1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jászberény Városi Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A Képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése:

(4)³ Az önkormányzat, a Képviselő-testület és szerveinek székhelye: az önkormányzati társulások kivételével, 5100 Jászberény, Lehel vezér tér 18.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: Jászberény Városi Önkormányzat feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(2) Az önkormányzat kör alakú díszpecsétjén középen Jászberény város címere található, a köríven a következő felirat olvasható: Jászberény Városi Önkormányzat.

(3) Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni:

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos weblapja: www.jaszbereny.hu.

(2) Az önkormányzat hivatalos lapja: Jászkürt Újság.

4. § Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

5. § Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében elsősorban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében felsorolt kötelező feladatokat látja el.

6. § (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

6/A. §⁴ A Jászberény Városi Önkormányzat által használt kormányzati funkciókódokat a 13. melléklet, a TEÁOR kódokat a 14. melléklet tartalmazza.

7. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

8. § (1) A Képviselő-testület – az Mötv.-ben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, valamely bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át.

(2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek a következő képviselő-testületi ülésen ismertetnie kell átruházott hatáskörben hozott döntéseit.

(5) Az egyes átruházott hatásköröket az 2. és 3. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

(5) A polgármesternek a Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:

(6) A polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(7) A polgármester dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök kivételével – átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére. Ha a polgármester, az Mötv. 18. § (1) bekezdése szerinti államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a Képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

(8) A polgármester sajátos közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg.

(9)⁵ A polgármester a megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. A polgármester, az alpolgármester, a helyi önkormányzati képviselők és a nem képviselő-testületi bizottsági tagok vagyonnyilatkozat-tételével, -kezelésével, -nyilvántartásával, -ellenőrzésével, továbbá az eljárással és az adatvédelemmel kapcsolatos szabályokat a 12. melléklet tartalmazza.

(10) A polgármester fogadóórát tart hivatali helyiségében Jászberény város honlapján feltüntetett időpontban.

(11) A polgármester pecsétje: Jászberény Város Polgármestere feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(12) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a 7. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(13) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 7. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(14)⁶ A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

10. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester feladatait, hatásköreit a polgármester határozza meg.

(4) Az alpolgármester fogadóórát tart hivatali helyiségében Jászberény város honlapján feltüntetett időpontban.

(5) Az alpolgármester pecsétje: Jászberény Város Alpolgármestere feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

11. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására – állandó bizottságokat választ.

(2) A bizottságok feladat-és hatáskörére vonatkozó szabályokat a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottságok működésére irányadó rendelkezéseket a 4. mellékletben szereplő bizottsági ügyrend tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület állandó bizottságai:

(5) Az állandó bizottságok létszáma – a Közbeszerzési Bizottság kivételével – 5 fő. A Közbeszerzési Bizottság létszáma 7 fő. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

(6) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a Képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és – az elnökkel együtt számított – tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

(7) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

(8) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

12. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására, javaslat kidolgozására – bármely önkormányzati képviselő javaslatára ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére – eltérő rendelkezés hiányában – az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az ideiglenes bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

13. § (1) A polgármester – pályázat útján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.

(2) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására – határozatlan időre kinevezi az aljegyzőt.

(3) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

(4) Ha a jegyző az Mötv. 18. § (1) bekezdése szerinti államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a Képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

(5) A jegyző fogadóórát tart hivatali helyiségében Jászberény város honlapján feltüntetett időpontban.

(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, valamint a jegyző és az aljegyző együttes, tartós – 10 munkanapot meghaladó – akadályoztatása idejére – legfeljebb 6 hónap időtartamra –, a jegyzői feladatokat a hatósági ügyek vonatkozásában az Aljegyzői Osztály vezetője, egyéb ügyekben a Jegyzői Osztály vezetője látja el.

14. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2)⁷ A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A Polgármesteri Hivatal jogszabályban meghatározott körben és módon köteles adatot szolgáltatni.

(4) A Közterület-felügyelet a Polgármesteri Hivatal keretein belül működik.

