1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9021 Győr, Városház tér 1.

2. § Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a város közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.

3. § (1) Győr Megyei Jogú Város

(2) A polgármesteri láncot kizárólag a polgármester viselheti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jelképek leírását és használati módját külön rendelet szabályozza.

4. § Az Önkormányzat tisztségviselője: a polgármester és az alpolgármester.

5. § Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli az 1. mellékletben meghatározott személyt.

6. § Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a polgármesterrel együtt 22 főből áll. A Közgyűlés tagjainak (a továbbiakban: képviselő) névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

7. § (1) Az újonnan megválasztott Közgyűlést a megválasztott polgármester a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra hívja össze, kivéve, ha a korábban megválasztott polgármester az eredménytelen polgármester-választás miatt hivatalban marad, akkor a hivatalban maradt polgármester hívja össze a Közgyűlést. Ha e kötelezettségének a polgármester nem tesz eleget, helyette a korelnök jár el. Ha a korelnök nem tesz eleget e kötelezettségének, vagy a korelnöki feladatok ellátását visszautasítja, helyette a korban sorban következő képviselő jár el. Ha ő sem tesz eleget a kötelezettségnek vagy a korelnöki feladatok ellátását ő is visszautasítja, a Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) elnöke hívja össze az ülést, és az alakuló ülésen ellátja a korelnöki feladatokat, azzal, hogy szavazati jog nem illeti meg.

(2) Ha a születési dátum alapján a korelnök személye egyértelműen nem megállapítható, akkor az ABC sorrendben előrébb álló képviselő, ha így sem állapítható meg a korelnök személye, akkor sorshúzással állapítja meg a jegyző a korelnök személyét.

(3) Az alakuló ülés két, egymást követő napra is összehívható. Ebben az esetben az alakuló ülés első napján legalább a (6)–(8) bekezdésben rögzített eseményekre sor kerül.

(4) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat a polgármester állítja össze. A meghívó, ha az lehetséges, az ülés előtt 5 nappal kiküldendő. Alakuló ülésre nem szükséges írásbeli előterjesztést készíteni.

(5) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(6) A Közgyűlés alakuló ülését a polgármester nyitja meg. Ezt követően a HVB elnöke tájékoztatást ad a választások lefolyásáról és hivatalos eredményéről.

(7) A tájékoztatást követően a polgármester a Közgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban: eskü) tesz, melyről okmányt ír alá.

(8) A polgármester eskütételét követően a képviselők a Közgyűlés előtt esküt tesznek, melyről okmányt írnak alá.

(9) A frakciók megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, az eskütételt követően kerül sor.

(10) Az alakuló ülésen más napirendi pont tárgyalására ezt követően kerülhet sor.

(11) Az alakuló ülésen a Közgyűlés dönt a polgármester illetményéről és költségtérítéséről. Sor kerülhet alpolgármester-választásra is, mely esetben a polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri illetményről vagy tiszteletdíjról és költségtérítésről is dönteni szükséges.

(12) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem fűzhető. Az alpolgármesterhez - bemutatkozását követően - kérdés intézhető, de személyére vonatkozóan vita nem kezdeményezhető.

(13) Az alakuló ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályok az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(14) Ha a polgármester az eredménytelen polgármester-választás miatt hivatalban marad, az (1)–(13) bekezdésben foglalt rendelkezések a megfelelő eltéréssel alkalmazandók.

8. § (1) A választásokon ugyanazon jelölőszervezet színeiben mandátumot szerzett legalább három képviselő frakciót alakíthat. Egy képviselő csak egy frakció tagja lehet. Egy pártnak vagy civil szervezetnek csak egy frakciója lehet. A független képviselő más független képviselővel frakciót nem alakíthat, de már megalakult frakcióhoz csatlakozhat. Független az a képviselő, aki nem jelölőszervezet jelöltjeként szerzett egyéni választókerületben vagy kompenzációs listáról mandátumot.

(2) A frakció a működésének szabályait - az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata keretei között - önállóan határozza meg.

(3) Ha a frakció megalakítását, megnevezését, választott vezetője (a továbbiakban: frakcióvezető), helyettesét vagy helyetteseit - aki vagy akik a frakcióvezető jogait gyakorolják a frakcióvezető akadályoztatása esetén -, az esetleges egyéb tisztségviselő nevét, valamint a frakció névsorát 5 napon belül írásban a polgármesternek hivatalosan bejelenti, a polgármester a következő ülésen erről a Közgyűlést tájékoztatja, feltéve, hogy nem az alakuló ülésen kerül sor a frakcióalakításra. A bejelentés megtörténtétől gyakorolhatja a frakció a frakciókat illető jogokat.

(4) A frakcióval kapcsolatos változásokat - különösen a (6) és (7) bekezdésben foglaltakat - a frakció vezetője 5 napon belül írásban a polgármester számára bejelenti, aki a következő ülésen a napirendek elfogadását megelőzően a Közgyűlést tájékoztatja. A bejelentés megtörténtéig a korábban bejelentett állapot tekintendő irányadónak, kivéve, ha változás köztudomású tény miatt egyértelmű, melyről a Közgyűlés ülésén - a frakcióvezető bejelentése hiányában is - a polgármester tájékoztatást ad, és megállapítja annak esetleges jogkövetkezményét. Ha a polgármester nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, bármely képviselő jogosult a bejelentést megtenni.

(5) A frakció nevében a frakcióvezető jogosult nyilatkozatot és bejelentést tenni a polgármesternek. A frakcióvezető akadályoztatása esetén a frakcióvezető-helyettes is eljárhat. A frakcióvezető és a frakcióvezető-helyettes ellentétes tartalmú nyilatkozata esetén a frakcióvezető nyilatkozata tekintendő a frakció álláspontjának.

(6) A frakciótagság megszűnik

(7) A frakció megszűnik

(8) A frakciók részére igény esetén a közgyűlési döntésekhez kapcsolódó sajtótájékoztató, frakcióülés vagy egyéb frakciórendezvény megtartásához a jegyző - a frakcióvezető által meghatározott időpontban - a Polgármesteri Hivatal épületében helyiséget biztosít a frakcióvezető által meghatározott technikai eszközök biztosításával együtt.

(9) A frakcióvezetők értekezletét (a továbbiakban: FÉ) valamennyi frakcióvezető, valamint a jegyző és az aljegyző meghívásával a polgármester hívja össze. Ha csak egy frakció működik, akkor a FÉ-nek jogait az egyetlen működő frakció vezetője gyakorolja. Bármely frakcióvezető javaslatára FÉ-t a javaslatban szereplő időpontra a polgármester összehívja, melynek elmaradása esetén a javaslatot tevő frakcióvezető jogosult a FÉ összehívására.

