Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az Önkormányzat

1. §

(1) Az önkormányzat elnevezése: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9021 Győr, Városház tér 1.

2. §

Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a város közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.

3. §

(1) ^[1]Győr Megyei Jogú Város

                            a) hivatalos jelképei

aa) a város címere,

ab) a város zászlaja,

ac) a város hivatalos pecsétje és

ad) a polgármesteri lánc, valamint

                            b) egyéb jelképei - megalkotásuk esetén -

              ba) a város szlogenje és

                           bb) a város logója.

(2) A polgármesteri láncot kizárólag a polgármester viselheti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jelképek leírását és használati módját külön rendelet szabályozza.

4. §

Az Önkormányzat tisztségviselője: a polgármester és az alpolgármester.

5. §

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli az 1. függelékben meghatározott személyt.

II. Fejezet

A közgyűlés

1. A közgyűlés megalakulása

6. §

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a polgármesterrel együtt 24 főből áll. A Közgyűlés tagjainak (a továbbiakban: képviselő) névsorát a 2. függelék tartalmazza.

7. §

(1) Az újonnan megválasztott Közgyűlést a megválasztott polgármester a választást követő 15 napon belüli időpontra hívja össze, kivéve, ha a korábban megválasztott polgármester az eredménytelen polgármester-választás miatt hivatalban marad, akkor a hivatalban maradt polgármester hívja össze a Közgyűlést. Ha e kötelezettségének a polgármester nem tesz eleget, helyette a korelnök jár el. Ha a korelnök nem tesz eleget e kötelezettségének, vagy a korelnöki feladatok ellátását visszautasítja, helyette a korban sorban következő képviselő jár el. Ha ő sem tesz eleget a kötelezettségnek vagy a korelnöki feladatok ellátását ő is visszautasítja, a Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) elnöke hívja össze az ülést, és az alakuló ülésen ellátja a korelnöki feladatokat, azzal, hogy szavazati jog nem illeti meg.

(2) Ha a születési dátum alapján a korelnök személye egyértelműen nem megállapítható, akkor az ABC sorrendben előrébb álló képviselő, ha így sem állapítható meg a korelnök személye, akkor sorshúzással állapítja meg a jegyző a korelnök személyét.

(3) Az alakuló ülés két, egymást követő napra is összehívható. Ebben az esetben az alakuló ülés első napján legalább a (6)-(8) bekezdésben rögzített eseményekre sor kerül.

(4) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat a polgármester állítja össze. A meghívó, ha az lehetséges, az ülés előtt 5 nappal kiküldendő. Alakuló ülésre nem szükséges írásbeli előterjesztést készíteni.

(5) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(6) A Közgyűlés alakuló ülését a polgármester nyitja meg. Ezt követően a HVB elnöke tájékoztatást ad a választások lefolyásáról és hivatalos eredményéről.

(7) A tájékoztatást követően a HVB elnöke a megválasztott polgármesternek átadja a megbízólevelét, majd a polgármester a Közgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban: eskü) tesz, melyről okmányt ír alá.

(8) Az eskütételt követően a polgármester a HVB elnökkel együtt átadja a képviselőknek a megbízólevelüket. A megbízólevelek átvételét követően a képviselők a polgármester előtt esküt tesznek, melyről okmányt írnak alá.

(9) A frakciók megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, az eskütételt követően kerül sor.

(10) Az alakuló ülésen más napirendi pont tárgyalására ezt követően kerülhet sor.

(11) Az alakuló ülésen a Közgyűlés dönt a polgármester tiszteletdíjáról és esetleges költségtérítéséről. Sor kerülhet alpolgármester-választásra is, mely esetben a polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri tiszteletdíjról és költségtérítésről is dönteni szükséges.

(12) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem fűzhető. Az alpolgármesterhez - bemutatkozását követően - kérdés intézhető, de személyére vonatkozóan vita nem kezdeményezhető.

(13) Az alakuló ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályok az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(14) Ha a polgármester az eredménytelen polgármester-választás miatt hivatalban marad, az (1)-(13) bekezdésben foglalt rendelkezések a megfelelő eltéréssel alkalmazandók.

2. A frakció

8. §

(1) A választásokon ugyanazon párt vagy civil szervezet színeiben mandátumot szerzett legalább két képviselő frakciót alakíthat. Egy képviselő csak egy frakció tagja lehet. Egy pártnak vagy civil szervezetnek csak egy frakciója lehet. A független képviselő más független képviselővel frakciót nem alakíthat, de már megalakult frakcióhoz csatlakozhat. Frakcióból való kiválás esetén a képviselő leghamarabb a kiválását bejelentő rendes közgyűlési ülést követő első rendes közgyűlési ülésen jelentheti be másik frakcióhoz való csatlakozási szándékát.

(2) A frakció a működésének szabályait - az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata keretei között - önállóan határozza meg.

(3) Ha a frakció megalakítását, megnevezését, választott vezetője nevét, az esetleges egyéb tisztségviselő nevét, valamint a frakció névsorát 5 napon belül írásban a polgármesternek hivatalosan bejelenti, a polgármester a következő ülésen erről a Közgyűlést tájékoztatja, feltéve, hogy nem az alakuló ülésen kerül sor a frakcióalakításra. A bejelentés megtörténtétől gyakorolhatja a frakció a frakciókat illető jogokat.

(4) A frakcióval kapcsolatos változásokat - különösen a (6) és (7) bekezdésben foglaltakat - a frakció vezetője 5 napon belül írásban a polgármester számára bejelenti, aki a következő ülésen a Közgyűlést tájékoztatja. A bejelentés megtörténtéig a korábban bejelentett állapot tekintendő irányadónak, kivéve, ha változás köztudomású tény miatt egyértelmű, melyről a Közgyűlés ülésén - a frakcióvezető bejelentése hiányában is - a polgármester tájékoztatást ad, és megállapítja annak esetleges jogkövetkezményét.

(5) A frakció nevében a frakcióvezető jogosult nyilatkozatot és bejelentést tenni a polgármesternek. A frakcióvezető akadályoztatása esetén a frakcióvezető-helyettes is eljárhat. A frakcióvezető és a frakcióvezető-helyettes ellentétes tartalmú nyilatkozata esetén a frakcióvezető nyilatkozata tekintendő a frakció álláspontjának.

(6) A frakciótagság megszűnik

a) kilépéssel,

b) kizárással,

c) a képviselői megbízatás megszűnésével vagy

d) a frakció megszűnésével.

(7) A frakció megszűnik

a) a megszűnés kimondásával,

b) a tagjai számának az (1) bekezdésben meghatározott létszám alá csökkenésével,

c) az általános helyi önkormányzati képviselőválasztás napjával,

d) a Közgyűlés feloszlása esetén a feloszlással vagy

e) a Közgyűlés Országgyűlés általi feloszlatása esetén a feloszlatást kimondó határozat napjával.

(8) A frakciók részére igény esetén a közgyűlési döntésekhez kapcsolódó sajtótájékoztató megtartásához a jegyző - előre egyeztetett időpontban - a Polgármesteri Hivatal épületében helyiséget biztosít.

(9) A frakcióvezetők ülését valamennyi alpolgármester, frakcióvezető, valamint a jegyző és az aljegyző meghívásával a polgármester hívja össze, amelyre a polgármester mást is meghívhat.

(10) A frakcióvezetők ülése véleményező szerv, döntési joga nincs. A véleményalkotás során a polgármesternek, az alpolgármesternek és a frakcióvezetőnek van szavazati joga. A vélemény a polgármestert nem köti.

3. A közgyűlés üléseinek rendje

9. §

(1) A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli ülést és ünnepi díszközgyűlést (a továbbiakban: díszközgyűlés) tart.

(2) Az ülést folytatólagosan is lehet tartani, ha több napra lett összehívva, vagy ha az ülés az elfogadott napirend valamennyi pontjának megtárgyalása előtt el lett napolva.

(3) Az alakuló ülésre a 7. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

(4) A március 15-i nemzeti ünnep és a június 27-i Szent László-nap alkalmából a Közgyűlés díszközgyűlést tart, mely ülésen, ha nincs az ünnepi műsoron kívül tárgyalandó napirend, a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései nem alkalmazandók, egyébként a rendkívüli ülés szabályai az irányadók.

10. §

(1) A Közgyűlés rendes ülést - július és augusztus hónapok kivételével, amikor nem ülésezik, és december hónap kivételével, amikor általában a hónap harmadik péntekén ülésezik - elsődlegesen minden hónap utolsó pénteki napján tart délelőtt 10 órai kezdettel, de kivételesen a polgármester más napra és más időpontra is összehívhatja az ülést.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt

a) szükségesnek tartja, vagy

b) jogszabály kötelezővé teszi.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül bármely képviselő vagy tanácsnok is kérheti rendkívüli ülés tartását az e §-ban foglaltak szerint, mely esetben a polgármester dönt az indítványban foglaltak teljesítéséről.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt ülés esetén, az ülés tartását indítványozó az indítványt a polgármesterhez írásban eljuttatja. Ebben az esetben a polgármester a rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belülre összehívja. Egyéb indítványozó esetében a rendkívüli ülés összehívására irányuló indítványt az indítványozó az ülés javasolt időpontja előtt legalább 15 nappal korábban írásban juttatja el a polgármesterhez. Az indítvány tartalmazza a kezdeményezés indokát, az ülés javasolt időpontját és a napirendjére vonatkozó javaslatot.

(5) A Közgyűlés rendkívüli ülésének tervezett időpontja úgy határozandó meg a kérelemben, hogy az lehetőség szerint pénteki napra essen délelőtt 10 órai kezdettel. A javasolt időpont a polgármestert nem köti.

(6) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt és kérdést nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.

 (7) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának - kivéve ha törvény nem zárja ki - nem feltétele a jelen rendeletben előírt, előzetes bizottsági vagy részönkormányzati vélemény beszerzése.

.

4. A Közgyűlés programja és munkaterve

11. §

(1) A Közgyűlés megbízatásának időtartamára várospolitikai, ezen belül gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester állítja össze, és terjeszti a Közgyűlés elé az alakuló üléstől számított hat hónapon belül.

(2) A program összeállítása során lehetőség szerint figyelembe veszi valamennyi frakcióvezető, Közgyűlés állandó bizottsága, tanácsnoka, valamint önszerveződő közösség véleményét, javaslatát, továbbá a korábban tartott lakossági fórumok tapasztalatát.

(3) A program összeállításához a polgármester - az alakuló üléstől számított 60 napon belül - felhívást tesz közzé az Önkormányzat honlapján - http://www.gyor.hu oldalon (a továbbiakban: Önkormányzat honlapja) - és a Győr+ című hetilapban. A (2) bekezdésben felsorolt személy vagy szervezet a felhívás honlapon való megjelenését követő 60 napon belül a polgármesternél tehet a programra írásbeli javaslatot.

(4) Az előkészítő munka folyamatának megszervezése a Polgármesteri Hivatal feladata.

12. §

(1) A Közgyűlés az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében félévre szóló munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza

a) a Közgyűlési ülések - ideértve a díszközgyűlést is - tervezett időpontját, amely azonban nem köti a polgármestert az összehívásnál,

b) az egyes ülésen megtárgyalásra tervezett, jelentősebb súlyú rendelettervezet, hosszabb távú stratégia, koncepció vagy programterv elfogadására vonatkozó javaslat és beszámoló felsorolását,

c) a napirendi pont előterjesztőjét - aki felelős az előterjesztés elkészítéséért -,

d) az előterjesztés elkészítésében résztvevő, valamint az előterjesztést véleményező személy vagy szervezet megnevezését és

e) az előterjesztések leadásának határidejét.