(5)⁸ A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek általános és részletes feladatait a Jászberényi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

15. § (1) A Polgármesteri Hivatal általános munkarendje:

(2) A Polgármesteri Hivatal általános munkarendjétől eltérően az Adóigazgatási Iroda munkarendje:

16. § (1) A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadás rendje:

(2) A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadás rendjétől eltérően az Adóigazgatási Iroda ügyfélfogadás rendje:

16/A. § (1) Az Önkormányzat a Jászsági Szociális Szolgáltató Társulásban az érintett jászsági települések önkormányzataival működik együtt a szociális rászorultak részére nyújtandó személyes gondoskodás, mint önkormányzati feladat ellátásában.

(2) Az Önkormányzat a Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás munkájában delegáltja útján vesz részt.

(3) A Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás célja a szociális rászorultak részére a személyes gondoskodás, mint önkormányzati feladat hatékonyabb, célszerűbb ellátása. A Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás által ellátott feladat- és hatáskörök: étkeztetés, házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása, demens betegek nappali ellátása, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, időskorúak tartós bentlakásos ellátása, demens betegek tartós bentlakásos ellátása, drog-megelőzési programok koordinálása.

16/B. § (1) A REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás az Mötv. 13. § (1) bekezdés 2., 5. és 11. pontjaiban felsorolt helyi közügyek ellátásában működik közre a REGIO-KOM Térségi Kommunális Hulladéklerakó és e lerakó célirányos fejlesztései biztosításával.

(2) Az Önkormányzat a REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás a polgármester útján vesz részt.

17. § (1) A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Az egyes önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A képviselők jogait és kötelezettségeit az Mötv. szabályozza.

(2a)¹¹ Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban vagy szóban kezdeményezheti rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára irányuló előterjesztés elkészítését. Az előterjesztés előkészítésére egyebekben az SZMSZ 47. § rendelkezései irányadóak.

(3) Az önkormányzati képviselők évente legalább egy alkalommal körzetbejárással egybekötött lakossági fórumon, vagy az általuk megválasztott időpontban és helyszínen, személyesen adnak a lakosságnak tájékoztatást képviselői tevékenységükről, mely esemény meghívóját a város hivatalos honlapja egy évben egy alkalommal, ugyanazon paraméterekkel közzéteszi.

(4) A képviselőket, az állandó bizottságok elnökeit és tagjait tiszteletdíj illeti meg, melynek részletes szabályait a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

18. § (1) A képviselő a maga vagy közeli hozzátartozójára személyes érintettségét az adott a napirendi pont tárgyalása kezdetén köteles bejelenteni.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő, vagy a közeli hozzátartozója

(3) A személyes érintettségre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a Képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.

19. § A személyes érintettség miatti döntéshozatalból történő kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

20. § (1) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően 10 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása a Humán, Közrendi és Vallásügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A Humán, Közrendi és Vallásügyi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumokat szerez be.

(3) A Humán, Közrendi és Vallásügyi Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményéről a Képviselő-testület következő rendes ülésén beszámol. A Képviselő-testül dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot fenntartja-e, vagy az előterjesztés újratárgyalja-e.

21. § (1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: 15 fő.

(3)¹²

22. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervben rögzíti feladatait és célkitűzéseit.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. Előkészítéséhez javaslatot kér a Képviselő-testület tagjaitól, a bizottságoktól és a vármegyei közgyűlés jászberényi tagjaitól.

(3) A munkaterv tartalmazza:

23. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évente legalább hat rendes ülést tart.

24. § (1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül meg kell tartani. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.

(2) A képviselő-testület alakuló ülésén a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a képviselők választásának eredményéről.

(3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

(4) Az alakuló vagy azt követő ülésen az alpolgármester megválasztása miatt tartandó titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület minősített többséggel képviselőkből álló 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás lebonyolítására egyebekben a 38. § (4)-(7) szabályait kell alkalmazni.

25. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általános helyettesítésére kijelölt alpolgármester; a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Humán, Közrendi és Vallásügyi Bizottság elnöke írásbeli meghívóval hívja össze.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót – lehetőleg a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt – legkésőbb a Képviselő-testület ülése előtti 7. napon kell kézbesíteni. A kézbesítés elektronikus formában történik.

(3) Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, amennyiben az írásos anyagban változás nem következett be.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését – alakuló, rendes, rendkívüli.

(5) A polgármester a Képviselő-testületnek ajánlott írásbeli előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a meghívó végleges tartalmáról rendes ülés esetén az ülést megelőző 7. napon, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző napon, sürgősségi indítványok esetében legkésőbb az ülés napján dönt.

(6) A Képviselő-testületi ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(7) A tanácskozási joggal meghívottak – kivéve a döntéshozatalban való részvételt, az interpellációkhoz és felvilágosítás kéréséhez való jogot és a napirenden kívüli felszólalás jogát – a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek.

26. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha

(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az előterjesztések benyújtására jogosultak kezdeményezésére, ha azt halaszthatatlan ügy, vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi.

(4)¹³ A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(5) A meghívó tartalma megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató, az interpellációk, felvilágosítás kérések napirendi pont és a napirenden kívüli felszólalások nem szerepelnek a napirendi javaslatban.

(6) A rendkívüli ülés meghívóját az indítvánnyal együtt – amennyiben volt ilyen – legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző napon kell kézbesíteni. A napirendi pontként javasolt írásbeli előterjesztést legkésőbb az ülést megelőzően kell megküldeni vagy kiosztani. A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem teszi kötelezővé – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

27. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart:

(3) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más üzleti érdekét sértené. Erről a Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján a napirend elfogadása előtt minősített többséggel dönt.

(4) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására speciális nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy ezen szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a Képviselő-testület ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában érintett személy a 5. melléklet szerinti nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy kéri-e ügyének zárt ülésen történő tárgyalását. Ennek hiányában ügye csak nyílt ülésen tárgyalható.

(6) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, az általa képviselt nemzetiséget érintő napirend tárgyalása esetén a nemzetiségi önkormányzat elnöke, továbbá meghívás esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehetnek részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

28. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, mint az ülés elnöke vezeti; akadályoztatása esetén az általános helyettesítésére kijelölt alpolgármester; a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Humán, Közrendi és Vallásügyi Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülést az elnök nyitja meg; megállapítja, hogy a Képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelenlévő képviselők számát, ismerteti a távollévő képviselők nevét, a Képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(3) Az elnök az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület az elnök kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az elnök az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület ülését a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetve a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni.

(5)¹⁴

(6) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, illetve a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni.

(7) A Képviselő-testület ülésén a napirendre az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt. Az előterjesztő az előterjesztést – a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével – visszavonhatja. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők – a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével – kezdeményezhetik valamely napirendi pont megtárgyalásának elnapolását, napirendről történő levételét, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

29. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.

(3) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

30. § (1) Az elnök bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.

(2) Az ülések idején – a szünetek kivételével – a bizottságok nem ülésezhetnek.

31. § (1) A napirend elfogadását követően az elnök minden napirendi pontról külön vitát nyit.

(2) A vita 4 részből áll.

(3) A tanácskozás során az elnök saját döntése alapján eltérhet, és eltérést engedélyezhet az (2) bekezdésben szabályozott időkeretek alkalmazásától.

(4) Módosító javaslatot csak rendelettervezethez és határozati javaslathoz lehet írásban előterjeszteni az 6. melléklet szerinti formanyomtatványon. A módosító javaslatot szövegszerűen, a döntési javaslatba illeszthető módon kell megfogalmazni. Módosító javaslatot az előterjesztő a vita lezárásáig, más személy legkésőbb az előterjesztést tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző napon 12.00 óráig nyújthat be. A képviselő-testületi ülést megelőző napon 12.00 órát követően megküldött vagy kiosztott előterjesztések vonatkozásában módosító javaslatot a vita lezárásáig lehet benyújtani. A módosító javaslat törvényességét a jegyző, vagy az általa ezzel megbízott személy vizsgálja.

