Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2024. (XI. 7.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2026. 01. 01Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2024. (XI. 7.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] A rendelet célja, hogy szabályozza Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata szervezetét és működését.
[2]1 A célok megvalósítása érdekében Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete
az 1-85. §, a 86/A. § és a 87-96. § tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,
a 86. § tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Alapvető rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat hivatalos rövid elnevezése: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat.
2. § Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
3. § A Képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyeri Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
2. Működésre vonatkozó alapadatok
4. § (1) Az Önkormányzat székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.
(2) Az Önkormányzat működési területe: Budapest főváros III. kerület közigazgatási területe.
(3) Az Önkormányzat honlapja: https://www.obuda.hu.
5. § Az Önkormányzat hirdetőtáblája a 1033 Budapest, Harrer Pál utca 2. szám alatti épületben található.
6. § Az Önkormányzat hivatalos ünnepnapja május 4., Szent Flórián napja.
Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
3. Önként vállalt feladatok
7. § Az Önkormányzat a következő helyi közügyek megoldását vállalja önként:
a) egészségügyi alapellátásnak nem minősülő szakellátás biztosítása,
b) alapellátásának nem minősülő szociális szolgáltatás nyújtása,
c) új beköltözők tájékoztatása a szociális, lakhatási, parkolási, hivatali ügyintézési tudnivalókról, önkormányzati támogatási lehetőségekről,
d) könyvtár és múzeum fenntartása,
e) közhasznú kulturális információs szolgáltatás, helyi művelődés szociológiai kutatása,
f) kulturális szempontból kiemelten fontos kulturális és gasztrorendezvények szervezése,
g) településképi és társasházi támogatási és ösztönző rendszer kialakítása és működtetése,
h) lakásépítési helyi támogatás nyújtása,
i) fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása,
j) piac létesítése és fenntartása,
k) helyi civil szervezetek pénzbeli és nem pénzbeli támogatása és ezzel kapcsolatban Civil Adatbázis működtetése,
l) ünnepség rendezése és az Önkormányzat által fenntartott intézmények, valamint a kerületi civil szervezetek számára pályázati úton forrás biztosításának lehetősége az Önkormányzat hivatalos ünnepnapja és más ünnepségek megrendezése céljából,
m) zajvédelmi korlátozással kapcsolatos engedélyezési eljárás lefolytatása azon közterületi rendezvények esetében, amelyek környezeti zajt vagy rezgést okoznak vagy okozhatnak.
8. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának, állammal kötött megállapodás alapján állami feladat ellátásának elvállalása, valamint más önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör átvállalása előtt a polgármester vagy a Képviselő-testület által kijelölt bizottság előkészítő eljárást folytat le.
(2) Az előkészítő eljárásban meg kell vizsgálni, és az előkészítő eljárás alapján előkészített előterjesztésben be kell mutatni
a) a helyi közügy önálló megoldásával, feladat átvállalásával elérni kívánt célt,
b) a feladat megoldásának részletes feltételeit,
c) a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit, valamint
d) a feladat vállalása, átvállalása törvényben meghatározott feltételeinek fennállását.
4. A Képviselő-testület hatáskörének átruházása
9. § (1) A Képviselő-testület átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlása – kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában – magában foglalja a döntés meghozatalát, módosítását és visszavonását, valamint a döntésen alapuló jogviszony tartalmának megváltoztatásáról és a jogviszony megszüntetéséről való döntést is.
10. § (1) A Képviselő-testület átruházható, de bizottságra vagy a jegyzőre át nem ruházott, továbbá a (2) bekezdésben fel nem sorolt hatásköreit (a továbbiakban: át nem ruházható hatáskörök) – átruházott hatáskörben – a polgármester gyakorolja
a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 68. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben, valamint
b) a nyári szünet ideje alatt.
(2) A polgármester nem dönthet
a) belföldi önkormányzattal együttműködési megállapodás megkötéséről, módosításáról és felmondásáról,
b) rendkívüli jogrend idején a Képviselő-testület feladat- és hatáskörében eljárva hozott polgármesteri döntésekről szóló beszámoló elfogadásáról,
c) a Képviselő-testület helyett meghozott döntéseiről szóló tájékoztatás elfogadásáról.
(3) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti döntése előtt – rendkívül indokolt esetben, halaszthatatlan ügy kivételével – kikéri a feladatkörrel rendelkező bizottság véleményét.
(4) Halaszthatatlannak kell tekinteni az ügyet különösen akkor, ha
a) képviselő-testületi ülés összehívására a jogszabályból fakadó határidő lejártát megelőzően már nincs lehetőség, vagy
b) rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén a döntés késedelme az önkormányzat érdekeit sértené, helyrehozhatatlan kárral vagy anyagi veszteséggel járna.
(5)2 A polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen az (1) bekezdés szerint átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Képviselő-testületet írásban tájékoztatja.
A képviselő és a képviselőcsoport
5. A képviselő jogai és kötelezettségei
11. § Az Önkormányzat a helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő) részére az Önkormányzat illetékességi területén a képviselői munka hatékony ellátásához szükséges
a) távoli hozzáférést, valamint
b) ügyviteli és adminisztratív segítséget
biztosít.
12. § (1) A képviselő köteles
a) ha a Képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén nem tud részt venni, távolmaradását a polgármesternek és a jegyzőnek, illetve a bizottság elnökének az ok felmerülését követően haladéktalanul, előre bejelenteni,
b) felkérés alapján közreműködni a Képviselő-testület vagy a bizottság által elrendelt vizsgálatban,
c) az általa az Önkormányzat honlapján meghirdetett helyen és időben, rendszeres időközönként, de legalább havonta egyszer fogadóórát tartani, vagy a választópolgárokkal más, az Önkormányzat honlapján meghirdetett módon kapcsolatot tartani, panaszaik megválaszolását, intézését figyelemmel kísérni,
d) tartózkodni attól, hogy a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt, az Önkormányzat és szervei erőforrásait vagy általában a képviselői minőségét saját maga, közeli hozzátartozója, vele vagy közeli hozzátartozójával közvetlenül vagy közvetetten munka- vagy üzleti viszonyban álló személy előnyére, vagy saját magával, közeli hozzátartozójával, vele vagy közeli hozzátartozójával közvetlenül vagy közvetetten munkaviszonyban vagy üzleti viszonyban álló személlyel ellenérdekelt személy hátrányára használja fel,
e) az elvégzett képviselői munkájáról legalább egyéni választókerületében beszámolni,
f) megbízatásának keletkezését vagy az ok bekövetkezését követő tizenöt napon belül bejelenteni a Képviselő-testületnek, ha olyan gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel, vagy olyan gazdasági társaság alkalmazásában áll, amely, vagy amelynek valamely – nem természetes személy – tagja nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja értelmében vett átlátható szervezetnek.
(2) A 12. § bekezdés f) pontja szerinti nyilatkozatot a jegyző az Önkormányzat honlapján közzéteszi.
(3) A Képviselő-testület megvonja a képviselő egy havi tiszteletdíját
a) gazdasági társaságonként és jogviszonyonként, ha a Képviselő-testület tudomására jut, hogy a képviselő a 12. § bekezdés f) pontja szerinti kötelezettségének nem tett eleget, vagy
b) döntésenként, ha a döntés meghozatalát követően a Képviselő-testület tudomására jut, hogy a képviselő a személyes érintettségét nem jelentette be.
(4)3
(5) A képviselő a kötelezettségei megszegésével az Önkormányzat vagy annak szerve számára okozott kárt megtéríti.
6. A képviselőcsoport
13. § (1) A Képviselő-testület tagjai képviselőcsoportot alakíthatnak.
(2) A képviselőcsoportba nem tartozó képviselő független képviselő.
(3) A Képviselő-testület tagja egyidejűleg legfeljebb egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.
(4) Egy képviselőcsoport legalább három tagból áll.
(5) A képviselő a képviselőcsoportból egyoldalú döntésével kiléphet, vagy valamely képviselőcsoportba – annak egyetértésével – átléphet.
14. § (1) A képviselőcsoport a tagjai közül vezetőt választ, és vezetőhelyettest választhat.
(2) A képviselőcsoportot a képviselőcsoport vezetője képviseli, akinek a képviselőcsoport hatáskörébe tartozó döntésekről szóló nyilatkozata nem bírálható felül.
(3) A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén, vagy ha e tisztség betöltetlen, a képviselőcsoport vezetőhelyettese, a vezetőhelyettes akadályoztatása esetén, vagy ha e tisztség betöltetlen, a képviselőcsoport feladatai ellátásában nem akadályozott legidősebb tagja gyakorolja a képviselőcsoport vezetőjének jogait, és teljesíti annak kötelezettségeit.
15. § (1) A képviselőcsoportokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a képviselőcsoport
a) elnevezését,
b) tagjainak nevét és az azonosításukhoz szükséges adatokat, valamint
c) a tag képviselőcsoportban betöltött vezetői vagy vezetőhelyettesi tisztségére való utalást.
(2) A képviselőcsoport megalakítását, megszűnését, valamint az (1) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást a képviselőcsoport vezetője, volt vezetője a polgármesternél az arra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított három napon belül írásban bejelenti.
(3) A képviselőcsoport vezetője és vezetőhelyettese megválasztásának bejelentéséhez a képviselőcsoport tagjai többségének aláírását tartalmazó, a megválasztást igazoló, tizenöt napnál nem régebbi okiratot kell csatolni.
(4) A polgármester a (2) bekezdés szerinti bejelentésről a Képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja.
A Képviselő-testület
7. A Képviselő-testület működése
16. § (1) A Képviselő-testület minden év július 1-je és augusztus 31-e között nyári szünetet tart.
(2) A Képviselő-testület szervei nem tartanak nyári szünetet.
17. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes vagy rendkívüli képviselő-testületi ülést tart.
(2) A Képviselő-testület naptári félévenként legalább három ülést tart.
(3) Az Képviselő-testület ülését – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület feladatai ellátásában nem akadályozott legidősebb tagja hívja össze.
(4) A Képviselő-testület ülésének időpontját, helyét és a meghívóban javasolt napirendjét az ülés összehívásával egyidejűleg a jegyző az Önkormányzat honlapján és az Önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi.
18. § (1) A rendkívüli ülést az Mötv.-ben meghatározott eseteken kívül össze kell hívni, ha a Képviselő-testület két rendes ülése között olyan ügyben kell döntést hozni,
a) amelyben a Képviselő-testületnek kizárólagos hatásköre van,
b) amelyben a Képviselő-testületnek nincs kizárólagos hatásköre, de amelyről a polgármester a két rendes ülés között nem dönt, vagy
c) amelynek megtárgyalását feladatkörében a nemzetiségi önkormányzat indítványozza.
(2) A nyári szünet ideje alatt felmerülő, át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörbe tartozó, azonnali intézkedést igénylő ügyben a Képviselő-testület rendkívüli ülését a nyári szünet alatt is össze kell hívni.
(3) A rendkívüli ülést az indítvány kézhezvételétől vagy az ok felmerülésétől számított három munkanapon belül, a kézhezvételtől vagy az ok felmerülésétől számított tizenöt napon belüli időpontra, írásbeli meghívó kiküldésével egyidejűleg kell kitűzni.
(4) Indokolt esetben a rendkívüli ülés formális meghívó nélkül, telefonon vagy e-mailben kiküldött és a jegyző által dokumentált értesítés útján is összehívható.
19. § (1) A határozatképtelenség miatt berekesztett, illetve elhalasztott képviselő-testületi ülést a berekesztés, illetve elhalasztás napját követő két napon belül, a berekesztés, illetve elhalasztás napját követő tizenöt napon belüli időpontra, változatlan napirenddel kell összehívni.