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér

a) a Közgyűlés valamennyi állandó bizottságtól az elnökön keresztül,

b) a Közgyűlés valamennyi részönkormányzattól az elnökön keresztül,

c) a tanácsnoktól,

d) a nem bizottsági tag képviselőtől,

e) a jegyzőtől, az aljegyzőtől, a Polgármesteri Hivatal önálló szervezeti egységének vezetőjétől,

f) az Önkormányzat intézménye és többségi tulajdonában lévő gazdasági társasága vezetőjétől,

g) valamennyi győri települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől az elnökön keresztül,

h) az Önkormányzat közigazgatási területén közszolgáltatást nyújtó, nem az Önkormányzat többségi tulajdonban lévő valamennyi gazdasági társaság vezetőjétől és

i) az Önkormányzat közigazgatási területén illetékes valamennyi rendvédelmi szerv vezetőjétől.

(4) A munkatervhez az Önkormányzat honlapján történt felhívás alapján javaslatot tehet

a) a 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti civil szervezet képviselője, a 18. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott módon,

b) az Önkormányzat közigazgatási területén működő kamara vezetője, a szervezet javaslata alapján.

(5) A javaslatot írásban a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal a szervezet képviselője nyújtja be a polgármesternél azzal, hogy a javaslathoz csatolja a szervezet döntését is a javaslat megtételére vonatkozóan, feltéve, hogy az a (3)-(4) bekezdés szerint előírás. A javaslat benyújtására a javaslatkérésben vagy a felhívásban megjelölt időpontig van lehetőség.

(6) A polgármester a munkatervre vonatkozó javaslatát az (5) bekezdés szerint benyújtott javaslatok lehetőség szerinti figyelembevételével készíti el, és a frakcióvezetők ülésén folytatott egyeztetés után terjeszti a Közgyűlés elé.

(7) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen

1. ha eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra,
2. ha a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy
3. ha új napirend kerül felvételre.
   

5. A közgyűlési előterjesztések

13. §

(1) Előterjesztésnek minősül

a) a rendelet megalkotására vonatkozó javaslat,

b) a döntéshozatalra vonatkozó, az a), c) és d) pont alá nem tartozó javaslat,

c) a beszámoló és

d) a tájékoztató.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés polgármester, alpolgármester, Közgyűlés illetékes bizottsága, tanácsnok, képviselő, továbbá a Polgármesteri Hivatal külön jogszabály által feljogosított köztisztviselője előterjesztésében kerülhet a Közgyűlés elé.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy közgyűlési döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében is a Közgyűlés elé kerülhet.

(4) Ha az előterjesztés Közgyűlés elé terjesztése nem a polgármester feladatkörébe tartozik, és az arra jogosult az előterjesztést a közgyűlési munkatervben előirányzott, jogszabályban vagy közgyűlési döntésben meghatározott időpontig vagy egyébként a döntés meghozatalához szükséges közgyűlési ülés meghívója kiküldésének időpontjáig nem teszi meg, a polgármester - kivéve, ha magasabb szintű jogszabály az előterjesztés megtételére valamely személyt vagy szervet kizárólagosan jogosít fel - jogosult az előterjesztés megtételére.

14. §

(1) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a Közgyűlés elé. Kivételesen a Közgyűlés elé a polgármester vagy a polgármester által felkért 13. § (3) bekezdése szerinti szerv vagy személy szóbeli előterjesztést is terjeszthet a rendelettervezet kivételével.

(2) Az előterjesztés főbb formai és tartalmi elemei a következők:

a) az előterjesztés címe és zárt ülésen való tárgyalásra vagy annak lehetőségére történő utalás,

b) az ülésre történő meghívásra javasolt személyt, szerv képviselőjét,

c) a megszólítás,

d) az elemző rész, mely tartalmazza

da) az előzmények bemutatását, ha van,

db) előzetes hatásvizsgálatot, valamint

dc) a pénzügyi kihatással járó vagy a költségvetési előirányzatok megváltoztatására irányuló javaslat esetén részletes számításokkal annak tárgyévi és legalább következő évi költségvetési kihatását és a forrásbiztosítás lehetőségét,

e) a döntési javaslat, mely tartalmazza

ea) a megalkotandó rendelet tervezetét és az indokolást, a hatástanulmányt, valamint

eb) az elfogadandó, egyértelműen megfogalmazott határozati - ha szükséges alternatív - javaslatot, a döntés végrehajtása határidejének és felelősének - polgármester, alpolgármester, bizottság elnöke, részönkormányzat elnöke, tanácsnok, képviselő, jegyző, önkormányzati intézmény vezetője, Önkormányzat által alapított közalapítvány kuratóriumának elnöke vagy az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vezetője vagy a jegyzőn kívül a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője - megjelölésével,

f) az előterjesztés készítésének helyének és idejének megjelölése, valamint az előterjesztő megnevezése és  aláírása; de a polgármester engedélyével kivételesen a „saját kezűleg” (s.k.) megjelölés is alkalmazható,

g) az előterjesztést törvényességi szempontból megvizsgáló személy megnevezése és aláírása, esetleges véleménye,

h) az előterjesztést elkészítő szervezeti egység megnevezése, valamint vezetőjének aláírása, és

i) ha van

ia) az előterjesztést láttamozó megnevezése és aláírása,

ib) az előterjesztést megtárgyaló bizottság és részönkormányzat megnevezése és

ic) az előterjesztés elkészítésében közreműködő szervezet megnevezése.

(3) A (2) bekezdés a)-b) és f)-ib) pontjában foglaltakat az előterjesztés előlapja tartalmazza. Az előterjesztés - tartalmi és formai követelményeknek megfelelő - mintáját a 3. függelék tartalmazza.

(4) Ha az előterjesztést véleményező bizottság az előterjesztést nem támogatja, a Közgyűlésen a bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott formai vagy tartalmi elemek hiányában a beadvány - az (6) bekezdésben foglaltak kivételével - nem tekinthető előterjesztésnek.

(6) Az előterjesztés formai és tartalmi elemeire vonatkozó előírások alól a polgármester kivételes esetben felmentést adhat, vagy azok betartását kivételes esetben mellőzheti azzal, hogy a (2) bekezdés g) pontjának megléte alól felmentést csak úgy adhat, hogy azt az ülés megkezdéséig az előterjesztő pótolja. A (2) bekezdés i) pontjában meghatározott kellék hiánya nem eredményezi az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményt, de a (2) bekezdés i) pontjában meghatározott személy vagy szervezet képviselője jogosult elmondani, ha az előterjesztéssel nem ért egyet.

(7) A (2) bekezdés i) pont ia) alpontja szerinti láttamozást

a) a polgármester teszi meg a nem általa előterjesztett előterjesztés esetén, és

b) az adott szakterület felügyeletét, a polgármester által meghatározott feladatmegosztás szerint ellátó alpolgármester teszi meg a nem általa vagy a polgármester által előterjesztett előterjesztés esetén.

(8) Az előterjesztést az alakuló ülés kivételével a Közgyűlés ülése előtt, ha az lehetséges, legalább 8 nappal - a munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belülre összehívott közgyűlési ülés esetén, ha az lehetséges, legalább 5 nappal - korábban leadja az előterjesztő a Polgármesteri Hivatal testületi ülés szervezéséért felelős szervezeti egységén a szükséges aláírásokkal ellátva.

(9) Bármely képviselő kezdeményezheti a polgármesternél benyújtva az általa elkészített írásos előterjesztés napirendre vételét. A polgármester a benyújtástól számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a kezdeményezőt az előterjesztés közgyűlési tárgyalásra való

a) alkalmatlanságáról, megjelölve a formai, a tartalmi hibát vagy a jegyző törvényességi észrevételét, vagy

b) alkalmasságáról és arról, hogy melyik ülésre javasolja napirendre venni az előterjesztést, mely nem lehet későbbi, mint a tájékoztató megküldése utáni második rendes közgyűlési ülés.

(10) Az (8)-(9) bekezdés szerinti előterjesztés bizottsági és részönkormányzati tárgyalásra való megküldéséről a polgármester gondoskodik, melynek során jogosult a nem általa tett előterjesztéssel kapcsolatban észrevételeit írásban az előterjesztéshez csatolni.

6. Beszámoló és tájékoztató

15. §

(1) Beszámoló

a) a Közgyűlés valamely határozatának végrehajtásáról,

b) az interpelláció kivizsgálásáról vagy

c) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet, beleértve a bizottságot, a tanácsnokot és a településrészi önkormányzatot is, tevékenységéről

készíthető.

(2) A beszámolóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) A jegyző legalább negyedévente beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4) A beszámoló elfogadásáról a Közgyűlés határozatot hoz, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve. Ha az előterjesztés döntési javaslatot is tartalmaz, akkor a (2) bekezdés nem alkalmazható, mivel az előterjesztés ez esetben a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztésnek minősül.

16. §

(1) Tájékoztató

a) a polgármester, a bizottság és a részönkormányzat Közgyűlés által átruházott hatáskörben hozott határozatáról,

b) valamely önkormányzati program vagy feladat megvalósításáról, folyamatának állapotáról,

c) valamely a város életével kapcsolatos jelenségnek vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének a megismeréséről vagy

d) törvényben meghatározott esetben

készíthető.

(2) A tájékoztatóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztató az adatvédelmi előírások figyelembevételével készül, legkésőbb a határozat meghozatalától számított harmadik rendes közgyűlési ülésre, melyet a polgármester terjeszt elő.

(4) A tájékoztatót előterjesztőhöz kérdés intézhető, de azon vita nem nyitható. A tájékoztató elfogadásáról a Közgyűlés vita nélkül hoz határozatot, melynél a felelős és a határidő nincsen megjelölve. Ha az előterjesztés döntési javaslatot is tartalmaz, akkor a (2) bekezdés nem alkalmazható, mivel az előterjesztés ez esetben a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztésnek minősül.

7. Az ülés összehívása

17. §

(1) A Közgyűlés ülésének meghívóját a polgármester állítja össze és írja alá.

(2) A meghívó tartalmazza

a) az ülés helyét és időpontját, amelyre elsődlegesen a munkaterv irányadó, de az a polgármestert nem köti,

b) a javasolt napirend sorrendjét,

c) a napirendi pont előterjesztőjének megnevezését,

d) azt a tényt, hogy az anyag később kerül megküldésre, feltéve, hogy a meghívóval együtt, a megküldésre nincsen lehetőség, és

d) a napirendi pont zárt ülés keretében való megtárgyalására vagy annak lehetőségére való utalást.

(3) Az alakuló ülés kivételével a közgyűlés ülésének meghívója, melyhez csatolandó - általában elektronikus formában (CD-n, DVD-n vagy más elektronikus adathordozón) - az írásos, nyílt ülésen tárgyalandó előterjesztés, vagy annak jelzése, hogy az előterjesztés vagy annak melléklete később kerül a képviselőkhöz eljuttatásra, az ülés előtt - ha az lehetséges, legalább 8 nappal - kiküldendő, és az Önkormányzat honlapján közzéteendő.

(4) A képviselők anyaga a képviselői szobában helyezendő el. A képviselők anyaga a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztést is tartalmazza.