(5) Az elnök az elhangzottakat összefoglalja, és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.

(6) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az írásban benyújtott módosító javaslatokat befogadja-e.

(7) Az előterjesztő válasza után az elnök a módosító javaslatokat összefoglalja annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő befogadta-e.

(8) A módosító javaslatokat akkor kell szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismertetni, ha a képviselők azt nem kapták meg.

(9) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.

32. § (1) Az ügyrendi felszólalás ügyrendi hozzászólás vagy ügyrendi javaslat lehet. Ügyrendi felszólalás keretében a Képviselő-testület tagjai legfeljebb 1 percben kérhetnek szót.

(2) Az ügyrendi hozzászólás olyan, a Képviselő-testület működésének, ülésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem szükséges.

(3) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, a tárgyalás rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő, eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

33. § (1) Rendes képviselő-testületi ülésen a nyílt ülés napirendjének lezárását követően, az interpelláció, felvilágosítás kérés után bármely képviselő legfeljebb 2 perc időtartamban felszólalhat.

(2) A napirenden kívüli felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.

34. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképesség szempontjából a betöltetlen önkormányzati képviselői helyet betöltöttnek, a döntéshozatalból kizárt képviselőt jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A döntési javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlevő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének (8 fő) igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította.

(3) Minősített többség szükséges:

35. § (1) A képviselő-testület a döntéseit – határozat, rendelet – főszabály szerint nyílt szavazással hozza.

(2) A szavazás számítógépes szavazatszámláló rendszer alkalmazásával történik. Annak működésképtelensége esetén, illetve amennyiben ilyen rendszer nem áll rendelkezésre, a szavazás kézfeltartással történik.

36. § (1) A döntéshozatal során először a benyújtott módosító javaslatokról szavaz a Képviselő-testület. Az elnök az írásban benyújtott módosító javaslatokat a beérkezés sorrendjében külön-külön bocsátja szavazásra. Ezt követően a teljes javaslatról kell szavazni.

(2) Ha a módosító javaslatot az előterjesztő befogadja, akkor a befogadott módosító javaslatról a Képviselő-testületnek nem kell szavaznia, az a döntési javaslat részét képezi.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a döntést. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(4) Az ügyrendi javaslatokat az elnök soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(5) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, azok mindegyikéről szavazni kell. Ebben az esetben a szavazás két részből áll: sorrend megállapító és ügydöntő szavazásból. Először a jelölés sorrendjéről kell szavazni. A sorrendet a szavazatszámok csökkenő rendje alapján kell megállapítani. A sorrend megállapító szavazás szavazategyenlősége esetén újabb szavazási fordulót kell tartani az azonos szavazatot elért, de a sorrend megállapító szavazás során a választható jelöltek számát meg nem haladó sorszámú helyen végzett jelöltek között.

(6) Az ügydöntő szavazás során azt a jelöltet, vagy változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik először kapja meg a szükséges többséget.

(7) Ha az (5)–(6) bekezdésekben foglaltak alapján egyik jelölt, vagy határozati javaslat sem kapja meg a szükséges számú szavazatot, akkor új pályázatot kell kiírni, vagy az előterjesztőnek új határozati javaslatot, javaslatokat kell készítenie.

(8) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

37. § A polgármester ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti – a Képviselő-testület feloszlásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – a döntés ismételt tárgyalását, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a Képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

38. § (1) Titkos szavazást tarthat a Képviselő-testület

(2) Titkos szavazást kell tartania a Képviselő-testületnek az alpolgármester megválasztásakor, megbízásának visszavonásakor.