(2) Az (1) bekezdés alapján összehívott ülésen határozatképtelenség miatt le nem zárt napirendi pontokat a soron következő rendes ülés napirendjére kell tűzni.
20. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell elektronikus úton közölni, hogy a Képviselő-testület tagjai
a) rendes ülés esetén azokat az ülés időpontját megelőző ötödik munkanapig,
b) alakuló vagy rendkívüli ülés esetén azokat az ülés időpontját megelőző második munkanapig,
c) halaszthatatlan döntést igénylő esetben a polgármester által benyújtott előterjesztést a napirend elfogadásáig
megkapják.
(2) Az előterjesztés készítője:
a) a tárgyalandó napirend címét,
b) az előterjesztő nevét,
c) az előkészítésért felelős nevét,
d) a véleményező bizottság nevét,
e) az előterjesztés elfogadásához szükséges szavazati arányt és más érvényességi kelléket,
f) azok megjelölését, akikkel az előterjesztést egyeztették vagy egyeztetni kellett, valamint
g) az előterjesztés tárgyalására meghívni javasolt személyt
írásbelinek minősülő elektronikus formában legkésőbb az ülés napját tíz munkanappal megelőzően – halaszthatatlan döntést igénylő esetben a polgármester az ülést megelőzően – a jegyző részére megküldi.
(3) A meghívó, valamint az időben és szabályszerűen leadott előterjesztések határidőre történő összeállításáért és kiküldéséért a jegyző felelős.
(4) Időben és szabályszerűen leadottnak tekintendő az az – előzetes egyeztetést követően – írásban benyújtott előterjesztés vagy tájékoztató, amely az előkészítésére az e rendeletben meghatározott feltételeknek, tartalmi és formai követelményeknek megfelel, és amelyet
a) rendes ülés esetén legkésőbb nyolc munkanappal az ülés előtt,
b) rendkívüli ülés esetén legkésőbb három munkanappal az ülés előtt,
c) halaszthatatlan döntést igénylő polgármesteri előterjesztés esetén az ülés előtt
a jegyzőnek leadtak.
(5) Az ülés napirendjére csak az időben, szabályszerűen, írásban javasolt új napirendi pont vehető fel.
(6) A jegyző a nem szabályszerűen benyújtott napirendi pontra vonatkozó javaslatról és a szabályszerűtlenség okáról a benyújtót tájékoztatja.
(7) Ha a benyújtó
a) a napirendi pontra vonatkozó javaslatot határidőn túl, de egyébként szabályszerűen nyújtja be, vagy
b) a nem szabályszerűen benyújtott napirendi pontra vonatkozó javaslatot a következő ülés napjáig újból, szabályszerűen benyújtja,
azt a benyújtást követő második rendes ülés napirendjére kell felvenni.
8. A képviselő-testületi ülés résztvevői
21. § (1) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni
a) a Képviselő-testület tagját,
b) a jegyzőt,
c) a Polgármesteri Hivatal jegyző által kijelölt vezetőit,
d) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,
e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét, valamint
f) Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét.
(2) Zárt ülés esetén a jegyzőkönyvvezetői feladatot ellátó ügyintézőt állandó meghívottnak kell tekinteni.
22. § (1) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg – az ülésvezető engedélye alapján – az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a Polgármesteri Hivatal jegyző által kijelölt vezetőjét, valamint
b) akit a polgármester tanácskozási joggal meghívott.
(2) Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét tanácskozási jog illeti meg a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő napirendi pontok tárgyalásánál.
(3) A nyilvános ülésen részt vevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülésvezető engedélye alapján – legfeljebb három perc időtartamban – szólalhat fel.
9. A képviselő-testületi ülés
23. §4 (1) Az ülésen elhangzottak rögzítését, valamint a szavazás lebonyolítását – az Önkormányzat székhelyén tartott ülés esetén – szavazatszámláló és konferenciarendszer biztosítja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az ülés nyilvános részéről a Polgármesteri Hivatal videofelvételt készít, amelyet az Önkormányzat honlapján a Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg, vágatlan formában legalább a közzétételtől számított 30 napra közzé kell tenni.
(3) Az Önkormányzat székhelyén kívül tartott ülésen elhangzottakat a nyilvános ülésen a (2) bekezdés szerinti videofelvétel rögzíti, a zárt ülésen elhangzottakat hangfelvétel. A szavazás kézfelemeléssel történik.
24. § Az ülés lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik.
25. § Zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület a polgármester, bármely képviselő, továbbá a jegyző indítványára vita nélkül, minősített többséggel határoz.
10. Az ülés napirendje
26. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjére
a) a Képviselő-testület döntésére irányuló előterjesztés és
b) a Képviselő-testület döntését nem igénylő kérdésben tájékoztató, jelentés vagy beszámoló (a továbbiakban együtt: tájékoztató)
vehető fel.
(2) Az alakuló ülés napirendjét – az Mötv.-ben meghatározottakon túl – a következők figyelembevételével kell összeállítani:
a) a helyi választási bizottság elnökének tájékoztatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményéről,
b) települési képviselők, az Önkormányzat tisztviselőinek eskütétele,
c) alpolgármesterek választása.
(3) Alakuló és rendkívüli ülésen kizárólag a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók, és napirend előtti felszólalásnak nincs helye.
27. § (1) A Képviselő-testület elé előterjesztést vagy tájékoztatót nyújthat be
a) a polgármester,
b) feladatkörében az alpolgármester,
c) a képviselő,
d) feladatkörében a bizottság,
e) feladatkörében a tanácsnok,
f) a képviselőcsoport vezetője,
g) a jegyző,
h) feladatkörében a nemzetiségi önkormányzati elnöke.
(2) Az Önkormányzat által alapított vagy az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint az Önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője a polgármesternél, a feladatkörrel rendelkező alpolgármesternél vagy bizottságnál kezdeményezheti előterjesztés benyújtását.
(3) Az, aki jogszabály alapján a Képviselő-testület előtti beszámolásra kötelezett, e kötelezettsége teljesítése körében a Képviselő-testülethez tájékoztatót terjeszthet elő.
(4) Az előterjesztést és a tájékoztatót a jegyzőnél kell írásban benyújtani.
28. § (1) A 27. § (1) bekezdés c) és f) pontja, valamint (3) bekezdése esetén az előterjesztő, a 27. § (1) bekezdés a), b), d), e), g) és h) pontja esetén az előterjesztés előkészítéséért szakmailag felelős – több előterjesztő vagy előterjesztés előkészítéséért szakmailag felelős esetén az első helyen megjelölt személy – felel5 az előterjesztés, valamint a tájékoztató:
a) 28. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott tartalommal, valamint a 20. § (2) bekezdésében és 20. § (4) bekezdésében meghatározott6 határidőre történő előkészítéséért,
b) megalapozottságáért,
c) tekintetében a törvény által meghatározott véleményezési jog biztosításáért (a továbbiakban: kötelező véleményeztetés),
d) társadalmi egyeztetéséért, ha azt jogszabály előírja, valamint
e) véleményezési jogkörrel rendelkező bizottság elé terjesztéséért.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell
a) mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, amelyek a megalapozott döntés meghozatalához szükségesek,
b) ha készült, az előzetes hatásvizsgálat eredményét,
c) az (1) bekezdés c)–e) pontja szerinti véleményeztetésre vonatkozó információkat,
d) a Képviselő-testület döntésére irányuló egyértelmű és határozott határozati javaslatot, valamint
e) az egyes határozati javaslati pontok elfogadásához szükséges szavazati arányt.
(3) A Képviselő-testület napirendjére olyan előterjesztés, tájékoztató vehető fel, amelynek tartalmát a jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta.
(4) A jegyző
a) törvényességi észrevételének hiányát az előterjesztés vagy tájékoztató láttamozásával tanúsítja, vagy
b) törvényességi észrevételeiről a Képviselő-testületet legkésőbb az ülésen tájékoztatja.
(5) A jegyző az előterjesztések, a tájékoztatók, a hatásvizsgálati lapok, módosító javaslatok és egyéb, nem hatósági beadványok benyújtására kötelezően alkalmazandó formanyomtatványt vagy elektronikus űrlapot rendszeresíthet azzal, hogy azok aktuális szövegének az Önkormányzat honlapján folyamatosan elérhetőnek kell lennie.
11. Az ülés vezetése
29. § A Képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület nem akadályoztatott legidősebb tagja vezeti.
30. § Az ülésvezető
1. megnyitja az ülést,
2. megállapítja a határozatképességet,
3. az ülés megnyitását követően, de a napirendről való tárgyalást megelőzően egyperces néma felállást rendelhet el a megítélése szerint tiszteletet érdemlő elhunyt személy emlékére,
4. a meghívó és az ülés előtt beérkezett, a napirend módosítására irányuló módosító javaslatok alapján javaslatot tesz az ülés napirendjére,
5. folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,
6. tájékoztatást ad a két ülés között átruházott hatáskörben meghozott döntésekről és megtett intézkedésekről,
7. napirendi pontonként megnyitja és vezeti a vitát,
8. az indokolatlanul hosszúra nyúlt vita rövidítése érdekében dönt a hozzászólások időtartamának korlátozásáról, a vita lezárásáról,
9. a hozzászólóknak a jelentkezés sorrendjében megadja a szót, előrevéve minden esetben az ügyrendi javaslattevőt,
10. figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi az időkeretet, mondanivalója eltér a tárgyalt témától vagy mások jogait sérti, ismételt figyelmeztetés esetén a szót megvonja,
11. szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, bonyolult döntési helyzetben, több egymást érintő módosító indítvány előterjesztése esetén, valamint a szóban előterjesztett javaslat szövegszerű megfogalmazásának idejére,
12. ha a szünet elrendelése a cél elérésére alkalmatlan, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja,
13. az utolsó felszólalás után lezárja a napirendi pont tárgyalását, szavazásra bocsátja az írásos vagy az ülésen elhangzott módosító döntési javaslatot, felhívja a figyelmet a minősített többséget igénylő szavazati arányra, megállapítja a szavazás eredményét,
14. biztosítja az ülés zavartalan rendjét, valamint
15. berekeszti az ülést a napirend tárgyalásának befejezése után, valamint akkor, ha az ülés határozatképtelenné válik.
12. A napirend előtti felszólalás
31. § (1) A napirend elfogadását követően, de a napirendi pontok tárgyalását megelőzően – a Képviselő-testület feladatkörét érintő, de az ülés napirendjén nem szereplő, közérdekű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben – napirend előtti felszólalásra jogosult bármely képviselő.
(2) A képviselő a felszólalásra az ok megjelölésével írásban jelentkezhet a polgármesternél úgy, hogy a jelentkezés az ülést megelőző munkanapon tizenöt óráig megérkezzen.
(3) Ha a napirend előtti felszólalás tárgyát képező ügy nem a Képviselő-testület feladatkörét érinti, nem közérdekű és nem halaszthatatlan, az ülésvezető a napirend előtti felszólalást megtagadhatja, amelyről a jelentkezőt haladéktalanul értesíti.
32. § (1) Az ülésvezető az ülés megnyitását követően, a napirendi javaslatról szóló vita előtt a felszólalási szándékról tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(2) A napirend előtti felszólalás legfeljebb három percig tarthat. Ha a napirend előtti felszólaló túllépi az időkeretet, az ülésvezető a felszólalótól megvonhatja a szót.
(3) A napirend előtti felszólalásra – legfeljebb öt perc időtartamban – az ülésvezető vagy a feladatkörében érintett alpolgármester válaszolhat.
13. A napirend megállapítása
33. § (1) Az ülés napirendjére, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban, továbbá az ülésvezető az ülés megnyitását követően tesz javaslatot.
(2) A Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita után dönt.