(5) A munkatervben nem szereplő, havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott közgyűlési ülés esetében a meghívó kiküldési határideje, ha az lehetséges, legalább 5 nap, amelyhez lehetőség szerint csatolandó hozzá valamennyi tárgyalandó előterjesztés is.

(6) Rendkívül sürgős esetben a meghívó az (5) bekezdésben foglaltnál rövidebb időn belül is kiküldhető. Kivételesen a meghívó kiküldése futárszolgálat, elektronikus levél vagy más rövid úton is történhet.

(7) Egyes napirendi ponthoz külön meghívottnak a meghívóhoz csak az őt érintő előterjesztés csatolandó elektronikusan vagy papír alapon, ha azt igényli.

18. §

(1) A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal kap meghívást

a) a jegyző, az aljegyző,

b) a Polgármesteri Hivatal valamennyi önálló szervezeti egységének vezetője,

c) a városban lakó országgyűlési képviselő,

d) a győri települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

e) a civil szervezet képviselője - a (3) bekezdés szerint - a tevékenységét érintő napirendi pont tárgyalásához, valamint

f) a polgármester és a napirend előterjesztője által javasolt személy és szerv képviselője.

(2) A meghívott akadályoztatása esetén az őt helyettesítő megbízottat is megilleti a tanácskozási jog. A helyettesítés tényéről a helyettesítő megbízott az ülés megkezdése előtt a polgármestert tájékoztatja, és bemutatja a helyettesítésre irányuló, teljes bizonyító erejű írásbeli felhatalmazást.

(3) A civil szervezet a United Way Kisalföld Alapítvány által működtetett Győr-Moson-Sopron Megyei Civil Információs Centrumon (a továbbiakban: CIC) keresztül kap meghívást az ülésre. A tanácskozási jogot - a CIC-en belüli, a közgyűlési bizottsági struktúrához igazodó -műhelyenként - megegyezésük szerint - egy szervezet képviselője gyakorolja, amelyet az ülést megelőzően a polgármesternek a CIC által kiállított igazolással igazol, mely tartalmazza, hogy a tanácskozási jog mely napirendre vonatkozik, és jelzi, hogy mely napirendi pontnál kíván élni tanácskozási jogával. A civil szervezet képviselőjének a legfőbb szerve által hozott döntés vagy konkrét felhatalmazás alapján eljárni jogosult személy tekintendő.

(4) Az e § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott szervezet lehetőség szerint az ülést megelőzően írásban megküldi - a (3) bekezdés szerinti civil szervezet esetén a CIC-en keresztül, az érintett műhely keretében egyeztetett, műhelyenként egy - álláspontját, beleértve a kérdésfeltevésre irányuló szándékát és annak tartalmát, a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője útján a polgármesternek. Ezen álláspont lehetőség szerint megküldendő azon személynek, aki az ülés érintett napirendjére meghívót kap.

(5) Ha az ülésen merül fel új napirend, és a (3) bekezdés szerint civil szervezet képviselője jelen van, tanácskozási jogával kizárólag a CIC által kiállított olyan igazolás birtokában élhet, mely az általa képviselt műhely szakterületére eső tárgykör vonatkozásában biztosít általános tanácskozási jogot.

(6) A tanácskozási jog gyakorlásának megengedhetősége tekintetében a polgármester dönt.

(7) A civil szervezet a településrészi önkormányzat testületi ülésén tanácskozási joggal nem rendelkezik.

8. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés

19. §

(1) A Közgyűlés ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosság helyi hírközlő szerv útján, valamint az Önkormányzat honlapján való közzététellel tájékozódhat.

(2) A Közgyűlés ülésének helye elsődlegesen a Városháza Díszterme.

(3)A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meghívott a Díszterem ötödik sorában foglal helyet. A vendég helyét a polgármester jelöli ki.

(4) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődő a tanácskozóterem ötödik sor mögötti széksorokban és a karzaton foglalhat helyet.

(5) A Közgyűlés nyílt üléséről

a) a sajtó munkatársa tudósíthat, vágóképet (hangfelvétellel együtt) és fényképfelvételt, továbbá

b) az ülésen résztvevő fényképfelvételt

készíthet a Közgyűlés tagjának és egyéb résztvevőjének zavarása nélkül.

(6) Az ülésről a hivatalosan rögzített hangfelvételen kívül külön hangfelvétel, valamint kép- és hangfelvétel nem készíthető.

20. §

(1) Ha a zárt ülés elrendelése a Közgyűlés döntésétől függ, akkor e kérdésben a Közgyűlés a napirend elfogadása során határoz minősített többséggel. Ha a zárt ülés tartását nem az előterjesztő kezdeményezi, akkor a zárt ülés tartására vonatkozó javaslat, valamint az arra vonatkozó javaslat, hogy az előterjesztő kezdeményezése ellenére mégse zárt ülésként tárgyalja a napirendet a Közgyűlés, módosító indítványnak tekintendő, melyről a polgármester a napirend elfogadása előtt szavaztat, és e döntés függvényében hoz határozatot a Közgyűlés a napirendről.

(2) A Közgyűlés döntésétől függő zárt ülésen tárgyalni javasolt előterjesztés a Közgyűlés döntéséig úgy tekintendő, mintha azt zárt ülésen tárgyalná a Közgyűlés, így a bizottság és a településrészi önkormányzat az előterjesztést - szavazás nélkül - zárt ülésen tárgyalja.

(3) A zárt ülésen való tárgyalást az előterjesztő kezdeményezi, de arra az illetékes bizottság, a polgármester vagy bármely képviselő is javaslatot tehet.

(4) A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés és a tárgyalás során elhangzottak, az elfogadott döntés és a zárt ülés kapcsán keletkezett adatok - a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kivételével - titkosak.

9. Az ülés vezetése és az ülés rendjének biztosítása

21. §

(1) A Közgyűlés ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármester vezeti. Több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt, ennek hiányában a polgármester által, a helyettesítési rendben meghatározottak szerint előrébb álló alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Közgyűlés ülését a korelnök hívja össze, és vezeti. A korelnök személyének megállapítására a 7. § (2) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

22. §

(1) A polgármester az ülés kezdetén elsődlegesen a szavazórendszer segítségével megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(2) A polgármester munkájának segítése érdekében az üléstermet - akár átmeneti időre is -elhagyó képviselő távozását és visszaérkezését a szavazórendszer ki-, és bekapcsolásával regisztrálja.

(3) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, továbbá a késést jelző képviselők névsorát.

(4) Ha a polgármester határozatképtelenséget állapít meg a szavazórendszer alapján, névsorolvasással ellenőrzi az ülésteremben jelenlévők számát. Az ülésteremben jelenlévő képviselő a neve elhangzása után jelzi jelenlétét. Ha ezt nem teszi meg, de kétséget kizáró módon megállapítható, hogy az ülésteremben jelen van, a határozatképesség szempontjából figyelembe veendő.

(5) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülés folytatását elnapolja, vagy az ülést bezárja.

23. §

(1) A polgármester az ülés vezetése során jogosult

a) tárgyalási szünet elrendelésére,

b) napirendi pontok összevont tárgyalásának elrendelésére,

c).vita lezárására,

d) ülés félbeszakítására és elnapolására vagy bezárására és

e) határozatképtelenség miatt az ülés elnapolására vagy bezárására.

(2) Ha a polgármester az (1) bekezdés d) vagy e) pont szerinti döntése alapján az ülést bezárja, az emiatt elmaradt napirendi pont a következő ülés első napirendi pontját képezi. Sürgős esetben az elmaradt napirendi pont megtárgyalására a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(3) Ha a polgármester az (1) bekezdés d) vagy e) pont szerinti döntése alapján az ülést elnapolja, kihirdeti, hogy a Közgyűlés az ülését mikor és hol folytatja, melynek időpontja nem lehet későbbi, mint az elnapolástól számított 8. nap. Elnapolt ülésen a napirend nem kerül ismételt elfogadásra, a megkezdett ülés napirendje folytatólagos. Kivételesen - minősített többséggel - az elnapolt ülés napirendjére új napirendi pont is felvehető a polgármester javaslatára.

24. §

A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult

a) figyelmeztetni az előadót, ha az írásos előterjesztést ismétli, vagy a tárgytól eltér, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,

b) figyelmeztetni a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, nem a bejelentkezésnek megfelelő hozzászólást tesz, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,

c) figyelmeztetni a hozzászólót, ha a hozzászólásával más személyét sértő megfogalmazást használ, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,

d) rendre utasítani azt, aki a Közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít,

e) ismételt rendzavarás esetén a rendbontót - kivéve az önkormányzati képviselőt - a terem elhagyására utasítani vagy a teremből kivezettetni, továbbá

f) valamennyi olyan intézkedést megtenni, amit a rend fenntartása érdekében szükségesnek tart.

10. Az ülések napirendje

25. §

(1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. Az ülés napirendje lehetőség szerint rendelettervezet, döntést igénylő ügy, beszámoló és tájékoztató sorrend szerint épül fel.

(2) Ha 13. § (2) bekezdésében feljogosítottakon kívüli, beszámolóra vagy tájékoztatóra köteles, külső szerv vezetőjének az ülésen való jelenléte valószínűsíthető, a beszámolója vagy tájékoztatója megelőzheti a többi napirendi pontot.

(3) Az interpellációra és a kérdésre a napirend végén kerül sor.

(4) A zárt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt napirend megtárgyalása után kerülhet sor.

(5) A polgármester a napirendi ponti javaslatát annak elfogadása előtt az ülésen szabadon módosíthatja.

(6) A polgármester által az ülésen javasolt nyílt napirendi pont elsődlegesen közvetlenül a zárt napirendi pont előtt kerül megtárgyalásra. Az ülésen felvett zárt napirendi pont lehetőség szerint a zárt napirendi pontok között folytatólagosan kerül megtárgyalásra.

(7) A polgármester javaslatára a napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztható vagy a felvett napirendi pont sorrendje módosítható, mely esetén a Közgyűlés az új napirend felvételéről, a felvett napirendi pont levételéről, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztásáról  vagy a napirend sorrendjének módosításáról minősített többséggel szavaz. Későbbi ülésre való halasztásról már megkezdett napirend tárgyalásakor is dönthet a Közgyűlés, mely során - ha mód van rá - az ülés időpontját meghatározza.

(8) A képviselő a napirend előterjesztése során jogosult a napirendi pont felvételére, levételére vagy sorrendjére nézve javaslatot tenni. Napirendi pont felvételére irányuló javaslat a soron következő rendes Közgyűlés napirendjére irányuló javaslatnak tekintendő, kivéve, ha azt a polgármester sajátjának tekinti, és azt befogadja.

(9) Az elfogadott napirendi pontokhoz nem tartozó képviselői hozzászólás a napirend után terjeszthető elő.

(10) A polgármester az e §-ban foglaltaktól indokolt esetben eltérhet.

11. Sürgősség

26. §

(1) A 13. § (2) bekezdésében felsorolt személy vagy szerv indokolással ellátva javasolhatja a Közgyűlésnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását.

(2) Az előterjesztő a sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel együtt legkésőbb a Közgyűlés ülésének napján, az ülés megkezdése előtt egy órával nyújthatja be a polgármesterhez.

(3) A sürgősség kérdésében a Közgyűlés a napirend elfogadása során minősített többséggel dönt. Bármely képviselő - beleértve a polgármestert is - javasolhatja, hogy az előterjesztő kezdeményezése ellenére mégse sürgősséggel tárgyalja a napirendet a Közgyűlés, mely javaslat módosító indítványnak tekintendő, melyről polgármester a napirend elfogadása előtt szavaztat, és e döntés függvényében hoz határozatot a Közgyűlés a napirendről.