(10) A FÉ véleményező szerv, döntési joga nincs, ugyanakkor a véleménye a polgármestert köti. A véleményalkotás során a polgármesternek és a frakcióvezetőnek van szavazati joga.

(11) A FÉ akkor tartható meg, ha azon a Közgyűlés tagjainak többségét képviselő szavazásra jogosul jelen van. A FÉ-nek szavazati jogosultsággal rendelkező tagját az általa képviselt frakció taglétszámának a Közgyűlés teljes létszámának arányával azonos arányú szavazat illeti meg. A polgármestert a frakcióba nem tartozó képviselők számának a Közgyűlés teljes létszámának arányával azonos arányú szavazat illeti meg. A FÉ a véleményét a jelenlévő szavazásra jogosult tagok egyszerű többségének egyetértésével alakítja ki. Szavazategyenlőség esetén a vélemény kérdésében a jelenlévő legnagyobb szavazati arányt képviselő szavazásra jogosult véleménye dönt.

(12) A frakció működését a Polgármesteri Hivatal Városháza tér 1. szám alatti épületében biztosított Frakcióiroda segíti. A Frakcióiroda nagysága az adott frakcióba tartozó képviselők számához igazodik, személyenként legalább 5 m² nagyságú, összefüggő irodahelyiségekben történő elhelyezéssel. A megalakuláskor biztosított irodahelyiség nagysága nem követi a ciklus alatti létszám változását. A működéshez szükséges infrastruktúra biztosítása a Polgármesteri Hivatalon belül történik.

9. § (1) A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli ülést és ünnepi díszközgyűlést (a továbbiakban: díszközgyűlés) tart.

(2) Az ülést folytatólagosan is lehet tartani, ha több napra lett összehívva, vagy ha az ülés az elfogadott napirend valamennyi pontjának megtárgyalása előtt el lett napolva.

(3) Az alakuló ülésre a 7. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

(4) A március 15-i nemzeti ünnep és a június 27-i Szent László-nap alkalmából a Közgyűlés díszközgyűlést tart, mely ülésen, ha nincs az ünnepi műsoron kívül tárgyalandó napirend, a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései nem alkalmazandók, egyébként az ülésre a rendkívüli ülés szabályai kerülnek alkalmazásra.

10. § (1) A Közgyűlés rendes ülést – július és augusztus hónapok kivételével, amikor nem ülésezik, és december hónap kivételével, amikor általában a hónap harmadik péntekén ülésezik – elsődlegesen minden hónap utolsó pénteki napján tart délelőtt 10 órai kezdettel, de kivételesen a polgármester - a FÉ egyetértő véleménye esetén - más napra és más időpontra is összehívhatja az ülést.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül bármely képviselő kérheti rendkívüli ülés tartását az e §-ban foglaltak szerint, mely esetben a polgármester – az FÉ véleményének figyelembevételével - dönt az indítványban foglaltak teljesítéséről.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt ülés esetén, az ülés tartását indítványozó az indítványt a polgármesterhez írásban eljuttatja. Ebben az esetben a polgármester a rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől számított 10 napon belülre összehívja. Egyéb indítványozó esetében a rendkívüli ülés összehívására irányuló indítványt az indítványozó az ülés javasolt időpontja előtt legalább 5 nappal korábban írásban juttatja el a polgármesterhez. Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, az ülés javasolt időpontját és a napirendjére vonatkozó javaslatot.

(5) A Közgyűlés rendkívüli ülésének tervezett időpontját úgy kell meghatározni a kérelemben, hogy az lehetőség szerint pénteki napra essen délelőtt 10 órai kezdettel.

(6) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra a FÉ egyetértő véleményével tehet javaslatot.

(7) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – kivéve, ha törvény nem zárja ki – az FÉ egyetértő véleménye esetén nem feltétele a jelen rendeletben előírt, előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

11. § (1) A Közgyűlés megbízatásának időtartamára várospolitikai, ezen belül gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a pénzügyi bizottsági feladatokat ellátó bizottság állítja össze, és terjeszti a Közgyűlés elé az alakuló üléstől számított hat hónapon belül.

(2) A program összeállítása során az (1) bekezdés szerinti bizottság lehetőség szerint figyelembe veszi valamennyi frakcióvezető, Közgyűlés állandó bizottsága, tanácsnoka, valamint önszerveződő közösség véleményét, javaslatát, továbbá a korábban tartott lakossági fórumok tapasztalatát.

(3) A program összeállításához a polgármester - az alakuló üléstől számított 60 napon belül - felhívást tesz közzé az Önkormányzat honlapján - http://www.gyor.hu oldalon (a továbbiakban: Önkormányzat honlapja) - és a Győr+ című hetilapban. A (2) bekezdésben felsorolt személy vagy szervezet a felhívás honlapon való megjelenését követő 60 napon belül az (1) bekezdés szerinti bizottság elnökénél tehet a programra írásbeli javaslatot.

(4) Az előkészítő munka folyamatának megszervezése a Polgármesteri Hivatal feladata.

12. § (1) A Közgyűlés az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében félévre szóló munkatervet fogad el a Közigazgatási- és Pénzügyi Bizottság javaslata alapján.

(2) A munkaterv tartalmazza

(3) A munkaterv összeállításához a Közigazgatási- és Pénzügyi Bizottság javaslatot kér

(4) A munkatervhez az Önkormányzat honlapján történt felhívás alapján javaslatot tehet

(5) A javaslatot írásban a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal a szervezet képviselője nyújtja be a Közigazgatási- és Pénzügyi Bizottság elnökénél azzal, hogy a javaslathoz csatolja a szervezet döntését is a javaslat megtételére vonatkozóan, feltéve, hogy az a (3)–(4) bekezdés szerint előírás. A javaslat benyújtására a javaslatkérésben vagy a felhívásban megjelölt időpontig van lehetőség.

(6) A Közigazgatási és Pénzügyi Bizottság elnöke a munkatervre vonatkozó javaslatát az (5) bekezdés szerint benyújtott javaslatok lehetőség szerinti figyelembevételével készíti el, és a FÉ véleményével terjeszti a Közgyűlés elé.

(7) Az előkészítő munka folyamatának megszervezése a Polgármesteri Hivatal feladata.

(8) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen

13. § (1) Előterjesztésnek minősül

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés polgármester, alpolgármester, Közgyűlés illetékes bizottsága, tanácsnok, képviselő, továbbá a Polgármesteri Hivatal külön jogszabály által feljogosított köztisztviselője előterjesztésében kerülhet a Közgyűlés elé.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy közgyűlési döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében is a Közgyűlés elé kerülhet.