34. § (1) Az előterjesztő a döntés meghozatala előtt az előterjesztést bármikor visszavonhatja.
(2) A napirendi pont levételére vagy elnapolására – a napirendi pont tárgyalásának megnyitásáig – a Képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot, amelyről a Képviselő-testület - a napirendi pont tárgyalására javaslatot tevő véleményének kikérését követően -7 minősített többséggel dönt.
(3) Az elnapolt napirendi pontot – eltérő döntés hiányában – a Képviselő-testület a következő rendes ülésén tárgyalja.
35. § (1) A Képviselő-testület az elfogadott napirendi pontokat – indokolt eltérő döntés hiányában – a következő sorrend szerint tárgyalja:
a) rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,
b) egyéb előterjesztések,
c) tájékoztatók, beszámolók,
d) zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok.
(2) A képviselő és a nemzetiségi önkormányzat elnöke az Mötv. és a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint kérhet felvilágosítást.
14. A napirendi pontok tárgyalása
36. § Az egyes napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:
a) az előterjesztő szóbeli kiegészítése,
b) vita, valamint
c) az előterjesztő összefoglalója.
37. § (1) Az előterjesztő a napirendi pont tárgyalásának megnyitását követően az előterjesztést legfeljebb három percben szóban kiegészítheti.
(2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése nem ismételheti meg a napirendi pont írásbeli anyagát, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
38. § (1) A vitában az ülésvezető korlátlan alkalommal és időtartamban hozzászólhat.
(2) A vitához a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők legfeljebb kétszer szólhatnak hozzá.
(3) A hozzászólás időtartama legfeljebb három perc, a második hozzászólás időtartamát az ülésvezető két percre korlátozhatja.
(4) Ha valamelyik hozzászóló a hozzászólása során a már előtte elhangzottakat megismétli, eltér a tárgytól, vagy az időkeretet túllépi, akkor az ülésvezető tőle megvonhatja a szót.
(5) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, a szavazást kivéve bármikor két percben szót kérhet és javaslatot tehet.
(6) A vita közben, ha annak lezárására ügyrendi indítvány hangzik el, azt az ülésvezető csak akkor teszi fel szavazásra, ha a vitát saját hatáskörben nem zárja le.
39. § (1) A vitát annak lezárását követően legfeljebb három percben az előterjesztő összefoglalhatja, egyúttal reagálhat az elhangzott észrevételekre.
(2) A tájékoztatóról szóló előterjesztői összefoglalót követően vagy ennek hiányában az ülésvezető a napirendi pont tárgyalását lezárja.
15. Határozathozatal az előterjesztésről
40. § (1) Az ülésvezető az előterjesztésről szóló vita lezárása és az előterjesztő összefoglalója után
a) először nyilatkoztatja az előterjesztőt, hogy mely módosító javaslatokat támogatja,
b) majd nyilatkoztatja a képviselőcsoportok vezetőit, hogy képviselőcsoportjuk gyakorolja-e a (3) bekezdés szerinti jogot,
c) ezt követően a módosító indítványokat teszi fel szavazásra,
d) majd az elfogadott módosításokkal módosított javaslatot teszi fel szavazásra.
(2) A Képviselő-testület a módosító javaslatok közül
a) először – a (3) bekezdésben meghatározott módosító javaslatok kivételével – az előterjesztő által támogatott módosító javaslatokról egyben,
b) majd a (3) bekezdés szerinti módosító javaslatokról külön-külön,
c) végül az összes többi módosító javaslatról külön-külön
szavaz.
(3) A képviselőcsoport az előterjesztő által támogatott módosító javaslatok közül előterjesztésenként legfeljebb három módosító javaslat esetében külön-külön történő képviselő-testületi szavazást indítványozhat, amely indítványnak az ülésvezető köteles eleget tenni.
(4) Nem szavaz a Képviselő-testület olyan módosító javaslatról, amely már elfogadott módosító javaslattal ellentétes.
(5) Ha a határozati javaslat ugyanazon részéhez több módosító javaslatot is benyújtottak, és az előterjesztő egyiket sem támogatja, ezeket a módosító javaslatokat az ülésvezető az elhangzásuk sorrendjében bocsátja szavazásra.
(6) A nem a tárgyévet érintő kötelezettségvállalásra vonatkozó határozati és módosító javaslat csak akkor bocsátható szavazásra, ha az tartalmazza a következő időszakra vonatkozó összegszerű konkrét pénzügyi kötelezettségvállalást is.
41. § A Képviselő-testület az Mötv.-ben felsoroltakon túl minősített többséggel határoz
a) más belföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodásról,
b) a költségvetési rendeletben meghatározott összegű folyószámlahitel kivételével hitel felvételéről,
c) titkos szavazás elrendeléséről,
d) fegyelmi ügyben,
e) az Önkormányzat vagyonáról,
f) kitüntetés, elismerő cím adományozására vonatkozó javaslatról, valamint
g) helyi kitüntetés, elismerő cím adományozásáról.
16. A szavazás rendje
42. § Szavazni csak személyesen lehet.
43. § (1) A nem név szerinti nyílt szavazás szavazatszámláló rendszer alkalmazásával, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik.
(2) Kézfelemeléssel történő szavazás esetén a szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető által kijelölt személyek gondoskodnak.
(3) A kézfelemeléssel történő szavazást kétség esetén meg kell ismételni.
44. § (1) A név szerinti nyílt szavazáskor
a) a jegyző ábécésorrendben felolvassa a szavazásra jogosultak nevét,
b) a szavazásra jogosultak „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szóbeli nyilatkozattal szavaznak,
c) a jegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, majd azokat összeszámolja, és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja az ülésvezetőnek.
(2) A szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki.
(3) Az ülésvezető és a jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
45. § (1) Az Mötv.-ben meghatározottakon túl titkos szavazást csak olyan előterjesztésről lehet tartani, amelyet a Képviselő-testület zárt ülésen tárgyal.
(2) Ha a titkos szavazás nem kötelező, a titkos szavazásról az ülésvezető javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(3) A titkos szavazás a jegyzői pecséttel ellátott, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(4) Érvénytelen a szavazat, ha
a) nem a hivatalos szavazólapon vagy bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adták le,
b) nem tollal töltötték ki a szavazólapot,
c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire vagy milyen döntésre szavazott, vagy
d) a képviselő a megválaszthatónál több jelöltet vagy több döntési változatot jelölt meg a szavazólapon.
46. § (1) A titkos szavazásnál a képviselők közül nyílt szavazással választott háromtagú szavazatszámláló bizottság működik közre.
(2) A szavazatszámláló bizottság a tagjai sorából elnököt választ.
(3) A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy az urna üres, és a szavazólapok száma megegyezik a szavazásra jogosultak számával, majd az urnát lezárja.
(4) A szavazólap képviselő részére történő átadását a képviselő külön jegyzéken aláírásával igazolja.
(5) A titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság – a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolandó – külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült esetleges rendkívüli körülményeket, eseményeket,
d) a szavazás során hozott határozatot,
e) a szavazás eredményét,
f) a szavazatszámláló bizottság elnökének és a jegyzőkönyv vezetőjének az aláírását.
(6) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a Képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – tájékoztatást ad.
17. Rendeletalkotás
47. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását
a) a Képviselő-testület tagja,
b) feladatkörében a bizottság,
c) feladatkörében a nemzetiségi önkormányzat elnöke
a jegyző útján, a jegyző pedig közvetlenül kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés
a) szakmai, jogi előkészítéséért és pénzügyi-gazdasági megfelelőségéért, az előterjesztés szakmai előkészítéséért felelős személy,
b) a Képviselő-testület részére jogi szempontból való véleményezéséért a jegyző
felel.
(3) A polgármester dönthet úgy, hogy a rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés jogi, vagy szakmai és jogi előkészítéséért – szükség szerint a feladatkörrel rendelkező bizottság közreműködésével – a jegyző felel.
(4) A rendelettervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelettervezet feltételezett hatásaihoz igazodó előzetes hatásvizsgálat elvégzéséről, az előzetes hatásvizsgálati lap elkészítéséről és annak az előterjesztéshez csatolásáról.
48. § (1) A rendelettervezetnek az önkormányzat honlapján társadalmi egyeztetés céljából történő közzétételéről a jegyző gondoskodik.
(2) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetet tartalmazó oldalra mutató hivatkozást „Társadalmi egyeztetés” címmel külön is el kell helyezni az önkormányzat honlapjának nyitólapján.
(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetet tartalmazó oldalon fel kell tüntetni
a) a rendelettervezet címét,
b) az előterjesztő megjelölését,
c) a rendelettervezet véleményezésére rendelkezésre álló határidőt,
d) az észrevételek fogadására szolgáló elektronikus levelezési címet, valamint
e) a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályairól szóló tájékoztatást.
(4) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetet tartalmazó oldalon más véleményezésre bocsátott dokumentum nem helyezhető el.
(5) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetet – az azt tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző tizenkettedik napig – úgy kell közzétenni, hogy a vélemények megküldésére legalább öt nap álljon rendelkezésre.
(6) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelettervezetet,
b) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelettervezetet,
c) azt a rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, vagy amely elfogadásának elmaradása esetén az Önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné,
d) az önkormányzati rendeletet módosító rendelettervezetet, ha csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges,
e) az önkormányzati rendeletet módosító rendelettervezetet, ha az nincs érdemi hatással a jogalanyokra vagy a rendelet által szabályozott társadalmi viszonyokra,
f) azt a rendelettervezetet, amelynek kapcsán lakossági fórumot tartanak, vagy amelynek széles körben való megismertetése egyéb módon megvalósult.
49. § Ha a rendelettervezettel kapcsolatban nem kerül sor társadalmi egyeztetésre, ennek tényét és indokát az előterjesztésben rögzíteni kell.
50. § (1) A társadalmi egyeztetés során a vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni.
(2) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.
(3) A társadalmi egyeztetésről a rendelettervezet szakmai előkészítéséért felelős – az előterjesztés részeként – összefoglalót készít, amely tartalmazza
a) a véleményezők számát,
b) a közzététel idejét és a véleményezés határidejét,
c) azoknak a rendelettervezethez érkezett leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, szakmailag jelentősebb véleményeknek az összefoglaló ismertetését, amelyek beépítésre kerültek a rendelettervezetbe,
d) az elutasított vélemények összefoglalóját, az elutasítás rövid indokolásával.
(4) A rendelettervezet szakmai előkészítéséért felelős a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levelezési címét – a visszaigazolás küldése, az összefoglaló készítése céljából – legkésőbb a véleményezett önkormányzati rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig kezeli.
51. § (1) Ha a rendelettervezet társadalmi egyeztetésére sor került, az önkormányzati rendelettel összefüggő kötelező véleményeztetés során is ugyanazt a véleményezési határidőt kell biztosítani.
(2) Ha a rendelettervezet társadalmi egyeztetésére nem kerül sor, a kötelező véleményeztetés keretében a véleményezésre a közléstől számított legalább három napos határidőt kell biztosítani.
(3) A kötelező véleményeztetésről a rendelettervezet szakmai előkészítéséért felelős – az előterjesztés részeként – összefoglalót készít, amely tartalmazza, hogy
a) mely véleményező tekintetében áll fenn kötelező véleményeztetés,
b) a rendelettervezetet a véleményezővel mikor és milyen határidővel közölték,
c) adott-e a véleményező határidőn belül véleményt,
d) mely véleményező milyen véleményt adott, valamint
e) összefoglalóan mi az előterjesztő álláspontja a véleményekkel kapcsolatban.
52. § (1) Ha a rendeletalkotásról szóló előterjesztést tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester a jegyző általi jogi véleményezést követő soron következő rendes ülés napirendi javaslatába felveszi.