(4) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a Közgyűlés első napirendi pontként tárgyalja.

(5) Ha a Közgyűlés módosító indítvány alapján nem fogadja el a sürgősséget, úgy a polgármester a napirendi javaslat szavaztatása előtt ismerteti javaslatát, hogy hányadik napirendi pontként tárgyalja a Közgyűlés az előterjesztést.

(6) A Közgyűlés a napirendi javaslathoz fűzött módosító indítványról, majd a napirendről az elfogadott módosítással együtt vita nélkül határoz.

12. Képviselői indítvány

27. §

 Valamely kérdés napirendre tűzését képviselő is kezdeményezheti rövid indokolással a polgármesternél írásban vagy a Közgyűlés ülésén szóban (a továbbiakban: képviselői indítvány). A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a Közgyűlés a napirendre vonatkozó módosító indítványok között vita nélkül határoz. A javaslat elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről és a Közgyűlés következő rendes ülésre való előterjesztéséről.

13. A tanácskozás rendje

28. §

(1) A napirendek tárgyalásánál az írásos előterjesztés elkészítője a pulpitusnál foglalhat helyet.

(2) Az írásos előterjesztés előterjesztője szóban kiegészítheti az előterjesztést olyan kérdésben, mely abban nem szerepel, de a döntéshozatalt befolyásolhatja.

(3) A szóbeli előterjesztés előterjesztője ismertetheti az előterjesztést és a döntési javaslatot.

29. §

(1) A 13. § (1) bekezdés a)-c) pont szerinti előterjesztésnél a vitában az előterjesztőhöz kérdés intézhető, valamint az előterjesztéshez hozzászólás és módosító indítvány tehető. A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a módosító indítvány írásban nyújtandó be a polgármesterhez, mely alól a polgármester felmentést adhat. Az előterjesztő vagy az előterjesztés elkészítője a vitában időkorlát nélkül válaszol.

(2) A vitát a polgármester akkor zárja le, amikor már nincs további kérdező és hozzászóló bejelentkezve.

(3) Tájékoztató esetén a képviselő csak kérdést tehet fel. Valamennyi kérdésre adott választ követően a Közgyűlés vita nélkül határoz.

(5) Ha a Közgyűlés a tájékoztatót nem fogadja el, az a következő ülésen részletesebb indokolással ismét előterjesztendő.

30. §

(1) A képviselő vagy a tanácskozási joggal résztvevő kérdésének és hozzászólásának együttes időtartama napirendi pontonként legfeljebb 4 perc. A polgármester és az alpolgármester időkorlát nélkül teheti meg hozzászólását.

(2) A frakcióvezető napirendi pontonként, kivéve a tájékoztatót, a Közgyűlés ülésének napján 9 óráig - 9 órakor vagy ezt megelőzően kezdődő ülésen az ülés kezdése előtt 1 órával korábban - írásban a polgármesternél jogosult vezérszónokot megnevezni. A vezérszónokot az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon túl az adott napirendi pont vonatkozásába további 2 perc hozzászólási lehetőség illeti meg.

(3) A nem tanácskozási joggal résztvevő jelentkezése esetén, kifejezetten a napirendhez kapcsolódó hozzászólási jog megadásáról a polgármester dönt. A hozzászólás időtartamát a polgármester határozza meg legfeljebb 3 perc időtartamban.

(4) Az e §-ban meghatározott időkorlátozás alól a polgármester indokolt esetben felmentést adhat.

14. Ügyrendi kérdés és módosító indítvány

31. §

(1) Ügyrendi kérdés a Közgyűlés ülésének vezetésével vagy rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó olyan javaslat, amelyről a polgármester vagy a Közgyűlés döntést tud hozni.

(2) Az ügyrendi kérdésben való hozzászólás az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kezdődik, majd azt követően történhet annak indokolása.

(3) Ugyanazon ügyrendi kérdésben napirendi pontonként csak egyszer lehet javaslatot tenni.

(4) Ügyrendi kérdésben a képviselőnek soron kívül legfeljebb 2 perces hozzászólási lehetősége van.

(5) Személyes megtámadtatás esetén a képviselő ügyrendi bejelentkezéssel soron kívüli, legfeljebb 2 perces hozzászólást kérhet, melynek megadásáról a polgármester dönt.

32. §

(1) A polgármester a 29. § (2) bekezdésétől eltérően is jogosult a vitát bármikor lezárni. A vita lezárására - ügyrendi hozzászólásban - bármelyik képviselő is javaslatot tehet, melyről a polgármester határoz.

(2) Ha a polgármester az (1) bekezdés szerint a vitát lezárja, lehetőséget biztosít a hozzászólásra már bejelentkezett képviselő számára a még elő nem terjesztett módosító indítványának megtételére. Hozzászólásban csak a módosító indítvány ismertethető.

 (3) A vita lezárása után a napirend előterjesztője 5 percben válaszolhat a hozzászólásokra, továbbá szükség esetén a jegyző a törvényességre vonatkozó legfeljebb 5 perces észrevételt tehet. Indokolt esetben az időkorlátozás alól a polgármester felmentést adhat.

(4) A vita lezárása után további hozzászólás - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem engedélyezhető, csak a határozati javaslat és a módosító indítvány pontosítható.

33. §

(1) Módosító indítvány tehető a határozati javaslat érdemi részére, felelősére, határidejére, valamint a rendelettervezetre.

(2) Az előterjesztő – kivéve, ha az előterjesztő testületi szerv - az elhangzott módosító indítványt befogadhatja. A befogadott módosító indítvány az eredeti határozati javaslatnak, javaslatrésznek vagy rendelettervezet szövegrészének a helyébe lép, de a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha jogszabálysértést észlel.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közös előterjesztés esetén is alkalmazandóak azzal, hogy az előterjesztő az előterjesztés saját részét módosíthatja, valamint a saját részéhez, más által tett módosító indítványt befogadhatja.

(4) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalhatja az elhangzottakat, majd a határozati javaslatot és a rendelettervezetet a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

a) a be nem fogadott módosító indítványt, majd

b) a módosító indítvány megszavazásával módosult eredeti határozati javaslatot vagy rendelettervezetet egyben.

(5) A lezárt napirendet a polgármester saját döntése vagy bármely képviselő javaslatára egy alkalommal újra megnyithatja.

(6) Az újra megnyitott napirend tárgyalása során a Közgyűlés a döntéshozatalkor minősített döntéssel rendelkezik a korábban meghozott döntés hatályon kívül helyezéséről, ha az szükséges. Ebben az esetben a 30. §-ban, valamint a 31. § (4) és (5) bekezdésében rögzített időtartam, továbbá a 31. § (3) bekezdésben szabályozott lehetőség újból kezdődik.

15. A szavazás módja

34. §

(1) A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel polgármester döntése alapján elsődlegesen gépi úton, kivételesen kézfeltartással történik.

(2) A polgármester bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti szavazást is elrendelhet.

(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazásról készített névsor a jegyzőkönyvhöz csatolandó.

35. §

(1) Ha jogszabály előírja a titkos szavazást, a szavazás szavazólapon szavazófülke és urna igénybevételével történik. A szavazólap a kérdést tartalmazza, és az igen, a nem és a tartózkodás lehetőségét, kivéve az alpolgármester-választásnál, amelyen szavazni csak igen szavazattal lehet, de a képviselő jogosult érvénytelen szavazatot leadni. Szavazni tollal, körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolandó.

(2) A titkos szavazásnál a szavazatszámláló bizottság feladatait elsősorban a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság képviselő tagjai, de legalább 3 fő látja el.

(3) Ha a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság képviselő tagjai

a) három főnél kevesebben vannak - beleértve azt az esetet is, amikor valamely tag  érintettség okán nem járhat el -, vagy

b) közülük legalább három fő nincs jelen az ülésen,

akkor a Közgyűlés a tagjai sorából a szavazatszámlálói feladatok eseti ellátására a szükséges számban választ szavazatszámláló bizottsági tagot.

(4) A szavazatszámláló bizottság elnöke a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság elnöke, ha a tisztség betöltetlen, nincs jelen vagy érintettsége okán nem járhat el, a Közgyűlés által megválasztott vagy a tagok közül kijelölt képviselő.

36. §

(1) A polgármester a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

(2) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri - a 34. § (2) bekezdésben foglalt szavazás kivételével - a szavazást a polgármester megismételtetheti. A szavazás döntésenként csak egyszer ismételhető meg.

16. Kérdés, interpelláció

37. §

(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a Közgyűlés által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.

(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.

(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.

(5) Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.

38. §

(1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a Közgyűlés rendes ülését megelőző 4. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő a kérdést, megjelölve azt a személyt, akihez a kérdést intézi.

(3) A polgármester a kérdését válaszadás céljából a kérdezetthez továbbítja.

(4) Az írásban feltett kérdést a képviselő a Közgyűlés ülésén legfeljebb 3 percben ismertetheti.

(5) A kérdésre a Közgyűlés következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol a kérdezett, ha az ő feladatkörébe tartozik a kérdés megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére, mely a rákövetkező rendes Közgyűlésen tájékoztatás céljából kiosztásra kerül.

(6) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a Közgyűlés nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

39. §

(1) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz vagy településrészi önkormányzat elnökéhez, továbbá jegyzőhöz lehet intézni.

(2) A képviselő a Közgyűlés rendes ülését megelőző 8. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve a személyt, akihez az interpellációt intézi.

(3) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.

(4) Az interpellációt a képviselő a Közgyűlés ülésén legfeljebb 3 percben ismertetheti.

(5) Az interpellációra a Közgyűlés következő rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére, mely a rákövetkező rendes ülésen kiosztásra kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző 8. napig, hogy a Közgyűlés szavazzon az elfogadásáról.

(6) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal - az (5) bekezdés kivételével - nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a Közgyűlés vita nélkül határoz, egyébként a Közgyűlés nem foglal állást.

(8) Ha a Közgyűlés a választ nem fogadja el, egyszerű szótöbbséggel dönt a további szükségesnek tartott intézkedésről, melynek hiányában az interpelláció lezártnak tekintendő.

17. Döntések

40. §

(1) A Közgyűlés rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) „Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének” fordulatát, mint a rendelet megalkotójának megjelölését,

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét,     

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét „-ról, -ről” raggal

foglalja magában.

(3) A Közgyűlés határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a „/” jelet,

c) a határozat meghozatalának évét, 

d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal és

e) a „Kgy. határozat” kifejezést

foglalja magában.

(4) Ügyrendi és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben hozott döntés a jegyzőkönyvben rögzítendő.

41. §

(1) A rendeletek tárgymutatós, a közgyűlési határozatok tárgymutatós és határidős nyilvántartásának elektronikus vezetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője útján gondoskodik.

(2) A hatályos rendeletek felsorolását a 4. függelék tartalmazza.

(3) A Közgyűlés határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat, és arról a 15. § (3) bekezdés szerint beszámol.

18. Az önkormányzati rendelet

42. §

(1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél nyújtandó be, ha az nem a rendelet megalkotásának szervezeti és működési szabályzat szerinti előterjesztőjétől származik.

(2) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző véleményének kikérése után a téma szerint érintett bizottság vagy a polgármester a Közgyűlés elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.

43. §

A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző feladata.

