1. § (1) A rendelet hatálya Kemendollár község közigazgatási területe

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt, műtárgyat tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. A helyi építési szabályzat rendelkezéseit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) előírásaival együtt kell alkalmazni.

2. §² (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: tervezési terület) beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll.

(3) A tervezési terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint területként (területfelhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv az alábbi felsorolás és jelölés szerint

(2) A tervezési terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint különbözteti meg a szabályozási terv az alábbi felsorolás és jelölés szerint.

(2) A belterületi határvonalat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezeteket, azok határvonalit, a tömbön belüli övezethatárokat és közterületi szabályozási vonalakat a rendelet mellékletét képező szabályozási terv ábrázolja.

3. §⁴ (1) A falusias lakóterület (jele: Lf) lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

(3) A Falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 2. melléklet 1. pontjában elhelyezett táblázat tartalmazza

(4)⁵ A falusias lakóterület övezeteinek területén épületet elhelyezni az elő és oldal és hátsókert általános szabályainak megtartási mellett lehet az alábbiak szerint:

(5)⁶ A falusias lakóövezetek területén az oldalhatáros beépítési mód esetén az építményeket a kialakult beépítés szerinti oldalhatárra, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint kell elhelyezni.

(5a)⁷ A falusias lakóövezetek területén a lakó, a kereskedelmi és a szolgáltató épületeket a szabályozási terven meghatározott építési vonalra, kialakult beépítés esetén az illeszkedés szabályai szerint, azok hiányában 5 méteres előkerttel kell elhelyezni.

(6) A falusias lakóterület övezetében az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezését az építési telken belül biztosítani kell.

(7)

4. §⁹ (1) A településközpont, vegyes terület (jele: Vt) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A tervezési területen Vt-1, Vt-2 és Vt-3 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-1 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:

(3) A tervezési területen Vt-1, Vt-2 és Vt-3 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-2 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:

(4) A tervezési területen Vt-1, Vt-2 és Vt-3 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-3 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:

(5) A Településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 2. melléklet 2. pontjában elhelyezett tartalmazza

(6) A Vt-2 és Vt-3 településközpont vegyes övezetek területein az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül nem kell biztosítani

5. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (jele: Gksz) elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:

(3) A kereskedelmi gazdasági övezet területén a kialakítható legkisebb telek területe 3000 m2, kialakítható telek legkisebb szélessége 40 m, legkisebb mélysége pedig 50 m. Az övezet területének beépítési módja szabadon álló, a telkek maximális beépítettségének mértéke 40 %, a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet szabályozási terven jelölt egyes területein telken belüli védőfásítás, beültetési kötelezettség elrendelt. Ezen övezetek területén építési engedély a beültetési kötelezettség elrendelése mellett, használatbavételi engedély pedig a növénytelepítést követően adható ki.

6. § (1) A különleges területbe (jele: K) azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az egyéb építési területektől eltérő területek.

(2)¹² A különleges területek egyes építési övezeteiben a következők helyezhetők el:

(3) A különleges övezet területein a kialakítható legkisebb telek területe a K-1 és K-2 jelű övezet területén a szabályozási tervben jelölt övezet területe, a K-3 övezet területén 5000 m2. Az övezetek területeinek beépítési módja szabadon álló, a telkek maximális beépítettségének mértéke a K-1 jelű övezet területén 3 %, a K-2 övezet területén 0% és a K-3 jelű övezet területén 5%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.

(4) A különleges övezetek területei közül az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést a K-2 jelű övezet területén biztosítani kell.

7. §¹⁴ (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, zöldterületek és parkok, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a 2. melléklet 3. pontjában elhelyezett táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani. A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a táblázatban megjelöltnél

(3) A közlekedési területen elhelyezhető:

(4) A település területén – helyi önkormányzati rendelet hiányában - az OTÉK 42. §.-ban meghatározottak szerint az ingatlanok esetében a gépjárművek elhelyezését, rakodóhelyek kialakítását az övezetre meghatározott részletes szabályok szerint kell biztosítani. A lakóingatlanok esetében a személygépkocsi várakozóhelyet a saját területen kell biztosítani.

