Kemendollár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete
Kemendollár Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi építési szabályzatról szóló 18/2006. (IX.25.) önkormányzati rendeletének módosításáról
Hatályos: 2024. 05. 01- 2024. 05. 01Kemendollár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete
Kemendollár Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi építési szabályzatról szóló 18/2006. (IX.25.) önkormányzati rendeletének módosításáról
Kemendollár Önkormányzat Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek véleménykikérését követően az alábbi rendeletet alkotja:
1. § Kemendollár Község Önkormányzat Képviselő-testülete - a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet alkalmazásával, az abban megállapított véleményezésre jogosult szervekkel és partnerekkel történt egyeztetést követően - az alábbiak szerint módosítja Kemendollár Község helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendeletét.
2. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A kertes mezőgazdasági terület (Mk) a szőlő- és gyümölcstermesztés és kertművelés számára szolgáló terület.
(2) A 720 m2-et el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
(3) A kertes mezőgazdasági övezet területén 720 -1500 m2 közötti területnagyságú telken a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott telkek kivételével, 1500 m2- t meghaladó területű telken a telek művelési ágától függetlenül elhelyezhető telkenként legfeljebb, elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület nem helyezhető el.
(4) A kertes mezőgazdasági övezet területén több önálló telekből az OTÉK- ban meghatározott birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti.
(5) A kertes mezőgazdasági övezet területén indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg.
(6) A kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 2. melléklet 4. pontjában elhelyezett táblázat tartalmazza”
3. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet 16. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Talaj és vízvédelem
a) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.
b) A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet„a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről” felsorolásában a Balaton érzékeny felszíni víz, melynek vízgyűjtő területébe a község külterületi határain belül beletartozik
c) Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása.
d) Új létesítmények tervezésénél, és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni.
e) A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet„a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szerint a község teljes közigazgatási területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny területen( nitrátérzékeny terület) helyezkedik el.
f) A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint a települések szennyeződés érzékenységi besorolása alapján a község az érzékeny kategóriába tartozik.
g) A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete a szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerinti 1. kategória határértékei vonatkoznak a község befogadóira. (Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói)
(3) Levegőtisztaság védelem
a) A helyhez kötött légszennyező pont- és diffúz források létesítéséhez a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A levegővédelmi követelményeket a hatóság határozatban írja elő.
b) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
c) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.
d) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos.
A 4/2002.(X. 7.) KVVM rendelet a légszennyezettségi zónák kijelöléséről a községet a 10. pontban az országnak a nem kijelölt részéhez sorolja.
(4) Zaj- és rezgésvédelem
a) A belterület lakóterületein a hatályos rendeletek szerinti lakóterületi zajterhelési határértékeknek kell teljesülni.
b) Ezek a határértékek vonatkoznak a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvényre is.
(5) Hulladékgazdálkodás:
a) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
b) A hulladék termelője, birtokosa a hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a kötelezett
c) jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy
d) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.
e) Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.
f) A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is - igénybe venni.”
4. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet „Közműfeltételek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Közművekre vonatkozó általános előírások”
5. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. A műszaki okokból indokoltan a földben maradó funkcióvesztett vezetéknek – környezeti elemek károsodásának kizárásával való – lezárását, az eltömedékelését szakszerűen, a későbbi roskadás-mentesség biztosításával el kell végezni.
(2) A település területén a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.”
6. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet a következő „Ivóvízellátás” címmel egészül ki:
7. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet „Közművekre vonatkozó általános előírások” alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén - ha annak rendeltetéséhez ivóvízfelhasználás szükséges – az üzemben lévő és csatlakozási lehetőséggel rendelkező kommunális ivóvízhálózat rendelkezésre állása esetén a hálózatra való rákötés kötelező, annak hiányában egyedi megoldással történhet.”
8. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:
„Szennyvízelvezetés
17/B. § (1) Megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózat esetén
a) új épület elhelyezése során, ha szennyvízkibocsátás történik, a hálózatra való rákötés kötelező.
b) meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása során, ha szennyvízkibocsátás történik, a hálózatra való rákötés kötelező.
(2) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követő 1 éven belül csatlakozni kell a kiépített szennyvízcsatorna hálózatra amennyiben a területen szennyvíz keletkezik.
(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, bővítése, vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén csak az előírt engedéllyel rendelkező egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló létesítését követően lehet.
(4) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.
(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
17/C. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni, elszikkasztani, illetve elhelyezését biztosítani. Nyílt árkos vízelvezető rendszer esetében a kapubehajtók, egyéb közlekedési létesítménnyel való keresztezés áteresz létesítése kötelező.
(2) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszert megfelelően karbantartani.
(3) Rendezetlen csapadékvíz elvezetését, a szükséges műtárgyak építését és kezelését az ingatlan tulajdonosának biztosítania kell, melyre vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára szolgalmi jog bejegyezhető.
(4) A lefolyó vizeket természetes felszíni víz medrébe kell vezetni, ha azonban ennek befogadása korlátozott, akkor tárolóban vagy tározó műtárgyban kell gyűjteni és késleltetve lehet a felszíni vízelvezető hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető rendszerbe vezetni. Az élővízbe vezetett vizek számára ülepítőteret kell biztosítani, amelynek a folyamatos tisztán tartásáról az érintett terület tulajdonosának gondoskodnia kell.
(5) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos, felújításukról szükség esetén gondoskodni kell.”
9. § A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
10. § Ez a rendelet 2024. május 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 3/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelethez
1. A helyi építési szabályzatról szóló 18/2006(IX.25.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 4. pontja helyébe a következő pont lép:
„4. A rendelet 11. § (3) bekezdése szerint a kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legnagyobb építmény magasság |
Mk |
1500 m2 |
12 m |
Oldalhatáron álló |
|
4,5m |
Mk - birtokközpont |
10.000 m2 |
40m |
Oldalhatáron álló |
10 % |
7,5 m |