44. §

Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik. A rendelet Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlönyében és az Önkormányzat honlapján is megjelenik.

45. §

(1) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlönye erre irányuló igény esetén - melynek felméréséről a jegyző minden év december 31-ig gondoskodik - elektronikusan vagy papír alapon megküldendő

a) az önkormányzati képviselőnek,

b) a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Térnek,

c) a bizottságok nem képviselő tagjának,

d) a Győri Rendőrkapitányságnak és a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságnak,

e) a Győri Járási Ügyészségnek, a Győri Nyomozó Ügyészségnek, a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségnek, a Győri Fellebbviteli Főügyészségnek,

f) a Győri Járásbíróságnak, a Győri Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságnak, a Győri Törvényszéknek és a Győri Ítélőtáblának,

g) a Győr Megyei Jogú Város Levéltárának,

h) a településrészi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat testületének és

i) az Önkormányzat költségvetési szervének, többségi tulajdonú gazdasági társaságának.

(2) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlönye megrendelési lehetőségéről az Önkormányzat honlapján évente tájékoztatást kapnak a civil szervezetek és a győri székhelyű kamarák, valamint a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és a természetes személyek.

19. Határozathozatal

46. §

(1) A Közgyűlés általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.

(2) A Közgyűlés minősített többséggel dönt

a) törvényben, különösen a Mötv.-ben meghatározottakról és 

b) az a) ponton kívül

1. a „Győr Megyei Jogú Város Díszpolgára" kitüntető cím, a „Pro Urbe Győr" és a „Szent László Érem” díj adományozásáról,
2. a hatáskör átruházásról és átruházott hatáskörnek a Közgyűlés döntési jogkörbe vonásáról,
3. a nettó 50 millió Ft vagyonérték vagy névérték feletti önkormányzati vagyon elidegenítéséről,
4. a hitelfelvételről, ha az Önkormányzat által az adott évben felvett hitel a 100 millió Ft-ot meghaladja, ide nem értve a likviditási hitelt, amely az Önkormányzat és a számlavezetője között létrejött szerződés alapján áll fenn,
5. a kötvény kibocsátásról,
6. a gazdasági társaságba történő belépésről, kilépéséről, tőkeemelésről,
7. a népszavazás és a népi kezdeményezés elrendeléséről, ha az nem kötelező,
8. a sürgősségi indítványról,
9. a titkos szavazás tartásáról,
10. a zárt ülés elrendeléséről,
11. a napirend elfogadását követően a napirendre új napirendi pont felvételéről - beleértve az elnapolt ülés napirendjét is -, napirendi pontnak a napirendről való levételről vagy későbbi ülésre halasztásáról, a napirend sorrendjének megváltoztatásáról,
12. a már lezárt napirend ismételt megnyitása esetén a korábban meghozott döntés hatályon kívül helyezéséről, és
13. a bizottság eseti feladattal történő megbízásáról és visszavonásáról a 60. § (8) bekezdés szerint.
    

19. Határozathozatal

46. §

(1) A Közgyűlés általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.

(2) A Közgyűlés minősített többséggel dönt

a) törvényben, különösen a Mötv.-ben meghatározottakról és 

b) az a) ponton kívül

1. a „Győr Megyei Jogú Város Díszpolgára" kitüntető cím, a „Pro Urbe Győr" és a „Szent László Érem” díj adományozásáról,
2. a hatáskör átruházásról és átruházott hatáskörnek a Közgyűlés döntési jogkörbe vonásáról,
3. a nettó 50 millió Ft vagyonérték vagy névérték feletti önkormányzati vagyon elidegenítéséről,
4. a hitelfelvételről, ha az Önkormányzat által az adott évben felvett hitel a 100 millió Ft-ot meghaladja, ide nem értve a likviditási hitelt, amely az Önkormányzat és a számlavezetője között létrejött szerződés alapján áll fenn,
5. a kötvény kibocsátásról,
6. a gazdasági társaságba történő belépésről, kilépéséről, tőkeemelésről,
7. a népszavazás és a népi kezdeményezés elrendeléséről, ha az nem kötelező,
8. a sürgősségi indítványról,
9. a titkos szavazás tartásáról,
10. a zárt ülés elrendeléséről,
11. a napirend elfogadását követően a napirendre új napirendi pont felvételéről - beleértve az elnapolt ülés napirendjét is -, napirendi pontnak a napirendről való levételről vagy későbbi ülésre halasztásáról, a napirend sorrendjének megváltoztatásáról,
12. a már lezárt napirend ismételt megnyitása esetén a korábban meghozott döntés hatályon kívül helyezéséről, és
13. a bizottság eseti feladattal történő megbízásáról és visszavonásáról a 60. § (8) bekezdés szerint.
    

48. §

A Közgyűlés nyílt ülésének dokumentumai a lakosság tájékoztatása céljából megjelennek az Önkormányzat honlapján, valamint megküldendők a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Térnek és Győr Megyei Jogú Város Levéltárának. A választópolgár - a zárt ülés kivételével - betekinthet a Közgyűlés ülésének jegyzőkönyvébe. A betekintésre a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége biztosít lehetőséget.

21. A Közgyűlés és a lakosság kapcsolata

49. §

(1) A Közgyűlés évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, lehetőség szerint az Önkormányzat éves költségvetésének tárgyalása előtt.

(2) A közmeghallgatás helye és időpontja az Önkormányzat honlapján és a Győr+ című hetilapban kerül közzétételre.

.

50. §

(1) A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A közmeghallgatáson megjelent személy - nevének és lakóhelyének bemondását követően - 3 perces időtartamban egy közérdekű, a lakosság nagyobb csoportját érintő kérdéssel kapcsolatban egy alkalommal fejtheti ki véleményét.

(3) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményéről írásban kap tájékoztatást.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alól a polgármester felmentést adhat.

22. Lakossági fórum

51. §

(1) A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából az Önkormányzat lakossági fórumot tart

a) a közterület elnevezéssel kapcsolatos előterjesztés előkészítése során, vagy

b) ha a Közgyűlés azt határozatban elrendeli.

(2) A polgármester, valamint a képviselő a lakosság fontos döntésről való tájékoztatására vagy a választókkal való találkozás és véleményük megismerése céljából is szervezhet lakossági fórumot.

(3) A lakosság véleményének megismerésére a helyi civil vagy érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.

52. §

(1) A lakossági fórum szervezéséről a polgármester, valamint a képviselő - a terület egyéni képviselőjével együtt - a jegyző segítségével gondoskodik.

(2) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosság és a szervezetek az Önkormányzat honlapján és a Győr+ című hetilapban kapnak tájékoztatást.

23. Fogadóóra

53. §

(1) A képviselő a választókkal való kapcsolattartás céljából szükség szerint, esetenként meghatározott időpontban egyénileg vagy más képviselővel közösen fogadóórát tart.

(2) A fogadóóra elsődlegesen az érintett lakosság lakóterületén tartandó meg. A lakóterületen önkormányzati intézményben történő helyiség biztosításához szükség esetén a polgármester segítséget nyújt.

(3) A fogadóóra helyéről és időpontjáról a képviselő a lakosságot hírközlő szerv útján értesíti.

III. Fejezet

A képviselő

54. §

(1) A képviselő a képviselői munka ellátása során a Városháza kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit - beleértve a megbízatás ellátásához szükséges személyes használatra biztosított laptopot és tartozékait - díjmentesen igénybe veheti, a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységének munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet.

(2) A képviselő

a) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,

b) tevékenyen részt vesz a Közgyűlés, valamint azon bizottság munkájában, amelynek tagja,

c) a tudomására jutott - nem közérdekű vagy nem közérdekből nyilvános adat kivételével - minden információt megőriz azzal, hogy e titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) bejelenti a polgármesternek, ha a Közgyűlés ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni,

e) bejelenti a bizottság elnökének vagy a bizottsági titkárnak, ha annak a bizottságnak az ülésén, melynek tagja, akadályoztatása miatt nem tud részt venni,

f) bejelenti a polgármesternek, ha valamely megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

g) bejelenti a személyes érintettségét a döntéshozatalnál, valamint

h) vagyon-nyilatkozatot tesz.

(3) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.

(4) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a Közgyűlés dönt. Ha a Közgyűlés kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Közgyűlés dönt az 56. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásáról. A szankció ismételten is kiszabható.

55. §

A képviselőt a képviselői tevékenysége ellátásáért, valamint a bizottsági tagságáért, a tanácsnoki feladatellátásért külön rendeletben meghatározott összegű havi tiszteletdíj illeti meg.

56. §

(1) A képviselő Közgyűlésről való távolmaradása esetén a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság előterjesztése alapján a Közgyűlés a félévet követő első ülésén határoz - az ülés által érintett hónaptól kezdődően - 

a) a képviselői tiszteletdíj - ide nem értve a bizottsági tagságból vagy tanácsnoki tisztségből eredő részt - hónapokban megállapított legfeljebb 6 hónap időtartamra legfeljebb 25%-kal való csökkentéséről, ha a képviselő a megelőző naptári félévben tartott közgyűlési ülések több, mint felén nem vett részt,

b) a képviselői tiszteletdíj - ide nem értve a bizottsági tagságból vagy tanácsnoki tisztségből eredő részt - hónapokban megállapított, legfeljebb 12 hónap időtartamra legfeljebb 25%-kal való csökkentéséről, ha a képviselő a megelőző naptári félévben tartott közgyűlési ülések több, mint háromnegyedén nem vett részt.

(2) A távolmaradás idejébe nem számítandó be

a) azon időtartam, amikor a Közgyűlést képviseli,

b) állampolgári kötelezettségének teljesítésének ideje,

c) kórházi zárójelentéssel igazoltan a kórházi ellátás ideje vagy orvosi igazolással igazoltan a betegség ideje és

d) halotti anyakönyvi kivonattal igazoltan a hozzátartozó halála miatti távolmaradás.

(3) Az (1) bekezdés alapján alkalmazott szankció az érintett választási ciklust követő ciklusra nem vihető át.

(4) Az a képviselő, aki

            a) a tanácskozás méltóságát sérti, vagy

            b) a képviselő-testület tagját sértő kifejezéssel illeti,

ha a sértő kijelentést a megsértett személy vagy a polgármester felszólítására rögtön vissza nem vonja és a sértettet vagy a Közgyűlést meg nem követi, széksértést követ el, és a képviselői havi bruttó tiszteletdíj 10%-ával egyező rendbírsággal sújtható.

(5) A széksértésről és a rendbírság összegéről a polgármester azonnal dönt. A rendbírság megfizetésének határideje a döntésétől számított 30 nap. Ha lehetőség van rá, a képviselő tiszteletdíjából levonható.

(6) A szankció ismételten is kiszabható az e §-ban megvalósított ismételt kötelezettségszegés elkövetése esetén.

(7) A jegyző értesíti a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottságot az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetén.

(8) A bizottsági ülésre az e §-ban foglaltak annyiban alkalmazandók, hogy (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségszegés esetén - azon bizottság kezdeményezése alapján, amelyen a kötelezettségszegés felmerült - a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság dönthet az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról azzal, hogy ez esetben a bizottsági tiszteletdíj kerül csökkentésre. A kötelezettségszegés miatt a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság eljárását kezdeményező bizottság eljárás megindításáról szóló döntése meghozatalában a kötelezettségszegéssel érintett bizottsági tag nem vehet részt, de ha a döntés meghozatalánál jelen van, a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek tekintendő.