14. § (1) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a Közgyűlés elé. Kivételesen a Közgyűlés elé a bizottság vagy a bizottság által felkért 13. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy személy, a tanácsnok és az FÉ előzetes egyetértő véleménye esetén más személy szóbeli előterjesztést is terjeszthet a rendelettervezet kivételével.

(2) Az előterjesztés főbb formai és tartalmi elemei a következők:

(3) A (2) bekezdés a)–b) és f)–h) pontjában, valamint i) pont pontban foglaltakat az előterjesztés előlapja tartalmazza. Az előterjesztés - tartalmi és formai követelményeknek megfelelő - mintáját a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Ha az előterjesztést véleményező bizottság az előterjesztést nem támogatja, a Közgyűlésen a bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott formai vagy tartalmi elemek hiányában a beadvány nem tekinthető előterjesztésnek, kivéve amennyiben ahhoz az FÉ egyetértésével a polgármester hozzájárul.

(6) Az előterjesztést az alakuló ülés kivételével a Közgyűlés ülése előtt, ha az lehetséges, legalább 5 nappal – a munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belülre összehívott közgyűlési ülés esetén, ha az lehetséges, legalább 3 nappal – korábban leadja az előterjesztő a Polgármesteri Hivatal testületi ülés szervezéséért felelős szervezeti egységén a szükséges aláírásokkal ellátva.

(7) Bármely képviselő kezdeményezheti a polgármesternél benyújtva az általa elkészített írásos előterjesztés napirendre vételét. A polgármester az FÉ támogató véleménye esetén a benyújtástól számított 8 napon belül írásban tájékoztatja a kezdeményezőt az előterjesztés közgyűlési tárgyalásra való

(8) Ha a FÉ és a polgármester véleménye eltér a (7) bekezdés szerinti előterjesztés javaslatról, akkor a következő közgyűlési ülésen a Közgyűlés a napirendi pontoknál dönt a napirendre vétel kérdésében, és támogató döntés esetén arról is, mely ülés napirendjére kerüljön felvételre.

(9) Az (6)–(8) bekezdés szerinti előterjesztés bizottsági tárgyalásra való megküldéséről a polgármester gondoskodik.

15. § (1) Beszámoló

(2) A beszámolóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) A jegyző minden harmadik rendes közgyűlési ülésen beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4) A beszámoló elfogadásáról a Közgyűlés határozatot hoz, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve. Ha az előterjesztés döntési javaslatot is tartalmaz, akkor a (2) bekezdés nem alkalmazható, mivel az előterjesztés ez esetben a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztésnek minősül.

16. § (1) Tájékoztató

(2) A tájékoztatóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztató az adatvédelmi előírások figyelembevételével készül, legkésőbb a határozat meghozatalától számított második rendes közgyűlési ülésre.

(4) A tájékoztatót előterjesztőhöz kérdés intézhető, de azon vita nem nyitható. A tájékoztató elfogadásáról a Közgyűlés vita nélkül hoz határozatot, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve. Ha az előterjesztés döntési javaslatot is tartalmaz, akkor a (2) bekezdés nem alkalmazható, mivel az előterjesztés ez esetben a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztésnek minősül.

17. § (1) A Közgyűlés ülésének meghívóját - az FÉ egyetértő véleményével - a polgármester állítja össze és írja alá.

(2) A meghívó tartalmazza

(3) Az alakuló ülés kivételével a közgyűlés ülésének meghívója, melyhez csatolandó - általában elektronikus formában (különösen elektronikus adathordozón, e-mailben vagy távoli hozzáférés biztosításával) - az írásos, nyílt ülésen tárgyalandó előterjesztés, vagy annak jelzése, hogy az előterjesztés vagy annak melléklete később kerül a képviselőkhöz eljuttatásra, az ülés előtt - ha az lehetséges, legalább 8 nappal – kerül kiküldésre, és az Önkormányzat honlapján közzétételre. A képviselők anyaga a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztést is tartalmazza.

(4) A képviselő anyaga - ha elektronikus úton nem elérhető - a képviselői szobában kerül elhelyezésre.

(5) A munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott közgyűlési ülés esetében a meghívó kiküldési határideje, ha az lehetséges, legalább 5 nap, amelyhez lehetőség szerint csatolásra kerül valamennyi tárgyalni tervezett előterjesztés is.

(6) Rendkívül sürgős esetben a meghívó az (5) bekezdésben foglaltnál rövidebb időn belül is kiküldhető. Kivételesen a meghívó kiküldése futárszolgálat, elektronikus levél vagy más rövid úton is történhet.

(7) Egyes napirendi ponthoz külön meghívottnak a meghívóhoz csak az őt érintő előterjesztés kerül csatolásra elektronikusan vagy papír alapon, ha azt igényli.

18. § (1) A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal kap meghívást

(2) A meghívott akadályoztatása esetén az őt helyettesítő megbízottat is megilleti a tanácskozási jog. A helyettesítés tényéről a helyettesítő megbízott az ülés megkezdése előtt a polgármestert tájékoztatja, és bemutatja a helyettesítésre irányuló, teljes bizonyító erejű írásbeli felhatalmazást.

(3) A civil szervezet Győr-Moson-Sopron Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központon (a továbbiakban: CKSZK) keresztül kap meghívást az ülésre. A tanácskozási jogot a CKSZK-n keresztül – megegyezésük szerint – egy civil szervezet képviselője gyakorolja, amelyet az ülést megelőzően a polgármesternek a CKSZK által kiállított igazolással igazol, mely tartalmazza, hogy a tanácskozási jog mely napirendre vonatkozik, és jelzi, hogy mely napirendi pontnál kíván élni tanácskozási jogával. A civil szervezet képviselőjének a legfőbb szerve által hozott döntés vagy konkrét felhatalmazás alapján eljárni jogosult személy tekintendő.

(4) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott szervezet lehetőség szerint az ülést megelőzően írásban megküldi – a (3) bekezdés szerinti civil szervezet esetén a CKSZK-n keresztül – álláspontját, beleértve a kérdésfeltevésre irányuló szándékát, és annak tartalmát a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője útján a polgármesternek. Ezen álláspont lehetőség szerint megküldésre kerül azon személynek, aki az ülés érintett napirendjére meghívót kap.

(5) Ha az ülésen merül fel új napirend, és a (3) bekezdés szerint civil szervezet képviselője jelen van, tanácskozási jogával kizárólag a CKSZK által kiállított olyan igazolás birtokában élhet, mely az általa képviselt műhely szakterületére eső tárgykör vonatkozásában biztosít általános tanácskozási jogot.

(6) A tanácskozási jog gyakorlásának megengedhetősége tekintetében a polgármester dönt.

19. § (1) A Közgyűlés ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosság helyi hírközlő szerv útján, valamint az Önkormányzat honlapján való közzététellel tájékozódhat.