(5) Helyi közutak esetében az útkereszteződésekben a szabad kilátásnak megfelelő látási háromszöget minden esetben szabadon kell hagyni.

(6) A szabályozási területen valamennyi beépíthető ingatlan megközelítését önkormányzati közúton, közforgalom elől el nem zárt magánúton, vagy közforgalom elől elzárt magánúton biztosítani kell. Építési telek közúti kapcsolata közterületről, gyalogútról és kerékpárútról nem biztosítható.

(7) Az országos közúthálózat melletti ingatlanok esetében a közúthoz történő csatlakozást (útcsatlakozást), kapubejárót létesíteni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad.

(8) A közlekedési létesítmények (utak, földutak, műtárgyak, kerékpárutak, gyalogutak és járdák) építéséhez a közlekedési hatóság engedélyét a vonatkozó jogszabályok szerint meg kell szerezni.

(9) A település közigazgatási területén belül található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett, valamint az országos mellékútra felfűződő gazdasági területek 50 m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságon belül építmény csak a külön jogszabályban előírt feltételek szerint, a közutak esetében a közutak kezelőinek hozzájárulásával helyezhető el.

(10) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen a közút tengelyétől számított 50 m-en belül kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi anyag kitermeléséhez a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez, vagy kivágásához

(11) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet a kertészeti kiviteli tervek szerint kell - a közmű kiviteli tervek figyelembevételével - megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajokat.

8. § (1) A zöldterület (Z) a település belterületéhez kapcsolódó helyi természeti védettséget élvező 35 hrsz-ú Várhegy, valamint az ugyancsak helyi természeti védettséget élvező 8 hrsz-ú Akasztó domb és a tőle keletre lévő 0144 hrsz-ú zöldterület, mely parkként kialakított, állandóan növényzettel fedett közterület, közpark.

(2) A zöldterület övezete beépítésre nem szánt, területén csak utcabútorok, szobrok és emlékművek helyezhetők el.

9. § (1) A terület gazdasági rendeltetésű erdők (Eg) elhelyezésére szolgál.

(2) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján történhet.

(3) Az övezetben 10 ha-t meghaladó területen, telkenként legfeljebb egy az erdőgazdálkodással és vadászattal kapcsolatos, valamint az előzőekhez fűződő turisztikai épület helyezhető el legfeljebb 300 m2 beépített területtel

10. § (1) A terület védelmi rendeltetésű erdők (Ev) elhelyezésére szolgál.

(2) Az erdőterületek telepítése fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet, figyelemmel az erdő védelmi jellegére.

(3) A védelmi rendeltetési erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.

11. §¹⁹ (1) A kertes mezőgazdasági terület (Mk) a szőlő- és gyümölcstermesztés és kertművelés számára szolgáló terület.

(2) A 720 m2-et el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

(3) A kertes mezőgazdasági övezet területén 720 -1500 m2 közötti területnagyságú telken a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott telkek kivételével, 1500 m2- t meghaladó területű telken a telek művelési ágától függetlenül elhelyezhető telkenként legfeljebb, elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület nem helyezhető el.

(4) A kertes mezőgazdasági övezet területén több önálló telekből az OTÉK- ban meghatározott birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti.

(5) A kertes mezőgazdasági övezet területén indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg.

(6) A kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 2. melléklet 4. pontjában elhelyezett táblázat tartalmazza

12. § (1) Az övezet a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület (jele: Má), melyek közül a Má1 jelű övezet területe elsősorban szántó művelésű terület, az Má2 jelű övezet területe pedig a Zala-folyó mentén elhelyezkedő ökológiai folyosó része, természeti védettséget élvező Natura 2000 területbe sorolt.

(2) Az Má2 jelű övezet területén közműépítmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az Má1 jelű övezet területén 20 000 m2 telekterület felett helyezhető el mezőgazdasági üzemi épület úgy, hogy az a megengedett 3 %-os beépítettséget nem haladhatja meg. A mezőgazdasási üzemi épület megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. Az övezet területén lakóépület nem helyezhető el.

(4) Az Má1 jelű övezet területén több önálló telekből az OTÉK 29. § (4) –(8) pontja szerinti birtoktest alakítható ki.