(9) Az e §-ban foglaltak nem alkalmazhatók a településrészi önkormányzati ülésre.

IV. Fejezet

A tanácsnok

57. §

(1) A Közgyűlés az 1. mellékletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátásának koordinálására és felügyeletére tanácsnokot választ.

(2) A tanácsnok feladat- és hatáskörét a 1. melléklet tartalmazza.

(3) A tanácsnok jogosult

a) a szakmai feladatai ellátásához a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységének köztisztviselőjét segítségként igénybe venni,

b) a sajtót közvetlenül tájékoztatni munkájáról és

c) a Közgyűlés féléves munkatervére javaslatot tenni.

(4) A tanácsnok a munkájáról a Közgyűlésnek évente a tárgyévet követő év május 31. napjáig beszámol.

V. Fejezet

A bizottság

58. §

(1) A Közgyűlés 6 állandó bizottságot hoz létre, melyek elnevezése a következő:

a) Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság (rövidítve: GATUBI),

b) Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság (rövidítve: KKB),

c) Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottság (rövidítve: OKSTB),

d) Pénzügyi Bizottság (rövidítve: PÜBI),

e) Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság (rövidítve: SZELBI) és

f) Városstratégiai Bizottság (rövidítve: VSTRB).

(2) Az egyes bizottságok 9 főből állnak, ebből legalább 5 fő képviselő és a fennmaradó hely, legfeljebb 4 fő nem képviselő személy.

(3) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát az 5. függelék tartalmazza.

59. §

(1) A bizottság elnökének megválasztására az alakuló ülésen, az alelnök és a tag megválasztására legkésőbb az azt követő rendes ülésen kerül sor. Az elnöki, az alelnöki vagy a tagi viszony megszűnése esetén a választásra legkésőbb a jogviszony megszűnését követő második rendes ülésen kerül sor.

(2) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjának személyére a polgármester, valamint a tiszteletdíjra - külön önkormányzati rendelet szerint - tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem tehető.

(3) A jelöléshez beszerzendő a jelölt írásbeli elfogadó nyilatkozata és a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó vállalása.

60. §

(1) Valamennyi állandó bizottság feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az állandó bizottságot - a Közgyűlés által átruházott hatáskörben - a 2. mellékletben meghatározott ügyben döntési jogkör illeti meg (átruházott hatáskörben hozott döntés).

(3) A Közgyűlés bármely bizottsági hatáskörbe átruházott ügyet esetileg magához vonhat vagy felülvizsgálhat. A Közgyűlés a hatáskörbe vonás és a felülvizsgálat kérdésében minősített többségű szavazattal határoz.

(4) A 2. melléklet rögzíti azoknak az előterjesztéseknek a körét, melyeket csak az illetékes bizottság terjeszthet a Közgyűlés elé.

(5) A 2. mellékletben megjelölt előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményének kikérése után terjeszthető a Közgyűlés elé. A vélemény külön megfogalmazhat módosítási javaslatot, melyet az elnök hiányzása esetén az alelnök ismertet a Közgyűlésen.

(6) A Közgyűlés a 2. mellékletben meghatározott tárgykörű előterjesztéseken túl egyéb előterjesztés esetében is előírhatja valamely bizottság véleményének kikérését. Az előterjesztő is kérheti a valamely bizottság véleményét az előterjesztés megküldésével, de a bizottság ezt nem köteles napirendre venni, és döntést hozni.

(7) A bizottság véleményének hiánya - kivéve, ha azt magasabb szintű jogszabály írja elő - nem akadálya valamely előterjesztés Közgyűlés elé terjesztésének, ha

a) az illetékes bizottságnak lehetősége lett volna a véleményének kialakítására - akár rendkívüli ülés keretében is -, de azt elmulasztotta,

b) az illetékes bizottság azért nem működik, mert a létszáma nem éri el a határozatképességet, vagy

c) az előterjesztés benyújtását fontos önkormányzati érdek indokolja.

(8) A Közgyűlés esetenként minősített többségű szavazattal megbízhat bizottságot a hatáskörébe nem tartozó feladat elvégzésével is.

61. §

(1) A bizottság elnöke

a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,

b) aláírja a bizottsági ülés meghívóját és a bizottság egy tagjával együtt az ülésről készült jegyzőkönyvet,

c) figyelemmel kíséri a bizottság határozatának végrehajtását,

d) évente a tárgyévet követő május 31. napjáig beszámol a bizottság munkájáról a Közgyűlésnek, és

e) képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság alelnöke - több alelnök esetén a bizottság elnöke által kijelölt, ennek hiányában a legidősebb  alelnök -

a) a bizottság elnökének akadályoztatása esetén ellátja az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat, és

b) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a bizottság elnöke esetenként megbízza.

(3) A bizottság tagja

a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésén,

b) a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet a jegyzőtől, az aljegyzőtől, a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységének vezetőjétől, és

c) a bizottság megbízása alapján képviseli a bizottságot.

62. §

(1) Az egyes bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat, valamint a jegyző és az aljegyző távolléte esetén a jogszabálysértés észlelése esetén felmerülő jelzési kötelezettséget bizottsági titkárként a jegyzővel szemben támasztott képesítési, szakképesítési és törvényben meghatározott egyéb feltételekkel rendelkező, a Polgármesteri Hivatal jegyző által kijelölt köztisztviselője teljesíti.

(2) A tanácsnok tevékenységével összefüggő ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége látja el.

63. §

(1) A bizottság féléves - a Közgyűlés munkatervéhez igazodó - munkaterv alapján működik.

(2) A bizottság féléves munkatervét a tárgyi félévet megelőző utolsó rendes ülésén fogadja el.

(3) A bizottság munkatervére a 12. § (7) bekezdés megfelelően irányadó.

64. §

(1) A bizottság a Közgyűlés üléséhez igazodóan, továbbá szükség szerint tart ülést.

(2) A bizottság ülését az elnök összehívja, ha azt a Közgyűlés, a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint 1/4-e kezdeményezi.

(3) Az elnök a bizottsági ülésre meghívja a bizottság tagjain túl a polgármestert, az alpolgármestert, a képviselőt, a jegyzőt, az aljegyzőt, a tárgyalt előterjesztést előkészítő önálló szervezeti egység vezetőjét, az előterjesztés előkészítésében közreműködő intézményt, szervet vagy személyt, az érintett önszerveződő közösség képviselőjét a 18. § (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével és az egyéb érdekelteket. A meghívandó egyéb érdekeltek körét a bizottság elnöke esetileg határozza meg.

(4) Az elnök a bizottsági titkár útján gondoskodik a meghívó kiküldéséről. A bizottsági titkár meghívót az elnök nevében az írásos előterjesztésekkel - ha lehetőség van rá - az ülés tervezett időpontja előtt legalább 4 nappal korábban elsődlegesen elektronikus úton küldi meg a bizottsági tagoknak.

(5) Az előterjesztésekre a 14. §-ban foglaltak az irányadók a következő eltérésekkel:

a) a 13. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott előterjesztés előterjesztésére a jegyző, az aljegyző és a Polgármesteri Hivatal önálló szervezeti egységének vezetője is jogosult, valamint

b) az előterjesztések tartalmi vagy formai követelményei betartásának kötelezettsége alól a bizottság elnöke is felmentést adhat.

(4) A bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vesz a bizottsági titkár.

(5) A (3) bekezdés alapján meghívott kamara és önszerveződő közösség képviselőjének - a 18. § (3) bekezdés figyelembevételével - és az egyéb érdekelt hozzászólási, tanácskozási jogáról a bizottság elnöke dönt.

(6) A tanácskozási jog gyakorlása esetén a 18. § rendelkezései azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy az írásbeli álláspontot a kijelölt köztisztviselő a bizottsági titkárnak is megküldi, aki gondoskodik annak megismertetéséről a bizottság tagjai vonatkozásában.

(7) A bizottsági ülésre a Közgyűlésre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók az V. Fejezetben foglalt eltérésekkel azzal, hogy polgármesteren a bizottság elnöke, az alpolgármesteren az alelnök, a jegyzőn a  jegyzővel szemben támasztott képesítési, szakképesítési és törvényben meghatározott egyéb feltételekkel rendelkező bizottsági titkár is értendő.

65. §

(1) A bizottság az általa tárgyalt előterjesztésről határozatot hoz.

(2) A bizottság határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) évente előröl kezdődő számozással a határozat számát,

b) a „/” jelet,

c) a határozat meghozatalának évét, 

d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal

e) az 58. § (1) bekezdésben meghatározott, a bizottság nevére utaló rövidítést és

f) a „határozata” kifejezést

foglalja magában.

(3) A határozat tartalmazza

a) a bizottság döntését,

b) a határozat végrehajtásáért felelős személy megjelölését és

c) a végrehajtási határidőt.

(4) A határozat végrehajtásáért felelős személy lehet a bizottság tagja is.

(5) A 60. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a (3) bekezdés b) és c) pontja nem alkalmazandó.

66. §

(1) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéséről a 16. § (3) bekezdése szerint tájékoztatást ad.

(2) A bizottság tájékoztatóban tájékoztatja a Közgyűlést a soron következő rendes ülésén a hozzá beérkezett, de döntésre a Közgyűlés elé nem terjesztett javaslatról, ha azt a polgármester sem terjesztette a Közgyűlés elé. A javaslatról - a tájékoztató napirendi pont keretében - a Közgyűlés a vitát követően határoz.

67. §

(1) A bizottsági ülésről hangfelvétel készül. A hangfelvétel alapján a bizottsági titkár jegyzőkönyvet készít.

(2) A bizottsági titkár a hangfelvétel alapján készített, törvényben meghatározott formai és tartalmi kellékekkel rendelkező jegyzőkönyv kettő példányát - az ülést követő 10 napon belül - eljuttatja a Polgármesteri Hivatalnak a jegyzőkönyv kormányhivatalhoz történő továbbítására illetékes szervezeti egységéhez.

(3) A bizottsági titkár a bizottság által hozott határozat kivonatát - az ülést követő 10 napon belül - eljuttatja a határozat végrehajtásáért felelős személynek.

(4) A bizottsági határozatot a bizottsági titkár elektronikusan tartja nyilván.

68. §

(1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti.

(2) Több alelnök esetén a bizottság elnöke által kijelölt, ennek hiányában a legidősebb alelnök jár el. Ha nem állapítható meg így az alelnök személye, a 7. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.

69. §

(1) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben - az ellátandó feladat meghatározásával - albizottságot alakíthat. Az albizottság kizárólag javaslattételi joggal rendelkezik az őt létrehozó bizottság irányába.

(2) Az albizottság tagjainak számát és összetételét az albizottságot létrehozó bizottság határozza meg.

(3) Az albizottság tagja lehet a képviselő és a nem képviselő bizottsági tag. Az albizottság tagjainak többségét képviselő bizottsági tag adja. Albizottság vezetője csak képviselő lehet. Albizottságban való részvételért külön díjazás nem jár.

70. §

Az elnökén keresztül valamennyi bizottság jogosult

a) a szakmai feladatai ellátásához a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységének köztisztviselőjét segítségként igénybe venni,

b) a sajtót közvetlenül tájékoztatni munkájáról és

c) a Közgyűlés féléves munkatervére javaslatot tenni.

71. §

(1) A Közgyűlés a feladatai eredményes ellátása érdekében szükség szerint - hosszabb távú vagy állandó feladat esetén - munkacsoportot vagy - átmenetileg felmerülő feladat esetén - ideiglenes bizottságot is létrehozhat, melynek összetételét és feladatait annak megalakításakor állapítja meg.