(2) A rendeletalkotásról szóló előterjesztés akkor alkalmas tárgyalásra, ha
a) megfelel a rendeletben és más jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek,
b) azt a feladatkörrel rendelkező bizottság részére előterjesztették,
c) tartalmazza a társadalmi egyeztetésről szóló összefoglalót,
d) tartalmazza a kötelező véleményeztetésről szóló összefoglalót.
(3) Ha a rendeletalkotásról szóló előterjesztés részletes előkészítése szükséges, a Képviselő-testület határozatban dönt a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.
53. § (1) Az önkormányzati rendeletet az Önkormányzat hirdetőtábláján öt napra való kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(2) A rendeletet tájékoztatás céljából az önkormányzat honlapján és a Nemzeti Jogszabálytárban is közzé kell tenni.
(3) A Képviselő-testület a közzététel egyéb módját is elrendelheti.
(4) A megalkotott rendelet hiteles szövegének megállapításáról, a rendelet kihirdetésének igazolásáról, a rendeletek nyilvántartásáról, a rendeletek deregulációs célú felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.
18. Határozatok
54. § A határozat tartalmazza a Képviselő-testületnek a tárgy lényeges elemeit magában foglaló döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
55. § (1) A normatív határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A határozatok honlapon történő közzétételére, nyilvántartására az önkormányzati rendeletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
19. Jegyzőkönyv
56. § (1) A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül.
(2) A Képviselő-testület tagja kérheti, hogy valamely hozzászólás szó szerint kerüljön jegyzőkönyvbe.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) a megtárgyalt előterjesztés,
d) az írásban benyújtott hozzászólás,
e) az írásban benyújtott módosító indítvány,
f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
g) név szerinti szavazásról készült névsor, a leadott szavazatok feltüntetésével,
h) egyéb írásos indítvány,
i) a képviselők részére a meghívó és az előterjesztések letölthetőségéről szóló, elektronikus formában küldött értesítés,
j) a jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldését igazoló irat.
57. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, elhelyezi az irattárban.
(2) Zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit elkülönítve kell tárolni és megőrizni.
(3) A jegyző gondoskodik a meghívó, az előterjesztések, a jegyzőkönyv és a hanganyag önkormányzat honlapján történő közzétételéről.
A Képviselő-testület szervei és működésük
20. A polgármester és az alpolgármester
58. § A polgármester a megbízatását főállású jogviszonyban látja el.
59. § (1) A polgármester:
a) támogatja a képviselők és a nemzetiségi önkormányzatok munkáját,
b) a Képviselő-testület elé terjeszti a gazdasági programról és a fejlesztési tervről szóló előterjesztést,
c) kapcsolatot tart a kerület civil szervezeteivel,
d) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatok ellátásában való közreműködését,
e) legalább havonta egy alkalommal, az Önkormányzat honlapján közzétett időpontban fogadóórát tart,
f) fogadja a testvérvárosok képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köthet,
g) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
h) az Önkormányzat képviseletében nyilatkozik a média-tartalomszolgáltatóknak és a sajtótermékeknek.
(2) Az Önkormányzatot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy képviseli.
60. § A Képviselő-testület a tagjai közül négy főállású alpolgármestert választ.
21. A tanácsnok
61. § (1) A Képviselő-testület:
a) szociális és áldozatvédelmi tanácsnokot, valamint
b) városfejlesztési és – a környezetvédelmet érintő feladatok kivételével – energetikai tanácsnokot
választhat.
(2) A tanácsnok megválasztása határozott időre vagy feladat teljesítésére, egyéb esetben a képviselői megbízatásának idejére szólhat.
(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik
a) a képviselői megbízatás megszűnésével,
b) határozott időre történt választás esetén a határozott idő elteltével,
c) a tanácsnok megválasztásáról szóló határozatban meghatározott feltétel bekövetkezésével,
d) visszahívással,
e) lemondással.
(4) A Képviselő-testület a határozott időre vagy feladat teljesítésére megválasztott tanácsnokot is visszahívhatja, és megbízatásáról a határozott időre vagy feladat teljesítésére megválasztott tanácsnok is lemondhat.
62. § (1) A szociális és áldozatvédelmi tanácsnok:
a) részt vesz a kerület szociális koncepciójának kidolgozásában, figyelemmel kíséri annak végrehajtását,
b) közreműködik a szociális ágazatot érintő feladatok megszervezésében, a végrehajtás ellenőrzésében, az ágazatot érintő helyi jogszabályok kidolgozásában, a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítását szolgáló intézkedések kidolgozásában és a hajléktalanok társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos feladatok meghatározásában,
c) a kerület áldozatvédelmi programjainak keretében közreműködik az áldozatvédelemmel kapcsolatos feladatok megszervezésében, a végrehajtás ellenőrzésében,
d) részt vesz a kerület Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszerének tárgyalásain,
e) kapcsolatot tart a kerület szociális ellátórendszerének intézményeivel,
f) kapcsolatot tart az egyházi és más, – nem állami szférába tartozó – szociális, családvédelemmel áldozatvédelemmel foglalkozó, valamint a fogyatékkal élőket foglalkoztató intézményekkel, szervezetekkel,
g) figyelemmel kíséri a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság munkáját, szociális kérdésekben véleményt nyilvánít.
(2) A városfejlesztési és – a környezetvédelmet érintő feladatok kivételével – energetikai tanácsnok
a) részt vesz az Önkormányzat városfejlesztési koncepciójának kidolgozásában, figyelemmel kíséri az ebből adódó feladatok végrehajtását,
b) figyelemmel kíséri a Képviselő-testület, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság munkáját, véleményezi a városfejlesztéssel kapcsolatos előterjesztéseket, részt vesz ezen előterjesztések kidolgozásában, és figyelemmel kíséri a döntések végrehajtását,
c) közreműködik a településrendezési tervek programjának meghatározásában, részt vesz a tervek munkaközi egyeztetésein, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság rendezési tervekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítésében,
d) tájékoztatást nyújt a helyi közösség számára elérhető energiahatékonysági pályázatokról, az épületek energetikai tanúsítványairól és a felújítási lehetőségekről, a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fenntarthatóbb alternatívákkal való helyettesítéséről,
e) a polgármester eseti megbízása alapján kapcsolatot tart a városfejlesztésben érintett nem önkormányzati szervezetekkel.
(3) A tanácsnok részére a feladatkörébe tartozó döntések tervezetét előzetes véleményezésre legfeljebb három munkanapos határidővel meg kell küldeni.
(4) Ha a tanácsnok és a feladatkörébe tartozó döntésekkel kapcsolatos hatáskör gyakorlója nem ért egyet, a tanácsnok a polgármesterhez vagy a Képviselő-testülethez fordulhat.
(5) Ha a tanácsnok a feladatkörébe tartozó ügyben képviselő-testületi intézkedést kezdeményez, azt a Képviselő-testület soron következő rendes ülésének napirendjére fel kell venni.
(6) A tanácsnok évente egyszer írásban beszámol a Képviselő-testületnek a feladatkörében eljárva szerzett tapasztalatairól.
22. A bizottságok
63. § (1) A Képviselő-testület a 2. mellékletben meghatározott elnevezéssel, legnagyobb létszámmal, feladat- és hatáskörrel állandó bizottságokat hoz létre.
(2)8 A Képviselő-testület meghatározott időre vagy feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az ideiglenes bizottság az elvégzett feladatról a Képviselő-testületnek beszámol.
(4)9
(5) A bizottság létrehozásával egyidejűleg kell dönteni a bizottság által ellátandó feladatról, létszámáról, személyi összetételéről, az elnök személyéről, valamint állandó bizottság esetén az elnök helyettesítésére jogosult személyről.
(6) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság működése tekintetében azonosak.
64. §10 (1) Az előterjesztést
a) a tárgykört szabályozó rendeletben,
b) az a) pont szerinti rendelkezés hiányában a 2. mellékletben,
meghatározott, feladatkörrel rendelkező bizottság véleményezi.
(2) Az előterjesztés a feladatkörrel rendelkező bizottság véleménye nélkül akkor tárgyalható, ha
a) a tárgykört szabályozó rendelet más véleményező testületet jelöl ki, amelyben a feladatkörrel rendelkező bizottság is képviselve van, vagy
b) a feladatkörrel rendelkező bizottság az előterjesztést szabályszerű megküldés ellenére nem tárgyalta meg, vagy nem alakított ki véleményt.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti véleményező testület általi véleményezésre a bizottsági véleményezésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
(4) Az Önkormányzat által alapított vagy az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló testülete, valamint felügyelőbizottsága ülésének meghívóját, határozati javaslatait, valamint ülés tartása nélküli döntéshozatal kezdeményezése esetén a határozat tervezetét a Polgármesteri Hivatal részére a meghívó vagy a kezdeményezés kiküldésével egyidejűleg meg kell küldeni.
65. § (1) A bizottság elnöke:
a) vezeti a bizottság munkáját,
b) összehangolja a bizottsági tagok tevékenységét,
c) képviseli a bizottságot az Önkormányzat szervei előtt,
d) felel a Képviselő-testület előtt a bizottság folyamatos munkájáért és a határidők betartásáért.
(2) A bizottság elnökét akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese, elnökhelyettes hiányában vagy együttes akadályoztatásuk esetén a bizottság nem akadályoztatott legidősebb tagja helyettesíti.
66. § (1) A bizottság az általa elfogadott munkarend szerint működik.
(2) A bizottság a Képviselő-testület rendes ülései közötti időben – szükség szerint – ülést tart.
(3) A bizottsági ülést az elnök saját kezűleg aláírt vagy elektronikus aláírással ellátott meghívóval hívja össze.
(4) A bizottságot nyolc napon belüli időpontra össze kell hívni:
a) a polgármester,
b) a feladatkörében eljáró alpolgármester vagy
c) a bizottsági tagok egynegyedének
napirendi javaslatot is tartalmazó írásbeli indítványára.
(5) A bizottság ülésére a jegyző útján meghívható a Polgármesteri Hivatal állásfoglalásra jogosult munkatársa.
67. § (1) A bizottsági meghívót és az előterjesztéseket a tagokkal és – az őket érintő napirendi pontok tekintetében – a meghívottakkal úgy kell elektronikus úton közölni, hogy azokat – sürgős eset kivételével – legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon megkapják.
(2) A bizottsági előterjesztések törvényességi szempontú ellenőrzésére a képviselő-testületi előterjesztésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3)11 A bizottság ülésének időpontját, helyét és a meghívóban javasolt napirendjét az ülés összehívásával egyidejűleg a jegyző az Önkormányzat honlapján és az Önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi.
(4) Az Önkormányzat által alapított vagy az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint az Önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője feladatkörében a bizottság ülésére közvetlenül tehet előterjesztést.
(5) A bizottsági meghívó és az időben leadott, tárgyalandó előterjesztések határidőre történő összeállításáért és kiküldéséért a jegyző felelős.
(6) Időben leadottnak tekintendő az az anyag, amely a rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelel, és amelyet legalább három munkanappal a bizottsági ülés előtt a jegyzőnek leadtak.
68. § (1) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei egymást tájékoztatják, és lehetőség szerint egymás ülésén képviseletet biztosítani. A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról is.
(2) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a Képviselő-testület állásfoglalása az irányadó.
69. § A nem bizottsági tag képviselő:
a) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság nyilvános vagy zárt ülésén, ahol napirendenként egy alkalommal szólalhat fel, legfeljebb három perc időtartamban,
b) bármely bizottság anyagába betekinthet.
70. § (1)12 A bizottsági ülésen elhangzottak rögzítésére a 23. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyv – ha az indokolt, a bizottság elnökének kérésére, szó szerinti jegyzőkönyv – készül, amelyet a bizottság elnöke, a bizottság által választott jegyzőkönyv-hitelesítő bizottsági tag, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá.