(2) A Közgyűlés ülésének helye elsődlegesen a Városháza Díszterme.

(3) A képviselők a Díszterem központi traktusában foglalnak helyet. A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meghívott és a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységének vezetője a tanácskozóterem főbejáratától jobbra lévő félköríves széksorokban foglal helyet. A vendég helyét a polgármester jelöli ki.

(4) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődő a tanácskozóterem főbejáratától balra lévő félköríves széksorokban és a karzaton foglal helyet.

(5) A Közgyűlés nyilvános üléséről élőben közvetítés (élő stream), tudósítás, vágókép, hangfelvétel és fényképfelvétel készíthető, a Közgyűlés tagjának és egyéb résztvevőjének zavarása nélkül és a személyiségi jogok betartása mellett.

20. § (1) Ha a zárt ülés elrendelése a Közgyűlés döntésétől függ, akkor e kérdésben a Közgyűlés a napirend elfogadása során minősített többséggel dönt. Ha a zárt ülés tartását nem az előterjesztő kezdeményezi, akkor a zárt ülés tartására vonatkozó javaslat, valamint az arra vonatkozó javaslat, hogy az előterjesztő kezdeményezése ellenére mégse zárt ülésként tárgyalja a napirendet a Közgyűlés, módosító indítványnak tekintendő, melyről a polgármester a napirend elfogadása előtt szavaztat, és e döntés függvényében hoz határozatot a Közgyűlés a napirendről.

(2) A Közgyűlés döntésétől függő zárt ülésen tárgyalni javasolt előterjesztést a Közgyűlés döntéséig úgy kell tekinteni, mintha azt zárt ülésen tárgyalná a Közgyűlés, így a bizottság az előterjesztést - szavazás nélkül - zárt ülésen tárgyalja.

(3) A zárt ülésen való tárgyalást az előterjesztő kezdeményezi, de arra az illetékes bizottság, a polgármester vagy bármely képviselő is javaslatot tehet.

(4) A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés és a tárgyalás során elhangzottak és a zárt ülés kapcsán keletkezett adatok – a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kivételével – titkosak.

(5) A zárt ülésen hozott közgyűlési döntés nyilvános.

21. § (1) A Közgyűlés ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Közigazgatási és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze, és vezeti.

22. § (1) A polgármester az ülés kezdetén elsődlegesen a szavazórendszer segítségével megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(2) A polgármester munkájának segítése érdekében az üléstermet - akár átmeneti időre is - elhagyó képviselő távozását és visszaérkezését a szavazórendszer ki- és bekapcsolásával regisztrálja.

(3) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, továbbá a késést jelző képviselők névsorát.

(4) Ha a polgármester határozatképtelenséget állapít meg a szavazórendszer alapján, névsorolvasással ellenőrzi az ülésteremben jelenlévők számát. Az ülésteremben jelenlévő képviselő a neve elhangzása után jelzi jelenlétét. Ha ezt nem teszi meg, de kétséget kizáró módon megállapítható, hogy az ülésteremben jelen van, a határozatképesség szempontjából figyelembevételre kerül.

(5) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülés folytatását elnapolja, vagy az ülést bezárja.

23. § (1) A polgármester saját, vagy képviselői javaslat alapján az ülés vezetése során - az 23. § (1) bekezdés e) pontban foglalt kivétellel - a Közgyűlés egyetértése esetén

(2) Ha az (1) bekezdés d) vagy e) pont szerinti az ülést bezárásra kerül, az emiatt elmaradt napirendi pont a következő ülés első napirendi pontját képezi. Sürgős esetben az elmaradt napirendi pont megtárgyalására rendkívüli ülést lehet összehívni.

(3) Ha az (1) bekezdés d) vagy e) pont szerint az ülés elnapolásra kerül, a polgármester – az FÉ egyértésével - kihirdeti, hogy a Közgyűlés az ülését mikor és hol folytatja, melynek időpontja nem lehet későbbi, mint az elnapolástól számított 7. nap. Elnapolt ülésen a napirend nem kerül ismételt elfogadásra, a megkezdett ülés napirendje folytatólagos. Kivételesen - minősített többséggel - az elnapolt ülés napirendjére új napirendi pont is felvehető.

24. § A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult

25. § (1) Az ülés napirendjére a FÉ egyetértése mellett, a polgármester tesz javaslatot. Az ülés napirendje lehetőség szerint rendelettervezet, döntést igénylő ügy, beszámoló és tájékoztató sorrend szerint épül fel.

(2) Ha 13. § (2) bekezdésében feljogosítottakon kívüli, beszámolóra vagy tájékoztatóra köteles, külső szerv vezetőjének az ülésen való jelenléte valószínűsíthető, a beszámolója vagy tájékoztatója megelőzheti a többi napirendi pontot.

(3) Az interpellációra és a kérdésre a napirend előtt kerül sor.

(4) A zárt ülésen tárgyalt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt ülésen tárgyalt napirendi pontok megtárgyalása után kerülhet sor.

(5) Az ülésen felvételre javasolt nyílt ülésen tárgyalt napirendi pont elsődlegesen közvetlenül a zárt napirendi pont előtt kerül megtárgyalásra. Az ülésen felvett zárt ülésen tárgyalt napirendi pont lehetőség szerint a zárt ülésen tárgyalt más napirendi pontok között folytatólagosan kerül megtárgyalásra.

(6) A napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztható vagy a felvett napirendi pont sorrendje módosítható, mely esetén a Közgyűlés az új napirend felvételéről, a felvett napirendi pont levételéről, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztásáról vagy a napirend sorrendjének módosításáról minősített többséggel határoz. Későbbi ülésre való halasztásról már megkezdett napirend tárgyalásakor is dönthet a Közgyűlés, mely során - ha mód van rá - az ülés időpontját is meghatározza.

(7) A képviselő és bizottság a napirend előterjesztése során jogosult a napirendi pont felvételére, levételére vagy sorrendjére nézve javaslatot tenni. Napirendi pont felvételére irányuló javaslat a soron következő rendes Közgyűlés napirendjére irányuló javaslatnak tekintendő, kivéve, ha azt a Közgyűlés az adott Közgyűlés napirendjébe veszi fel, a javaslattevő javaslata alapján.

(8) Az elfogadott napirendi pontokhoz nem tartozó képviselői hozzászólás a napirend után terjeszthető elő.

26. § Valamely kérdés napirendre tűzését képviselő is kezdeményezheti rövid indokolással a polgármesternél írásban vagy a Közgyűlés ülésén szóban (a továbbiakban: képviselői indítvány). A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a Közgyűlés a napirendre vonatkozó módosító indítványok között vita nélkül határoz. A javaslat elfogadása esetén a polgármester köteles gondoskodni az előterjesztés elkészíttetéséről és a Közgyűlés következő rendes ülésre való előterjesztéséről.

