(1) Az önkormányzat elnevezése: Nyíracsád Községi Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 4262 Nyíracsád, Petőfi tér 8.

(3) Az önkormányzat portál címe: www.nyiracsad.hu

(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: onkormanyzat@nyiracsad.hu

(5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló

(6) Nyíracsád Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) jelképeinek alapítását és használatának rendjét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(7) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Nyíracsád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(8) Nyíracsád Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő testület) székhelye: 4262 Nyíracsád, Petőfi tér 8.

(9) A Képviselő-testület bizottságainak elnevezése:

(10) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Nyíracsádi Polgármesteri Hivatal

(11) A Nyíracsádi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) székhelye: 4262 Nyíracsád, Petőfi tér 8.

(12) Az Önkormányzat hivatalos kör alakú bélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, a köríven a következő felirat olvasható: Nyíracsád Község Önkormányzata. Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

(13) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen az ország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: „Nyíracsád Község Polgármestere” illetve „Polgármesteri Hivatal Jegyzője Nyíracsád”.

(1) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai:

(2) A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.

(3) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésében biztosítja.

(4) Az Önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot hozhat létre, illetve közvetlenül részt vehet ezekben. Vállalkozási tevékenysége alapfeladatai ellátását nem veszélyeztetheti.

(5) A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságnak gazdasági elemzést kell készítenie.

(6) Az Önkormányzat szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti megjelölését a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(1) A Képviselő-testület feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során -kölcsönös érdekek alapján- együttműködik a más vármegyén belüli települési önkormányzatokkal, települési civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervezetekkel, gazdasági, szakmai kamarákkal. Az önkormányzat feladatai ellátására társul más helyi önkormányzatokkal. Az ilyen módon a képviselő-testület szerveként működő társulásokat, és a társulás útján ellátott feladatokat a rendelet 2. melléklete állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit, szerveződéseit, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A Képviselő-testület együttműködhet-megállapodás alapján -külföldi önkormányzattal.

(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A képviselő-testületet és az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(3) A polgármester hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

(4) Bármely kizárólagos képviselő-testületi hatáskörbe nem tartozó, vagy minősített többséggel hozott döntést nem igénylő ügyben, amelyben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat.

(5) A polgármester - a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti - két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbiakra terjed ki:

A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára – titkos szavazással saját tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(2) A bizottság nem képviselő tagja vagyonnyilatkozat tételére kötelezett.

(3) A bizottságot annak elnöke képviseli.

(4) A bizottsági tagot tevékenységéért tiszteletdíj illeti meg az 16/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet szerint.

(5) A bizottságok személyi összetételét a 7. melléklet tartalmazza.

(1) A bizottság működésének szabályait, e rendelettel összhangban, ügyrendjében határozhatja meg.

(2) A bizottság a képviselő-testület munkatervével összhangban, és szükség szerint tart ülést.

(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A bizottság feladatai eredményesebb ellátása érdekében szakértőt is igénybe vehet.

(1) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben;

(2) a testületi döntések előkészítése érdekében állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben;

(3) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket;

(4) előkészíti, vagy véleményezi a tevékenységi körébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteit;

(5) véleményezi a bizottság feladatkörébe tartozó önkormányzati társulásokkal kapcsolatos előterjesztéseket.

(6) A bizottság elnökének feladatai a következők:

A bizottságok feladatait, átruházott hatásköreit e rendelet 3. melléklete, 4. melléklete és 5. melléklete tartalmazza.

Az önkormányzati képviselők munkájuk végzése során jogosultak a székhely épülete helyiségeinek, valamint a polgármesteri hivatal munkavállalói munkakörébe tartozó ügyekben, a segítségük igénybevételére. Erre irányuló igényének teljesítését, valamint munkájuk egyéb feltételeit a jegyző biztosítja. A képviselők névsorát az 8. melléklet tartalmazza.

(1) A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülés napján minimum hat órával az ülést megelőzően a polgármesternek köteles bejelenteni.