(5) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell – a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt, hogy mely helyrajzi számú birtokhoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bevezetni az ingatlannyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, melyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra került.

(6) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg.

(7)

13. § (1) Vízgazdálkodási terület (jele: V) a Zala folyó medre és holtágainak medre, a Kemendi árok medre, a Lukafai patak medre, továbbá az Alibánfai patak medre, a 0114, 0117, 0120, a 355 hrsz-ú árkok medre, valamint a 123 hrsz-ú árok medre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vízfolyások és azok mentén természeti területen – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m –en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése, kivéve belterületen kerítések építése. A halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére külön jogszabályban meghatározott módon és esetben a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával kerülhet sor.

(3) A község területén keletkező csapadékvizeket a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva kell elvezetni.

(4) 20 vagy több gépjármű elhelyezését biztosító parkolókról a csapadékvizek csak előtisztító berendezés — szénhidrogén leválasztó — beépítését követően a lehet elő vízfolyásba engedni. A tisztítást minden esetben a keletkezés helyén kell elvégezni. A tisztítás hatásfokának a külön jogszabályban meghatározott határértéket — Balaton vízgyűjtő I. kiemelt kategóriára vonatkozóan kell biztosítani.

15. § (1) A szabályozási tervben jelölt, az 1. számú melléklet szerinti területek régészeti védelem alá tartozó területek. A régészeti területen belül építési munkát végezni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti közreműködése mellett lehet.

16. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt és végrehajtási rendeleteit kell betartani. Helyi jelentőségű előírások nincsenek.

(2)²² Talaj és vízvédelem

(3)²³ Levegőtisztaság védelem

(4)²⁴ Zaj- és rezgésvédelem

(5)²⁵ Hulladékgazdálkodás:

17. §²⁷ (1) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. A műszaki okokból indokoltan a földben maradó funkcióvesztett vezetéknek – környezeti elemek károsodásának kizárásával való – lezárását, az eltömedékelését szakszerűen, a későbbi roskadás-mentesség biztosításával el kell végezni.

(2) A település területén a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

17/A. §²⁹ Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén - ha annak rendeltetéséhez ivóvízfelhasználás szükséges – az üzemben lévő és csatlakozási lehetőséggel rendelkező kommunális ivóvízhálózat rendelkezésre állása esetén a hálózatra való rákötés kötelező, annak hiányában egyedi megoldással történhet.

17/B. § (1) Megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózat esetén

(2) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követő 1 éven belül csatlakozni kell a kiépített szennyvízcsatorna hálózatra amennyiben a területen szennyvíz keletkezik.

(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, bővítése, vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén csak az előírt engedéllyel rendelkező egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló létesítését követően lehet.

(4) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.

(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

17/C. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni, elszikkasztani, illetve elhelyezését biztosítani. Nyílt árkos vízelvezető rendszer esetében a kapubehajtók, egyéb közlekedési létesítménnyel való keresztezés áteresz létesítése kötelező.

(2) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszert megfelelően karbantartani.

(3) Rendezetlen csapadékvíz elvezetését, a szükséges műtárgyak építését és kezelését az ingatlan tulajdonosának biztosítania kell, melyre vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára szolgalmi jog bejegyezhető.

(4) A lefolyó vizeket természetes felszíni víz medrébe kell vezetni, ha azonban ennek befogadása korlátozott, akkor tárolóban vagy tározó műtárgyban kell gyűjteni és késleltetve lehet a felszíni vízelvezető hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető rendszerbe vezetni. Az élővízbe vezetett vizek számára ülepítőteret kell biztosítani, amelynek a folyamatos tisztán tartásáról az érintett terület tulajdonosának gondoskodnia kell.

(5) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos, felújításukról szükség esetén gondoskodni kell.

19. § (1) E rendelet 2006 szeptember 16. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. A 12./2016. (IX.20.) ö.r. hatályba lépése 2016.szeptember 21. napja.

(2) Alaprendelet kihirdetésének napja Kemendollár, 2006. szeptember 15. A 12/2016. (IX.20.) ö.r. módosítás kihirdetésének napja Kemendollár, 2016. szeptember 20.