27. § (1) A napirendek tárgyalásánál az előterjesztés elkészítője a pulpitusnál foglalhat helyet.

(2) Az írásos előterjesztés előterjesztője szóban kiegészítheti az előterjesztést olyan kérdésben, mely abban nem szerepel, de a döntéshozatalt befolyásolhatja.

(3) A szóbeli előterjesztés előterjesztője ismertetheti az előterjesztést és a döntési javaslatot.

28. § (1) A 13. § (1) bekezdés a)–c) pont szerinti előterjesztésnél a vitában az előterjesztőhöz kérdés intézhető, valamint az előterjesztéshez hozzászólás és módosító indítvány tehető. Az előterjesztő vagy az előterjesztés elkészítője a vitában időkorlát nélkül válaszol.

(2) A vitát a polgármester akkor zárja le, amikor már nincs további kérdező és hozzászóló bejelentkezve.

(3) Ha a Közgyűlés a tájékoztatót nem fogadja el, az a következő ülésen az előterjesztő részletesebb indokolással ismét előterjeszti.

29. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a frakcióvezető által vezérszónoknak kijelölt képviselő, a tanácsnok és a tanácskozási joggal résztvevő időkorlát nélkül teheti fel kérdését és teheti meg hozzászólását, a képviselői hozzászólás időtartama maximum 4 perc.

(2) A nem tanácskozási joggal résztvevő jelentkezése esetén, kifejezetten a napirendhez kapcsolódó hozzászólási jog megadásáról a Közgyűlés vita nélkül határoz. A hozzászólás időtartama 3 perc lehet.

30. § (1) Ügyrendi kérdés a Közgyűlés ülésének vezetésével vagy rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó olyan javaslat, amelyről a Közgyűlés döntést tud hozni.

(2) Az ügyrendi kérdésben való hozzászólás az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kezdődik, majd azt követően történhet annak indokolása.

(3) Ügyrendi kérdésben a képviselőnek soron kívül van hozzászólási lehetősége van.

(4) Személyes megtámadtatás esetén a képviselő ügyrendi bejelentkezéssel soron kívüli, hozzászólást kérhet, melynek megadásáról a Közgyűlés határoz.

31. § (1) A polgármester a 28. § (2) bekezdésétől eltérően is jogosult a Közgyűlés egyetértő döntése alapján a vitát bármikor lezárni. A vita lezárására - ügyrendi hozzászólásban - bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(2) Ha a polgármester az (1) bekezdés szerint a vitát lezárja, lehetőséget biztosít a hozzászólásra már bejelentkezett képviselő számára a még elő nem terjesztett módosító indítványának megtételére. Hozzászólásban csak a módosító indítvány ismertethető.

(3) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszolhat a hozzászólásokra, továbbá szükség esetén a jegyző a törvényességre vonatkozó észrevételt tehet.

(4) A vita lezárása után további hozzászólás - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem engedélyezhető, csak a határozati javaslat és a módosító indítvány pontosítható.

32. § (1) Módosító indítvány tehető a határozati javaslat érdemi részére, felelősére, határidejére, valamint a rendelettervezetre.

(2) Az előterjesztő - kivéve, ha az előterjesztő testületi szerv - az elhangzott módosító indítványt befogadhatja. A befogadott módosító indítvány az eredeti határozati javaslatnak, javaslatrésznek vagy rendelettervezet szövegrészének a helyébe lép, de a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha jogszabálysértést észlel.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közös előterjesztés esetén is alkalmazandóak azzal, hogy az előterjesztő az előterjesztés saját részét módosíthatja, valamint a saját részéhez, más által tett módosító indítványt befogadhatja.

(4) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalhatja az elhangzottakat, majd a határozati javaslatot és a rendelettervezetet a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

(5) A lezárt napirendet a Közgyűlés döntésével, melyre bármely képviselő javaslatot tehet, egy alkalommal újra megnyithatja.

(6) Az újra megnyitott napirend tárgyalása során a Közgyűlés a döntéshozatalkor minősített döntéssel rendelkezik a korábban meghozott döntés hatályon kívül helyezéséről, ha az szükséges.

33. § (1) A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel elsődlegesen gépi úton, kivételesen kézfeltartással történik, ha a gépi szavazás nem biztosítható.

(2) A Közgyűlés bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti szavazást is elrendelhet.

(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazásról készített névsor a jegyzőkönyvhöz csatolásra kerül.

34. § (1) Ha jogszabály előírja a titkos szavazást, a szavazás szavazólapon szavazófülke és urna igénybevételével történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, és az igen, a nem és a tartózkodás lehetőségét, kivéve az alpolgármester-választásnál, amelyen szavazni csak igen szavazattal lehet, de a képviselő jogosult érvénytelen szavazatot leadni. Szavazni tollal, körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolásra kerül.

(2) A titkos szavazásnál a szavazatszámláló bizottság feladatait elsősorban a Közigazgatási Pénzügyi Bizottság képviselő tagjai, de legalább 3 képviselő látja el.

(3) Ha a Közigazgatási és Pénzügyi Bizottság képviselő tagjai

(4) A szavazatszámláló bizottság elnöke a Közigazgatási és Pénzügyi Bizottság elnöke, ha a tisztség betöltetlen, nincs jelen, vagy érintettsége okán nem járhat el, a Közgyűlés által megválasztott vagy a bizottsági tagok közül kijelölt képviselő.

35. § (1) A polgármester a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

(2) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri - a 33. § (2) bekezdésben foglalt szavazás kivételével - a szavazást a polgármester megismételteti. A szavazás döntésenként csak egyszer ismételhető meg.

36. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a Közgyűlés által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.

37. § (1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a Közgyűlés rendes ülését megelőző 2. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő a kérdést, megjelölve azt a személyt, akihez a kérdést intézi.

(3) A polgármester a kérdését válaszadás céljából a kérdezetthez továbbítja.

(4) Az írásban feltett kérdést a képviselő a Közgyűlés ülésén ismertetheti.

(5) A kérdésre a Közgyűlés következő ülésén írásban vagy szóban válaszol a kérdezett, ha az ő feladatkörébe tartozik a kérdés megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 15 napon belül írásban kerül megküldésre a kérdező részére, mely a rákövetkező közgyűlési ülésen tájékoztatás céljából kiosztásra kerül és szóban is előterjeszti.

(6) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a Közgyűlés nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

38. § (1) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz továbbá jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a Közgyűlés rendes ülését megelőző 3. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve a személyt, akihez az interpellációt intézi.

(3) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.