(2) A hiányzásokat a Pénzügyi Ellenőrző és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván. A polgármester távolmaradását az alpolgármesternél köteles bejelenteni az (1) bekezdésnek megfelelően.

(2a)¹ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a Képviselő testület a Pénzügyi Ellenőrző és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján

(3)²

(4) A Képviselő-testület az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a mulasztás megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra 100 %-ban csökkenti.

(5) A Képviselő-testület az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 1 havi időtartamra 50 %-kal csökkenti.

(6) A Képviselő-testület az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 1 havi időtartamra 50 %-kal csökkenti.

(7) A tiszteletdíj megvonásáról a Képviselő-testület egyedi határozattal dönt.

(1) ) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.

(2) Amennyiben a Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, a polgármester – másik település polgármesterével való megállapodás alapján – a jegyző legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt nevez ki.

(3) A jegyző átruházott hatáskörébe tartozik:

(1) A képviselő-testület munkáját a gazdasági program, valamint a kötelező és önként vállalt feladatainak tervszerű végrehajtása figyelembevételével előkészített, legalább hat képviselő-testületi ülést tartalmazó éves munkaterv szerint végzi, melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza:

(3) A munkatervet úgy kell előkészíteni, hogy képviselő-testület lehetőleg minden hónap utolsó hetének csütörtöki napján tartsa ülését.

(4) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni

(5) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Ellenőrző és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze vagy vezeti.

(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

(3) A jegyző feladata a meghívó kiküldése és az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, melyet úgy köteles végrehajtani, hogy a meghívottak az ülés előtt 5 nappal – költségvetési és zárszámadási rendelet esetén 7 nappal – kézhez kapják a meghívót és az előterjesztéseket.

(4) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton – a meghívó megküldésével, az előterjesztések megküldése nélkül telefon, sms értesítés mellett, e-mail küldése útján – is összehívható. Különösen indokolt a képviselő-testület összehívása, ha a döntés más időpontban nem pótolható.

(5) A meghívó tartalmazza

(6) A képviselő-testületi ülésre a meghívót és mellékleteit elektronikus úton kell megküldeni.

(7) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó egy példányának hirdetőtáblán történő kifüggesztésével, az önkormányzati portálon való közzététellel, rövid úton történő képviselő-testület összehívását kivéve - az ülés előtt legalább 5 nappal a jegyző tájékoztatja a lakosságot. Az önkormányzati portálon a kizárólag nyilvános ülésen tárgyalható előterjesztéseket is közzé kell tenni.

(1) Az előterjesztést minden esetben, írásban kell elkészíteni.

(2) Az előterjesztés lehet

(3) Előterjesztést nyújthat be:

(1) Az előterjesztés három részből áll.

(2) A beszámoló, és a döntési javaslatot tartalmazó tájékoztató részei megegyeznek az előterjesztés részeivel, míg a döntési javaslat nélküli tájékoztató nem tartalmazza az (1) bekezdés ad) alpontját és b) pontját.

(3) A döntési javaslat nélküli tájékoztatót tudomásul vétel érdekében kell szavazásra bocsátani. A tudomásul vétel azt jelenti, hogy a döntéshozó a tájékoztatót megtárgyalta, és azt tudomásul vette. Tudomásul vétel hiányában döntési javaslatot kell kialakítani a tudomásul vétel hiányának okáról.

(1) Az előterjesztést a beterjesztő vagy a jegyző készíti el.

(2) Az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést, ha bizottság véleményezi, a bizottsági ülést megelőző 5 nappal kell a beterjesztőnek, vagy az előkészítőnek a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a beterjesztés jogszerűségét, gondoskodik valamennyi testületi anyag képviselők részére történő átadásáról.

(3) A jegyző az előterjesztés jogszerűségi vizsgálata során felhívja a készítőjének figyelmét, ha jogszabálysértést tapasztal. Amennyiben a beterjesztő a vélemény ismeretében is fenntartja az előterjesztésben foglaltakat, úgy a jegyző „az előterjesztés nem törvényes” megjelöléssel látja el az előterjesztést. Az általa jogszerűnek ítélt előterjesztéseket „Az előterjesztés törvényes” megjelöléssel látja el.

