1. § A rendelet hatálya kiterjed Kiskunmajsa Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), a Polgármesteri Hivatalra, valamint az Önkormányzat irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervekre (a továbbiakban együtt: önkormányzat által irányított költségvetési szervek).

2. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek 2024. évi

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés l) pontjában szereplő hiány finanszírozásának módját az alábbiak szerint hagyja jóvá:

3. § Az Önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek összevont költségvetési mérlegét az 1. melléklet tartalmazza.

4. § Az Önkormányzat részére megállapított bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási bontásban, kiemelt előirányzatonként a 2. melléklet tartalmazza. Itt kerül bemutatásra az Önkormányzat foglalkoztatási jogviszonyok és egyéb juttatások figyelembevételével megállapított személyi juttatások alapján foglalkoztatott létszáma.

5. § (1) Az Önkormányzat bevételeit és kiadásait működési és felhalmozási bontásban, kiemelt előirányzatok szerint kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és állami feladatok bontásban a 3. melléklet tartalmazza összevontan.

(2) Az Önkormányzat ellátottak pénzbeni juttatását a 3/a. melléklet részletezi.

(3) Az Önkormányzat egyéb működési és felhalmozási célú kiadásait a 3/b. melléklet mutatja be.

(4) A 3/c. melléklet tartalmazza az önkormányzati beruházásokat beruházásonként, a felújításokat felújításonként.

(5) A 3/d. mellékletben kerül bemutatásra az Önkormányzat tartaléka.

(6) A 3/e. melléklet tartalmazza az Önkormányzat Európai Uniós támogatással megvalósuló programjai, projektjei bevételeit és kiadásait, és az Önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulását.

(7) A 3/f. mellékletben kerülnek bemutatásra a 2024. évi fejlesztési célok várható együttes előirányzatai Kiskunmajsa Város Önkormányzatánál a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvény 8. § (2) bekezdése alapján, melyek megvalósításához adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé.

(8) A 3/g. melléklet Kiskunmajsa Város Önkormányzatának adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit és saját bevételeit az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek nélkül mutatja be a futamidő végéig, kezesség érvényesíthetőségéig.

6. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat által irányított költségvetési szervek bevételeit és kiadásait működési és felhalmozási bontásban, kiemelt előirányzatonként kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és állami feladatok bontásban a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal részére a 4. melléklet, a Városgazdálkodási Intézmény részére az 5. melléklet, a Kiskunmajsai Napsugár Óvoda részére a 6. melléklet, a Konecsni György Művelődési Központ, Tájház és Városi Könyvtár részére a 7. melléklet, a Kiskunmajsai Gyermekjóléti, Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Intézmény részére a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.

(2) 9. melléklet tartalmazza az önkormányzat által irányított költségvetési szervek beruházásait beruházásonként, a felújításait felújításonként.

(3) A 10. melléklet tartalmazza az önkormányzat által irányított költségvetési szervek Európai Uniós támogatással megvalósuló programjai, projektjei bevételeit és kiadásait és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek ilyen projekthez történő hozzájárulását.

7. § A 11. mellékletben kerül bemutatásra az önkormányzat által irányított költségvetési szervek foglalkoztatási jogviszonyok és egyéb juttatások figyelembevételével megállapított személyi juttatások alapján foglalkoztatott létszáma.

8. § (1) Az államháztartásról szóló törvény (a továbbiakban: Áht.) 34. § (2) bekezdése alapján a Képviselő-testület az önkormányzati céltartalék felosztásának jogát – a Környezetvédelmi Alap, a Járóbeteg szakellátó költségvetési szervként való működésélhez elkülönített keret, a Lakásépítési Alap, a Bérlakás értékesítési számla egyenlege, az Önkormányzat tulajdonában lévő konyhák, beruházási, felújítási kiadásaira elkülönített keret kivételével – a polgármesterre az alábbiak szerint ruházza át:

(2) A Képviselő-testület az általános tartalék felett két képviselő-testületi ülés között szükségessé váló feladatokra –Önkormányzat és önkormányzat által irányított költségvetési szervek részére- rendelkezési jogot biztosít a polgármesternek összesen 3.000,0 eFt-ig.