(3) Titkos szavazást az ülés elnöke, valamint a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(4) Titkos szavazás esetén – alakuló vagy azt követő ülésen az alpolgármester megválasztása kivételével – a Humán, Közrendi és Vallásügyi Bizottság ellátja a szavazatszámláló bizottsági teendőket. Az ülés elnöke a titkos szavazás lebonyolításának idejére szünetet rendel el, ismerteti a szavazás rendjét és az érvényesség feltételét. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével, külön szavazóhelyiségben történik. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, a szavazás eredményéről és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai írják alá.

(7) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.

39. § (1) A képviselők legalább egynegyede (4 fő) javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(3) Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.

(4) Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv. 55. § (1) bekezdésében foglalt esetben.

(5) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a jegyző olvassa fel. A képviselők igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. Az elnök szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

40. §¹⁵ A képviselő-testületi nyílt ülés záró napirendi pontjaként a képviselők részére összesen legfeljebb 30 perc áll rendelkezésre felvilágosítás kérésre, interpellációra és azok megválaszolására. Amennyiben van olyan szólásra jelentkező képviselő, aki még nem kapott szót ezen napirend kapcsán, abban az esetben ez az idő legfeljebb 30 perccel meghosszabbodik.

41. § (1) A képviselők a Képviselő-testület ülésén a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyeken túl – a jegyző útján – tájékoztatást kérhetnek az osztályvezetőktől, az irodavezetőktől és a főépítésztől.

(2) Egy képviselő felvilágosítás kérését legfeljebb 2 percben adhatja elő.

(3) A válaszra legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre.

(4) A Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.

(5) Az ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt felvilágosítás kérésekre vagy a megkérdezett részéről felkészülést igénylő esetekben a választ írásban kell megadni az ülést követő 30 napon belül.

(6) A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor.

42. § (1) Interpellációnak minősül az olyan, intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez és a bizottsági elnökökhöz intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5. napon írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, aki haladéktalanul gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.

(3) A Képviselő-testület ülésén lehetőséget kell adni az interpelláció szóban történő előadására is. Az interpelláció előadásának időtartama legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz legfeljebb 5 perc lehet. A viszontválasz időtartama legfeljebb 2 perc.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz.

(5) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést – az elnök javaslata alapján – az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság állásfoglalását a következő rendes ülésen, hosszabb kivizsgálást igénylő ügyben a Képviselő-testület által meghatározott, legfeljebb 60 napon belüli időpontban, terjeszti a testület elé.

(6) A bizottsági állásfoglalás el nem fogadása esetén a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés sorsáról.

(7) Az ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt, vagy az interpellált részéről előkészítést igénylő esetekben az interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 30 napon belül.

(8) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról – kétség esetén – a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

43. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői helyi közügyeket érintően a Képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, vagy javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás időpontját megelőző 2. napig lehetőség van arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről, továbbá az előzetes írásbeli kérdések és észrevételek benyújtásának módjáról és idejéről a városháza hirdetőtábláján és a helyi elektronikus és írott sajtó útján kell tájékoztatást adni a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arról jegyzőkönyv készül.

(6) Közmeghallgatást kell tartani, ha azt legalább 500 jászberényi választópolgár a tárgy megjelölésével kezdeményezi a polgármesternél.

(7) Közmeghallgatást kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.

(8) Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

44. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot hívhat össze.

(2) Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

45. § Tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület és bizottságai ülésein azon civil fórumok képviselőit, amelyek legalább 10, a városban működő civil szervezetet fognak össze.

46. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:

(2) Tájékoztató: egy adott helyzetet, állapotot bemutató előterjesztés. A tájékoztató tudomásulvételéről a Képviselő-testület határozatot hoz.

(3) Beszámoló: Egy adott területet, ágazatot vagy annak részterületét érintő átfogó értékelés. A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

(4) Előterjesztés: minden rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányuló, döntést igénylő javaslat.

47. § (1) Az előterjesztés előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során az érdekelt személyekkel és szervekkel való egyeztetésekért az előterjesztő, az előterjesztés előkészítésében résztvevő, valamint a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes osztályvezetője felelős.

(2) Az előterjesztések előkészítését, megszövegezését folyamatosan figyelemmel kíséri az illetékes bizottság elnöke.