(4) Az interpellációt a képviselő a Közgyűlés ülésén ismertetheti.

(5) Az interpellációra a Közgyűlés következő ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban kerül megküldésre az interpelláló részére, mely a rákövetkező közgyűlési ülésen kiosztásra kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző 2. napig, hogy a Közgyűlés szavazzon az elfogadásáról.

(6) A válasz elfogadásáról az interpelláló igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - nyilatkozik. Ha az interpelláló az interpelláció tárgyalásakor nincsen jelen, a válasz elfogadott.

(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a Közgyűlés vita nélkül határoz, egyébként a Közgyűlés nem foglal állást.

(8) Ha a Közgyűlés a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melyre az interpelláló tesz javaslatot.

39. § (1) A Közgyűlés rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -

(3) A Közgyűlés határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -

(4) Ügyrendi és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben hozott döntés a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

40. § (1) A rendeletek tárgymutatós, a közgyűlési határozatok tárgymutatós és határidős nyilvántartásának elektronikus vezetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője útján gondoskodik.

(2) A hatályos rendeletek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A Közgyűlés határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat, és arról a 15. § (3) bekezdés szerint beszámol.

41. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél nyújtandó be, ha az nem a rendelet megalkotásának szervezeti és működési szabályzat szerinti előterjesztőjétől származik.

(2) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezet a jegyző véleményének kikérése után terjeszthető a Közgyűlés elé.

42. § A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző feladata.

43. § Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik. A rendelet Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlönyében és az Önkormányzat honlapján is megjelenik.

44. § (1) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlönye erre irányuló igény esetén - melynek felméréséről a jegyző minden év december 31-ig gondoskodik - elektronikusan vagy papír alapon kerül megküldésre

(2) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlönye megrendelési lehetőségéről az Önkormányzat honlapján évente tájékoztatást ad.

45. § (1) A Közgyűlés általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.

(2) A Közgyűlés minősített többséggel dönt

46. § (1) A Közgyűlés üléséről hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyv a felvett hangfelvétel alapján az Mötv.-ben meghatározott tartalommal készül.

(3) Az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi az e rendelet vagy más jogszabály alapján csatolandó dokumentum.

47. § A Közgyűlés nyílt ülésének dokumentumai a lakosság tájékoztatása céljából megjelennek az Önkormányzat honlapján, valamint megküldendők a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Térnek és Győr Megyei Jogú Város Levéltárának. A választópolgár - a zárt ülés kivételével - betekinthet a Közgyűlés ülésének jegyzőkönyvébe. A betekintésre a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége biztosít lehetőséget.

48. § (1) A Közgyűlés évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helye és időpontja az Önkormányzat honlapján és a Győr+ című hetilapban kerül közzétételre.

49. § (1) A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A közmeghallgatáson megjelent személy - nevének és lakóhelyének bemondását követően - 3 perces időtartamban egy közérdekű, a lakosság nagyobb csoportját érintő kérdéssel kapcsolatban egy alkalommal fejtheti ki véleményét.

(3) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményéről írásban kap tájékoztatást.

50. § (1) A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából az Önkormányzat lakossági fórumot tart ha a Közgyűlés azt határozatban elrendeli.

(2) A képviselő a lakosság fontos döntésről való tájékoztatására vagy a választókkal való találkozás és véleményük megismerése céljából is szervezhet lakossági fórumot.

(3) A lakosság véleményének megismerésére a helyi civil vagy érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.

51. § (1) A lakossági fórum szervezéséről a polgármester, valamint a képviselő - a terület egyéni képviselőjével együtt - a jegyző segítségével gondoskodik.

(2) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosság és a szervezetek az Önkormányzat honlapján és a Győr+ című hetilapban kapnak tájékoztatást.

52. § (1) A képviselő a választókkal való kapcsolattartás céljából szükség szerint, esetenként meghatározott időpontban egyénileg vagy más képviselővel közösen fogadóórát tart.

(2) A fogadóóra elsődlegesen az érintett lakosság lakóterületén kerül megtartásra. A lakóterületen önkormányzati intézményben történő helyiség biztosításához szükség esetén a polgármester segítséget nyújt.

(3) A fogadóóra helyéről és időpontjáról a képviselő a lakosságot hírközlő szerv útján értesíti.

53. § (1) A képviselő a képviselői munka ellátása során a Városháza kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit - beleértve a megbízatás ellátásához szükséges személyes használatra biztosított laptopot és tartozékait - díjmentesen igénybe veheti, a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységének munkatársától ügyviteli és szakmai közreműködést, segítséget, információt igényelhet. A képviselő szakmai kérdéssel közvetlenül a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységének vezetőjéhez fordulhat.

(2) A képviselő

(3) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.

(4) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a Közgyűlés dönt. Ha a Közgyűlés kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít. Jelen bekezdés rendelkezéseit a bizottsági döntések esetén is alkalmazni kell.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Közgyűlés dönt az 55. §-ban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásáról, melyre bármely képviselő javaslatot tehet. A szankció ismételten is kiszabható.

54. § A képviselőt a képviselői tevékenysége ellátásáért, valamint a bizottsági tagságáért, a tanácsnoki feladatellátásért külön rendeletben meghatározott összegű havi tiszteletdíj illeti meg.

55. § (1) A közgyűlés a Közigazgatási és Pénzügyi Bizottság előterjesztése alapján a tárgyhónapot követően tartott első rendes ülésén az ülés hónapjában a képviselőnek járó havi bruttó tiszteletdíjat annyiszor 10%-kal, de legfeljebb 50%-kal, csökkenti, ahány testületi ülést igazolatlanul mulasztott a képviselő. Igazolatlan mulasztás az, amikor a képviselő az önkormányzat hivatalos képviselete, orvosi igazolással igazolt egészségügyi ok miatti távolléte, állampolgári kötelezettségének teljesítésének vagy halotti anyakönyvi kivonattal igazoltan a hozzátartozó halála miatti távolmaradás kivételével nem vesz reszt a közgyűlés vagy annak a bizottságnak az ülésén, amelynek a tagja.

(2) Az (1) bekezdés alapján alkalmazott szankció az érintett választási ciklust követő ciklusra nem vihető át.

(3) Az a képviselő, aki

(4) A széksértésről és a rendbírság összegéről a Közgyűlés azonnal dönt. A rendbírság megfizetésének határideje a döntésétől számított 30 nap. Ha lehetőség van rá, a képviselő tiszteletdíjából levonható.

(5) A szankció ismételten is kiszabható az e §-ban megvalósított ismételt kötelezettségszegés elkövetése esetén.

(6) A jegyző értesíti a Közigazgatási és Pénzügyi Bizottságot az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetén.