(3) A Képviselő-testület az általános tartalék felett rendelkezési jogot biztosít a polgármesternek a központi költségvetésből járó normatív állami hozzájárulások, egyéb támogatások lemondásából, csökkentéséből és pótigényléséből származó bevételi kiesések illetve bevételi többletek miatti tartalék csökkentésére illetve növelésére.

(4) A Képviselő-testület az általános tartalék felett szükség esetén rendelkezési jogot biztosít a polgármesternek –Önkormányzat és önkormányzat által irányított költségvetési szervek részére- az utófinanszírozott program esetében megítélt pályázati támogatás megelőlegezésére.

(5) Az (1)–(4) bekezdés szerint a polgármesterre átruházott tartalék felhasználásra az előirányzat-átcsoportosítás polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott által történő írásbeli elrendelését - polgármesteri határozat vagy előirányzat módosítást elrendelő egyéb dokumentum- és az átcsoportosítás pénzügyi ellenjegyzését követően kerülhet sor.

(6) Minden más, nem nevesített esetben a tartalék feletti rendelkezési jogot a Képviselő-testület gyakorolja.

(7) Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés h) pontja szerinti felhatalmazás alapján a polgármester általi forrásfelhasználás értékhatárát az (1)–(4) bekezdésben felsorolt jogcímek és mértékek erejéig engedélyezi. A polgármester döntéseiről beszámolási kötelezettséggel tartozik, melyről lehetőség szerint a költségvetési rendelet soron következő módosítása alkalmával tájékoztatja a Képviselő-testületet.

9. § (1) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek a tervezettet meghaladó bevételi előirányzaton felüli többletbevételeiket (a rovatrend B36. c) pont szerinti Igazgatási szolgáltatási díj bevételek, B4 Működési bevételek és B5 Felhalmozási bevételek) az irányító szerv engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítás után használhatják fel. Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek a többletbevétel felhasználásra irányuló kérelmüket a polgármesterhez nyújtják be. A Képviselő-testület a többletbevétel felhasználásának engedélyezéséről a költségvetési rendelet módosítása során dönt. A Képviselő-testület által felhasználásra nem engedélyezett többletbevétel összegét az önkormányzat által irányított költségvetési szervek a döntést követő 5 napon belül kötelesek befizetni az irányító szerv fizetési számlájára. Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek által befizetett többletbevétel az általános tartalék összegét növeli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak alól kivételt képeznek azon többletbevételek, melyekhez igazolt többletköltség kapcsolódik. Ezen bevételeket a saját hatáskörű előirányzat-módosítás után felhasználhatják. A saját hatáskörű előirányzat-módosításról utólagos bejelentési kötelezettséggel tartoznak az irányító szerv felé.

(3) A (2) bekezdésben szereplő igazolt költségek és azok mértéke az alábbi:

(4) Az (1) bekezdésben meghatározottak alól kivételt képez továbbá éves szinten költségvetési szervenként 300.000.- Ft-os többletbevétel, melyhez nem tartozik igazolt többletköltség. Ennek felhasználását tárgyévben a polgármester engedélyezheti az önkormányzat által irányított költségvetési szervek részére az alapító okiratukban foglalt kötelező feladatai ellátása, színvonalának javítása érdekében, melynek cél szerinti felhasználásáról beszámolási kötelezettséggel tartoznak az éves zárszámadás keretében.

(5) Az Önkormányzat a tervezettet meghaladó bevételi előirányzaton felüli többletbevételeinek (a rovatrend B4 Működési bevételek és B5 Felhalmozási bevételek) felhasználását a polgármester engedélyezi, az önkormányzat által irányított költségvetési szervek részére (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározottakkal azonos esetekben, mértékben és feltételekkel az Önkormányzat megfelelő kiadásainak megemelésével együtt. A polgármester saját hatáskörű előirányzat módosítása nem érinti az önkormányzat által irányított költségvetési szervek irányító szervi támogatásának (intézményfinanszírozás) módosítását. A polgármester az előirányzat módosításról beszámolási kötelezettséggel tartozik, melyről lehetőség szerint a költségvetési rendelet soron következő módosítása alkalmával tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(6) Az Önkormányzat a (5) bekezdésben nem szereplő többletbevételeit csak a Képviselő-testület engedélyével használhatja fel.

