajzai, nézetrajzai, részletrajzok,
d) látványterv.
(1) Helyi védett értéken végzett építési tevékenységek esetén a főépítészhez benyújtott dokumentációhoz a vonatkozó jogszabályban előírtakon kívül csatolni kell:
a) átalakítás esetén a jelenlegi állapot felmérési rajzait két példányban;
b) homlokzatot érintő munkák esetében a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) egy példányban;
c) belső dekoratív (ornamentális és figurális) falfestések esetén ezek színhelyes vázlatait egy példányban;
d) a munkák által érintett épületrészek jelenlegi állapotának fénykép dokumentációját egy példányban.
28. § (1) A településképi bejelentés elbírálása során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, illetve reklám
a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) megfelel-e jelen rendelet előírásainak,
c) illeszkedik-e a településképbe.
(2) A településképi bejelentés elbírálása során vizsgálni kell, hogy a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően a tervezett építési tevékenység, illetve reklám
a) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
b) korlátozza-e, zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület jelenlegi és távlatban kialakuló adottságait, esetleges berendezéseit, műtárgyait, növényzetét,
d) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra.
15.19 A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság
28/A. § (1) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa e rendeletben foglalt településképi követelményeket nem tartja be, az önkormányzat végzésben felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabálysértés tényére, megfelelő határidőt biztosítva a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) A határidő leteltét követően az önkormányzat vonatkozó jogszabályoknak megelőzően helyszíni szemle lefolytatásával ellenőrzi a jogszabálynak megfelelő állapot tulajdonos általi helyreállítását.
(3) A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében kötelezési eljárást folytat le, szükség esetén kötelezést bocsát ki.
(4) Az önkormányzat a határidő eredménytelen elteltét követően az ingatlan tulajdonosát a településképi előírások betartására kötelezi, egyúttal településkép-védelmi bírságot szab ki. A településképi bírság közigazgatási bírságnak minősül, amelynek összege
a) természetes személy esetén: 100.000 Ft-tól 200.000 Ft-ig terjed,
b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén: 100.000.Ft-tól 2.000.000 Ft-ig terjed.
(5) Az önkormányzat az eset összes körülményeit mérlegelve dönt a településkép-védelmi bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét,
d) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
e) a jogsértő állapot időtartamát,
f) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
g) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.
(6) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál súlyosbító körülményként kell értékelni, ha a kötelezettet korábban azonos vagy hasonló cselekmény, mulasztás miatt 5 éven belül e rendelet szerinti bírsággal sújtották.
(7) A 29. § (4) bekezdésében meghatározott határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, a Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő ülésén dönt.
(8) Az önkormányzat a kötelezésben foglaltak nemteljesítése esetén a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja, mely során a meghatározott cselekményt a tulajdonos költségére elvégzi.
(9) Az eljárással felmerült költségek megfizetése a tulajdonost terhelik.
(10) A településképi kötelezési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, valamint a a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
29. § (1) E rendelet az elfogadástól számított 15. napon lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(3) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
2. melléklet a 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelethez
|
Lelőhely azonosító(k): |
Dűlőnév: |
Lelőhely neve (esetleges variációk): |
|---|---|---|
|
MRT 18/1, KÖH 26197 |
Zubor-hegy |
Kossuth Lajos u., Zubor-hegy |
|
MRT 18/2, KÖH 26199 |
- |