(3) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményeket a Képviselő-testület ülésén ismertetni kell.
(4) A bizottsági jegyzőkönyvek elkészítéséről és dokumentálásáról, a kormányhivatal részére történő megküldéséről, valamint a meghívó és a jegyzőkönyv Önkormányzat honlapján történő közzétételéről a jegyző gondoskodik.
(5) A bizottsági jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző megküldi a feladatkörrel rendelkező alpolgármester részére.
(6) A bizottság jegyzőkönyvéből készült határozatkivonatot a bizottság elnöke írja alá.
71. § A bizottság
a) szakmai javaslatot kérhet a polgármester útján a Polgármesteri Hivataltól,
b) előzetesen tájékozódhat, helyszíni szemlét tarthat,
c) információt kérhet az Önkormányzat bármely szervétől, a lakosságtól és a helyi szervezetektől,
d) más bizottság által készített előterjesztéshez kiegészítő véleményt adhat, eltérő javaslatot fogalmazhat meg, állásfoglalást tehet.
72. § (1) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló tevékenységét.
(2) A bizottság az ellenőrzés tapasztalatairól a polgármestert és a jegyzőt tájékoztatja, és részükre javaslatot tehet.
23. A jegyző
73. § A jegyző
a) elősegíti a Képviselő-testület és szervei jogszerű működését,
b) előkészíti vagy véleményezi a helyi jogszabályok tervezeteit,
c) vezeti a képviselők nevét és elérhetőségét naprakészen tartalmazó nyilvántartást,
d) vezeti az önkormányzati feladatok ellátását végző intézmények és szervezetek, valamint feladat- és hatáskörük naprakész jegyzékét, és biztosítja annak megismerhetőségét,
e) vezeti az Önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött lakossági önszerveződő közösségek jegyzékét, valamint
f) az alakuló ülésen írásban tájékoztatást ad az összeférhetetlenségre, a méltatlanságra, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, és a teljesítésükhöz szükséges formanyomtatványok, valamint elektronikus űrlapok elérhetőségéről.
74. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatalnak a polgármester által kijelölt vezetője látja el.
24. A Polgármesteri Hivatal
75. § (1) A Polgármesteri Hivatal főosztályokra és irodákra tagozódik.
(2) A főosztályok önálló szervezeti egységnek nem minősülő osztályokra tagozódhatnak.
(3) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata más, szervezeti egységnek nem minősülő munkaszervezési formákat is meghatározhat.
(4) A polgármester a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában határozza meg az Mötv. 81. § (4) bekezdése szerinti egyetértési jogának terjedelmét.
(5) A Polgármesteri Hivatal létszáma legfeljebb az önkormányzat költségvetési rendeletében e célra meghatározott kötelezettségvállalás mértékéig közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatható személyek száma.
76. § (1) A Polgármesteri Hivatal munkarendjében a dolgozók munkaideje ötnapos osztatlan munkaidő-beosztásban heti 40 óra azzal, hogy a munkaidő
a) hétfőn, kedden és csütörtökön 8 órától 16 óra 30 percig,
b) szerdán 8 órától 18 óra 30 percig,
c) pénteken 8 órától 12 óráig
tart.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyfélszolgálati feladatot ellátó és – indokolt esetben – más dolgozók munkaidejét vagy munkarendjét az (1) bekezdéstől eltérően vagy rugalmasan is meghatározhatja.
77. § (1) Az általános ügyfélszolgálati tevékenységet ellátó szervezeti egység ügyfélfogadási ideje
a) hétfőn 8 órától 16:30 percig,
b) szerdán 8 órától 18 óra 30 percig,
c) pénteken 8 órától 12 óráig
tart.
(2) A jegyző az ügyek meghatározott csoportjára az ügyfélfogadás idejét az (1) bekezdéstől eltérően is meghatározhatja.
Összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárás, vagyonnyilatkozat-tétel
25. Összeférhetetlenségi eljárás
78. § A Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Bizottság) határozatban állapítja meg az önkormányzati képviselő által a jogviszony megszüntetéséről tett, az arra jogosult által írásban megerősített nyilatkozat Bizottság részére történő átadását.
79. § (1) Ha a képviselő az Mötv. 37. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, és emiatt az összeférhetetlenség megállapítására kezdeményezés érkezik, a Bizottságot az elnöke nyolc napon belül összehívja a kezdeményezés megvizsgálása és a Képviselő-testület számára javaslat megtétele céljából.
(2) A Bizottság elnöke a Képviselő-testület ülését követően írásban értesíti a kezdeményezőt a vizsgálat eredményéről, valamint a Képviselő-testület döntéséről.
26. Méltatlansági eljárás
80. § A Bizottság elnöke tájékoztatást készít a Képviselő-testület részére arról, hogy az erre kötelezettek szerepelnek-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
81. § (1) Ha a képviselő az Mötv. 38. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget és emiatt a méltatlanság megállapítására kezdeményezés érkezik, a Bizottságot az elnöke nyolc napon belül összehívja a kezdeményezés megvizsgálása és a Képviselő-testület számára javaslat megtétele céljából.
(2) A Bizottság elnöke a Képviselő-testület ülését követően írásban értesíti a kezdeményezőt a vizsgálat eredményéről, valamint a Képviselő-testület döntéséről.
27. Vagyonnyilatkozat-tétel
82. § (1) A Bizottság elnöke a jegyző útján írásban felhívja a képviselőket és a nem képviselő bizottsági tagokat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítésére, és átadja részükre a vagyonnyilatkozat-tételi nyomtatványokat.
(2) A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kötelezettek általi teljesítéséről tájékoztatást készít a Képviselő-testület részére.
(3) Ha az Mötv. 39. § (4) bekezdése alapján vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására kezdeményezés érkezik, a Bizottságot az elnöke nyolc napon belül összehívja az eljárás lefolytatása céljából.
(4) A Bizottság elnöke az eljárás lezárását követő nyolc napon belül gondoskodik az azonosító adatok törléséről.
(5) Az önkormányzati képviselő a vagyonnyilatkozata nyilvánosságát az önkormányzat honlapján való közzététellel biztosítja. A vagyongyarapodás követhetősége érdekében a vagyonnyilatkozat a honlapról nem távolítható el a képviselői mandátum lejártát követő év végéig.
(6) A képviselői vagyonnyilatkozatba való betekintést a Bizottság elnökénél lehet kérelmezni.
(7) A (6) bekezdés szerinti kérelemben szerepelnie kell a kérelmező nevének, értesítési címének, valamint annak, hogy melyik képviselő nyilatkozatába kíván betekinteni.
(8) A (6) bekezdés szerinti kérelemről a Bizottság elnöke írásban dönt, kijelölve a betekintés helyét és időpontját.
(9) A vagyonnyilatkozatba a Bizottság elnökének és egy tagjának a jelenlétében, jegyzőkönyv felvétele mellett lehet betekinteni.
83. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontja alapján évente vagyonnyilatkozatot tesz az önkormányzati gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a Bizottság ellenőrzi, és annak az eredményéről írásban tájékoztatja a Képviselő-testületet.
Az Önkormányzat és a helyi közösség kapcsolata
28. A helyi közösség részvétele a döntések előkészítésében és a helyi népszavazás
84. § A Képviselő-testület és bizottsága ülésén a lakosság azon önszerveződő közösségének a képviselőit illeti meg – tevékenységi körükben – tanácskozási jog, amelyek az Önkormányzattal együttműködési megállapodást kötöttek.
85. § (1) A lakosság és a civil szervezetek közvetlen tájékoztatásának, valamint a döntés-előkészítésbe való bevonásának fórumai:
a) a várospolitikai vagy lakossági fórum,
b) a fogadóóra,
c) a városkutatás.
(2) A lakossági fórum keretében a polgároknak és a civil szervezeteknek lehetőségük nyílik véleményük kinyilvánítására, a fórumot szervezőknek pedig a közvetlen tájékoztatásra.
(3) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a fórum összehívója, levezető elnöke a Képviselő-testületet tájékoztatja.
(4) A városkutatással kapcsolatos feladatokat az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. látja el.
86. § Helyi népszavazást a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben meghatározott kezdeményezőkön kívül Óbuda-Békásmegyer választópolgárainak 25%-a kezdeményezhet.
86/A. §13 A 86. § szerinti kezdeményezéshez szükséges választópolgárok számáról a szervezőt az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának átadásával egyidejűleg a jegyző írásban tájékoztatja.
29. Közmeghallgatás
87. § A közmeghallgatáson a polgárok közvetlenül intézhetnek helyi közügyeket érintő kérdéseket a Képviselő-testülethez, valamint javaslatokat fogalmazhatnak meg.
88. § (1) A közmeghallgatás helyszínét, konkrét időpontját és témáját a polgármester határozza meg.
(2) A közmeghallgatásról a lakosságot a képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a polgármester és a jegyző ír alá.
(4) A közmeghallgatás jegyzőkönyvét a jegyző megküldi a kormányhivatal részére.
(5) Ha a közmeghallgatáson elhangzott kérdés, javaslat megválaszolására nem a közmeghallgatáson kerül sor, akkor a választ írásban, harminc napon belül kell megadni.
30. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal és az ifjúsági önkormányzattal
89. § Az Önkormányzat az illetékességi területén a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai alapján megalakult települési nemzetiségi önkormányzat részére külön megállapodásban meghatározott módon és eljárási rend szerint
a) biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket,
b) gondoskodik a települési nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról,
c) gondoskodik a települési nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról.
90. § (1) Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat (a továbbiakban: ifjúsági önkormányzat) polgármestere (a továbbiakban: ifjúsági polgármester) részére a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő előterjesztéseket meg kell küldeni.
(2) Az ifjúsági polgármester vagy az általa megbízott ifjúsági önkormányzati képviselő tanácskozási joggal részt vehet az Önkormányzat bizottságainak ülésén a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő kérdések tárgyalásakor.
(3) Az Önkormányzat a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő ügyekben kikéri és figyelembe veszi az ifjúsági önkormányzat véleményét, amelyet az ifjúsági önkormányzat az ülést megelőzően írásban eljuttat az Önkormányzathoz.
(4) Az Önkormányzat a költségvetésében forrást biztosít az ifjúsági feladatok ellátására, ezen belül az ifjúsági önkormányzat működésére.
(5) Az Önkormányzat szervei segítik az ifjúsági önkormányzat munkáját.
A közterület-felügyelet
31. A közterület-felügyelet jogállása és általános feladatai
91. §14 Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv.
92. § (1) A Felügyelet közterületek rendjével, valamint az épített és természeti környezettel kapcsolatos felelőssége körében ellátja a következő feladatokat:
a) a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott, engedélyhez, útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése,
b) a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabályok által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, valamint szankcionálása,
c) a jogellenes állapot jelzése, intézkedés kezdeményezése, ha a szükséges eljárás más szerv hatáskörébe tartozik,
d) közreműködés a közterületi tisztaság védelmében,
e) az önkormányzat kezelésében lévő utak, út tartozékok, közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez vagy útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése, valamint
f) az önkormányzat szervezésében megrendezésre kerülő rendezvények biztosítása.
(2) A Felügyelet közlekedésrendészeti felelőssége körében ellátja a következő feladatokat:
a) a közutak használatával kapcsolatos előírások betartatása,
b) a jogszabályokban foglaltak megszegőivel szemben szankció alkalmazása, kiszabott bírság beszedése, továbbá a megfelelő eljárások kezdeményezése, járműelszállítás és kerékbilincs alkalmazása.