10. § (1) Az Önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek 2024. évi költségvetési előirányzatai a rendeletben meghatározottakhoz képest változhatnak a Képviselő-testület évközi döntései eredményeképpen

(2) Az Önkormányzat által beadott pályázatok esetében, amelyek forrása pályázati támogatás, a pótelőirányzatnak az érintett önkormányzat által irányított költségvetési szerv költségvetésében történő biztosítására csak a pályázat elbírálását követően a támogatási szerződés vagy támogatói okirat aláírásával egyidejűleg, a megítélt támogatás összegének erejéig kerülhet sor.

11. § (1) Az Önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörben a bevételi és kiadási előirányzataik főösszegét, a kiemelt előirányzatokat és a kiemelt előirányzaton belüli rovatokat felemelhetik a rovatrend B1 Működési célú támogatások államháztartáson belülről, a B2 Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, a B6 Működési célú átvett pénzeszközök és B7 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett bevételi előirányzatok költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételeivel még akkor is, ha azok az év közben nem teljesültek túl, tervezéskor nem voltak figyelembe vehetők, továbbá a rovatrend B 813 Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány összegével az éves költségvetési beszámoló elkészítését követően.

(2) Az önkormányzat által irányított költségvetési szerveket a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat átcsoportosítással, módosításokkal összefüggésben legalább negyedévenként bejelentési kötelezettség terheli az irányító szerv felé, a Képviselő-testület ez alapján módosítja a költségvetési rendeletet.

(3) A saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítások működési költségtöbbletet, többlettámogatást sem a tárgyévben, sem az azt követő években nem eredményezhetnek.

12. § A polgármester az Önkormányzat kiemelt költségvetési előirányzatai és a tervezett feladatok között átcsoportosítást hajthat végre, figyelemmel az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 36. § (2) bekezdése, és a 43. § (3) bekezdése szerinti korlátozásokra. A pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott írásbeli polgármesteri elrendelés alapján kerülhet sor az átcsoportosításra, melyről a polgármester lehetőség szerint a költségvetési rendelet soron következő módosításával tájékoztatja a Képviselő-testületet.

13. § Az Önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek a Képviselő-testület által jóváhagyott, a vonatkozó jogszabályok és a költségvetési rendelet felhatalmazása alapján átruházott és saját hatáskörben módosított költségvetés főösszegét és a kiemelt előirányzatokat köteles betartani.

14. § Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek a mellékletekben jóváhagyott valamennyi kiemelt előirányzatok felett rendelkeznek, figyelemmel a 18. §, 19. §, 25. §, 26. §, 27. §, 32. §-ban rögzítettekre.

15. § A Képviselő-testület a rendeletet a központi költségvetésből kapott, a feladatellátás alapján az adott önkormányzat által irányított költségvetési szervet megillető pótelőirányzatok, az átruházott hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítások, átcsoportosítások, valamint az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörű előirányzat módosításai, átcsoportosításai miatt –melyek bejelentési határideje a fenntartó felé legalább negyedévente - legalább negyedévenként, de legkésőbb 2025. február 25-ig – 2024. december 31-i hatállyal – módosítja. Egyébként a Képviselő-testület minden költségvetést érintő döntésekor a rendeletet módosítani kell.

16. § (1) Az Önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek kötelesek a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készíteni, melyet havonta kötelesek felülvizsgálni és aktualizálni.