Temető |
|
MRT 18/3, KÖH 26200 |
- |
Orvosi Rendelő (Zrínyi u. 38) |
|
MRT 18/4, KÖH 26201 |
Malomárok feletti dűlő |
Malomárok feletti dűlő |
|
MRT 18/5, KÖH 26202 |
Naplás-dűlő |
Nagytarcsa, Naplás dűlő |
|
MRT 18/6, KÖH 26203 |
Csontos-dűlő |
Homokbánya (Kostyále) |
|
MRT 18/7, KÖH 26204 |
- |
Sztehló Gábor u. 5 (Temető u. 5) |
|
MRT 18/8, KÖH 26205 |
- |
Berken-alul |
|
MRT 18/9, KÖH 26206 |
- |
Temető mellett |
|
MRT 18/10, KÖH 26207 |
- |
Isaszegi úttól északra |
|
MRT 18/11., KÖH 26208 |
- |
Kossuth Lajos u. |
|
MRT 18/12, KÖH 26209 |
Malomárok feletti dűlő |
Malomárok feletti dűlő 2 |
|
MRT 18/13, KÖH 26210 |
Malomárok feletti dűlő |
Malomárok feletti dűlő 3. |
|
MRT 18/14, KÖH 26211 |
Malomárok feletti dűlő |
Malomárok feletti dűlő 4. (M0 14. lelőhely) |
|
MRT 18/15, KÖH 26212 |
- |
Belterület K-i széle |
|
MRT 18/16, KÖH 26213 |
Urasági-dűlő |
Urasági-dűlő |
|
MRT 18/17, KÖH 26214 |
- |
Fasor u. |
|
MRT 18/18, KÖH 26215 |
- |
Berken alul |
|
MRT 18/19, KÖH 26216 |
- |
Általános iskola |
|
MRT 18/20, KÖH 26217 |
Alsó-Székes |
Alsó-Székes |
|
MRT 18/21, KÖH 26218 |
- |
Rákóczi u. 12 |
|
MRT 18/22, KÖH 26219 |
- |
Széchenyi u. 14 |
|
MRT 18/23, KÖH 26220 |
- |
Szőlők alja |
|
MRT 18/24, MRT 16/5 |
- |
Berken-felül |
|
MRT 18/25 |
- |
Laktanya |
|
MRT 18/26. |
- |
Laktanya trafóház |
|
MRT 18/27 |
Isaszegi úti feljáró dűlő |
Isaszegi úti feljáró |
3. melléklet a 15/2018. (IX. 11.) önkormányzati rendelethez
|
cím |
hrsz. |
|
|
Evangélikus templom és hősi emlékmű, zöldterületi környezetével21 |
Rákóczi u. |
504, 505 |
|
Római katolikus templom a zöldfelületi környezetével |
Kossuth Lajos u. |
217 |
|
Falumúzeum – egykori Tessedik Sámuel Népfőiskola felújított épülete |
Múzeumkert u. 21. |
148/2 |
|
Italbolt épülete a volt hangya szövetkezet székháza |
Rákóczi u. 35. |
61/1 |
|
Lakóépület |
Rákóczi u. 11. |
75/1 |
|
Lakóépület |
Rákóczi u. 16. |
463 |
|
Lakóépület22 |
Rákóczi u. 26. |
448/10 |
|
Lakóépület – kétsoros beépítés |
Arany János u. 20. |
307 |
|
Lakóépület – hajlított ház kétsoros beépítésben |
Széchenyi u. 8. |
401 |
|
Lakóépület |
Petőfi Sándor u. 14. |
8 |
|
Lakóépület |
Petőfi Sándor u. 22. |
12 |
|
Lakóépület |
Kossuth Lajos u. 9. |
271 |
|
Lakóépület |
Kossuth Lajos u. 33. |
283 |
|
Lakóépület |
Kossuth Lajos u. 37. |
285 |
|
Lakóépület |
Rákóczi utca 15. |
73 |
|
Egykori nyári konyha épülete |
Rákóczi utca 65. |
42/1 |
|
Lakóépület |
Zrínyi utca 8. |
186 |
|
I. és II. világháború áldozatainak emelt emlékmű |
Rákóczi utca |
504 |
A 2. § (2) bekezdését a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (5) bekezdése a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdését a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 14. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (3) bekezdését a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 14. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (4) bekezdése a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (5) bekezdés c) pontja a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (6) bekezdése a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. §-t a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 14. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (1) bekezdése a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 12/A. alcímet (24/A. §-t) a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 12/B. alcímet (24/B. §-t) a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 12/C. alcímet (24/C. §-t) a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 25. § (3) bekezdését a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 11. §-a iktatta be.
A 25. § (4) bekezdését a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 11. §-a iktatta be.
A 15. alcímet (28/A. §-t) a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. mellékletben foglalt táblázat „Evangélikus templom és hősi emlékmű, zöldterületi környezetével” sora a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. mellékletben foglalt táblázat „Lakóépület” sora a Nagytarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.