(3) A Felügyelet állategészségügyi felelőssége körében ellátja a következő feladatokat:
a) a gazdátlan, kóbor ebek bejelentésének fogadása, annak alapján történő intézkedés,
b) az állattartással kapcsolatos jogszabályokban foglaltak megtartásának ellenőrzése, a jogszabályokban foglaltak megszegőivel szemben szankció alkalmazása, a kiszabott bírság beszedése, továbbá a megfelelő eljárások kezdeményezése, valamint
c) intézkedés kezdeményezése a közterületen található állattetemek begyűjtésére és ártalmatlanítására.
(4) A Felügyelet környezetvédelmi felelőssége körében ellátja a következő feladatokat:
a) intézkedést kezdeményez a közterületen történt szennyezés, az egészségre egyébként ártalmas tevékenység vagy állapot megszüntetése érdekében,
b) a kerület belterületén a gyomirtás és parlagfű elleni kötelező védekezés ellenőrzése, a kötelezettség megszegőivel szemben eljárás kezdeményezése,
c) felderíti, és lehetőség szerint megakadályozza a közterületeken történő illegális hulladéklerakást, környezetszennyező és engedély nélküli járműbontást, a jogsértő égetést.
93. § (1) A Felügyelet kizárólag az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő területen a következő vagyonvédelmi feladatokat látja el:
a) illetéktelen, valamint engedély nélküli fakivágások megakadályozása, az elkövetőkkel szemben eljárás kezdeményezése,
b) az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő terület, vagyontárgy rendszeres ellenőrzése, védelme, a vagyonvédelmi távfelügyeleti rendszer működtetése.
(2) A Felügyelet közterület használattal kapcsolatos felelőssége körében ellátja a következő feladatokat:
a) az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő területeken a közterület-használati engedélyek, szerződések meglétének ellenőrzése,
b) a járdák, vízelvezető árkok, ingatlanok előtti területek kötelező karbantartásával kapcsolatos problémák érintett tulajdonos részére jelzése, annak elhárítására való felszólítás, továbbá annak sikertelensége esetén, eljárás kezdeményezése,
c) közvilágítási hibát észlelése esetén annak jelzése a közvilágítás üzemeltetője részére,
d) közterületen álló veszélyes fák visszametszése vagy kivágása érdekében intézkedés kezdeményezése.
32.15
94. §16
95. §17
Záró rendelkezések
96. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.
2. melléklet a 23/2024. (XI. 7.) önkormányzati rendelethez
1.19 A Képviselő-testület állandó bizottságainak elnevezése és legnagyobb létszáma
1.1. A legfeljebb 13 főből álló Civil, Ifjúsági, Kulturális, Oktatási, Nemzetiségi és Turisztikai Bizottság
a) a civil ügyekért,
b) az ifjúsági ügyekért,
c) a kulturális ügyekért,
d) a köznevelési ügyekért,
e) a nemzetiségi ügyekért, valamint
f) a turisztikai ügyekért
1.2. A legfeljebb 13 főből álló Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság
a) a pénzügyekért,
b) az önkormányzati tulajdont érintő ügyekért,
c) közbeszerzési ügyekért,
d) a vagyonnyilatkozat-tételi ügyekért,
e) az összeférhetetlenségi ügyekért, valamint
f) a méltatlansági ügyekért
1.3. A legfeljebb 13 főből álló Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság
a) a szociális ügyekért,
b) az egészségügyért, valamint
c) a lakásügyekért
1.4. A legfeljebb 13 főből álló Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
a) a városfejlesztési ügyekért és
b) a környezetvédelmi ügyekért
2. Civil, Ifjúsági, Kulturális, Oktatási, Nemzetiségi és Turisztikai Bizottság
2.1. A civil ügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
2.1.1. Figyelemmel kíséri a kerületi civil szervezetekkel való kapcsolattartást.
2.1.2. Kidolgozza és elfogadja az Önkormányzat Civil Koncepcióját.
2.1.3. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.
2.2. A nemzetiségi ügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
2.2.1. Kapcsolatot tart a nemzetiségi önkormányzatokkal és a kerületben működő nemzetiségi társadalmi szervezetekkel.
2.2.2. Közreműködik a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításában, az ehhez szükséges képviselő-testületi szabályozás előkészítésében.
2.2.3. A nemzetiségi önkormányzatok működését – önállóságuk sérelme nélkül – tanácsokkal, javaslatokkal segíti elő.
2.2.4. A nemzetiségi önkormányzatok megkeresése alapján véleményezi a nemzetiségi önkormányzati előterjesztéseket.
2.2.5. A nemzetiségi önkormányzatok által kezdeményezett kérdésekben bizottsági állásfoglalást ad.
2.2.6. Összehangolja a nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezéseihez, programjaihoz, rendezvényeihez igényelt önkormányzati segítségnyújtást.
2.2.7. Figyelemmel kíséri a nemzetiségi önkormányzatok működésére, tevékenységére, önállóságára vonatkozó jogszabályi és SZMSZ előírások érvényesülését. Szükség esetén észrevételt tesz, intézkedést, vizsgálatot kezdeményez.
2.2.8. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához az Önkormányzat döntése szükséges, gondoskodik arról, hogy a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület a következő ülésén napirendre tűzze. Amennyiben a döntés a bizottság hatáskörébe tartozik, a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül dönt.
2.2.9. Kivizsgálja az emberi jogok, beleértve a diákjogok kerületben történő érvényesülésével kapcsolatos panaszokat, és a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezi.
2.2.10. Figyelemmel kíséri a nemzetiségi és emberi jogi társadalmi szervezetek működési feltételeinek teljesülését.
2.2.11. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.
2.3. A kulturális ügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
2.3.1. Előkészíti és elfogadja a kerületi kulturális koncepciót.
2.3.2. Javaslatot tesz a Képviselő-testület részére kulturális, közművelődési intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltására.
2.3.3. Véleményezi és előkészíti a kulturális, közművelődési intézményeket érintő beruházásokat, felújításokat, fejlesztéseket.
2.3.4. Előkészíti és véleményezi a közművelődési és közgyűjteményi ágazat intézményvezetői pályázatait, előterjeszti a Képviselő-testület részére az intézményvezetői megbízásokat, javaslatot tesz a polgármester számára az intézményvezetők jutalmazására a Polgármesteri Hivatal előterjesztése alapján.
2.3.5. Véleményezi a közművelődési és közgyűjteményi intézmények költségvetését. Javaslatot tehet az intézmények ellenőrzésére.
2.3.6. Véleményezi a kerületben felállítani kívánt művészeti alkotások közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen történő elhelyezésére, lebontására, felújítására irányuló kérelmeket, kezdeményezéseket.
2.3.7. Véleményezi a kulturális intézmények elnevezésének változásait.
2.3.8. Véleményt alkot a Képviselő-testület részére kulturális önkormányzati feladatvállalás esetén.
2.3.9. Véleményt alkot a Képviselő-testület részére a kulturális célú ingatlanok más irányú hasznosításával kapcsolatban.
2.3.10. Elősegíti a feladat- és hatáskörébe tartozó szervezetek és intézmények kapcsolatteremtését külföldi partnerekkel.
2.3.11. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő közművelődési, valamint közgyűjteményi intézmények alapító okiratát, annak módosítását, a megszüntető okiratot.
2.3.12. Az Önkormányzat fenntartásában működő közművelődési, valamint közgyűjteményi intézmények szervezeti és működési szabályzatát – a fenntartóra háruló többletkötelezettség esetén (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) képviselő-testületi döntés alapján – jóváhagyja.
2.3.13. Szakmai szempontból véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő közművelődési, valamint közgyűjteményi intézmények működésével összefüggésben a fenntartóra háruló többletkötelezettség (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) vállalására vonatkozó képviselő-testületi előterjesztést.
2.3.14. Meghatározza a nagyrendezvényekhez kapcsolódó önkormányzati kiadásokat, és gondoskodik az elszámoltatásról.
2.3.15. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.
2.3.16. Véleményezi az Önkormányzat által alapított kulturális és közművelődési feladatot ellátó gazdasági társaság üzleti tervére, költségvetésére és beszámolójára vonatkozó előterjesztést. Javaslatot tesz a kulturális és közművelődési feladatot ellátó gazdasági társaság költségvetésének módosítására.
2.4. A köznevelési ügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
2.4.1. Elkészíti az Önkormányzat óvodai nevelési koncepcióját (intézményhálózat kialakítása).
2.4.2. Javaslatot tesz köznevelési intézmények létesítésére, működtetésére, megszüntetésére, valamint dönt az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmények körzeteinek kialakításáról, a körzethatárok szükség szerinti módosításáról.
2.4.3. Javaslatot tesz a köznevelési intézményeket érintő beruházásokra, felújításokra, fejlesztésekre.
2.4.4. Javaslatot tesz a Képviselő-testület és a polgármester részére a saját fenntartású intézmények vezetői pályázati feltételeinek meghatározására, a pályázatok elbírálására, javaslatot tesz a vezetői megbízásra.
2.4.5. Közreműködik a saját fenntartású köznevelési intézmények költségvetésének kialakításában, azok összesítésében, javaslatot tesz a pénzeszközök szükség szerinti – évközi – átcsoportosítására.
2.4.6. Javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmények vizsgálatára, ellenőrzésére. Szakmai célvizsgálatokat kezdeményez.
2.4.7. Közreműködik az oktatási célprogramok (pályázatok) meghirdetésében, elbírálásában.
2.4.8. Javaslatot tesz a kerületben működő, de nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekkel való együttműködésre, közoktatási megállapodás megkötésére, az így megkötött szerződések folyamatos ellenőrzésére, koordinálására, szükség szerinti módosítására, esetleges megszüntetésére.
2.4.9. Javaslatot tesz az óvodaköteles gyermekeket, a tanulókat és a felsőoktatási hallgatókat érintő szociális támogatások elosztására, felhasználására.
2.4.10. Dönt a pedagógusoknak nyújtandó támogatások odaítéléséről.
2.4.11. Nevelési-oktatási ügyekben egyeztet a nemzetiségi léttel kapcsolatos igények ügyében.
2.4.12. Rendszeres kapcsolatot épít ki az intézményekkel, biztosítja a naprakész információs kapcsolatot mindkét irányban. A megalapozott döntéshozatal érdekében széles körű ismereteket szerez az intézmények munkájáról, belső életéről.
2.4.13. Javaslatot tesz a Képviselő-testület számára nem önkormányzati intézmények támogatási kérelmeinek elbírálására.
2.4.14. Dönt a Képviselő-testület által jóváhagyott Ösztöndíj Alap felosztásáról (pl. Bursa Hungarica).
2.4.15. Dönt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény, egyéb jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet szakmai beszámolójának elfogadásáról.
2.4.16. Elfogadja az Önkormányzat fenntartásában működő óvodák nyitvatartási rendjét.
2.4.17. Dönt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő önkormányzati fenntartású óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról.
2.4.18. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő köznevelési intézmények alapító okiratát, annak módosítását, a megszüntető okiratot.
2.4.19. Az Önkormányzat fenntartásában működő köznevelési intézmények szervezeti és működési szabályzata, pedagógiai programja, házirendje, éves munkaterve, továbbképzési programja, tantárgyfelosztása tekintetében – fenntartóra háruló többletkötelezettség esetén (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) képviselő-testületi döntés alapján – egyetértési vagy jóváhagyási jogot gyakorol.
2.4.20. Szakmai szempontból véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő köznevelési intézmények működésével összefüggésben a fenntartóra háruló többletkötelezettség (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) vállalására vonatkozó képviselő-testületi előterjesztést.
2.4.21. Értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, dönt a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról.
2.4.22. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott további feladatokat.