(1) A sürgősségi indítvány olyan előterjesztés, melyet a döntéshozó szerv az általános szabályoktól eltérően tűz napirendjére.

(2) Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottság, a bizottság elnöke, valamint a képviselő terjeszthet elő írásban.

(3) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület soron kívül tárgyalja. A sürgősségi indítvány, a sürgősség tényének rövid indoklásával, az összehívott ülést megelőző ötödik napot követően, és legkésőbb az ülés napján 10 óráig, írásban nyújtható be a polgármesternél.

(4) Sürgősségi indítványként a képviselő-testület napirendjére felvett előterjesztés bizottsági tárgyalás nélkül is tárgyalható.

(5) A polgármester röviden ismerteti az indítványt, majd lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására. A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(1) A polgármester megállapítja a képviselő-testület határozatképességét.

(2) Amennyiben az ülés határozatképes, a polgármester előterjeszti az ülés napirendi javaslatát.

(3) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(1) A polgármester minden előterjesztés felett külön vitát nyit.

(2) A képviselő-testület először a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót tárgyalja meg, majd a polgármester, a jegyző és a bizottságok elnökei – ebben a sorrendben – tájékoztatást adnak az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3) A napirendi pontok érdemi tárgyalását – legfeljebb 5 percben – szóbeli kiegészítés előzheti meg, melynek megtételére az előterjesztő, vagy az általa felkért, legalább tanácskozási joggal rendelkező személy jogosult.

(4) A kiegészítésre jogosulthoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.

(5) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről szükség szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.

(6) A vita során a polgármester a bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(7) A napirendi pont szerinti ügytől való eltérés miatt a polgármester a hozzászólótól a szót megvonhatja.

(8) Ügyrendi hozzászólásra történő jelentkezés esetén az általános szabályok szerinti sorrend nem érvényesül, a jelentkező soron kívül kap szót. Több ügyrendi kérdésben való bejelentkezés esetén, a polgármester az ügyrendi bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(9) A jegyző amennyiben az ülés során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabálytalanságot észlel, köteles azt haladéktalanul jelezni, mely alapján a polgármester minden hozzászólásra jelentkezőt megelőzően, időkorlátozás nélküli hozzászólásra adja meg a szót.

(10) A kérdések elhangzását megelőzően az előterjesztést véleményező bizottság elnöke ismerteti a bizottság határozatát legfeljebb 5 percben.

(11) A vita megkezdését megelőzően a képviselő-testület tagjai, valamint a tanácskozási joggal meghívottak egy esetben, legfeljebb két percben kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, melyre hozzászólásként legfeljebb 5 percben kell választ adni.

(12) A kérdések lezárását követően a képviselő-testület tagja egy alkalommal 5 perc időtartamban szólalhat fel. Újabb hozzászólásra a polgármester egy esetben legfeljebb 3 perc időtartamra adhat engedélyt.

(13) A tanácskozási joggal rendelkezők egy esetben, legfeljebb 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(14) Vita közben más felszólalásával kapcsolatos észrevétel megtételére bármelyik képviselő-testületi tag és tanácskozási joggal meghívott 1 perc időtartamban szólhat hozzá ismételten.

(15) A vita lezárására, a hozzászólások korlátozására ügyrendi kérdésként a képviselő-testület bármelyik tagja tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(16) Bármelyik képviselő-testületi tag ügyrendi kérdésként javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását a következő képviselő-testületi ülésen történő ismételt napirendre tűzés mellett, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(17) A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője legfeljebb 5 percben kaphat szót hozzászólásra.

(18) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról döntsön a testület.

(19) A módosító, kiegészítő javaslatok szavaztatásának sorrendjét azok elhangzásának sorrendje határozza meg.

(20) A polgármester a nyilvános ülés végén, a kérdéseket megelőzően, tájékoztatást ad a lakosság, valamint a képviselő-testület érdeklődésére számító kérdésekről, eseményekről, melyekhez kapcsolódóan a képviselők kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez.