56. § (1) A Közgyűlés az önkormányzati feladatok ellátásának koordinálására és felügyeletére tanácsnokokat választ.

(2) A tanácsnoki feladat- és hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A tanácsnok jogosult

(4) A tanácsnok a munkájáról a Közgyűlésnek évente a tárgyévet követő év május 31. napjáig beszámol. A beszámolót a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége állítja össze a tanácsnok iránymutatása szerint.

57. § (1) A Közgyűlés három állandó bizottságot hoz létre, melyek elnevezése a következő:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állandó bizottságok tagjainak száma 7 fő, azzal, hogy tagjainak legalább fele képviselő.

(3) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát az 6. melléklete tartalmazza.

58. § (1) A bizottság elnökének megválasztására az alakuló ülésen, az alelnök és a tag megválasztására legkésőbb az azt követő rendes ülésen kerül sor. Az elnöki, az alelnöki vagy a tagi viszony megszűnése esetén a választásra legkésőbb a jogviszony megszűnését követő második rendes ülésen kerül sor.

(2) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjának személyére, a polgármester tesz javaslatot. A javaslatra módosító indítvány tehető. A külön rendeletben meghatározottak szerint a személy megválasztásával egyidőben a tiszteletdíj megállapításáról is dönt a Közgyűlés.

(3) A jelöléshez beszerzendő a jelölt írásbeli elfogadó nyilatkozata és a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó vállalása.

59. § (1) Valamennyi állandó bizottság feladat- és hatáskörét a 7. melléklet tartalmazza.

(2) Az állandó bizottságot - a Közgyűlés által átruházott hatáskörben - a 7. mellékletben meghatározott ügyben döntési jogkör illeti meg (átruházott hatáskörben hozott döntés).

(3) A Közgyűlés bármely bizottsági hatáskörbe átruházott ügyet esetileg magához vonhat vagy felülvizsgálhat. A Közgyűlés a hatáskörbe vonás és a felülvizsgálat kérdésében minősített többségű szavazattal határoz.

(4) A 7. mellékletben megjelölt előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményének kikérése után terjeszthető a Közgyűlés elé. A vélemény külön megfogalmazhat módosítási javaslatot, melyet az elnök hiányzása esetén az alelnök ismertet a Közgyűlésen.

(5) A Közgyűlés a 7. mellékletben meghatározott tárgykörű előterjesztéseken túl egyéb előterjesztés esetében is előírhatja valamely bizottság véleményének kikérését. Az előterjesztő is kérheti a valamely bizottság véleményét az előterjesztés megküldésével, de a bizottság ezt nem köteles napirendre venni, és döntést hozni.

(6) A bizottság véleményének hiánya - kivéve, ha azt magasabb szintű jogszabály írja elő - nem akadálya valamely előterjesztés Közgyűlés elé terjesztésének, ha

(7) Ha a bizottság véleményez valamely előterjesztést, a bizottsági döntési javaslat nem tartalmazza a végrehajtás idejét és felelősét.

(8) A Közgyűlés esetenként minősített többségű szavazattal megbízhat bizottságot a hatáskörébe nem tartozó feladat elvégzésével is.

60. § (1) A bizottság elnöke

(2) A bizottság alelnöke - több alelnök esetén a bizottság elnöke által kijelölt, ennek hiányában a legidősebb alelnök -

(3) A bizottság tagja

61. § (1) Az egyes bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat, valamint a jegyző és az aljegyző távolléte esetén a jogszabálysértés észlelése esetén felmerülő jelzési kötelezettséget bizottsági titkárként a jegyzővel szemben támasztott képesítési, szakképesítési és törvényben meghatározott egyéb feltételekkel rendelkező, a Polgármesteri Hivatal jegyző által kijelölt köztisztviselője teljesíti.

(2) A tanácsnok tevékenységével összefüggő ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége látja el.

62. § (1) A bizottság féléves - a Közgyűlés munkatervéhez igazodó - munkaterv alapján működik.

(2) A bizottság féléves munkatervét a tárgyi félévet megelőző utolsó rendes ülésén fogadja el.

63. § (1) A bizottság a Közgyűlés üléséhez igazodóan, továbbá szükség szerint tart ülést.

(2) A bizottság ülését az elnök összehívja, ha azt a Közgyűlés, a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint 1/4-e kezdeményezi.

(3) Az elnök a bizottsági ülésre meghívja a bizottság tagjain túl a polgármestert, az alpolgármestert, a képviselőt, a jegyzőt, az aljegyzőt, a tárgyalt előterjesztést előkészítő önálló szervezeti egység vezetőjét, az előterjesztés előkészítésében közreműködő intézményt, szervet vagy személyt, az érintett önszerveződő közösség képviselőjét a 18. § (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével és az egyéb érdekelteket. A meghívandó egyéb érdekeltek körét a bizottság elnöke esetileg határozza meg.

(4) Az elnök a bizottsági titkár útján gondoskodik a meghívó kiküldéséről. A bizottsági titkár meghívót az elnök nevében az írásos előterjesztésekkel lehetőség szerint az ülés tervezett időpontja előtt 4 nappal korábban elsődlegesen elektronikus úton küldi meg a bizottsági tagoknak.

(5) Az előterjesztésekre a 14. §-ban foglaltak az irányadók a következő eltérésekkel:

(6) A bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vesz a bizottsági titkár.

(7) A (3) bekezdés alapján meghívott kamara és önszerveződő közösség képviselőjének - a 18. § (3) bekezdés figyelembevételével - és az egyéb érdekelt hozzászólási, tanácskozási jogáról a bizottság elnöke dönt.

(8) A tanácskozási jog gyakorlása esetén a 18. § rendelkezései azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy az írásbeli álláspontot a kijelölt köztisztviselő a bizottsági titkárnak is megküldi, aki gondoskodik annak megismertetéséről a bizottság tagjai vonatkozásában.

(9) A bizottsági ülésre a Közgyűlésre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók az V. Fejezetben foglalt eltérésekkel azzal, hogy polgármesteren a bizottság elnöke, az alpolgármesteren az alelnök, a jegyzőn a jegyzővel szemben támasztott képesítési, szakképesítési és törvényben meghatározott egyéb feltételekkel rendelkező bizottsági titkár is értendő.

64. § (1) A bizottság az általa tárgyalt előterjesztésről határozatot hoz.

(2) A bizottság határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -

(3) A határozat tartalmazza

(4) A határozat végrehajtásáért felelős személy lehet a bizottság tagja is.

(5) A 59. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a (3) bekezdés b) és c) pontja nem alkalmazandó.

65. § (1) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéséről a 16. § (3) bekezdése szerint tájékoztatást ad.