(3) Az előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testületi ülés napját megelőző 14. napon kell a Jegyzői Osztályhoz – elektronikus úton – megküldeni. Ekkor kell javaslatot tenni az előterjesztéssel összefüggésben az ülésre meghívandó személyekre vagy szervezetekre is. Amennyiben az előterjesztő ilyen javaslattal nem él, az érintettek meghívásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A jegyző az előterjesztést – a Jegyzői Osztály közreműködésével – törvényességi, valamint a tartalmi és alaki követelményeknek való megfelelés szempontjából a Jegyzői Osztály számára történt elektronikus megküldést követően megvizsgálja, majd az előkészítőnek és az illetékes bizottság titkárának megküldi.

48. § (1) Előterjesztés benyújtására jogosult:

(2) Az előterjesztés akkor tekinthető benyújtottnak, amikor megküldésre kerül az önkormányzati képviselőknek.

49. § (1) Az előterjesztések írásban kerülnek a Képviselő-testület elé.

(2) Az előterjesztés címe tartalmazza az előterjesztés típusát és tárgyát.

(3) Az előterjesztést az előterjesztő írja alá. Bélyegzőlenyomatot nem kell alkalmazni.

(4)¹⁶ Az előterjesztéshez – a 7. és 8. mellékletek szerinti – fedőlapot kell készíteni, amely tartalmazza:

50. § (1) Az előterjesztés előterjesztői részből és döntést igénylő javaslatból áll, amely lehet rendelettervezet, határozati javaslat.

(2) Az előterjesztői rész tartalmazza:

(3) A határozati javaslat tartalmazza:

(4) Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó alaki és tartalmi követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is.

51. § (1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha

(2) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén az előterjesztés benyújtására jogosult írásban, sürgősségi indítvánnyal javasolhatja valamely téma napirendre tűzését.

(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát.

(5) A sürgősségi indítványt tartalmazó előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző második munkanapon 12.00 óráig lehet benyújtani a polgármesternek és a jegyzőnek.

(6) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha jogszabály nem teszi kötelezővé – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(7) A sürgősséggel történő tárgyalásról a Képviselő-testület a testületi ülést megelőző nap 12.00-ig megküldött előterjesztés esetében egyszerű többséggel, míg az ezt követő időpontban, de legkésőbb a testületi ülés kezdetéig eljuttatott sürgősségi indítvány esetében minősített többséggel dönt.

52. § (1) A bizottság által készített előterjesztésnél az illetékes bizottsági titkár és a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes osztály vezetője felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőre, postázásra kész állapotban elkészüljön.

(2) Az önkormányzati költségvetési, a rendészeti vagy a közigazgatási szerv vezetője, a főépítész, valamint a polgármester által felkért előterjesztő előterjesztése esetén a feladatkör szerint illetékes hivatali egység vezetője felelős azért, hogy az előterjesztés ezen szabályozás szerinti tartalommal és formában, az előírt határidőben postázásra kész állapotban készüljön el.

53. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Osztálya számítógépes nyilvántartást vezet.

54. § (1) A Képviselő-testület határozata: normatív határozat és egyedi határozat.

(2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat Képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

(3) Az önkormányzati határozatokat külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …/20… (…hó…nap) határozata (rövidítése: Kth.). A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja (hónapja és napja).

(4) A képviselő-testületi határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.

(5) A normatív határozatot az 54. § (3)-(4) szerinti formában kell kihirdetni, kell közzétenni, szükség esetén helyesbíteni.

(6) A zárt képviselő-testületi ülésen hozott határozat a személyes adatok, valamint az üzleti titkok kivételével nyilvános.

(7) A határozatok elektronikus elérhetőségét Jászberény Város weblapján is biztosítani kell.

55. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(3) A tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes osztálya készíti el a kezdeményező bevonásával. A Képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottságot, ideiglenes bizottságot és külső szakértőt is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

(4) A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetve szakértő készíti el.