(2) A munkacsoport tagja kizárólag polgármester, alpolgármester vagy képviselő, míg az ideiglenes bizottság tagjainak többsége - a polgármester és az alpolgármester kivételével -képviselő lehet.

(3) Az ideiglenes bizottság ülésén szükség szerint, az elnök döntése alapján készül jegyzőkönyv. A munkacsoport ülésén a szavazás eredménye rögzítendő, és az elnök döntése szerinti tartalommal jegyzőkönyv készíthető.

(4) A bizottság működésének általános szabályai az e §-ban foglalt eltérésekkel a munkacsoport és az ideiglenes bizottság működésére is megfelelően alkalmazandók.

71/A. §

(1) Több bizottság feladat- és hatáskörébe is tartozó ugyanazon napirendi pont tárgyalása érdekében a bizottságok (a továbbiakban: érintett bizottságok) együttes ülést tarthatnak.

(2) Az együttes ülésre az érintett bizottságok vonatkozásában külön meghívó készül, amely utalást tartalmaz arra nézve, hogy valamely napirendi pont miatt együttes ülés kerül összehívásra.

(3) Az együttes ülést - megegyezés alapján - valamely érintett bizottság elnöke vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképesség külön-külön állapítandó meg. Az együttes ülésen határozatot csak azon bizottság hozhat, amely határozatképes. Ha az együttes ülésen csak egy bizottság határozatképes, az ülésre a továbbiakban az általános szabályok az irányadók.

(5) A vitában a kérdezők és hozzászólók a jelentkezés sorrendjében kapnak szót.

(6) A tárgyalt előterjesztésről az érintett bizottságok külön-külön szavaznak, és az így született döntésről bizottságonként külön határozat születik.

(7) Az együttes ülésről külön-külön jegyzőkönyv készül.

(8) Az együttes ülés megtartásának nem akadálya olyan napirendi pont tárgyalása, amely nem tartozik valamennyi bizottság hatáskörébe. Ilyen esetben a nem érintett bizottság elnökét és tagjait jelenléti jog illeti meg.

(9) Az együttes ülésre egyebekben jelen Fejezetben foglaltak megfelelően alkalmazandók.

VI. Fejezet

A településrészi önkormányzat

25. A településrészi önkormányzat létrehozása

72. §

(1) A Közgyűlés a sajátos arculattal, hagyományokkal rendelkező, topográfiailag jól körülhatárolható településrészen településrészi önkormányzatot hozhat létre az érintett településrészen lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok 10%-ának írásbeli kezdeményezésére. A 6. függelékben rögzített kezdeményezés adattartalmát a jegyző hitelesíti.

(2) Az írásbeli kezdeményezés tartalmazza

a) a településrész pontos körülhatárolását utca, házszám, természeti vagy mesterséges tereptárgy megjelölésével,

b) ha a településrész korábban önálló település volt, a településrész önálló településkénti megszűnésének időpontját és korábbi megnevezését,

c) a településrész sajátosságait és

d) a kezdeményezés indokát.

(3) Új településrészi önkormányzat létrehozására irányuló kezdeményezés a helyi önkormányzati képviselők általános választásának évében nyújtható be a helyi önkormányzati képviselő választás kitűzése és a választás napja között beérkezőleg. A beérkezett kezdeményezést a jegyző megvizsgálja, hogy a jelen rendelet előírásainak megfelel-e, illetve hogy a kezdeményezést aláíró személyek a szükséges feltételekkel rendelkeznek-e.

(4) A jegyző által jogszabályszerűségi szempontból jóváhagyott kezdeményezésről a választást követően megalakult új Közgyűlés dönt az alakuló ülését követő első rendes ülésén.

(5) A Közgyűlés Győr Megyei Jogú Város területén Bácsa, Gyirmót, Kismegyer, Likócs, Ménfőcsanak, Szentiván és Újváros városrészekben hozott létre településrészi önkormányzatot a következő elnevezéssel:

a) Győr- Bácsa Településrészi Önkormányzata,

b) Győr-Gyirmót Településrészi Önkormányzata,

c) Győr-Kismegyer Településrészi Önkormányzata,

d) Győr-Likócs Településrészi Önkormányzata,

e) Győr-Ménfőcsanak Településrészi Önkormányzata,

f) Győr-Szentiván Településrészi Önkormányzata és

g) Győr-Újváros Településrészi Önkormányzata.

73. §

(1) A településrészi önkormányzati testület létszáma a településrész lakosságának számától függően - az általános önkormányzati választást megelőző év december 31. napján aktuális állapot szerint - 3000 lakosig 3 fő, 3000 lakos felett 5 fő.

(2) A településrészi önkormányzati testület tagjai

1. a településrészen a helyi önkormányzati választáson megválasztott képviselő (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: települési képviselő) és
2. az adott településrészen lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel (a továbbiakban együtt: lakóhely) rendelkező - ha lakóhellyel és tartózkodási hellyel is rendelkezik, akkor a lakóhelye szerinti - nagykorú magyar állampolgár (a továbbiakban: választópolgár) által választott képviselő (a továbbiakban: településrészi képviselő).

(3) A településrészi önkormányzat testületének tagjainak névsorát a 7. függelék tartalmazza.

25. A településrészi önkormányzat testülete tagjának megválasztása és megbízatása megszűnése

74. §

(1) A településrészi önkormányzati választáson a 73. § (1) bekezdése alapján megállapított testületi létszámnak a települési képviselő számával csökkentett számban osztható ki mandátum.

(2) A településrészi képviselőválasztáson egyéni listára lehet szavazni. Az egyéni listán településrészi képviselő az a jelölt lesz, aki a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyikük szerez mandátumot, ha kevesebb a kiosztható mandátum, mint az azonos szavazatot kapott személyek száma.

75. §

(1) A települési képviselő megbízatása megszűnik a települési képviselői megbízás megszűnésével.

(2) A településrészi képviselő megbízatása megszűnik

a) a településrészi önkormányzati testület megbízatásának 82. § (5) bekezdés szerint megszűnése napjával,

b) a választójog elvesztésével,

c) lemondással,

d) településrészi lakóhely megszűnésével,

e) összeférhetetlenség kimondásával vagy

f) a halálával.

(3) Ha a települési képviselő megbízatása megszűnik, helyébe a helyére megválasztott képviselő lép. Ha a településrészi képviselő megbízatása megszűnik, helyébe a választáson a legtöbb szavazatot kapott jelölt lép.

(4) Ha a (3) bekezdés alapján nincsen olyan jelölt, aki a képviselő helyébe lépne, a településrészi önkormányzat megszűnik.

26. A választási eljárás

76. §

(1) A választási eljárásról szóló törvény általános szabályai irányadók az e rendeletben foglalt eltérésekkel.

(2) A választás napját a HVB - mely delegált taggal nem rendelkezik a településrészi önkormányzati választás során - a választás napját megelőzően legalább 30 nappal korábban tűzi ki. A településrészi képviselőválasztás az általános helyi önkormányzati választást követő év januárjában, vasárnap kerül megtartásra. Időközi választás nincsen. Szavazni 8 és 18 óra között lehet.

(3) A HVB határozza meg a választás kitűzésével egyidejűleg településrészenként a szavazókörök számát, helyét és ennek megfelelően a szavazatszámláló bizottságok számát. A szavazatszámláló bizottságban résztvevő személyeket a megválasztott szavazatszámláló bizottsági tagok közül a jegyző jelöli ki.

(4) A településrészi képviselőválasztás időpontjának, a jelöltállítással, választással és szavazással kapcsolatos tudnivalóknak és a határidőknek, valamint a (2) bekezdés szerinti döntés tartalmának az Önkormányzat honlapján, valamint a Győr+ című hetilapban történő közzétételéről a helyi választási iroda gondoskodik.

77. §

A választási napi névjegyzék összeállításáról a választást megelőző 3. nap 16 órai állapot alapján a helyi választási iroda vezetője gondoskodik. A névjegyzék eddig az időpontig megtekinthető a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységénél.

78. §

(1) A településrészi képviselők megválasztását jelöltállítás előzi meg.

(2) Településrészi képviselőjelöltnek olyan személy ajánlható, aki választójoggal rendelkezik, és akinek a lakóhelye az adott településrészen van.

(3) A településrészi képviselőjelölt állításhoz a településrész választópolgárai legalább 1%-ának, de legalább 30 választópolgár érvényes ajánlása szükséges.

(4) Településrészi képviselőjelöltet ajánlani a 8. függelék szerinti jegyző által hitelesített ajánlólapon lehet. A választópolgár értesítőt nem kap. Az ajánlólap a HVB által, a választás kitűzésével egyidejűleg meghatározott időben gyűjthető, mely időtartam nem lehet rövidebb 7 napnál.

(5) A jelölt független vagy jelölő szervezet jelöltje. Ajánlólapot a helyi választási iroda vezetője olyan jelöltnek ad ki, aki választójoggal rendelkezik. Az ajánlólap a választást megelőző 18. nap 16 óráig nyújtandó be a helyi választási irodán a jelölt által. A jelölt leadja a helyi választási irodán azon, az ajánlólapon szereplő nyilatkozatát, hogy a jelölést vállalja, és jelölő szervezet jelöltje esetén a jelölő szervezetnek a szervezet elnökének - vagy területi szerv esetén annak elnökének - aláírásával ellátott, azon nyilatkozatát is, hogy a jelölő szervezet jogszabálynak megfelelően bejelentett szervezet, és arra való utalást, hogy a jelölt valóban az adott jelölő szervezet jelöltje.

(6) A választópolgár több jelöltet is ajánlhat.

(7) Az ajánlásra, valamint a jelölt bejelentésére és nyilvántartásbavételére egyebekben a választási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók, azzal, hogy a nyilvántartásba vételről a HVB dönt.

79. §

A szavazólap adattartalmát a HVB határozza meg. A szavazólapon a jelöltek ABC sorrendben kerülnek feltüntetésre. A szavazólapon kizárólag a jelölő szervezet neve vagy rövidített neve - a logója nem - szerepel. A szavazólap előállításáról és a választási eljárásról szóló törvény hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásáról a helyi választási iroda gondoskodik.

80. §

(1) A szavazatszámláló bizottság legalább 3 választott tagból áll, jelölő szervezet vagy független jelölt további megbízottat delegálhat a szavazás napját megelőző 10. nap 12 óráig. A szavazatszámláló bizottság elnökét a választott tagok maguk közül választják meg.

(2) A szavazatszámláló bizottság tagjai oktatásban nem részesülnek, de a delegált tagok a polgármester előtt - a polgármester által meghatározott időpontban - a szavazás napját megelőző 5. napig esküt tesznek. A szavazatszámláló bizottság választott tagjai magasabb szintű jogszabályban meghatározott, az országgyűlési képviselőválasztásra központilag megállapított tiszteletdíjjal egyező mértékű tiszteletdíjra és költségtérítésre jogosultak, melynek forrását az Önkormányzat költségvetésében biztosítandó.

(3) A szavazatok újraszámolására nincsen lehetőség a szavazóköri eredmény megállapítását követően.

(4) A választás eredményét a szavazóköri jegyzőkönyv alapján a HVB állapítja meg a választást követő nap végéig.

(5) A választás eredményét rögzítő, szavazatszámláló bizottság és a HVB jegyzőkönyve irattárba kerül. Minden egyéb dokumentum a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével, fellebbezés esetén pedig a fellebbezést elbíráló Közgyűlés ülését követően haladéktalanul megsemmisítésre, valamint törlésre kerül.