(2) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek az időarányosnál nagyobb finanszírozást nem kérhetnek. Amennyiben a saját bevételeik nem a megfelelő ütemben érkeznek a kiadásaikat is át kell ütemezniük.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az önkormányzat által irányított költségvetési szervek az alábbi esetekben igényelhetnek a havi ütemezésnél nagyobb finanszírozást

(4) Naptári éven belül az előirányzat 1/12-ed részétől eltérő mértékben igénybevett finanszírozás az év végén nem eredményezhet többletfinanszírozást, tehát az önkormányzat által irányított költségvetési szervek nem léphetik túl emiatt a költségvetési rendeletben jóváhagyott költségvetési támogatásuknak (intézményfinanszírozás) előirányzatát. Amennyiben ez előfordul akkor azt a következő évi eredeti költségvetési rendeletben államháztartáson belüli pénzeszköz átadásként a költségvetési maradvány terhére meg kell tervezniük, mely az Önkormányzatnál államháztartáson belüli pénzeszköz átvételként jelentkezik.

17. § Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek finanszírozását a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal végzi az önkormányzat fizetési számlájáról a 16. § (2)–(3) bekezdése és a 23. § figyelembevételével.

18. § (1) Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat által irányított költségvetési szervek kötelezettségvállalással, céllal, feladattal terhelt 2024. évi költségvetési maradványa feletti részt elvonja.

(2) Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat által irányított költségvetési szervek 2024. évi költségvetési maradványának jóváhagyásakor dönt az év közben még jóvá nem hagyott 2024. évi többletbevételek felhasználásának engedélyezéséről vagy elvonásáról a rendeletben a többletbevételek felhasználására vonatkozó korlátozások figyelembe vételével.

19. § Nem vállalható kötelezettség az alábbiakra, melyek a költségvetési maradvány elszámolása során az önkormányzat által irányított költségvetési szervektől elvonásra kerülnek

20. § Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek 2023. évi költségvetési maradványainak jóváhagyására – felhasználható, elvonandó – a 2023. évi zárszámadással egyidejűleg kerül sor a 2023. évi költségvetési rendeletben foglalt szabályozások alapján.

21. § A Városfejlesztési, Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottság a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2018. (IV.27.) önkormányzati rendelete 3. melléklet 2.1.1.1.9. pontjában biztosított véleményezési jogkörében az önkormányzat által irányított költségvetési szervek 2023. évi költségvetési maradványát felülvizsgálja, melynek alapja az önkormányzat által irányított költségvetési szervek vezetőinek elszámolása, a gazdasági vezető vagy az általa munkaköri leírás alapján megbízott személy ellenjegyzésével. A költségvetési maradvány jóváhagyásáról a bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület a zárszámadáskor dönt.

22. § (1) Adósságot keletkeztető ügylettel kapcsolatos finanszírozási műveleteket (Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvény 8. § (2) bekezdés a)-e) pontjai) a Képviselő-testület gyakorolja, az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011.(XII.30.) Korm. rendelet rendelkezései alapján, kivéve az évközi likvid hitelt és értékpapír forgalmat, melyre a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult.

(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat likviditásának folyamatos biztosítása céljából éven belül többször is igénybe vehető folyószámlahitel (likvidhitel/rulírozó hitel) keretösszegét maximum 300.000 eFt-ban állapítja meg.

23. § Az Áht. 23. § (2) bekezdés h) pontja szerinti felhatalmazás alapján az Áht. 6. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontja (szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása) és ad) alpontja (az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak különbségeként irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása) szerinti finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

24. § (1) Az Önkormányzat múzeum, mentorház, közösségek háza, civil koordinátor és Biztos Kezdet Gyerekház kormányzati funkciója és az önkormányzat által irányított költségvetési szerveknél - az évközi maradvány terhére - személyi ösztönzésként kifizetett összeg nem haladhatja meg a K1101 Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 10%-át. A személyi ösztönzés történhet jutalom és béren kívüli juttatás formájában. A tárgyévben kifizetett jutalom és béren kívüli juttatás fedezete lehet az előző évre jóváhagyott személyi juttatás kötelezettségvállalással terhelt maradványa, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő támogatása az iskola védőnői feladatellátáshoz, a tárgyévi költségvetésben elfogadott előirányzat illetve képviselő-testületi határozat által ezen jogcímen rendelkezésre bocsátott előirányzat.