(5) A rendelettervezetet a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Osztályához kell benyújtani.

(6) Rendelettervezetet a tárgy szerint illetékes bizottság cél- és szakszerűségi szempontból véleményezi.

(7) Az előterjesztő a tervezetet indokolással és a 9. melléklet szerinti előzetes hatásvizsgálati lappal együtt terjeszti a Képviselő-testület elé.

56. § (1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …/20… (…hó…nap) önkormányzati rendelete (rövidítése: Ör.) A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A módosított rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztés napját és a levétel időpontját a rendelet Polgármesteri Hivatal Jegyzői Osztályán lefűzött példányán rögzíteni kell.

(4) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

(5) A Képviselő-testület által megalkotott, a polgármester és a jegyző által aláírt és kihirdetett önkormányzati rendeletet a jegyző a kihirdetést követő öt munkanapon belül a Nemzeti Jogszabálytárban közzéteszi. A rendeletek elektronikus elérhetőségét Jászberény Város weblapján is biztosítani kell.

(6) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester vagy a jegyző indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

57. § (1) Az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet) – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

(3) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, ha az az Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeit veszélyeztetné.

(4) A társadalmi egyeztetés kötelező formája az önkormányzat hivatalos weblapján található elérhetőségen történő véleményezés.

(5) A társadalmi egyeztetés a polgármester döntése alapján történhet:

(6) Az önkormányzat hivatalos weblapján közzétett tervezetről az ott megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat. A közzétételre a tervezet első bizottsági megtárgyalásának napjáig, de legkésőbb a képviselő-testületi megtárgyalását megelőző 7. napon kell sort keríteni. A tervezettel kapcsolatos véleménynyilvánításra legkésőbb a tervezet képviselő-testületi megtárgyalását megelőző napon van lehetőség. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell.

(7) Az előterjesztő mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a jegyző közreműködésével összefoglalót készít, amelyet az önkormányzat hivatalos weblapján közzétesz. Az előterjesztőt a beérkezett véleményekkel kapcsolatosan egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

58. § Az önkormányzati rendeletek kötelező utólagos hatásvizsgálatára az adott rendelet elfogadását követő 2. évben, majd azt követően kétévente kell sort keríteni. A rendeletek utólagos hatásvizsgálatának koordinálása a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Osztályának feladata. A hatásvizsgálatban a tárgy szerint illetékes osztály köteles részt venni. Az utólagos hatásvizsgálattal kapcsolatos hatásvizsgálati lapot a 10. melléklet tartalmazza.

59. § (1) A döntési javaslatban felelősként polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, képviselő, jegyző, aljegyző, osztályvezető, főépítész, intézményvezető, továbbá az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság vezérigazgatója, ügyvezetője és cégvezetője, – indokolt esetben – külső szakértő nevezhető meg.

(2) A képviselő-testületi döntéseket a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani vagy végrehajtatni.

(3) A döntés tárgya szerint illetékes hivatali belső szervezeti egység vezetője közreműködik a képviselő-testületi döntés végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében.

(4) A végrehajtási határidőt általában évre, hónapra, napra kell meg határozni, szükség esetén részhatáridőket lehet rögzíteni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, vagy „azonnal” megjelölést kell alkalmazni.

(5) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásának elmaradásáról, azok végrehajtási határidejének lejártát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell tájékoztatást adni.

(6) A végrehajtásról szóló tájékoztatót a felelősnek kell összeállítania. A tájékoztatókat a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett megtenni, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és ha indokolt, a felelősségre vonásra is.

60. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(3)¹⁷ Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

61. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)¹⁸ Bármely képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(3) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalnak.

(4) A választópolgárok – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Osztályán, valamint az önkormányzat hivatalos weblapján betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

62. § A Polgármesteri Hivatal biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testület működésének feltételeit, és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket. Az Önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat közötti együttműködésről szóló megállapodást 11. melléklet tartalmazza.

65. § Ez a rendelet 2024. október 9-én 16 óra 31 perckor lép hatályba.