2.5. A turisztikai ügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
2.5.1. Előkészíti és elfogadja az Önkormányzat turisztikai koncepcióját.
2.5.2. Véleményezi a testvérvárosi kapcsolat kialakításáról szóló szándéknyilatkozatokat, valamint a testvérvárosi szerződéseket. Figyelemmel kíséri a testvérvárosi kapcsolatok alakulását.
2.5.3. Véleményezi a turisztikával kapcsolatos pályázati kiírásokat, a beérkezett pályázatokat.
2.5.4. Feltárja és egyezteti a turisztikával kapcsolatos kerületi érdekeket, igényeket, együttműködik az e területen működő szakmai és civil szervezetekkel.
2.5.5. Véleményezi a feladatkörét érintő képviselő-testületi előterjesztéseket.
2.5.6. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott további feladatokat.
3. Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság
3.1. A pénzügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
3.1.1. Vizsgálja az önkormányzat és intézményei pénzügyi helyzetét, költségvetését, likviditását a pénzügyi, számviteli információs rendszer és az intézményeknél folytatott helyszíni tájékozódás alapján. Az intézményektől kapott információk alapján javaslatot tesz a polgármesternek olyan intézkedések meghozatalára, amelyek a működési zavarok elhárítása, a működési feltételek korrekciója révén az intézmények által ellátott feladatok és a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi források összehangolását biztosíthatják.
3.1.2. Az éves költségvetés vonatkozásában közreműködik az összeállításban, véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a költségvetési előirányzatot érintő módosításokat, véleményezi a gazdálkodásról szóló beszámolókat, ellenőrzi a Képviselő-testület által elfogadott költségvetés végrehajtását.
3.1.3. Évente jóváhagyja az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok éves elszámolási rendjét, és ellenőrzi betartását.
3.1.4. Ellenőrzi az önkormányzat vagyongazdálkodását a vagyonleltár alapján. Figyelemmel kíséri a vagyonhasznosítási koncepció és a vagyonrendelet betartását. Munkatervében rögzített rendszerességgel nyomon követi az önkormányzat vagyonának alakulását. Véleményezi a vagyonalakulást befolyásoló és a gazdálkodást szabályozó rendelettervezeteket. Javaslatot tesz a működést javító rendeletek megalkotására, intézkedések megtételére, szervezeti változtatásokra.
3.1.5. Figyelemmel kíséri mindazon gazdasági társaságok működését, amelyekben az önkormányzat legalább 25% tulajdonnal rendelkezik. A társaságok vezetőitől – a munkatervében rögzített módon – rendszeresen információkat kér a gazdálkodási adatokról, az önkormányzati támogatások felhasználásáról. Megállapításairól jelentést készít, javaslatot tesz a szükséges korrekciókra.
3.1.6. A likviditási terv- és tényadatok elemzése alapján jogosult bármely bevételi, kiadási költségvetési tétel tekintetében részletes információt kérni a megfelelő szervezettől (Polgármesteri Hivatal, önállóan, részben önállóan gazdálkodó intézmények, önkormányzati bizottságok, önkormányzati tulajdonban, tulajdonrésszel bíró gazdasági társaságok, valamint az önkormányzat által támogatott külső szervezetek.)
3.1.7. Véleményezési jogot gyakorol minden olyan kérdésben, amely a Képviselő-testület által elfogadott költségvetési összegek szerkezetében a kiadási oldalon növekedést indukáló módon módosulást eredményezhet, vagy a bevételi oldalon előre látható módon a költségvetési terv teljesülését veszélyezteti.
3.1.8. Véleményezi az önkormányzati hitelfelvételeket, az esetleges kötvénykibocsátást, javaslatot tesz a szabad pénzeszközök lekötésére.
3.1.9. Folyamatosan figyelemmel kíséri a számlavezetési kondíciókat, és szükség esetén kezdeményezi pályázat kiírását az önkormányzat számlavezetésének ellátására. A polgármesterrel történt egyeztetést követően javaslatot tesz a Képviselő-testület részére a számlavezető bankra.
3.1.10. Munkatervében meghatározott rendszerességgel információt kér a Polgármesteri Hivataltól az önkormányzat határidőn túli tartozásairól és követeléseiről lejárat szerinti bontásban. Javaslatot tesz a lejárt követelések behajtásának módjára, valamint prioritásokat állapít meg a határidőn túli kötelezettségek – bevételi forrásoktól függő – fizetésének ütemezésre.
3.1.11. A rendelkezésére álló információk alapján javaslatot tesz a saját bevételek növelésének módjára.
3.1.12. Javaslatot tesz a könyvvizsgálói pályázat kiírására, véleményezi azt, valamint részt vesz a pályázatok értékelésében.
3.1.13. Javaslatot tesz az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok felügyelőbizottságában az Önkormányzatot megillető helyek betöltésére vonatkozóan.
3.1.14. Vizsgálatot folytat, tájékozódik, elemzést készít minden olyan kérdésben, amellyel a Képviselő-testületet megbízza. Pénzügyi vizsgálatot saját hatáskörben is kezdeményezhet.
3.1.15. Vizsgálatai alapján – kármegelőzési céllal – anyagi és pénzeszközök zárolását kezdeményezheti.
3.1.16. Bármely általa tett javaslat esetében hatásvizsgálatot végez javaslatai megvalósításáról, azok eredményességéről. Ehhez az információk birtokában lévő bármely önkormányzati vagy az önkormányzati támogatásban részesülő információt kérhet.
3.1.17. Javaslatot tehet az önkormányzati hivatali érdekeltségi rendszer kialakítására.
3.1.18. Javaslatot tesz közszolgáltatások díjainak megállapítására.
3.1.19. Vizsgálja és véleményezi a hitelfelvétel és egyéb forrásteremtő műveletek gazdaságosságát, szükségességét (kötvénykibocsátás stb.).
3.1.20. Közreműködik a költségvetési hiányt, feszültségek csökkentését szolgáló programok előkészítésében. Véleményezi az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet.
3.1.21. Felméri és értékeli a pályázati és támogatási igényeket.
3.1.22. Véleményezi a költségvetési rendeletet, és a rendelethez bizottsági állásfoglalást ad ki.
3.1.23. Rendszeresen figyelemmel kíséri a költségvetést és az annak mellékleteiben foglaltak végrehajtását, javaslatot tesz a rendelet módosításra.
3.1.24. Véleményezi a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelettervezetet.
3.1.25. Előzetesen véleményezi a költségvetést, az önkormányzat és intézményei, gazdasági társaságai gazdálkodását érintő határozati javaslatokat.
3.1.26. Részt vesz a kerületek közötti forrásmegosztásra vonatkozó rendelettervezet előzetes egyeztetésében.
3.1.27. Véleményt alakít ki céltámogatások állami költségvetésből igényléséhez.
3.1.28. Véleményezi a helyi adókról szóló rendelettervezetet, figyelemmel kíséri a helyi adózást, adógazdálkodást.
3.1.29. Ellenőrzi döntéseinek hivatali végrehajtását.
3.1.30. Dönt a szabad pénzeszközök kezelésére vonatkozó valamennyi ügyben, így különösen a lekötés, felbontás, újrakötés kérdésében.
3.1.31. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.
3.1.32. Véleményezi az Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet, a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény, a Békásmegyeri Piac Igazgatóság alapító okiratát, annak módosítását, a megszüntető okiratot.
3.1.33. Az Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet, a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény, a Békásmegyeri Piac Igazgatóság szervezeti és működési szabályzatát – fenntartóra háruló többletkötelezettség esetén (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) képviselő-testületi döntés alapján – jóváhagyja.
3.1.34. Szakmai szempontból véleményezi az Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet, a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény, a Békásmegyeri Piac Igazgatóság működésével összefüggésben a fenntartóra háruló többletkötelezettség (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) vállalására vonatkozó képviselő-testületi előterjesztést.
3.1.35. Pénzügyi szempontból véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek működésével összefüggésben a fenntartóra háruló többletkötelezettség (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) vállalására vonatkozó képviselő-testületi előterjesztést.
3.2. A közbeszerzési ügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
3.2.1. Az Önkormányzat mint ajánlatkérő nevében eljár és dönt az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának 1.2. aa) pontjában meghatározott értékű közbeszerzési eljárásban.
3.2.2. Dönt az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatában meghatározott ügyekben.
3.2.3. Ellátja az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatában meghatározott feladatokat.
3.3. Az önkormányzati tulajdont érintő ügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
3.3.1. Előkészíti az Önkormányzat gazdasági koncepcióját és részprogramját.
3.3.2. Véleményezi a gazdasági jellegű és kihatású társulások, együttműködések, alapítványok, alapok létesítését, támogatását.
3.3.3. Előkészíti a vagyongazdálkodás és -hasznosítás szabályozását.
3.3.4. Előkészíti és véleményezi az önkormányzati vállalkozások alapítását.
3.3.5. Kapcsolatot tart az Önkormányzat vállalkozásaival, figyelemmel kíséri a működésüket.
3.3.6. Véleményezi a koncessziós szerződéseket.
3.3.7. Véleményezi a kerületfejlesztési koncepciót, programokat, kerületi szabályozási terveket, a kerületi szabályozási tervekhez kapcsolódó településrendezési szerződéseket.
3.3.8. Minősíti a közút céljára történő igénybevétel, kisajátítás és kártalanítás ügyében készült értékbecsléseket.
3.3.9. Javaslatot tesz konkrét önkormányzati vagyon (telek, üzletrész, értékpapír, kárpótlási jegy) elidegenítésére, hasznosítására és annak módjára a Képviselő-testület részére.
3.3.10. Véleményezi az Önkormányzat épületgazdálkodására vonatkozó javaslatokat.
3.3.11. Javaslatot tesz a Képviselő-testület részére a pénzbeli kötelezettségvállalással járó nemzeti és európai uniós pályázatokon való részvételhez szükséges testületi döntések meghozatalára.
3.3.12. Előzetesen jóváhagyja a peren kívüli egyezségeket.
3.3.13. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.
3.3.14. Dönt az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában vagy többségi résztulajdonában álló gazdasági társaságok üzleti tervének elfogadásáról, módosításáról.
3.4. A vagyonnyilatkozat-tételi, összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
3.4.1. Nyilvántartásba veszi az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat, a köztartozás-mentességi igazolásokat, a vagyonnyilatkozatokat.
3.4.2. Gondoskodik az összeférhetetlenségi nyilatkozatok, a köztartozás-mentességi igazolások, a vagyonnyilatkozat, valamint az ezekkel összefüggő iratok és dokumentumok kezeléséről, őrzéséről, biztosítja az azokba történő betekintést.
3.4.3. Kezdeményezés esetén lefolytatja a vagyonnyilatkozat-tételi, az összeférhetetlenségi és a méltatlansági eljárást, a vizsgálat eredményéről javaslatot készít a Képviselő-testület részére.
4. Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság
4.1. A szociális és lakásügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
4.1.1. Véleményezi az Önkormányzat szolgáltatásszervezési koncepcióját, dönt a koncepció módosításáról.
4.1.2. Kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal szociális ügyekért felelős szervezeti egységével, valamint a kerületi szociális intézményekkel, a kerületben működő karitatív szervezetekkel, munkájukat segíti és figyelemmel kíséri.
4.1.3. Előkészíti a szociális feladatellátással és intézményi ellátással kapcsolatos rendelettervezeteket, javaslatot tesz az e területeket szabályozó rendeletek módosítására. Véleményezi, előterjeszti a szociális intézmények fejlesztésére vonatkozó, új intézmény létrehozását, működő intézmény megszüntetését célzó javaslatokat.
4.1.4. Előkészíti és megtervezi a szociális ellátás, támogatás, segélyezés, valamint szociális intézmények tárgyévi költségvetésének, pénzügyi támogatását, az ezt érintő átcsoportosítást.