(2) A bizottság tájékoztatóban tájékoztatja a Közgyűlést a soron következő rendes ülésén a hozzá beérkezett, de döntésre a Közgyűlés elé nem terjesztett javaslatról. A javaslatról - a tájékoztató napirendi pont keretében - a Közgyűlés a vitát követően határoz.

66. § (1) A bizottsági ülésről hangfelvétel készül. A hangfelvétel alapján a bizottsági titkár jegyzőkönyvet készít.

(2) A bizottsági titkár a hangfelvétel alapján készített, törvényben meghatározott formai és tartalmi kellékekkel rendelkező jegyzőkönyv egy példányát - az ülést követő 10 napon belül - eljuttatja a Polgármesteri Hivatalnak a jegyzőkönyv kormányhivatalhoz történő továbbítására illetékes szervezeti egységéhez.

(3) A bizottsági titkár a bizottság által hozott határozat kivonatát - az ülést követő 10 napon belül - eljuttatja a határozat végrehajtásáért felelős személynek.

(4) A bizottsági határozatot a bizottsági titkár elektronikusan tartja nyilván.

67. § (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti.

(2) Több alelnök esetén a bizottság elnöke által kijelölt, ennek hiányában a legidősebb alelnök jár el. Ha nem állapítható meg így az alelnök személye, a 7. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.

68. § Az elnökén keresztül valamennyi bizottság jogosult

69. § (1) A Közgyűlés a feladatai eredményes ellátása érdekében szükség szerint - hosszabb távú vagy állandó feladat esetén - munkacsoportot vagy - átmenetileg felmerülő feladat esetén - ideiglenes bizottságot is létrehozhat, melynek összetételét és feladatait annak megalakításakor állapítja meg.

(2) A munkacsoport tagja kizárólag polgármester, alpolgármester vagy képviselő, míg az ideiglenes bizottság tagjainak többsége - a polgármester és az alpolgármester kivételével -képviselő lehet.

(3) Az ideiglenes bizottság ülésén szükség szerint, az elnök döntése alapján készül jegyzőkönyv. A munkacsoport ülésén a szavazás eredménye rögzítendő, és az elnök döntése szerinti tartalommal jegyzőkönyv készíthető.

(4) A bizottság működésének általános szabályai az e §-ban foglalt eltérésekkel a munkacsoport és az ideiglenes bizottság működésére is megfelelően alkalmazandók.

70. § (1) Több bizottság feladat- és hatáskörébe is tartozó ugyanazon napirendi pont tárgyalása érdekében a bizottságok (a továbbiakban: érintett bizottságok) együttes ülést tarthatnak.

(2) Az együttes ülésre az érintett bizottságok vonatkozásában külön meghívó készül, amely utalást tartalmaz arra nézve, hogy valamely napirendi pont miatt együttes ülés kerül összehívásra.

(3) Az együttes ülést - megegyezés alapján - valamely érintett bizottság elnöke vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképesség külön-külön állapítandó meg. Az együttes ülésen határozatot csak azon bizottság hozhat, amely határozatképes. Ha az együttes ülésen csak egy bizottság határozatképes, az ülésre a továbbiakban az általános szabályok az irányadók.

(5) A vitában a kérdezők és hozzászólók a jelentkezés sorrendjében kapnak szót.

(6) A tárgyalt előterjesztésről az érintett bizottságok külön-külön szavaznak, és az így született döntésről bizottságonként külön határozat születik.

(7) Az együttes ülésről külön-külön jegyzőkönyv készül.

(8) Az együttes ülés megtartásának nem akadálya olyan napirendi pont tárgyalása, amely nem tartozik valamennyi bizottság hatáskörébe. Ilyen esetben a nem érintett bizottság elnökét és tagjait jelenléti jog illeti meg.

(9) Az együttes ülésre egyebekben jelen Fejezetben foglaltak megfelelően alkalmazandók.

71. § A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

72. § (1) A Közgyűlés által állandó vagy eseti jelleggel - önkormányzati rendelettel vagy közgyűlési határozattal - polgármesterre átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a 16. § (3) bekezdésének megfelelően írásban tájékoztatást ad. A tájékoztató előkészítése érdekében a döntés egy példányát eljuttatja a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységének.

(2) A polgármester döntéshozatalát és hatáskörgyakorlását a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozó döntések korlátozzák.

(3) A polgármester átruházott hatáskörben hozott határozatait naponta elölről kezdődő sorszámmal látja el, melynek megjelölése - az alábbi sorrendben -

(4) A polgármester határozatának nyilvántartását a jegyző a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője útján végzi.

(5) A polgármester minden hónap utolsó szerdáján előre egyeztetett időpontban ügyfélfogadást tart.

73. § (1) A Közgyűlés a Közgyűlés tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi munkáját.

(2) A polgármester az alpolgármester megválasztását követő 15 napon belül írásban meghatározza az alpolgármester feladatkörét. A feladatkört a polgármester bármikor jogosult írásban megváltoztatni.

(3) A Közgyűlés az alpolgármester illetményét és egyéb juttatásait - a vonatkozó törvényi előírások figyelembevételével - a megválasztást követően határozza meg.

(4) Az alpolgármester felváltva minden hónap első csütörtökjén 14 óra és 16 óra között ügyfélfogadást tart.

74. § (1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző

75. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján egy aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző feladatkörét és a közöttük lévő munkamegosztást a jegyző határozza meg.

(3) A jegyzőt - távolléte vagy akadályoztatása esetén - teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Polgármesteri Hivatalnak, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

(5) A jegyző és az aljegyző minden szerdán 12 óra és 14 óra között ügyfélfogadást tartanak.

76. § A Közgyűlés az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala elnevezéssel polgármesteri hivatalt hoz létre.

77. § A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

78. § (1) Helyi népszavazást a választópolgárok 15%-a kezdeményezhet a polgármesternél.

(2) A Közgyűlés kitűzi a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezi.

(3) A Közgyűlés a népszavazás elrendeléséről - ha annak kitűzése nem kötelező - minősített többséggel határoz.

79. § A Közgyűlés az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

80. § Győr Megyei Jogú Városban a 9. mellékletben meghatározott nemzetiségi önkormányzat működik.

81. § (1) A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét - törvény keretei között - saját hatáskörben állapítja meg.

(2) A nemzetiségi önkormányzat részére az Önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.

(3) A nemzetiségi önkormányzat munkáját a Polgármesteri Hivatal a 8. mellékletben meghatározott módon segíti.

82. § A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal meghívandó a Közgyűlés és a bizottságok ülésére, ha a nemzetiség helyzetét érintő kérdés szerepel a napirenden.

83. § Hatályát veszti a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2012. (XII. 19.) önkormányzati rendelet.

84. § Ez a rendelet 2024. október 1-jén lép hatályba.