(2) Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a tárgyévi költségvetésben elfogadott rendszeres személyi juttatások és járuléka előirányzat maradványának terhére személyi ösztönzés célját szolgáló jutalom, egyéb béren kívüli juttatás összegét az alábbiak szerint bocsátja rendelkezésre:

(3) A személyi ösztönzés keretében biztosítható jutalom és egyéb béren kívüli juttatás bértömegét a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti mértékben az iskolai védőnő részére elsősorban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő támogatása biztosítja. Amennyiben a személyi juttatások és munkaadót terhelő járulékai tárgyévi maradványa ezen mértéket nem éri el, maximum a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti mérték erejéig más kiemelt kiadási előirányzat terhére (Dologi kiadások, Beruházások, Felújítások) történhet az átcsoportosítás. Amennyiben ez utóbbival sem éri el a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti átlagos statisztikai állományi létszámra eső mértéket, az arra való kiegészítésre az Önkormányzat az intézmény jelzése alapján biztosíthat fedezetet döntése alapján a 24. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti különbözet terhére, hiszen ennek a szabad forrásnak a felhasználásáról a 24. § (2) bekezdés a) pontja szerinti előterjesztés kapcsán dönt.

25. § (1) Helyettesítések, túlórák tervezésére jogszabályhely feltüntetése mellett, csak nagyon indokolt esetben kerülhet sor.

(2) Év közben megüresedő álláshelyek betöltésére feladatcsökkenés esetén csak a Képviselő-testület adhat engedélyt.

(3) A Képviselő-testület döntésével megvalósuló feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem töltheti be a kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező önkormányzat által irányított költségvetési szerv vezetője, az ehhez kapcsolódóan jelentkező megtakarításokat az irányító szerv elvonja.

26. § A tartósan távol lévők helyettesítésére olyan dolgozó vehető fel, akinek bérét a költségvetési szerv vezetője a tárgyévi saját költségvetése terhére biztosítani tudja.

27. § (1) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörben bármely rovat terhére megemelhetik a személyi juttatások előirányzatát, ha jogszabály szerinti törvényi kötelezettség indokolja a kifizetést, mely feladat az eredeti költségvetés tervezésekor még nem volt ismert és a személyi juttatások maradványa erre nem nyújt fedezet.

(2) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörben megnövelhetik a személyi juttatások kiemelt előirányzatát a többletbevételek felhasználásra vonatkozó, a rendeletben meghatározott szabályok alapján, figyelemmel arra, hogy tartós kötelezettségvállalás, csak tartósan keletkezett és jóváhagyott többletbevétel terhére történhet.

(3) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek saját hatáskörben átcsoportosíthatnak a személyi juttatások kiemelt előirányzatára a felhasználás jellege szerint a rendelkezésre bocsátott keretekből (különösen rendezvénykeretből, marketing keretből a rendezvény és marketing kerethez tartozó kiküldetéssel kapcsolatos kiadásokra, ezen rendezvényekhez kapcsolódó megbízási díjakra, alkalmi munkavállalókra, túlórákra).

(4) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat saját hatáskörben csak a személyi juttatások terhére növelhető vagy a céltartalékon a személyi juttatások és járuléka keret terhére kérhető.

(5) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek saját hatáskörben a személyi juttatások előirányzatát az Ávr. 36. § (2) bekezdése és 43. § (3) bekezdése szerinti esetekben saját hatáskörben módosíthatják.

(6) Az (1)–(5) bekezdés szerinti módosítások, átcsoportosítások, felhasználások az azokhoz kapcsolódó munkaadót terhelő járulékokkal együtt mozgathatók.

(7) Az (1)–(6) bekezdésben rögzítettek az Önkormányzat esetében is érvényesek az Önkormányzatra is értelmezhető rendelkezések esetében.

28. § Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, valamint az Önkormányzat választott tisztségviselőinek, bizottsági tagjainak, egyéb foglalkoztatottainak valamennyi illetmény és egyéb rendszeres személyi juttatásának kifizetése, utalása a jogosultak részére a tárgyhónapot követő első munkanapon történik, mely azonban nem lehet későbbi a tárgyhónapot követő 5. napnál. Abban az esetben, ha az első munkanap ezt követő időpontra esik a tárgyhónap utolsó munkanapján kerül sor az illetmények utalására, amennyiben ehhez a Magyar Államkincstár számfejtése rendelkezésre áll.

29. § Amennyiben a feladatmutatók csökkenése miatt az Önkormányzatnak év közben, vagy az év végi zárszámadáskor visszafizetési kötelezettsége keletkezik, annak okát a Képviselő-testület a belső ellenőrzés keretében felülvizsgáltathatja, s annak megállapításai alapján –nem, vagy nem valós adatok alapján tett eleget a jelentési kötelezettségének- a jegyző kezdeményezheti az adott költségvetési szerv vezetőjével szembeni felelősségre vonást.

30. § (1) Az Önkormányzat pályázatot a Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2018. (IV.27.) önkormányzati rendeletében szabályozottak szerint nyújthat be.

(2) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek kizárólag a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be pályázatot abban az esetben, ha a pályázott feladat ellátása – az adott évben, illetve az azt követő években – költségvetési többlettámogatást igényel. Abban az esetben, ha a benyújtandó pályázat – az adott évben, illetve az azt követő években – költségvetési többlettámogatást nem okoz, akkor az önkormányzat által irányított költségvetési szerv vezetője a pályázatról, annak benyújtásával egyidejűleg tájékoztatja a polgármestert.

31. § Az Önkormányzatnak és az önkormányzat által irányított költségvetési szerveknek felajánlott vagyon elfogadására vonatkozóan az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletében foglaltak az irányadók.

32. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazza a Városgazdálkodási Intézmény vezetőjét a működtetésében lévő lakó- és nem lakóingatlanok hasznosításából származó, a költségvetési szerv által beszedett tárgyévi bevételek (lakóingatlanok esetében előző évi maradvány is) terhére a működtetéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokra. Lakóingatlanok esetében lakásonként, évente maximum 500.000.- Ft erejéig, nem lakóingatlan esetében nem lakóingatlanonként évente maximum 100.000.- Ft erejéig történő beruházás, felújítás, karbantartás előzetes engedélyhez nem kötöttek.

(2) A beruházások, felújítások, karbantartások engedélyezéséről a lakó- és nem lakó ingatlanok esetében az (1) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó kötelezettségvállalás esetén a Képviselő-testület dönt. A nem lakóingatlanok hasznosításából származó, fenti felhasználás figyelembe vételével megmaradó év végi költségvetési maradvány elvonásra kerül.

33. § Az Önkormányzat tulajdonában és nyilvántartásában szereplő -32. §-ban foglaltak figyelembe vételével- egyéb ingatlanvagyon tekintetében a működtető jogosult a hasznok szedésére és a működtetéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokra. Az e körbe tartozó működtetésre átadott ingatlan vagyont érintő felújításokra, beruházásokra az Önkormányzat jogosult. Amennyiben a működtető felújítást, beruházást végez ezen ingatlanvagyonokon, azt térítésmentesen átadja az Önkormányzat részére a vagyonszaporulat aktiválása céljából.

34. § A Képviselő-testület az önkormányzat által irányított költségvetési szervekhez történő önkormányzati biztos kirendelését az Áht. 71. § (1) bekezdésben foglaltaknál rövidebb időtartam, kisebb mérték, alacsonyabb összeg esetén nem teszi kötelezővé. Az önkormányzati biztos kirendelését a polgármester kezdeményezi, a törvény szerinti mérték túllépésének jelzése az önkormányzat által irányított költségvetési szerv vezetőjének feladata, aki ezen kötelezettségének haladéktalanul köteles eleget tenni.

35. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglalt Önkormányzatot terhelő közzétételi kötelezettségért a jegyző felelős.

36. § E rendelet rendelkezéseit 2024. év január 1. napjától kell alkalmazni.

37. § Hatályát veszti a Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2023. évi költségvetéséről szóló 3/2023. (II. 24.) önkormányzati rendelet.

38. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.