4.1.5. Közreműködik a szociális intézmények vizsgálatában, ellenőrzésében, beszámoltatásában.
4.1.6. Más által fenntartott szociális célú intézményeket, ilyen jellegű közérdekű feladatvállalásokat, szolgáltatásokat támogat, javaslatot tesz támogatásukra.
4.1.7. Elvi állásfoglalást nyújt a kategóriatáblázat értékhatárainak a rászorultság mértékének megfelelő kialakításával kapcsolatban, valamint az üdültetéssel, a nyári táboroztatással, a „Sóstói tábor”-ral, a beiskolázással, a tanévzárás előtti kirándulásokkal, a burgonyaakcióval és a muskátliakcióval kapcsolatos ügyekben.
4.1.8. Állást foglal a kereskedelmi egységek, szolgáltató vállalatok stb. felajánlásairól.
4.1.9. Javaslatot tesz szociális feladatra kiírandó pályázatokra, véleményezi azokat.
4.1.10. Közreműködik a lakásprivatizációról szóló helyi rendelet megalkotásában.
4.1.11. Részt vesz a lakásgazdálkodási stratégia kialakításában, megvalósításában, elemzésében.
4.1.12. Lakhatás szempontjából véleményezi a kerületfejlesztéssel, költségvetéssel, céltámogatásokkal, helyi adóval, vagyonhasznosításokkal, vállalkozások kapcsolatos ügyeket.
4.1.13. Dönt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő önkormányzati fenntartású szociális és gyermekjóléti intézmény, egyéb jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet szakmai beszámolójának elfogadásáról.
4.1.14. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.
4.1.15. Elfogadja az Óbudai Egyesített Bölcsődék nyári nyitvatartási rendjét.
4.1.16. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő szociális, valamint gyermekjóléti intézmények alapító okiratát, annak módosítását, a megszüntető okiratot.
4.1.17. Az Önkormányzat fenntartásában működő szociális, valamint gyermekjóléti intézmények szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, házirendjét – fenntartóra háruló többletkötelezettség esetén (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) képviselő-testületi döntés alapján – jóváhagyja.
4.1.18. Szakmai szempontból véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő szociális, valamint gyermekjóléti intézmények működésével összefüggésben a fenntartóra háruló többletkötelezettség (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) vállalására vonatkozó képviselő-testületi előterjesztést.
4.2. Az egészségüggyel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
4.2.1. Koordinálja az Önkormányzat egészségügyi, egészségmegőrzési és -nevelési tevékenységét, dönt az Egészségügyi Koncepció módosítása tárgyában.
4.2.2. Kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal egészségügyért felelős szervezeti egységével, a Szent Margit Rendelőintézet Nonprofit Kft.-vel, az Óbudai Rendelők Egészségügyi Szolgáltató Kft.-vel, a Védőnői Szolgálattal, az alapellátást végző háziorvosokkal, a kerületben működő nem önkormányzati, egészségügyi tevékenységet végző szervezetekkel, valamint a Fővárosi Önkormányzat Szakbizottságával, esetenként más szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel.
4.2.3. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmény és az Önkormányzat által alapított, egészségügyi feladatot ellátó gazdasági társaság üzleti tervére, költségvetésére és beszámolójára vonatkozó előterjesztést. Javaslatot tesz az egészségügyi intézmény és az egészségügyi feladatot ellátó gazdasági társaság költségvetésének módosítására.
4.2.4. Javaslatot tesz az intézmények és a gazdasági társaságok működését érintő változtatásra, intézmény, gazdasági társaság alapítására, megszüntetésére az Mötv 42. §-a szerint a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben.
4.2.5. Együttműködik az egészségmegőrző, egészségfejlesztő és megelőző programok kidolgozása, támogatása érdekében az egészségügyi szervezetekkel és társintézményekkel.
4.2.6. Véleményezi mindazon ügyeket, amelyek a III. kerület egészségügyi ellátási feladatait érintik.
4.2.7. Az Önkormányzat egészségügyi intézményeinek és gazdasági társaságainak vezetői posztjára kiírt pályázatokat véleményezi, és javaslatot tesz a Képviselő-testület részére.
4.2.8. Véleményezi a kerületben működő felnőtt háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi, valamint védőnői körzethatárok módosítását, új praxisok kialakítását, meglévő praxisok megszűntetését.
4.2.9. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények és gazdasági társaságok létesítő okiratát, annak módosítását, a megszüntető okiratot.
4.2.10. Az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, házirendjét, munkatervét – fenntartóra háruló többletkötelezettség esetén (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) képviselő-testületi döntés alapján – jóváhagyja.
4.2.11. Szakmai szempontból véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények működésével összefüggésben a fenntartóra háruló többletkötelezettség (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) vállalására vonatkozó képviselő-testületi előterjesztést.
4.2.12.20
4.2.13. Dönt a felnőtt és házi gyermekorvosi ügyeleti szolgálatot ellátó szolgáltatók éves szakmai beszámolójának elfogadásáról.
4.2.14. Dönt az egészségügyi ellátásban részt vevő intézmények, nonprofit szervezetek szakmai beszámolójának elfogadásáról.
4.2.15. Dönt a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum éves beszámolójának elfogadásáról.
4.2.16. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.
5. Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
5.1. A városfejlesztési ügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
5.1.1. Véleményezi a kerületet érintő területfejlesztési koncepciókat, terveket, programokat.
5.1.2. Véleményezi a településrendezési terveket.
5.1.3. Véleményezi a kerületi fejlesztési koncepcióját, integrált településfejlesztési stratégiáját, a kerületi városrendezési és építési szabályzatot, a kerületi szabályozási terveket, a kerületi építési szabályzatokat, a településképi arculati kézikönyvet és a településképi rendeletet.
5.1.4. Véleményezi a városrendezés, területhasználat, a funkciók, az építés és a városképi követelmények alakításának helyi szabályozását (rendelet).
5.1.5. Kezdeményezi helyi jelentőségű műemlékek védetté nyilvánítását és védelmét.
5.1.6. Véleményezi a képzőművészeti alkotások közterületen, önkormányzati épületeken való elhelyezését.
5.1.7. Javaslatot tesz a kommunális szolgáltatások ellátási módjára.
5.1.8. Véleményezi az önerős közműfejlesztéseket.
5.1.9. A kommunális szolgáltatások szempontjából véleményezi a költségvetést, a helyi adókat, támogatásokat, koncessziókat, munkaszervezeteket, társulásokat, alapokat, térítési díjakat, vagyonhasznosításokat.
5.1.10. Véleményezi a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos terveket és igényeket
a) a közutak forgalmi rendje,
b) a helyi tömegközlekedés,
c) a köztemetői szolgáltatás,
d) az állategészségügyi szolgáltatás,
e) a növényvédelmi szolgáltatás,
f) a folyékonyhulladék- és szennyvízkezelés
5.1.11. Helyi vízrendezés, vízelhárítás kialakításának véleményezése.
5.1.12. Dönt minden kerületi hatáskörű településrendezési eszköz (településfejlesztési koncepció, szabályozási terv, helyi építési szabályzat) véleményezési szakasza lezárásaként a beérkezett véleményekről.
5.1.13. Dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanban működő állami fenntartású intézmények infrastruktúrafejlesztéséről.
5.1.14. Lakásingatlan fejlesztésére és felújítására pályázatot ír ki, elbírálja a pályázatokat, dönt a támogatás odaítéléséről.
5.1.15. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.
5.1.16. Véleményezi az Önkormányzat által alapított városgazdálkodási feladatot ellátó gazdasági társaság üzleti tervére, költségvetésére és beszámolójára vonatkozó előterjesztést. Javaslatot tesz a városgazdálkodási feladatot ellátó gazdasági társaság költségvetésének módosítására.
5.2. A környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök
5.2.1. Véleményezi az Önkormányzat környezetvédelmi feladatait, előkészíti és elfogadja az Önkormányzat környezetvédelmi koncepcióját.
5.2.2. Javaslatot tesz a helyi környezetvédelmi követelmények rendelettel történő megállapítására, véleményezi a rendelettervezetet (zaj- és rezgésvédelem, levegőtisztaság, talaj, víz védelme, hulladékkezelés).
5.2.3. Elemzi, értékeli a környezetvédelmi előírások érvényesülését.
5.2.4. Környezetvédelmi programokat, akciókat, kampányokat kezdeményez.
5.2.5. Elősegíti a környezetvédelmi szempontok érvényesítését a kerületfejlesztésben, a városüzemeltetésben, vagyonhasznosításban, beruházásokban.
5.2.6. Közreműködik a társadalmi szervezeteknek a kerületi környezetvédelmi feladatok ellátásába történő bevonásában.
5.2.7. Figyelemmel kíséri a zöldterületek fenntartását és fejlesztését.
5.2.8. Véleményezi a környezetvédelmi és a természetvédelmi koncepció által érintett területek hasznosításával kapcsolatos elképzeléseket.
5.2.9. Népszerűsíti a természetismeretet, különös tekintettel a helyi értékekre.
5.2.10. Folyamatosan figyelemmel kíséri a természeti értékek állapotát, kezdeményezi a veszélyeztető tevékenység felderítését, megszüntetését.
5.2.11. Véleményezi az önkormányzati közművekkel kapcsolatos fenntartási költségelőirányzatokat.
5.2.12. Javaslatot tesz a Képviselő-testület részére a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása és védelme tekintetében.
5.2.13. A Környezetvédelmi Alapot érintő pályázatok (különösen: társasházi pályázatok, „Fogadj örökbe egy közterületet”, „Környezettudatos nevelésért”) tekintetében pályázatot ír ki, elbírálja a pályázatokat, dönt a támogatás odaítéléséről.
5.2.14. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.
módosította: 16/2025. (XI. 18.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2025. november 19-étől.
módosította: 11/2025. (VII. 16.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2025. július 17-étől.
Megsemmisítette: Kúria Önkormányzati Tanácsának Köm. 5021/2025/4. számú határozata. Hatálytalan: 2024. november 7-étől.
módosította: 11/2025. (VII. 16.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2025. július 17-étől.
módosította: 4/2025. (III. 27.) Ör. 12. § a) pontja. Hatályos: 2025. március 28-ától.
módosította: 4/2025. (III. 27.) Ör. 12. § b) pontja. Hatályos: 2025. március 28-ától.
módosította: 4/2025. (III. 27.) Ör. 12. § c) pontja. Hatályos: 2025. március 28-ától.
módosította: 11/2025. (VII. 16.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2025. július 17-étől.
hatályon kívül helyezte: 11/2025. (VII. 16.) Ör. 8. §-a. Hatálytalan: 2025. július 17-étől.
a 27/2024. (XI. 29.) Ör. 34. §-a szerinti szöveggel lép hatályba.
módosította: 11/2025. (VII. 16.) Ör. 5. §-a. Hatályos: 2025. július 17-étől.
módosította: 11/2025. (VII. 16.) Ör. 6. §-a. Hatályos: 2025. július 17-étől.
beiktatta: 11/2025. (VII. 16.) Ör. 7. §-a. Hatályos: 2025. július 17-étől.
módosította: 17/2025. (XI. 18.) Ör. 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2026. január 1-jétől.
hatályon kívül helyezte: 17/2025. (XI. 18.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2026. január 1-jétől.
hatályon kívül helyezte: 17/2025. (XI. 18.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2026. január 1-jétől.
hatályon kívül helyezte: 17/2025. (XI. 18.) Ör. 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2026. január 1-jétől.
módosította: 4/2025. (III. 27.) Ör. 11. §-a. Hatályos: 2025. március 28-ától.
módosította: 11/2025. (VII. 16.) Ör. 9. §-a. Hatályos: 2025. július 17-étől.
hatályon kívül helyezte: 4/2025. (III. 27.) Ör. 13. §-a. Hatálytalan: 2025. március 28-ától.