(1) Ügyrendi kérdésként személyes megjegyzést tehet az a képviselő, aki a vita során a személyét ért támadást kívánja visszautasítani, vagy aki az általa kifejtett állásponttal kapcsolatos félreértést kívánja tisztázni.

(2) A személyes megjegyzésre, mint hozzászólásra a 27. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ebben a jogkörében:

(4) Az ülésen szórólap, ismeretterjesztő kiadvány, egyéb írásos dokumentáció a polgármester engedélyével bocsátható rendelkezésre.

(5) A tanácskozás zavartalanságának biztosítása érdekében az ülés ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni tilos. A mobiltelefonokat a nyilvános ülés ideje alatt néma üzemmódban, a zárt ülés ideje alatt kikapcsolt állapotban kell tartani.

(6) A polgármester a tanácskozás megkezdésétől számított legalább két és fél óránként 10 perc szünetet rendel el.

Amennyiben az önkormányzati képviselő érintettségét nem jelenti be, és erről a polgármesternek tudomása van, felhívja a képviselő figyelmét bejelentési kötelezettségére. Amennyiben az érintettség a képviselő-testületi döntést követően válik valószínűsíthetővé, a polgármester a szavazás eredményétől függően mérlegeli, hogy megtárgyalásra ismét a képviselő-testület elő terjeszti-e az előterjesztést.

(1) A képviselő-testület a határozatait egyszerű többséggel hozza, több döntést igénylő napirendi pont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(2) A képviselő-testület - az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyeken kívül - minősített többséggel dönt

(1) A testületi határozatokról a jegyző határidős nyilvántartást vezet.

(2) A határozatokat, a végrehajtási határidőt megelőzően megfelelő határidőben, de legkésőbb a testületi ülést követő 30 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek, és a határozatban értesítésre megjelölt személyeknek. A megküldésről a jegyző által kijelölt köztisztviselő köteles gondoskodni.

(3)⁶ A nyilvános valamint a zárt ülésen hozott döntéseket az önkormányzat honlapján, az önkormányzat időszaki kiadványában is közzé kell tenni.

(1) A kötelező önkormányzati rendeletalkotáson kívüli szabályozás szükségességéről kezdeményezés alapján dönt a képviselő-testület.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását bárki kezdeményezheti.

(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti a szabályozás szükségességéről szóló döntés érdekében.

(4) Ha az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezi rendelet megalkotását, azt úgy kell tekinteni, mintha a (3) bekezdésben foglaltak szerint járt volna el.

(5) Ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy a szabályozás szükséges, vagy ha kötelező a rendelet kiadása, a szabályozási koncepció, majd annak elfogadását követően a rendelettervezet szakmai előkészítését a jegyző végzi.

(6) Nem kell szabályozási koncepciót készíteni, ha rendeletnek a hatályosulásának vizsgálatával alátámasztott felülvizsgálatára kerül sor.

(1) A képviselő-testület az előkészítésben való részvétellel megbízhatja valamely bizottságát, vagy szakértőt is felkérhet.

(2) A rendelettervezetet a jegyző terjeszti elő.

(1)⁷

(2) A rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján kell kihirdetni.

(1) Az önkormányzati döntések eredményes végrehajtásáért a polgármester, a jegyző, vagy a határozatban végrehajtás felelőseként megjelölt más személy a felelős.

(2) A határozatok végrehajtása során a polgármester gondoskodik az összetett, vagy több szerv közreműködését igénylő határozatok végrehajtásának tervszerű ütemezéséről.

(3) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtásáért felelős személy a végrehajtást akadályozó körülményt észlel, arról köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(4) A határozat végrehajtásáról annak felelőse a határozat határidejének lejártát követően megtartott nyilvános ülésre készíti el a képviselő-testület részére jelentését.