(6) A választás eredményével szemben az (5) bekezdés szerinti megállapítástól számított 3 napon belül a 3. nap 16 óráig beérkezőleg élhet fellebbezéssel a jelölt. A fellebbezést benyújtó a fellebbezést a helyi választási iroda vezetőjéhez nyújtja be. A fellebbezést a Közgyűlés legkésőbb a következő rendes ülésen bírálja el.

81. §

(1) A választás során nincsen

1. igazolással történő szavazás és
2. kampánycsend.

(2) A választással kapcsolatban 11 és 14 órakor napközbeni jelentés készül.

(3) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a településrészi önkormányzati választási eljárás során az általános eljárási határidő 5 nap.

(4) Jogorvoslattal élni bármilyen a helyi választási bizottság, a szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási iroda vezetői döntése ellen kizárólag akkor lehet, ha e rendelet azt kifejezetten megengedi.

27. Testületi ülés

82. §

(1) A településrészi önkormányzati testület az alakuló ülését a településrészi képviselők megválasztásától számított 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a települési képviselő tag - több települési képviselő tag esetén az idősebb, azonos korú képviselő tag esetén az ABC sorrendben előrébb álló képviselő - hívja össze.

(2) Az összehívó képviselő esküt tesz, és erről okmányt ír alá.

(3) A településrészi önkormányzati testület az alakuló ülésén a települési képviselő tagok közül elnököt választ.

(4) A településrészi önkormányzati testület - az elnök javaslatára - az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére alelnököt választ.

(5) A településrészi önkormányzati testület megalakulásáról és elnökének megválasztásáról a polgármester tájékoztatja a Közgyűlést.

(6) A településrészi önkormányzati testület megbízatása megszűnik

a) a településrészi képviselőválasztás 76. § (1) bekezdés szerint kitűzött napjával,

b) ha a testület létszáma a 73. § (1) bekezdés szerinti létszám alá csökken, vagy

c) ha a 73. § (1) bekezdés szerinti, kellő számú településrészi képviselőjelölt hiányában nem kerül sor településrészi képviselőválasztásra az ezt megállapító HVB döntésének napjával.

28. A településrészi önkormányzat hatásköre

83. §

(1) A településrészi önkormányzat a településrészt érintően ellátja azokat a feladatokat és gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket a Közgyűlés a 3. mellékletben foglaltak szerint meghatároz.

(2) A településrészi önkormányzat átruházott hatáskörben eljárva - a jogszabályok keretei között - szabadon dönt.

(3) A településrészi önkormányzat határozatait évente elölről kezdődő sorszámmal látja el, melynek megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a „/” jelet,

c) a határozat meghozatalának évét, 

d) a határozat meghozatalának hónapját, és napját arab számmal, zárójelben „.”jellel elválasztva,

e) a településrész megnevezését és

f) a „Trö. határozat” kifejezést

foglalja magában.

(4) A településrészi önkormányzat gazdálkodási jogköre a részére, a mindenkori önkormányzati költségvetési rendeletben meghatározott keretösszeg felhasználására terjed ki. A keretösszeg a valamennyi településrészi önkormányzatot egységesen megillető 900.000,- Ft alapösszegből, valamint a mindenkori költségvetési rendeletben lakosságszám alapján arányosan felosztott részből áll.

84. §

(1) A településrészi önkormányzatot véleményezési, javaslattételi és kezdeményezési jog illeti meg a Közgyűlés és a Közgyűlés bizottsága hatáskörébe tartozó kizárólag a településrészt érintő ügyben.

(2) A településrészi önkormányzat véleményét, javaslatát, kezdeményezését az elnök közvetítésével juttatja el a Közgyűlést érintő ügy esetén a polgármesterhez, bizottság hatáskörébe tartozó ügy esetén a bizottság elnökéhez.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a településrészi önkormányzat véleménye, javaslata, kezdeményezése a döntéshozatalt megelőzően a döntéshozóval ismertetésre kerülhet.

.

85. §

(1) A Közgyűlés a településrészi önkormányzat munkájának segítésére az egyes településrészeken hivatali kirendeltséget hozhat létre.

(2) A településrészi önkormányzati testület működési feltételeinek megteremtése, döntéseinek előkészítése, végrehajtása a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége kijelölt köztisztviselőjének a feladata.

86. §

(1) A településrészi önkormányzatot az elnök képviseli.

(2) A településrészi önkormányzati testület szükség szerint, de legalább negyedévente ülést tart.

(3) Az ülést az elnök hívja össze a napirendet tartalmazó meghívónak az ülés előtt - lehetőség szerint - legalább 4 nappal korábban történő kiküldésével, melyhez csatolandó - általában elektronikus formában (CD-n, DVD-n vagy más elektronikus adathordozón) - az írásos, nyílt ülésen tárgyalandó előterjesztés, vagy annak jelzése, hogy az előterjesztés később kerül kiküldésre.

(4) A településrészi önkormányzati testület ülésére a bizottságok ülésére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen a 82-86. §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazandók.

VII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző jogállása

29. A polgármester

87. §

(1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) A Közgyűlés a polgármester illetményének emeléséről, egyéb juttatásainak megváltoztatásáról és jutalmazásáról a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság javaslatára határoz.

88. §

(1) A Közgyűlés a 4. mellékletben felsorolt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a 16. § (3) bekezdésének megfelelően írásban tájékoztatást ad. A tájékoztató előkészítése érdekében a döntés egy példányát eljuttatja a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységének.

(3) A polgármester 4. melléklet szerinti döntéshozatalát és hatáskörgyakorlását a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozó döntések korlátozzák.

(4) A polgármester átruházott hatáskörben vagy törvény által hatáskörébe utalt ügyben hozott határozatait naponta elölről kezdődő sorszámmal látja el, melynek megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a „/” jelet,

c) a határozat meghozatalának napját, hónapját, évét arab számmal, „/” jellel elválasztva és

d) a „PM. h.” kifejezést

foglalja magában.

(5) A polgármester határozatának nyilvántartását a jegyző a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője útján végzi.

(6) Ha a Közgyűlés ülésén merül fel olyan kérdés, amely valamely bizottság hatáskörébe tartozik, a polgármester jogosult a javaslatot megtenni.

(7) A polgármester minden hónap utolsó szerdáján 13 óra és 15 óra 30 perc között ügyfélfogadást tart.

30. Az alpolgármester

90. §

(1) A Közgyűlés a Közgyűlés tagjai közül három foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi munkáját.

(2) A polgármester az alpolgármester megválasztását követő 15 napon belül írásban meghatározza az alpolgármester feladatkörét. A feladatkört a polgármester bármikor jogosult írásban megváltoztatni.

(3) A Közgyűlés a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester illetményét és egyéb juttatásait - a vonatkozó törvényi előírások figyelembevételével - a megválasztást követően határozza meg.

(4) A Közgyűlés az alpolgármester illetményének emeléséről és egyéb juttatásainak megváltoztatásáról a polgármester javaslatára határoz.

(5) Az alpolgármesterek felváltva minden hónap első három szerdáján 13 óra és 15 óra 30 perc között ügyfélfogadást tartanak.

31. A jegyző és az aljegyző

91. §

(1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző

a) gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzői feladatok ellátásáról,

b) előkészítteti a Közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) tanácskozási joggal vesz részt a Közgyűlés és a Közgyűlés bizottságának ülésén,

d) jelzi a Közgyűlésnek, a Közgyűlés szervének, a polgármesternek, ha a döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel,

e) gondoskodik a Közgyűlés üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,

f) a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvet,

g) az ülést követő 15 napon belül megküldi a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetőjének a Közgyűlés, a bizottság, a településrészi önkormányzati testületi ülésről készült jegyzőkönyvet,

h) megküldi a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetőjének a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát, a bizottság és a településrészi önkormányzat határozatát,

i) a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek közreműködésével ellátja a bizottságok, településrészi önkormányzatok működésének ügyviteli feladatait,

j) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Közgyűlésnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól,

k) rendes Közgyűlésen beszámol a Polgármesteri Hivatal munkájáról a tárgyévet követő május 31. napjáig és

l) gondoskodik jelen rendelet függelékének naprakészen tartásáról.

92. §

(1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján egy aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző feladatkörét és a közöttük lévő munkamegosztást a jegyző határozza meg.

(3) A jegyzőt - távolléte vagy akadályoztatása esetén - teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Polgármesteri Hivatalnak, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

(5) A jegyző és az aljegyző minden szerdán 9 óra 30 perc és 14 óra között ügyfélfogadást tartanak.

VIII. Fejezet

A Polgármesteri Hivatal

93. §

A Közgyűlés az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala elnevezéssel polgármesteri hivatalt hoz létre.

94. §

(1) A Közgyűlés a polgármester tevékenységéhez, valamint a Közgyűlés és bizottságai döntésének előkészítéséhez közvetlenül kapcsolódó egyes feladatok ellátására önkormányzati főtanácsadói és önkormányzati tanácsadói munkakört létesít.

(2) Önkormányzati főtanácsadóval a kabinetfőnöki munkakör, míg önkormányzati tanácsadóval a közszolgálati tanácsadói munkakör tölthető be.

95. §

A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

IX. Fejezet

A helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés

96. §

(1) Helyi népszavazást a választópolgárok 15%-a kezdeményezhet a polgármesternél.

(2) A Közgyűlés kitűzi a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezi.

(3) A Közgyűlés a népszavazás elrendeléséről - ha annak kitűzése nem kötelező - minősített többséggel határoz.

97. §

(1) Népszavazás a településrészi önkormányzat területén és a Győr Megyei Jogú Város hagyományosan elkülönült részén is tartható (a továbbiakban együtt: településrészi helyi népszavazás), kizárólag a településrészt érintő ügyben.

(2) Nem minősül településrészt érintő ügynek az az ügy, és így nem lehet településrészi népszavazást tartani olyan kérdésben, amely az Önkormányzat, 5. mellékletben meghatározott kötelező vagy önként vállalt feladatellátását érinti.

(3) Településrészi helyi népszavazás kezdeményezésére az érintett területen lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárok jogosultak.

(4) Ha e § eltérően nem rendelkezik, a településrészi népszavazásra a 96. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

98. §

(1) Népi kezdeményezést a választópolgárok legalább 5%-a terjeszthet elő a polgármesternél.

(2) A Közgyűlés a népi kezdeményezés megtárgyalásáról minősített többséggel határoz. A Közgyűlés megtárgyalja azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 10%-a terjesztett elő.

X. Fejezet

Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása

99. §

A Közgyűlés az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

XI. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzat

100. §

Győr Megyei Jogú Városban a 9. függelékben meghatározott nemzetiségi önkormányzat működik.

101. §

(1) A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét - törvény keretei között - saját hatáskörben állapítja meg.

(2) A nemzetiségi önkormányzat részére az Önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.

(3) A nemzetiségi önkormányzat munkáját a Polgármesteri Hivatal a 4. mellékletben meghatározott módon segíti.

102. §

A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal meghívandó a Közgyűlés, a bizottságok és a településrészi önkormányzati testületek ülésére, ha a nemzetiség helyzetét érintő kérdés szerepel a napirenden.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

103. §

E rendelet 2013. január 1. napján lép hatályba.

104. §

Hatályát veszti a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2007. (III. 23.) R. rendelet.