(1) A képviselő-testület ülése – a zárt ülés kivételével – nyilvános, azon hallgatóság lehet jelen, erre tekintettel az ülést olyan helyiségben kell tartani, ahol a hallgatóság – figyelemmel a várható érdeklődésre is – jelen tud lenni.

(2) Hozzászólásra a hallgatóság nem jogosult, azonban az érdekelt személy kérelmére hozzászólási lehetőséget biztosíthat a polgármester.

(1) A képviselők a szavazás során igen, nem, vagy tartózkodás szavazattal gyakorolják döntési jogkörüket.

(2) A név szerinti szavazás során a jegyző a jelenlévő képviselő-testületi tagok nevét névsor szerint felolvassa, akik ezt követően a szavazatukat hangos szóval kimondják.

(3) A titkos szavazás az (1) bekezdésben meghatározottak szerint történik. A titkos szavazás lebonyolítását a Pénzügyi Ellenőrző és Ügyrendi Bizottság végzi, a szavazás szavazólappal történik. A Pénzügyi Ellenőrző és Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok esetén az igen, és a nem szavazatok számát, a szavazás eredményét, a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek. A titkos szavazásról ebben az esetben külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni a szavazással kapcsolatos iratokkal együtt.

(4) A nyílt szavazást az igen, a nem, és a tartózkodás kérdésére felemelt kézzel kell lebonyolítani.

(5) A szavazatok megszámlálását a polgármester végzi és megállapítja az eredményt.

(6) A képviselő-testület a vita lezárása után a döntési javaslatot nem tartalmazó tájékoztató tudomásul vételéről, rendelettervezetről, vagy határozati javaslatról szavaz.

(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, előkészítési, döntési kérdéskörben az önkormányzati képviselő által tett felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni.

(3) A szóbeli kérdés feltételére, valamint a válasz megadására egyaránt 5 perc idő áll rendelkezésre. A kérdésre a válasz írásban is megadható.

(1)⁹

(2)¹⁰

(3) A képviselő testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

A települési képviselő kérése esetén - indokolt esetben - hozzászólását, írásban benyújtott hozzászólását – mindaddig, amíg erre irányuló kérését vissza nem vonja, az ülés során folyamatosan – szó szerint kell az írásos jegyzőkönyvbe foglalni.

(1) A jegyzőkönyvekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséért, valamint a szószerinti jegyzőkönyv egy évig történő megőrzéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvekbe történő betekintés lehetőségének a jogszabályi keretek közötti biztosításáért a jegyző felelős.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet elkülönítve kell kezelni. A zárt ülésen hozott – a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó törvény alapján – közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő határozat nyilvános, a zárt ülési jegyzőkönyv ezen része megtekinthető.

(1) A képviselő-testület ülésének keretében évente legalább egyszer, a munkatervében meghatározottak szerinti időpontban, valamint a képviselők legalább felének indítványára közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatáson évente egyszer tájékoztatást ad a polgármester az önkormányzat vagyonáról.

(3) Közmeghallgatást egy témában is tarthat a képviselő-testület.

(4) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot úgy kell tájékoztatni, hogy arról legalább 5 nappal az ülés előtt tudomást szerezhessen.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint annak ideje alatt választ kell adni. Amennyiben az nem lehetséges, 30 napon belül írásban kell válaszolni. Az írásos választ az önkormányzat honlapján is elérhetővé kell tenni.

(6) A közmeghallgatáson a hozzászólásokra, kérdésekre nyitva álló idő személyenként 5 perc, ismételt hozzászólás esetén további egy alkalommal 2 perc.

A Képviselő-testület a választók sajátos problémáinak megismerésére lakossági fórumot szervezhet.

(1) Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködnek a nem önkormányzati szervekkel.

(2) Az együttműködési megállapodásokat az önkormányzat nevében, képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult megkötni.

(3) A polgármester az együttműködési megállapodásokról, szerződésekről és azok megvalósulásáról a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.

(4) A Nyíracsádi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött Együttműködési Megállapodást a rendelet 9. melléklet tartalmazza.

Ez a rendelet 2024. december 15-én lép hatályba.